"Jún. 19-én kolozsvári otthonában elhunyt a 90. évében járó Balogh Edgár közíró, nyugalmazott egyetemi tanár, a Korunk volt szerkesztője. Dávid Gyula nekrológjának a címe is összefoglalja, ki is volt az elhunyt: az örök újrakezdő. "Volt regőscserkész, néprajzkutató, a sarlós mozgalom aktivistája, szerkesztő, újságíró, karpaszományos közlegény, falusi tanító, népi-szövetségi aktivista, egyetemi tanár /rövid ideig a Bolyai Tudományegyetem rektora is/, politikai elítélt, azután újra szerkesztő, az 1957-ben újraindított Korunk főszerkesztő-helyettese, a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon egyik megteremtője és lelke - mindhaláig." /Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./ Sokat vitatkozott, sokan vitatkoztak vele. "Egyszerre volt rajongó, angyalian naiv, kiscserkész, próféta, elpusztíthatatlan optimista, álmodozó, fellegjáró, aprómunkás, légvárépítő, rögeszmés megszállott, naprakész szövegíró, debattőr, szabadságvallású, szervező, kisebbségideológus, nemzetben és emberiségben gondolkodó, és még sorolhatnám napestig." - írja róla Szász János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./ Balogh Edgár /Temesvár, 1906. szept. 7. - Kolozsvár, 1996. jún. 19./ Pozsonyban élt, bekapcsolódott a kommunista mozgalomba, 1934-ben kiutasították Csehszlovákiából, visszatért szülőföldjére, Erdélybe. 1944-től a kezdeményezésére megjelent kolozsvári napilapnak, a Világosságnak a főszerkesztője 1948-ig. A Magyar Népi Szövetség alelnöke, a Bolyai Tudományegyetem tanára, majd rektora. 1949-ben más magyar vezetőkkel együtt bebörtönözték, kiszabadult, majd másodszor is börtönbe került. 1957-től 1971-ig az újrainduló kolozsvári Korunk főszerkesztő-helyettese. Több publicisztikai kötete jelent meg, önéletírása /Szolgálatban. Emlékirat 1935-1944/ 1978-ban látott napvilágot."

A Bihari Napló (Nagyvárad) beszámolt arról, hogy a Bihar megyei tanfelügyelőség aug. 1-jei hatállyal felmentette tisztségéből Kapalay Józsefet és Nagy Zoltánt, a nagyváradi Ady Endre Líceum igazgatóját és aligazgatóját. A tanfelügyelőség mondvacsinált okokra hivatkozott, ezek között szerepelt az, hogy a tanfelügyelőség engedélyezése nélkül kirándulást szerveztek Magyarországra. Az ügynek politikai háttere van: az iskolában tanító Csáky házaspár. Egyikük, Viorica diákokat fizikailag bántalmazott, ezért az iskolatanács megrovásban részesítette őket, ezt a megrovást a tanfelügyelőség megsemmisítette, Csáky Francisc pedig a Román Nemzeti Egységpárt színeiben indult, ezért beszélgetésekben utalt is rá, hogy ő lesz az igazgató. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

