A bukaresti rádió körkapcsolásos műsorában márc. 6-án nagykövetek szólaltak meg, köztük Ion Donca. Ebből a műsorból derült ki a hallgatók számára, hogy Doncát ideiglenes ügyvivői tisztségéből budapesti nagykövetnek nevezték ki. Az új nagykövet szerint a román-magyar viszony nehézségei közös akarattal leküzdhetők. /Magyar Hírlap, márc. 8./

A szélsőséges, nacionalista Nagy Románia Párt megtartotta első országos kongresszusát /márc. 6-7./ Bukarestben. Kevés párt képviseltette magát, de a kormánypárt küldöttei megjelentek. Ott volt a Romániai Cigányok Általános Szövetségének főtitkára is. Ez azért keltett meglepetést, mert Vadim Tudor pártvezér korábban a cigányok kényszermunkára fogásának szükségességéről beszélt. A kongresszusát tartó párt az RMDSZ betiltását és Tőkés László püspöknek az országból való kiutasítását követelte. A magát magyar nemzetiségű románnak valló Iuliu Furo javasolta, hogy a parlament fogadjon el egy románellenes tevékenység elleni törvényt, követelte az etnikai lapon szervezett pártok betiltását és Tőkés László ügyészség elé állítását. Megjelent Mihaila Cofariu, az 1990-es marosvásárhelyi pogrom román sebesültje, akit már felköszöntött Iliescu elnök is, és akit most Vadim Tudor elnök köszöntött. A küldöttek nyílt szavazással újraválasztották az elnöki tisztségbe Vadim Tudort. /Magyar Hírlap, Új Magyarország, márc. 8./

"Traian Chebeleu, a román elnök szóvivője márc. 5-i sajtóértekezletén kijelentette, hogy az államelnöki hivatal nem nyilvánít véleményt Tőkés László kijelentésével kapcsolatban. "Mi nem tévesztjük össze az RMDSZ-t Tőkés Lászlóval, s az RMDSZ a magyar kisebbség egészével." - "Az RMDSZ-ben vannak személyiségek, akikkel lehet párbeszédet folytatni, de vannak szélsőségesek is." - mondta. /Ferencz L. Imre: Az elnöki hivatal nem reagál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./"

Iliescu elnök márc. 8-án kommünikében összegezte a két hete a romániai pártokkal megkezdett konzultációját. A pártok azonos állásponton vannak több kérdésben, így abban, hogy Románia a stabilitás tényezője maradjon a térségben, a Moldovával történő integrációban, Romániának az euroatlanti struktúrákba való integrálásában, a legnagyobb kedvezmény biztosításában. /Magyar Nemzet, márc. 9./

"Deáky András Gyimesbükk RMDSZ elnöke cáfolta Adrian Paunescu szélsőséges, fasiszta lapjában, a Vremea-ban márc. 4-én megjelent Vasárnap Gyimesen /Bákó megyében/ kitört az RMDSZ és Magyarország háborúja Románia ellen című cikkét. Pontról pontra cáfolta a lap állításait, nem igaz, hogy aláírásokat gyűjtött a független "Székely-Magyarország" létrehozása érdekében. A cikk célja az uszítás volt. /Deáky András Gyimesbükk község RMDSZ elnöke: Nincs háború a Gyímesekben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./"

A napokban tért vissza kéthetes nyugati útjáról Reizer Pál szatmári római katolikus megyéspüspök. Egy hétig Rómában tartózkodott, majd Németországba utazott, Münchenben és Stuttgartban találkozott a nyugati szórványban élő magyar katolikusokkal és az egyházmegyéjéből kivándorolt papokkal. A Katolikus Magyar Értelmiségiek Mozgalmának tagjait tájékoztatta az erdélyi helyzetről, a gondokról, a kivándorlásról, az egyházi javak visszaadásának halogatásáról, de a pozitív jelekről is beszélt. A szatmári egyházmegye 1 magyar papja él Németországban és Svájcban, ott teljesítenek szolgálatot, de továbbra is a szatmári egyházmegyéhez tartoznak. /Sike Lajos: Nyugati magyarok között járt Reizer püspök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

