Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
1996. május 7.
"Az 1989. dec. 22-én indult Romániai Magyar Szó máj. 7-én adta ki a 2000. számát. A napilap "kezdettől fogva arra törekedett, hogy hiteles információkkal szolgáljon, széleskörűen tájékoztasson" - értékelte munkájukat Gyarmath János főszerkesztő, figyelmük középpontjában áll "a nemzetiségi jogokért folytatott küzdelem". A lapot számítógépen szerkesztik és a hírek tekintélyes részét műholdas közvetítéssel kapják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./ "
1996. május 7.
A Klézsén született, Csíkszeredában élő történelemtanár, Csicsó Antal, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnöke kétnyelvű ábécéskönyvet szerkesztett a moldvai csángók részére, ebből több faluba eljuttattak több száz példányt. Nagyon kevés helyen sikerült megszervezni, hogy magyarul jól tudó ember oktassa őket. Sokan félnek, mert elbocsáthatják munkahelyükről. Sok moldvai tájszólásban használt szóalakot belevett a könyvbe. Szeretne a lokálpatriotizmusra és egy újfajta öntudatra építeni. nem mindegyik csángó tud azonosulni az erdélyi magyarság értékrendjével, amely tőlük eléggé távol áll. A csángóknak nem márc. 15-e a nagy ünnep, hanem aug. 20-a, Szent István ünnepe. - Néptánc- és népdalmozgalmat akar elindítani a falvakban .- Táborozások szükségesek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./ Csicsó Antal: Apró ábécé - Abecedar marunt /Kolozsvár, 1995/ Alcíme: Magyar nyelvi alapismeretek moldvai csángó-magyar gyermekek részére. - A szerkesztésben közreműködött: Györffy Enikő, lektorálta: Borbáth Erzsébet és Sándor Klára - Készült az Erdélyi Tankönyvtanács ajándékaként 500 példányban
1996. május 8.
"Jevgenyij Primakov látogatása alkalmával nem írták alá az orosz-román szerződést, amit az orosz fél a román partner "felkészületlenségével" magyarázott, míg Bukarest "bizonyos problémáknak" tulajdonította". Traian Chebeleu elnöki szóvivő máj. 6-án kifejtette, hogy ismét terítékre került a Molotov-Ribbentrop paktum. "titkos záradéka, amelynek értelmében a Szovjetunió román területeket kebelezett be", ez "a nemzetközi jog szempontjából kezdettől fogva érvénytelen". Románia nem vitatja a második világháború utáni békeszerzősek által megállapított határokat, jelentette ki a szóvivő, majd elismerte, hogy Moszkva álláspontjának megfelelően merült fel a Molotov-Ribbentrop paktum külön nyilatkozatban való említésének lehetősége. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./"
1996. május 8.
Az illyefalvi KIDA /Keresztyén Ifjúsági és Diakóniai Alapítvány/ ellen indított perekben máj. 6-án újabb döntés született: az egyik pert megnyerte, az eladott ruhák ügyében a több mint hárommilló lejes büntetés kifizetését elvetették. A magyar nyelvű könyvelést támadó perben viszont kötelezővé tették a román nyelvű könyvelést is, annak ellenére, hogy elismerték az alapítvány egyházi jellegét. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 8./
1996. május 8.
"Adrian Nastase, a kormánypárt ügyvezető elnöke élesen támadta a BBC román adását. Az Adevarul jelentette: Nastase a BBC betiltását szorgalmazza, szerinte megfontolandó, hogy a helyi rádióállomások továbbíthatják-e a BBC adásait. "Legyen világos, Nagy-Britannia nem Románia egyik megyéje - hangoztatta. Képtelenségnek tartom, hogy a BBC cselekvően legyen jelen a romániai választási kampányban, az ellenzék oldalán." A kormány szócsöve, a Vocea Romaniei vezércikkében hasonlóan elítélte a BBC-t, tudósított Bukarestből Gyarmath János. /Magyar Nemzet, máj. 7./ A BBC román szerkesztősége nem áll egyik oldal pártja mellett sem a választási küzdelemben, nyilatkozta Cristian Mititelu, az adás főszerkesztője máj. 7-én, reagálva Adrian Nastase, a vezető kormánypárt ügyvezető elnökének vádjaira, aki szerint be kellene tiltani a BBC átjátszását helyi román adókon. Amennyiben a román médiatanács ezt megtenné, kiderülne, hogy a fő román kormánypárt politikai elkötelezettje. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./"
1996. május 8.
