A honfoglalás 1100. évfordulójának tiszteletére emlékművet avatnak aug. 18-án Budapesten, a kőbányai Szent László téren. Szervátiusz Tibor mészkőszobra, a Magyar oltár három részből áll: középen a Madonna látható, két oldalán Árpád vezér és Szent István király. Az emlékmű hat méter magas. Az ünnepélyes avatáson részt vesz és áldást mond Tőkés László püspök, beszédet mond többek között Czirják Árpád kolozsvári érseki helynök, Szörényi Levente zeneszerző és Kósa Ferenc filmrendező, országgyűlési képviselő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17-18./

"Aug. 16-án Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa, azzal a céllal, hogy megfogalmazza álláspontját az alapszerződéssel kapcsolatban. A kiadott állásfoglalás szerint az RMDSZ továbbra is érvényesnek tekinti az RMDSZ SZKT 1994. okt. 1-jei állásfoglalását. Az RMDSZ üdvözli az ET 1201-es ajánlásának belefoglalását a tervezetbe, azonban szűkítő jellegűnek tartja a kollektív jogok körének kiiktatását az 1201-es ajánlásból, nem tartja kielégítőnek a nyelvhasználatra vonatkozó kitételeket és aggasztónak minősíti, hogy az elkobzott közösségi és egyházi javak visszaadása nem szerepel a dokumentumban. Az alapszerződés végrehajtásának garanciái nem egyértelműek és a nemzetközi monitorizálás kérdése egyelőre megoldatlan. Az RMDSZ felkéri a román és a magyar kormányt, hogy újítsa fel az RMDSZ-szel való konzultációt a jelzett problémák megoldása céljából. Az RMDSZ szorgalmazza a július 5-én Budapesten elfogadott közös nyilatkozatra hivatkozva szeptember folyamán az újabb találkozót. Az Operatív Tanács az alapszerződés-tervezetről részletes tájékoztatást nyújt a történelmi egyházaknak, és elfogadja a Szlovákiai Magyar Koalíció indítványát, hogy az alapszerződésről aug. 19-én konzultációt tarsanak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./ A tanácskozás után Markó Béla nyilatkozott. Az alapszerződés tartalmaz számos pozitív kitételt, mondta, az RMDSZ viszont nem ért egyet a kollektív jogok kiiktatási kísérletével. A romániai magyarság számára fontos a közösségi és egyházi javak visszaadása, ez nem szerepel a dokumentumban. Megjegyzés: A hivatkozott júl. 5-én elfogadott zárónyilatkozat utolsó pontja szerint: "A Magyarország és a határon túli magyar szervezetek közötti jobb együttműködés érdekében a résztvevők szükségesnek tartják a folyamatos információáramlást, konzultációt és egyeztetést, és elhatározták, hogy még az idén találkoznak, és megvizsgálják a konzultáció intézményesítésének lehetséges formáit." Ennek alapján javasolja az RMDSZ, hogy szeptemberben legyen az újabb találkozó. /Vasárnapi Hírek, aug. 18./"

Az ellenzéki pártoknak az alapszerződéssel kapcsolatos fenntartásait nem szabad azonosítani a közvélemény álláspontjával. A szomszédos országokkal nem lehet minden igényt kielégítő megállapodásokat kötni, ugyanakkor a megbékélést, a tartós együttműködést célzó dokumentumokat mindenképpen alá kell írni, hiszen ezek nélkül nem lehet bekerülni az Európai Unióba - nyilatkozta aug. 17-én Horn Gyula miniszterelnök a rádió Déli Krónika című műsorában. A magyar-román alapszerződéssel kapcsolatban elmondta, hogy kész akár Budapesten, akár Bukarestben vagy egy harmadik helyen aláírni a dokumentumot, mert, mint hozzátette, semmiféle elvi meghátrálás egyik fél részéről sem következett be. Hangsúlyozta, hogy a kollektív jogok nincsenek deklarálva nemzetközi dokumentumokban. /Vasárnapi Hírek, aug. 18./

