Nagyváradon ült össze márc. 26-27-én az RMDSZ Szövetségi Képviselő Tanácsa /SZKT/. Megválasztották az ügyvezető testületet, majd az állandó bizottság tagjait. Elnök: Csiha Tamás, alelnökök: Borbély Imre, Ciszter Kálmán, Kolumbán Gábor, titkárok: Bunyovszky Lóránt, Borsos Géza, Toró T. Tibor. A létrejött frakciók: Magyar Demokrata Frakció - 20 tag, vezetője Borbély László, Szórványcsoport - 14 tag, vezetője Kakassy Sándor, Szabadelvű Csoport - 16 tag, vezetője Magyari Nándor, Partium Csoport - 14 tag, vezetője Márton Árpád, Erdélyi Magyar Kezdeményezés - 10 tag, vezetője Beder Zsolt, MISZSZ - 14 tag, vezetője Toró T. Tibor, Bethlen Gábor Frakció - 10 tag, vezetője Tőkés András. Az egyes frakciókba a feliratkozás még tart. Az SZKT ülésén hosszú órákon át tartó heves vita zajlott. Az SZKT hivatalosan tiltakozott az ellen, hogy a két magyar többségű megye élére román prefektusokat nevezték ki. Az ülés előtt a Katona Ádám vezette Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform, illetve Király Károly, a háromszéki RMDSZ elnöke sürgette, hogy vonják felelősségre Verestóy Attilát, mert elhatárolta magát Tőkés Lászlótól. Az SZKT megtárgyalta Tőkés László kijelentését, nyilatkozatban fejezték ki az RMDSZ tiszteletbeli elnökével való egyetértésüket Hajnalra több képviselő hazautazott, nekik is elküldik a nyilatkozatot, és azt egyetértésük után hozzák nyilvánosságra. /Véget tért az RMDSZ nagyváradi tanácskozása. = Új Magyarország, márc. 29., Barabás Zoltán: RMDSZ- SZTK. Nagyvárad. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./ Az SZKT-ban a különböző platformok és a függetlenek között az erőegyensúly kialakulatlan, így a legkisebb véleményeltérés akadályozhatja az SZTK hatékony munkáját, illetve döntéseit. Tőkés László tiszteletbeli elnök kifejtette, hogy az RMDSZ parlamenti frakciójának vezetői, elsősorban Verestóy Attila elhatárolta magát Tőkés László etnikai tisztogatással kapcsolatos kijelentésétől. /Gyarmath János: Nehézkes érdekegyeztetés az RMDSZ-ben. = Magyar Nemzet, márc. 27./

"Tőkés László püspököt Bíró Béla /Sepsiszentgyörgy/ támadta meg a Beszélőben. Tőkés Lászlónak végső fokon igaza van, asszimilációs nyomás létezik. Azonban "ezúttal sem tett világos, explicit, nyomatékos különbséget a román hatalom és a román ellenzék" között, "nem fogalmazta meg, mit ért az etnikai tisztogatás fogalmán, sőt tényekkel sem támasztotta alá." "A román közvélemény, sőt a demokratikus konvencióbeli szövetségeseink is joggal teszik föl a kérdést: miért mond Tőkés László Amerikában olyasmit, amit idehaza (tudomásunk szerint) nem? Nyilván azért, mert Tőkés László a magyar kisebbség helyzetének javulását nem a román ellenzékkel közösen kivívott román demokráciától, hanem az Amerikai Egyesült Államoktól várja." - állította a cikkíró. Tőkés László nehezen menthető fel a vád alól, miszerint "egy újabb bécsi döntésre készíti elő a közvémeényt, Ehhez van szüksége az etnikai tisztogatás doktrínájára, hisz az amerikai közvéleményben ezzel lehet a leghatásosabban Románia ellenes hangulatot kelteni". Az improvizációkat, a felületes, érzelmi indíttatású megfogalmazásokat "rójuk föl Tőkés Lászlónak" - csatlakozott a püspök elleni támadássorozathoz az SZDSZ lapjában a szerző. /Bíró Béla /Sepsiszentgyörgy/: Tőkés püspök szeret vetett. = Beszélő (Budapest), márc. 27./"

