Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1996. július folyamán
A Magyarok Világszövetsége centenáriumi kiadvány a Magyar Krónika. Ebben másfélszáz olyan millencentenáriumi rendezvényt ismertetnek, amelyet a kárpát-medencei és a nyugati magyar közösségek és szervezetek tartanak a honfoglalás 1100. évfordulója, a magyar oktatásügy milleneuma és az 1956-os forradalom 40. évfordulója tiszteletére. A Magyar Krónika a kárpát-medencei helyszíneket, illetve a magyar múlt néhány művészeti emlékét mutatja be 180 képben, versek kíséretében. A Magyar Krónika angol nyelven is megjelent. /Világlap (A Magyarok Világszövetsége lapja), júl. /I. évf., 4. sz./
1996. július folyamán
A Bolyai Nyári Akadémia ezelőtt négy évvel kezdte el tevékenységét, az ünnepi megnyitó Szentegyházán volt. Célja a Kárpát-medence magyar pedagógusainak továbbképzése, szervezője a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. Kirulyfürdőn a tanítók, Csíkszeredában a magyar, francia, testnevelés szakosok és az osztályfőnökök, Szovátán a biológia, földrajz szakosok, Székelyudvarhelyen az ének-zene, Nagyváradon a történelem szakosok, Gyergyószentmiklóson a lélektan és Szentegyházán a műszaki tanárok /mérnökök, mesterek/ továbbképzése folyik. A Szentegyházán folyó előadások idején ellátogatott a városba Kányádi Sándor, aki előadást is tartott. /Máthé István, a Gábor Áron Líceum igazgatója: Bolyai Nyári Akadémia Szentegyházán. /Szentegyházi Hírlap (Szentegyháza), júl. /V. évf. 7. sz./ A Gábor Áron Líceum Szentegyházán működik.
1996. augusztus 1.
Az elkövetkezendő hónapokban a román diplomáciának az euroatlanti integráció sikerére kell irányulnia - így összegezte Melescanu külügyminiszter a román diplomáciai testület kétnapos /júl. 30, 31./ bukaresti elemző értekezletét. Melescanu bejelentette, hogy a külügyi apparátust felfrissítését tervezik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./
1996. augusztus 1.
A Romániai Református Egyház Zsinata már 1995 áprilisában értesítette a Vallásügyi Államtitkárságot a III. Magyar Református Világtalálkozó megszervezéséről és 1995 júniusában anyagi támogatást kért a találkozóhoz - olvasható a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közleményében. A valóságnak ellentmond tehát, hogy Ilie Fonta államtitkár csak 1996 januárjában, szóban értesült a találkozóról. Elfogadhatatlan, hogy egy éves hallgatás után az államtitkárság az utolsó időben akar közbeavatkozni, megsértve a reformátusok vallásos érzéseit, ugyanakkor az egyház alkotmányban biztosított autonómiáját is megsérti. Kérik a kormányt, hogy biztosítsa a vallásszabadság védelmét, kérik a testvéregyházakat és a demokratikus pártokat, hogy utasítsák vissza az alaptalan támadásokat. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./
1996. augusztus 1.
"Kántor Lajos is állást foglal a Tibori Szabó Zoltán cikkével kapcsolatos vitában. Adyt idézi: "ha jól tudnánk ünnepelni", meg azt, hogy a milleneum után így írt: "Mi komolyan vettük az Időt, mi 1896-ban komolyan 1896-ot írtunk, ti nem, ti csak 896-ot éreztetek akkor is." Képzeljük bele Adyt egy 1996-os helyzetbe, írja. "Vajon hogyan reagálna az ő cikkeire a Magyarok Világszövetségének némely vezetője, illetve a VET tisztségviselője? Mondjuk Borbély Imre vagy Patrubány Miklós? És mit szólna Ady a VET /a Világszövetség Erdélyi Társasága/ által mozgósított püspököknek, a VET védnökségének egy újságírói véleményt (akár vitatható véleményt) és magát az újságírót, az újságot, a sajtót megbélyegző levelére?" És arra figyelmezteti a "köztiszteletben álló képviselőinket", hogy őrizzék meg jobban megszerzett hírnevüket, tekintélyüket. /Kántor Lajos: Ha Ady élen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./ Előzmény: 1053, 1070, 1099, 1124, 1125, 1141, 1176, 1183, 1186, 1190, 1244, 1256, 1257,1258, 1273. sz. jegyzet."
