Nagyváradon a Varadinum ünnepségekkel párhuzamosan a Független Értelmiségiek Köre elnevezésű nyitott, vezetőségtől, alapszabálytól mentes társaság egy Alternatív Varadinum elnevezésű rendezvénysorozatot indított. Céljuk nem a versengés volt, hanem a fesztivizmustól, merev külsőségektől mentes összejövetelek szervezése. Sor került kerekasztal-beszélgetésre a művészetről, eszmecsere a nagyváradi polgári sajtó újjászületéséről és haldoklásáról, bemutatkozott a Dúdoló Görény, a váradi szerzők hangos faliújsága - alkalmanként egy tucat, maximum száz résztvevővel. A Varadinum néhány szervezője támadta ezt az alternatív kezdeményezést. A Varadinum nívós rendezvényein általában 100-200-an vettek részt, kivéve a körmenetet, a vasárnapi teltházas színházi előadásokat. /Pengő Zoltán: Alternatív Varadinum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

Közel hat évi rendszeres megjelenés után megszűnt az 1989. decemberi fordulat után megteremtett rangos nagyváradi magyar irodalmi, művészeti, közéleti folyóirat, a Kelet-Nyugat adja tudtul a nagy késéssel megjelent idei márciusi szám vezércikkében dr. Indig Ottó, a lap felelős szerkesztője. A kezdetben hetilapként, majd folyóiratként megjelenő lap helyzete azután lett bizonytalan, hogy 1995-ben átvette a Szőcs Géza tulajdonában lévő Erdélyi Híradó nevű kolozsvári kiadó. /Megszűnt a Kelet-Nyugat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

Máj. 11-re virradóan ismeretlenek meggyalázták a Brassótól néhány kilométerre, a Brassó-Predeal országút mentén felállított emlékművet, amelyet az 1848-ban a Tömösi-szoros védelmében elesett hősök tiszteletére emeltek. Az emlékműhöz minden évben zarándoklatot szerveztek. Ismeretlenek letörtek egy darabot a hősök neveit őrző emlékműből, a táblát bemázolták, az emlékmű körüli földemelvényt letaposták Ezelőtt négy évvel hasonlóan megrongálták az emlékművet, akkor az RMDSZ ezt nem tette szóvá, a lakosság közadakozásból felújította az emlékművet, most viszont az RMDSZ Brassó megyei szervezete feljelentést tett, tiltakozva az emlékmű meggyalázása ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

Budapesten Erdély magyar egyeteméről értekeztek máj. 15-én a Bolyai Egyetem Baráti Köre és a Magyarok Világszövetsége Szent László Akadémiája rendezésében. A Bolyai Tudományegyetem a magyarországi vendégtanárok helytállásának köszönhetően maradt meg. Az alapító rektor, Csőgör Lajos az orvostudományi fakultás kényszerű kiválásának és Marosvásárhelyre való településének hátterét világította meg. A Nagyszebenből visszatelepülő román egyetem ugyanis az orvosi kar összes épületét és klinikáját magának követelte, ezért kellett a magyar orvosi karnak Marosvásárhelyre települnie. /Új Magyarország, máj. 17./

Máj. 17-én a kormány kezdeményezésére a parlamenti parlamenti pártok megbeszélést tartottak a helyhatósági választásokkal kapcsolatos kérdésekről. Szabó Károly szenátor nehezményezte, hogy a katonák nem találkozhattak a jelöltekkel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 17./

A Hivatalos Közlönyben megjelent rendelet értelmében a Nemzeti Kisebbségek tanácsában részt vevő szervezetek tanulmányozhatják és felhasználhatják a prefektúrákon, levéltárakban fellelhető dokumentumokat, nyilvántartásokat, amelyek a nemzeti kisebbségek történelmére, ingatlan javainak jogi helyzetére vonatkoznak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