Aug. 18-án a televízió A Hét adásában Kovács László külügyminiszter és az ellenzéki Magyar Kereszténydemokrata Párt elnöke, Giczhy György az alapszerződésről beszélt. Kovács László kifejtette, hogy tizenegy hónap múlva visszatértek az ő javaslatára, készek az 1201-es elfogadására. Magyar részről úgy értékeljük, hogy megköthetjük a dokumentumot. Az ellenzéki képviselők előtt elmondta: egy új mondat szerepel, a tényrögzítő lábjegyzet. Giczy György emlékeztetett, hogy Iliescu úgy nyilatkozott: a magyarok változtatták meg álláspontjukat. Ahol megkötötték az alapszerződést, a magyarok helyzete rosszabbodott. Parlamenti demokráciában a parlamentnek ellenőrző szerepe van. Ilyen esetben indokolt a parlament rendkívüli összehívása. - Kérdés, a kormány vállalja-e a magyar-magyar csúcson elfogadott autonómiát. Kovács László: magyar-magyar csúcs és az alapszerződés között nincs eltérés, a kollektív jogok egyik dokumentumban sem szerepel. Giczy közbevágott: azért ott egy célkitűzés fogalmazódott meg, hogy tudna az anyaország kapcsolatot létrehozni, Magyarország számára fontos, hogy a magyar szervezetekkel együttgondolkodó politika megvalósuljon. /Magyar televízió, aug. 18./

Aug. 18-án Marosvásárhelyen, a főtéren felavatták Emil Aurel Dandea volt marosvásárhelyi polgármester szobrát. Az ünnepségen Fodor Imre polgármester magyarul is elmondta beszédét. Erre a jelen levő Funar pártelnök azzal kezdte rendreutasítását, hogy Fodor Imre olyan nyelven beszélt, amelyet senki sem ért. A magyarellenes uszításból nem maradt ki dr. Zeno Opris, a Vatra Romaneasca elnöke sem, aki a magyarokat egyenesen az anyaországba utalta. Volt viszont jóérzésű ember is - Dan Lazarescu képviselő - aki azonnal visszautasította ezt az uszítást. /Bögözi Attila: Avatóünnepség - Funar-kirohanással. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

Aug. 18-án avatták fel Kiskászonban a Búcsújárók Emlékházát, a búcsújárás kegytárgyait összegyűjtő múzeumot. Az ünnepséget megnyitó szentmisét Jakab Gábor főesperes tartotta, beszédet mondott dr. Kötő József, Csetri Elek történész, Kónya Ádám, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója és Jánó Mihály, a Kovászna megyei Művelődési Felügyelőség vezetője. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 20., 848. sz./

Aug. 18-án az ótordai unitárius templomban ökumenikus istentisztelettel emlékeztek a honfoglalás 1100. évfordulójára. A templom cintermében leleplezték Kisgyörgy Imre székelyudvarhelyi fafaragó által készített, a honfoglalásra emlékező kopjafát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./ Az újtordai dalárda műsora következett, majd a megjelentek megtekinthették a helyi RMDSZ által kiállított reprodukciót Feszty Árpád körképéről, a magyarok bejöveteléről. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./ Jelen volt Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő, valamint Pataky József, Torda és környéke RMDSZ-szervezetének elnöke. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 20., 848. sz./

A Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet aug. 8-11-e között tartotta meg Homoródalmáson a XX. Erdélyi Unitárius Ifjúsági Konferenciát, amelyen hatvan egyházközségből 310 ifjú vett részt több aktív ifjúsági egylet képviseletében. A konferencia témája az élő vallásosság volt. A megjelentek az egyik nap megnézhették a helyi fiatalok színjátszó csoportjának az előadását, akik Tamási Áron Vitéz lélek című művét vitték színre./Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13., Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./