A második fordulóban eldőlt, hogy Mihai Sturza, a Demokratikus Konvenció /DK/ jelöltje lesz Nagyvárad polgármestere, aki a szavazatok 69,5 %-át nyerte el, Csapó I. Józsefre, az RMDSZ szenátorára a választók 30,5 %-a voksolt /30 256 fő/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Nagybányán Cristian Anghel ellenzéki /DK/ polgármestert újraválasztották, a második helyen az RMDSZ jelöltje, Szaniszló László állt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Maros megyében a polgármesterek számát tekintve az első helyen az RMDSZ áll, 27 településen, a harmadik az RNEP. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Dr. Szilágyi Pál rektor-helyettes tájékoztatót adott a Babes-Bolyai Tudományegyetem 1996-97-es tanévében induló évfolyamokról és a felvételi keretszámokról. Minden szakon anyanyelven lehet felvételizni, újdonság, hogy a testnevelés szakon magyar tannyelvű csoport indul. Tervezik a római katolikus hittan-magyar nyelv szak beindítását. Magyar nyelvű csoportok /zárójelben a helyek száma/: magyar nyelv és irodalom-román nyelv vagy idegen nyelv vagy magyar néprajz /50/, matematika /50/, matematika-fizika /20/, pedagógia-magyar nyelv és irodalom /10/, történelem /20/, újságírás /10/, filozófia /20/, informatika /25/, református teológia-szociális gondozó /15/, szociológia /10/, lélektan /15/, református teológia-bölcsészet (magyar, angol, stb) vagy néprajz /20/, biológia /15/, biológia-kémia /10/, kémia-fizika /25/, földrajz /20/, színművészet /8/, színháztudomány /5/, könyvtártan-levéltártan /10/, művészettörténet /5/. Az egyetemre 3468 első évest vesznek fel, ebből 413 főt /12 %/ magyar nyelvű csoportokba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete /RMGE/ országos vezetősége kétnapos kihelyezett ülést tartott Szilágysomlyón. Dr. Győri Sándor, az RMGE Szilágy megyei elnöke szerint ez az ülés egyféle piackutatásra is alkalmat nyújtott, egyben ösztönzés arra, hogy Szilágysomlyón is beinduljon a gazdabolt, amely bizonyos mennyiségű megrendelt vetőmagot, szerszámokat kiszállítana a falvakba, a megrendelőknek. Tervezik egy mezőgazdasági népfőiskola beindítását Szilágysomlyón, amely kizárólag a gazdálkodásra terjedne ki. /Mezőgazdasági népfőiskola beindítására alkalmas. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Szatmárnémetiben a Láncos-templomban tartották a Református Gimnázium végzős diákjainak ünnepségét. Szilágyi Éva igazgatónő köszöntötte a három XII. osztály 84 maturandusát. Oroszi Kálmán osztályelső végzős vitte az iskolazászlót. /Az iskolazászlót Oroszi Kálmán vitte! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Antony Gall ausztráliai Kós-kutatónak a Kós Károly építészete című kiállítása a Kós Károly Művelődési Társaság szervezésében Bánffyhunyadra is eljutott. Az ünnepélyes megnyitón Kós Károly szellemiségéről, politikai hitvallásáról Szabó Zsolt, a kolozsvári Művelődés című folyóirat főszerkesztője beszélt. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

"Csapody Miklós /MDF/ országgyűlési képviselő tette fel a kérdést Horn Gyula miniszterelnöknek a parlamentben: "Ismeri ön a határon túli magyar autonómiakoncepciókat?" A miniszterelnök - mint ismeretes - a Magyarok IV. Világtalálkozóján arra kérte beszédében a határon túli magyar vezetőket, hogy "tegyék világossá? az autonómiára irányuló törekvésük nem szeparatizmust, nem elszakadást, nem területi igényeket jelentenek, hanem az európai normákkal, követelményekkel összhangban álló autonómia megteremtését." Ha a kormányfő ismerné a határon túli magyarok autonómia-koncepcióit, nem kérne ilyesmit. Horn Gyula nem jelent meg ezen az ülésszakon, a házelnök Kovács László külügyminisztert jelölte ki, de Csapody Miklós nem fogadta el a válaszadó személyét, a kérdés ezért nem hangzott el. /Új Magyarország, jún. 19./"