"Beke György kelt Molnár Gusztáv, a Budapestre áttelepült "egyik legjelentősebb sorspolitikus" védelmére. Molnár Gusztáv mindig szembenállt a diktatúrával, titkosrendőrök figyelték, amikor még Romániában élt. Molnár Gusztáv az önrendelkezés híve. Kiss Gy. Csaba a Közép-Európa Intézet új igazgatója leirredentázta a magyar nemzeti felelősség szószólóját, Molnár Gusztávot. Kiss Gy. Csaba elhatárolta magát attól a politikai irányvonaltól, amelyet Molnár Gusztáv képvisel, mert ez a békés irredentának a megjelenítése. /Új Magyarország, 1992. dec. 4./ Fájdalmas, hogy amikor a kisebbségi sorskérdések közös megoldásáról kellene gondolkodni, akkor Molnár Gusztávnak az irredentizmus vádja ellen kell egyik kollégájával szemben védekeznie. Ilyen alapon le lehetne irredentázni, írta Molnár Gusztáv a Limesben Pierre Béhart, aki a jövőt a dunai föderációban látja, a párizsi Méray Tibort, a budapesti Glatz Ferencet vagy a New Yorkban élő Deák Istvánt. /Beke György: Békés irredentizmus? Bántó címkézés. = Új Magyarország, márc. 9./"

"Az ellenzéki Romania Libera márc. 9-i számában visszatért Tőkés László püspök nyilatkozatára és két cikkben is élesen elítélte a "felelőtlen kijelentést". /Romania Libera, márc. 9. - ismertette: Magyar Nemzet, márc. 10./"

A román parlamentben márc. 9-én heves vita zajlott Vacaroiu miniszterelnök kormányprogramjáról. Az ellenzék végül nem terjesztette be a bizalmatlansági indítványt, mert ennek nem lett volna sikere. Az RMDSZ nevében Borbély László és Verestóy Attila a túlzott centralizációt és az etatista hajlandóságot kifogásolta. /B. T.: Bukarest: Programvita a bukaresti törvényhozásban = Magyar Hírlap, márc. 10./

Az RMDSZ háromszéki választmánya állásfoglalásában kiállt Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke mellett, elutasítva a személye elleni irányuló és a romániai magyarságot megosztani kívánó próbálkozásokat. Tőkés Lászlónak az etnikai tisztogatásra utaló kifejezése a statisztikai adatok alapján kimutatható nagyméretű demográfiai változásokra, a szélsőséges nacionalista erők és a kolozsvári polgármester tevékenységére irányulnak. Felkérik az RMDSZ szenátorait és képviselőit, hogy nyilatkozataikban tartsák tiszteletben választóik akaratát. - Ehhez az Állásfoglaláshoz csatlakoztak a Kézdi-, Orbai-, valamint Sepsiszék RMDSZ-polgármesterei. /Állásfoglalás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./

