Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
1993. április 15.
Szatmárnémetiben épül a Szentlélek templom. Merk Mihály plébános az építtető. Elmondta, hogy a hívek felduzzadt létszáma tette szükségessé a templom építését. Amikor elkezdték az új katolikus templom építését, ismeretlenek doronggal támadtak rájuk. Végül egy központibb területet kaptak, ahol lehetőség lesz a templom mellett iskola és óvoda építésére is. Az emberek önfeláldozóan adakoznak, sokan segítenek az építési munkában. Merk Mihály kapta a Szent-Györgyi Albert Társaság /Szatmárnémeti/ idei díját, az ifjúsággal való foglalkozásáért. /Krilek Sándor: Ami a köveket összetartja. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 15./
1993. április 15.
Nagyváradon az Enacon Kiadó gondozásában puha borítójú, értékes könyvek látnak napvilágot. 1992-ben jelent meg egy miniszótár: Román-magyar gazdasággyakorlati kisszótár és Fábián Imre gondozásában tréfás népmesék: A házasulandó fiú. Az idei termés két darabja a következő. Fábián Imre meséskönyve /Lekváros Matyi kalandjai/ és Tunyogi Katalin összeállításában Irodalmi szöveggyűjtemény I-IV. osztályosok számára. /Éltes Enikő: Könyvtükör. ENACON-könyvek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./
1993. április 16.
Ápr. 14-én megalakult a 137/1993. ápr. 8-i kormányhatározattal életre hívott Nemzeti Kisebbségi Tanács, élén Viorel Hrebenciuc kormány-főtitkárral. A tanácsnak hivatalból kinevezett tagjai vannak, a kisebbségi parlamenti képviselők szintén részt vesznek jövendő munkájában. A tanács a kormány kisebbségi stratégiáját és a kisebbségi törvényt fogja kidolgozni, a törvények kisebbségi vonatkozásait vizsgálja. A megjelentek túlnyomó része kifogásolta, hogy nem tanácskoztak előzetesen a kisebbségek képviselőivel, elhangzott az is, hogy ez csak propagandaszerv. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kijelentette, a kisebbségek megkérdezése nélküli ügyintézés lehetetlenné tesz minden ügyintézést. Tokay György RMDSZ-képviselő szerint a tanács megalakításában rejlő lehetőségeket akkor lehet kiaknázni, ha operatív munka folyik és nem klubtevékenység. Frunda György szenátor hangsúlyozta, hogy a tanácsnak döntési joga van azáltal, hogy törvénytervezeteket felülbírálhat. /Cseke Gábor: Elvágták a szalagot? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./
1993. április 16.
"A nemzeti kisebbségek kérdése volt a központi témája Jozef Prokes, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke vezette küldöttség ápr. 15-i bukaresti tárgyalásának. Iliescu elnök fogadta a küldöttséget. A két fél egyetértett abban, hogy egyedül a magyar kisebbség elégedetlen. /A szlovák parlament alelnöke magyarellenes támadásra használta fel bukaresti látogatását. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 17./ A Rompress beszámolója szerint a két fél tárgyalásán megerősítést nyert, hogy "összefoghatunk a magyar kisebbség problémájának megoldása érdekében a koncepciók, az elvek terén, országaink alkotmánya alapján". Megállapították, hogy a panaszok nem a magyar etnikumúaktól erednek, hanem egyes politikai vezetőktől, akik állandóan reklamálnak az európai szervezeteknél. Prokes hozzáfűzte, hogy Magyarország asszimilációs politikát folytat: "1950-ben 250 ezer szlovák volt Magyarországon, ma pedig Budapestről csak 10 ezret jeleztek." Magyarország "visszaél a szomszéd országoknak a magyar kisebbség iránt tanúsított türelmével." /Szlovák-román egyetértés. = Új Magyarország, ápr. 16./"
1993. április 16.