Kovács László külügyminiszter aug. 16-án tájékoztatta a Bukarestben létrejött szakértői szintű megállapodásról a magyar parlamenti frakciók képviselőit, átadta a szakértők által véglegesített szövegjavaslat egy-egy példányát. Álmodni lehet egy ennél jobb szerződést, a gyakorlatban azonban nincs mód annak tető alá hozására. A kormány felelőssége, hogy aláír egy szerződést, vagy elhárítja azt - mondta Kovács László, hozzátéve, hogy Magyarország semmilyen engedményt nem tett. Nyitott kérdésként említette az elkobzott egyházi javak visszaadásának kérdését. Somogyi Ferenc államtitkár tájékoztatta az alapszerződésről az RMDSZ vezetőit. A Kereszténydemokrata Néppárt felszólította a kormányt, hogy ne írja alá az alapszerződést. A szerződés ügyét nem lehet azzal elintézni, hogy a külügyminiszter utólag tájékoztatja az ellenzéki pártok frakcióvezetőit. A KDNP szerint elfogadhatatlan a parlament megkerülése. Kovács László külügyminiszter az MTI-nek elmondta: a kormány nem kívánja az alapszerződést a parlament elé vinni. Az ellenzéknek lesz lehetősége az aláírt megállapodásról állást foglalni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./

Aug. 19-én emléktábla-avatás volt Gyergyóremetén: dr. Balás Gábor jogtörténész, székelységkutató, író /1909-1995/ tiszteletére a Budapesti Székely Kör, és a helyi Cseres Tibor Közművelődési Egyesület ünnepélyes keretek között emléktáblát helyezett el a művelődési ház falára. Dr. Balás Gábor, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem gyémántdiplomás tanára, a Budapesti Székely Kör megalapítója, több jogtörténeti munka szerzője, jelentős könyvek szerzője és szerkesztője /A székelyek nyomában, A székely művelődés évszázadai, Utazások Erdélyben/. Bővül a helyi könyvtár állománya is, dr. Balás Gábor könyvtára egy részét Gyergyóremetének adományozta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./ Balás Gábor jogtörténeti munkája: Erdély jókora jogtörténete.

"A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt /RMSZDP/ második országos értekezletét aug. 17-én tartotta, Déván. Ez alkalommal az ország tíz megyéjéből érkeztek küldöttek, nem voltak sokan. Elfogadták a párt alapszabályzatát és megválasztották a vezetőséget. Kiss Kálmán pártelnök magyarul elmondott beszédét Firczák Gheorghe első alelnök fordította románra. Az anyanyelvi oktatást szorgalmazzák, de ezt "depolitizálni" kell. Molnár Kovács István, a párt főtitkára olvasta fel az alapszabályt, melyet több helyen módosítottak, így törölték a párt etnikai jellegére utaló bizonyos előírásokat. Az RMSZDP szociálliberális középpárt, határozták meg. Gál Oszkár keményen elítélte Buchwald Péternek a kolozsvári értekezletükön való fölszólalását és a felelősségre vonását szorgalmazta. Az értekezleten megerősítették a vezetőket: Kiss Kálmán pártelnök, Molnár Kovács István főtitkár, Firczák Gheorghe első alelnök, Bolyai Gáspár, dr. Molnár Attila, Gál Ferenc Oszkár, Király László alelnökök, a három új alelnök: Száva József, Ábrán József és Harkó Antal. A pártot be akarják jegyeztetni és indulni akarnak a választáson. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./"

