Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
1996. július 19.
"Tom Gallagher, az amerikai Bradford Egyetem politológia professzora Románia Ceausescu után: az intolerancia politikája címmel könyvet írt. Aurel Craiutunak, az ún. "liberális nacionalizmus" híve recenziót közölt erről a műről, erre reagált a könyv szerzője, Gallagher, kifejtve, hogy amikor Craiutu a liberális nacionalizmusra, mint a jövő opciójára hivatkozik, "az én érvemet támasztja alá, mely szerint a román politikai kultúrában a nacionalizmus igen életképes marad." A nacionalizmus kevés megoldást kínál az érdekellentétek enyhítésére. /22 (Bukarest) hetilap 27. számából átvette: A Hét (Bukarest), júl. 19./"
1996. július 19.
"A Thürmer Gyula vezette Munkáspárt Elnöksége állásfoglalás bocsátott ki a "Magyarország és a határon túli magyarság" című tanácskozáson júl. 5-én elfogadott közös nyilatkozatról. "A magyar kormány csatlakozás a közös nyilatkozathoz nyílt fordulatot jelent a magyar külpolitikában, visszahozni igyekszik az 1990-94 közötti jobboldali magyar kormányok leplezetlen nacionalista politikáját." A nemzetiségi autonómia "előbb-utóbb a határok megváltoztatásának problémáját is felvethetné, veszélyes és megvalósíthatatlan." "A magyarországi parlamenti pártok azon nyilatkozata, amelyben saját törvényalkotó munkájukat összekapcsolják a határon túli magyarokkal való konzultációval, kimeríti a szomszédos országok belügyeibe való beavatkozás fogalmát. Elfogadhatatlan az is", hogy az éves költségvetés százalékban rögzített hányada illesse meg a külföldi magyar szervezeteket. A költségvetésnek az itt élő magyarok problémáit kell megoldani. A Munkáspárt követeli, hogy a kormány érvénytelenítse a nyilatkozatot. /A Szabadság (Budapest), júl. 19./ A szélsőséges kommunista párt elutasító, a szomszédos magyarellenes pártok dühödt támadásait visszhangzó nyilatkozatának néhány megállapítását szintén hangoztatja a liberális hetilap főszerkesztője, Lipovecz Iván: a "magyar kormányhivatalokban nem gondolták módszeresen végig, miféle diplomáciai bonyodalmakkal is járhat egy efféle nyilatkozat elfogadása." Lipovecz szerint igazán "delikát" kötelezettséget vállalt a magyar kormányzat: elfogadta, hogy a határon túli közösségeket Magyarország mindenkori éves költségvetésének bizonyos százaléka illesse meg. "Túl azon, hogy a maga idejében nem lesz könnyű egy ilyen költségvetési fejezetnek a konkrét ?külmagyar? címzettjeit megnevezni, a százalékos nagyságrend azt sejteti, hogy több tízmilliárd forintra rúgó támogatásra számíthatnak a magyar állami költségvetésből a határon túl." Ehhez "a pénzügyminiszternek is lehet néhány keresetlen szava." /Lipovecz Iván: Magyar-magyar csúcs után. 12 mínusz egy pont. = Heti Világgazdaság (Budapest), júl. 20./ A cikk mellett olvasható Domány András beszámolója /A lengyel változta/ arról, hogy a lengyeleknél nincs "Határon Túli Lengyelek Hivatala". Ugyancsak a cikk mellett áll a másik bekeretezett írás: Gyógyító kezek. Ebben a Segítő Jobb Egészségügyi és Humanitárius Alapítvány határon túli magyarok gyógykezeléséről számol be, ezt a költségvetés 1995-ben 150, idén 180 millió forinttal támogatta. Az elmúlt hat évben összesen 18 ezer határon túli beteget gyógykezeltek, mondta el Kalmár László kuratóriumi elnök. - Ez is alátámasztja Lipovecz mondanivalóját. - "
1996. július 20.