"Tőkés László püspök első romániai kiadású könyve /Ideje van a szólásnak, Királyhágómelléki Református Egyházkerület Tájékoztatási Szolgálata, Nagyvárad/ az utóbbi három esztendő történéseinek foglalata, az egyéni és kollektív jogokért való küzdelem állomásainak kronológiája. Tempfli József nagyváradi katolikus püspök írta az előszót. /Barabás Zoltán: "Ideje van a szólásnak". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./ Zsúfolásig megtelt Nagyváradon a terem, ahol bemutatták Tőkés László püspök könyvét, legalább négyszázan álltak sorba, hogy dedikáltassák az Ideje van a szólásnak című könyvet. A nagy érdeklődés jelezte, hogy a nagyváradi magyarság egyöntetűen ott áll Tőkés László mellett, most, amikor heves viták támadtak körülötte, és megsokasodtak a durva támadások, írta Beke György. Nagyvárad két magyar püspöke, Tőkés László és Tempfli József teljes egységben és ökumenikus megértésben támogatta egymás munkáját és küzdelmét. Tőkés László a könyvbemutatón élőszóban is hangsúlyozta, hogy ideje a szólásnak, mert megélénkültek azok az erők, amelyek az erdélyi magyarságot szeretnék kiszorítani az egyenjogú éltből, még szülőföldjéről is. /Beke György: Tőkés-könyvbemutató Nagyváradon. = Új Magyarország, ápr. 16./"
1993. április 16.
Az RMDSZ elnöksége nyilatkozatban utasította vissza hat román párt Hargita megyei szervezetének ápr. 13-án a televízióban közzétett nyilatkozatát, amelyben a románságot ért megkülönböztetésről beszélnek. Valójában a magyar lakossággal szembeni etnikai megkülönböztetésről van szó, amit a következők bizonyítanak. Hargita megyében a román lakosság 14 %-ot, a magyar 84,6 %-ot képvisel, Kovászna megyében a román és magyar lakosság aránya 23,4 %, illetve 75,2 %. Ennek ellenére Hargita megyében a prefektúra román tisztviselőinek aránya 65,9 %, Kovászna megyében 60,6 %. Hargita megyében az ügyészek 60, a bírák 50 százaléka román, Kovászna megyében ez az arány 50 %, illetve 83,3 százalék. Hargita megyében az intézményekben románok 55 %-ban jutottak igazgatói funkcióba. /Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 16./
1993. április 16.
Kozsokár Gábor szenátor tagja volt a kormányszervekkel prefektus-ügyben tárgyaló RMDSZ-küldöttségnek, még a döntés meghozatala előtt. Akkor komoly dokumentációval támasztotta alá a küldöttség a magyarság jogos igényét. A prefektúrán az összes vezető állást románok töltötték be. - A tisztikarban alig van magyar, a rendőrségnél is alacsony a létszámuk, vezető tisztségű jóformán nincs közöttük. Az Állami Levéltár nacionalista-kommunista vezetés alatt áll. A munkaügyi igazgatóságon sincs már magyar vezető. /B. Kovács András: Ami a kormánynál süket fülekre talált. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./
1993. április 16.
Ápr. 6-9-e között Adrian Nastase vezetésével román parlamenti küldöttség járt Ukrajnában, tagja volt Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő, aki beszámolt útjukról. Tárgyaltak Leonyid Kravcsuk elnökkel, az ukrán külügyminiszterrel és ukrán parlamenti bizottságokkal. A román-ukrán alapszerződés tartalmáról és a feszültséggócokról volt szó. Kravcsuk kifejtette, hogy nem képezheti alku tárgyát a határok kérdése. Nastase hangsúlyozta, hogy küldöttségük nem területi követelésekkel érkezett, ezt a kérdést egyelőre mellőzni kell. Csernovicban találkoztak a román kulturális és társadalmi szervezetek képviselőivel, akiknek jogos követeléseik kísértetiesen hasonlítanak az RMDSZ és Tőkés László püspök állásfoglalásaira: a román nyelv hivatalossá tétele, román egyetem Csernovicban, határforgalom megkönnyítése, román sajtótermékek megrendelésének megkönnyítése, helységnevek román nyelvű használatának engedélyezése... /Oláh István: Messze távol a hómezőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./
1993. április 16.