A Dacia Könyvkiadó /Kolozsvár/ 1992 végéig államilag szubvencionált kiadó volt, ettől az évtől állami részvénytársaság lett. A Dacia magyar részlegéről Kerekes György részlegvezető-szerkesztő adott tájékoztatást. 1989 után először a cenzúra miatt fiókban maradt munkákat adták ki, közöttük volt Mózes Attila Vénasszonyok nyara című könyve ötezer példányban, valamint Székely János Új képes krónika című drámagyűjteménye kétezer példányban. A Tanulók Könyvtára sorozatban sikerült kiadniuk Sipos Domokos-, Horváth István-, Jókai Mór- és Mikszáth Kálmán-köteteket. Azelőtt a cenzúra gátolta a könyvkiadást, most a pénz hiánya. Az erdélyi kiadók számára óriási konkurenciát jelentenek a Magyarországról behozott könyvek. Sikerkönyvük volt viszont Kányádi Sándor Vannak vidékek című verseskötete, 11 ezer példányban jelent meg, azonnal elkapkodták, Tőzsér József csíkszeredai könyvterjesztő jelezte: újabb ötezer példány utánnyomására volna szükség. /Kisgyörgy Réka: A Dacia Könyvkiadó múltjáról, jövőjéről? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke nyilatkozatában az RMDSZ-en belüli frakciókról elmondta: "Nem lehet elvárni a több mint kétmilliós erdélyi magyarságtól, hogy egyformán gondolkodjék", a politikai irányzatok szerinti tagozódás nem mond ellent annak, hogy az RMDSZ kollektív érdekvédelmi szövetség. - Az egyes RMDSZ-frakciók által delegált szakértői munkacsoportnak kell kidolgozni az autonómia-elképzeléseket. - Tőkés László kijelentésével kapcsolatban Markó Béla hangsúlyozta, hogy az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nem nyilatkozatot tett, hanem válaszolt egy újságíró kérdésére. "Fogalmazása valóban nem volt szerencsés..." "Tőkés László egy szóval sem állította, hogy Romániában szervezett népirtás vagy erőszakos kitelepítés folyik." A "szövegkörnyezetből világosan kiderült, hogy mire gondol: arra, hogy bizonyos gazdasági és egyéb módszerekkel "bíztatják" a kisebbségieket arra, hogy máshol próbáljanak meg boldogulni, a cinikus sugalmazásról nem is beszélve." - Az RMDSZ-t szerte világon mindenütt elismerik a romániai magyarság törvényes képviselőjének, csak Románia nem. /Bokor András: Beszélgetés Markó Bélával. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 10./ Markó Béla a Háromszék munkatársának is nyilatkozott. Az RMDSZ-en belül számtalan elképzelés, áramlat, ideológia és többféle érdek is létezik. Ez természetes. "Az lenne természetellenes, ha egy egész közösséget egy véleményre akarnánk kényszeríteni. Az RMDSZ vezetőjének legfőbb kötelessége: felismerje, hogy a részigazságokból tevődik össze a végső igazság, és úgy próbáljon építkezni, hogy ezek szabadon érvényesüljenek." Az RMDSZ-nek "a lehető legegységesebbnek kell lennie akkor, amikor a romániai magyarság, az erdélyi közösség érdekeit képviselik a politika színterén." /Simó Erzsébet: A szövetségi elnök nyilatkozik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./ "

"Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke nyilatkozatában elsorolta, mi mindenről volt szó az RMDSZ vezetői és Iliescu találkozóján. Elmondták az elnöknek, hogy mit értenek az autonómián. Az oktatási autonómia teljesen önálló magyar oktatási rendszert jelent, amelyet az állami költségvetés finanszíroz. Felvetették a kisebbségi jogsérelmeket, az etnikai diszkriminációt, elsősorban az igazságszolgáltatásban és a helyi közigazgatásban, a magyar köztisztviselők alkalmazásában. Például Biharban alig van magyar közalkalmazott, Kolozsvárról nem is beszélve, de Marosvásárhelyen is hasonló a helyzet. "Negyedszer veszek részt olyan RMDSZ-küldöttségben, amelyet Iliescu úr hív megbeszélésre, de egyszer sem következett be változás a mi ügyünkben, sőt egyre szorosabbra szövődnek a szálak a kormánypárt és azon politikai csoportosulások között, amelyek megválasztásához biztosították a szavazattöbbséget, vagyis a román nacionalista, szélsőséges erők között." Az RMDSZ célkitűzése, a belső önrendelkezés hosszú folyamat, amelynek célja a romániai magyarság társadalmi fejlődésének kibontakozása. Az RMDSZ új működési szabályzata feladatköri megosztást tartalmaz, mert a romániai magyar társadalom nem egységes politikai érdekközösség, a liberálisoktól a kereszténydemokratáig, a konzervatívoktól a szocdemekig, a munkavállalóktól a vállalkozókig minden réteg megtalálható benne. A Szövetségi Képviselők Tanácsában jelentkezett az igény ennek tükröződésére. A sokszínű társadalmi összetétel miatt államrendszerhez hasonló struktúrát kellett kialakítani. Nemrég a liberálisok is hasonló szervezeti felépítést dolgoztak ki maguknak. Az RMDSZ-nek van szövetségi elnöke, továbbá ügyvezető elnöksége, amelynek alelnökei a magyar társadalom különböző szakterületeiket vezetik. Sok tekintetben ez megegyezik a kormánystruktúrával, hiszen az ügyvezető elnökségnek alkalmaznia kell a belső törvényeket, amelyeket a Szövetségi Képviselők Tanácsa bocsát ki. Csiha Tamás tehát házelnöknek tekinthető, mert ő vezeti ezt a szabályalkotó testületet. Takács Csaba felajánlotta Kötő Józsefnek, az RMDSZ Kolozs megyei elnökének a kultúra-vallásügyi alelnökséget. Ő ugyanis kiváló ismerője az erdélyi magyar szellemiségnek. Takács politikai alelnöknek a temesvári Bodó Barnát javasolta, Somai József szervezési alelnök lenne, Magyari Nándor az önkormányzati és reformügyi alelnök, a szatmári Fülöp Fischer Ildikó pedig oktatási alelnök. /Nits Árpád: Új integrációs erőforrások a láthatáron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./ "

