Iliescu elnök és Csiang-Cö-min elnök júl. 1-jén Bukarestben aláírta a román-kínai közös nyilatkozatot, ugyancsak aláírták - miniszteri szinten - a román-kínai tudományos és műszaki együttműködési kormányegyezményt. Kína 600 ezer dolláros vissza nem térítendő segélyt ad Romániának. Iliescu a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy tovább ápolják a hagyományos együttműködést. A két elnök nagy hangsúlyt fektetett a gazdasági együttműködésre, beleértve a közvetlen árucserét. A kínai elnök látogatása júl. 2-án zárult, Csiang Cö-min Bukarestből Kazahsztánban utazott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

"Júl. 2-án Csíkszeredán megkezdődött a II. Csipike Nemzetközi Gyermektalálkozó. Csipike Fodor Sándor író mesefigurája. Több mint 600 gyermek érkezett öt ország mintegy 45 helységéből. Elszállásolásukat a csíkszeredai, alcsíki és felcsíki családok vállalták. Dr. Csedő Csaba polgármester köszöntötte a vendégeket, a szervezők részéről Beder Tibor főtanfelügyelő, a Julianus Alapítvány elnöke Julianus barát emlékét idézte, aki kétszáz évvel a honfoglalás után keletre utazott, hogy a Magna Hungariában maradt magyarokat felkutassa. Két éve az ő szellemében nyitottak utat - immár keletről nyugat felé, és "csak" nyolcszáz kilométeres körzetben -, hogy akik közös magyar anyanyelvükön értik egymást, lakjanak bár különböző országokban. ismét egymásra találhassanak. A megnyitón jelen volt Fodor Sándor író is. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 3./"

"Bukarest Északi Pályaudvarának közelében egy épületen tábla jelezte: Mihály Arkangyal Légió Horia Sima Klubja. A táblát levették, de a klub maradt. - A Román Hírszerző Szolgálattal /SRI/ kapcsolatos lehallgatási botrány kapcsán kiderült, hogy a Corneilu Vadim Tudor vezette Nagy-Románia Párt az SRI-vel párhuzamos információs struktúrát épített ki, a verőlegények sem hiányoznak a párt házatáján. Serban Suru, a Horia Sima Klub vezetője kijelentette, hogy bepereli az SRI-t. "Természetesen lehetőséget adunk számukra, hogy megjavuljanak, de ha továbbra is makacskodnak, törvény elé visszük a dolgot." - mondta. Az alkotmány ugyan tiltja a fasiszta pártok, csoportosulások működését, a valóság mégis más. /Asztalos Viktor: Arkangyalosok és nagyromániások. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 3./"

Egyed Albert /1994 óta a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője/ nyilatkozott a határon túli magyar kultúra támogatásáról. A főosztály támogatja a határon túli magyar diákok és pedagógusok képzését, a tankönyv- és könyvkiadást, a hivatásos magyar színházakat és közművelődést. Ezekre a célokra 1996-ban a költségvetés 422,5 millió forintot utalt ki. Elsősorban a részképzést és a továbbképzést támogatják. A minisztériumi ösztöndíjtanács állandóan egyeztet az Ösztöndíj Alapítvánnyal - ez magánalapítvány - és a Kemény Zsigmond Alapítvánnyal, amely a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítványhoz tartozik. Az egyeztetés célja, hogy ugyanaz a pályázó ne élvezzen több támogatást egyszerre. Léteznek más források is, egyházi és civil szervezetek, amelyek tőlük függetlenül segítik a diákokat. A minisztériumi ösztöndíj- tanácsba bevonják a kárpát-medencei régió képviselőit, a Határon Túli Magyarok Hivatalát /HTMH/, a Magyarok Világszövetségét, a rektori konferenciát, a főiskolai igazgatók konferenciáját és a diákszervezeteket. Az erdélyi ösztöndíjtanácsnak 25 tagja van - egyetemek, EME, Bolyai Társaság, RMDSZ, egyházak, diákszervezetek. - Kiemelten támogatják a partiumi főiskolai képzést, csatlakozva a már működő Sulyok István Főiskolához., részt vesznek a székelyföldi főiskolai hálózat kialakításában. Már működnek kihelyezett tagozatok. Az az elképzelés, hogy a céltámogatást a székelyföldi felsőoktatási szervezeteknek Egy évig adnak támogatást, addig ki kell alakítani Székelyföldön a főiskolai vezetőséget. - Táborozásra idén négymillió jut, ezt az Illyés Alapítvány még két és félmillió forinttal kibővíti. - A Bolyai Akadémia keretében a továbbképzést jórészt Székelyföldön tartják a kárpát-medencei pedagógusok részére. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 3./