"25 ország mintegy 80 kisebbségi szervezete képviselőinek jelenlétében megnyílt Temesváron az európai népcsoportok föderatív uniójának /FUEV/ 41. kongresszusa. A megnyitó ülésen élesen ellentétes véleményen voltak a kisebbségek romániai helyzetéről a kormányzat képviselői, illetve az RMDSZ vezetői, Markó Béla szövetségi és Tőkés László tiszteletbeli. A tanácskozáson jelen volt Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet, Báthory János, a Határon Túli Magyarok Hivatala és Fretyán István, a Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségek Hivatalának főosztályvezetője, illetve a magyarországi román és német kisebbség képviselője is. Gabriel Gafita, a Külügyminisztérium emberi jogi kérdésekkel foglalkozó államtitkára méltatta a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek széles körű részvételét az ország minden területén. Markó Béla és Tőkés László ezzel szemben úgy értékelte a tanácskozás Romániában történő megrendezését, mint hozzájárulást a kisebbségi jogok kivívásáért vívott küzdelemhez. Mindketten hangsúlyozták, hogy az egyéni jogok mellett a kollektív jogokért is folyik ez a harc. Tőkés László statisztikai adatokat idézett arról, hogy a romániai magyar lakosság lélekszáma és számaránya miként csökkent 1920-tól 1992-ig. Tőkés László "Románia szégyenének" minősítette, hogy Eva Maria Barki bécsi ügyvédnő, a kisebbségvédelem ismert nemzetközi szakértője nem kapott beutazási engedélyt, és ezért nem vehet részt a kongresszuson. Christoph Pan, a FUEV elnöke méltatta Tőkés László történelmi szerepét az 1989. decemberi forradalom kirobbantásában, amire manapság a román hatóságok nemigen emlékeztetnek. /(nits): Megkezdődött a FUEV-kongresszus Temesváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./"

Az RMDSZ ügyvezető elnöksége a 108-as számú határozatával elfogadta a romániai magyar nemzeti autonóm közösség jogállásáról szóló törvénytervezetet, valamint a romániai magyar nemzeti közösség szociális és kulturális önkormányzatának statútum-tervezetét. Az RMDSZ ügyvezető elnöksége határozatában javasolta az SZKT-nak: amennyiben úgy dönt, a törvénytervezetet az RMDSZ parlamenti frakciói terjesszék a román parlament elé. /RMDSZ-határozat az autonómiáról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

"Máj. 11-én Kolozsváron ülést tartott a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium Könyvtanácsának romániai országos kuratóriuma, melyen megvitatták a határon túli magyar könyvkiadás támogatására benyújtott pályázatokat. A beérkezett 227 pályázatból a kuratórium támogatásra javasolt 112 művet; fontosnak tartott, de a kézirat minőségi szintje miatt halasztásra javasolt 10 kéziratot; tartalmi jellege miatt a romániai Tankönyvtanács hatáskörébe utalt 8 kéziratot; minőségi vagy kultúrpolitikai szempontok alapján elutasított 94 kéziratot. Nem javasolta támogatásra 3 magyarországi szerző művét. Három kézirat esetében a pályázó utólag visszavonta támogatási igényét. /Pályázatokról döntött a Magyar Könyvtanács romániai országos kuratóriuma. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./"

A nagyváradi Kelet-Nyugat folyóirat utolsó száma /VII. évf., 2. szám, március/ május elején jelent meg, ebben a lap felelős szerkesztője, Indig Ottó bejelentette, hogy a szerkesztőbizottság /Indig Ottó, Dénes László, Fábián Sándor, Fábián Imre, Szűcs László/ nem vállalja tovább az együttműködést a lap kiadójával, a kolozsvári Erdélyi Híradóval. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

A temesvári Heti Új Szó új mezőgazdasági rovatot indított Bánsági magyar gazda címmel, ebben mezőgazdasági tudnivalók szerepelnek. Ugyanez a szám hozta az RMDSZ Temes megyei szervezetének választási kiadványát, amely az RMDSZ megyei jelöltjeinek névsorát tartalmazza. Polgármester-jelöltet három helységben állítottak, Óbébán, Végváron és Újszentesen, tanácsosjelöltet viszont sok településen. /Heti Új Szó (Temesvár), máj. 17. - a választási kiadványon máj. 3-a szerepel/

Kende Péter visszautasította Balogh Edgár írását, kifejtve, hogy ő a nemzetközösséget tartja megfelelőnek. Elismerte azt az igényt, hogy a romániai magyarság államalkotó társnemzet legyen. /Kende Péter: Üzenet Balogh Edgárnak. = Népszabadság, máj. 17./ Előzmény: Balogh Edgár cikke, 925. sz. jegyzet.