"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a Magyar Nemzethez eljuttatott nyilatkozatában foglalkozott többet idézett kijelentésével, kifejtve, hogy a Magyarok IV. Világkongresszusán joggal bírálta Kovács László külügyminiszter számtévesztő kijelentését. A püspök megjegyezte: Kovács László a magyar állam vélt érdekeiért igen hajlamos feláldozni az egész magyar nemzetet. A külügyminiszter azt állította, hogy az MTI téves tájékoztatását Tőkés László ürügyként használta fel a személye és a magyar külpolitika lejáratására. Ezzel kapcsolatban a püspök megjegyezte, hogy Kovács László nem vonta vissza az anyaországi és a határon túli magyarság érdekeit szembeállító kijelentéseit. Továbbá a külügyminiszter olyan kijelentést varrt a nyakába, melyet soha sem tett /tragikus lenne, ha Magyarország előbb csatlakozna a NATO-hoz, mint Románia/. Ezt a neki tulajdonított kijelentést az MTI május 13-án helyesbítette. "A kisebbségi magyarság számára nehezen értetők, sőt elfogadhatatlanok például Törzsök Erikának, a HTMH alelnökének Kárpátalján tett kijelentései, a Michal Kovác szlovák államelnök budapesti látogatása során nemrégen tapasztalt egyes megnyilvánulások vagy éppen Horn Gyula miniszterelnöknek a Magyarok Világkongresszusán elhangzott némely megállapítása" - írja Tőkés László. /Magyar Nemzet, jún. 19. - Tőkés László nyilatkozatának teljes szövege: Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./"
1996. július 20.
Júl. 20-án Nagyváradon tartották meg az V. Partiumi Önkormányzati Találkozót, amelyre Arad, Bihar, Máramaros, Szatmár, Szilágy és Temes megyék valamennyi RMDSZ-es tanácsosát és polgármesterét meghívták. A tanácskozás ökumenikus istentisztelettel kezdődött, melyen megjelent Tőkés László és Tempfli József püspök. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 22., 827. sz./
1996. július 20.
Az amerikai kongresszus úgy döntött, hogy állandó jelleggel megadja Romániának a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt. Nicolae Vacaroiu miniszterelnök sietett kijelenteni: elégtétel számára, hogy az általa vezetett kormány időszakában sikerült ez a teljesítmény. Gheorghe Funar a tőle megszokott módon nyilatkozott: ez a román diplomácia, a vezető kormánypárt-RNEP-képviselőkből álló kormány, valamint az amerikai román közösségek sikeréről tanúskodik. /Krilek Sándor: Egy döntés - sokféle értékelés. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 20./
1996. július 20.
"A határon túli magyarság közel fele bizakodva tekint a jövőbe - legalábbis egy 1994-95-ben végzett szociológiai felmérés szerint, amelyet a budapesti Balázs Ferenc Intézet koordinálásával készült az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági magyarság körében. A kutatás koordinátora Dobos Ferenc. Nagyon borúlátónak 5-15 százalékuk látta az ottani magyarság jövőjét. A legpesszimistábbak a vajdaságiak voltak. Az erdélyiek valamivel több mint egyharmada borúlátó, 5 százalékuk viszont nagyon pesszimista a jövőt illetően. A teljes - nemek, településtípus, korcsoportok, iskolai végzettség szerint reprezentatív - mintában a Felvidék 598, Kárpátalja 291, Erdély 601 és Vajdaság 459 kérdőívvel szerepel. Az adatfelvétel Felvidéken 1994 nyarán, a többi területen 1995 augusztusa és októbere között történt. A magyar nyelvű oktatás helyzete az erdélyiek többsége szerint javult a rendszerváltás kezdete óta, a vajdaságiak 90 %-a érzi úgy, hogy romlott a magyar iskolák helyzete. Az ottaniak 85 %-a szerint hasonló a negatív tendencia az anyanyelvhasználat terén is. Ezzel szemben az erdélyieknek csak egyötöde látja úgy, hogy anyanyelvhasználati lehetőségük romlott. Arra a kérdésre, hogy mit tekintenek hazájuknak, a megkérdezettek elenyésző mértékben válaszolták, hogy "a teljes magyar nyelvterületet". Hazájuknak szülőföldjüket tekintik, többségük a tágabb értelemben vett földrajzi egységet, mint Erdélyt, vagy a Vajdaságot. - A határon túli magyarok körében nem lehet számottevő baloldali irányultságról beszélni, a vajdaságiaknál ez nem éri el a fél százalékot, a legmagasabb a felvidékieknél: 5 százalék. A politizálási módszereket tekintve mindenütt "puhának" tartják politikai képviseleteik-pártjaik eszköztárát. A kárpátaljaiak közel 60 %-a szerint érdekképviseletüknek radikálisabban kellene politizálniuk, a vajdaságiaknak több mint 50 %-a mondja ugyanezt, de Erdélyben is közel 50 % ez az arány.Ugyanakkor mindenütt 20 % feletti azok aránya, akik "konformistábbak", és rugalmasabb politizálást várnak el. A legelégedettebbek a jelenlegi politizálási móddal a szlovákiai magyarok, ez valószínűleg a több magyar párttal magyarázható. Az erdélyiek nagy többsége ellenzi a magyar közösségen belül a többpártrendszert. A felmérés szerint az erdélyi magyarok több mint 50 %-a érdeklődik az átlagosnál jobban a politikai események iránt, mégis csak 40 %-a tudta, hogy az RMDSZ-ben különböző pártok és platformok működnek. A megkérdezettek 90 %-a ellenzi a platformokat. - Milyen az anyaországnak a határon túli magyarok érdekében kifejtett tevékenysége - kérdezték a kutatók. Valamennyi magyar közösség az Antall-kormány politikáját tartotta elfogadhatónak. /Erdélyben, Kárpátalján több mint 60 %, Vajdaságban közel 60 %, a korábbi és jelenlegi szocialista kormányokat szinte azonos mértékben elfogadhatatlanok. /Heti Világgazdaság, júl. 20./"
1996. július 22.
