"Tőkés László politikusi pályaképét rajzolta meg Szentimrei Krisztina tanulmányában. Tőkés László a román forradalmi mozgalom, sőt a közép-kelet-európai rendszerváltozás kulcsfigurájából egyre inkább az összenemzeti ellenállás egyik legfőbb alakjává vált. A taxisblokád idején tett egyértelműen elítélő nyilatkozatai igencsak megtépázták anyaországi nimbuszát." "A megingathatatlanságáról és sziklaszilárd elkötelezettségéről ismert püspök azóta első számú ellensége mind a román sajtónak és politikumnak, mind a magyarországi sajtónak és kormánynak." Az szükségszerű volt, hogy állásfoglalásaival, majd az MSZP-SZDSZ új külpolitikai kurzus elleni fellépésével a "bármiféle keresztény-nemzeti ihletettségű szimbolika és értékrendszer iránt amúgy is negatívan elfogult, értékromboló magyar médiában közellenséggé vált. Az abszurd az, hogy saját pártjának az elitje is nagymértékben ellene fordult." A tanulmány írója visszatekintett az RMDSZ megosztottságára, az első a radikális-mérsékelt ellentét volt. A radikálisok vezetője Szőcs Géza, a mérsékelteké Domokos Géza volt. A másik törésvonal a nemzethez való viszony mentén húzódott. Fokozatosan kialakult a politikai, illetve médiaelit, melyet a nemzetekfelettiség, pontosabban a magyarellenes látszatkozmopolitizmus határozott meg. Tőkés László először egyensúlyozni próbált a két csoport között, azonban Domokos Géza lépései /többek között Domokos hatására az RMDSZ képviselők tartózkodtak az alkotmány azon paragrafusának megszavazásánál, amely kimondja, hogy Románia nemzeti állam/. Az 1992-es Kolozsvári Nyilatkozat után Tőkés László is egyik célpontjává vált a baloldali-kozmopolita támadásoknak. Tőkés László 1993-as amerikai útján az etnikai tisztogatásról beszélt. Az RMDSZ akkori frakcióvezetői, Tokay György és Verestóy Attila elhatárolták magukat a tiszteletbeli elnök nyilatkozatától. A titkos tárgyalások ügyében, a Neptun-ügyben Tőkés László többször megkereste az RMDSZ vezetőit, mindhiába. Kénytelen volt nyilvánosság elé vinni az ügyet A hatalom uszályában címmel. A következő a Nagy Benedek-ügy volt. A következő botrány Szőcs Géza jelölése kapcsán robbant ki. /Szentimrei Krisztina: Tőkés László, a politikus. = Demokrata, aug. 15./"

"Csúcspontjához érkezik a millecentenáriumi rendezvénysorozat Szent István király ünnepével. "A cinikus ajakbiggyesztők, a nemzeti értékeinkre és ereklyéinkre fittyet hányók, a magyarból kozmopolitává átmasírozó kollaboránsok szemébe mondjuk: igenis szükség van ezekre az ünnepekre és emlékezésekre, a zarándokutakra Aracsra, Vereckére, Ópusztaszerre, az emlékműállításokra és szoboravatásokra, mert erősödünk és emelkedünk általuk, reményünk támad a megmaradásra." Az akkoriak széthúzása miatt a kunok 1280-ban feldúlták Aracsot, azután jött a török. Ne hagyjuk, hogy az aracsi romtemplomot "egymásra acsarkodásunk végleg eltüntesse a föld színéről. Velünk együtt." /Dudás Károly: Kemény, mint a sziklakő. = Szabad Hét Nap (Szabadka), aug. 15./"

"A Central European Issues című, Bukarestben kiadott új angol nyelvű folyóiratban Gheorghe Tinca védelmi miniszter szerint a NATO-csatlakozás első körében említik Magyarországot, Romániát meg nem, ez a magyar lobby eredménye, amely minden alkalmat megragad, hogy románellenes érzelmeinek hangot adjon. Tinca aggasztónak minősíti, hogy az RMDSZ programjában szerepel az etnikai alapú autonómia követelése. Szerinte "a jelenlegi magyar kormány realistább elődjénél". A miniszter szerint semmi sem indokolja a Magyarországgal való kivételezést. /Népszabadság, aug. 15./ "