Az RMDSZ Operatív Tanácsa /Dr. Csávossy György, Dézsi Zoltán, Kötő József, Markó Béla, Szabó Károly, Takács Csaba, Tőkés László, Vida Gyula/ aug. 16-án, Marosvásárhelyen tartott ülésén elemezte a bukaresti román-magyar szakértői tárgyaláson egyeztetett alapszerződés-tervezetet, és ezzel kapcsolatban közzétette állásfoglalását: Az Operatív Tanács továbbra is érvényesnek tekinti az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának 1994. október 1-jei állásfoglalását. Az Operatív Tanács üdvözli az ET 1201-es ajánlásának belefoglalását a tervezetbe, mert ez megfelelő elvi keretet kíván az RMDSZ által igényelt megoldások megvalósítását, beleértve a különböző autonómia-formákat is. Az RMDSZ nem kívánja az általa kért területi autonómiát etnikai alapokra helyezni, ugyanakkor szűkítő jellegűnek tartja a kollektív jogok kiiktatását az 1201-es ajánlásból. A kollektív jogok számos formája elengedhetetlen a romániai magyarság helyzetének rendezéséhez. Nem tartják kielégítőnek a nyelvhasználatra vonatkozó kitételeket, és aggasztó, hogy az elkobzott egyházi és közösségi javak visszaadásával kapcsolatban semmiféle megállapodás nem született. Az alapszerződés végrehajtásával kapcsolatos garanciák nem egyértelműek, a nemzetközi ellenőrzés kérdése egyelőre megoldatlan. Az Operatív Tanácsa felkéri a román és a magyar kormányt, hogy újítsák fel az RMDSZ-szel való konzultálást a jelzett problémák megoldása céljából. Az Operatív Tanács üléséről kiadott közleményében rögzítette, hogy az alapszerződés-tervezet tárgyában megkereséssel fordul a román és a magyar kormányhoz. - Visszautalva a július 5-én Budapesten elfogadott közös nyilatkozatra, szorgalmazza, hogy az aláíró felek szeptember folyamán újból tanácskozzanak. Az Operatív Tanács az alapszerződés-tervezetről részletes tájékoztatást ad a romániai magyar történelmi egyházaknak, különös tekintettel az egyházi javak visszaszolgáltatására. Végezetül az Operatív Tanács elfogadja a szlovákiai Magyar Koalíció indítványát, hogy a két ország magyar nemzeti közösségének képviselői aug. 19-én konzultációt tartsanak, az alapszerződés ügyében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

1990-ben alakult meg a Romániai Magyar Cserkészszövetség, még ebben az évben korlátozni akarták tevékenységüket. Gaál Sándor, a szövetség elnöke elmondta, hogy együttműködnek a Román Cserkészszövetséggel. A kapcsolatok külföldi cserkészekkel a csapatok szintjén történnek. A Romániai Magyar Cserkészszövetség vezetőképző táborokat szervez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

Nagybánya legjelentősebb középkori műemléke a Szent István templom tornya, az István torony. A templom leégett, de a torony megmaradt. A torony a turistáknak kiadott füzet szerint Nagy István /Stefan cel Mare/ moldvai fejedelem emlékét őrzi. Ez történelemhamisítás. Az 1387-es oklevél már Szent István király templomáról beszél. Stefan cel Mare ezzel szemben 1457-1504 között uralkodott. Továbbá a tornyot Hunyadi János építtette, ezért is nevezték a tornyot Hunyadi-toronynak a múlt században. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

Ősztől a Keresztény Segítség Alapítvány is új tanévet kezd. Bíró Albin és Fazekas Edit elmondta, hogy az alapítvány célja továbbra is a Csíki-medence községeiből tehetséges gyermekek számára lehetővé tenni a csíkszeredai iskolákban való tanulást. Tavaly 32 gyermek számára biztosították a szállást és étkezést. Az alapítvány két éve nem kap külföldi segítséget, viszont több helyi kft, a Corvina Könyvesház és a Pallas-Akadémia Kiadó nyújt támogatást. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 20./

Nem szabad engednünk magyarságunkból, hanem ezt erősen és érintetlenül meg kell tartanunk. - Teleki Pál ezen megállapításának jegyében szervezett a csíkszentkirályi Vitos Mózes Cserkészcsapat négynapos millecentenáriumi ünnepséget, melyre meghívta a vidék cserkészcsapatait. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 20.

"A magyar irodalmi élet helyzetét és tennivalóit elemezte az aug. 18-án zárult Tokaji Írótábor. A rendezvényen 210 hazai és külföldi magyar író, költő, irodalomtörténész, újságíró vett részt. A háromnapos tanácskozás témája volt: "Szerepváltozások - anyanyelv, irodalom, nemzet". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./"