Ioan Ungur, Bihar megye prefektusa, a Román Nemzeti Egységpárt híve betiltotta a Magyar Reformátusok Világtalálkozójának nagyváradi rendezvényeit, közölték a júl. 20-i román lapok, hozzátéve, hogy Bihar megye tanácselnöke /a kormánypárt tagja/ egyetért ezzel az intézkedéssel. Barabás Zoltán, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöki hivatalának szóvivője elmondta, hogy erről hivatalos értesítést nem kaptak. Megerősítette, hogy Ilie Fonta vallásügyi államtitkár napok óta próbálja elérni, hogy a püspökség mondja le az aug. 3-10-re tervezett találkozót. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./
1996. július 22.
Az RMDSZ nyilatkozatban állt ki a Reformátusok III. Világtalálkozójának Nagyváradon való megtartása mellett, a lelkiismereti szabadságra hivatkozva, elutasítva az RNEP-nek a találkozó betiltását követelő javaslatát. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 22., 827. sz./
1996. július 22.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület elhatározta, hogy Szabó T. Attila emlékét születése helyén, Fehéregyházán, annak 90. esztendejében megörökíti. A szülőház, a Haller kastély azóta megsemmisült, ezért a református templom falába építik be az emléktáblát. A mázsás kőtáblát Kós András szobrászművész készítette el, vistai mészkőből. A leleplezése júl. 28-án lesz, a Petőfi-ünnepségek részeként. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./
1996. július 22.
Vlad Casunean Kovászna megyei prefektus a Vocea Romaniei kormánylapnak adott interjújában elpanaszolta, milyen nehéz kisebbségként élni a magyar többség szívében, eldicsekedett azzal, hogy a svéd nagykövetnek megmondta: létezik diszkrimináció Romániában, de azt a magyarok csinálják. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./
1996. július 22.
Vígh Károly egykori marosvásárhelyi nyelvész és műfordító, könyvtáros gyűjtötte össze a város régi helységneveit, legkorábbi adata 1451-ből való, a legkésőbbi 1941-ből. 1987-ben bekövetkezett halála miatt munkáját nem fejezhette be. Pál Antal Sándor - aki korábban Csíkmadarasról és Búzásbesenyőről írt monográfiát - adatkiegészítő munkájával befejezte a művet, így nemsokára megjelenik Vígh Károly Marosvásárhely helynevei és földrajzi közszavai című hiánypótló könyve. /Nemsokára nyomdakész állapotban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./
1996. július 22.
"A vezető kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja nem kíván nyilatkozatháborút, ennek ellenére pontosításokat tett az RMDSZ júl. 18-i nyilatkozatával kapcsolatban. A párt tíz pontban foglalta össze "pontosításait", ebben szerepel, hogy az RMDSZ-nek a román kormánnyal való párhuzama sántít, mert az nem kötött határon túli kisebbségeivel a budapestihez hasonló egyezséget. A párt magyarországi pártok kijelentéseire alapozott, amikor magyarországi beavatkozásról beszélt. A fő kormánypárt szerint az RMDSZ-nek több kérdésre azonnal válaszolnia kell: elfogadja-e a román alkotmányt, felhagy-e a Hargita-Kovászna megye kormánymegbízottjának bojkottálásával, tisztázza-e viszonyát a magyar kormánnyal, ugyanis a "belső RMDSZ-parlament" ülésein rendszeresen jelen van annak képviselője, stb. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./ "
1996. július 23.
