"Székesfehérváron megtartották az Új magyar paradigma újabb tanácskozását a temesvári Interconfessio, a svájci SMIKK /Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Társaság/, valamint a székesfehérvári Vörösmarty Társaság szervezésében. A máj. 26-án befejezett tanácskozáson megállapították, hogy a mai Európában vívott konkurenciaharcban a magyarság számára a tudásközpontú nemzetfejlesztés a járható út. Ezt az új magyar paradigmát, a magyarság számára tartalmas, mozgósító jövőképet dolgozzák ki a tanácskozásokon. A szellemi folyamat elindítója, Borbély Imre, az Interconfessio Társaság elnöke az MTI-nek elmondta: fontosnak tartják, hogy az új magyar alkotmány megalkotásánál vegyék figyelembe: a Magyar Köztársaság a magyar állampolgárok és a határon kívül élő magyarság hazája. Hasonló cikkelyre van példa Németország, Horvátország, Spanyolország és Olaszország alkotmányában. Ez a gyakorlatban egy felsőházban valósulhatna meg, melynek munkájában részt vehetnének a határon túli magyar népcsoportok legitim képviselői. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./ Az első tanácskozást Kolozsváron tartották, 1994. nov. 19-én. Az új magyar paradigma gondolatkörét megtárgyaló rendezvénysorozat első fázisának lezárásaként a székesfehérvári konferencia az eddigi tanácskozások összegezését célozta. A rendezvény a Magyarok Világtalálkozójának nemzetstratégiai kérdésekben való dokumentációját is szolgálta, csakúgy, mint a konferencián bemutatott Magyar jövőkép. Egy minőségi paradigma című tanulmánykötet bemutatása, amely a kolozsvári, székesfehérvári és zentai konferenciákon elhangzott előadások gyűjteménye. Az első napon a Borbély Imre által felvázolt paradigma-elképzelés első "támpontja", a tudásközpontú nemzetfejlesztés témakörben Tőkéczki László, Vass Csaba és Lázár Imre tartott előadást. A második nap témáját a szubszidiáris /önálló-együttműködő/ nemzetstruktúra és a szervesítő algoritmusok képezték. szubszidiáris nemzetstruktúra a minél nagyobb önállósági fokon élő magyar nemzetrészek modellje, melyekben azonban a magyarság egységét biztosító összekötő szálakkal, úgynevezett szervesítő algoritmusokkal kell megtartani szellemi és sorsközösségtudatát. Duray Miklós nem tudott eljönni, felajánlotta Önrendelkezés a Szlovákiában élő magyarság törekvéseiben című tanulmányát. A kárpátaljai magyarság önrendelkezési törekvéseiről Kovács Miklós történész, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség /KMKSZ/ frissen megválasztott elnöke beszélt. Hódi Sándor, a Vajdasági Magyar Szövetség /VMSZ/ alelnöke a nemzeti tábor pesszimizmusának indokolatlanságára hívta fel a figyelmet. Az erdélyi magyarság önrendelkezési törekvéseinek problémáiról Borbély Imre tartott előadást. Legnagyobb gond a programba vett célkitűzések tudatos elszabotálása. Három és fél éve programban szerepel a magyarság önmegszámlálása, az erdélyi magyar kataszter felállítása, mely egyszerre biztosítaná egy kiterjedt önsegélyezési rendszer, egy nemzeti szindikátus kialakításának alapját, valamint a választói névjegyzékül szolgálná. A belső választások viszont a mára bebetonozott RMDSZ-nómenklatúra hatalmát veszélyeztetnék. Bakos István, az Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ főtitkára az egyes magyar nemzetrészeket összekötni képes szálak és intézményi struktúrák témájában az MVSZ integráló szerepét hangsúlyozta. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 12./ A védnökök között volt Csoóri Sándor, a MVSZ elnöke. A témakörök: tudásközpontú nemzetfejlesztés, szubszidiáris nemzetstruktúra /ezen belül: a kisebbségbe szorult nemzetrészek önrendelkezési törekvései az egyes nemzetrészeket összekötő szálak/, végül a nemzetstratégia. /Meghívó alapján/"