1996. augusztus 1.
Megjelent a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Művelődési Egyesület negyedik román nyelvű kiadványa: Fizionomia etnica si confesionala fluctuanta a regiunii carpato-balcanice si a Transilvaniei, Odorheiu Secuiesc, 1996 /A Kárpát-Balkán térség és Erdély ingadozó felekezeti és etnikai jellege, Székelyudvarhely, 1996/. Három tanulmányt tartalmaz: dr. Kocsis Károly A Kárpát-Balkán térség etnikai és felekezeti képe, továbbá Varga E. Árpád két tanulmányát az egyiknek a címe: Az erdélyi magyarok számáról, a másik pedig Anyanyelv, nemzetiség, felekezet. Erdélyi statisztikai adatok az 1880-1992-es időszakból című. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./
1996. augusztus 1.
Nyárádszeredáról jelent meg monográfia, amely egy lelkész /Ábrám Zoltán/ és egy orvos /György Horváth László/ közös munkája /Zavaros a Nyárád - Nyárádszereda község múltja és jelene, Juventus Kiadó/. A község a román helyi közigazgatás szerint egy nagyobb falu a hozzá tartozó apróbb falvakkal együtt. A monográfia is ezt az egységet jelöli, tehát Nyárádszeredán kívül bemutatja a körülötte levő hét kisebb falvat /Demeterfalva, Tompa, Sárd, Szentlőrinc, Moson, Vece és Bő/ is. A hiánypótló, több mint kétszáz oldalas, fotókkal és térképekkel illusztrált könyv az alkotók szándéka szerint nem száraz adattár. 1605 februárjában Nyárádszereda templomában kiáltották ki erdélyi fejedelemmé Bocskai Istvánt. Bocskai szobra a templom előtt állt, amíg a román hatalom el nem távolította. Egy kolozsvári szenespincében rejtették el a szobrot egészen addig, amíg a második bécsi döntéssel Észak-Erdély visszatért, akkor visszaállították a szobrot, majd a háború végén Bocskai szobrát a templomba menekítették. A templomkertben áll a székely határvédő honvéd ódon szobra is, pajzsán a Szent Koronát tartalmazó címer van. / /udvardy/ [Udvardy Zoltán]: Egy erdélyi település élete Bocskaitól az 1990-es pogromig. = Új Magyarország, aug. 1., Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./
1996. augusztus 1.
Aug. 1-jén nyitja kapuit a VII. Népismereti Tábor, melyet idén Felcsíkon tartanak. Gazdag falukutató programot állítottak össze a résztvevőknek. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 1./
1996. augusztus 1.
Közel fél évszázad elmúltával 35 magyar hozzátartozó és veterán kereste fel 1990. júl. 19-30-a között azt a térséget, ahol közel 130 ezer magyar honvéd nyugszik. Ekkor kivittek egy kopjafát is, amelyet akkor a hatóságok nem engedtek felállítani. 1991 júliusának végén Repjevka közelében felszentelték az első doni zarándokhelyet. 1992. jan. 3-án hivatalosan is bejegyezték a Don Menti Magyar Honvédsírok Gondozása Alapítványt Fényeslitke /Kossuth L. u. 179/ székhellyel azzal a céllal, hogy a 2. magyar hadseregnek e Don folyó térségében levő temetői azonosítsa, helyreállítsa, megszentelt kereszttel megjelölje és gondozza. Az alapítvány a magyar honvédeknek és munkaszolgálatosoknak állít emléket. 1992-ben öt temetőben állítottak emléket, a következő években további temetőket szenteltek meg. Tovább folytatják a temetők keresését és megszervezik a hozzátartozók negyedik zarándokútját, olvasható Márta Tibor elnök beszámolójában. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 1./
1996. augusztus 2.