"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület júl. 20-án kiadott nyilatkozatában tiltakozott a romániai református egyház ellen indított ellenséges politikai sajtókampány miatt, amely súlyosan sérti a vallásszabadságot, az egyházak autonómiáját. Ezekben napokban a Magyar Reformátusok Világtalálkozója ellen szólalt meg Ilie Fonta vallásügyi államtitkár, Valer Suian, a szélső nacionalista Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ ügyvezető titkára, maga az államelnök is. Legutóbb Ionel Ungur Bihar megye prefektusa nyilatkozott olyan értelemben, hogy betiltja a világtalálkozó rendezvényeit. Figyelemre méltó, hogy a nyilatkozók rendre az RNEP és a többségi kormánypárt, vagyis a kormánykoalíció tagjai. Nevezett politikusok az ország földjén közel 500 éve honos, államilag elismert református egyház törvényes rendezvényét akarják meghiúsítani, megérteni a gyülekezési, lelkiismereti és vallásszabadságot. Romániában továbbra is vallási diszkrimináció és kisebbségellenes intolerancia sújtja a nem ortodox egyházakat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./ A Romániai Református Egyház Zsinata Nicolae Vacaroiu miniszterelnökhöz írt levelében tiltakozott a tervezett református világtalálkozót támadó megnyilvánulások, illetve betiltásának szándéka ellen. Júl. 18-i sajtóértekezletén maga Iliescu elnök is negatívan nyilatkozott a világtalálkozóról, mondván, az nemkívánatos reakciókat válthat ki. Ebből kitűnik, hogy Romániában "továbbra is vallási diszkrimináció és kisebbségellenes intolerancia sújtja egyházunkat." /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 23., 828. sz./ "
1996. július 23.
Az amerikai kormányzat nem intézett demarsot Magyarországhoz, jegyezte meg a State Department sajtótájékoztatóján júl. 22-én Nicolas Burns külügyi szóvivő, aki egy szlovák tudósító kérdésére megerősítette, hogy a magyar-magyar csúcs kapcsán a két ország vezetése eszmecserét folytatott egymással. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24., Magyar Nemzet, júl. 23./
1996. július 23.
Alapítványt hoztak létre A Holnap Romániája névvel. Az alapítók között van Hajdu Győző /Ceausescu, most meg Iliescu kiszolgálója/, Szilágyi Dezső /az Előre volt szerkesztője/, Iosif Constantin Dragan, Nicolae Cajal, Dumitru Radu Popescu, Adrian Paunescu, Dinu Sarau és még mások. /Hírsaláta rovta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 23./
1996. július 23.
Júl. 22-én kezdődött el Balatonszárszón a népfőiskolai találkozó, ahol a magyarságtudat lesz a téma. Szárszón szó lesz az alkotmányozásról, a Szent Korona-tan történetéről és a mai társadalomról. A népfőiskolára Erdélyből, Felvidékről is érkeztek érdeklődők. /Népszava, júl. 23./
1996. július 23.
"Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere, a szélsőséges RNEP elnöke kijelentette, hogy minden erővel meg kell akadályozni az RMDSZ elnökjelölt-állítását, mert Frunda György személyében a magyarok "a román nép segítségével és pénzén a leendő Autonóm Erdély elnökségének" vezetőjét kívánják megválasztani. - A kormányhű lapok - a Vocea Romaniei, a Curierul National - szokatlanul heves támadást intéztek júl. 22-i számukban a III. Magyar Református Világtalálkozó tervezett erdélyi megtartása ellen. A Vocea Romaniei igazgatója, D. D. Rujan "1100 év után a magyarok erdélyi honfoglalásra készülnek" címen intézett kirohanást a találkozó ellen. /Új Magyarország, júl. 23./"
1996. július 23.
