"A román parlament 19-én szavazott a bizalmatlansági indítványról. Az előző napon Iliescu elnök a televízióban durván kirohant az indítványt kezdeményező ellenzéki pártok ellen, beleértve az RMDSZ-t. A parlamenti ülésen a miniszterelnök Iliescuhoz hasonlóan beszélt, baloldali árulásnak minősítve az indítványt. A Nagy Románia Párt elnöke, Corneliu Vadim Tudor útszéli hangon támadt a "magyar- és cigánybérenc" ellenzékre, különösen az RMDSZ-re. Erre a hangnemre az ellenzék kivonult a teremből. Adrian Severin /Nemzeti Megmentési Front/ kijelentette, hogy Corneliu Vadim Tudor, illetve a Szocialista Munkapárt-beli Adrian Paunescu-féle neofasiszta, szélsőséges nacionalista szónoklatoknak nincs helye a parlamentben. Végül elvetették a bizalmatlansági indítványt, a 462 jelenlevőből 260-an elutasították, 192-en pedig támogatták. /Kiis Zsuzsa, Bukarest: A román parlament leszavazta az ellenzék bizalmatlansági indítványát. = Magyar Nemzet, márc. 20./"

"A Romániai Magyar Kisgazdapárt elítélte a minősíthetetlen sajtókampányt és a parlamenti rágalomhadjáratot, amely Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke ellen irányul. Különösen fájdalmas, hogy ebben az ellenzék képviselői is részt vettek. Lehet, hogy nem túl szerencsés az etnikai tisztogatás kifejezés, de Tőkés László olyan kirívó eseteket említett, amelyeket nem lehet kozmetikázni: "Románia börtöneiben továbbra is ártatlanul elítélt magyarok szenvednek." "A munkahelyekről legelőször a magyarokat bocsátják el. Bármelyik marosvásárhelyi vállalat statisztikáját hozhatjuk fel bizonyítékként. A szemünk láttára, szinte egyik napról a másikra változott meg a nagyvárosok és települések nemzetiségi összetétele. Marosvásárhelyen például 1910-ben 1700 román anyanyelvű élt, ma 163 625 lakosból 75 812 román és 83 681 magyar." "...az egyoldalú elbocsátások révén a romániai magyarság nagyobb számban kényszerül kivándorolni." /A Romániai Magyar Kisgazdapárt álláspontja. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 20./"

Szászrégen RMDSZ-bizottsága tiltakozik az ellen, hogy Pop Eremia polgármester utasítására leszereltek egy kétnyelvű cégtáblát a városban. A leszerelést - provokatív célzattal - éppen márc. 15-re időzítették. Követelik a kétnyelvű tábla visszahelyezését. /Tiltakozás. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 20./

Szinte naponta érkeznek kisebb-nagyobb közösségek pénzadományai Cseresznyés Pál és Szabadi Ferenc, az 1990. márciusi vérengzés utáni kirakatperek áldozatinak megsegítésére. Lázár András, az RMDSZ Maros megyei főkönyvelője, egyben a pénzadományok kezelésével megbízott kuratórium tagja elmondta, hogy a gyűjtést Jung Ildikó, Cseresznyés Pál védőügyvédje kezdeményezte a múlt évben, majd tavaly szeptemberben azt az RMDSZ is meghirdette. Ez év február végéig 4,6 millió lej gyűlt össze. A legeldugottabb magyar falvakból is érkeztek segélyek. A pénzből Cseresznyés nevére 1,2 millió lejt, Szabadiéra 520 ezer lejt tettek bankszámlára, továbbá havonta küldenek csomagot mindkettejüknek. A pénzből segítik a többi márciusi elítéltet, továbbá az oroszhegyi és zetelaki elítélteket is. A megmaradt pénzt kamatozó bankszámlán helyezték el. /Szucher Ervin: pénzadományai Cseresznyés Pál és Szabadi Ferenc pénze. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 20./