"A Budapestre áttelepült, a Népszabadság munkatársaként dolgozó Bodor Pál értékelte Balogh Edgár életművét /"lebegő álmodozó", stb./, közben elítélte Tőkés Lászlót is: "bármilyen ijesztő néha Tőkés László s a nála is radikálisabbak nyilvános monológja", akiknek szövege sokszor a román nacionalisták hadállásait erősíti, azonban hozzátette, hogy a békejobbot nyújtó, engedményeként alkudozó kisebbségire "hihetőbben kuvikolja rá az utókor, hogy áruló, míg a túszdrámás, merényletes" eszközökkel kiharcolt helyzetek szép csöndesen megmaradnak. /Magyar Hírlap, júl. 3./"

A frakció nagy vonalakban teljesítette az elvárásokat, állapította meg Vida Gyula, az RMDSZ képviselőházi frakciójának elnöke, visszatekintve az elmúlt négy évre. A törvények nagy része, ha beszűkült formában is, demokratizálódási folyamatot tükröz, bizonyos előrelépést jelent a jogállam intézményrendszerének kiépítéséhez. A parlamenti kisebbség erkölcsi kiállással, szakmai hozzáállással csiszolni tudja a többség akaratát, de lényegbevágó kérdésekben a többség határoz. - Körvonalazódik a politikai partneri kapcsolat a DK és a Szociáldemokrata Unió között. Az RMDSZ negyedik helye a választáson sokatmondó. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 3./

Nagyváradon a vártnál kevesebb volt a jelentkező a magyar nyelvű középiskolákba, illetve tagozatokra.. A Iosif Vulcan Tanítóképzőbe a 30 helyre 64-en, az Ady Endre Középiskolába a 180 helyre 195-en, az Eminescu Középiskolában 90 helyre 84-en, a Szent László Gimnáziumban 60 helyre 30-an a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumba 60 helyre 39-en iratkoztak be. Ősszel lesz pótjelentkezés. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 3./16/

Nagykárolyban élt Fényi István költő, akinek negyedik kötete, az Égi város /Pietas Keresztény Egyesület, Nagykároly, 1996/ című verseskötete halála után jelent meg. A nagykárolyi hetilapban olvashatunk szeretettel írt recenziót a könyvről. /Nagykároly és Vidéke, júl. 3. - III. évf. 27. sz. -felelős szerkesztő: Végh Balázs Béla/ Fényi István /Kaplony, 1919. jan. 10. - Nagykároly, 1994. szept./ a magyar irodalom tanára volt Nagykárolyban.

"Cáfolhatók-e a Funar polgármester utasítására Kolozsváron a volt Biasini Szálló falára felvésett állítás, hogy az 1848-as szabadságharcban 40 ezer románt megöltek, kérdezte Nagy Ernő dr. Egyed Ákos történészről. Igen, cáfolhatók, válaszolta. Avram Iancu Bécsben el akarta érni azokat az ígéreteket, amelyeket a császári udvar, mint szövetségeseknek, kilátásba helyezett. Gyorsan összeállítottak egy iratot, 1849 decemberében. Ebben az időben pontos statisztikai felmérés nem készülhetett. Az irat 35-40 ezer román áldozatot említ, mondván: 8-10 ezer a román harctereken esett el. "Van Erdélyben 2400 román falu, s mindenikből elvittek és elpusztítottak 10 vagy 20 embert." Ez eleve képtelen állítás, de nem is volt 2400 román falu. /Nagykároly és Vidéke, júl. 3./"

Nagykárolyban júl. 7-én lesz régizene-koncert. A házigazda a nagykárolyi Collegium együttes lesz, fellép az Amaryllis reneszánsz táncegyüttes Kolozsvárról és Lőrinczi György lantos Marosvásárhelyről. /Nagykároly és Vidéke, júl. 3./

Júl. 2-án és 3-án Kolozsváron Az önkormányzatok kérdése országos, megyei és települési szinten címen rendezett konferenciát az RMDSZ, az Erdélyi Református Egyházkerület és a hollandiai Államismereti Református Párt /SGP/, számos tanácsos és polgármester részvételével. Az SGP ötödször vett részt erdélyi konferencián, most is több előadót küldött. A hazai előadók között volt Varga Attila képviselő, Bakk Miklós tanácsos /Lugos/, Demeter János, az RMDSZ önkormányzatokért felelős alelnöke, Kolumbán Gábor, Hargita megye tanácselnöke és Gál Mária. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 4., 816. sz./