Júl. 17-én a Kovászna megyei rendőrség két tisztje - Puscas Gheorghe hadnagy és Ilie Nicolae százados az ozsdolai rendőrség épületében megverte Dobolyi Levente Attila 18 éves és Veress Csaba 22 éves kézdivásárhelyi fiatalembert. A két fiatal az előző napon Ozsdolán járt, ezért rájuk akarta fogni, hogy ők rabolták ki a kézdivásárhelyi Siculcom Kft odzsolai üzletét, ahonnan éjjel ismeretlen tettesek hárommillió lej értékű árut és pénzt loptak el. A fiatalok elmondták, hogy bevitték őket a rendőrségre, ahol hiába mondták, hogy ártatlanok, megverték őket. Mindkettőjüknél házkutatást tartottak, de nem találtak semmit. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 23./
1996. július 23.
Dumitru Cioflina vezérkari főnök, aki júl. 13-20-a között az Egyesült Államokban járt, úgy vélekedett, hogy Románia a vártnál hamarabb rendelkezhet majd versenyképes hadsereggel. A kormány felhatalmazta a védelmi tárcát arra, hogy 400 millió dolláros kölcsönt vegyen fel a fegyverzet korszerűsítésére. - Romániában ezekben a napokban zajlik a békepartnerség történetének legnagyobb tengeri és légi hadgyakorlata. /Magyar Hírlap, júl. 23./
1996. július 23.
A XXI. Század Alapítvány Vállalkozni jó programjának oktatói és trénerei jöttek össze országos tapasztalatcserére Hargitafürdőbe, az Uz Bence Szállodában. A tapasztalatcsere egyben továbbképző is volt, két budapesti egyetemi tanár irányításával esettanulmányokat elemeztek. Az 1995/96-os tanévben 26 tréner - tanár, közgazdász, vállalkozó - tanította ezt a programot 12 erdélyi városban, alternatív előadásként vagy középiskolában. A kurzus eredményeként beindultak az első diákvállalkozások. A kurzus során általában leapadt a hallgatók kétharmada. - A romániai magyarságnak be kell lépnie a szakszerű vállalkozások korába. - Kísérletet tettek több helyen a program román nyelvű oktatásával, ennek nagy volt a sikere. /Zsehránszky István: Vállalkozz, magyar... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./
1996. július 23.
Illyefalván júl. 23-án kezdődik a nemzetközi néprajzi szeminárium. Az előadók között van Egyed Ákos /A székely katonai társadalom (16-18. század)/, Imreh István /A faluközösségek/, Hermann Gusztáv /A székely identitás/, továbbá Gazda Klára, Kónya Ádám és Gagyi József. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 23./
1996. július 23.
"Júl. 21-22-én tartotta Marosvásárhelyen országos értekezletét a Vatra Romaneasca. Dr. Zeno Opris, a szervezet elnöke a szokott kirohanást intézte az RMDSZ ellen, az RMDSZ-ről és "anyaországáról" szólva. Emlékeztette hallgatóságát arra, hogy a Vatra vezetősége 1995. júl. 18-án Iliescu elnökkel találkozott, ahol maga Opris kérte az elnök segítségét a magyar nemzetiségű agresszorok ellen. Rá egy évre /1996. júl. 18-án/ újra találkoztak Iliescuval. Mi voltunk az elsők, mondotta Opris, akik már 1990-ben rámutattunk az RMDSZ románellenes, antidemokratikus voltára, és kértük a parlamentet, tegye meg a szükséges intézkedéseket. És nem tette meg. Most, a tizenkettedik órában a bukaresti törvényszékhez fordultunk, hogy mint politikai pártot, amely nem ismeri el az ország alkotmányát, nemzetellenes, alkotmányellenes /lásd autonómiatörekvések/ cselekedetekre ragadtatta magát, ne jegyezzék be a hivatalosan elismert pártok közé. - Opris elmondta: az államelnökkel történt legutóbbi találkozójukon egyetértettek abban, hogy az összes politikai pártnak - ideológiájától függetlenül - a nemzeti érdekek megőrzésén kell fáradoznia. Ez azt jelenti, hogy újabb offenzíva a láthatáron, nyilván az RMDSZ ellen. Ilyen irányban ezután - reméli a Vatra elnöke - szorosabb lesz az összefogás az államelnökség, a kormány, a parlament, a politikai pártok, a román ortodox egyház, a hadsereg és a belügy körében. /Lokodi Imre: Offenzíva a láthatáron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./ "
1996. július 24.
Hetedik alkalommal nyitotta meg kapuit Bálványoson a Nyári Szabadegyetem, melyet a Pro Europa Liga, a Reform Tömörülés és a Fidesz szervez. A hazai, anyaországi és nyugati fiatalokat Smaranda Enache, Toró T. Tibor és Németh Zsolt /Fidesz/ köszöntötte. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Horia Mircea Rusu, a Liberális'93 Párt elnöke, Adrian Severin, a Demokrata Párt alelnöke és Markó Béla, az RMDSZ elnöke tartott előadást. Több mint száz fiatal jelent meg az első napon. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 23., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./
1996. július 24.