Iliescu elnök aug. 29-re meghívta a Cotroceni palotába a román politikai pártokat, hogy kifejtsék véleményüket a magyar-román alapszerződésről.A szélsőséges nacionalista pártok képviselői felhasználták az alkalmat az RMDSZ elleni újabb kirohanásra, bírálták az alapszerződés szövegét, amely szerintük túl nagy engedményt tesz a magyar kisebbségnek. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette azt, ami az RMDSZ Operatív Tanácsának állásfoglalásából ismert: az RMDSZ az alapszerződést nem tartja kielégítőnek, mert nem nyújt megfelelő megoldást a romániai magyarság helyzetének rendezésére. Az RMDSZ képviselői személyesen átnyújtották Iliescunak az RMDSZ Operatív Tanácsának. A fő kormánypárt és az ellenzéki pártok megfelelőnek tartják az alapszerződést. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 30., 856. sz./ A hatórás vita után Iliescu megállapította, hogy a román pártok zöme egyetért az alapszerződéssel. A vezető kormánypárt mellett főleg az ellenzék vezetői nyilatkoztak a dokumentum mellett. /Magyar Nemzet, aug. 30./ RMDSZ Operatív Tanácsának ülése: aug. 16. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

Aug. 19-én Budapesten zárt körű megbeszélést tartottak a szlovákiai magyar pártok és az RMDSZ képviselői. Arra a megállapodásra jutottak, hogy a magyar-román alapszerződési tárgyalások nem tekinthetők lezártnak. Duray Miklós, az Együttélés elnöke szerint a lábjegyzet, amely az etnikai alapú autonómiát és a kollektív jogokat elutasítja, gyakorlatilag minden autonómiatörekvést elutasít. Ezzel a lépéssel a magyar kormány szembefordult azzal a kötelezettségvállalásával, amelyet a magyar-magyar csúcstalálkozón aláírt - hangoztatta. Megromlottak a magyar kormány és a határon túli magyar szervezetek közötti konzultáció lehetőségei, tette hozzá. erre utal az is, hogy Horn Gyula visszautasította az RMDSZ kérését, hogy találkozhasson a miniszterelnökkel. Kovács László külügyminiszter Duraynak erre a nyilatkozatára reagálva rámutatott, hogy az alapszerződésben szereplő lábjegyzet nem utasítja el a kollektív jogokat és az etnikai alapú autonómiát, csupán azt állapítja meg, hogy ezek a fogalmak nem szerepelnek az ET 1201-es ajánlásában. Aug. 19-én Budapesten, a Kálvin téri református istentiszteleten Tőkés László püspök arra kérte a magyar kormányt, hogy ne írja alá az alapszerződést, ha azzal nem ért egyet az RMDSZ. /Új Magyarország, aug. 21./

A határon túli magyar politikai vezetők aug. 19-én megbeszélést tartottak Göncz Árpád köztársasági elnökkel. Göncz Árpád szavai nem oszlatták el a határon túliak aggodalmait, kételyeit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ elfogadhatatlannak tartja azt az alapszerződést, amely a romániai magyarságnak nem ad semmilyen garanciát arra, hogy az ott élő magyarok visszakapják elkobzott vagyonukat, iskoláikat, levéltáraikat, műkincseiket. A kormány azzal, hogy nyíltan vagy burkoltan eláll a politikai, területi, kulturális autonómiák támogatásától, eltávolodik korábbi ígéreteitől és csorbítja a határon túli magyarság nemzeti érdekeit. Az MVSZ arra kéri a magyar kormányt, hogy vizsgálja felül álláspontját, és csak olyan alapszerződést kössön, amelynek végrehajtását nemzetközi garanciák biztosítják, hangsúlyozza az MVSZ állásfoglalása. /Magyar Nemzet, aug. 21./

A Népszabadságban Aczél Endre kiáll amellett, hogy az alapszerződést meg kell kötni, többet nem lehet elérni, védi a magyar kormány álláspontját /Aczél Endre: Vihar idején. = Népszabadság, aug. 21./, a Népszavában Kepecs Ferenc már cikke címében is azt vallja: A szerződést alá kell írni. /Népszava, aug. 21./