A Hargita Népében /72. sz./ megjelent beszélgetést ismertetett az A Hét: Murádin László, a kolozsvári Nyelvtudományi Intézet főkutatója válaszolt Komoróczy György kérdéseire. Murádin László a Bolyai Tudományegyetem magyar nyelvészeti tanszékén, Szabó T. Attila és Márton Gyula tanítványaként kezdte pályafutását. Gyakornokként részt vett a moldvai csángó és egyéb nyelvjárási atlasz gyűjtőmunkájában. 1957-ben áthelyezték a Nyelvtudományi Intézetbe, ahol szintén a nyelvföldrajzi kutatómunkába kapcsolódott be. Időközben munkahelye bővítette tevékenységi körét, ezt fejezi ki a jelenlegi neve: Sextill Puscariu Nyelvtudományi és Irodalomtörténeti Intézet. Az intézet adja ki a Nyelv és Irodalomtudományi Közlemények /NYIRK/ című folyóiratot. Murádin László főkutató egyben a NYIRK titkára. Az intézetben három magyar kutató dolgozik, ketten a magyar-román szótáron, ő pedig a nyelvjáráskutatási részen tevékenykedik. A NYIRK 1957-ben indult, eddig 71 füzete /száma/ jelent meg. Példányszáma régen ezer körül mozgott, most 350, ennyi az előfizetők létszáma. A NYIRK főszerkesztője Szabó Zoltán, helyettese Antal Árpád, mindketten egyetemi tanárok. - Az elmúlt években két nyelvművelő kötet jelent meg: Sztranyiczky Mihály-Tar Károly: Romániai magyar nyelvvédő szótár /1993/, valamint Komoróczy György: Magyar szavaink nyomában /1994/. Murádin László tanulmányait tartalmazza a rövidesen megjelenő Nyelvjárási tanulmányok /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 1996/ című kötet, /A Hét (Bukarest), máj. 17., Lapszemle rovat/

Máj. 16-án hivatalos látogatásra Belgrádba érkezett Iliescu államelnök, kíséretében Melescanu külügyminiszterrel és több államtitkárral. Zoran Lilics elnökkel tárgyalva megállapították, hogy a két ország között nincsenek nézeteltérések, a baráti kapcsolatok a szankciók idején sem szakadtak meg. A két elnök aláírta a két ország közötti együttműködési szerződést, amely húsz évre szól. Iliescu elnök másnap Szlobodan Milosevics szerb elnökkel tárgyalt, majd Montenegróba utazott, ahol Momir Bulatovics elnökkel tartott megbeszélést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18-19./ Romániának eddig egyetlen szomszédjával sem sikerült szerződést kötni. /Magyar Hírlap, máj. 18./

A vezető kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja máj. 16-i vezetőségi ülésén úgy döntött, hogy felmondja a kormánykoalíciós megállapodást a Funar vezette Román Nemzeti Egységpárttal. /Magyar Hírlap, máj. 18./

Átadták a Kolozsvári Írók Társaságának 1995-re szóló díjait. A díjazottak között egy magyar is van, Király László, aki Beűzetés című verskötetéért (Mentor Kiadó, Marosvásárhely) részesült ebben a kitüntetésben. /Irodalmi díjak ? 1995. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi szakosztálya máj. 18-19-én Székelyudvarhelyen tartotta vándorgyűlését. Egyed Ákos szakosztályi elnök mondott megnyitót, majd tizenöt előadás hangzott el. Máj. 18-án a történelmi tudat kialakításáról és a hazai történelemoktatásról folyt a kerekasztal-beszélgetés. A néprajzi-nyelvészeti-irodalmi szekció kihelyezett ülését Székelykeresztúron tartották. meg.