"Tőkés László püspök kijelentése "egyfajta etnikai tisztogatásról" nemcsak parlamenti vitát, hanem magyarellenes sajtókampányt is indított. Ez utóbbiban szerepet játszott a gyulafehérvári Unirea című román lap, amely nem jelentette meg az RMDSZ Fehér megyei szervezetének tiltakozó nyilatkozatát, sőt Tőkés László elleni állásfoglalásra szólította fel a megyei RMDSZ-t. Az RMDSZ parlamenti frakciója nem védte meg kellő határozottsággal Tőkés Lászlót, akit a magyarság szimbólumaként tisztel. Az RMDSZ Fehér megyei szervezete határozottan kiállt Tőkés László püspök mellett. /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./"
1993. április 16.
Somai József, az RMDSZ szervezési ügyvezető alelnöke vázolta az RMDSZ új szervezeti felállását, melyet az RMDSZ brassói kongresszusa határozott el. Az RMDSZ-nek Bukarestben van a székhelye, Kolozsvár pedig az ügyintézés központja, kivéve a gazdasági alelnökséget, mert az Csíkszeredában van. Az ügyvezető elnökség hetente ülésezik, ezen megjelennek az RMDSZ parlamenti frakcióvezetői is. Bukarestben van az elnökségi hivatal, pontosabban egy része, mert Marosvásárhelyen is lesz szövetségi elnöki hivatal. Marosvásárhelyen dolgozik egy hivatalvezető, aki kapcsolatteremtési feladata mellett egyik szerkesztője az RMDSZ Közlönynek. A bukaresti elnöki hivatal a napi sajtótájékoztatót adja ki. A bukaresti székház emellett az RMDSZ két parlamenti csoportjának munkahelye is. Eddig az RMDSZ nagyon kevés alkalmazottal dolgozott, így nem születtek meg az adatbázisai, nagy összesítései. /Nits Árpád: Elnökök és székházak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./
1993. április 16.
"Az RMDSZ brassói kongresszusáig Borbély Imre képviselő az RMDSZ politikai ügyekkel megbízott elnökségi tagja volt. A radikálisok szószólójaként kezdettől fogva szorgalmazta a kisebbségi jogok nemzetköz normáinak rögzítését az RMDSZ programjában és alapleveiben. A kongresszuson elfogadott dokumentumok őt igazolták. A vele készült beszélgetésben Borbély Imre kifejtette, hogy az önrendelkezést két lépcsőben látja megvalósíthatónak. Először az alkotmánnyal nem ütköző elemeket kell megvalósítani, ehhez akarat, munka és pénz szükséges. A romániai magyarság számbevétele, általános és titkos magyar választások megtartása, a személyi, majd a kulturális autonómia gyakorlatba ültetése végrehajtható, nem kell engedély hozzá. A területi autonómia elérése a második lépcsőfok lenne, ehhez a megváltoztatott alkotmány szükséges. Borbély Imre úgy látja, hogy két éven belül lebonyolított szavazással legitim parlament jön majd létre. Ez a "magyar parlament" igyekszik majd megvalósítani a programot. Mindehhez sok pénzre van szükség. Borbély Imre hozzátette, hogy "első számú partnerünk a továbbra is a román ellenzék". /Ábrám Zoltán: Átmeneti időszakokban átmeneti célok. = Új Magyarország, ápr. 16./"
1993. április 16.
A kolozsvári bíróság felfüggesztette Funar polgármester rendeletének végrehajtását, a Korunk szerkesztősége tehát az ügy befejezéséig maradhat jelenlegi helységében. /Felfüggesztették a Korunk kilakoltatását. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./
1993. április 16.
"Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform vezető személyisége, aki egyben az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének politikai alelnöke indítványára aláírási akciót kezdeményeztek Erdélyben az ártatlanul elítélt erdélyi magyarok ügyében. A vele készült beszélgetésben kifejtette, hogy 1989 decemberében három román és három magyar, közismerten népnyúzó rendőr, szekus lett a népharag áldozata. A románlakta vidékeken is voltak hasonló népítéletek.1990 márciusában a Vatra Romaneasca vezetőinek felbujtására román falusiak tömegei érkeztek Marosvásárhely főterére, ahol összecsaptak a békésen tüntető magyarokkal. Az 1989-es népítéletben résztvevők számára közkegyelmet hirdettek, ennek ellenére néhány székelyföldi faluból lehurcoltak több embert. Közülük néhányat kiválasztottak és a magyarság megfélemlítésére törvénysértő módon /hiszen amnesztiát hirdettek/ az oroszhegyi és zetelakai magyarokat súlyos ítéletekkel börtönbe vetettek. Hasonlóan a magyarság megfélemlítése vezette az igazságszolgáltatást az 1990. márciusi magyarellenes pogrom miatt ártatlan magyarokat ítéltek el. Ekkor ítélték öt évre a marosszentimrei Szabadi Ferencet 5 évre, az erdőcsinádi Füzesi Albertet és Füzesi Andrást, valamint Papp Árpádot egyenként 4-4 évre, a marosszentgyörgyi Galaczi Józsefet és Hanzi Valentint 3-3 évre. A marosvásárhelyi Cseresznyés Pál tíz éves büntetést kapott. Oroszhegy és Zetelaka szervezetei korábban aláírásgyűjtési akciót indítottak. Összegyűlt közel húszezer tiltakozó aláírás. Tőkés László kezdeményezésére a magyar történelmi egyházak vezetői nyílt levélben fordultak Iliescu elnökhöz, felemelve szavukat a jogtiprás ellen. Sok nyugati emberjogi szervezet szintén tiltakozott. Mindeddig eredménytelenül. Ezért döntött úgy az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, hogy felvállalja ezt az egész romániai magyarságot érintő ügyet. Beadványukat eljuttatták a nemzetközi emberjogi szervezethez. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés teljes támogatásáról biztosította Tőkés László püspököt, aki ellen súlyos támadást indítottak. Verestóy Attila szenátor a nagy nyilvánosság előtt cáfolta a püspöknek a romániai magyarság veszélyeztetettségéről tett megállapítását. Ezért platformjuk követeli, hogy az RMDSZ etikai bizottsága vizsgálja ki a szenátor megnyilatkozását. /Botlik József: "Az erdélyi magyarok jogsérelme egyértelműen politikai és etnikai jellegű" = Magyar Nemzet, ápr. 16./ "
1993. április 17-18.
Dr. Boros Béla címzetes érsek a 85. évében jár. Titokban szentelték püspökké 1948-ban. 1951-ben egy koncepciós perben életfogytiglani börtönre ítélték, ebből 14 évet letöltött. Már háromszor kérte Iliescu elnöktől a rehabilitálást, vonják vissza az 1951-es Vatikán elleni per ma is érvényes ítéleteit, de nem kapott választ. /Gazda Árpád: Harmadszor kértem Iliescu elnöktől? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17-18./
1993. április 17-18.
"Bíró Béla a Beszélőben támadta Tőkés Lászlót, ezzel "felbecsülhetetlen szolgálatot tesz Tőkés László legelszántabb ellenségeinek, mindazoknak, akik ilyen-olyan módon tagadják a sajátos romániai "etnikai tisztogatás" tényeit". Bíró Béla remek ötletet nyújt a román szélsőnacionalistáknak, a magyargyűlölőknek, állapította meg Nagy Pál. /Nagy Pál: Lapozgató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17-18./ Bíró Béla cikke: márc. 27-i jegyzet. "
1993. április 17-18.
"Egyed Péter 1991-től Kolozsvárott az egyetem filozófia tanszékének oktatója, jelenleg vendégtanár Szegeden. A magyar egyetemi oktatás helyzetéről adott képet. A magyar oktatás bővítése politikai engedmények tárgya, nem alku, a magyar felet nem tekintik egyenlő partnernek ebben a kérdésben. A Bolyai Társaság nagy beadványokat készített az oktatás témakörében, eljuttatta az egymást váltó oktatási minisztereknek, azonban nem tudott eredményt elérni. Magyari Sándor rektor-helyettes terjesztette fel - Liviu Maior oktatási miniszter kérésére - a magyar beiskolázási keretszámokat, "a bizonyos numerus clausust", tanszékenként. Remélhetőleg ez a létszám nagyobb lesz az egyes tanszékeken levő magyar hallgatói létszámnál. A történelem-filozófia szakon 1991-ben 7, 1992-ben 25 magyar hallgató