"Borbély Zsolt Attila 1995 novemberében az Erdélyi Napló hasábjain taglalta az SZDSZ-nek a nemzeti problematikával szembeni viszonyrendszerét Az SZDSZ átlépte a Rubicont címmel, erre vehemens válasz jelent meg Révész Sándor tollából /Rágalomlánc/. Borbély Zsolt Attila akkor nem közölte válaszát, azonban az azóta bekövetkezett események, "az SZDSZ által birtokolt kultusztárca tevékenysége, a kormány külpolitikai csődje, az érték-konzervatív gondolkodás száműzése a médiából", a középosztály kialakulását gyengítő gazdaságpolitika felvetették benn a hallgatás revíziójának szükségességét. Különösen akkor, "amikor a közelmúltban a szólásszabadság liberális vívmányának programszerű megsemmisítését, a nemzeti sajtó teljes ellehetetlenítését fogalmazta meg az SZDSZ egyik oszlopos tagja. Tamás Gáspár Miklós ugyan látszólag a szélsőjobboldal visszaszorításának programját vázolta fel", a probléma csak az , hogy fenntartja magának a besorolás monopóliumát. Az SZDSZ-es média és maga Tamás Gáspár Miklós is összemossa a jobbközép politikai erőket a szélsőjobbal. "Ebben a politikai környezetben addig kell szólni a nemzet kulcsproblémáiról, míg cenzúrázatlanul tehetjük." - Az SZDSZ az egyetlen politikai erő a magyar palettán, melynek politikájában folyamatosan fellelhetők a közönségellenes mozzanatok. Az SZDSZ saját kezdeményezésére határozati javaslatot nyújtott be a Liberális Internacionálénak, amelyben a kollektív jogok és autonómia problematikájának tárgyalását az akadémiai viták szférájába kívánta áthelyezni, és az "aktuális, gyakorlati és jogos kisebbségi igényekre" való összpontosítást szorgalmazta. A Liberális Internacionálé /az SZDSZ javaslatával nem is foglalkozva/ elfogadott egy szöveget, amely kiáll a területi autonómia és a kollektív jogok mellett. Az SZDSZ ezen közös határozat mellett szavazott és igyekezett saját kezdeményezésének kisebbségellenes élét tagadni. Révész elismerte tervezetük tényét, Eörsi Mátyás ezzel szemben azt állította, hogy a tervezet nem is létezett, az ügyben felszólaló Németh Zsolt képviselő hazudik. - Borbély Zsolt Attila Tamás Gáspár Miklós írását nem pontosan idézte, csak emlékezetből. Most pontosan idéz: "Az új regionalizmus /értsd: csak kulturális közösségek vannak, politikai közösségek - nyugati értelemben vett nemzetek - nincsenek/, az egyetemes magyarság, Nagy-Szerbia, Nagy-Románia, Össz-Turkesztán, miegyéb, mint a modern nemzetek intézményesült 19. századi rendje, Kossuth, Eötvös, Apponyi, Tisza liberális rendje ellen irányul". "Föderalizmus, regionalizmus, autonomizmus: ez mind alkotmányos államaink felbontására irányul." Tamás Gáspár Miklós tehát szembeállítja a kulturális közösségeket a politikaiakkal. Nem ismerné Dél-Tirol és az Aland-szigetek példáját? Szükséges, hogy a Magyarországot ellenséges gyűrűbe fonó szomszédok által megszállottan ismételgető látszatérveket egy magyar politikus fölsorolja? "Ez nem nemzetellenesség?" - "Az SZDSZ továbbra is számít a nemzeti érdekek iránt valamilyen szinten elkötelezett választótömegek szavazataira, még nem tartja időszerűnek fellebbenteni a fátylat valódi törekvéseiről." Ezért folytatódik a lassan évtizedes nemzetpolitikai bújócska. Pokol Béla több átütő erejű tanulmányában hívja fel a figyelmet arra, hogy az SZDSZ körül csoportosuló gazdasági-pénzügyi, illetve médiaelit túlsúlya a politikai irányzatok esélyegyenlőségét kezdi ki. A Magyar Nemzet privatizációjával és az Új Magyarország küszöbön álló tönkretételével a mérsékelt jobboldal /néhány havilapot leszámítva/ teljesen fórum nélkül maradhat. /Borbély Zsolt Attila: Rágalomlánc?! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14., folyt.: aug. 21./ Előzmény: 1995. év, 2132. sz. jegyzet. /Borbély Zsolt Attila: Az SZDSZ átlépte a Rubicont. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 15./ Reagálás: 1996. év 7. sz. jegyzet /Révész Sándor: Rágalomlánc. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 3./ Tamás Gáspár Miklós jelzett írásában kifejtette, hogy az SZDSZ "középponti szerepet játszik a magyar politikában, és ez már hét esztendeje így van. S minden jel arra utal: így is fog maradni." "Be kel fejezni a szélsőjobboldal bohócainak és botrányhőseinek frivol népszerűsítését. Haladéktalanul el kell bocsátani az államapparátusból a totalitárius mozgalmak szimpatizánsait. Az állam tisztviselőinek szüntelenül és fáradhatatlanul ki kell jelenteniük, hogy szolidárisak a neonáci, neonyilas, neoimrédista, neohorthysta hangoskodások és erőszakcselekmények sértettjeivel." "Matricát kell ragasztani azokra az újságosbódékra, melyek a Magyar Fórumot, az Antidemokratát, a Hunniát, a Pannon Frontot és a többi mocsadékot árulják: ?Itt fasiszta, fajüldöző, hazafiatlan sajtótermékeket árusítanak.? Ha a MIÉP tanácskozik, a színhelyet körül kell állni a tüntetőknek, tábláikon a fölirattal: ?Itt azok gyűléseznek, akiket megtévesztett a csaló fasiszta propaganda.?. Publikálni kell a szélsőjobb szponzorainak feketelistáját..." "Még az is előfordulhat, hogy egy kis polgári engedetlenség keretében fölborogatjuk azokat a standokat, ahol a rasszista trágya bűzlik." /Tamás Gáspár Miklós: Gyakorlati republikanizmus /Magyar Narancs, ápr. 18./ Tamás Gáspár Miklós Antidemokratának nevezte a Demokrata hetilapot. A Demokrata főszerkesztője, Bencsik András visszautasította a vádakat: "Tamás Gáspár Miklós a Kis János-i logikai sor végén fizikailag fenyegeti meg a teljes nemzeti, ellenzéki sajtót, becsmérli minősíthetetlen szavakkal a politikai ellenzéket, fejt ki olyan kristálytiszta náci propagandát, amilyenre Szálasi óta Magyarországon nem volt példa." /Bencsik András: Gyakorlati nácizmus. = Új Magyarország, ápr. 23./"