A Magyar Reformátusok Világtalálkozója alkalmából aug. 9-én Magyarpalatkán ünnepi műsort szervezett a Kolozs megyei EMKE, Kónya Tibor magyarpalatkai református lelkész, valamint az ő vezetésével három évvel ezelőtt megalakult Réthei Prikkel Marián Művelődési Kör. A rendezvényen Kónya Tibor ismertette a falu történetét, majd a népi hagyományokról tartott előadást. A vendégek megtekintették a magyarpalatkai falumúzeumot, majd az ünnepi istentiszteleten megemlékeztek a falu hétszáz éves templomáról. Révész Erzsébet, a Kolozs megyei EMKE alelnöke, a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság társelnöke elmondta, hogyan kapta a művelődési kör a nevét. Lexikonban találta meg, hogy Réthei Prikkel Marián bencés szerzetes tanár, nyelvész, etnográfus, a népi táncmozgalom egyik megalapítója. Utódai közül Réthei Prikkel Lajossal, a Budapest Környéki Népfőiskolai Társaság elnökével tartják a kapcsolatot. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./ Réthei Prikkel Marián /Csém, 1871. aug. 19.- 1925. nov. 20., Balatonfüred/ a régi magyar nyelv kutatója, az első néptánccal foglalkozó tudományos mű /A magyarság táncai, 1924/ szerzője.

Washingtoni külügyminisztériumi források szerint az amerikaiak üdvözölték a magyar-román tárgyalásokon elért haladást, jelezték, hogy érdeklődéssel várják a megállapodás részleteit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

Tőkés László püspök továbbra is vállalja a közvetítést a VMDK és a VMSZ között, írta a Magyar Szó újvidéki napilap aug. 14-i száma. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16.

Az amerikai kormányzat a külügyminisztérium aug. 15-én közzétett nyilatkozatában üdvözölte az alapszerződés ügyében született román-magyar megállapodást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17-18., Népszabadság, aug. 16./

Aug. 15-i hatállyal leváltották Grigore Zancot, Kolozs megye prefektusát és kinevezték utódát, Ioan Rust, a vezető kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártjának tagját. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

Csíkszeredában a városi RMDSZ-szervezet újraalakítására létesült kezdeményezőcsoport szervezésében zajlik a városi szervezet elnökét és 32 tagú döntéshozó testületét, a Városi Küldöttek Tanácsát megválasztó közvetlen és titkos belső választás előkészítése. Aug. 15-én a jelölőbizottság véglegesítette a listát. Az elnöki tisztségre hárman pályáznak: Nagy Antal /55 éves, tanár/, Sántha Pál Vilmos /54 éves, közgazdász/ és Szőke Domokos /28 éves, mérnök/. Az aug. 19-24-e között sorra kerülő mozgó urnás választáson részt vehet minden Csíkszeredában lakó RMDSZ-tag, illetve az RMDSZ társult szervezetei egyikének tagja. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 16., 846. sz./

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a Népszabadságnak nyilatkozott, váratlannak nevezte, hogy ilyen hamar megszületett a közös álláspont. "Ezekben a napokban összevetjük a rendelkezésre álló információkat... szövetségünk már régebben kialakított, teljesen világos és egyértelmű álláspontjával arra vonatkozólag, hogy mit kellene tartalmaznia az alapszerződés kisebbségi jogokra vonatkozó fejezetének." A lábjegyzettel kapcsolatban meg kell nézni, hogy pontosító jellegű-e, mint az ET által a velencei bizottságtól kért értelmezés, vagy leszűkítő jellegű-e. Másrészt "számunkra rendkívül fontos, hogy ez az alapszerződés tartalmazzon kitételeket a teljes körű anyanyelvi oktatással, a nyelvhasználattal, meg olyan konkrét kérdésekkel kapcsolatosan, mint az egyházi és közösségi javak helyzete." A garanciák is szükségesek. /Népszabadság, aug. 16./"

A román lapok azt emelik ki, hogy Budapest engedett az 1201-es ajánlás kérdésében, sokan ezt román sikerként értékelik. Több román lap nyugati nyomással magyarázza a megegyezést. /Magyar Nemzet, aug. 16./

Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke, a Népszabadság kérdésére leszögezte: a magyar-román alapszerződés hatással lesz a többi szomszédos országban élő kisebbség sorsára. Az ET 1201-es ajánlásához fűzött magyarázatba majd belekapaszkodik a szlovák kormány. Duray Miklós, az Együttélés elnöke úgy ítélte meg, hogy az 1201-es értelmezése azokat illeti meg, akik számára - helyzetüket könnyítendő - készült, akik az etnikai és területi autonómiáról hajlandók lemondani, vagy nem. Budapestnek ez ügyben konzultálni kellett volna az RMDSZ-szel. /Népszabadság, aug. 16./

"A pártok mindegyike hibának tartja az alapszerződést /az MSZP képviselői közül senki sem vállalkozott a megállapodás kommentálására/, az SZDSZ-t kivéve. Kelemen András /MDF/, pártja külügyekkel megbízott alelnöke megdöbbentőnek nevezte, hogy a kormány az előzetes megállapodás ellenében nem konzultált az ellenzéki pártokkal az alapszerződés ügyében. Felháborító, hogy a dokumentumban nem szerepel az autonómiaigény és a kollektív jogok elismerése. A kormány elmulasztotta, hogy az RMDSZ-t időben tájékoztassa a fejleményekről. - Bauer Tamás /SZDSZ/: "Mi üdvözöljük az alapszerződés megkötésére tett lépéseket". /Új Magyarország, aug. 16./ Kovács László külügyminiszter érthetőnek mondta, hogy az ellenzék támadja a megállapodás miatt. "Ez a parlamenti demokráciában elfogadott." Arra, hogy az RMDSZ sem fogadta üdvrivalgással a megegyezést, a miniszter megjegyezte:"ez a jelenleg elérhető legjobb alapszerződés, amely mind Magyarország, mind Románia és az ottani magyar közösség érdekeinek megfelel." /Mai Nap, aug. 16./"

Országos szinten is egyedülálló új múzeummal gazdagodott Nagyvárad, a Partiumi Református Múzeummal. A Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központ épületében kapott helyet. A múzeum gondolata Veres Kovács Attila, a váradolaszi templom lelkészétől származik.A gazdag gyűjteményben kegytárgyak, kelyhek, könyvek, úrasztali terítők láthatók. Az egyházkerület kiadásában megjelent négynyelvű Partiumi Kincsestár tartalmazza az feltárt anyagot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

Szatmár megye a megyei tanács vezetését a Demokratikus Konvenció és az RMDSZ együttműködésével alakította ki. Járai Ernő jogász, nagykárolyi tanácsos indítványát elfogadták /egyedül a kormánypárti tanácsos szavazott ellene/, ennek értelmében a jövőben a megye határozatait magyarul is kiadják, hasonlóképpen Szatmárnémeti városi tanácsának közérdekű határozatait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

Állíttatott BUNYASZEKSZÁRD küzdelmes sorsának emlékére 1866-1981 Ezt a feliratot viseli magyar és román nyelven a ma már nem létező kis falu, Bunyaszekszárd református templomának helyén aug. 11-én felavatott emlékmű, amelyet az elvándorolt bunyai magyarok közössége emelt. A két ember alakot ábrázoló emlékmű Pokken László szobrász alkotása. 1866-ban alapították a falut a Tolna vármegyéből érkező családok a Maros és a Bega által közrezárt vidéken. Bunyaszekszárd lett a neve, később Magyarbunya. Azután elkezdődött az elvándorlás, 1981-ben elköltözött az utolsó két család is. Az eltávozottak egy csoportja 1995. aug. 11-én falutalálkozót tartott, hamarosan megalakult a Bunyaszekszárd Emlékbizottság, elhatározták, hogy emlékművet emelnek a falu helyén. Összefogtak, sokan dolgoztak az emlékmű felállításán, az Illyés Alapítvány is segített. Az ünnepségre eljöttek a szomszédos Románbunya lakói is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

