Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1996. június 26.
"A bukaresti Dimineata rendszeresen közli az államelnök nyilatkozatait. Jún. 25-i száma hozta Iliescu elnöknek a Szabad Európa Rádiónak adott nyilatkozatát. Magyarországon egyesek kijelentették, hogy az alapszerződés aláírása harmadik Trianon lenne. "Nos, Magyarország területeket vesztett el. Milyen területeket veszett el Trianon után? Olyanokat, amelyek nem hozzá tartoztak" - fejtette ki az elnök. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./ "
1996. június 27.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezésében jún. 25-én Nagyváradon az egyházkerület 75 éves fennállása alkalmából egyházművészeti és műemlékvédelmi értekezletet tartottak. Egyházi építészeti örökségünk címmel ifj. Eszenyi Béla felsorolta az utóbbi 75 év építészeti vonatkozású eseményeit. Balogh Ferenc, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke a műemlékvédelem időszerű gondjairól szólt. Dr. Szabó Bálint, az Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesületének elnöke nem tudott eljönni, helyette munkatársa, Makkai Dorottya beszélt a műemléktemplomok felújításának kérdéseiről. Több előadás hangzott el, az értekezleten jelen volt Tőkés László püspök is. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 27./
1996. június 28.
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése megvitatta Bindig német képviselő jelentését a kisebbségek jogainak védelméről., amely támogatását fejezte ki az eddig elfogadott kisebbségvédelmi dokumentumok - köztük az 1201-es ajánlással kapcsolatban -, felhívta a figyelmet arra, hogy a tagállamok szerezzenek érvényt a kisebbségvédelmi keretegyezménynek, s a regionális és kisebbségi nyelvek Európa-chartájának.Hangsúlyozta, hogy az új értelmezés, melyet a Velencei Bizottság adott az 1201-es ajánlásnak, elhárít minden kétértelműséget a vitatott 11. szakaszt illetően. Megfogalmazásai módot nyújtanak olyan értelmezésre, hogy a dokumentum a pozitív diszkrimináció eszköze, miután bizonyos kollektív jogokat megad a kisebbségeknek. Frunda György RMDSZ-szenátor kijelentette, hogy a Velencei Bizottság által adott értelmezés elhárítja egyes államok fenntartásait az 1201-es ajánlást illetően. Végül a közgyűlés elfogadta az új kisebbségvédelmi ajánlást, melynek értelmében a kisebbségvédelmi keretegyezmény hatályba lépése után megalakítandó tanácsadói bizottság a kormányok fölötti széles körű meghatalmazásokkal rendelkező, független testületté válik. - Gyakorlatba ültetésére azonban - a Curierul national bukaresti lap szerint - ultra maximalista jellege miatt kevés az esély. A román küldöttség tagjai közül csupán Frunda György és Adrian Severin szavazta meg a Bindig-jelentést és az ajánlást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./
1996. június 28.
"Fodor Sándor kolozsvári író a Hargita Népében az RMDSZ választások utáni helyzetével foglalkozott. Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Kézdivásárhelyen a polgármester-jelöltet illetően a magyar választók többsége nem hallgatott az RMDSZ-re. Nem a választókat okolom, írja Fodor Sándor, hanem a rosszul tájékozódó RMDSZ-szervezeteket, mert "platformhoz", "frakcióhoz", magyarán klikkekhez tartozás szerint válogatták a jelölteket. Fodor szerint a tetemes költséggel összehívott SZKT-ülések /a magyarországi parlamenti csatározások szánalmas karikatúrái a legtöbb esetben/ dolguk végezetlenül vagy félmunkával oszlottak szét. Nem tudtak ugyanis megegyezni a platformok, a frakciók. "Legszívesebben azt javasolnám az RMDSZ következő kongresszusainak, hogy szüntesse meg az SZKT-t /Szövetségi Képviselők Tanácsát/. Az RMDSZ fokozatosan népszerűtlen lett, elsősorban a szervezeten belüli marakodással felfedett, azóta sem tisztázódott anyagi visszaélések miatt. /Fodor Sándor: A legfontosabb: megújulni. = Hargita Népe (Csíkszereda). jún. 25., ismerteti Székedi Ferenc Klikkek és ejtőernyősük címmel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./"
1996. június 28.