Kolozsváron a Brassai-héten Bálint Kelemen Attila megajándékozta egykori iskoláját, jelenlegi munkahelyét: átadta az 1993/1994-es évkönyv ( Az 1557-ben alapított kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum Évkönyve az 1993-1994-es tanévre. Szerkesztette: dr. Gaal György. Kolozsvár, 1995. 100. l.) pár száz kinyomtatott példányát. A megszerkesztett kézirat másfél év után állt össze végre kötetté. A Romániai Magyar Pedagógus Szövetség kolozsvári irodája végül ingyenesen végezte a szedést. Három terjedelmesebb tanulmány olvasható benne: Csetri Elek a bölcsész tanár Körmöczi János, Gaal György a történész-statisztikus tanítvány Kőváry László alakját idézte fel, Boda Károly pedig a fizika-kémia tanítás iskolán belüli történetét mutatta be. Az Eseménynaptár a tanév minden mozzanatáról hírt adott. A kötetnek talán legfontosabb része az adattár, amely felsorolja a közel száztagú tanári kart és ennek iskolán belüli és kívüli tevékenységét, valamint a nappali tagozat ezernél több diákját az elért általános osztályzattal. Ezzel kordokumentummá válik az évkönyv. /Gergely Gyula: A Brassai megkésett évkönyve. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

Kolozsváron az RMDSZ máj. 25-én tartotta választási nagygyűlését, ahol az RMDSZ több vezetője megjelent. Az RMDSZ Kolozsváron a Demokratikus Konvenció polgármester-jelöltjét, Radu Sarbut /KDNPP/ támogatja a helyhatósági választásokon, jelentette be Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

A Szabédi napok rendezvény tudományos ülésszakkal folytatódott. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke Irodalmi korforduló a húszas években címmel tartott előadást. Kötő József , az RMDSZ művelődési és vallásügyi alelnöke, neves színházesztéta a Korunkban napvilágot látott színházi cikkekről, tanulmányokról értekezett, majd Józsa T. István szólt a Korunk problematikájáról. A Korunk szerkesztőségében gyűjteményes kiállítás nyílt az eddigi kiállító művészek képeiből. Kántor Lajos méltatta az 1973 óta létező galéria jelentőségét. /N. J.: Szabédi-napok 1996. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./ Szabédon /teljes nevén Mezőszabédon/ istentisztelettel emlékeztek meg az íróról. Kovács András Ferenc költő Szabédi-szimfónia - Gyászvers Szabédi László emlékére című versét olvasta fel. A 200 éves templom falára bronz Szabédi-emlékplakettet helyeztek el, melyet megkoszorúztak a megjelentek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

Máj. 24-én Salzburgban, az Európai Művészeti Fórumon részt vevő Kovács László magyar és Teodor Melescanu román külügyminiszter négyszemközti tárgyalást folytatott. Megállapodtak abban, nyilatkozta az MTI-nek Kovács László, hogy június második felében folytatódnak a szakértői tárgyalások az alapszerződésről. Melescanu elismerését fejezte ki amiatt, hogy Magyarország a nemzetközi fórumokon állást foglalt Románia euroatlanti integrációja mellett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./ Kovács László elmondta, Magyarország változatlanul ragaszkodik a kisebbségi jogokra vonatkozó nemzetközi dokumentumok, köztük az Európa Tanács 1201-es ajánlásának szerepeltetéséhez az alapszerződésben, de kész erre olyan megoldást keresni, amely kölcsönösen elfogadható. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet először látogatotta meg a zsil-völgyi magyarokat. Lélekszámukat 21 ezerre teszik. Ebből Lupényban mintegy 3 ezren, a közeli Vulkánban 4 ezren élnek, Petrozsényban pedig a legutóbbi népszámláláson, 1992-ben 5 500-an vallották magukat magyarnak. A lupényi RMDSZ-szervezet székhelye egy kopott volt munkásszállás emeletén három szoba: itt gyűltek össze a diplomata fogadására. Petrozsényban működik a szerény, 1500 kötetes kölcsönkönyvtár is. Létrehozták a saját zsebszínházukat, előadásokat tartanak, időnként bált rendeznek. A legnagyobb változást a Duna Televízió megjelenése hozta. Lupényben valaha önálló magyar iskola volt, de azt, akárcsak a többit a bányavidéken, az ötvenes évek végén megszüntették. Egy ideig két iskolában működött magyar tagozat, jelenleg már csak egyben van az elsőtől a nyolcadik osztályig, ahová mintegy 120 gyerek jár. A középiskolások Petrozsényba mennek, ahol valaha szintén önálló magyar középiskola volt, ma már csak sorvadó magyar tagozat van, sőt vegyes osztályok is léteznek. Pongrácz Gábor lelkész a közösség egyik szellemi vezetője. Vulkán városban a gondok hasonlók, itt már csak száz körül jár a magyar kisiskolások száma. Petrozsényban pedig, ahol a legtöbb a magyar, már csak vagy ötven, a középiskolai magyar tagozaton tavaly ősszel nem is indult osztály. Elfogynak a diákok, elfogynak a tanárok is. /Baracs Dénes: A végek végén. Zsilvölgyi magyarok között. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

"Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum /MDF/ elnöke erdélyi körútra indult, máj. 23-án Nagyváradon találkozott Tőkés László püspökkel, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével. Máj. 24-én Marosvásárhelyen Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével tárgyalt. Megegyeztek abban, hogy a jövőben szorosabb kapcsolatra van szükség a két szervezet között. Lezsák Sándor megerősítette, hogy az alapszerződés megkötésének előfeltétele a romániai magyarság egyetértése, illetve az anyanyelvű oktatás megoldása, az egyházi javak visszajuttatása. Fontosnak nevezte, hogy az RMDSZ feje fölött ne szülessenek a romániai magyarságra vonatkozó döntések. "Ha az MSZP-SZDSZ külpolitika létrehozná a romániai magyarok feje fölött az alapszerződést, azt mi harmadik Trianonnak tekintenénk." - jelentette ki Lezsák Sándor. "A magyar-szlovák alapszerződés kudarca" - fejtette ki az MDF elnöke - azt jelzi, hogy a magyar politika "két éve tévesen ítéli meg a folyamatokat". Markó Béla elmondta, hogy elvi egyetértés volt vendégével szinte mindenben. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ számára nagyon fontos, hogy a magyarországi pártok támogassák az RMDSZ által javasolt megoldásokat. Lezsák Sándor részt vett a pünkösdi csíksomlyói búcsún. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./ "

"Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum /MDF/ elnöke erdélyi körútra indult, máj. 23-án Nagyváradon találkozott Tőkés László püspökkel, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével. Máj. 24-én Marosvásárhelyen Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével tárgyalt. Megegyeztek abban, hogy a jövőben szorosabb kapcsolatra van szükség a két szervezet között. Lezsák Sándor megerősítette, hogy az alapszerződés megkötésének előfeltétele a romániai magyarság egyetértése, illetve az anyanyelvű oktatás megoldása, az egyházi javak visszajuttatása. Fontosnak nevezte, hogy az RMDSZ feje fölött ne szülessenek a romániai magyarságra vonatkozó döntések. "Ha az MSZP-SZDSZ külpolitika létrehozná a romániai magyarok feje fölött az alapszerződést, azt mi harmadik Trianonnak tekintenénk." - jelentette ki Lezsák Sándor. "A magyar-szlovák alapszerződés kudarca" - fejtette ki az MDF elnöke - azt jelzi, hogy a magyar politika "két éve tévesen ítéli meg a folyamatokat". Markó Béla elmondta, hogy elvi egyetértés volt vendégével szinte mindenben. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ számára nagyon fontos, hogy a magyarországi pártok támogassák az RMDSZ által javasolt megoldásokat. Lezsák Sándor részt vett a pünkösdi csíksomlyói búcsún. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./ "

Máj. 25-én tartotta Nagyváradon az RMDSZ Bihar megyei szervezete a választási nagygyűlést. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, majd Csapó I. József szenátor, Nagyvárad polgármester-jelöltje szólt az egybegyűltekhez. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 28., 789. sz./

A kisebbségi kérdés megoldásához a többség politikai akaratán kívül arra is szükség van, hogy mind a kisebbség, mind a többség elfogadja: együttélésük tartós állapot - hangoztatta Lábody László, a HTMH elnöke a Kommunikációs megoldások a vallási és etnikai problémákra című máj. 27-én tartott előadásában, az IPRA /nemzetközi PR-szövetség/ Budapesten tartott nemzetközi PR-szemináriumán. Lábody rámutatott: a kisebbségi kérdés világjelenség, globális probléma. A kisebbségek alapvető jogaihoz tartozik, hogy anyanyelvükön tanuljanak, saját nyelvükön vehessenek részt a közigazgatásban és igazságszolgáltatásban, illetve hogy rendelkezzenek olyan intézményekkel és médiumokkal, amelyek anyanyelvükön szólnak hozzájuk. A nemzetközi szeminárium Horn Gyula miniszterelnök beszédével ért véget. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29., Magyar Hírlap, máj. 28./