"A Mátyás-szobor szomszédságában volt a kolozsvári Helikon szerkesztősége, nyilatkozott Szilágyi István főszerkesztő, most azonban Funar polgármester intézkedésének köszönhetően kiköltöztették őket, ugyanúgy a Korunk szerkesztőségét, most a Szamos partján, a Iasilor utcában vannak, egy udvarban a Korunkkal. A Helikon előde, az Utunk hetilap szerkesztői között kiválóságok is voltak, mint a régi "helikonosok" /Erdélyi Helikon folyóirat/, Kós Károly, Kiss Jenő, Horváth István, Létay Lajos, Asztalos István. Generációváltás is volt, a laphoz került az évek során Szabó Gyula /Kossuth-díjra javasolt, de meg nem szavazott prózaíró/, Fodor Sándor, Bajor Andor, Bálint Tibor. A Forrás-nemzedék egyes tagjai is az Utunkhoz kerültek, emlékezett Király László, a Helikon főszerkesztő-helyettese. Két éve a legfiatalabb korosztály önálló oldalt kapott Serény Múmia címmel. A lapgazda a Romániai Írószövetség, súlyosak az anyagi gondok. Volt olyan időszak, amikor a kilenc főállású szerkesztő kilenc hónapon át nem kapott fizetést. /Bágyoni Szabó István: Műhelylátogatóban Kolozsvárt. /Új Magyarország, máj. 18./ "

Adrian Moruzi, Brassó polgármestere nagykancellárja a romániai szabadkőműves páholynak. Elismerte, hogy ez sok esetben segítette céljai elérésében. Elmondta, hogy az emberekben téves elképzelések vannak a szabadkőművességről, holott az olyan klub, mint bármelyik más. Moruzi 1993 óta tagja a szervezetnek. /Brassói Lapok (Brassó), máj. 19-25./

A tanügyminiszterrel való megbeszélésen, melyen Markó Béla elnök, Magyari Lajos szenátor és Asztalos Ferenc képviselő vettek részt, tisztázódott, hogy idén is lehetőség nyílik az anyanyelven való felvételizésre azokból a tárgyakból, amelyeket a jelentkezők ezen a nyelven tanultak. Erről Liviu Maior miniszter körlevelet bocsátott ki. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 20., 783. sz./

"Válságanalízis címen írt lehangoló összefoglalót a Fagyöngyről, /Kortárs romániai magyar költők antológiája/ Plainer Zsuzsa. Válságban van a társadalom, a világ, a művészet és az ember is, vallják az antológia költői, de a több mint száz vers közül alig néhány próbál kiutat találni. Az egyik lehetséges megoldás az irónia lenne, a másik a szerepjáték. Pleiner Zsuzsa megállapította, hogy "elterjedőben van a trágárság kultusza, amely ellen, ha szót emelünk, legjobb esetben egy jólirányzott "mindent szabad" lesz a válasz, amely - gondoljuk meg - maga is konvenció." A Fagyöngy szerzői önálló költői nyelvet próbálnak létrehozni, de a végeredmény - kérdéses. A kötetben rengeteg az "áthallás", ismert költők verseire emlékeztető részlet. Súlyosabb gond a képzavar, erre is hozott példákat a recenzens. Szeretném hangsúlyozni, írta, hogy számomra a művészet nem pusztán technikai kérdés, ennek ellenére "úgy gondolom, hogy a homályos, zavaros fogalmazás igen ritkán mondható erénynek, különösen ha nem hordoz semmi funkciót. - "Posztmodern ide, posztmodern oda, nekem mindig gyanús, ha a szerző magyarázza műveit..." /Helikon (Kolozsvár), máj. 20./ Az ifjú írónemzedék orgánumában, a Helikon Serény Múmia című mellékletében dühödten elutasították a trágársággal szembeszálló kritikát. Sántha Attila például Berszán István kritikáját /Hümért leb...ák, vagy a "Sire"-t kutyaharapással, Látó (Marosvásárhely), 1995/1/ egyszerűen pamflettnek nevezte. Berszán István Orbán János Dénes Hümériád című kötetéről írt elmarasztalóan. Sántha Attila szerint viszont Orbán János Dénes kiváló költő, betört a magyar irodalom élvonalába, hiszen vereseit olyan tekintélyes folyóiratok közlik, mint a Nappali Ház vagy a 2000. Legfeljebb a bigott vallásos körökben járatta le magát. Sántha Attila elítélően idézte Berszán Istvánt, aki szerint "a mindenkori költészet - megnyilatkozásként - valamiképpen mindig vallomás: a léleknek és a világnak /.../ mélyrétegei fakadnak fel benne." /Helikon (Kolozsvár), 7. sz., ápr. 5./"