"Két hónapja választották meg Kovács Lászlót az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökévé. Kovács László elmondta, hogy a külügyi bizottság szakmai színvonala megfelelő, megállná az összehasonlítást bármely fejlett demokrácia hasonló testületével. Úgy látja, hogy a magyar külpolitika nem használja ki megfelelően a lehetőségeket. Szerinte "a szomszédok érzékenységének időnkénti figyelmen kívül hagyása, az esetenként meggondolatlan nyilatkozatok, a múltbeli sérelmek állandó felemlegetése" sokat ártottak. /Décsi Katalin: Mérlegen a magyar külpolitika. Beszélgetés Kovács Lászlóval. = Népszava, márc. 20./ "

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége nyílt levelet intézett az ország vezetőihez és képviselőihez, kérve a tanügyi törvénytervezet visszavonását. Kifogásolják a túlzott központosítást, a törvénytervezet nem tartalmazza az iskolai autonómia alapelveit, az egyetemi autonómia pedig puszta fogalom marad, az egyházi oktatást csak az egyházi személyek képzésére szűkíti, a központosítás jellemzi a nemzeti kisebbségek oktatását is, elfogadhatatlan a kisebbségek oktatásával kapcsolatos rész /egyes tárgyakat csak románul lehet tanítani, több szakon nem lehet anyanyelven tanulni/. /A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége nyílt levele. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20-21./

"Márc. 20-án Gyulán nem hivatalos találkozón tárgyalt Jeszenszky Géza külügyminiszter Teodor Melescanu román kollégájával, abból az alkalomból, hogy a Magyarországi Románok Szövetsége meghívásának eleget téve mindketten részt vettek Liviu Rebreanu román író, szobrának avatásán. Egyetértettek abban, hogy a kisebbségek képviselőit bevonják a tárgyalásokba, ennek megfelelően a magyarországi románok képviselője, Petrusán György részt is vett a találkozón, az RMDSZ képviselői viszont nem lehettek jelen, őket ebédre hívták meg. Megállapodtak abban, hogy a közeli hónapokban két új határátkelőt nyitnak meg Méhkeréknél és Battonyán, a magyar fél a főkonzulátusok újramegnyitását szorgalmazta, a román válasz: "a kérdéssel elvileg lehet foglalkozni". Melescanu hangsúlyozta, hogy a magyar-román alapszerződésben szerepelni kell annak, hogy Magyarországnak nincsenek területi követelései. /Nem volt áttörés a román-magyar külügyi találkozón. = Magyar Nemzet, márc. 22., Kőváry E. Péter: Magyar-román tárgyalások. = Népszabadság, márc. 22./"

A La Libre Belgique márc. 20-i száma Jeszenszky-interjút közölt, melyet Christine Dupre készített. Az interjúban a magyar külügyminiszter elmondta, hogy a határokat már százszor elismertük. A fennálló bizonytalanság az egyetlen kártyánk, amivel garantálhatjuk a magyar kisebbségek jövőjét. Hermann János külügyi szóvivő még a megjelenés napján cáfolta a belga lapban közölteket: Jeszenszky Géza külügyminiszter ilyen kijelentéseket nem tett. /Külügyminiszterünk interjúja egy belga lapnak. = Új Magyarország, márc. 22./

Márc. 20-án Tordán ünnepélyesen megemlékeztek a vallásszabadságot meghirdető országgyűlés 425. évfordulójáról. Az EMKE és az RMDSZ szervezésében zajlott az ünnepség. A romániai magyar egyházak vezetői mondtak beszédet az ökumenikus istentiszteleten. A tordai múzeumban az egyházi vezetőket, az RMDSZ-szenátorokat és képviselőket, Ion Ratiut, a Román Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt egyik vezetőjét a város alpolgármestere köszöntötte. Megjelent Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke, Bálint-Pataki József a Határon Túli Magyarok Hivatala képviseletében, továbbá Pozsgay Imre és Bíró Zoltán, a Nemzeti Demokrata Szövetség vezetői. Ezután a helyi unitárius templomban tudományos szimpóziumon hangzottak el hazai és határon túli történészek előadásai. Benda Kálmán történész dolgozatát Dávid Gyula olvasta fel, előadást tartott Csetri Elek, Camil Muresan, Paul Philippi professzor, Poszgay Imre, Szabó Árpád teológiai professzor és Várkonyi Ágnes, a budapesti ELTE tanszékvezető professzora. /(bodolai): Egy szellemiséget érlelt. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 23., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