"Catherine Durandin történész, a párizsi egyetem román tanszékének vezetője. Számos tanulmányt, könyvet írt. Jelentősebb tanulmányai: Nagy-Románia, a nemzeti-liberális modell kudarca /1987/, A magyar-román konfliktusokról /1990/. 1988-ban kiadta Ceausescu Románia című könyvét, ezt követte 1989-ben a Forradalom francia vagy orosz módra?, majd 1990-ben Ceausescu, egy kommunista király igazságai és hazugságai című műve. 1994-ben Durandin szerkesztésében jelent meg a magyar és román történészek 1992-es párizsi kollokviumának anyagát tartalmazó az Értelmiség kötelezettségvállalása Keleten című tanulmánykötet. 1994-ben jelentette meg A román nemzet története, majd egy évvel később A románok története /Histoire des Roumains, Fayard Kiadó, Párizs, 1995/ című, közel 600 lapos munkáját. Erről a könyvéről beszélgetett vele Sz. Farkas Jenő. "Románia részben a magyar térségből kiszakadva jött létre, majd szembetalálta magát az ?erdélyi kérdéssel?. A románok Erdélyt történelmi bölcsőjüknek tekintették, de ezt elnyomott alattvalóként ismerték meg..." Az etnikai konfliktusokról szólva kifejtette "túlzottnak vélem etnikai jellegének hangsúlyozását, ami azért paradoxon, mert a 20. század végén nem nemzetiségi alapon, hanem a demokrácia szabályai szerint működő kisebbség-többség viszonyát kellene megteremteni." Durandin kifejtette, hogy a románok fülépítettek maguknak "egy mélyben gyökerező, távoli múltba tekintő nemzettudatot." "Tárgyi bizonyítékok, dokumentumok hiányában a románságnak több évszázadot kell ?bebútorozniuk?. "...mérhetetlenül nehéz bizonyítani egy dák-római kontinuitást. Van valami tragikus ebben a hézagpótló keresésben", mintha "a diszkontinuitás valami áthidalhatatlan akadálynak, átoknak számítana. A nemzeti léttel kapcsolatos felfogás időbeliségére és a területnek egyetlen faj általi birtoklására épül, innen már az út egyenesen vezet az őshonosság gondolatához." A francia-román kapcsolatok kizárólag az elit szintjén valósultak meg, a kapcsolat alkalomszerű volt, sohasem támaszkodott a két nép kölcsönös ismeretére, kapcsolatára vagy valamiféle közös latinság- és testvériségtudatára." A román filozófia a német filozófia közvetlen hatására jött létre. /Élet és Irodalom, aug. 16./"

Harmadik éve rendezik meg nyaranta Szokond faluban, a római katolikus plébánián a Caritas anyagi támogatásával a lelkigyakorlatos tábort általános iskolásoknak. A szatmári egyházmegyéből érkeznek a fiatalok. Szokond svábok lakta falu volt, a svábok nagyobb része kivándorolt. Hívek hiányában megüresedett a plébánia épülete is, Hársfalvi Ottó szakaszi plébános látja el a szokondi hívek gondozását. A plébánia épületét felújították, hatvan gyermeket tudnak fogadni. Hetente jön egy-egy újabb csoport. A plébánia mellett most épül egy negyvenágyas lelkigyakorlatos ház, szeptemberre készül el, a Szent Ignác nevet kapja. Az itt tevékenykedő Jézus Szíve Népleányai nővérek családi hétvégéket fognak szervezni papok, orvosok, hitoktatók közreműködésével. /Budaházi Emese: Lelkigyakorlatos ház Szokondon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 16./

"Tófalvi Zoltán marosvásárhelyi publicista monográfiájában feldolgozta a sóvidéki népi kerámiát /A sóvidéki népi fazekasság, Mentor, Marosvásárhely, 1996/. A korondi születésű Tófalvi Zoltán alapos munkájában bemutatja a küsmödi, siklódi, szolokmai, makfalvi "sárkovácsok" munkáit, csakúgy, mint az egykori székelyudvarhelyi fazekas céh termékeit. A történeti feldolgozás mellett páratlan vállalkozása a szerzőnek az 1750-es adóösszeírás alapján az erdélyi fazekasvilág bemutatása. Első ízben olvashatjuk a könyvben a kortárs korondi fazekasok kataszterét is: 253 fazekas névsorát. "Honi magyarságunk bátortollú alkotója" jellemzi a szerzőt könyvismertetőjében Bereczki Károly. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 16./"

Aug. 16-tól tíz napon keresztül Csíksomlyón, illetve Hargitafürdőn és Tusnádfürdőn találkoznak egymással kilenc ország ferences harmadrendi - világi - fiataljai. Vákár Katalin , a csíkszeredai harmadik rend vezetője elmondta, hogy náluk 1990-ben újraéledt a rend. A találkozó védnöke P. Benedek Domokos, az erdélyi ferences rendtartomány provinciálisa. Vákár Katalin nem tudja, hányan jönnek el, ugyanis postáját egy hónapja szigorúan ellenőrzik, a Németországból feladott jelentkezőlapok nem érkeztek meg a címére. /Takács Éva: Európai fiatal ferencesek zarándokútja. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 16./