Brassóban a megyei tanács alelnökévé választották Madaras Lázár brassói képviselőt, ezért - a két funkció összeférhetetlensége miatt - lemondott képviselői mandátumáról. Helyét Török Ernő mérnök foglalta el, akinek mandátumát a jún. 28-i képviselőházi ülésen igazolták. Ugyancsak lemondott képviselői mandátumáról Neményi József Nándor, akit a parlament jún. 27-én a 21/1996-os törvénnyel létrehozott Versenytanács tagjává választott. Kolozs megye új RMDSZ-képviselője valószínűleg Molnos Lajos lesz. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 28./
1996. június 28.
A Szilágy megyei Ipp község véres esemény révén vált ismertté. A bécsi döntés után bevonuló magyar honvédek ellen ismeretlen személy merényletet követett el, ennek következtében több katona meghalt. Ezt a magyar katonaság megtolása követte, melynek során ártatlan román lakosok vesztették életüket. A község határában elhelyezett kőtáblával igyekeznek éket verni a két nép közé. A tábla felirata ugyanis: A román nemzet mártír települése. Ezért a helyi magyar lakosság nem felelős, hacsak az nem a bűnük, hogy rejtegették román szomszédaikat. Ilyen emlékműveket nem állítanak a vasgárdista vérengzések áldozatainak, vagy Szárazajta, Gyanta határában. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 28./
1996. június 29.
"Az Adevarul jún. 29-i számában "A magyar külügyminisztérium zavaros kijelentései" címen számolt be a Magyar Televízió jún. 24-i kerekasztal-vitájáról, amelyben Kovács László külügyminiszter, Tőkés László püspök, Tabajdi Csaba államtitkár és Pozsgay Imre nyilatkozott a romániai magyarság helyzetéről. A lap idézte Kovács Lászlónak a román politikára vonatkozó kritikus kijelentéseit, azt is, hogy a miniszter szerint elfogadhatatlan Tőkés László megfogalmazása, hogy Magyarország "azokkal erősíti kapcsolatait, akik elnyomják a romániai magyar kisebbséget." Kovács László megállapította, hogy a kapcsolatok kiszélesítésével párhuzamosan nem javult a magyar kisebbségek helyzete, sőt aggasztó jelek mutatkoznak, "vannak törvényhozási intézkedések, kormányintézkedések, az ottani magyarságot érintő mindennapi atrocitások". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./"
1996. június 29.
Az utóbbi időszakban a magyar közvélemény kevésbé megértő a határon túli magyarok ügyében, ismerte el Tabajdi Csaba politikai államtitkár a Népszavának adott interjúban. Ennek általános oka, hogy a társadalom 70 százaléka az elmúlt 6-7 évben csak a társadalmi lecsúszást élte meg. - Csak az autonómiák rendszerével rendezhető a kisebbségek helyzete. - Nyugat-Európában nem szeretik a kollektív jogok fogalmát. - Eddig 16 európai államban több mint 50 kisebbségnek adtak valamiféle autonómiát. /Népszava, jún. 29./
1996. június 29.
Fokozódó aggodalommal figyeljük, hogy a határon túli magyarság ügye a magyar kormány és az ellenzék vitáiban egyre nagyobb szerepet tölt be - olvasható a budapesti Kisebbségvédelmi Egyesület nyilatkozatában. Az egyesület kéri a magyar kormányt, hogy tegye egyértelművé: nem rendeli alá a határon túli magyarok ügyét az euroatlanti integrációnak. A magyar kormány ismertesse a nemzetközi közvéleménnyel a határon túli magyarság valós helyzetét. A határon túli magyarság helyzetének rendezését az autonómia biztosítja. /Magyar Nemzet, jún. 29./
1996. június 29.