Fanyalgás és szkepticizmus jellemzi a román sajtóvisszhangot a magyar-román külügyminiszteri nem hivatalos találkozóról. /M. P., Bukarest: Gyulai találkozó. = Népszabadság, műrc. 23./

Romániában ismertették három moldovai állampolgár nyilatkozatát, akikről két moldovai lap azt állította, hogy Romániában, a hírszerző szolgálat különleges kiképző táborában terrorista kiképzést kaptak, hogy részt vegyenek a Románia és a Moldovai Köztársaság azonnali egyesülését ellentő Mircea Snegur elnök elleni államcsínyben. Az állítás ellen annak idején tiltakozott a hírszerző szerv, az SRI, sőt, az SRI főnöke, Virgil Magureanu személyesen ment Chisinauba, hogy tisztázza szervezetét Snegur elnök előtt a vádak alól. A három érintett moldovai állampolgár közölte, nem terrorista, ellenkezőleg, antiterrorista kiképzében részesülnek. Vasile Calmoi moldovai állambiztonságügyi miniszter közölte: az ügyben vizsgálatot indítottak. /Bogdán Tibor, Bukarest: Nem terrorista - antiterrorista. = Magyar Hírlap, márc. 23./

Két értékes könyv jelent meg a budapesti Európa és a bukaresti Kriterion gondozásában, Imreh István-Pataki József: Kászonszéki krónika /1650-1750/ és Antal Imre: Gyimesi krónika. Ahol a kászoni krónika végetér, valójában ott kezdődik a gyimesiek története /1764/. A kászoni öt település /Feltíz, Altíz, Impér, Jakabfalva, Újfalu/ katonáskodó székelysége igyekezett megtartani kialkult rendjét. Katonákból, bujdosókból, menekülőkből verbuválódott a Gyimes vidékének népe. Innen szóródtak tovább ki vissza Csíkba, vagy miként a hétfalusiak, Brassó mellé. Az erdélyi magyarság számára ma is ugyanaz a kihívás, mint sokszor a múltban. A kászoni székelyek önmegőrzése avagy a gyimesiek választotta vándorlás, csángó sors. /M. Á.: Maradó székelyek, elmenő csángók. Krónika Kászonból, Gyimesből. = Pesti Hírlap, márc. 23./

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke egy hetet töltött Párizsban. Költőként, a Látó szerkesztőjeként kapott meghívást a párizsi könyvszalonba, időközben az RMDSZ vezetője lett, ezért politikai tárgyalásokat folytatott. Több magasrangú kormányhivatalnok fogadta. Eszmecserét folytatott Raymond Barre-ral, az UDF egyik befolyásos, a magyar ügyek iránt fogékony személyiségével. = Markó Béla hangsúlyozta, hogy a kisebbségi kérdés az európai biztonság egyik alkotóeleme. /(m. j.): Raymond Barre fogadta Markó Bélát. = Magyar Nemzet, márc. 24./

"Az a tény, hogy a magyar parlament nemrégiben a határzáradékra hivatkozva elutasította a magyar-ukrán alapszerződés szövegét, "jelzés, amely megerősíti meggyőződésünket, miszerint a határok kérdésében külön kitételre van szükség" a román-magyar alapszerződésben. Így összegezte álláspontját Gyuláról hazatérve Teodor Melescanu külügyminiszter. /B. T,, Bukarest: Románia ragaszkodik a szerződésen a "határzáradékhoz". = Magyar Hírlap, márc. 24./"

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke szerint opportunizmus jellemzi az RMDSZ két frakcióvezetőjét, Verestóy Attilát és Tokay Györgyöt. "Ők - a mérsékeltek még szépnek nevezhető vonalán nagyon könnyen tovább csúszhatnak ebben az irányban." "A visszarendeződés veszélye az RMDSZ-en belül is fennáll az "ebben a közegben így kell viselkedni" attitűdben. "Nem szabad újból járomba tennünk a nyakunkat" - figyelmeztetett. Az RMDSZ és az ellenzék viszonyáról is szólt Tőkés László: "A sokat vitatott" kijelentésemhez "való viszonyulás végül is próbája volt az ellenzék és az RMDSZ szövetségének. Kiderült. hogy kritikus helyzetben nem működik ez a szövetség. Nekik szükségük van ránk - eddig terjed a barátság. De ha mi kerülünk bajba, rájuk végképp nem számíthatunk." /Kocsis Károly: "Nem szabad újból járomba tennünk a nyakunkat". = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), márc. 24./"