"Kolozsváron a városi tanácsban durván támadták Eckstein-Kovács Pétert az Antonescu-szobor felállításának vitájában, mert vitatott személyiségnek nevezte Ion Anonescut. Az egyik egységpárti tanácsos tűrhetetlennek mondta, hogy egy kisebbségi véleményt mondjon a román nép "nemzeti hőséről". Eckstein-Kovács Péter rasszista megnyilvánulásnak minősítette az egységpárti és a Nagy-Románia párti tanácsos uszító kijelentéseit. Végül a többség mégis megszavazta a díjnyertes szobortervre a hétmillió lej honoráriumot, az Antonescu-szobor felállítása viszont nem kapta meg a szükséges szavazatmennyiséget. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./ "

Kozsokár Gábor, az RMDSZ szenátora júl. 4-én írásos beadvánnyal fordult Octav Cosmanca államtitkárhoz, a kormány helyi közigazgatásért felelős főosztályának vezetőjéhez, Vlad-Adrian Casuneanu, Kovászna megye prefektusa visszaéléseivel, szándékos mulasztásaival kapcsolatban: szabotálta az állami lakások jogi helyzetét szabályozó törvény alkalmazását. A helyi tanácsok időben beadták az állami lakások visszaszolgáltatására vonatkozó kéréseket elbíráló bizottságok kinevezésével kapcsolatos javaslataikat, a prefektus halogatta a kinevezést, emiatt nem lehetett megkezdeni a kérések elbírálását, lassan lejár a határidő. Végül a prefektus júl. 2-án kiküldte a kinevezésről szóló rendeleteit, de márciusi és áprilisi keltezéssel. Kozsokár Gábor kivizsgálást és törvényes felelősségre vonást kért az ügyben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 4., 816. sz./

Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság főszerkesztője lapjában támadta a Magyarok Világszövetségét /MVSZ/ és a Magyarok IV. Világtalálkozóját. /Tibori Szabó Zoltán: Világméterek. = Szabadság(Kolozsvár), jún. 22-i./ Cikkét újraközölte: Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./ A Romániai Magyar Szó csak a támadó cikket ismerteti, a reagálásokról nem tesz említést, holott erre a cikkre válaszolt Patrubány Miklós a Szabadság jún. 26-i számában, a júl. 1-i számban pedig Szabó Piroska. Előzmény: 1053, 1070, 1099.

Szűcs László, a Bihari Napló főszerkesztője lapjában kiállt a Magyarok Világszövetségét támadó Tibori Szabó Zoltán mellett. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 4./ Előzmény: 1053, 1070, 1099, 1124. sz. jegyzet.

1994 nyarán Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen az RMDSZ által szervezett találkozókon megalakult a Duna Televízió Baráti Körök Társasága. Székhelye Csíkszeredában van. A kezdeményezőket a Duna Televízió megszűnése miatti aggodalom vezette, majd az a szándék, hogy minél több néző számára tegyék lehetővé a műsor vételét, hogy így erősítsék az összetartozás szálait. Az elmúlt évben Baselben, Brüsszelben és Sydneyben jöttek létre baráti körök. Észak-Amerikában a Magyar-Amerikai Koalíció vállalta a koordinációt. Észtországból, Franciaországból, Németországból is jelentkeztek kezdeményezők. A körök tagjai felhívhatják a figyelmet az érdekesebb műsorokra, megrendelés útján hozzájuthatnak a Duna Tv műsorainak video-másolataihoz. A Duna Tv a baráti köröknek három héttel előbb elküldi az adás programját, amely ma már megtalálható az Internet hálózaton is, eljuttatja a köröknek ismertető anyagait, a Postabontás műsorban szerepelteti a baráti körök felhívásait, elősegíti a baráti körök találkozóit, olvasható a Duna televízióért Alapítvány közleményében: Felhívás a Duna Televízió Baráti Körök alakítására. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 4./

Iliescu elnök - Mircea Snegur elnök meghívására - júl. 4-én kétnapos látogatásra a Moldovai Köztársaságba utazott. Kíséretében van Teodor Melescanu külügyminiszter, valamint a román politikai és szellemi élet számos képviselője. /Egy szuszra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