Jún. 29-én tartották meg Székelyudvarhelyen a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség /RMNSZ/ második közgyűlését, melyen a tagszervezeteken kívül jelen volt Bandi Dezső tiszteletbeli elnök, Laskay Sándor, az EMKE kulturális referense, valamint a budapesti Néprajzi Múzeum két munkatársa. Az RMNSZ-t hivatalosan is bejegyezték máj. 24-én. Idén alkotótábort terveztek, azonban anyagiak hiánya miatt le kellett róla mondani. /Hogy jó irányban haladjanak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 4./
1996. június 29.
"Tordaszentlászlón megrendezték - immár hetedszer - a Szent László-napi kórustalálkozót jún. 29-én az RMDSZ, az EMKE és Szőke Zoltán református lelkipásztor közreműködésével Dalaiban és művészetében érez a nemzet mottóval. A rendezők fő célja, hogy a kórustalálkozó falunappá váljon. Az istentiszteleten Tőkés László hirdetett igét, hangsúlyozta a hagyományőrzésnek, mint összetartó erőnek a fontosságát. Guttman Mihály kolozsvári karnagy, a Romániai Magyar Daloskör tiszteletbeli elnöke is jelen volt. A Kárpát-medencei kórusok meghallgatására összegyűltek először a daloskörök felvonulását láthatták. A templom kertjében levő Szent László szobor előtt elhangzott Wass Albert Üzenet haza és Reményik Sándor Erdély magyarjaihoz című verse. Tizenkilenc kórus lépett fel, köztük Disznajó, Nagyenyed, Aranyosgyéres, Méra, Szucság, Bánffyhunyad, Szentmihály, Torda, Aranyosegerbegy kórusai, a magyarlónai Imreh Sándor Női Kórus, továbbá egy gödöllői kórus. A fellépő kórusoknak átadták a Szent László arcképét ábrázoló emlépplakettet. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 1., Magyar Kurír (Budapest), júl. 10.., 157. sz./ Boldizsár Zeyk Imre, a tordaszentlászlói RMDSZ elnöke a találkozó résztvevőit köszöntve Szent László király nagyságát méltatta: "mindazt ami jót, szépet és nemeset a szétszaggatott magyar nemzet önmagában sejt és érez, amire keresztény lelkülete vágyik, amiről nemzeti büszkeségében álmodik, azt mind e magyar szentben: Szent László királyban találja vagy véli feltalálni. S nem véletlenül, nem is csak a mítosz eszközeivel! Hiszen Szent László király nevét 26 falu viseli a Kárpát-medence helységnévtárában, s a múló időben is az 1100 éves magyar történelem és szellemiség egyik legnagyobb egyénisége maradt..." /Kalotaszeg (Bánffyhunyad), aug. 8./"
1996. június 29.
Csíkszeredán jún. 26-án kezdődött a Régizene Fesztivál. Elsőként a Csíkszeredai Régizene Együttes lépett színre, őket követte a bukaresti Lyceum Consort, akik magyar zsolozsma-részleteket énekeltek, a budapesti Musica Historica után a szentendrei Kecskés Együttes zárta az első napot. Jún. 27-én többek között a bögözi Schola Cantorum lép fel. /Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 27./ Jún. 28-án reneszánsz táncház zárta a napot. Jún. 29-én a fellépők között van a brassói Cantus Serenus, a baróti Kájoni Consort, a kolozsvári Corvineum és Amaryllis, valamint a nagykárolyi Collegium együttes. Jún. 30-án a gyergyószárhegyi kastélyban lép fel több együttes, ezzel zárul a fesztivál. /Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 29./
1996. június 29-30.