A PER /Project on Ethnic Relations/ román-magyar újságíró-találkozót szervezett Bukarestben és Szinajában, melyre meghívta a budapesti politikai napilapok /az Új Magyarország kivételével/, a román lapok közül az Evenimentul Zilei, az Adevarul, a Curieriul National, a Cronica Romana, továbbá a Romániai Magyar Szó egy-egy vezető képviselőjét. Több kérdésben közeledtek az álláspontok, mindnyájan hasznosnak tartották a találkozót. Abban egyetértettek, hogy lapjaikból ki kell szűrni a szélsőséges megnyilvánulásokat. /Gyarmath János: Határon átnyúló kézfogás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

Szecseleváros lakosságának egyharmada magyar nemzetiségű, ennek ellenére a kormánypárti polgármester, Vasile Lata listáin nem szerepelnek magyar képviselők a választási irodák élén. Az RMDSZ megyei vezetőség óvást emelt a jogtalan eljárás ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

Manapság sok szó esik a másságról, írta Gereben Ferenc. A leghangosabb véleményformálók szerint azonban nem minden másság méltó a türelemre. A fogalom leggyakrabban olyan társadalmi jelenségek társaságában jelenik meg, amelyek a hagyományos értékektől és viselkedésformákból való kilépést testesítik meg /drogfogyasztás, szekták, homoszexualitás/. Amennyiben a másságot a többségtől eltérő, védelemre szoruló kisebbségként értelmezzük, szellemi divatdiktátoraink pártfogó figyelme miért nem terjed ki olyan kisebbségi magatartásformákra is, mint a történelmi egyházakhoz kötődő vallásosság, a diszkriminációtól szenvedő egyházi iskola, a sokgyermekes család, a közösségek hálózata, és a nehéz helyzetben levő magyar nemzeti kisebbségek, amelyek fennmaradásukért küzdenek, stb. - Arról alig esik szó, hogy a más, az eltérő iránti elfogadó türelmet csak az egészséges azonosságtudatra építhetjük. /Gereben Ferenc: Azonosság- és másságtudat. Nemzeti önképünk árnyoldalai. = Magyar Nemzet, máj. 28./

Románia javasolta Magyarországnak, hogy a kisebbségi problémák megoldása érdekében vegyen példát a nemrégiben megkötött jugoszláv-román szerződésről, jelentette ki Traian Chebeleu elnöki szóvivő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

Máj. 27-én négynapos látogatásra Tokióba érkezett Melescanu külügyminiszter, megkezdte tárgyalásait Ikeda Jukihito japán külügyminiszterrel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

Máj. 24-én nem történt árverés Kolozsváron, melyet a Református Egyházak Vagyonközössége hirdetett meg Szőcs Géza költő, az Erdélyi Híradó tulajdonosa által felajánlott kolozsvári ötszobás lakásra. Szőcs Géza ugyanis ezt az ingatlant ajánlotta fel 140 millió lejes tartozása fejében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

"Markó Béla, az RMDSZ elnöke felhívásában hangsúlyozta: nem mindegy, kire fognak szavazni. "Az RMDSZ jelöltjei mögött ott áll egy erős szervezet, programot, támaszt, ellenőrzést kínál a választóknak." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./"

Az RMDSZ parlamenti csoportja összefoglalót adott tevékenységéről, részletezve, hogy milyen módosításokat sikerült elérniük a törvényalkotás során, mit tettek az egyes bizottságokban. ebben szerepel - többek között - az, hogy a külügyi bizottságban sikerült elérni, hogy az ET-raportőrök minden egyes romániai látogatása során találkozzanak az erdélyi magyar püspökökkel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szemenszedett hazugságnak tartja az Evenimentul Zilei meg nem nevezett RMDSZ-forrásokra alapozott állítását, hogy az RMDSZ által támogatandó kolozsvári polgármester-jelöltről döntő gyűlésen Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke manipulálással vádolta volna meg az RMDSZ megrendelésre készült közvélemény-kutatást, továbbá árulónak nevezte Markó Bélát és az RMDSZ-ből való kilépéssel fenyegetőzött. A román lap cikkével szemben Tőkés László éppen a román-magyar barátság mellett tett hitet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