"Gazda József a csángók mostoha sorsára hívta fel a figyelmet. "Megpróbálnak egy népet megfosztani önismeretétől, önazonosságának tudatától, s így kényszeríteni a beolvadásra, a végleges felszámolódásra " "-menteni kell a még menthetőt. Gyűjteni a nyelvi értékeket, átmenteni az utókornak az évezredes hagyományokat." /Gazda József: Vérrokonaink: a csángók. Legmostohább sorsú rétege nemzetünknek. = Magyar Nemet, márc. 10./ "

Markó Béla RMDSZ-elnök beszámolt a Magyar Hírlap tudósítójának arról, hogy márc. 9-én az RMDSZ parlamenti vezető politikusai találkoztak Bukarestben az Európa Tanács megfigyelőjével, Friedrich Königgel. König jól ismeri a kisebbségek helyzetét, előzetes jelentésében reálisan tükrözte a problémákat. Fontos lenne a tanügyi törvény kidolgozása, szükséges a nemzetiségi törvény. Jelenleg a törvényeket diszkriminatívan alkalmazzák. Beszámoltak Könignek az igazságügyben történt súlyos jogsértésekről, a zetelaki, oroszhegyi és marosvásárhelyi bebörtönzöttekről és a Bolyai Egyetem szükségességéről. /Bogdán Tibor, Bukarest: Markó Béla RMDSZ-elnök nyilatkozata a Magyar Hírlapnak. = Magyar Hírlap márc. 10./ Borbély László, az RMDSZ képviselőházi frakciójának alelnöke a Friedrich Königgel történt megbeszélésről elmondta, hogy König 1992. augusztusi látogatása óta a kisebbséget illetően nem történt változás: nincsenek a kisebbségi jogokat biztosító jogi keretek, szükség van nemzetiségi törvényre, kétnyelvű feliratokra, Bolyai Egyetemre, a tanügyi törvénytervezet diszkriminatív. König megígérte, hogy a főügyésznek is felveti a zetelaki, oroszhegyi, marosvásárhelyi elítéltek ügyét. /Demeter J. Ildikó: Bízunk a reális képben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./

"Markó Béla RMDSZ-elnök nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az RMDSZ brassói kongresszusán minden területi szervezet elfogadta az autonómia alapelveit. Most következik a gyakorlati megvalósítása. - Nem fogadja el azt, hogy elnökké választásával a mérsékelt szárny győzött. - Tőkés Lászlóval állandó konzultációban van, a tiszteletbeli elnök részt vesz a testület munkájában, az Operatív Tanácsban. Az Operatív Tanács a gyors politikai döntések meghozatalára hivatott, ezzel elkerülik a Szövetségi Képviselők Tanácsa túl gyakori összehívását. Meg kell teremteni a romániai magyarság állandó intézményrendszerét, azonban ezen a területen alig tudtak előre lépni. Az egész román társadalomban jelen van a visszarendeződés. A román külügyminisztérium évente összeállítja a fehér könyvet, amelyből kiderül, milyen kedvező a romániai magyarság helyzete. Ez emlékeztet a Ceausescu korszak szemfényvesztésére. El kell készíteni a "magunk fehér könyveit. Reális, sokszorosan ellenőrzött adatok birtokában kell a jogsértéseket a nagyvilág elé tárni." Az RMDSZ-nek minden területen kezdeményezőnek kell lennie. /Tófalvi Zoltán: Beszélgetés Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. = Új Magyarország, márc. 11./"