Jún. 20-a kettős ünnep volt az Erdélyi Református Egyházkerület történetében: ezen a napon a Farkas utca templomban felszenteltek 53 lelkipásztort és felavatták a kolozsvári Diakóniai Központot. A lelkészek szentelésén megjelent Tőkés László püspökön kívül több magyarországi református püspök. Dr. Csiha Kálmán kolozsvári püspök kifejtette, hogy az egyháztól elvették iskoláit, kórházait és egyéb javait, ezért nem tud létezni a külföldi egyházak segítsége nélkül. Mindazokat kitüntetették a Magister Ecclesiae Reformatae Transsylvaniensis címmel. A Diakónai Központ főigazgatója, dr. Bustya Endre elmondta, hogy a központban van több konferenciaterem,a vendégszobákban 160 személyt lehet elszállásolni, könyvtár, orvosi rendelők, várószobák, patika, raktár, ebédlő, konyha és mosoda. A Diakóniai Központ feladata a gyengék gyámolítása, gondoskodást nyújtani a segítségre szorulóknak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29-30./
1996. június 29-30.
"Kozsokár Gábor szenátorújabb részleteket ismertetett a tanügyminisztériumi brigád Kovászna megyei ellenőrzéséről. A megyei tanfelügyelőségen hagyott jegyzőkönyvben határozott utasítások szerepeltek leváltásokra, büntetésekre. A tanügyiek és Kozsokár Gábor is tiltakozott, a minisztériumhoz fordultak. Ezután már azt mondták, hogy a jegyzőkönyv nem végleges. Kiderült, hogy Rákosi Zoltán tanfelügyelő elsiette a dolgot, ő már több leváltásról és szankcióról intézkedett /Fekete Miklós (Kézdivásárhelyi Pedagógiai Líceum), Budai István aligazgató (Kézidvásárhelyi Mezőgazdasági Líceum), Korodi Hajnal főtanfelügyelő-helyettes, akit azzal vádoltak, hogy jogtalanul vette fel fizetését/. A szankciókra nem kerül sor. Az ellenőrző brigád kifogásolta, hogy a vegyes iskolákban kevés a román aligazgató, szerintük az igazgatók felének románnak kellene lenni. A tanügyiek összetétele valójában megfelel Kovászna megye összetételének: 76 % magyar, 24 % román. /Zsehránszky István: "Fő szempont: a nemzeti!" Beszélgetés a megkülönböztetésről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29-30./"
1996. június 30.
Jún. 30-án immár 30. alkalommal rendezték meg a Szejke Fesztivált, a népzenészek és néptáncosok találkozóját. Sófalvi László székelyudvarhelyi alpolgármester emlékeztetett: először csak a környék népi kultúráját mozgósította a találkozó, de mára nemzetközivé bővült, magyarországi, felvidéki együttesek is fellépnek a romániai török, tatár, lipován együttesek mellett. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 2./
1996. június 30.