Verestóy Attila Tőkés László püspökkel kapcsolatban megjegyezte: ha az RMDSZ részéről valaki külföldre utazik, tartsa a kapcsolatot az otthoniakkal, számoljon be megnyilatkozásairól. /Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), márc. 24./

Az új társadalmi és gazdasági kihívásokkal szembeni válságmenedzselő tevékenység az RMDSZ egyik alapvető kötelessége, mondta Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Az RMDSZ stratégiai célkitűzése a belső önrendelkezés elfogadtatása mind belföldön, mind külföldön. Az RMDSZ másik törekvése, hogy a kisebbségi jogvédelmet felváltsa a kisebbségi önrendelkezési koncepció, tehát a jogvédelmet egy olyan önrendelkezési struktúra garantálja, amely az állam alaptörvényében jelenjen meg. Tőkés László etnikai tisztogatással kapcsolatos kifejezéséről szólva Takács Csaba emlékeztetett arra, hogy szövegkörnyezetéből kiragadott idézetről van szó, a román tévé manipulált ezzel. Nagyon szeretnék leválasztani Tőkés Lászlót a közösségétől, ne adjunk ehhez segítséget, mondta. /Lokodi Károly: Hit nélkül nem lehet társadalmaz építeni. Exluzív interjú az RMDSZ ügyvezető elnökével. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), márc. 24./

Elejtették a vádat Doina Cornea asszony ellen, mivel az államrend megdöntését célzó felbujtás kísérlete nem igazolódott. /Elejtették a vádat Doina Cornea ellen. = Új Magyarország, márc. 24./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kolozsváron, márc. 20-án tartott évi rendes közgyűlésén Kiss András főtitkár ismertette az elmúlt évi tevékenységet. Megindult végre a tudományos munka. Ezt bizonyítják a múlt évben meghirdetett honismereti pályázatra beérkezett igényes munkák. A beérkezett 77 pályaműre három első, kilenc második és tizenöt harmadik díjat adtak ki. Az első díjas pályamunkák szerzői Wolf Rudolf /Kolozsvár/, Csergő Bálint /Csíkszereda/ és Gyöngyösi János /Székelyudvarhely/. Az EME további kezdeményezései között szerepel a gazdag könyvtár létesítése, a szakosztályok régi folyóiratainak újraindítása, az Erdélyi Múzeum 54. száma. Az EME Hírlevele számos kiadásra váró munkát sorolt fel. /Sz. K.: Erdélyi Múzeum-Egyesület. Megindult végre a tudományos munka. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

A Gheorghe Funar által vezetett Román Nemzeti Egységpárt parlamenti csoportjából különbizottság alakult abból a célból, hogy Tőkés László ellen terhelő adatokat gyűjtsenek. A párt alelnöke és szóvivője, Cornel Brahas kijelentette, hogy feljelentik Tőkés László püspököt románellenességért és hazaárulásért. /Bogdán Tibor, Bukarest: Funarék feljelentik Tőkést. = Magyar Hírlap, márc. 25./