"Kereskényi Sándor felidézte az MSZP 1994-ben kiadott Tézisek a nemzetről című brosúráját. "Eszerint a magyar államot nem a magyar nemzethez, hanem a Magyar Köztársaság polgáraihoz fűzi jogviszony." "Amikor tehát az MSZP tudós propagandistái az állam és nemzet funkcióját szeretnék szétválasztani, nemcsak a kisebbségi magyarok erkölcsi és politikai tudatát ?adták bérbe? más nemzeteknek, hanem goromba nyíltsággal kérkednek azzal, hogy az általuk képviselt politikai erő számára az állam a nemzetnél - s így persze az állampolgárok közösségénél is - fontosabb." - A Magyarok Világszövetsége létrejötte óta magában hordozza egy "nemzetpolitikai műhely" megteremtésének lehetőségét. Az MVSZ "egy protokollszervezetből a nemzetpolitika meghatározó tényezőjévé nőtte ki magát, nagyobb részt az elnök, Csoóri Sándor érdeme." - A Horn-kormány által meghirdetett "euroatlanti integrálódás" lehet egy nemzetpolitikai alapelv a sok közül, ám mint nemzetstratégiai "vezérfonal" túlságosan vékonynak tűnik. Kereskényi kitért a magyarság biológiai önreprodukciójának aggasztó állapotára. A Kádár-korszak "tömegméretekben tenyésztette ki az önfenntartó és élvező ösztön határán rövidre táruló ?állampolgári önzés? mintapéldányait. /Kereskényi Sándor: Nemzetstratégia - múlt és jelen között. = Szatmárnémeti), júl. 5./"

Árokoson tartotta a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ háromnapos sajtótörténeti táborát, ahol több előadást hallhattak a résztvevők /például Mircea Popa: Kölcsönhatások a két világháború közötti és utáni magyar sajtóban, Kántor Lajos. Az erdélyi magyar sajtó elfeledett értékei, továbbá Erdélyi magyar sajtóbibliográfiák címmel a kutatók beszéltek/, emellett audiovizuális tanácskozás. Tárgyaltak a jövő sajtószerkezetéről is. Jakab Mária, a Családi Tükör főszerkesztője elmondta, hogy a folyóiratot a megszűnés fenyegeti. A táborban az előadások nem voltak mindig színvonalasak, ezért a fiatal kollégák rendre a kocsmában kötöttek ki, olvasható Zsehránszky István beszámolójában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

Csíkszeredában a város közismert személyiségeit /mintegy harminc főt/ tömörítő kezdeményező bizottság levéllel fordult Csíkszereda lakosságához, amelyben támogatásukat kéri a város RMDSZ-szervezetének újraalakításáért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

Júl. 5-én, 86 éves korában Marosvásárhelyen meghalt Tompa Miklós rendező, Tompa László költő fia. Budapesten sajátította el a rendezés tudományát, azután hazajött Kolozsvárra. Az erdélyi magyar dráma hiteles megszólaltatója volt. Az általa alapított Székely Színház a legjobb társulat lett, odacsábította a legjobb színészeket, a színháznak 21 éven át volt az igazgatója, 1976-81 között pedig a színiakadémia rektoraként működött. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./ Tompa Miklós Székelyudvarhelyen született, 1910-ben.

Romániában az ortodox vallás az államvallási státusra tart igényt, ezt belefoglalták az 1923-as alkotmányba. Hirdetőik szerint csak a görögkeletiek az igazi románok. Ellenségesen viselkedtek a Romániát felkereső, különböző vallásokhoz tartozó prédikátorokkal szemben. Legutóbb Jehova Tanúit támadták, akik kibéreltek egy stadiont, hogy ott tartsák világkongresszusukat. Maga Teoctist pátriárka tiltakozott az ortodox egyház nevében a rendezvény ellen, melyek veszélyezteti a román nép keresztény hitét. Nem kell elfogadni Jehova Tanúinak tanait, írja Fey László, ellenpropagandát lehet kifejteni, de adminisztratív intézkedésekkel nem lehet megakadályozni, hogy valaki nézeteit hirdesse. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

A Sepsiszentgyörgyi Színház Tamási Áron Társulata a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére meghirdette a Magyar Színház Hetét. Elgondolásukhoz nem sikerült támogatást szerezni, így nem lett színházi hét, de két társulat mégis eljött. A szatmári társulat bemutatta Szabó Magda Az a szép fényes nap című történelmi drámáját, a temesvári magyar színészek pedig a Csongor és Tünde színrevitelével jeleskedtek. /Brassói Lapok )Brassó), júl. 5-11./