"Jún. 30-án magyar és román nyelvű emléktáblát lepleztek el Fogarason, azon a házon, ahol Babits Mihály lakott fogarasi tanárkodása idején. Babits 1908-1911 között volt a helyi főgimnázium magyar-laton szakos tanára, az emléktáblával megjelölt házban lakott. Az emlékezés kezdeményezője: Márkus Albert unitárius lelkész, melyet felkarolt a helyi RMDSZ. A román polgármester is megjelent az avatási ünnepségen. Szabó Gábor fogarasi RMDSZ elnök megjegyezte: "E tábla nemcsak a költő fogarasi éveire emlékeztet, hanem jelzi egyszersmind az itteni kisszámú magyar közösség és a távoli anyaország közötti szerves szellemi kapcsolatot." - Ez az egyetlen magyar vonatkozású emléktábla a városban. /Brassói Lapok (Brassó), júl. 5-11./"
1996. június folyamán
"A külföldön szerzett felsőoktatási oklevelek romániai honosítása jelenleg az 1979. dec. 21-én Párizsban megkötött, az "Európai régió államaiban felsőoktatással összefüggő tanulmányok, oklevelek és fokozatok elismeréséről" szóló egyezmény alapján történik, amelyet Románia 1990. máj. 11-én a 222-es számú rendeletével ratifikált. Románia ez egyezményben foglalt elveket követi, de maga a honosítás nehézkes, hosszadalmas és azáltal, hogy a honosítással a külföldön szerzett szakképesítést a hazaival azonos, legfeljebb hasonló szakképesítéssel egyenértékesíti, az új szakképesítések elismerését megakadályozza. - A Magyarországon kiadott diplomák, oklevelek tartalmi és formai szempontból nem felelnek meg a romániai elvárásoknak, a minisztérium ugyanis a leckekönyv fordítása helyett a hitelesített tanulmányi kivonatot és tantárgyi programcsomagot, ezek hitelesített román fordítását írja elő. A magyarországi egyetemek/főiskolák - többszöri kérés ellenére - a szükséges anyagoknak csak 40 %-át küldték meg, ezzel nehezítve a honosítás hosszú útját. - A két ország oktatási rendszere közötti különbség is nehezíti a honosítást. Romániában a tanárképzés egyetemi szintű, a főiskolai szintű képzést megszüntették, hasonló a helyzet az agrárképzéssel is. - Körülményes a nem azonos szakok elismertetése is, szociálpedagógiai képzés például nincs az országban, hasonlóan nincs, ezért nem fogadják el a művelődésszervező, néptánc-tanár szakokat. Romániában a tanítóképzés középfokú, tehát a Magyarországon főiskolai tanítóképzőt végzettek csak középfokú végzettségűeknek számítanak. - Annak ellenére, hogy sokan nem térnek haza Magyarországról egyetemi, főiskolai tanulmányaik befejezése után, mégis 235 végzett kérte az RMDSZ segítségét a diploma honosításánál. Közülük a legtöbben /70 fő/ tanító- és óvónőképző főiskolát végeztek, a tanárképző főiskolát 53-an /egyetemet kilencen/, agrártudományi főiskolát 34-en, egyetemet 27-en. /Fischer Fülöp Ildikó: Diplomahonosítás: hosszú az út hazáig. /Szövetség (Az RMDSZ lapja, Kolozsvár), június./"
1996. június folyamán
A moldvai csángók erdélyi iskolákban történő tanítása 1990-ben indult be. Megfelelő felkészülés nélkül indult ez a képzés, írja készülő tanulmányában Pálffy M. Zoltán, aki ebből egy részletet közölt. A beilleszkedési nehézségeket nem mérték fel előre. Összesen 155 csángó tanításáról van szó, közülük 148-an a székelyföldi iskolákban tanul. Szükség lett volna külön nevelőszemélyzetre a csángó kisdiákok részére, de erre nem került sor. A végzősök helyzete nehéz: otthon nem taníthatnak magyarul, ezt a lészpedi Fehér Katalin sorsa bizonyítja. A tanulmány szerzője borúlátó képet fest és azt érzékelteti, hogy nem gondolták át alaposan, mi lesz a végzett csángó fiatalokkal. /Szövetség (Az RMDSZ lapja, Kolozsvár), június./
1996. június folyamán
Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek bérmakörútján sok helyre eljutott. Kolozsvárnak két napot szentelt, ápr. 29-én bérmált Szamosújváron és Désen, ápr. 30-án Vicén és Besztercén, Óradnán, Csicsókeresztúron, Felőrön és Rettegen máj. 1-jén, Bethlenben és Bálványosváralján máj. 2-án, Széken máj. 3-án. A körútról beszámoló Csenkey Ágoston hírt adott arról is, hogy mindenütt verses és prózai köszöntőkkel fogadták az érseket. /Besztercei Híradó (Beszterce), jún./
1996. július 1.
