"Sokan azt mondják Máron Áron püspökről, hogy szent. Sokan azt, hogy: Igaz ember. Püspöki címerében egy fenyő áll. Egyenesen. Töretlenül. Könyvek jelentek meg életéről, ünnepélyes megemlékezések hangzanak el vele kapcsolatban. Ő már nem csupán a katolikusoké. Nem hallgatott akkor sem, mikor kényelmes lett volna a hallgatás. A Márton Áron év azért fontos, mert magunkévá kell tennünk az ő krisztusi és emberbaráti szeretetét, írta Plesa Vass Magda, aki ott volt a Szt. Mihály-templomban, amikor a katolikus egyház, az emberiség nevében tiltakozott a "deportálásra szánt zsidó testvéreink elhurcolása ellen." /Plesa Vass Magda: Márton Áron év. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./

Aug. 2-án megnyílt a 22. művésztábor Gyergyószárhegyen. Üdvözlő beszédet mondott Váli József, a Hargita megyei Művelődési Felügyelőség elnöke és Kolumbán Gábor, Hargita megye tanácselnöke. A háromhetes alkotótáborban 30 művész vesz részt, a világ minden tájáról, Japánból, az Egyesült Államokból, Magyarországról is. A Lázár-kastély képtára egyre gazdagodik, mert a vendég művészek kötelező módon egy-egy alkotásukat a képtárnak adományozzák. A képzőművészek aug. 4-én megtekintik Csíkszentmártonban Mátyás József festőművész állandó tárlatát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

A honfoglalás 1100. éve alkalmával Hajdúdorogon aug. 23-tól háromnapos konferenciát rendez az Erdély Művészetéért Alapítvány. A Honfoglalás' 96 Tábor elnevezésű programra vezető politikusokat, történészeket hívnak meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

Aug. 4-én Szatmárnémetiben felavatták a szigetlankai városrész új templomát, Szilágyi Kálmán műépítész alkotását. A modern templom építését anyagilag segítette a svájci testvérgyülekezet. Ünnepi igehirdetésében Tőkés László püspök az építés szükségességéről, a hit megtartó erejéről beszélt Tincu Alexandru helyi ortodox esperes is beszédet mondott. Délután Szatmárnémetiben, a zsúfolásig megtelt Láncos templomban három püspök prédikált, dr. Hegedűs Lóránt dunántúli, Forró Sándor amerikai és Gulácsi Lajos kárpátaljai református püspök. Az ünnepség végén Keresztesi F. László ausztráliai lelkipásztor felszentelte az első tiszántúli református püspök, Hevesi Mihály /1553-1558 között/ emléktábláját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6., Magyar Nemzet, aug. 6./

A református világtalálkozó rendezvényei során aug. 4-én a Bihar megyei Micskén felavatták a Timótheus Ifjúsági és Katekétikai Központot. Csűry István lelkipásztor igehirdetése után Dukrét Géza dedikálta a micskei református templom bemutatását szolgáló világtalálkozói kiadványt. A hollandiai segélyszervezet elnöke további segítséget ígért. A szatmári egyházmegyéhez tartozó Szigetlankán templomszentelést tartottak. /Szabadság (Kolozsvár), aug, 6., Magyar Nemzet, aug. 6./

"A Magyar Reformátusok III. Világtalálkozója tájegységi rendezvényei sorában aug. 4-én a Nagyvárad melletti Hegyközpályiban és Hegyközújlakon tartottak hegyközi napokat. A hegyközi rendezvényeken a nemzeti jellegen volt a hangsúly. Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Pártja /MIÉP/ elnöke a Hegyközújlakon épült Hegyközi Népfőiskola épületének ünnepélyes átadásán mondott beszédet. Felszólította a jelenlevőket, hogy szájról szájra továbbadva vigyék a hírt a népfőiskola megteremtéséről, mert erről és a hasonló eseményekről nem számolt be a média, "így le fogjuk tudni győzni az idegen kézen levő médiák közönyét és aljas elhallgatását, amely szerint ez, ami itt történik, nem hírérték, és még az is, aminek ez egy kis része, a magyar református világtalálkozó is elsikkad a sok talmi hír között." Bejelentette, hogy MIÉP által létrehozott Magyar Út Alapítvány 100 ezer forinttal járul hozzá az új népfőiskolai épület költségeinek kiegyenlítéséhez. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./"

A honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából megtartották a magyar történészek konferenciáját a Magyar Történelmi Társulat, a Magyar Történészek Világszövetsége és az MTA Történettudományi Intézete rendezésében. Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke leszögezte: a magyar történettudomány feladata az, hogy a sokszínű, egységesülő Európában megtalálja a magyarság helyét. Elmondta, hogy a történelemtudomány megjelenítése, népszerűsítése teljes egészében hiányzik a televízióból és a rádióból. Jakó Zsigmond kolozsvári professzor az erdélyi magyar történetírásról beszélt. Hangsúlyozta, hogy csak a magyar történettudomány tudja egységként kezelni a Kárpát-medence történetét, ezért különösen fontos, hogy az erdélyi és magyarországi történészek együttesen dolgozzák fel a közös forrásörökséget. A konferencián szekcióülések is voltak, az egyiken az összehasonító kisebbségtörténetet vitatták meg, a másikon a magyar történetírás és történelemoktatás határokon túli helyzetét tekintették át. Az utóbbival kapcsolatban Szász Zoltán történész elmondta, a legfontosabb feladatnak a kisebbségek politikai és történeti tudatának ápolását tekintették. Megtartották az 1989-ben alakult, elsősorban a határokon túli magyar történészeket tömörítő Magyar Történészek Világszövetségének tisztújító közgyűlését is. A szervezet vezetése változatlan maradt: tiszteletbeli elnöke Király Béla, a két társelnök Jakó Zsigmond és Deák István. A választmány tagjai közé kerültek többek között Benkő Samu, Jeszenszky Géza, Ormos Mária és a japán történésznő, Kumiko Haba. A megjelentek elfogadták a szervezet névváltoztatását, új neve: Magyar Történészek Nemzetközi Társulata. Elhatározták, hogy szorosabb kapcsolatot alakítanak ki a Magyar Történelmi Társulattal. Jakó Zsigmond a szervezet legfontosabb feladatának a közös munkát jelölte meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

"Az egykori Magyarország szétdarabolásával a magyar történettudomány addigi sok évszázados egysége is fokozatosan megbomlott. Ennek természetes következményeként az egyes országcsonkok magyar történetkutatása az anyaországétól, de egymásétól is eltérő útra kényszerült. Ezek az eltérések azonban a kisebbségi lét első évtizedeiben alig voltak észlelhetők, de a második világháború után, a kommunista diktatúrák kiépülése során mindenütt felgyorsultak, és 1989-re végzetes következményekkel fenyegető, veszedelmes méreteket öltöttek. - írta Jakó Zsigmond kolozsvári professzor, majd az erdélyi fejlődést részletezte. "1918 és 1940 között Erdély magyar történetkutatása még nem érzékelte igazán helyzete gyökeres megváltozását." A gyökeres változás a kommunizmus egyeduralomra jutása után következett be. Ebben a folyamatban "gyászos szerepet játszott a magyarországi párt is azzal, hogy érdektelenséget nyilvánított a kisebbségi nemzetrészek sorsát illetően." "A kisebbségi magyar történetkutatók tehát két tűz közé kerültek. saját országuk tudománya" elzárkózott befogadásuktól, a magyarországi tudománypolitika pedig "kirekesztette őket a magyar tudomány művelői közül". "Egyedül a magyar história érdekelt abban, hogy továbbra is egységként foglalkozzék az egész Kárpát-medence múltjával, hiszen az 1918-ig egyben Magyarország történetével azonos." A magyar történettudománynak alapfeladatokat kell vállalnia: kézikönyvek, összefoglalások, monográfiák, országos jellegű források, a középkori országos oklevélkorpusz, a magyar országgyűlési emlékek, a magyar kormányzattörténet, egyháztörténet, történeti földrajz, stb. elkészítése szükséges. /Jakó Zsigmond: A határon túli magyar történetírás küldetése. Összekötő kapocs a Kárpát-medencében. = Magyar Nemzet, aug. 6./ Jakó Zsigmondnak a magyar történészkonferencián elmondott beszéde."