"Székely Kecskés János fejtette ki gondolatait a Magyarok IV. Világtalálkozóján a nemzeti stratégiáról, köszönetet mondva a Magyarok Világszövetségének, hogy vállalta a nemzeti stratégia munkájának vezénylését, amelyet a hatalomnak kellene megtenni, de az nem teszi. "Nagyon fontos a nemzeteszményről, nemzettudatról előadásokat tartani, amelyeket tudományos igénnyel ki is kell dolgoznunk. Halaszthatatlan e teendőnk, hiszen hazánkban összeállt egy olyan szellemi szekértábor, amelynek tagjai nagy publicitást kapó munkásságukban a nemzettudat alapját támadják. Áttételesen a nemzet objektív, intézményes létét vonják kétségbe. Azt tartják: egzakt módon nem lehet a ?magyar? tartalmat meghatározni, ezért az nem is létezik. Nem létező nemzetnek pedig miként is lehetne nemzettudata?" "Álláspontjukat illenék legalább olyan alapos monográfiákkal megcáfolni, mint amilyenre ők nem sajnálják a fáradtságot..." A közvélemény-kutatási adatok szerint "a hazai lakosságnak csupán hat százaléka érzékeny a nemzeti sorskérdésekre, és csak ugyanennyi tartja fontosnak a sajtószabadságot is, akkor már ott tartunk, hogy újjá kell teremtenünk a nemzetet. Ebben is segíthet ez a műhelymunka..." /Székely Kecskés János: Országirányító háttérpaktumok helyett nemzeti stratégiát. Az összeomlás fenyegetettségében a magyarság hosszú távú vezérlőelveit szükséges megfogalmaznunk. = Új Magyarország, jún. 19./"

"Jún. 17-én Budapesten, az Országgyűlésen Latorczai János /KDNP/ összefoglalta a Magyarok IV. Világkongresszusán elhangzottakat, ahol nagy hangsúlyt kapott a határon túli magyarok ügye. Latorczai kiemelte a nemzeti egység jelentőségét.Demeter Ervin /MDF/ emlékezetett arra, hogy a világtalálkozón a résztvevők nemtetszéssel fogadták Horn Gyula kormányfő beszédét. Ez elkerülhető lett volna, ha a kabinet odafigyel az ellenzék intő szavaira. Kovács László külügyminiszter úgy vélekedett, hogy a miniszterelnök beszédét nem a határon túli magyarok, hanem a hazai ellenzéki politikusok nemtetszése kísérte. Németh Zsolt /Fidesz/ szerint ellenérzést váltott ki, hogy Horn Gyula nem határolódott el külügyminiszterének attól a nyilatkozatától, amelyben Kovács László "szembeállította a határon túli és a hazai magyarság érdekeit". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./ "

Nagy Olga új meséskönyvvel lepte meg gyermekolvasóit: Aranyhajú és az elátkozott madarak /Bon Ami, Sepsiszentgyörgy, 1996/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19. /

"Az Magyar Demokrata Fórum /MDF/ kettészakadásáról, a kiváltakból alakult Magyar Demokrata Néppártról /MDNP/ kérdezte Németh Tünde Lezsák Sándort, az MDF elnökét. Az 1994-es választási vereség után a személyi ellentétek és a stílusbeli eltérések eléggé durván előjöttek, fejtette ki Lezsák Sándor. Szabó Ivánék inkább a liberalizált gazdaságban látták a kitörést. Az MDF egyébként nem szakadt szét, pusztán a frakcióból vált ki egy csoport. "Egy hónappal a történtek után ez bízvást kijelenthető, ugyanis az eddigi adatok szerint kevesebb mint ezer ember vált ki az MDF-ből." A belépések közben nagyrészt ellensúlyozták a kilépőket. Viszont így gyöngült az ellenzék. Mi a véleménye Vitányi Iván március 16-án a képviselőházban tett kijelentéséről, miszerint "a nemzet az a tízmillió állampolgár, akik között élünk", tette fel a kérdést a lap munkatársa. Ez "olyan felháborító kijelentése volt mind Vitányi Ivánnak, mind Horn Gyulának, mely az érvényben levő magyar alkotmány szellemiségével ütközik." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 19./ "