"Bilincseket és börtönt is címmel jelent meg Visky András szerkesztésében a CE Szövetség - régebben Bethánia Egylet - néven ismert kegyességi mozgalom tizenkilenc börtönviselt tagjának kötetbe gyűjtött vallomása. A hét lelkipásztorból és tizenkét világiból álló csoportot 1958-ban összesen 258 évre ítélték el "a szocialista közrend elleni cselszövés bűntettének elkövetéséért". A Katonai Törvényszék id. Visky Ferenc lelkipásztort 22 évre, Karczagi Sándor lelkipásztort 20, Dézsi Zoltán lelkipásztort 20, Szilágyi Sándor lelkipásztort 20, Papp Antal földműves 20 évre ítélte, a többieket is súlyos börtönbüntetéssel sújtották. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 16./ "

Kovács László külügyminiszter a Magyar Hírlapnak adott interjút, ebben Nagy Mélykúti Edit elmondta, hogy a Fidesz puccsszerű megegyezésről beszél és felrója, hogy a végleges változatról nem konzultáltak az RMDSZ-szel. A külügyminiszter válasza: Három és féléves tárgyalás után aligha lehet puccszerű megállapodásról beszélni. Minden tárgyalási fordulóról tájékoztatást kapott az RMDSZ. Az egyházi és közösségi javak kárpótlása nem szerepel a szövegben. Román résztől ugyanis kérték, hogy más megoldást találjanak. Jelezték, készek egy külügyminiszteri levélváltásban rögzíteni, hogy Románia a kérdés fontosságát elismeri. /Magyar Hírlap, aug. 17./

"Iliescu elnök az Adevarulnak nyilatkozott: szerinte az ET 1201-es ajánlása nem került be az alapszerződés szövegébe, csupán annak függelékében szerepel. "Mi nem változtattuk meg álláspontunkat." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17-18./ Gheorghe Funar, a kisebbik kormánypárt elnöke közleményében kifejtette, hogy az 1201-es ajánlás nem szerepelhet az alapszerződésben. Szerinte a dokumentumot csak népszavazás után lehet aláírni, feltéve, ha Budapest elismeri a bécsi döntés után Észak-Erdélyben elkövetett atrocitásokat és azokért kártérítést fizet, továbbá fedezi az 1989 után Székelyföldről elűzött románok visszatelepítési költségeit. A gyors aláírást ellenzi a legjelentősebb ellenzéki tömörülés, a Liberális Párt is, mondván: "a kiszámíthatatlan következményekkel járható "dokumentumról nem dönthet a leköszönés előtt álló kormány. /Magyar Hírlap, aug. 17./"

Aug. 17-én a Kolozs megyei Székelyszentistvánon tartották meg az erdélyi millecentenáriumi ünnepségek egyik jelentős, központi rendezvényét. Az ünnepi istentiszteleten dr. Csiha Kálmán püspök hirdetett igét, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke mondta az ünnepi beszédet, dr. Egyed Ákos tartott történelmi emlékezést. Székelyszentistvánon kiállítás nyílt az erdélyi egyházak, nemesi családok, települések címereiből, melyeket Aradits László rézből domborított, Sándor József fába faragott, Illyés István ex-librisekbe örökített. A kiállítást dr. Kötő József nyitotta meg, dr. Székely András heraldikus a címerek tudományos magyarázatát ismertette. A napot falutalálkozó zárta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 20., 848. sz./

"Fey László dühödten kirohant az ellen, hogy a Temesváron élő Borbély Imre újból Hargita megye képviselő-jelöltje legyen. Szerinte Borbély Imre csak az intrikákban, a kirekesztésben mutatott aktivitást /Neptun-ügy, Nagy Benedek-ügy/. Borbély Imrének az összmagyarság stratégiájával kapcsolatos elképzelései Fey szerint"tudálékos nyelven írt zavaros, ködös" szövegek. Fey itt nem áll meg, hanem azt állítja, hogy "Külföldi kapcsolatai pedig a mieinktől idegen érdekeket szolgálnak, tevékenysége számunkra káros." Fey nem fejti ki, hogy súlyos vádjait hogyan érti. Szerinte megfelelő propagandával el lehet adni Borbély Imrét ott, "ahol katonaádámok húzogatják a szálakat, egyre csökkenő sikerrel. /Fey László: Miért nem kell "ejtőernyős"? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./"