"A 168 Óra hetilap is /a Nyilvánosság Klub után/, Tibori Szabó Zoltán mellé állt, hevesen elutasítva a Magyarok Világszövetségét /MVSZ/. Bartus László, a lap munkatársa éles kirohanásokat intézett az MVSZ ellen, szerinte a Szabadság főszerkesztője nem is írta le, milyen súlyos a helyzet. Érdekelne bennünket, adófizetőket, írja, hogy a nemzetmentők mire költötték a sok százmillió forintot? A 168 Óra munkatársa szerint Tibori cikkében "nyoma sincs annak, hogy az MVSZ - fontos értelmiségi körökben - már jó ideje antidemokratikus és hitelét vesztett szervezet hírében áll az anyaországban." - állította Bartus László, majd Tőkés László ellen kelt ki, aki szintén kiállt az MVSZ mellett. Tibori Szabó Zoltán kifejtette: "A püspökök nyilatkozatával a hisztériához közeli állapotok alakultak ki a szerkesztőségben és a városban. Erdélyben olyan helyzetben élünk, hogy hat püspöknek akkor is igaza kell hogy legyen, ha nincs." Elmagyarázta: a püspökök jobboldaliak, a jobboldali politika mellé állnak. A Duna Tv-t is elmarasztalta: "Miért nem lehet rendes programot fellőni a műholdra? Miért kell nekünk mást néznünk, mint az otthoni magyaroknak? Előnyeivel és hátrányaival együtt. ne féltsenek bennünket annyira." /Bartus László: Erdélyi vihar. = 168 Óra, aug. 6./

Dr. Molnár B. Géza Kolozs megyei tanácsos írásának címében megfogalmazza a teendőket: Mielőbbi tisztújítást./Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./

Bodor Pál újra reflektált, ezúttal egyszerre Borbély Imrének és fiának, Zsolt Attilának. Idézett Borbély Imrének a Demokrata tavalyi /1995/48./ számában megjelent nyilatkozatából, eszerint az uralkodó oligarchia még azt is kétségbe vonja, hogy van nemzeti érdek. Újból kirohant Borbély Imre ellen, aki Magyarország választott vezetőit támadja. /Bodor Pál: A nemzeti érdekekről. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./

Magyarországon, Vácon kiosztották a Magyar Néprajzi Társaság Sebestyén Gyula-érmet. Az öt kitüntetett között erdélyi is van: Tankó Gyula gyimesközéploki tanár. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 6./

"Magyarországnak külpolitikai téren nincsenek ellentétei sem Szlovákiával, sem Romániával, de "néha a kétoldalú viszonyban vannak feszültségek, mivel nem igazán érvényesülnek az ott élő kisebbségek, főleg a magyarok jogai" - jelentette ki Horn Gyula miniszterelnök az interjúban, amely a Die Presse osztrák lap aug. 3-i számában jelent meg. Szlovákiával ugyan megkötötték az alapszerződést, se "nincs olyan kétoldalú találkozó Szlovákiával, amelyen ne kerülnének szóba a kisebbségek elleni lépések." Tiltakoztak a szlovák államnyelv törvénye ellen. A román oktatási törvény diszkriminálja a kisebbségeket. A vajdasági magyarságról szólva a kormányfő kedvezőnek tartja az amnesztiatörvényt, másrészt fenyegetésként értékeli a magyar kisebbség szempontjából, hogy folytatódik a betelepítés. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./ "