Csapó József /Nagyvárad/ szenátor az erdélyi magyar autonómia elképzelésről beszélt, mint a kérdés kiváló szakértője. A kiindulópont az 1992. okt. 25-én megfogalmazott Kolozsvári Nyilatkozat, melyben az RMDSZ kinyilvánította a belső önrendelkezési jogot. A belső önrendelkezés utal arra, hogy a romániai magyarság korlátozott önrendelkezésre törekszik. Az RMDSZ kongresszusán a nemzeti kisebbség önminősítést fogadták el. Az erdélyi magyarság él szórványban, viszonylagos többségben és tömbökben is. Ennek megfelelően az RMDSZ háromszintű autonómiaformában gondolkodik. Az összes erdélyi magyarra vonatkozik a kollektív személyi autonómia. A nyelvhasználat, kultúra, oktatás, információáramlás és társadalmi szerveződés területén lenne belső önrendelkezés. Ahol a magyarság egyszerű többségben él, ott a helyi autonómiát igénylik. A helyi autonómia lényegében azonos az EBEÉ 1990. évi genfi dokumentumában foglaltakkal. A tömbmagyarság területén a területi autonómia lenne megfelelő, itt Székelyföld jön számításba. /Csapó József: A magyarság belső önrendelkezést kíván. = Magyar Nemzet, márc. 11./

"Újvári Ferenc /Kolozsvár/ írja, hogy Trianon után "Románia egyes kormányai nem gyarmatosító jogot kaptak, hogy iparosítás, falu- és városfejlesztés ürügyén kiűzzék az őslakosokat, és helyükbe másokat telepítsenek." A jogsérelmet szenvedettek kárpótlása a román kormányra vár. /Újvári Ferenc, Kolozsvár: Kárpótlásra várnak a jogsérelmek. = Új Magyarország, márc. 11./"

Octavian Bratila kiállt Tőkés László püspök mellett: természetesnek tartja Tőkés László állásfoglalását arról, hogy etnikai tisztogatás folyik. Példákat hozott fel arra, hogy a román lapok milyen gyűlölettel írnak a magyarokról. /Octavian Bratila: A cenzúrától az etnikai tisztogatásig. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

"Tőkés László püspök azon kijelentésével, miszerint etnikai tisztogatás folyik Erdélyben, tartalmilag egyetértek - jelentette ki Kreczinger István, az Erdélyi Világszövetség Magyarországi Szervezetének elnöke márc. 10-i sajtótájékoztatóján. Hozzátette: biztos abban, hogy a püspök az etnikai tisztogatás alatt nem a Boszniában zajló tisztogatásra gondolt. Kreczinger ismertette az EVMSZ állásfoglalását az erdélyi magyarság helyzetével és a magyar-román alapszerződéssel kapcsolatban: Közép-Európa békés jövőjének előfeltétele a két nép megbékélése. Szükséges a mindkét nép számára megnyugtató alapszerződés megkötése. Ennek a nemzetközi jog normáira kell épülnie. A tárgyalásokba be kell vonnia a romániai magyarság és a magyarországi románság képviselőit. /Az Erdélyi Világszövetség állásfoglalása. = Pesti Hírlap, márc. 11./ Az állásfogalás szerint "Fölösleges alapszerződésben rögzíteni azt, hogy Romániával szemben Magyarországnak nincsenek területi követelései, elég a helsinki záródokumentum betűjéhez és szelleméhez való ragaszkodás." Kreczinger István elmondta, hogy az Erdélyi Világszövetség tagságának nagy része magyarországi állampolgár. Magyarországi taglétszámuk 2500-300 fő. /N. O.: A magyar-román alapszerződésről. = Magyar Hírlap, márc. 11./"