"Megrendezik a III. Magyar Református Világtalálkozót Nagyváradon, annak ellenére, hogy Romániában hatósági személyek és pártpolitikusok propagandakampányt folytattak ellene - közölte Tőkés László püspök, a Romániai Református Egyház lelkészi elnöke. Hangsúlyozta, hogy a propagandakampány célja: megfélemlíteni a rendezvényre készülő református vendégeket. Románia alkotmánya és törvényei szavatolják az ilyen rendezvény megtartását. Tempfli József nagyváradi katolikus megyéspüspök fölajánlotta, hogy a nagyváradi székesegyház udvarán megtarthatják a világtalálkozó nyitóünnepségét, ha a hatóságok megakadályozzák annak megtartását a nagyváradi stadionban. A Romániai Református Egyház Zsinata júl. 21-i levelében fordult Nicolae Vacaroiu kormányfőhöz, ismertetvén a találkozót ért sorozatos megfélemlítéseket, majd tisztelettel kérnek "hivatalos magyarázatot mindezekre, az Egyházunkat és vallásszabadságunkat sértő megnyilvánulásokra". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./"
1996. július 24.
Fodor Sándor ragaszkodik a Magyarok Világszövetségéhez, vezetőivel jó a viszonya, ennek ellenére Tibori Szabó Zoltán mellé állt, mert megdöbbentette az, hogy a püspökök elítélték. A romániai magyarság legnagyobb erkölcsi tekintélyét megtestesítő püspököknek nem kellett volna elítélni a főszerkesztőt, Fodor szerint Tibori nem ellenséges szándékkal írt az MVSZ-ről. /Fodor Sándor: Önként - a sarokba. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./ Előzmény: 1053, 1070, 1099, 1124, 1125, 1141, 1176, 1183, 1186, 1190. sz. jegyzet
1996. július 24.
Az RMDSZ SZKT elnökjelölt-állító döntése nyomán az Ügyvezető Elnökségnek le kellett volna mondania, ugyanis ez a testület nem javasolta az önálló elnökjelölt-állítást, írta Miklós László, a lap munkatársa. Demokráciában, amennyiben leszavazzák a nagy horderejű eseménnyel kapcsolatos előterjesztést, a kormányfőnek távoznia kell. Frunda György kampánystábjának vezetésével éppen azt a Takács Csabát bízták meg, aki előzőleg nem értett egyet az elnökjelöléssel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./
1996. július 24.
D. D. Rujan tovább támadja vezércikkeiben a Vocea Romaniei bukaresti kormánylapban a magyar református világtalálkozót. Szerinte az a cél, hogy Tőkés László püspököt az egykori erdélyi fejedelmekhez hasonlóan ünnepeljék. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./
1996. július 25.
Júl. 22-én Nagyvárad Mihai Sturza polgármester a rendőrség vezetőjével együtt találkozott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület képviselőivel, a megbeszélésen felajánlották segítségüket a nagyváradi rendezvényt /a református világtalálkozót/ illetően. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./
1996. július 25.
Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői Nicolae Vacaroiu miniszterelnökhöz írt közös levelükben tiltakoztak amiatt, hogy egyes állami hatóságok ellenzik a III. Magyar Református Világtalálkozót és politikai jelleget tulajdonítanak ennek a kiemelkedő vallási eseménysorozatnak. Az ország alkotmánya biztosítja a lelkiismereti és vallásszabadságot, joga van tehát az egyháznak megtartani a világtalálkozót. Az egyházak közösséget vállalnak a református egyház szándékaival és rendezvényükön való részvétellel nyomatékot adnak együttérzésüknek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 25., 830. sz./
1996. július 25.
Ötödik alkalommal nyílt meg Korondon a Hazanéző magyar irodalmi tábor a megyei tanfelügyelőség, a helyi Firtos Művelődési Egyesület és a korondi gimnázium közös rendezésében. Az egyhetes táborozáson a Mikes Kelemen magyar nyelv- és irodalmi tanulmányi verseny győztesei vesznek részt, továbbá irodalomkedvelő gyermekek Magyarországból és Csallóközből is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./