Júl. 1-jén Kolozsvárott ülésezett az RMDSZ Külpolitikai Tanácsadó Testülete. Jelen voltak: Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Szabó Károly szenátor és Vida Gyula parlamenti frakcióvezetők, több parlamenti RMDSZ-szenátor és képviselő, Kötő József és Nagy Zsolt ügyvezető alelnökök, Tőkés László tiszteletbeli elnök levélben fejtette ki álláspontját. A megbeszélésen a Budapesten júl. 4-5-én sorra kerülő, Magyarország és a határon túli magyarság című tanácskozáson képviselendő RMDSZ-álláspont, és az ott előterjesztendő javaslatok kidolgozása volt. Az RMDSZ-t a budapesti tanácskozáson Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba, Dézsi Zoltán, az SZKT Állandó Bizottságának elnöke, Niculescu Antal tanácsos és Székely István szakértő képviseli. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 2., 814. sz./
1996. július 1.
"Szabó Piroska, a lap munkatársa nem fogadta el főszerkesztőjének, Tibori Szabó Zoltánnak a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ elleni "durva támadását", sőt a megszüntetésére irányuló beadványt. "Céltalannak, értelmetlennek találom ezt a nyegle, meggondolatlan vagdalódzást, amely semmi máshoz nem vezet, mint erdélyi magyarságunk kiábrándításához, reménytől való megfosztásához". Nem ért egyet sem Tibori Szabó Zoltánnal, sem Kántor Lajossal, aki az MVSZ-ellenes beadvány aláíróinak támogatója és Jakab Gábor esperes köpenyébe burkolózva ír, saját megállapítása annyi, hogy az MVSZ pártérdekek szószólója. - Ha csak a Duna Tv létrehozása lenne az MVSZ tevékenysége, akkor is hasznos lenne. Az MVSZ ad otthont és finanszírozza az Anyanyelvi Konferenciát, amelynek Kántor Lajos az egyik alelnöke. - Ki róhatná fel, hogy a millecentenárium jegyben tartott világtalálkozó "múltittas" volt? "Lehet talán építkezni alapok nélkül"? "A magyar történelem mellőzése - akár az anyaországban, akár a határokon túl - után, egyáltalán nem elítélendő, ha végre az ezerszáz éves évfordulón megemlékezünk múltunkról..." - Az MVSZ minden bírálaton felül szükséges, "amelyet ha lerombolunk, saját várunkat gyengítjük..." /Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./ Előzmény: 1053, 1070. sz. jegyzet."
1996. július 1.
Kína Romániát, mint politikai partnert kiemelten kezeli, ezt mutatja, hogy Csiang Cö-ming kínai elnök európai körútján a volt szocialista országok közül egyedül Romániát kereste fel, ahová háromnapos látogatásra érkezett. A románul is jól beszélő kínai elnök tárgyalt a román vezetőkkel. Iliescu hangoztatta, hogy Románia Kína legnagyobb kereskedelmi partnere a kelet-európai térségben. /Magyar Nemzet, Népszabadság, júl. 1./
1996. július 2.
Árkoson tartotta meg hagyományos táborát /jún. 29.-júl. 1./ a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete. Kántor Lajos elnök nyitotta meg a tábort. Mircea Popa egyetemi tanár és Gelcu Macsutovici is tartott előadást. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./
1996. július 2.
Drasztikus áremelést jelentettek be, júl. 2-tól a kenyér 52 %-kal /250 lejről 380-ra/, a villanyáram és a távfűtés 58 %-kal, az üzemanyag 32 %-kal /a benzin literje 750 helyett 990 lej, a gázolaj 500-ról 680 lejre/ emelkedik, hasonlóan jelentősen drágul a tűzifa, a szén és a palackozott butángáz ára. A lakosság jövedelem-kiegészítést kap. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 2./ Bejelentették, hogy a kabinet 100 %-osan kompenzálja a kenyér, a tüzelő és a villamos ára drágulásából adódó lakossági többletkiadásokat. /Népszabadság, júl. 2./
1996. július 2.