Harmadik Trianont készít elő a külpolitikai kormányzat a magyar-román alapszerződéssel, jelentette ki Lezsák Sándor, az MDF elnöke máj. 30-i sajtótájékoztatóján. Lezsák Sándor elmondta, hogy romániai tárgyalásain Markó Béla RMDSZ-elnök és Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke egyaránt úgy nyilatkozott: az Antall-kormány képviselte hitelesen a magyarság érdekeit a nemzetközi fórumokon. /A Népszabadság kérdésére Markó Béla elmondta, hogy a Lezsák Sándorral nem tárgyaltak az Antall-kormányról. Egyetértettek viszont abban, hogy az alapszerződést nem szabad a romániai magyarság nélkül megkötni./ Az MDF ragaszkodik ahhoz, hogy az alapszerződésről folyó tárgyalásokba vonják be a romániai magyar szervezeteket. Lezsák Sándor felelőtlennek nevezte Kovács László külügyminiszter tárgyalásait a román féllel, tudomása szerint ugyanis nem esett szó arról, hogy a történelmi egyházaknak adják vissza tulajdonaikat, és biztosítsák az egységes magyar anyanyelvű oktatási rendszert. /Népszabadság, Magyar Nemzet, máj. 31./

Máj. 30-án a Duna Tv-t felügyelő Hungária Közalapítvány Sára Sándort, az intézmény eddigi elnök-főigazgatóját választotta a részvénytársaság új elnökévé. /Magyar Hírlap, máj. 31./

"Frunda György elmondta, hogy a nemzeti kisebbségek kérdésének európai megítélésének kérdésénél 1990 óta nagy változás, hogy a kisebbségi kérdés önálló emberjogi probléma lett. Bizottsági szinten sikerült bevinnie egy fontos dokumentumba azt, hogy az Európa Tanács nemzetiségi ügyekben ne csak az egyes országok kormányaival tárgyaljon, hanem a kisebbségi szervezetekkel is. - nyilatkozta Frunda György. Szerinte a monitorizálás, az ellenőrzés a garancia arra, hogy ezek az intézkedések Romániában is érvényesüljenek. Melescanu külügyminiszter csúsztatott, amikor azt állította, hogy a keretegyezményt csak akkor alkalmazzák, ha azt 12 ország aláírta. valójában amint a keretegyezményt egy ország aláírta, az már belső törvény. Az "országot egy olyan kormánykoalíció vezeti, amely intoleráns, xenofób és nemzetiségellenes." - állapította meg Frunda szenátor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./"

"Kincses Előd tett kritikai észrevételeket Domokos Géza Esély /Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1996/ című visszaemlékező kötetére. Hibájául rótta fel, hogy késedelmeskedett az RMDSZ párt-bejegyzésével, annak ellenére, hogy ezt megígérte. Amennyiben az RMDSZ-t kezdetben pártként jegyzik be, akkor az ellenpólusaként létrehozott Vatra Romaneaskát sem lehetett volna "kulturális" szervezetként bejelölni. Domokos könyvében nehezményezi, hogy Kincses Előd visszaszorításán iparkodott. Kincses ehhez hozzáfűzte: a kolozsváriakkal közösen kialakított álláspontról volt szó. Domokos nem értette meg a marosvásárhelyi pogrom jelentőségét, hangsúlyozta Kincses Előd, nem volt hajlandó a tévében tiltakozni /márc. 16-án/, kijelentve: amit főztetek, egyétek meg. A marosvásárhelyi vérengzés után /ezt nem idézi Domokos Géza/, márc. 22-én az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt közös nyilatkozatot adott ki, melyben a történetek, a provokáció egyik okát külföldi reakciós körökben látták, amelyek magyar részről az irredentizmus, román részről pedig a szélsőséges nacionalizmus hívei, mindkettőtől elkülönítik magukat. Domokos Géza nem ismerte fel, hogy az elbizonytalanodott román hatalommal szembeni defenzívába vonulás milyen végzetes hiba volt. /Kincses Előd: Esély-telenség, avagy mi maradt ki Domokos Géza visszaemlékezéséből. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./"