Elhunyt a 80 éves Magyarországon élő, de tudományos munkássága révén az erdélyi műemlékekhez ezernyi szállal kapcsolódó dr. Entz Géza. Herder-díjjal jutalmazott művészettörténész életműve negyedéves egyetemistaként 1937-ben megjelent, a műgyűjtés történetét felvázoló könyvével kezdődött és fél évszázad múltán Szabolcs-Szatmár megye műemlékei című munkájával zárult. Kiemelkedő munkái között van A gótika művészete, Gótikus építészet Magyarországon, A Mátyás-templom és a Halászbástya. Több erdélyi műemlékeknek szentelt kötete született: Szolnok-Doboka műemlékei, A Farkas utcai templom, A gyulafehérvári székesegyház. Számtalan tanulmánya között vannak a székelyföldi templomerődökről szólók. /Székely Nemzeti Múzeum, Keöpeczi Sebestyén József Műemlékvédő Társaság: A gótiak szerelmesének halálára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 11./

"Sepsiszentgyörgyre látogatott Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, találkozott az RMDSZ háromszéki és sepsiszentgyörgyi választmányával és parlamenti képviselőkkel. Székelyföld az összmagyarság kiemelt, kiváltságos letéteményese, jelezte a püspök. A tömbmagyarságnak nagyobb szerepet kell kapnia az RMDSZ-ben. /Benkő Levente: Nagyobb szerepet a tömbmagyarságnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 9./ Márc. 6-án Kovásznára és Kézdivásárhelyre látogatott Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke és Markó Béla szövetségi elnök. Kézdivásárhelyen a látogatás idején feltűnően sok rendőr és csendőr volt, a rendőrség épület előtt pedig páncélautó állt. Tőkés László arról beszélt, hogy a székely-magyar tömb bázisa az RMDSZ, az egész magyarság túlélésének és jövőjének letéteményese. A hatalom el akarja szigetelni Székelyföldet, ezért is vették össztűz alá a Har-Kov jelentés idején. Megengedhetetlen, hogy ellenséges érzelmű tanfelügyelők döntsenek arról, hogy hány iskola kell Székelyföldön. Markó Béla azzal kezdte, hogy nehéz neki Kézdivásárhelyen, szülővárosában beszélni, majd az RMDSZ küldetéséről beszélt az egybegyűltekhez. A látogatás alkalmával a helybeliek kérdéseire is válaszoltak. Tőkés László püspök értelmezte vitát kavaró kijelentését az etnikai tisztogatással kapcsolatban. "nem véres folyamat ez, hanem magyartalanítás, több mint hetven éve tartó fokozatos kiszorításunk." "Az adminisztrációban alig vagyunk jelen. Olyan városokban, mint Kolozsvár, Marosvásárhely, Szatmár, magyar vállalatigazgató, de még aligazgató is alig van." "...a posta, a vasút területén alig dolgozik magyar, de a külügyminisztériumban sem találunk egyetlen becsületes magyar diplomatát sem." /Iochom István: Magunknak kell dönteni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 11./ "

A Romániai Magyar Keresztény Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete márc. 5-én ülésezett Gyulafehérváron. Szó volt az ápr. 1-2-ra tervezett országos felekezetközi konferenciáról, melynek tárgya a nemzetiségi kérdés, valamint az egyház és iskola viszonya. Markó Béla RMDSZ-elnök ismertette a szövetség tevékenységét. - Az ortodox egyházhoz hasonló mértékű juttatásokat kérnek. - Előterjesztés hangzott el a Kárpátokon túl élő mintegy százezer magyar lelki gondozásának közös megszervezéséről. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

Tőkés László püspök a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nevében márc. 10-i nyilatkozatában tiltakozott amiatt, hogy a harmincas épületben a hívők segítségével épült püspökség épületét újból el akarják venni. A hatvanas években a diktatúra pártbizottsági székháznak használta az épületet, az 1989-es változások után térhetett vissza az épületbe a püspökség. Jelenleg a Nagyváradi Egyetem akarja elvenni az épületet, kilakoltatni onnan a püspökséget, az esperesi hivatalt, a Harangszó és a Közlöny szerkesztőségét, a Sulyok István Református Főiskolát, az RMDSZ és a Magyar Ifjúsági Demokrata Szövetség megyei szervezetét, a Romániai Német Demokrata Szövetséget és a Tulipán Kft-t. /Nyilatkozat. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 12./