Új székházba költözött Brassóban a BRAMIK /Brassói Magyar Iparosok és Kereskedők Egyesülete, elnöke, Kovács Sándor személyében állandó alkalmazottjuk is van. Az egyesületnek közel nyolcvan tagja van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./

"A nagyváradi Erdélyi Napló hetilap munkaközössége 22 aláírással felszólította Szőcs Gézát, hogy a továbbiakban ne szerepeljen főszerkesztői státussal a lapnál. Követelték, hogy mondjon le a lap feletti tulajdonjogáról és adja át azoknak, akik biztosítani tudják a kiadás feltételeit. A beadványra Szőcs Géza azzal válaszolt, hogy a kiadót "ellenséges politikai erők meg szeretnék semmisíteni" és felszólította a munkatársakat, nyilatkozzanak, hajlandók-e tovább is a vezetésével működő lapnál dolgozni. /Szerkesztőlázadás az Erdélyi Naplónál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./ Kilenc szerkesztő megtagadta ezt a nyilatkozatot. Szőcs Géza kitért arra a vádra, hogy tarthatatlanok az anyagi viszonyok az Erdélyi Naplónál, közölte a kilenc kilépő újságírónak az utóbbi négy hónap alatti keresetét. A hetilap kilenc munkatársának névsora: Ferencz Zsuzsanna, Matekovits János, Kinde Annamária, Papp Sándor Zsigmond, Simon Judit, Szőke Mária, T. Szabó Edit, Varga Eleonóra, Telegdi Gyula. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./ Szőcs Géza megtiltotta ennek a kilenc újságírónak a szerkesztőség berendezéseinek használatát. /Magyar Hírlap, máj. 20., - A megindult vita után Szőcs Géza másik lapja, a Kelet-Nyugat folyóirat bejelentette megszűnését. Indig Ottó főszerkesztő búcsúzó vezércikkében a kiadót tette felelőssé a megszűnéséért. Szőcs Géza jelezte, hogy elégedetlen a szerkesztőség munkájával. /MTI/"

"Máj. 17-én, a temesvári FUEV-kongresszus második napján Béres András, az RMDSZ oktatásügyi ügyvezető alelnöke az új tanügyi törvény negatív hatásairól beszélt. Este Markó Béla elnök jelenlétében, újságírók részvételével Markó Attila bemutatta az RMDSZ autonómia-elképzelését. Máj. 18-án Temesváron véget ért az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójának /FUEV/ a kongresszusa. A FUEV felvette tagjai sorába a KMKSZ-t /Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget, a szlovákiai Együttélést és a vajdasági VMDK-t. A FUEV Christoph Pan helyébe, aki már korábban bejelentette visszavonulási szándékát, a svájci rétoromán Arquint Romedit választotta elnöknek. Az egyik alelnök továbbra is a Svájcban élő Komlóssy József. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 20., 783. sz./ A kongresszus kezdeményezőiként természetesnek tartottuk volna, nyilatkozta Markó Béla, hogy a hivatalos nyelvek egyike a magyar legyen. A román kormány képviselői azonban kijelentették, hogy ez műszaki nehézségekbe ütközik. Azt sem sikerült elérni, tette hozzá Bodó Barna, hogy a kongresszus a kollektív jogokkal és az autonómiával foglalkozzon. Mindezek miatt az RMDSZ FUEV-kapcsolattartója, Pillich László lemondott tisztségéről, és a kialakult helyzetért az RMDSZ vezetőségét hibáztatta. Christoph Pan FUEV-elnök megnyitójában Tőkés Lászlót az európai szabadság szimbólumának nevezte. Markó Béla magyarul, tolmács segítségével mondta el beszédét. Tőkés László püspök a román kisebbségpolitika eredményeit számadatokkal jelenítette meg: 1920-ban Erdély lakosságának 46 százaléka tartozott a nemzeti kisebbségekhez, jelenleg pedig ez az arány 20 százalékra esett. Egyedül a kisebbségi autonómia szavatolhatja jogainkat, hangsúlyozta a püspök. A román kormány tájékoztatási hivatala nyomtatott propagandaanyagokat és videokazettákat osztogatott, melyek "integrálódás vagy elszigetelődés" címen vázolták a romániai kisebbségek perspektíváit. Az RMDSZ is osztogatta nyomtatványait. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 22./ Tőkés László hangsúlyozta, hogy kénytelen továbbra is kisebbségi jogfosztásról beszélni. Az asszimilációs politika az "egységes román nemzetállam" alkotmányos elve alapján az ország lakosságának homogenizálását tűzte ki. A pánromán politikai kurzus eredményeképpen 75 év alatt a magyar nemzeti közösség lélekszáma Erdélyben 1 663 ezer főről 1 603 ezer, aránya pedig 32 %-ról 21 %-ra csökkent, a közel 800 ezres német népcsoport alig 100 ezerre olvadt, miközben a román lakosság aránya az asszimilációs és a betelepítés következtében 2 829 ezerről 5 671 ezer főre ugrott, aránya 54 %-ról 74 %-ra nőtt. A román hatalom a FUEV ülése alkalmából is el akarja hitetni külföld előtt, hogy méltányosan oldja meg a nemzetiségi kérdést, legfeljebb az ún. "szélsőséges" nacionalista erők akadályozzák ennek megvalósulását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./"