"A közelmúltban Csíkszereda vendége volt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. A művelődési házban sok kérdés hangzott el, ezt akár egy sajtóértekezlethez is lehetne hasonlítani. Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ gondol-e önálló népszámlálásra, a válasz az volt, hogy régebben volt ilyen terv, de azután nem valósult meg. Óriási szervezési munkát jelentett volna. Most újra fel kell vetni ezt a gondolatot. A népszámlálás 1,6 millió magyart jelzett Romániában, de "a mi becsléseink szerint jóval több magyar él" az országban. Jelenleg nem szabad megengedni, hogy új közigazgatási felosztás létrehozását felvessék. "Mert nekünk még nincs akkora erőnk, hogy meg tudjuk akadályozni: egy ilyen új felosztás nem a mi kárunkra történjen." Erdély mindig az autonómiák földje volt. " Az RMDSZ már több mint egy éve kérte, hogy rést vehessen az alapszerződés tárgyalásán. A magyar külügyminisztérium ezt természetesnek tartotta, a román külügyminisztérium viszont visszautasította a kérést. " Markó jelezte, hogy az RMDSZ sérelmi listájának nyersanyaga elkészült, rövidesen befejezik a feldolgozását. A másik készülő RMDSZ-dokumentum az igénycsomag, a nemzetiségi statútum, amely alkotmánymódosítással, új törvényekkel kívánja rendezni az erdélyi magyarság helyzetét, az autonómia elveinek megfelelően. Markó kifejtette, hogy nincsenek illúziói. Folytatódik a visszarendeződés. Ezt jelzik Funar kolozsvári polgármester intézkedései, a prefektusok kinevezése egyes erdélyi megyékbe vagy a televízió magyar adása körüli vita. /Botos László: Markó Béla RMDSZ-elnök székelyföldi beszélgetése a tagsággal. = Új Magyarország, márc. 25./"

"Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt főtitkára élesen fogalmazott: az RMDSZ nem politikai párt, "nincs joga kisajátítani a politizálást adminisztratív, bürokrata személyek dirigista, irányító munkastílusa szellemében." Szerinte pártját marginalizálták az elmúlt években. Pártja kapcsolatokat épít ki a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárttal, az alelnökkel, Ion Diaconescuval már tárgyaltak. Ugyancsak keresik a jövőben a magyarországi pártokkal és a világ kereszténydemokrata pártjaival a kapcsolatot. /Mózes Edith: Mit akar a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt? Beszélgetés Kelemen Kálmánnak, az RMKDP főtitkárával. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 25./"

Az EMKE könyvtárszervezésének, könyvtárosképzésének és a könyvtárak állománygyarapításának finanszírozására jött létre a Heltai Gáspár Alapítvány. Ügyvezető elnökük, Pillich László beszélt céljaikról: könyvtári és kultúrközpont-hálózat kialakítása. Elsőnek Nagyváradon nyílt meg a Bunyitay Vince Könyvtár, majd az aradi EMKE-könyvtár, 1992. febr. elsején pedig Kolozsváron a bázisközpont, a. Tíz-tizenkét városban tervezik nagyobb könyvtár létesítését, további huszonöt-harminc helységben pedig kisebb létesítését. /Egressy Zoltán: Pillich László a Heltai Gáspár Alapítványról. = Pesti Hírlap, márc. 25./

Bukarestben tanácskozott Románia és Moldova kormányközi bizottsága. Ezt a tanácskozást rendszeresíteni fogják. /(Botos): Bukarest és Chisinau kapcsolatai. = Új Magyarország, márc. 25./

Traian Chebeleu elnöki szóvivő márc. 24-én terjedelmes levelet intézett Gyarmath János főszerkesztőhöz, amelyben félretájékoztatással vádolta meg a Romániai Magyar Szó vezetőjét. Gyarmath János márc. 19-én közölte az Iliescu elnökkel készített interjúját, majd a márc. 20-i számban kommentálta az elhangzottakat. A főszerkesztő jelezte, hogy a márc. 31-i számban közli Chebeleu levelét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./

Márc. 24-én kormányhatározat született arról, hogy megalakítják a Nemzeti Kisebbségek Tanácsát. Előzetesen nem konzultáltak erről az RMDSZ-szel, sem összetételére, sem hatáskörére vonatkozóan. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

Csíkszeredán 1990. szept. 15-től tanulnak moldvai csángó gyermekek, akkor 30-an érkeztek. Kollégiumban laknak, adományok, alapítványok és a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium támogatásával tanulhatnak. /Sarány István: Moldvai csángó-magyar gyermekek Csíkszeredában. = Heti Magyarország, márc. 26./