Idén is van két Beszterce-Naszód megyei díjazottja a budapesti Néprajzi Múzeum évente meghirdetett gyűjtőpályázatának. A sófalvi Wass György első díjat kapott Beszterce-Naszód megye szakrális helyei című pályamunkájára, melyet kiadásra is javasolnak. Wass György nyugalmazott tanító 1990 óta évente egy-két dolgozattal jelentkezik. Eddig mindig díjazták munkáit. A Győrffy István Néprajzi Egyesület 1993-ban kiadta Zselyk című, szótár formájában megszerkesztett falumonográfiáját. Ez a munka hiánypótló, mert ennek a vidéknek a magyarságával eddig senki sem foglalkozott, néprajzi szempontból. Wass György arról is gondoskodott, hogy mással is megkedveltesse a néprajzot. Egyik tanítványa, Kocsis Tibor /idén érettségizik Besztercén/ második díjat nyert ifjúsági kategóriában Háziipar Sófalván és Tacson című munkájával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

A belügy- , hadügy-, igazságügy-minisztérium, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/, a Speciális Távközlési Szolgálat, a külügyi hírszerző szolgálat, a védelmi és őrszolgálat, valamint a közmunkaügyi és területrendészeti minisztérium közös rendelete alapján katonai jellegű létesítmények építési, bővítési munkálatai speciális építési engedély alapján történnek. Ezeket az engedélyeket a felsorolt intézmények bocsáthatják ki, a területrendészeti és környezetvédelmi minisztérium jóváhagyásával. A helyi hatóságoknak tehát nem lehet beleszólási joga. Egy előző kormányhatározat szerint a városrendezési tervet jóvá kell hagyatni a belügy, a hadügyminisztériumnak és az SRI-nek is. Ennek értelmében Sepsiszentgyörgyön mégis felépítik a csendőrlaktanyákat a szolgálati lakásokkal együtt. /Szekeres/: Sepsiszentgyörgyön mégis felépül a csendőrlaktanya. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 1./

Ion Antonescu szimpóziumot rendez a háborús bűnös marsall kivégzésének 50. évfordulóján, jún. 1-jén Kolozsváron a városháza. A Ion Antonescu Ligával és Alapítvánnyal közösen szervezett megemlékezés résztvevői: Stefan Pascu és Camil Muresan akadémikusok, Petru Turlea parlamenti képviselő, Crisan Mircioiu, Raoul Sorban, Ion Aurel Pop és Gheorghe Buzatu egyetemi tanárok, valamint dr. Gelu Neamtu. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

A Románia-Európai Unió parlamenti vegyes bizottság máj. 30-án véget ért bukaresti ülésén határozatot fogadtak el a román és az Európa Parlament számára. A testület javasolta a Magyarországgal való történelmi megbékélés továbbvitelét, az Európai Unióval együttműködést a vízumrendszer megváltoztatásáért. Az Európa Parlament ajánlotta a helyi autonóm közösségek chartájának, a regionális és kisebbségi nyelvekről szóló egyezmény ratifikálását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1-2./

A Magyarok IV. Világkongresszusa és tudóstalálkozója jún. 13-án kezdődik. A fő szervező a Magyarok Világszövetsége. Az egyhetes rendezvénnyel kapcsolatban nyilatkozta Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke: a manapság sokat hangoztatott európai integráció előfeltétele a magyarok egyesülése és összetartása. Akkor lehet a kontinentális integrációt megvalósítani, ha az anyaország magyarsága és a határon túl élő magyarság között tátongó űr megszűnik. Úgy gondolom, elsősorban ezért van szükség a Magyarok Világkongresszusára. /Vasárnapi Hírek, jún. 2./

Jún. 1-jén kopjafát állítottak Németh Géza másfél éve elhunyt református lelkipásztor emlékére Budapesten. Németh Géza kezdeményezésére alakult meg az Erdélyi Gyülekezet, amely 1992-ben átvett egy volt laktanyát, amelyet Reménység Szigetének neveztek el, létrehozva egy karitatív központot a menekültek számára. Beszédet mondott Pánczél Tivadar református lelkész, aki Németh Gézával elsőként fogadta az erdélyi menekülteket, továbbá a kolozsvári Tőkés István lelkész és Erdélyi Géza, a szlovákiai magyarok újonnan megválasztott református püspöke. /Magyar Nemzet, jún. 3./

Jún. 2-án tartják a helyhatósági választások első fordulóját, mintegy 16 millió román állampolgár járulhat az urnák elé. Ahol egyetlen polgármester-jelölt sem ér el abszolút többséget, ott két hét múlva második forduló lesz. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./