Máj. 20-án a képviselőház elfogadta azt a törvényjavaslatot, hogy a 118/1990-es törvényben előírt határidőt módosítsák, így a volt hadifoglyok kérelmeiket 1997. dec. 31-ig nyújthatják be. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 21., 784. sz./

Máj. 20-án Bukarestbe érkezett Daniel Tarschys, az ET főtitkára. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

"Sántha Pál Vilmos, Hargita megye tanácsának elnöke is nyílt levélben /Hargita Népe közölte/ cáfolta meg a "Székelyföldről elűzött románok szervezetének " koholmányait, akik Iliescu elnökhöz is eljutottak. Az "elűzöttek" jelentős kártérítést követelnek. Sántha Pál Vilmos rámutatott arra, hogy senkit sem űztek el, hanem azok hagyták itt a megyét, akiket erőszakkal helyeztek ide. Hargita megyében a románok lélekszáma növekedett, létszámuk közel áll a 49 ezerhez, ebben még nincsenek benne az utóbbi két-három évben Hargita megyébe helyezett katonatisztek, rendőrök, csendőrök, tűzoltók és mások. /Új Magyarország, máj. 21./"

1992-höz viszonyítva idén 30 százalékkal nőtt Brassó megyében az RMDSZ-tagok száma, jelentette be Török Ernő megyei ügyvezető elnök az RMDSZ sajtótájékoztatóján. Az RMDSZ Brassó megye 25 helységében állított jelölteket, 14 esetben teljes tanácsosi listát terjesztett elő, magyar polgármester-jelölt 9 helyen indul. Brassó városban Mina László az RMDSZ polgármester-jelöltje. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

Kolozsváron a Brassai Sámuel Elméleti Líceumban megkezdődött a 27. Brassai-hét. A rendezvénysorozatot Cucu Imola igazgató, majd Erdő János unitárius püspök beszéde nyitotta, majd a debreceni Brassai Sámuel Műszaki Középiskola igazgatója, Németh Lajos méltatta a két iskola kapcsolatát. A diákok megkoszorúzták az előcsarnok Brassai Sámuel, illetve Berde Mózes mellszobrát, majd a Házsongárdi temetőben Brassai sírját. Vetélkedőre került sor, ahol a Brassai Líceum, az Unitárius Kollégium és a debreceni iskola diákjai mérték össze tudásukat. A következő napokon lesz a Kriza János Önképző Kör napja tudományos előadásokkal, továbbá irodalmi műsor is szerepel a programban. A tudományos ülésszak keretében dr. Garda Dezső tart előadást A székelyek Erdélyben címmel. /Sz. Cs.: Megkezdődött a Brassai-hét. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

Megjelent a gyergyószentmiklósi Művelődési Kalauz című kulturális lap 21. száma. Az irodalmi beállítású lap hasábjain Cseres Tiborról, József Attiláról és a költészet napjáról lehetett olvasni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./