Az Egyesült Államok nem támogatja a kelet-európai nemzeti, etnikai kisebbségek területi autonómiára való törekvéseit, de szorgalmazza a teljes politikai jogegyenlőséget és elvárja a többségi államtól a kisebbségek önazonossága megőrzésének teljes körű biztosítását - erősítette meg a Népszabadság kérdésre egy magas rangú washingtoni illetékes az USA hivatalos álláspontját. Mindezt Nicholas Burns külügyi szóvivő is megismételt a szlovák hírügynökségnek. Burns nem volt hajlandó elítélni a magyar-magyar csúcstalálkozót. A nyilatkozat nem jelent elmozdulást a magyar politikában. /Népszabadság, aug. 2./
1996. augusztus 2.
"Sokan jósolják, hogy a választásokon az ellenzék győz, így a kormánykoalícióban is helyet kap az RMDSZ. Tőkés László püspök fejtette ki véleményét erről a jóslásról. Jól működő jogállamban természetes lenne, hogy az RMDSZ a hatalomba kerüljön, ez lehetséges Spanyolországban, katalán részvéttel megvalósítható. Romániában azonban ez utópia.Egy dologban a kormánypárt és az ellenzék mindig egységet mutatott, a nemzeti elfogultság terén. Arra a kérdésre: hogyan válasszuk ki parlamenti jelöltjeinket, a püspök elmondta: uralkodó jelszóvá vált, hogy szakemberek kellenek. Szakértelem ürügyén a régi hatalom képviselőit emelik be a politikai vezetésbe. A romániai magyarság esetében az erkölcsiség jelenléte legalább olyan fontos, mint a szakértelem. "A magyarság a Kárpát-medencében kollektív válságban él. Egy ilyen helyzetből nincs talpraállás politikai mesterkedés vagy konjukturális alternatívák révén." Tőkés László szerint az RMDSZ vezérkara nem reprezentatív, nagymértékben távolkerült azoktól, akiket képviselnie kell. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 2./"
1996. augusztus 2.
Az RMDSZ múlt heti bukaresti sajtótájékoztatóján Frunda György, az RMDSZ államelnök-jelöltje magyarul és románul üdvözölte a sajtó képviselőit. Ez hangulati jelzése volt annak, amit Frunda kifejtett, hogy az autonómiaelképzelés magába foglalja a kétnyelvűséget is. Markó Béla elnök jelezte, hogy beindult az előkampány, ezzel együtt a nacionalista hangvétel, a magyarellenesség. Ennek zászlóvivője a vezető kormánypárt és az államelnöki hivatal. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 2./
1996. augusztus 2.
Hargita megyében az RMDSZ területi szervezeteinek /Csíki, Gyergyó, Udvarhelyszéki Területi Szervezet/ elnökségeiből létrejött a szenátor- és képviselőjelölések lebonyolítását koordináló megyei jelölőbizottság, amely aug. 7-én tartja alakuló ülését. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 2., 836. sz./
1996. augusztus 2.
Németh Zsolt /Fidesz/ országgyűlési képviselő a Bálványoson tartott nyári szabadegyetemről elmondta, hogy a hetedik éve megrendezett nyári tábor mára gyakorlati eredményeket is hozott. Azoknak a személyiségeknek egy része, akik rendszeresen részt vettek a tábor rendezvényein, időközben a román közélet jelentős személyiségeivé váltak, s a román közvéleményre mind jelentősebb befolyást gyakorolnak. Gabriel Andreescu, Valentin Stan és mások a tábor által intézményesített román-magyar párbeszédben is kialakított nézetei már a román értelmiségi elit markáns és figyelmet fölkeltő megnyilvánulásainak számítanak, melyek a független lapok révén a mind szélesebb nyilvánossághoz jutnak el. A táborba érkezett román egyetemisták jelenléte is fontos mozzanat. A két nép kapcsolatában a türelmes, konok aprómunka hozhat mélyreható változásokat. /Bíró Béla: Konok aprómunka. = Brassói Lapok (Brassó), aug. 2./
1996. augusztus 2.