volt, a szociológián 11, illetve tíz fő. Az egész történelem-filozófia karon mintegy 120 magyar nyelven tanuló hallgató van az első évfolyamon. Jelentős létszámbővülés történt a bölcsésztudományi karon is, ahol 50 fős évfolyamok léteznek, sőt beindult a színművészeti képzés is a karon belül. Viszont a képzőművészeti főiskolán, illetve a Zenekonzervatóriumban alig található magyar hallgató. A történelemtanár utánpótlás nem működik még, a tavalyi éven a második évfolyamon mindössze két magyar hallgató volt, holott legalább ötvennek kellett volna lennie. A magyarság politikai vezetőinek meg kellett volna indítani az önálló magyar egyetemi képzést. A matematika szakon nagyon erős magyar csoportok vannak, évente 40 magyar hallgató van, a fizika karon kevesebb. Az orvosképzésnek változatlanul nagy a persztízse, azonban a végzős hallgatók, szinte testületileg, Magyarországra készülnek. A nagy lelkészhiányra tekintettel Kolozsváron a Protestáns Teológiai Intézetben az utóbbi években 100 fő körül van egy évfolyam. "Az 1945 után indult erdélyi magyar írók 60 százaléka áttelepedett Magyarországra, a képzőművészek derékhada szintén csoportosan hagyta el az országot. A legjobb színészek szintén áttelepültek, illetve meghívottként évek óta különböző magyarországi színházaknál játszanak, Emiatt a szatmárnémeti Északi Színház és a temesvári magyar színház az összeomlás küszöbén áll. A Kriterion összeomlott, ezzel megszűnt a koordinált romániai magyar könyvkiadás. - "A magyar politikai szervezeteknek jól kidolgozott célprogramokra lenne szüksége, saját bankrendszert, a földtulajdonnak a rendszerét, bizonyos jogi intézményeket kellene kiépíteni..." /Simó Márton: Beszélgetés Egyed Péter író-filozófussal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17-18./"
1993. április 17-18.
1992. októberében létrejött Székelyudvarhelyen, majd Kolozsváron a Civitas Alapítvány, melynek célja a szakértői tanácsadás biztosítása a települések önkormányzatai számára. Tevékenységük elsősorban: az önkormányzati tanácsadások megszervezése, továbbképzések, a gazdasági kultúra terjesztése ás a beérkező pályázatok elbírálása. Kezdeményezői között van Kolumbán Gábor, a Hargita megyei tanács alelnöke. /K. R.: A Civitas Alapítvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17-18./
1993. április 17-18.
Vita Zsigmond emlékezett arra, hogy 1944 őszén 15-16 éves magyar fiúkat és lányokat is elvittek a Tirgu Jiu-i internálótáborba. DávidElekes Viktor Árpád 16 éves tanulót 30 diáktársával együtt vitték el Sok iskoláslányt szintén elhurcoltak. A Bethlen Gábor Kollégiumból /Nagyenyed/ a következő tanárokat internálták: Elekes Viktor, Horváth Zoltán, Jarosievitz Zoltán. Vass Albert, Vita Zsigmond, továbbá Kacsó Sándort és a magyar intézmények vezetőit, tisztviselőit. Az egyik túlélő lány elmondta, hogy egy barakkban 150 nőt helyeztek el, négysoros emeletes priccsen aludtak, hátul volt a mosdó, ahol a katonák szeme láttára hideg vízzel kellett mosakodniuk. A tanulókat 1945 júniusában engedték szabadon. /Vita Zsigmond: Tanulók a Tirgu Jiu-i lágerben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17-18./
1993. április 19.
Nagykanizsán ápr. 17-én a városért és Délnyugat-Magyarországért létrehozott alapítvány szervezett fórumot, ahol Jeszenszky Géza külügyminiszter tartott előadást, jelen volt Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének elnöke és Pozsonyec Mária, a Muravidéki Magyarok Érdekközösségének elnöke. Jeszenszky Géza kifejtette: a Kárpát-medencében 75 év óta hol tudatos, hol lappangó asszimiláció folyik. A magyar kormány alapelve a lehető legjobb viszony megteremtése a hét szomszéd országgal. Jeszenszkyhez hasonlóan Markó Béla is hangsúlyozta, hogy a megmaradás hatékony eszköze az autonómia. Többször kell találkozni a különböző tájakon élő magyaroknak. Romániával ellentétben Kárpátalján szabadon lenghet a magyar lobogó, mondta Fodó Sándor. Kárpátalján ma már nem a diktatúra és az elnyomás jelenti a veszélyt, hanem a súlyos gazdasági válság, hangsúlyozta. A Mura vidékén mindössze tízezer magyar él, a szlovén többség féltőn gondoskodik róluk, számolt be helyzetükről Pozsonyec Mária. /L. P.: Közös föllépés. = Új Magyarország, ápr. 19./
1993. április 19.