Máj. 3-án ért véget Genfben az ENSZ Kisebbségvédelmi Albizottsága által szervezett Kisebbségi Munkacsoport második ülésszaka. Niculescu Antal, az RMDSZ képviselője is felszólalt. Beszédében több nemzetközi nem kormányzati szervezet, többek között a Kisebbségjogi Csoport (Minority Rights Group), az ENSZ-ben Nem Képviselt Nemzetek és Népek Szervezete (UNPO), illetve az ENSZ Munkaügyi Bizottsága (International Labour Organization) által benyújtott tervezetet támogatta, amelyben azt tanácsolják a Kisebbségi Munkacsoportnak, hogy a különböző kisebbségek, a kormányok és az emberjogi szakértők által benyújtott információk alapján dolgozzon ki konkrét mechanizmusokat az ENSZ 1992. évi Kisebbségi Nyilatkozatában megfogalmazott jogok életbe léptetésére. Az ENSZ 50 éves történetében először szólalhattak fel közvetlenül a nemzeti kisebbségek képviselői. /Először szólalhattak fel a nemzeti kisebbségek képviselői. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./
1996. május 8.
Korábban, 1989-1990-ig a volt szocialista országok egy 1975-ös prágai egyezmény alapján szinte minden diplomát kölcsönösen elismertek, tájékoztatott dr. Kézdi György, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Magyar Ekvivalencia és Ösztöndíj Központjának főtanácsosa, akinek szakterülete a romániai diplomák magyarországi honosítása, illetve a diplomák kölcsönös elismeréséhez tartozó magyar-román kapcsolatrendszer. Magyarországon éppen ez a központ vizsgálja először, hogy a diplomát kibocsátó intézmény államilag elismert felsőfokú oktatási intézmény-e, ezt követi a szakképesítés elismerése. Romániában ez kizárólag az Oktatási Minisztérium illetékessége. A túlzott ottani központosítás megnehezíti az eljárást. Gondot okoz az is, hogy Magyarországon az óvónőképzés főiskolai szintű, Romániában viszont ezt a pedagógiai középiskolák végezték, nemrég posztliceális képzéssé változtatták. - A magyar fél többször tett kísérletet a diplomák kölcsönös elismerésre, de hiába, így Mádl Ferenc romániai útján, Fodor Gábor sem ért el semmit. - Az RMDSZ-nél 219 1994/95-ös tanévben Magyarországon végzett kérte diplomája honosításához a segítséget, közülük ez csak negyedüknek sikerült. - Az RMDSZ küldöttsége januárban jelezte Magyar Bálint művelődési miniszternek, hogy a román fél hajlandó megkötni az ekvivalencia-egyezményt. Májusban román szakemberek delegációja érkezik Budapestre, ebben az ügyben. /Új Magyarország, máj. 8./
1996. május 8.
Tőkés László püspök áprilisban dél-amerikai körúton volt. Nagy visszhangot váltott ki az a beszéde, amelyet a Sao Paolo-i egyetemen mondott el, angol nyelven, Kelet - és közép-európai változások - A kommunizmus örökébe lépő nacionalizmus címmel. Ebből a romániai helyzetet elemző részt közölte a lap. A bizánci-balkáni típusú despotizmus talaján kifejlődött román nacionálkommunizmus röviddel az 1989 decemberi események után újból megszilárdította pozícióit. Megkezdődött a kommunista visszarendeződés. Ugyanaz a hatalomban maradt pártnomenklatúra nyomja el ma is a nemzeti kisebbségeket. Erdélyben a román hatalom betelepítő és asszimilációs politikája, valamint a kisebbségi elnyomás következtében végbement elvándorlás miatt Erdély demográfiai összetétele gyökeresen megváltozott. Több mint félmillió német és többszázezer zsidó és magyar nemzetiségű állampolgár hagyta el az országot. Ennek folytán a románság létszáma az egykori 54 %-ról 74 %-ra emelkedett, a magyar kisebbség aránya pedig 32 %-ról 21 %-ra csökkent.- Napjaink Romániáját az egypártrendszer helyét egy látszólagos pluralizmus foglalta el. A nyugati típusú ellenzéki erők igen gyengék és szétforgácsoltak. Valamennyi kormány közös jellemzője a nacionalizmus. A román többségi nacionalizmus megjelenési formái a magyargyűlölet, az antiszemitizmus és a cigányellenesség. /Tőkés László romániai helyzetképe. = Magyar Nemzet, máj. 8./
1996. május 8.