Megjelent a Csernátoni Füzetek 16. száma, a helyi Bod Péter Közművelődési Egyesület időszakos kiadványa. Elsősorban néprajzi és helytörténeti anyagokat közöl. Szaktanulmánnyal felérő összefoglaló ismerteti a Csernátoni Néprajzi Múzeum értékeit. Ugyancsak ebben a számban találhatók Kézdialmás múlt század végi dűlőneveiről szóló értékelés. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./
1996. augusztus 2.
A Magyar Reformátusok Világszövetsége tisztújító közgyűlésén Tőkés László püspököt választották a szervezet elnökévé, alelnökök lettek: Erdélyi Géza, Felvidék újonnan választott püspöke, Márkus Mihály dunántúli püspök, Szabó Dániel tiszáninneni főgondnok és Vitéz Ferenc, az amerikai Krisztus Egyesült Egyháza Kálvin egyházkerületének püspöke, a szervezet új főtitkára Bodnár Ákos, a Tiszántúli Egyházkerület főgondnoka. /Magyar Nemzet, aug. 2./
1996. augusztus 2.
Száz évvel ezelőtt született Bitay Árpád /Budapest, 1896. júl. 20. - Gyulafehérvár, 1937. nov. 30./, a kolozsvári egyetemen történelemből és román irodalomból kitüntetéssel szerzett tanári képesítést. A gyulafehérvári római katolikus teológia tanára lett és ott tanított haláláig. Bámulatos emlékezőtehetsége és hatalmas nyelvtudása volt, tizenhat nyelvet tudott. Előadássorozatot tartott a magyar történelemről, még Nicolae Iorga történész is meghívta, hogy tartson előadást a magyar történelemről. Buzgó vallásos emberként példaadó életet élt. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 2./
1996. augusztus 2.
Zsisku János református tiszteletes a Körös völgyében levő falvakat ismerteti Őrtornyaink a Körös völgyében címmel, a kis kötetet Miklós János grafikái illusztrálják. A szerző emléket állított az esztelen gyűlölet huszadik századi tárkányi, kisnyérfalvi, magyarremetei és gyantai magyar mártírjainak. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 2./
1996. augusztus 2.
Aug. 3-án rendhagyó falutalálkozót tartanak a víz alatt álló Bözödújfalu partján. A diktatúra idején vízgyűjtő medencét létesítettek, ezért van víz alatt a falu. A találkozót Szombatfalvi József unitárius lelkész kezdeményezte, aki üzeni, jöjjenek mindazok, akiknek lelkében él a fájdalom a múlt tragédiái miatt. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 2./
1996. augusztus 3.
Ötödik alkalommal tartja az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ országos vándortáborozását, ezúttal Málnásfürdőn. A négynapos táborozáson megjelennek a társegyesületek képviselői is. Aug. 3-án a Kárpát-koszorú expedíció beszámolóját hallgatják meg. A táborozás során tartja a vezetőség a számadását, majd tisztújítás is lesz. /Málnásfürdő vendégei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./ Az EKE tisztújítást tartott, ennek eredménye: országos elnök Dukrét Géza /Nagyvárad/, alelnökök: Máthé Gyula /Kolozsvár/, Dukrét Lajos /Sepsiszentgyörgy/, titkár Behabecz Magda /Kolozsvár/ lett. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 9./
1996. augusztus 3.
Aug. 2-án megnyílt a háromnapos történészkonferencia Budapesten. /Magyar Nemzet, aug. 3./
1996. augusztus 3.