"Iliescu elnök is részt vesz az ápr. 19-én Washingtonban a Holocaust Múzeum megnyitása alkalmából rendezett emlékezésen. Iliescu Moses Rosennel, Románia főrabbijával utazik Washingtonba. Iliescu elnököt és pártját a zsidóellenes szélsőséges pártok is támogatják. Nemrégiben Moses Rosen külön kihallgatáson volt Iliescunál, és kérte az Europa, illetve Romania Mare antiszemita lapok betiltását. Iliescut nem hívta meg az amerikai kormány, ezért útja magánvállalkozásnak minősül. Iliescu szívesen találkozott volna Clinton elnökkel, de kérését elutasították. A bukaresti elnöki hivatal cselhez folyamodott: felbérelt egy lobby-társaságot, amely megkíséri elérni az Iliescu-Clinton-találkozót. Állítólag a társaság 200 ezer dollárt kap fáradozásáért. /Botos László: Rendhagyó román "páros" Washingtonban. = Új Magyarország, ápr. 19./"
1993. április 19.
Több elképzelés létezik az erdélyi autonómiáról, melyek az RMDSZ vezetői - Szőcs Géza, Katona Ádám, Balázs Sándor - nevéhez kötődnek. Legutóbb dr. Csapó József autonómia-tervezete /Memorandum a romániai magyarság belső önrendelkezéséről - közölte: Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 1./ jelent meg. Király Károly szerint Csapó Józsefé a legjobb a tervezetek közül. Ez a tervezet vitaalap lehet a jövőben. /Tibori Szabó Zoltán: Az erdélyi önrendelkezés tervei. = Népszabadság, ápr. 19./
1993. április 20.
Iliescu elnök ápr. 18-án részt vett a bukaresti zsinagógában a holocaust áldozataira emlékező szertartáson és beszédében kiemelte: országa megszakítás nélkül diplomáciai kapcsolatot tartott Izraellel, a román alkotmány szavatolja minden állampolgár egyenlőségét. Hangsúlyozta, hogy a román hatóságok fellépnek az antiszemitizmus ellen. Rosen főrabbi kiemelte: a zsidó közösség hatszáz éves történelme során először lépett be román államfő a zsinagógába. /Bogdán Tibor, Bukarest: Hatszáz év óta először lépte át zsinagóga küszöbét román államfő. = Magyar Hírlap, ápr. 20./
1993. április 20.
Az Országgyűlés meghívására ápr. 19-én kétnapos látogatásra Budapestre érkezett az RMDSZ szenátusi és képviselőházi frakciójának küldöttsége. A Markó Béla elnök által vezetett 32 fős delegáció találkozott Antall József miniszterelnökkel, Göncz Árpád köztársasági elnökkel, Szabad Györggyel, az Országgyűlés elnökével és Entz Gézával, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. Markó Béla cáfolta a román sajtókommentárokat, hogy összmagyar találkozó zajlana Budapesten. Mi egy másik ország törvényhozó testületének vendégei vagyunk, mondta, ugyanakkor egy nemzethez tartozunk. Markó Béla kifejtette, hogy az RMDSZ saját céljait valósítja meg, céljai elérésében elvárja a magyar kormány és a pártok segítségét. Az RMDSZ-nek egyúttal szüksége van a különböző európai fórumokon való jelenlétre. - Markó Béla a magyar kormány egyik legfontosabb intézkedésének nevezte a Duna Televízió beindítását. /Dési András: Az RMDSZ üdvözli a Duna TV beindítását. = Népszabadság, ápr. 20./ Antall József hangsúlyozta, hogy a kormányzatot alkotmányjogi előírások kötelezik a határon túl élő magyar kisebbségekkel való törődésre. Rámutatott arra, hogy valamennyi fórumon támogatják Románia európai integrálódását, feltételezve az emberi jogok és a kisebbségvédelem nemzetközi normáinak betartását. /RMDSZ-törvényhozók a parlamentben. = Magyar Nemzet, ápr. 20./
1993. április 21.