Király Károly a Nagyváradon rendezett polgári fórumon bírálta az RMDSZ vezetőrétegét, mondván, nem tartja szem előtt az erdélyi magyarok érdekeit. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 8./
1996. május 8.
Románia 23 milliós lakosságának több mint fele a hivatalos statisztikák szerint is a szegénységi küszöb szintjén vagy alatta él. Az állam valutatartaléka 600 millió dollár. A kormány negyedik éve igényli a reformpolitikát, a privatizációt, a gazdaságot továbbra is a túlméretezett, hatékony termelésre képtelen gyáróriások uralják. A magáncégek túlnyomó része Törökországból, az arab államokból, Kínából behozott olcsó árucikkeket forgalmaz - drágán. A munkanélküliség 10-11 %-os, több mint egymillió állástalan tengődik háromezer forintnak megfelelő segélyből. Közülük így mind többen próbálnak szerencsét külföldön, Törökországban, Franciaországban, Izraelben és Magyarországon, ahol például egy építkezésen dolgozó segédmunkás megkeresi a havi húszezer forintot, amit Romániában egy építésvezető mérnök sem kap meg. A lakosság rosszul táplált, fő tápláléka a burgonya, a zsiradék és a puliszka. hat év óta gyakorlatilag megszűnt a lakásépítés, sok városban, így Bukarestben és Brassóban akadozik a vízellátás, jelentette Bukarestből Bogdán Tibor. /Magyar Hírlap, máj. 8./
1996. május 8.
A kisbethleni Mátyás Ödön /sz. 193. febr. 17./ Sztálingrádi randevú címmel dokumentumregényt írt életének arról a tíz évéről, amelyet hadifogolyként élt szovjet fogságban. Várta hogy a tisztek, a tanult emberek majd megírják a történteket, de ez nem történt meg. Nekifogott és másfél ezer gépelt oldalon megírta emlékeit. Sok emlékező munkát olvasott a hadifogságról, de egyik sem írta le azt a szenvedést, amiben részük volt. Kár volna, ha a kézirat a nagyközönség számára ismeretlen maradna, írta Guther M. Ilona. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./
1996. május 8.
"Ápr. 25-én Kolozsváron a római katolikus, református, unitárius és evangélikus egyházak képviselői ökumenikus konferenciára gyűltek össze, elemezték a felekezeti oktatás helyzetét és perspektíváit a "Pontosítás az egyetem előtti teológiai oktatás megszervezéséről és működéséről" című szabályzat életbe lépése utáni körülményekben. A konferencián az egyházak közös állásfoglalást adtak ki. Az egyházak nem mondanak le a saját, minden fokon kiépített és a jogállamtól anyagilag támogatott felekezeti iskolahálózat megszervezéséről. A pontosításokat tartalmazó dokumentumot a Tanügyminisztérium /1996. 03. 04/27121. sz./ és a Vallásügyi Államtitkárság /1996. 02. 14/2144. sz./ bocsátotta ki, ezzel kapcsolatban az egyházak állásfoglalásukban hangsúlyozták: az országos konzultatív vallásoktatási tanács - amelynek tagjai az egyházak képviselői is - 1996. jan. 19-i ülésén azt ígérték, hogy figyelembe veszik az egyházak javaslatait és a pontosítások kiadása előtt még egy ülést tartanak. Ennek ellenére közzétették a pontosításokat, az egyházak javaslatait figyelmen kívül hagyva. Az egyházak tiltakoznak ez ellen és kifejtik nézeteiket: az egyházak kapcsolata az állammal ne a tanfelügyelőségeken, hanem a Vallásügyi Államtitkárságon keresztül történjen, kérik az oktatáshoz szükséges helyiségek sürgős biztosítását, a teológiai oktatásban foglalkoztatott nevelőket csak az egyház jóváhagyásával lehet kinevezni. Mindezek alapján kérik az egyházak a pontosítások módosítását. Ezt az állásfoglalást megküldték a Vallásügyi Államtitkárságnak, a kormánynak, a parlamentnek, valamint Iliesu elnöknek. /Az ígérettel ellentétben ismét megkerülték egyházainkat. Tiltakozás