"Júl. 4-én és 5-én Budapesten a kormány, a parlamenti pártok és a határon túli magyar szervezetek képviselői zártkörű tanácskozást tartottak Magyarország és a határon túli magyarság címmel. A határon túli magyar szervezetek: RMDSZ, Egyetértés /Duray Miklós/, Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom /Bugár Béla/, Magyar Polgári Párt /A. Nagy László/, Csemadok, VMDK, Vajdasági Magyar Szövetség /Kasza József/, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség /Kovács Miklós/, Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség /Tóth Mihály/, Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és a Horvátországi Magyarok Szövetsége. A konferencia vendégeit az Országházban fogadta Horn Gyula miniszterelnök, aki kijelentette: a magyar kormány a kétoldalú kapcsolatokban és a nemzetközi fórumokon egyaránt támogatja a határon túli magyarság jogainak garantálására vonatkozó igényeit. A tanácskozás szünetében Kovács László külügyminiszter elmondta: megnyitóbeszédében kifejtette, hogy Magyarország euroatlanti integrációja nemcsak a magyar állampolgárok, hanem a határon túli magyarság érdeke is. Az autonómia kérdésről elmondta: ezeket az elképzeléseket minden ország magyar kisebbségének önállóan kell megfogalmaznia. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6-7./ Egyetértenek abban, hogy az anyaország és a nemzet jövője szempontjából meghatározó fontosságú a mielőbbi euroatlanti integráció, szögezte le a zárónyilatkozat, melyben az is szerepel, hogy összehangolt támogatásban részesítik a szomszédos országokban élő magyar közösségek autonómiatörekvéseit. Egyetértettek abban is, hogy a határon túli magyar közösségeket Magyarország mindenkori éves költségvetésének százalékban rögzített hányada illesse meg. Az aláírók elhatározták, hogy idén ismét találkoznak, és megvizsgálják a konzultáció intézményesítésének lehetséges formáit. A közös nyilatkozatot a résztvevők közül egyedül a VMDK elnöke, Ágoston András nem írta alá. - A sajtótájékoztatón Kovács László külügyminiszter hasznosnak értékelte a találkozót, amely lehetőséget adott bizonyos félreértések tisztázására. Elismerte, hogy bizonyos kérdésekben jelentős véleménykülönbségek is felmerültek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8., a közös nyilatkozat szövege: RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 8., 818. sz./ Az ellenzéki pártok hiányolják a dokumentumból a határon túliak vétójogát az államközi szerződések megkötésénél. Nem volt egyetértés abban sem, hogy a magyar-magyar párbeszéd intézményesítésére létrehozzanak-e állandó testületet. Tabajdi Csaba államtitkár szerint a konferencia elősegítheti a nemzeti egyetértést a határon túli magyarsággal. - Az elmúlt két évben megromlott a külpolitikai konszenzus, a találkozó az első lépés volt annak helyreállítása felé.Németh Zsolt /Fidesz/. Markó Béla, az RMDSZ elnöke fontosnak tartja a konzultáció intézményesítését. Ennek megvizsgálására ősszel újabb konzultációt tartanak. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerint a magyar kormány nem vállalt kötelezettséget arra, hogy a határon túli kisebbség beleegyezése nélkül nem köt szerződést. Eörsi Mátyás /SZDSZ/, a külügyi bizottság elnöke szerint a határon túli szervezetek vétója jogi nonszensz lenne. /Népszabadság, júl. 6./ Hosszas egyeztetés után közös dokumentum elfogadásával ért véget a "magyar-magyar csúcstalálkozó". Az aláírás lezajlását nem fényképezhették a sajtó képviselői, ez az eljárás nagy felzúdulást keltett az újságírók között. - Egyes résztvevők hajlamosak voltak elfelejteni, honnan indult ez a kezdeményezés - nyilatkozta Udvardy Zoltánnak Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke - emlékeztetve az RMDSZ és a Fidesz márciusi közös nyilatkozatára. "Nem értek egyet Kovács László külügyminiszter rádiónyilatkozatával sem, hogy a kisebbségi szervezetek megnyugvással fogadták volna a kormány ismertetett álláspontját." - A szervezők nem hangsúlyozták annyira "az autonómia kérdését, mint amennyire mi szerettük volna, bár nem is zárkóztak el előle." Orbán Viktor kijelentette: az ellenzék javaslatát a magyarság politikai egységéről nem tartotta elfogadhatónak a kormányzat, így ?a világ magyarságának együvé tartozása? került a végső szövegezésbe. - Messzemenően megfelelt ez a találkozó személyes elvárásaimnak - értékelte a "magyar-magyar csúcsot" Lábody László, a HTMH elnöke. Kiemelkedő jelentőségűnek nevezte, hogy az autonómia támogatásának alapelvét, valamint az integrációs folyamat és a kisebbségek kérdésének összehangolását sikerült megoldani e találkozón. /Új Magyarország, júl. 6./ A találkozó legfőbb üzenete, hogy nem a viták és nézeteltérések a meghatározóak, hanem a közös szándék és érdek, nyilatkozta Lábody László. - A megbeszélésen egyetértettek abban, hogy Magyarország költségvetésének bizonyos hányadát minden évben fordítsák a határon túli közösségek támogatására. A százalékos értéket azonban nem tudták meghatározni. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a Fidesz Autonómia Tanácsot, mások Nemzeti Egyeztető Tanácsot akartak létrehozni, de ez nem történt meg: "Az ellenzék és a határon túli magyarok akarták ezt, a kormány azonban nem." - mondotta Orbán Viktor. /Magyar Nemzet, júl. 6./"