A kormányzati munka racionalizálása keretében a Határon Túli Magyarok Hivatalának megszüntetése is felvetődött, jutott a Népszabadság tudomására, hitelt érdemlő forrásból. A hivatal funkcióit részben a Külügyminisztérium venné át, elsősorban a kisebbségi diplomácia feladatait. Logikusnak látszik, hogy összevonják a HTMH-t és a Nemzeti és Kisebbségi Etnikai Hivatalt. /Népszabadság, aug. 17./

A magyar kormány aug. 15-i ülése után tartott sajtótájékoztatón bejelentették, hogy a kormány nyilatkozatban fejezte ki meggyőződését, hogy a magyar-román viszony javítása megfelel Magyarország nemzeti érdekeinek, hozzájárul a térség biztonságához, előmozdítja a két ország euroatlanti integrálódását. A kormány üdvözölte, hogy a szakértői egyeztetés során a magyar érdekeknek megfelelő megállapodás született a vitatott kérdésekben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17-18./

"A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt - Varga László tiszteletbeli elnök aláírásával - nyilatkozatot tett közzé aug. 15-én, melyben leszögezi. "Bízunk abban, hogy a magyar kormány a román-magyar alapszerződésben semmit nem fog feladni az erdélyi magyarság jogaiból. Jogérvényesen ezt nem is teheti, hiszen a sokoldalú nemzetközi szerződésekben 75 év alatt biztosított, szerzett - bár a gyakorlatban soha meg nem adott - jogainkból két állam megegyezése alapján szerződésileg is bármennyit megvonni csak érvénytelen jogfosztással lehetne, ezt pedig Magyarország kormányától - mely a Helsinki Záróokmány alapján a határon túli nemzetrészeknek hivatalból gyámja - semmiképpen nem tételezhetjük fel." Az alapszerződésnek csak akkor lehet haszna, ha belefoglalják, hogy bármilyen felmerülő jogvita esetén a két állam milyen pártatlan nemzetközi döntőbíróság illetékességét fogadja el. Amennyiben ez kimarad, akkor a szerződés többet árt, mint használ mind az erdélyi magyarság helyzete, mind a két nép jövendő viszonya szempontjából. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17-18./"

A magyar ellenzéki pártok bírálták az alapszerződés elfogadott változatát. Az MDF aug. 15-én nyilvánosságra hozott közleményében mind a magyar társadalom, mind a romániai magyarság szempontjából kétes értékűnek nevezte az alapszerződés elfogadott szövegváltozatát. Baljós előjelnek tekinti, hogy a magyar fél eleve lemondott a kollektív jogok és az autonómiatörekvések támogatásáról. Lezsák Sándor, az MDF elnöke levelet írt Horn Gyula miniszterelnökhöz, amelyben arra kéri, hogy végre tisztázza, hogyan értelmezi az ET 1201-es ajánlását. A Fidesz aug. 15-i sajtótájékoztatóján Rockenbauer Zoltán hangsúlyozta, pártja csak akkor támogatja az alapszerződést, ha az ET 1201-es ajánlás csorbítatlanul szerepel benne, ugyanígy az egyházi ingatlanok visszaadása és a Bolyai Tudományegyetem visszaállítása. A kormány ne írja alá azt, amit a határon túli magyar szervezetek nem támogatnak, javasolta a Fidesz képviselője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17-18./

Vajon a külügyminisztérium figyelmen kívül hagyta Ion Iliescu elnöknek nemrég tett kijelentését, miszerint Románia nem hajlandó az 1201-es ajánlást belefoglalni az alapszerződésbe? - tette fel a kérdést az Adevarul munkatársa az államelnöknek. Iliescu elnök kijelentette: az 1201-es ajánlást nem a szerződésbe foglalják bele, hanem a függelékbe. A magyar fél ezt korábban megtagadta, most viszont beleegyezett ebbe. A függelékben leszögezik, hogy az 1201-es nem jelenti a kollektív jogok és a területi autonómia elismerését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17-18./