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyilatkozatot adott ki, ebben tisztázta, hogy Kovács László kijelentését /Magyarországnak nem áll szándékában "feláldozni" a szomszédos országokban élő mintegy kétmilliós magyarságot, mint ahogy Budapest nem kívánja "feláldozni" a 10,5 millió magyarországi lakost a környező magyarság vélt érdekeiért/ az MTI jún. 10-i tájékoztatása szó szerint idézte. Tőkés László a Magyarok IV. Világkongresszusán jún. 15-én tartott beszédében joggal bírálta ezt a kijelentést. Erre reagálva Kovács László jún. 16-án azt állította, hogy Tőkés László az MTI téves tájékoztatását ürügyként használta fel a személye elleni "durva" és a "magyar külpolitika elleni megalapozatlan támadásra". Tőkés László válasza: a külügyminiszter a téves számadatot nem korrigálta, az anyaországi és határon túli magyarság érdekeit szembeállító kijelentéseit sem vonta vissza. A püspök sajnálatosnak tartja, hogy Kovács László nehezen viseli el a kritikát. Tudomásul kellene venni, hogy a határon túli magyarság fokozódó aggodalommal követi Magyarországnak a velük kapcsolatos politikájának alakulását. Elfogadhatatlanok Törzsök Erikának, a HTMH alelnökének Kárpátalján tett kijelentései, vagy Horn Gyula miniszterelnöknek a Magyarok Világkongresszusán tett némely megállapítása. - Cselekvő, konstruktív magatartásra van szükség. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./"

Üdvösnek tartanám, ha a jövőben a határon túli magyar vezetők, amennyiben a sajtón keresztül hallanak egy magyarországi nyilatkozatot, előbb ellenőrizzék annak pontosságát. Az adott esetben is célszerű lett volna, ha Tőkés László először kérdést tesz fel Kovács László külügyminiszternek. Akkor talán nem kellett volna ilyen drámai módon cáfolni a Magyarok Világkongresszusán olyan dolgokat, amelyek a valóságban nem hangzottak el. - így reagált Tabajdi Csaba államtitkár Tőkés László püspök nyilatkozatára. Tabajdi nem tartja célravezetőnek, hogy a határon túli magyarok néhány vezetője radikálisabb Budapesttel szemben, mint Bukaresttel. /Magyar Nemzet, jún. 20./

A budapesti székhelyű European Roma Rights Center /Európai Roma Jogvédő Központ, az Európában élő romák emberi és polgári jogait kutató nemzetközi intézet/ jelentést készít azokról a jogsértésekről, rendőri atrocitásokról. pogromszerű támadásokról, melyeket a romániai cigányság közösségei szinte napról napra elszenvednek, közölte Szente Veronika, az ERRC tényfeltáró munkatársa. A romák elleni jogsértés tipikus esete, hogy lakhatási engedély hiánya miatt rendőrtámadások érik őket. Legutóbb például, jún. 6-án Bukarest colentinai kerületében élő cigány közösséget támadott meg mintegy 50 lőfegyverekkel és botokkal felszerelt rendőr, akik - házkutatási engedély nélkül - behatoltak az épületekbe, bántalmazták az ott tartózkodókat, a nőket és gyermekeket is. A rendőrségen 20-150 ezer lej bírságot szabtak ki rájuk. Õket évtizedekkel ezelőtt egy építkezés munkálatainak elvégzésére telepítették Bukarestbe. az építkezések megszűntek, a romáknak nem adtak lakhatári engedélyt, a hatóságok zaklatással igyekeznek megszabadulni tőlük. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./

Kolozsváron, immár saját székházában tartotta meg évi közgyűlését a Kriza János Néprajzi Társaság, jelen volt Erdély minden tájegységének képviselője. Elnöki beszámolót Pozsony Ferenc tartott, beszámolt a székház rendbehozataláról, a társaság archívumának és adattárának létrehozásáról, a társaság kiadványairól, a pályázatokról, a szakmai vándorgyűlésekről, végül a Kárpát-medencében élő néprajzkutatók nyári szemináriumáról, amelyet Illyefalván rendeznek meg. A népszokáskutatás időszerű faladatai Erdélyben gyűjtőcímmel hangzottak el az előadások. Az előadók között volt dr. Keszeg Vilmos /Kolozsvár/, dr. Balázs Lajos /Csíkszereda/, Nagy Olga /Kolozsvár/, Barabás László /Marosvásárhely/ és Pozsony Ferenc. A közgyűlésen köszöntötték a 75 éves Nagy Olga népmesekutatót és a 70 éves Kossuth-díjas Kallós Zoltán zenefolkloristát. /Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./