a vallásoktatással kapcsolatos "Pontosítások" ellen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./ A romániai magyar történelmi egyházak vezetői elkészítették a vallásügyi törvény tervezetét, amelyet mielőbb a parlament elé kellene vinni. A tervezetben az 1918-as gyulafehérvári nagygyűlés határozatára, a teljeskörű vallási és oktatási szabadságra, másrészt az ET 176/1993-as számú ajánlására alapoztak, melynek értelmében Romániát felkérik, hogy szolgáltassa vissza az elvett anyagi javakat, és biztosítsa a felekezeti oktatás anyanyelven folyó feltételeit. Az egyházi vezetők kérik, hogy a felekezeti iskolák legyenek egyenrangúak az államival, továbbá adják vissza az elvett egyházi javakat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./ Előzmény: A magyar történelmi egyházak már 1990-ben elkészítették a vallásügyi törvénytervezetet /!/ és bejelentették, hogy azt megküldik a többi egyháznak is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. szept. 19./ Azóta többször sürgették a tervezet tárgyalását, például: Az erdélyi magyar egyházi vezetők közös levélben fordultak Iliescu elnökhöz. Ebben többek között kifejtették, hogy sürgős lenne a vallásügyi törvény tervezetének parlamenti tárgyalása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1991. máj. 8./"
1996. május 9.
"Máj. 4-én Alsócsernátonban, a helyi múzeumban nyilvános fórumot szervezett Székelyföld autonómiájáról a Székelyföldi Civil Társadalomért Csoport. Vitaindítóként Csapó József szenátor bemutatta a még tavaly elkészített székelyföldi autonómia-statútum tervezetét. Király Károly megnevezte az autonómia megvalósulásának legfőbb akadályait, illetve akadályozóit: a kormányzat, az alkotmány koncepciója, az anyaország lemondó magatartása, az RMDSZ vezető testületei közül a megalkuvó politika hívei. Király Károly javasolta, hogy az RMDSZ állítson köztársasági elnökjelöltet Tőkés László személyében. A jelenlevők nyilatkozatot fogadtak el, amelyet a sajtóban akarnak közzétenni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./ A nyilatkozat szerint a fórum résztvevői "kifejezték a tömbben élő magyarság önkormányzati törekvéseit, Székelyföld polgárainak autonómia-igényét, mely nem irányul senki ellen, hiszen a székelység otthon akarja érezni magát az államban". Ez a törekvés összhangban van a Nemzeti Megmentési Front 1990 januári nyilatkozatával. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 9./"
1996. május 9.
Nicolae Vacaroiu miniszterelnök több minisztere és üzletemberek társaságában máj. 7-én Hollandiába érkezett, hogy a kétoldalú kapcsolatoktól és az euroatlanti integrációról tárgyaljon. Wim Kok holland miniszterelnök a romániai kisebbségek helyzetéről, az emberi jogok tiszteletben tartásáról, a büntetőtörvénykönyv előírásairól érdeklődött. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./
1996. május 9.
Ó-Romániában is lesz kataszter. Az ó-királyságban ugyanis nem volt földkataszter, nem is vezették be mostanáig, azonban a kataszterről és az ingatlanok nyilvántartásról szóló, márc. 26-án közzétett 7. számú törvény amely jún. 26-án lép életbe, előirányozza a bevezetését. Ezentúl tehát Erdélyen kívül is bevezetik ezt a nyilvántartást. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 9./
1996. május 9.
Huszonkettőre emelkedetett Kolozsváron a polgármester-jelöltek száma. Az RMDSZ nem indít a városban önálló jelöltet, viszont vár annak bejelentésével, hogy melyik jelöltet támogatja. Az ilyen megosztottság éppen Funarnak kedvez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./
1996. május 9.