A Magyar Református Világtalálkozó partiumi főrendezvénye aug. 6-án volt Nagyváradon, ahol I. Rákóczi György hitvesének, Lorántffy Zsuzsannának egész alakos szobrát /Gergely István (Kolozsvár) szobrászművész alkotását/ avatták fel, a nagyváradolaszi templom előtti parkban. Az utolsó napokban bonyodalmak támadtak, a benyújtott engedélyezési dokumentumon a műemlékvédelmi felügyelet korábban nem hiányolt pecsétjének hiányzása miatt 1,6 millió lej büntetést róttak ki, ennek megfizetése után történhetett a szobor leleplezése. Tőkés László méltatta a református nagyasszony érdemeit, a magyar iskola szolgálatában végzett munkásságát. I. Rákóczi Györggyel gondja volt arra is, hogy az ortodox románság anyanyelvén olvashassa a Bibliát és anyanyelvén tanulhasson. Lorántffy Zsuzsanna alapította az első erdélyi román iskolát Fogarasban. Tőkés László püspök beszédében visszautasította azt a rágalmat, hogy a szobrot Eminescu eltávolított szobrának talapzatára emelték volna. A szoboravatás után a mintegy háromezres tömeg elzarándokolt Tőkés László püspökkel a Lorántffy Zsuzsanna Leánygimnázium egykori épületéhez, amelyben jelenleg a román Andrei Saguna Középiskola működik. Szerettek volna bemenni az épület dísztermébe, ott alakult meg ugyanis hetvenöt éve a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, azonban nem kaptak bebocsátási engedélyt, a tanfelügyelőség fertőtlenítésre hivatkozott. Nem engedélyezték azt sem, hogy a református tanítóképző kilencven évvel ezelőtti felavatásának évfordulójára emlékező magyar és román nyelvű emléktáblákat elhelyezzenek az épület falán. A református templom szomszédságában átadták rendeltetésének a Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központot és az új Református Egyházi Múzeumot. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 7./ Az I. Rákóczi György által kiadott román nyelvű Újtestamentum /cirill betűs/ 1648-ban jelent meg, Gyulafehérváron.

"A Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ folytatja a Magyar Reformátusok III. Világtalálkozójával kapcsolatos rágalomhadjáratát. Annak ellenére, hogy a találkozó rendezvényei nyugodt légkörben zajlanak, az RNEP sajtóközleményben követelte Grigore Zanc Kolozs megyei prefektustól, hogy tiltsa be a megye területén a világtalálkozó rendezvényeit. Az RNEP szerint a rendőri erőkhöz kell folyamodni, mert a rendezvény "törvény- és alkotmányellenes." /Szabadság (Kolozsvár), aug. 6., Népszabadság, aug. 7./"

Bukarestnek a magyar-magyar találkozó záródokumentumára adott budapesti magyarázatok után is komoly fenntartásai vannak, nyilatkozta Teodor Melescanu külügyminiszter a Jurnalul National aug. 6-i számában. Az alapszerződésről elmondta, hogy az nagyrészt készen áll, csupán az emberi jogok és a nemzeti kisebbségi jogok területének egyes kérdéseire kell még megoldást találni. Igyekeznek megtalálni azt a megfogalmazást, amely lehetővé teszi az alapszerződés véglegesítését augusztus folyamán, mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8., Magyar Hírlap, aug. 7./

Aug. 7-én tartotta alakuló ülését Gyergyószentmiklóson a szenátor- és képviselőjelöltek lebonyolítását koordináló Hargita megyei jelölőbizottság, melynek tagjai a három Hargita megyei területi szervezet képviselő. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 8., 840. sz./