Funar kolozsvári polgármester bejelentette, hogy a Romulus és Remus-szobrot áthelyezteti a Mátyás-szobor elé. Ha kell, elszállíttatja helyéről a Mátyás-szobrot, fenyegetőzött. /Németh Júlia: Szobortologatás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

Mircea Drucot választotta elnökévé első kongresszusán a Pro Besszarábia és Bukovina Újraegyesítési Párt. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

"Londonban nacionalizmus-konferenciát rendeztek, melyen felszólalt Tamás Gáspár Miklós, az MTA Filozófiai Intézetének igazgatója. Felszólalásának főbb gondolatait maga foglalta össze a hetilap részére. Tamás Gáspár Miklós Magyarországra is kitért. Magyarországon a nacionalizmus domináns fajtája "az etnikai sovinizmus, amely a területi tisztaság utópisztikus eszméit hovatovább az alkotmányos részletkérdések fölé helyezi." /Érzéscsillapítás? = Heti Világgazdaság (Budapest), márc. 27./"

"Tőkés László püspök a hazai és nemzetközi közvéleménytől védelmet kért. Féktelen propagandakampány indult ellene, a Román Nemzeti Egységpárt hazaárulás vádjával bűnvádi eljárást indít a püspök ellen. Névtelen leveleket kap, egyesek letartóztatását követelik, kilakoltatását akarják elrendelni. /Tőkés László: Egy "hazaáruló" vallomása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27-28./"

A Református Világszövetség főtitkára, dr. Milan Opocensky Vacaroiu miniszterelnökhöz írt levelében tiltakozott az ellen, hogy Nagyváradon kilakoltassák a református püspökséget. /Felvállalta harcunkat a szabad világ! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27-28./

Márc. 27-én hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezik Zselju Zselev, Bulgária elnöke, hogy megbeszélést folytasson Iliescu elnökkel. A két elnök valószínűleg állást foglal a délszláv köztársaságok bővített balkáni térségbe integrálásával kapcsolatban. /Bukarest kártérítésben reménykedik. = Magyar Hírlap, márc. 29./

Az Erdélyi Gyülekezet /Budapest/ közgyűlése felhívást juttatott el a sajtóhoz, melyben kifejtették, hogy a válságok, háború gyötörte Európában felelőtlenség újabb tüzeket gyújtani. Tőkés László bírósággal fenyegetése, a magyar többségű megyék élére erőszakkal állított román prefektusok, Funar polgármester provokációi jelzik, hogy a román vezetés nyílt konfliktus kirobbantására törekszik. Az Erdélyi Gyülekezet felkérte a magyarországi külképviseleteket, hogy kormányaik figyelmét hívják fel: az etnikai kisebbségek elleni provokációk Romániában tarthatatlanná váltak. Az Erdélyi Gyülekezet a Reménység Szigetére /Budapest/ hív mindenkit Martin Luthe King meggyilkolásának 25. évfordulójára, ápr. 4-re, akik tiltakoznak a gyűlöletkeltés újabb jelenségei ellen. /A gyűlöletkeltés ellen. = Új Magyarország, márc. 29./

"Iliescu elnök a napokban nyilatkozott a kolozsvári televízió román szerkesztőségének. "Nem vitatom a magyar kisebbség reprezentatív szövetségébe szerveződött román állampolgárok jogát, hogy Magyarország állami szerveivel kapcsolataik legyenek, de ne legyenek alárendelve az utóbbiaknak, és ne ártsanak a román állam intézményeivel való kapcsolataiknak"- jelentette ki az elnök többek között. /Ion Iliescu televíziós interjúja. = Pesti Hírlap, márc. 30./"

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége márc. 30-án Kolozsvárott munkaülést tartott. Szükségesnek tartják az RMDSZ saját - magyar és román nyelvű - sajtójának elindítását. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

Békéscsabán a főiskola azért vette fel Kőrösi Csoma Sándor nevét, mert vállalta, hogy a határon túli magyar pedagógusok továbbképző bázisa lesz. Anyagi problémák miatt csak 120 jelentkezőt tudnak fogadni, azért a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége úgy döntött, hogy idén Hargita megye ad otthont a Bolyai Nyári Egyetem júliusi tanfolyamainak, amelyeken ezer erdélyi pedagógus vehet részt. Magyarországról jönnek a tanárok, innen várják a tananyagot is. /Kőváry R. Péter: Nyári egyetem Hargita megyében. = Népszabadság, márc. 30./