Megtartotta közgyűlését a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete Kolozsváron. Szembeötlő volt, hogy a kétkezi dolgozók kisebb számban voltak jelen, mint régebben, holott az egyesület tagságának többsége munkás. Az egyesület vállalt feladataiból - székház és pénzügyi alapok hiánya miatt - keveset teljesített. Mintegy 30 munkanélkülinek sikerült állást keresni. Az emberek egyre passzívabbak lesznek. A dolgozók, munkanélküliek, nyugdíjasok helyzetének rendezésébe sokkal erélyesebben kell bekapcsolódnia az RMDSZ-nek. Javasolják, hogy az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége hozzon létre munkaügyi főosztályt. Az erdélyi magyarságnak legalább 50 %-a alkalmazott, ezért kellene egy főosztály, amely felmérné a városi lakosság foglalkoztatottságát, bérviszonyait, a munkanélküliek átképzési lehetőségeit. A Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete az RMDSZ társszervezete, de eddig támogatást csak az RMDSZ szociáldemokrata platformjától kaptak, olvasható a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete elnökségének közleményében. /Figyelni a munka világára. Közgyűlés tanulságokkal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./
1996. május 9.
A napokban vették számba a három éve alakult, Király Károly vezetésével jól működő sepsiszentgyörgyi Székely Faluért Alapítvány munkáját. Ennek 1994-ben ikertestvére is született Amerikában /Foundation Székely Faluért Alapítvány, Gorest Hills/, melyet kivándoroltak, Háromszékből elszármazottak hoztak létre. Az alapítvány nem kapott állami támogatást, célja az önerős, önsegélyező falumodell létrehozása. Alapítói és legfőbb támogatói között van a Szántó Barrington Edward és Anikó házaspár. Az amerikai alapítvány sok traktort vásárolt székely falvaknak. /Flóra Gábor: Ezer nap hozadéka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./
1996. május 10.
Máj. 8-án Gyegyószentmiklóson tüntettek az anyanyelvi oktatásért, melyen a Gyergyói-medence valamennyi iskolája képviseltette magát. Megjelent Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke is, kifejtette, hogy nemzeti történelmünk üzenete nem a vesztés, hanem az építkezés. Az oktatásügyben a gyergyói fiatalok példája szimbólummá vált, hétről hétre ébren tartják a tiltakozás lángját. A tüntetésen az ellen is tiltakoztak, hogy az oktatási törvényt az 500 ezer állampolgár aláírásával támogatott nemzetiségi törvénytervezet mellőzésével fogadta el a parlament. A tüntetést a Gyergyói Ifjúsági Szervezetek Koalíciója hívta össze. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./
1996. május 10.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége máj. 9-i ülésén a helyhatósági választási kampánnyal foglalkozott. Felkérték az RMDSZ-frakciót, hogy interpelláljon a televíziós kampányműsorok késedelmes szabályozása miatt. Az ülés utáni sajtótájékoztatón Demeter János kampányfőnök bejelentette, hogy a jelöltlisták letétete során nem tapasztalt különösebb törvénysértéseket. A nehézségek nagy része annak tulajdonítható, hogy a törvény egyes cikkelyei ellentmondóak. Kötő József elmondta, hogy a FUEV temesvári kongresszusán a hatalom, a kormány mellett működő Nemzeti Kisebbségek Tanácsa korlátozni akarja a magyar nyelv használati jogát a kongresszuson, annak ellenére, hogy ez a kisebbségek összejövetele. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 10., 777. sz./
1996. május 10.
Máj. 9-én Kolozsváron, a román állam függetlenségének napján újabb szobrot avattak, a román katona szobrát, az Avram Iancu téren. Az avatáson megjelent Gheorghe Tinca védelmi miniszter, Dorin Gheorghiu, a IV. erdélyi hadsereg parancsnoka, George Gutiu görög katolikus érsek és mások. Bartolomeu Anania ortodox érsek nem vett részt az avatáson, tiltakozásul, mert figyelmeztette Funar polgármestert, hogy a katedrális előtt, az Avram Iancu téren ne rendezzenek diszkó koncertet. /A görögkeleti érsek nem vett részt az ünnepségen. Újabb szobrot avattak Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./
1996. május 10.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Takács Csaba ügyvezető elnök máj. 10-én Budapesten, a Magyar Szocialista Párt /MSZP/ székházában találkozott Kósáné Kovács Magdával, az MSZP ügyvezető alelnökével. Megvitatták a további együttműködési lehetőségeket. Az MSZP a jövőben is minden támogatást megad az RMDSZ számára, a romániai magyarság érdekében kifejtett tevékenységéhez, szögezte le Kósáné Kovács Magda. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 14., 779. sz./
1996. május 10.