Bukarestben ismeretlen tettesek zsidó sírokat gyaláztak meg, adta hírül az Evenimentul Zilei (Bukarest), ápr. 13-i száma. A cikket átvette: Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), ápr. 21./
1993. április 21.
"Románia "a világ egyik legliberálisabb kisebbségi törvényével" rendelkezik, állította a Nyezaviszimmaja Gazeta ápr. 20-i számában az újonnan kinevezett moszkvai román nagykövet, Constantin Girbea. Elutasította azt, hogy a "magyar-kérdés" aktuális lenne Romániában. Kolozs megyében például, ahol a magyarok mindössze 20 %-át adják a lakosságnak, több magyar újság jelenik meg, mint román, mondta. "Hallották volna, hogy elnökünk, Iliescu úr a világ összes románjának elnökévé kiáltotta volna ki magát?! Magyarország kormányfője, Antall József ugyanis ezt tette! /V. L.: Az új moszkvai román diplomata a kisebbségekről. = Magyar Nemzet, ápr. 21./"
1993. április 21.
Bukarestben zsidó sírokat gyaláztak meg, írta a hetilap, idézve az Evenimetul Zilei ápr. 13-i számát. /Zsidó sírokat gyaláztak meg Bukarestben! = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), ápr. 21./
1993. április 21.
Octavian Buracu, az Interetnikai Párbeszéd Társaság elnöke nyilatkozatában rámutatott arra, hogy Kolozsvárott etnikai tisztogatás folyik, a város közigazgatásából módszeresen eltávolították a magyar nemzetiségűeket. Tiltakozott amiatt, hogy akik ezt szóvá teszik, azokat a román nép ellenségének nevezik. /Kolozsvárott etnikai tisztogatás? = Pesti Hírlap, ápr. 21./
1993. április 21.
A régi megszüntetett Udvarhely megye visszaállítását követelték többen Székelyudvarhelyen. Élükön áll Katona Ádám, aki bejárta Udvarhely szék falvait. Az Udvarhelyi Híradó márc. 16-i számában már úgy fogalmazott, hogy csak az Iliescu-rezsim magyar kiszolgálói ragaszkodnak a mostani Hargita megyéhez. Az Erőszakkal Megszüntetett Megyék Ligája 1991 tavaszán Iliescu elnöktől 21 történelmi megye visszaállítását kérte. Akkor az elnök 7-8 megye visszaállítását ígérte meg, újabban pedig már csak háromról van szó, de Udvarhely megye benne szerepel. Székelyudvarhely 41 ezer lakosának 95 százaléka magyar, mindössze 750 román él a városban. Marosi Barna felhívta a figyelmet arra, amennyiben újra megyeközpont lenne a város, 72 megyei intézményt kellene felállítani, ez 4000 embert jelentene, családtagokkal 12 000 fő. A megyei intézményekben jóformán nincs is magyar, ezért a hatalom az új megyében is románokat nevezne ki, megindulhatna a románok betelepítése. Emiatt nem célszerű most megyésíteni. /Marosi Barna: Etnikai csapda: Udvarhely megye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./
1993. április 21.
Dr. Kilyén Károly nyílt levelet intézett Iliescu elnöknek, tiltakozva a magyarellenes diszkrimináció miatt. Hiába járt közbe Kerekes Károly képviselő, megkeresve Ulpiu Popa Cherecheanu korábbi főügyészt, Petre Ninosu igazságügyi minisztert, nem tudta elérni a diszkrimináció megszüntetését: Maros, Szatmár és Kolozs megyékben nem adják meg a volt szovjet hadifoglyoknak járó juttatásokat, de csak a magyaroknál járnak így el, a jelzett megyékben a volt román hadifoglyok megkapják a juttatásokat. Hiába próbáltak a magyar jogosultak bírósághoz fordulni, kérésüket ott is elutasították. Igaza van Tőkés Lászlónak, bizonyos értelemben etnikai tisztogatás folyik. /Dr. Kilyén Károl. Nyílt levél Ion Iliescu úrnak, Románia elnökének! = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21./
1993. április 21.
A Népújság közölte az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 1201/1993-as ajánlásának szövegét. /Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 1201/1993-a ajánlása. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21./