Újból felszólítást kapott a Korunk szerkesztősége, hogy hagyja el az épületet. Hiába hangoztatták Kolozsvár magyar városi tanácsosai, hogy az eljárás törvénytelen, Funar kitartott amellett, hogy szüksége van a helyiségekre. /Újabb kilakoltatási felszólítás a Korunk címére. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

Dr. Csiha Kálmán /Kolozsvár/ református püspök elmondta, hogy 1992 őszén indult Kolozsváron és Marosvásárhelyen 58, illetve 63 hallgatóval az érettségi utáni orvosi asszisztensképző. /Márki Zoltán: Gyökereink. A kollégiumok lelkisége tovább él. = Új Magyarország, márc. 30./

"Tőkés László összegező írását rövidítve újraközölte Románia ? visszaeső beteg címen a Média. A román igazságszolgáltatás a rezsim oldalán áll. Romániában elmaradt a kommunista korszak bűncselekményei és az 1989-es decemberi tömeggyilkosságok ügyében az igazságtétel, sőt ezeket a fordulat után felderítetlen, véres bűncselekmények tetézték /Marosvásárhely, Bukarest, 1990/. A temesvári, majd a kolozsvári szekusperek vádlottjai szabadlábra kerültek. Folyik a visszarendeződés. 1992 novemberében a tömeggyilkosságok egyik helyszínén Secutitate-tisztek és milicisták "forradalmi emlékművét" avatták fel a hadügy- és belügyminiszter, valamint Erdély ortodox érseke jelenlétében. A román televízió népszerűsíti a diktatúra hírhedt személyiségeit, például Adrian Paunescut, Ceausescu egykori udvari költőjét. A Vacaroiu-kormányban is vannak olyan miniszterek, akik Ceausescu idején miniszterhelyettesek voltak. Országszerte utcákat neveznek el Ion Antonescu marsallról, akit tömeggyilkosság vádjával ítéltek el és kivégeztek. Gyakori a magyar történelmi emlékművek, szobrok meggyalázása, széttörése. A hatalom erősíti a központosítást. /Románia ? visszaeső beteg. = Média (Nagyvárad), ápr. 8. ? újraközölte Tőkés László A visszarendeződés tényei Romániában. = Közlöny (A Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja), márc. 30. ? 4. sz. című összegzését./"

Sepsiszentgyörgyön márc. 29-én a Kovászna és Hargita megyei területi RMDSZ szervezetek, a helyi önkormányzatok és parlamenti RMDSZ-képviselők összeültek és nyilatkozatot adtak ki, melyet eljuttattak Iliescu elnöknek, a kormánynak és a nemzetközi emberjogi szervezeteknek: a romániai magyarság elleni újabb súlyos diszkriminációnak minősítik azt, hogy a két magyar többségű megye élére román prefektusokat neveztek ki. A polgári engedetlenség különböző formáit latba vetve fognak harcolni az intézkedés visszavonásáért. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

Viorel Hrebenciuc, a kormány főtitkára márc. 30-i sajtóértekezletén ismertette a Romániai Nemzeti Kisebbségek Tanácsa létrehozását, melynek feladata a kisebbségek alkotmányos jogainak védelme, a törvénykezés és a nemzetközi normák betartásának felügyelete. A tanácsban a kisebbségek képviselői is helyet kapnak. A prefektuscserével kapcsolatban Hrebenciuc kijelentette, hogy az RMDSZ vezetői az erről szóló megbeszélés helyett inkább Budapestre utaztak. /Cseke Gábor: Román kormánytájékoztató. = Magyar Nemzet, márc. 31./

"Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke márc. 30-án Hollandiában, Eindhovenben az Európa-hét keretében tartott előadást A nacionalizmus színeiben visszatérő kommunizmus címmel. "Románia Ion Iliescu elnöklete alatt tovább folytatja a Ceausescu-rezsim pánnacionalista, kisebbségellenes politikáját." A magyarság "a legdurvább, központilag támogatott, antiszemitizmushoz hasonlítható, féktelen uszításnak van kitéve..." /"A nacionalizmus kommunista fegyver". = Magyar Hírlap, márc. 31./"

"Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés tiltakozott az ellen, hogy a magyar többségű Hargita és Kovászna megyék élére román prefektusokat neveztek ki. Felhívta a külföldi közvélemény figyelmét arra, hogy a kormány az államapparátusban "a magyar nemzeti közösség rovására etnikai diszkriminációt érvényesít." Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés a szolidaritás kifejezésére polgári engedetlenségre szólított fel, egyúttal kérte, hogy aláírásgyűjtéssel támogassák "másik súlyos jogsérelmünknek orvoslása érdekében" az igazságtalanul elítélt magyarok kiszabadításáért indított akciót. /Tiltakozás. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 31./"

A Kovászna és Hargita megyében bejelentett tiltakozás ellenére a kormány nem fogja visszavonni a prefetusok kinevezésével kapcsolatos döntését, jelentette ki Viorel Hrebenciuc, a kormány főtitkára. A prefektusok kinevezésével kapcsolatban a román ellenzéki pártok vagy hallgatnak, vagy - a Kereszténydemokrata és Nemzeti Parasztpárt esetében - azt hangsúlyozzák, hogy a kormány joga a prefektus kinevezése, ezért döntését nem lehet vitatni. A párt nevében Ion Diaconescu annyit tett hozzá, hogy jobban kellett volna mérlegelni a döntést. /Kovásznai és hargitai prefektusok. = Népszava, márc. 31./

Traian Chebeleu elnöki szóvivő a Romániai Magyar Szó főszerkesztőjéhez, Gyarmath Jánoshoz írt terjedelmes levelében kifogásolta a főszerkesztő kommentárját és szerinte Iliescu elnök nem állította, hogy az erdélyi magyarság törekvései korszerűtlenek, azt csupán egyes RMDSZ-vezetőkre értette. A főszerkesztő válaszában szó szerint idézte az elnök szavait, román eredetiben /ebből kiderül, hogy Iliescu az egész RMDSZ-t elmarasztalta/. Chebeleu kérte, hozza nyilvánosságra levelét, ugyanakkor az elnöki szóvivő levelét eljuttatta a Rompreshez, a rádióhoz, a sajtóhoz. Olyan közeghez jutott el a levél, ahol viszont az eredetit nem ismerik. - Chebeleu további pontosításokat szorgalmazott, megjegyezve, hogy az ET 1993. február elsején elfogadott dokumentuma csupán ajánlás. /Levélváltás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

Octavian Bratila visszautasította a román lapokban megjelent állítást, hogy Kolozsváron a piarista templom nem illeti meg a római katolikus egyházat, mivel azt a többségi román lakosság adójából építették. /Octavian Bratila: Kié a kegyesrendi templom? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./

"Hivatalosan többször kijelentették, hogy Kincses Előd ellen semmilyen eljárás nem indult. A Maros megyei Rendőrség viszont hivatalosan értesítette Kincses Elődöt, hogy "belekeveredett az 1990-es márciusi eseményekbe", a bűnügyi kivizsgálás érdekében kötelező a személyes megjelenése. A lap közölte az eredeti, 1993. márc. 12-én kelt rendőrségi értesítést és magyar fordítását. /Marosi Barna: Évek óta rendőrségi vizsgálat folyik Kincses Előd ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./"

"A Román Kommunista Párt Politikai Végrehajtó Bizottsága négy, 1990-ben népirtás vádjával elítélt tagja /Emil Bobu, Ion Dinca, Manea Manescu és Tudor Postenicu/ ügyében a bíróság ápr. 26-án hirdeti ki határozatát. A főügyészség javasolta, hogy a vádat "népirtásban való bűnrészességről" "népirtási kísérletben való bűnrészességre" módosítsák. Amennyiben ezt a bíróság elfogadja, valószínűleg mindnyájan szabadlábra kerülnek. /A vádlottak padján a bukaresti négyek. = Magyar Nemzet, márc.31./"