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ kezdeményezésére júl. 6-án rendkívüli tanácskozást tartottak Baktalórántházán a határon túli magyar pedagógus szövetségek. A megbeszélésre abból az alkalomból került sor, hogy a magyar Országgyűlés napirendre tűzte a közoktatási és felsőoktatási törvényt és a parlamenti vita során nem fogadták el, hogy a magyarországi és a határon túli magyar iskolák között az anyanyelvű oktatásban sajátos kapcsolatrendszer alakuljon ki. Elutasították továbbá a határon túli magyar pedagógusok anyaországi továbbképzését törvényesítő és intézményesítő képviselői javaslatokat és azt az indítványt, amely garantálná a magyar tannyelvű felsőoktatás kiépítését Kárpátalján, visszaállítását Erdélyben, korszerűsítését a Vajdaságban és bővítését Szlovákiában. Ugyancsak elutasították a határon túli magyar pedagógusszövetségek véleményezi joggal való részvételét az Országos Köznevelési Tanácsban. A tanácskozás alkalmával Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke Göncz Árpád köztársasági elnökhöz írt levelében kérte az elutasított javaslatok törvénybe való beépítésének mérlegelését. A múlt héten megérkezett Göncz Árpád válasza, amelyben elmondta: megkereste az indítvány előterjesztőjét azzal, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a módosító javaslatok újragondolása érdekében. /Takács Éva: Levélváltás a Magyar Köztársaság elnökével. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 7./

A református világtalálkozóhoz kapcsolódó ünnepség keretében aug. 5-én Nagykárolyban, szülővárosában, a templomkertben leleplezték Károli Gáspárnak, a Biblia fordítójának szobrát. A félalakos szobor Deák Árpád fiatal marosvásárhelyi szobrász alkotása. Márkus Endre lelkipásztor 1993-ban kezdeményezte, hogy állítsanak szobrot a város nagy szülöttjének, nemcsak reformátusok, hanem katolikusok, sőt ortodoxok is adakoztak, a legnagyobb segítséget a gönci testvérgyülekezet adta. A szoboravató ünnepségen többek között Szilágyi Ferenc, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem dékánja, Beraru Ioan ortodox és Opris Gheorghe görög katolikus pap mondott beszédet, Kovács Jenő polgármester az ittmaradást szorgalmazta, Nagy László helybeli tanár pedig könyvet írt erre az alkalomra Károli Gáspárról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest, aug. 8./

Mindenki provokációra gyanakodott, hiszen Kolozs megye prefektusa bejelentette: amennyiben a világtalálkozó túllépi a vallási rendezvény kereteit, betiltja azt. /Népszava, aug. 8./