A nagybányai művésztelep centenáriumát ünnepelte Budapesten a Vármegye Galériában rendezett kiállítás, ahol három erdélyi művész mutatkozott be Nagybánya művészete címmel: Véső Ágoston festő, Walter Frigyes grafikus és Tőrös Gábor szobrászművész. A kiállítást beárnyékolta Walter Frigyes tragikus hirtelenséggel bekövetkezett halála. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 21./

"Markó Béla, az RMDSZ elnöke Budapesten, aug. 19-én nyilatkozott a Bihari Naplónak. Elmondta, hogy az Operatív Tanács közleményében szerepelt: konzultálni szeretnének a két kormánnyal az alapszerződéssel kapcsolatban. "Erre mostanáig nem került sor." "...minket a magyar külügyminisztérium időről időre rendszeresen tájékoztatott arról, hogy milyen stádiumban vannak a tárgyalások, így ismertük a szövegtervezeteket." "Láttuk az értelmező javaslat szövegét is, és az volt az egyértelmű véleményünk - ezt a külügyminiszter úrnak is elmondtuk -, hogy nekünk ez nem megfelelő. Tehát az RMDSZ nem értett egyet az értelmező szöveggel. " Volt tájékozatlanság is: "hiszen az utolsó fázisban nem ismertük egészen pontosan a történéseket, azt például, hogy úgy néz ki, az egyházi javak visszaadásának kérdése kikerül az alapszerződésből. Erről csak utólag szereztünk tudomást." /Wagner István: Interjú Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 21./ "