"Sütő András nyilatkozata keserű számvetés: "Az erdélyi szórványmagyarság helyzete ma tragikusabb, mint valaha volt. Létszáma az utóbbi időkben tovább csökkent, közösségi keretei sok helyütt szétestek." - "...úgy tűnik, senki sem figyel fel arra, hogy a visszakapott földeket sokan kezdik már eladogatni, elkótyavetyélni. Kiknek? Román bankok által támogatott élelmes vállalkozóknak." - "Sajnos, az erdélyi magyarság kivándorlása tovább tart, permanens fogyásunk tagadhatatlan." /Makkay József: Földközelben Sütő Andrással. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./ "

A Barcasági Csángó Alapítvány elnöke, Nagy Béla és a kuratórium egyik tagja, Gyenge András A moldvai csángókért című nyilatkozatukban álltak ki dr. Atzél Endre önzetlen tevékenysége mellett, szembefordulva Erőss J. Péterrel, aki alaptalanul vádolta Atzél Endrét. - A Barcasági Csángó Alapítvány támogatásával a kollégiumban már négy moldvai csángó végzi tanulmányait. /Brassói Lapok, márc. 12./ Előzmény: febr. 12., márc. 5-i jegyzet.

Megalapozottnak tartjuk az ellenzék bizalmatlansági indítványát, mert nem értünk egyet a kormány politikai és gazdasági alternatívájával ? jelentette ki Borbély László RMDSZ-képviselő a sajtókonferencián. Markó Béla és a többi RMDSZ-vezető jelezte: a kisebbségekre vonatkozó aspektusokat kihagyták a kormányprogramból. Markó Béla rámutatott azokra a problémákra, amelyeket a magyar kisebbség szerint meg kell oldani Romániának az Európa Tanácsba történő felvétele előtt: a kisebbségi törvény elfogadása, az oktatási törvény módosítása, bizonyos törvényhozói visszaélések felszámolása a helyi közigazgatásban. /RMDSZ-sajtókonferencia. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 13./

A Demokratikus Konvenció /DK/ felhívására hivatalosan is megkezdődött az aláírásgyűjtés Funar leváltása érdekében. A DK a kormányhoz és a megyei prefektushoz intézett memorandumban foglalta össze a polgármester törvénysértő cselekedeteit. Ezek között szerepel a kétnyelvű plakátok betiltása, gyülekezés korlátozása, értekezletek betiltása, vállalkozások vezetőinek leváltása, a Mátyás-szobron elkövetett módosítás, zászlóoszlopok állítása a szobor körül, melynek során római kori és középkori leletek semmisültek meg, ellenzéki szervezetek és lapok kilakoltatása. /Szabadság (Kolozsvár/, márc. 13./

Traian Chebeleu, Iliescu elnök külpolitikai tanácsosa sajtótájékoztatóján foglalkozott az Erdélyi Magyarok Világszövetsége budakeszi tanácskozásán elhangzottakkal. Emiatt is ragaszkodnak ahhoz, hogy a magyar-román alapszerződésben ki kell mondani a határok sérthetetlenségét, /Mag Péter, Bukarest: Bukarest és a határ. = Népszabadság, márc. 13./

Dec. 12-én véget ért Félixfürdőn a MISZSZ kongresszusa. MISZSZ néven működik a jövőben a politikamentes szövetség és létrehozzák a Reform Tömörülést. /Romániai magyar ifjúsági szervezete szétválása. = Magyar Nemzet, dec. 13./ A Reform Tömörülés élére András Imre és Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, Borbély Zsolt, Tamás Sándor és Toró T. Tibor került. A MISZSZ mozgalmi szárnyának vezetőségébe Nagy-Csiha Istvánt, Kis Gábort, Nagy Pált, Farkas Györgyöt és Tamás Lászlót választották. /Bogdán Tibor, Bukarest: Az érdekvédelmet helyezi előtérbe a magyar ifjúsági szervezet. = Magyar Hírlap, márc. 13./