Ioan Mircea Pascu védelmi minisztériumi államtitkár április végén Brüsszelben tárgyalt a NATO illetékeseivel, erről nyilatkozott az Evenimentul Zilei máj. 8-i számában. Pascu szerint a NATO nem felvételi kritériumokat fogalmaz meg, hanem elvárásokat. Szerinte fontos tényező lesz a stratégiai érdek. Véleménye szerint nem az a kérdés, hogy bekerül-e Románia a NATO bővítésébe, hanem az, hogy mikor és hogyan kerül sor erre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./
1996. május 10.
1995 nyarán folyt a pénzügyőrség több rosszindulatú pere az Illyefalván Kató Béla tiszteletes által irányított KIDA és LAM alapítványok ellen. Az alapítványok több pert megnyertek, viszont a pénzügyőrség 500 ezer lejes /kb. 22 ezer forintos/ bírságot rótt ki a KIDA alapítványra, mert könyvelését magyar nyelven vezette. Hiába indokolta az érintett azzal, hogy magyar református egyházon belüli alapítványról van szó, a bíróság mégis jogosnak tartotta a bírságot. /Új Magyarország, máj. 10./
1996. május 10.
"Cseke Gábor újságíró egyetértően idézte Domokos Gézát /akinek nem írta ki a nevét/: amióta hazaköltözött, jobban látja a magyar közösség hibáit, így a nyakra-főre rendezett avatóünnepségek idejét múlt, magamutogató klerikalizmussal körített ceremóniáit, amelyek túltengenek a magyarlakta vidékeken, ugyanúgy, mint amit másoknál hibáztatnak. Cseke Gábor szerint gyöngeségeink feltárásával segítünk. "Ne álltassuk magunkat, hogy a kritikátlan összeborulás erősebbé tehet bennünket hosszú távon." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./"
1996. május 10.
Hatéves a Védelmi Õrszolgálat, egyszerűen: testőrtestület, közismert nevén: SPP. Ebből az alkalomból Mijea Ioan ezredes, szóvivő és Fainin Florian alezredes, jogász találkozott kolozsvári újságírókkal. 1990. máj. 7-én alakult meg az új testőrtestület. A testőrség az államelnököt, a kormányfőt, minisztereket, parlamenti elnököket és alelnököket és az országban tartózkodó külföldi kollégáikat, valamint azokat a felsoroltak ingatlanait védelmezik. A sajtótájékoztatón cáfolták, hogy az SPP különleges hírszerző szolgálat lenne. A testőrség kizárólag olyan információkat gyűjt, amelyek a védelmében lévő személyek elleni esetleges ellenséges akciókra utalhatnak. /N. Á.: Boldog születésnapot. A testőröknek sem könnyű. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./ Valójában a román titkosszolgálatokkal foglalkozó felsorolásokban mindig szerepel a SPP.
1996. május 10.
"Orbán Árpád, a Kovászna megye tanácsának elnöke Iliescu államfőhöz írt nyílt levelében biztosította Iliescut arról, hogy a megyében nincsenek etnikai konfliktusok, ellentétben a Kovászna és Hargita megyéből "elüldözöttek" fantomszervezetének állításával és kéri az elnököt, hogy erről konkrét vizsgálattal győződjön meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./ "
1996. május 11.
Máj. 9-én kétnapos találkozó kezdődött Ilie Fronta vallásügyi államtitkár és magyar partnere, Platthy Iván címzetes államtitkár között. A megbeszélések Aradon és Gyulán folytak. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./
1996. május 11.
Máj. 11-én ünnepelte főtitkársága székhelyén, Kolozsváron, a Szent Mihály templomban ötéves fennállását a Romániai Máltai Szeretetszolgálat, amely az országban 1991. máj. 11-én alakult meg. Ma már az ország 22 városában működik fiókszervezetük. Ludwig Czumbel a romániai főtitkár, dr. Bárányi Ferenc az alelnök. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./
1996. május 11.
A román sajtóban megjelentek szerint Keleti György magyar honvédelmi miniszter azt mondta, hogy egy héten belül Bukarestben tárgyal román kollégájával, Tincával, akkor tisztázza, hogyan érti Tinca azt a kijelentését, miszerint ha Magyarországot előbb veszik fel a NATO-ba, fegyverkezési versenyt gerjeszt a két ország között. Gheorghe Tinca azonban most nem tartja alkalmasnak a találkozást. /Népszabadság, máj. 11./