"Aug. 8-án két budapesti lapban siettek Tibori Szabó Zoltán védelmére és támadták az erdélyi püspököket, amiért kiálltak a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ előtt, egy harmadik lap pedig Tőkés Lászlót támadta: a/ az egyik Nagy Csaba, aki már korábban is kitűnt az MVSZ elleni kirohanásban, most dühödten támadta a püspököket, akik ökumenikus exkommunikációt alkalmaztak Tibori Szabó Zoltán ellen. A püspökök nem a valóságnak megfelelően tájékoztattak, hazudtak. Nagy Csaba szerint a Tibori Szabó Zoltán elleni támadásokat az MVSZ szította és indította. Nagy Csaba a régi kommunista korszakra jellemző hevességgel támadja a püspököket: "AZ egyházi méltóságok presszionálják a sajtót, nem tartják tiszteletben a sajtószabadságot és általában a demokrácia elveit. Ez önmagában nem meglepetés, hiszen a katolikus egyházban nem demokrácia, hanem hierarchikus rend uralkodik, és a magyar protestáns egyházak is sokkal többet megtartottak a katolikus jellegű hierarchiából, mint nyugat-európai hittestvéreik. A Magyar Narancs a cikkből kiemeli, vastagon szedi ezt a mondatát: "Az alsó papság vagy a világi zsinati /presbitériumi/ vezetés Erdélyben nemigen lett volna hajlandó ilyen megbélyegzésre." Ez az érvelés, a püspökök és az alsópapság szembeállítása szintén a kommunista idők gyakorlata volt. Hozzátehető, hogy Erdélyben nem volt még példa erre a szembenállásra. Nagy Csaba csatlakozik a román nacionalisták dühödt Tőkés László elleni kirohanásaihoz: megállapítja ugyanis, hogy Tőkés László áll mindezek mögött. A püspök ugyanis az SZKT júl. 2-i tisztújító közgyűlésén Tibori Szabó Zoltán elítélésére szólította fel az RMDSZ-t. Ez nem történt meg. Kézenfekvő, állítja Nagy Csaba, hogy Tőkés László "lehetett az, aki rábeszélte a püspököket az állásfoglalás aláírására." Nagy Csaba mérlegre teszi Tőkés László működését. Megállapítja, hogy magatartása 1989-ig, üldöztetése során példaértékű volt. Most ő csatlakozik az üldözőkhöz. Hogyan egyeztethető ez össze a krisztusi szeretettel? - teszi fel a kérdést a cikkíró. /Nagy Csaba: Üldözöttből üldöző. = Magyar Narancs, aug. 8./ b/ Bodor Pál a Magyar Hírlapban áll ki Tibori Szabó Zoltán mellett. Amíg Nagy Csaba Tőkést támadja, Bodor Pál Borbély Imre ellen kel ki. Az erdélyi püspökök ráripakodnak a Szabadság főszerkesztőjére, ugyanakkor hallgattak, amikor Borbély Imre, a Magyarok Világszövetsége VIB /Választmányi Intéző Bizottsága/ elnöke nemzetietlennek nevezett egy magyar kormánypártot, a másik kormánypárt politikusát, Kovács László külügyminisztert pedig "nemzetellenesnek" nevezte a Duna Tv-ben, a Demokratában, Erdélyben. Bodor Pál felteszi a kérdést, mit szól ehhez az MVSZ és az RMDSZ? /Bodor Pál: Dadogó dialektus. = Magyar Hírlap, aug. 8./ Előzmény: 1053, 1070, 1099, 1124, 1125, 1141, 1176, 1183, 1186, 1190, 1244, 1256, 1257,1258, 1273, 1286, 1306, 1321. sz. jegyzet c/ A Népszavában Kepecs Ferenc intézett kirohanást Tőkés László püspök ellen, idézve a püspököt, hogy nagy károkat okozott "az ateizmus és az államosítások jellemezte korszak értékvesztése", ezzel kevesebb tiszteletet mutatott nem hívő embertársainak érzékenysége iránt. Nem minden ateista kommunista, magyarázta el az újságíró. Ugyancsak kifogásolta, hogy a hegyközi napokon Csurka István tartott ünnepi beszédet. /Népszava, aug. 8./"

"Sepsiszentgyörgyön pár hónapon belül működni fog a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Múzeum sepsiszentgyörgyi kirendeltsége, amely már a Keleti-Kárpátok Múzeum magva, ismertette munkáját Ioan Lacatus. 1993-ban "a helyi románság ösztönzésére" létrehozták a Nicolae Colan Egyházi Dokumentációs Központot és Múzeumot, ez az ortodox egyház tulajdona. A múzeum a templomi művészetet mutatja be. A legrégibb ortodox templomok olyan Kovászna és Hargita megyei falvakban voltak, ahol ma már nem élnek románok, például 1712-ben létesült a köpeci és bükszádi templom. Számos román történeti munka foglalkozott az itt élt románokkal. Ioan Ranca professzor most dolgozik egy könyvön, ebben a román helynevek alapján következtet személynevekre. Lacatus kifejtette, hogy a Székely Nemzeti Múzeum /Sepsiszentgyörgy/ mellett román múzeumnak is kell lenni. /Kisgyörgy Réka: Exkluzív interjú Ioan Lacatussal, a kolozsvári Nemzeti Múzeum kirendeltjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./"