Fontosnak tartjuk, hogy a magyar kormány ne tegye függővé tetteit attól, hogy mit csinálnak szomszédjai. A magyar kormány képviselje az összmagyarságot. Bennünket persze elsősorban a román kormány képviseljen, de amennyiben ezt nem teszi, akkor a magyar kormány tegye ezt gyámként. - nyilatkozta az Új Magyarországnak Varga László, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt tiszteletbeli elnöke /Új Magyarország, jún. 20./

"Végh Antal a szokott durva hangú kirohanását intézte a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ és elnöke, Csoóri Sándor ellen. Az első mondata: "Megint összeült jó néhány - Nyugaton megtollasodott és bölccsé vált - ?díszmagyar? . És így tovább: hazafias sóder, ehetetlen a magyar nép számára. Az MVSZ: világhakni-brigád... /Végh Antal: S mégis, magyarnak számkivetve... = Népszava, jún. 20./"

"Tibori Szabó Zoltánnal szemben mások pozitívan értékelték a Magyarok IV. Világtalálkozóját: Burányi Nándor cikkének címében összefoglalta a világtalálkozóról alkotott véleményét: Anyaország, kisebbség - csak összefogás, nem szembenállás. /Magyar Szó (Újvidék), jún. 22. 9. p./ "Szétszóratásunkban, a kisebbségi lét keserűségében is a sors kegyeltjeinek érezhetjük magunkat, hogy kárpát-medencei jelenlétünk ezerszázadik esztendejét együtt ünnepelhettük Ópusztaszeren, Budapesten." - vallotta Dudás Károly. /Szabad Hét Nap (Szabadka), jún. 20./"

Az RMDSZ jún. 20-i bukaresti sajtóértekezletén a választásokkal foglalkoztak. Markó Béla elnök kifejtette, hogy az RMDSZ megismételte 1992-es teljesítményét, sőt, a szavazatok száma alapján a negyedik politikai erő. Nem látott semmi kivetnivalót a független jelöltekben. Markó Béla kitért azokra a megállapításokra is amelyeket Horn Gyula miniszterelnök és Tőkés László püspök tett a Magyarok IV. Világtalálkozóján. Horn Gyula szerint a határon túli magyar szervezetek valljanak színt: autonómiatörekvéseik nem veszélyeztetik az ország egységét. Markó Béla szerint elsősorban Horn Gyulát kell megkérdezni, hogy miért kíván ilyen nyilatkozatot. Az RMDSZ már számtalanszor tisztázta, hogy autonómia-koncepciója az itteni magyar közösség Románián belüli önigazgatására vonatkozik. Tőkés László püspöknek a magyar külügyminisztert illető bírálatával kapcsolatban Markó Béla elmondta: Kovács László kérdéses nyilatkozatában több homályos. félreértésre alkalmat adó megfogalmazás van. - Az RMDSZ elkészítette kommentárját ahhoz a jelentéshez, amelyet az Európa Tanács raportőrei készítettek Romániáról, mondta el Frunda György szenátor. Ebben a kommentárban az RMDSZ nehezményezi a kormány kétszínű magatartását, amire az 1201-es ajánlás körüli huzavona a példa. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

Jún. 18-19-én Bukarestben tartották a magyar-román szakértői tárgyalások újabb fordulóját. Dr. Szénássy György, a magyar külügyminisztérium jogi főosztályának vezetője tapasztalt némi közeledő lépéseket. Diplomáciai csatornákon fogják egymást értesíteni az újabb tárgyalás időpontjáról. Az ET 1201-es ajánlásával szemben a román tárgyalófél álláspontja még nem egyértelmű. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