Serban Suru, a vasgárdista mozgalom vezetője kijelentette, hogy a két világháború között született mozgalmat képviselő Hazáért Párt fontolóra veszi, hogy jelölteket indítson a parlamenti választáson. A fasiszta mozgalomról szóló sajtóértekezleten sokan a vasgárdisták hagyományos egyenruhájában, zöld ingben, antantszíjjal jelentek meg. Romániában már hat vasgárdista szervezet működik, létrehozzák ifjúsági szervezetüket is. Romániában jelenleg adottak a feltételek a vasgárdista hagyományok újraélesztéséhez, jelentette ki Suru. /Magyar Hírlap, júl. 2./
1996. július 2.
Júl. 2-án a képviselőház művelődési bizottságának tagjai találkoztak a művelődési minisztériumi vezető tisztviselőkkel, a romániai művelődés általános helyzetét vitatták meg. Márton Árpád képviselő ismét felhívta a figyelmet a Kovászna és Hargita megyei műemléktemplomok restaurálásával kapcsolatos gondokra, sürgetve a gelencei templomnál megkezdett munkálatok folytatását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 4., 816. sz./
1996. július 2.
"Csíkszeredában Áttekintő, Bűntény, Borúra Derű címmel adnak ki bulvár- és vicclapokat. Dénes László méltatja a Csíkszeredában megjelenő Borúra Derű vicclapot, melynek Murgu Pál a főszerkesztője /Luxed Kiadó/. Ez a "vidám kétheti lap" a Tromf utóda akar lenni. A Tromf hajdani szerkesztője, D. Kiss János és munkatársa már a másvilágról nézik az új lapot. A helyesírási hibák elképesztőek a lapban. /Dénes László: Szomorú. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 2./"
1996. július 2.
A régizene találkozók múltjára emlékezett vissza Sárpádki Ágnes. Csíkszeredában Kájoni János tiszteletére 1979. szept. 20-án emlékhangversenyt szerveztek, ahol a Kájoni-dallamok mellett középkori műveket is megszólaltattak. Akkor született meg az ötlet, hogy a régizene műveit össze kell hozni. Néhány hónappal később, 1980. jan. 7-én már jelen lehetett Csíkszereda közönsége az első Régizene Fesztivál koncertjein. A televízió magyar adása is népszerűsítette a találkozót, melyet a Mikó-várban tartottak. 1986-ban betiltották a rendezvényt, zenészek sokasága szökött országon túlra. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./
1996. július 3.
"Jún. 20-án Nagyváradon, az RMDSZ székházában átadták a Bocskai Szövetség 1996. évi díjait. A díjat, amellyel azoknak a munkásságát kívánják méltányolni, akik különösen sokat tettek a határon kívüli magyarság érdekében, Kreczinger István, a szövetség elnöke adta át Tőkés László püspöknek, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének, Püski Sándor könyvkiadónak, a Duna Televíziónak adott díjat Sára Sándor vette át, a negyedik díjazott, a Hollandiában élő Marácz László nem tudott részt venni az ünnepségen. Az előző évben dr. Eva Maria Barki bécsi ügyvéd, kisebbségvédelmi szakértő, dr. Csapó József, az RMDSZ szenátora és Szűrös Mátyás részesült a megtiszteltetésben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22-23./ Dr. Marácz László az amszterdami egyetem docense hollandul írt könyvet A magyar fordulat /Hongaarse kentering / címmel /Uitgeverij Aspekt, Nieuwegedein, 1995/. A szerző könyvében bemutatta a változó magyarság-képet majd Trianon előzményeiről és hatásáról, a veszteségekről írt, eljutva a jelenlegi helyzetig. Marácz könyvéhez Tőkés László írt előszót. /Dr. Palotás Zoltán: "A magyar fordulat". Geopolitikai elemzés Közép-Európából. = Magyar