A Romániai Magyar Diákújságíró Egyesület 1993-ban alakult meg, célja az országban működő diáklapok /jelenleg 25-ről tudnak/ tevékenységének összehangolása és a szakmai képzés. Van egy információs diáklapjuk, a Tücske, általában havi rendszerességgel jelenik meg. A DUMA évharmadonként átlagban két diákújságíró-találkozót szervez. A DUMA nonprofit szervezet. Nyári szaktábort is szerveznek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./

Az ausztriai Szentmargitbányában /Sankt Margarethen - Burgenland/ rendezték meg az Europassio Szervezetek idei konferenciáját. A 26 passiót bemutató település tagjai közé fogadta Csíksomlyót, ahol évente virágvasárnapon mutatják be a passiót. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 8./

"Marácz László amszterdami egyetemi tanár a Magyarok IV. Világkongresszusán beszámolt arról, hogy hollandul írt könyvének /Magyar fordulat/ lényege: "a trianoni igazságtalanság kimondása, és a kárpát-medencei magyarság jelenlegi tarthatatlan helyzetének felvázolása." Könyvében összefoglalta a magyar őstörténet kutatásának állását, megjegyezve, hogy a hivatalos magyar körök kitartanak a finnugor származás mellett. Könyvében kitért a II. világháború utáni súlyos magyarellenes jogsértésekre, amelyek az ENSZ 1948-as konvenciója értelmében népirtásnak minősülnek /magyarellenes pogromok, burkolt deportálások és a diszkriminatív nyelvtörvények/. Ahhoz, hogy a magyarság magára találjon, hangsúlyozza Marácz László, a legfontosabb feltétel, hogy saját hagyományaiból táplálkozzon és a határon túli magyarság autonómiája maradéktalanul érvényesüljön. Mindehhez szükséges, hogy a magyarság mondja ki sérelmeit, állítsa össze követelményrendszerét és ezt kezdje érvényesíteni. Ez a magyar fordulat lényege. A hollandiai Mikes Kelemen Kör könyve ellen fordult. A román Sorin Alexandru professzor támadta őt könyvéért és követelte Marácz Lászlónak az egyetemről való eltávolítását. Honti professzor, a Groningeni Egyetem tanára szintén támadta a szerzőt könyvéért. A hágai magyar nagykövetség munkatársa, Göndör Péter tanácsos és a budapesti holland nagykövet, Sondaal szintén a könyv ellen fordult. A Perry Kiadó és Michiel Klinkhamer publicista nyilvánosan megvédték a könyvet, hozzájuk csatlakozott több tekintélyes újságíró, Palotás Zoltán elismerő recenziót írt Marácz munkájáról, csakúgy, mint a pozsonyi Szabad Újságban Őry Péter. A könyv megjelenik angolul is. /Marácz László: Holland áttörés. = Magyar Fórum, aug. 8./ Ugyanerről: 1042. sz. jegyzet."

A református világtalálkozóhoz kapcsolódó ünnepség keretében aug. 5-én Nagykárolyban, szülővárosában, a templomkertben leleplezték Károli Gáspárnak, a Biblia fordítójának szobrát. A félalakos szobor Deák Árpád fiatal marosvásárhelyi szobrász alkotása. Márkus Endre lelkipásztor 1993-ban kezdeményezte, hogy állítsanak szobrot a város nagy szülöttjének, nemcsak reformátusok, hanem katolikusok, sőt ortodoxok is adakoztak, a legnagyobb segítséget a gönci testvérgyülekezet adta. A szoboravató ünnepségen többek között Szilágyi Ferenc, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem dékánja, Beraru Ioan ortodox és Opris Gheorghe görög katolikus pap mondott beszédet, Kovács Jenő polgármester az ittmaradást szorgalmazta, Nagy László helybeli tanár pedig könyvet írt erre az alkalomra Károli Gáspárról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest, aug. 8./