A Magyarok IV. Világkongresszusának zárónyilatkozatát jún. 19-én juttatták el az MTI-hez, melynek főbb gondolatai a következők. Több mint kétezer vendége volt a kongresszusnak és közel négyszáz tudós vett részt a találkozón, amely a legjelentősebb eseménye a honfoglalás 1100. évfordulójának. A kongresszuson megvitatták egy új nemzetstratégia legfontosabb kérdéseit. Megállapították, hogy a határon túli magyarok emberjogi küzdelmei megrekedtek. Aggasztó jelei vannak a nemzetállami sovén türelmetlenségnek, az etnikai arányok tudatos megbontásának, a mohó asszimilációs törekvéseknek. Mindezek ellen a világkongresszus résztvevői erélyesen tiltakoznak. - A kongresszus kimondta az egységes magyar nemzet kialakításának szükségességét. Ennek érdekében olyan kapcsolat- és intézményrendszert kell teremteni, amely kifejezi a három részre tagolt magyarság helyzetét és érdekeit, kialakítva a kárpát-medencei magyar kultúra közös intézményét és szövetségeit. - A Magyarok Világszövetsége az összmagyarság pártok feletti érdekvédelmi szövetsége. /Magyar Nemzet, jún. 20., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

Jún. 20-án Kolozsváron Markó Béla elnök részvételével ülést tartott az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Megállapították, hogy az RMDSZ országos szinten megőrizte eddigi helyét a román politikai alakulatok rangsorában. Ez azonban nem feledteti azt, hogy jelentősen csökkent az RMDSZ-re leadott szavazatok száma. A jelenség okait fel kell tárni, és meg kell hozni az ebből adódó intézkedéseket, erről lesz szó az SZKT ülésén is. Az ülés utáni sajtótájékoztatón Takács Csaba ügyvezető elnök hangsúlyozta, hogy a Kolozsváron kialakult helyzet nem írható az RMDSZ politikai döntéseinek számlájára. Az RMDSZ előzetes tárgyalásai nem voltak eredményesek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 21., 807. sz./

Nagyváradon jún. 20-án megalakult a 31 tagú helyi tanács, amelyben az RMDSZ 8 helyet szerzett meg, az egyik alpolgármester pedig Kapy István, az RMDSZ jelöltje lett. Megyei tanácsi alelnöki tisztséget nem tudott szerezni az RMDSZ. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 21., 807. sz./

Az első világháború után először Kolozsváron alakult meg a református diákegyesület, az Ifjúsági Keresztyén Egyesület /IKE/, Az 1945/46-os tanévben újjászervezték, 1948-ig, feloszlatásáig négy konferenciát tartott. Az IKE 1990-ben újra feltámadt. 1993. dec. 11-én Illyefalván fogadták el az Erdélyi IKE alapszabályzatát, melynek 16 fiókszervezete van. 1994-ben hivatalosan is bejegyezték az IKÉ-t. 1990-ben született meg lapjuk, a Kiáltó Szó, amely anyagi problémák miatt 1995-ben megszűnt. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

A megfélemlítés a célja a tanárok, iskolaigazgatók leváltásának, nyilatkozta az Új Magyarországnak Fischer Fülöp Ildikó, az RMDSZ oktatási szakértője. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a sajtó, így a Háromszék tiltakozása, a képviselők interpellációi elérték céljukat, a felmentési hullámot leállította a tanügyi vezetés. /Új Magyarország, jún. 21./

"A Párizsban élő Méray Tibor újból támadta a Magyarok Világszövetségét /MVSZ/, a Magyarok IV. Világkongresszusát "úgynevezett világkongresszusnak" nevezte, melyen Csoóri Sándor kijelentette: a Világszövetség nem akar háborúskodást a kormánnyal. "Minekutána beosztottjai, a pártokon felül álló világszövetség vezető tisztségviselői több mint két esztendeje gyalázkodó cikkek és nyilatkozatok sorozatával heccelik olvasóikat-hallgatóikat a törvényes kormány ellen és szórják a sót a határon túli magyarok jogos keserűségének sebeire...". Az MVSZ évi 180-200-230 millió forintot kapa kormánytól - a magyar nép pénzéből, írja Méray. Ebből a pénzből meg lehetne menteni néhány óvodát, iskolát... /Méray Tibor: Siker. = Népszava, jún. 21./"

Jún. 18-án a bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Házban megalakult a Román-Magyar Baráti Társaság bukaresti fiókja, amelynek elnökéül Antal Miklóst, a művelődési ház igazgatóját választották meg. Az összejövetelen jelen voltak az államelnökség, a kormány, a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa, az egyes nem kormányszervek képviselői és az újságírók. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./