"Aug. 3-án Nagyváradon, a sportstadionban több mint 15 ezer résztvevővel megkezdődött a III. Magyar Református Világtalálkozó. Köszöntő beszédében Tőkés László püspök, a Magyar Református Világszövetség aug. 1-jén megválasztott elnöke köszöntötte a világ minden részéből érkezetteket, "akikkel a magyar ökuménia vagy a magyar-román megbékélést szolgáló testvéri érzések kapcsolnak egybe." Üdvözlő beszédet mondott dr. Bütösi János, a Magyar Református Világszövetség leköszönő elnöke, dr. Csiha Kálmán erdélyi, dr. Hegedűs Lóránt dunamelléki, dr. Erdélyi Géza szlovákiai püspök, Szabó István, a Független Amerikai Magyar Református Egyház főgondnoka, az Egyetemes Magyar Református Konzultatív zsinat világi elnöke. Köszöntő beszédet mondott még Mihai Sturza, Nagyvárad polgármestere, Mihai Dan, Bihar megyei tanácselnök, Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök, Platty Iván magyarországi címzetes államtitkár és Markó Béla RMDSZ-elnök. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 5., 837. sz./"
1996. augusztus 3.
"Megkezdődtek a református világtalálkozó eseményei, ennek ellenére a hatalompárti román sajtó továbbra is a rendezvény betiltását követeli, kifogásolja a kormány engedékenységét. Az elnöki hivatalhoz közel álló Dimineata aug. 2-i száma első oldalán közli az Ilie Fonta vallásügyi államtitkárral készült interjút, aki kijelentette, hogy a világtalálkozó rendezvényeinek helyszínei "egybeesnek Nagy-Magyarország térképével". Fonta szerint a magyar millecentenáriumi ünnepségek "exportjáról" van szó. A kormány szócsöve, a Vocea Romaniei aug. 2-i számában Petre Salcudeanu kormánypárti képviselő, csúfosan leszerepelt volt művelődési miniszter azt állította, hogy a világtalálkozó korteshadjárat Frunda György elnökjelölt mellett. A Cronica Romana szerint Tőkés László elképzelései szerint a találkozó utolsó napján Nagyváradon azon a helyen leplezik le Lorántffy Zsuzsanna szobrát, ahol egykor Eminescué állt, amelyet a horthysta hatóságok döntöttek le a bécsi diktátumot követő időszakban. /Magyar Nemzet, aug. 3./ Ioan Gavra, a Román Nemzeti Egységpárt alelnöke szerint hiba volt a "félvallásos világtalálkozó" engedélyezése. /Új Magyarország, aug. 3./"
1996. augusztus 3.
"Borbély Zsolt Attila reagált Bodor Pál cikkére. Bodor Pált 1989 után a nemzeti törésvonal elválasztotta azoktól, akik mellett helye lett volna, ma is jelzi azon párt iránti tiszteletét, melynek éppen a nemzeti problematika iránt kétes az elkötelezettsége. Emellett Borbély Imrét "szektásnak, tájékozatlannak, elfogultnak, gyűlölködőnek" és "szélsőjobboldalinak" bélyegzi. Bodor azt sugallja, hogy a budapesti Demokrata és a bukaresti Romania Mare között párhuzam állna fenn. "A Demokratát pedig, mint határozott hangú, nemzetileg elkötelezett ellenzéki lapot tartják a nemzeti oldal ellenfelei". /Borbély Zsolt Attila: Comedy of Errors. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./ Előzmény: Bodor Pál válasza. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./
1996. augusztus 3.
"Tompa Gábor Tibori Szabó Zoltán védelmére kell, igen indulatosan fogalmazva, a vitában "az erdélyi magyarség szellemi önfelszámolásához vezető útjának újabb állomását" látja. "Sötét erők működnek, hogy ezt a közösséget a kezdetleges, de engedelmes törzsek szintjére süllyesszék." - írta. Szerinte meghonosodott a konraszelekció, a nyájszellem diktatúrája. "Aki másként gondolkodik, annak levágjuk a fejét." Tompa Gábor elvadult nemzeti érzeményelkről beszél. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./
1996. augusztus 5.