"Az RMDSZ állásfoglalása felhívta a figyelmet arra, hogy folytatódik a magyarsággal szembeni diszkrimináció. A román nacionalista pártok visszautasították ezt az állásfoglalást. A Román Nemzeti Egységpárt tiltakozó nyilatkozata szerint az RMDSZ célja a kommunista restauráció, hiszen csak akkor volt szokás mindent a lakosság etnikai összetételéhez igazítani. Manapság, amikor Romániában kiteljesedett a demokrácia, az RMDSZ követelése "román-, alkotmány- és nemzetellenesnek minősíthető." "Az RMDSZ alátámasztotta Tőkés László amerikai és budapesti kijelentéseit, és kijelentette, hogy az általa említett etnikai tisztogatás igaz. Ez végképp bebizonyította az RMDSZ hazugságokon alapuló politikáját." - írta az Adevarul de Cluj (Kolozsvár), márc. 30-i száma. /Tibori Szabó Zoltán /Kolozsvár/: RMDSZ: folytatódik a hátrányos megkülönbözetés. = Népszabadság, márc. 31./ "

"A parlament ülésén Kozsokár Gábor szenátor interpellált, tolmácsolta a két magyar többségű megye lakosságának felháborodását, amiért politikai megfontolások alapján román prefektusokat neveztek ki. Utána Vacaru demokrata frontos vezető és Paunescu szenátor vádaskodott, mint máskor is, hozzátette, a kinevezés a kormány dolga, nem a szenátusé. Verestóy Attila szenátor a választók iránti felelősségről beszélt: "nem RMDSZ-prefektust kérünk, még magyar eredetűt sem feltétlenül - csak olyat, aki bírja a lakosság rokonszenvét". Suianu egységpárti szenátor szerint a terem figyelmét az RMDSZ, ez a "politikai szörnyeteg", ez a gátlástalan bolsevik párt mindig képes elterelni az ország súlyos gondjaitól és Tőkés László püspök nyilatkozatát hozta fel. Markó Béla szenátor felelt, mondván, az állami intézményekből, helyi adminisztrációból, kormányszevekből, iskolai, kórházi stb. vezetőségeiből félreállított magyarok igenis etnikai szempontoknak, diszkriminációnak esnek áldozatul. Coia agrárdemokrata történész szenátor az egész RMDSZ-t támadta, amiért elmagyarosították a székelyeket. Az ellenzéki szenátorok hallgattak, nem keltek az RMDSZ védelmére. /Demeter J. Ildikó: Parlamenti rapszódia Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./ "

RMDSZ Politikai Egyeztető Kerekasztala, RMDSZ, SZKT Állandó Bizottsága

Nehéz lenne áttekinteni, hány magyar diáklap jelenik meg. Újabbak és újabbak jelentkeznek, a Mikes Kelemen Líceum /Sepsiszentgyörgy/ például március hónapban elindította a Bakancs című diáklapot.

Napvilágot látott márciusban az Éber /Egyetemisták lapja, Kolozsvár/ első száma.

Viorel Hrebenciuc, a kormány főtitkára azt állította, hogy a prefektusi kinevezéssel kapcsolatban a kormánypárt és az RMDSZ közötti tárgyalások az RMDSZ-szenátorok meg nem jelenése miatt meghiúsultak. Erről a vádról Kozsokár Gábor szenátor elmondta: nem felel meg a valóságnak. Hajdú Gábor, Magyari Lajos, Verestóy Attila és ő tárgyalt Hrebenciuckal. Hrebenciuc elmondta, nagy nyomás nehezedik a kormányra a Román Nemzeti Egységpárt részéről. Hrebenciuc szerint a Demokratikus Nemzeti Megmentési Fronttal kell tárgyalni. Hrebenciuc ígérte, szólni fog Kozsokárnak. Kozsokár várta a hívást, de erre nem került sor. Közben a kormány másnap döntött a prefektusok kinevezéséről, de erről nem értesítették az RMDSZ vezetőit. Hrebenciuc tehát nem mondott igazat. /Szondy Zoltán /Csíkszereda/: Cáfol az RMDSZ szenátora. = Pesti Hírlap, ápr. 1./