Szemle (Budapest), 5. szám/ Marácz Lászlót a haza foglalkoztatja a távolban - történészként és nyelvészként. Munkájával új érveket, másfajta nézőpontot szolgáltat a Kelet-Európával foglalkozó szakembereknek. Akadtak Amszterdamban is olyanok, akik támadták ezt a könyvet. Akadtak román kollégák Hollandiában is, akik fő-és katedravesztésre ítélnék Marácz Lászlót, ezen nem kell csodálkozni. Az már kellemetlenebb, hogy a magyar közösségen belül sem az értelmező vita, hanem a megosztó elfogultság tör utat magának. Rövidesen napvilágot lát a mű angol nyelvű változata. /Egy könyv és egy tudós védelmében. = Világlap (Magyarok Világszövetsége lapja, Budapest), jún. /I. évf., 3. sz./ Marácz László 1960-ban született Utrechtben, második generációs magyar. Szülei 1956-ban kerültek nyugatra. Tanulmányait Groningenben végezte, jelenleg az Amszterdami Egyetem Kelet-Európai Intézetének docense és nyelvész. 1979-től egyik tanára Szabó T. Ádám, aki révén megismerte az erdélyi valóságot. Az 1990 márciusi marosvásárhelyi események után tüntetést szervezett a hágai román nagykövetség előtt. Amikor Tőkés Lászlót életveszélyesen megfenyegették, újabb tüntetést szervezett a nagykövetség előtt, Tőkés László védelmében. 1995 végén megjelent könyvének a többszörös tabugyűrű megtörése, az igazság kimondása volt a célja. 1996. jan. 13-án az NCR Handelsblad holland napilap pozitívan írt a könyvről, ezzel a támadások lavináját indította el. /Laudatio Marácz László tiszteletére /részlet/. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 3./"
1996. július 3.
Júl. 2-án Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa /SZET/. A napirenden a tisztújítás és a kisebbségi civil társadalom építésének kérdései szerepeltek. A SZET javasolta, hogy az RMDSZ állítson saját elnökjelöltet az őszi országos választáson. A tisztújítás során Csávossy Györgyöt újraválasztották a SZET elnökévé, alelnök: Káli Király István. a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke, titkár: Köllő Dávid, a Magyar Ifjúsági Tanács küldötte. A SZET levéllel fordult a magyar Országgyűléshez: sajnálattal értesültek arról, hogy az Országgyűlés júl. 27-i ülésén a magyar közoktatásról szóló 79/ 1993-as és a felsőoktatásról rendelkező 8/1993-as törvények módosításakor, a képviselők többsége szavazatával elutasított olyan kiegészítő javaslatokat, amelyek biztosítanák a határon túl élő nemzetrészek számára, hogy a magyar közoktatás formálásában - mely közvetve és közvetlenül érinti őket - részt vegyenek. A kiegészítő javaslatok intézményesítették volna azt a támogatási rendszert, amelyet a Magyar Köztársaság költségvetési törvénye 1992 óta biztosít a Művelődési és Közoktatási Minisztérium költségvetésében a határon túli magyar tannyelvű oktatás számára. Hasznos lett volna, ha az illetékes bizottság a szavazás előtt meghallgatja a határon túli oktatás szakembereit. A Szövetségi Egyeztető Tanács arra kéri Gál Zoltánt, az Országgyűlés elnökét - a hozzá írt levelében -, hogy az illetékes szakbizottsággal együtt járuljon hozzá a megoldás kialakításához. A Szövetségi Egyeztető Tanács egyidejűleg felkérte az RMDSZ illetékes vezetőit, hogy kezdeményezzenek megbeszéléseket az Országgyűlés illetékes bizottságaival és a pártfrakciók vezetőivel, a kialakult helyzet orvoslása érdekében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 3., 815. sz./