Clinton elnök aug. 3-án aláírta a legnagyobb kedvezményt Romániának is állandó jelleggel biztosító törvényt. Ion Iliescu elnök aug. 4-én közzétett nyilatkozatában az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatok jelentős állomásának nevezte a kedvezmény megadását. Ez annak az eredménye, fejtette ki Iliescu, hogy elismerik a román gazdasági reformot és a demokratikus folyamatokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6., Népszabadság, aug.5./
1996. augusztus 5.
"Aug. 4-én zárta kapuit a Sepsiszentgyörgy melletti Árkoson az Irodalmi Tábor, résztvevői szegedi és kolozsvári diákok voltak. Szó volt a modern magyar irodalom olyan irányzatairól, mint a hermeneutikai irányzat vagy a dekonstruktivizmus. A megjelentek "meghaladva megőrizni" kívánják az irodalmat alkotó művek szellemiségét. A tábort a szegedi József Attila Tudományegyetem és a kolozsvári egyetem filológia karán működő csoportok szervezték. A két csoport között együttműködési szerződés van, adott tájékoztatót Sántha Attila, a táborozás gondolatának egyik támogatója, ennek keretében az Előretolt Helyőrség szerzői Szegeden léptek fel, ugyanakkor április elején a szegediek jöttek Kolozsvárra. Most a hermeneutikai iskola hívei voltak jelen és a "dekonosok", vagyis a dekonstruktivisták és a konstruktivista irodalomszakértők együtt, ez az Odorics iskola. Egyébként Odorics Ferenc lesz a legközelebbi meghívott. A táborban volt egy másik kapcsolódási pont, a szegedi posztmagyar irodalomírás és az erdélyi "transzközép" közötti párbeszéd. /Kisgyörgy Réka. Híd Árkoson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17-18./ aug. 5."
1996. augusztus 5.
Miként, milyen formában lehetne megvalósítani a határon túli magyarság anyaországi képviseletét? - tette fel a kérdést a Magyar Nemzet munkatársa, Botlik József, négyen válaszoltak. Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom elnöke a kétkamarás parlament híve. A második kamarában ülnének a magyarországi kisebbségek képviselői, továbbá a Magyarország határain kívül élő, de a Szent Korona által reprezentált területeken élő magyarság képviselői. Egy elképzelés szerint a határon túli magyarok képviseletére konzultatív tanácsot kellene felállítani, ez a parlament mellett működne. A kormány struktúrájához viszont nem egy tanácsnak, hanem a határon túli magyarokkal foglalkozó minisztériumnak kellene kapcsolódnia. Szőcs Géza szerint évszázados hagyományai vannak a felsőháznak. A kisebbségi magyarok képviselői nem döntései, hanem konzultatív, esetleg vétójoggal rendelkeznének az őket érdeklő kérdésekben. Egyetért a második kamara felállításával. Bihari Mihály politológus elvileg egyetért a második kamara felállításával. Aggályai vannak azzal kapcsolatban, hogy ez kamara vagy felsőház legyen. Inkább konzultatív tanácsot lát célszerűnek, amelynek mellérendelt közjogi státusa lenne a parlament mellett, ez több lenne, mint a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/. Funkciója hasonló lenne a Zsidó Világkongresszushoz. Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese nem tartja megfelelőnek a felsőházat. A kétkamarás parlament - szerinte - feltehetően előidézné a magyarok tömeges méretű Magyarországra költözését. /Magyar Nemzet, aug. 5./
1996. augusztus 5.
"Borbély Imre válaszolt Bodor Pálnak, mondván, Bodor Pál, az Erdélyt érintő problematikában megfontolt, érzékeny, "baloldali és nemzeti médiaguru, sajnos, mihelyt az SZDSZ vagy a vele csereszabatos MSZP-s szoc-lib szárnyat éri a nemzetellenessé vádja, merőben megváltozik." /Borbély Imre: Bodor Pál most már látja. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./
1996. augusztus 5.
Aug. 5-én Dobogókőn véget ért a Pax Romana közgyűlése. Fontos javaslat volt, hogy a Pax Romana korszerűsítse alapszabályzatát, ne országonként, hanem kulturális és etnikai alapon jöjjenek létre szervezetei. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 15./