Németh Zsolt, a Fidesz országgyűlési képviselője visszautasította Bauer Tamás, az SZDSZ kül- és kisebbségpolitikai szakértője Békés határmódosítás? címmel, a Magyar Hírlapban /márc. 10./megjelent írását. Bauer Tamás azt állította, hogy a magyar kormány és az MDF határmódosításra törekszik, továbbá a magyar kormánypolitika ellentétes a határon túli magyarok törekvéseivel. Németh Zsolt leszögezet, hogy a hivatalos magyar külpolitika számos alkalommal kinyilvánította, hogy semmilyen határmódosítást nem kezdeményez. A határok sérthetetlensége helyet kapott a magyar-ukrán alapszerződésben. Németh Zsolt nem ért egyet Bauer Tamással, aki szerint a magyar külpolitika konfrontációra törekszik. A határon túli magyarok túlnyomó többsége támogatja a magyar kormány hivatalos álláspontját a határkérdésben. /Németh Zsolt: A liberálisok és a határkérdés. = Magyar Hírlap, márc. 26./

Az Erdélyi Szövetség a falurombolás elleni tiltakozások idején jött létre, ismertette múltjukat Beke György, aki két éve tölti be az elnöki funkciót. Belőlük szakadtak ki a párhuzamos szervezetek. Tervezik az Erdélyi Szövetség Füzetei című könyvsorozat elindítását. Az első három könyv tartalma: Köteles Pál munkáiból válogatnak, Pomogáts Béla ír a kisebbségi kérdésről, majd a különböző autonómiatörekvésekről gyűjti össze Beke György riportjait és mellékeli a dokumentumokat. Nemrég a magyarországi kisebbségvédelmi szervezetek, a Kárpátaljai Kör, a Rákóczi Szövetség, a Hunyadi Szövetség, a Lakatos Demeter Egyesület és az Erdélyi Szövetség létrehozta a Kisebbségvédelmi Tanácsot, hogy közösen lépjenek fel a kisebbségi jogvédelem érdekében. A határkérdésről Beke György megjegyezte, hogy a román parlament felszólította a kormányt, hogy lépjen fel Besszarábia visszacsatolása érdekében, ahol csak 60 százalékban laknak románok, a Dnyeszteren túli területeken pedig kisebbségben vannak. Ráadásul az a vidék soha nem tartozott Romániához, kivéve az Antonescu-korszaknak azt a három évét, amikor katonailag megszállták Transznisztriát. Románia a határrevízió jegyében lép fel Ukrajnával szemben, ugyanakkor más mércével lép fel nyugati határai kérdésében. Beke György hangsúlyozta hogy tisztességes tárgyalással kell megegyezni, amelyek során biztosítják a kisebbségi jogokat, az önrendelkezést. /Magyar-román alapszerződés. = Köztársaság (Budapest), márc. 26./

Márc. 25-én leváltották a két székely megyében az eddigi magyar-román kettősöket, és helyettük Vlad Adrian Casuneanu ügyvédet nevezték ki Kovászna megye és Doru Voslobant Hargita megye prefektusának. A két megyében felháborodással fogadták a kinevezés hírét. Az RMDSZ képviselői egyébként ez ügyben a hét elején tárgyaltak a kormány megbízottjával Bukarestben, aki megértéséről biztosította őket, de tudatta, hogy a kormány a szélsőséges pártok nyomásának van kitéve, ezért javasolta, hogy tárgyaljanak a kormánypárttal. Casuneanu kinevezése ellen tiltakozást juttatott el a miniszterelnöknek Kovászna Megye Tanácsa. Amennyiben a kormány nem nevez ki más megyefőnököt, Kovászna megye magyar lakossága május elsejétől kitűzi a sárga csillagot. /Balló Áron: Megtörtént a prefektus-váltás: Nacionalista prefektus Kovászna megyében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./ Király Károly Kovászna megyei RMDSZ elnök a szervezet nevében tiltakozott a kormány jogsértő, diszkriminatív intézkedése ellen. A kormány ezzel a döntésével megszegte azt az egyezséget, hogy a megyében fenntartja a kettős prefektus gyakorlatát. Ragaszkodnak ahhoz, hogy a túlnyomórészt magyarlakta megyébe magyar prefektust nevezzenek ki. A megyei RMDSZ-állásfoglalás felszólítja a megyében megválasztott RMDSZ polgármestereket és tanácsosokat, hogy bojkottálják a prefektúrát, éljenek a polgári engedetlenség jogával. Amennyiben a kormány nem veszi figyelembe a jogos követelést, felhívják a megye lakosságát, hogy május elsejétől tűzze ki a sárga csillagot. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./