A Magyar Reformátusok III. Világtalálkozóját ért támadásokkal kapcsolatban Markó Béla elnök és az Ügyvezető Elnökség közleményben fogalmazta meg az RMDSZ álláspontját, hangsúlyozva, hogy az RMDSZ az egész romániai magyarság számára kiemelkedő eseményként értékeli a találkozót és felkérte tagjait, hogy a hagyományos erdélyi ökumenizmus jegyében vegyenek részt az eseményekben. Ugyanakkor alaptalannak tartják azokat a nyilatkozatokat, amelyek ellentmondanak a jogállamiságnak, a gyülekezési szabadságnak és a békés együttélés eszméjének. Az RMDSZ elvárja, hogy biztosítsák a világtalálkozó zavartalan lefolyását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 2., 836. sz./

Aug. 4-én Homoródfürdőn református ifjúsági tábor nyílt. Magyarország és Erdély minden részéből mintegy hatszáz fiatal gyűlt össze. A megnyitón megjelent dr. Csiha Kálmán püspök, aki kifejtette, hogy ez a táborozás része a Magyar Reformátusok III. Világtalálkozójának. Ez a találkozó ajándék, mert találkozhatnak Istennel és egymással, továbbá lehetőség, hogy a vendégek megismerjék Erdély lelkét, barátságok szövődhetnek, végül ezeken a találkozókon megszülethet a magyar református egyház újjászületésének lehetősége. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 9./

Aug. 7-én és 8-án Marosvásárhelyen és Kolozsváron folytatódtak a református világtalálkozó rendezvényei. Marosvásárhelyen a Vártemplomban Hegedűs Lóránt püspök hirdetett igét. A román ortodox egyház üzenetét Gheorghe Sincan marosvásárhelyi esperes tolmácsolta. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke beszédében köszöntötte a megjelenteket. Ezután tartották a Vártemplomban a református értelmiségiek világtalálkozóját. Kolozsváron a Farkas utcai református templomban az ünnepi istentiszteleten Csiha Kálmán kolozsvári és Markos Mihály magyarországi püspök hirdetett igét. Jelen voltak az RMDSZ Kolozs megyei szenátorai és képviselői, városi és megyei RMDSZ-vezetői. A rendezvényen képviseltette magát a megyei prefektúra és a vallásügyi államtitkárság is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 8., 840. sz./ Kolozsváron a város minden református templomában tartottak ünnepi istentiszteletet. Incidens zavarta meg a Farkas utcai templomban rendezett ünnepséget, három férfi magyar zászlót próbált kitűzni a templomban. Ketten elfutottak, a harmadikat a rendezők elfogták és az azonnal megérkező rendőröknek átadták. A rendőrségen közölték, hogy az illető Kiss Csaba, vegyes házasságban él. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./

1980, 1985 és 1992 után negyedik alkalommal aug. 7-10-e között rendezik meg a magyar könyvtárosok világtalálkozóját /Külföldön élő magyar könyvtárosok IV. szakmai találkozója/. Poprády Géza, a nemzeti könyvtár, az OSZK igazgatója mutatta be az OSZK működését. Aug. 8-án Debrecenben folytatták a tanácskozást, ahol a Magyar Könyvtárosok Egyesületének XXVIII. vándorgyűlését is tartják. Az előadók között volt Deé Nagy Anikó, a marosvásárhelyi Teleki Téka igazgatója, aki a kisebbségi könyvtárak hagyományőrzéséről beszélt. A szekcióüléseken négy témakörben folytatódott az eszmecsere /kisebbségi és többségi társadalom kommunikációja, a kisebbségek könyvtári ellátása, kiadás, terjesztés, továbbá hungarika-gyűjtés, valamint könyvtári gépesítés/. /Magyar Nemzet, aug. 9./