"Aug. 15-én, Nagyboldogasszony napján a moldvai csángók a Radóc közelében levő Cacica kegytemplomban magyar nyelvű szentmisét hallhattak. Ezt öt éve engedélyezte Ioan Gherghel iasi-i püspök. A győri Jáki Teodóz páter, a csángók nagy barátja vezette be énekelve az összegyűlt csángókat, akik énekelték? "Boldogasszony anyánk / Régi nagy pátrónánk/ Nagy ínségben lévén/ Így szólít meg hazánk/ Moldováról, édes hazánkról,/ Ne feledkezzél el/ szegény csángó-magyarokról". A Gyimesben szolgáló Berszán atya hirdette az igét. "Isten veletek lesz, a újratanuljátok énekeiteket és imádságaitokat." A templom zsúfolásig megtelt, Jászvásártól Bákóig, Románvásártól Aknavásárig, Szabófalvától Tázlóig ezrek jöttek. Még többen jöttek volna, ha papjaik nem tartják távol őket azzal, hogy tartsák távol magukat a magyar misétől. van olyan csángómagyar pap is, aki minden tiltás ellenére mer magyarul misézni, azaz a román után magyarul is elismétli az igét. Az egyik csángómagyar papot, aki magyarul prédikált, a püspök elhelyezte színromán településre. - Az elmúlt hónapokban ismét több helyről kérték a magyar misét és a magyar oktatást. Duma András, a Csángószövetség egyik klézsei vezetője elmondta: 31 aláírassal küldték el a magyar tanfelügyelőséghez azt a kérvényt, amelyben magyar nyelvű oktatást igényelnek. Ennél több aláírás sorakozik azon a kérvényen, amelyben magyar nyelvű szentmisét kérnek. Duma András magyar újságokat és könyveket kér. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./"

Az alapszerződés szövegének véglegesítésére magyar-román szakértői egyeztetés kezdődött aug. 21-én Budapesten. A magyar tárgyalócsoportot Szénási György külügyi főosztályvezető vezeti. /Magyar Hírlap, aug. 22./

Funar, a kisebbik kormánypárt, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke aug. 21-én Bukarestben háromórás megbeszélést folytatott Marcel Dinuval, a román tárgyalóküldöttség vezetőjével. Funar szerint a román tárgyalófél túllépte mandátumát az 1201-es ajánlás elfogadásával. Funar leszögezte, pártja nem lesz tagja annak a kormánynak, amely jelenlegi formájában aláírja az alapszerződést. /Magyar Hírlap, aug. 22./

"A Fidesz elnöksége üdvözli az RMDSZ-nek a magyar-magyar csúcstalálkozó összehívására vonatkozó kezdeményezését és támogatja a külügyi bizottság rendkívüli ülésének összehívását, hangzott el a Fidesz-Magyar Polgári Párt Budapesten, aug. 21-én tartott sajtóértekezletén. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke ismertette pártja elnökségének aug. 21-én elfogadott tízpontos állásfoglalását, amely a román-magyar alapszerződéssel kapcsolatos ellenvetéseket és javaslatokat tartalmazza. "Annak eldöntése, hogy a román-magyar alapszerződés készülő szövege előnyös-e az ott élő magyarság számára, kizárólag az RMDSZ illetékes" - emelte ki Orbán Viktor. A Fidesz elfogadhatatlannak tartja, hogy a készülő alapszerződésben nem esik szó a kollektív jogokról, a szerződésben ki kell térni az egyházi ingatlanokra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./ Orbán Viktor javasolta, hogy az alapszerződés hatálya tíz esztendőről kettőre csökkenjen. Erőteljesen kifogásolta, hogy a magyar kormány egy mindössze két hónapig hatalmon levő kormánnyal köt ilyen súlyú megállapodást. Horn Gyula e lépésével valószínűleg Iliescu kampányát próbálja segíteni. /Udvardy Zoltán: Horn Iliescu kampányembere. = Új Magyarország, aug. 22./ A Fidesz támogatja az FKGP és a KDNP javaslatát a parlament rendkívüli összehívására. Orbán Viktor szerint egy dél-tiroli típusú autonómia megilleti Székelyföldet. /Népszabadság, aug. 22./"

A Magyar Demokrata Fórum /MDF/ elnöksége elfogadhatatlannak és aláírhatatlannak tartja az alapszerződés szövegtervezetét és támogatja a KDNP kezdeményezését a parlament rendkívüli összehívására. /Népszabadság, aug. 22./