Ion Iliescu elnök kormányküldöttség élén júl. 4-én Moldovába érkezett, beszédet mond a moldovai parlamentben, találkozik Mircea Snegur elnökkel és a többi vezetővel. Mindkét elnök hangsúlyozta, hogy a látogatás a két testvéri ország közötti kapcsolatok elmélyítését szolgálja. /Magyar Nemzet, júl. 6./

Befejezte négynapos hivatalos szlovákiai látogatását Ion Mircea Pascu védelmi államtitkár. Tárgyalásainak középpontjában a kétoldalú együttműködés és annak európai háttere állt. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

"Tibori Szabó Zoltán vádiratnak minősítette Patrubány Miklós reagálását, amely szerint Tibori Világméretek című írása kimeríti a közösség elleni izgatás feltételeit, Szabó Piroska szerint pedig Tibori cikke az MVSZ lerombolását célozza. Valaki kijelentette, hogy az MVSZ a magyar nemzet hiteles képviselője. Cikkének lényege az volt, hogy ez így nem igaz. A főszerkesztő idézett MVSZ-ellenes megnyilvánulásokat, így Pomogáts Bélától, aki "a valóban össznemzeti arányokban gondolkodó Anyanyelvi Konferencia elnöke." /Tibori Szabó Zoltán: Amíg lehet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./ Előzmény: 1053, 1070, 1099, 1124, 1125. sz. jegyzet."

Államelnöki rendelettel tartalékállományba helyezték Gheorghe Gh. Gambra dandártábornokot, Hargita megye rendőrfőnökét. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 6./

Egy éve indult Kolozsváron a Sonic magánrádió, amelynek egész napos műsorából napi 4 óra magyar nyelvű. Jún. 27-én azonban bejelentették, hogy megváltozik a műsorszerkezet, megszűnik a magyar adás. A Sonic főszerkesztője, Cozmin Gusa tiltakozásul lemondott, mert nem értett egyet a magyar adás megszüntetésével. Sebesi Karen Attila, a magyar adás vezetője ezt a döntést jelentette az országos Audiovizuális Tanácsnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl.1./ Sebesi Karen Attila elmondta, hogy a gazdasági ok, amire hivatkoznak, nem állja meg a helyét, mert a magyar adás biztosítja a reklámbevételek 35 %-át, jóval meghaladva a ráeső arányt. A Sonic beindulását számos magyarországi közalapítvány támogatta, több mint kétmillió forinttal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6-7./

"A nagyváradi Partiumi Közlöny, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület lapjának jún. 22-i számában Tőkés László püspök Az úgynevezett Alternatív Varadinum tisztelt kezdeményezőihez, a Bihari Napló tisztelt Szerkesztőségéhez című nyílt levelében elítélően írt a Bihari Naplónak ezt az alternatív programot támogató igyekezetéről, hozzátéve, hogy "egyházellenes kritikájuktól már csupán egyetlen lépés van a Romániai Magyar Szó programszerűen űzött destrukciójáig". A Romániai Magyar Szó ezt a tényt ismertetve hozzáteszi: nem tudják, miben áll az, amivel vádolják őket, ezen "programszerűen törjük a fejünket". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6-7./"