Requiemmel és szavalóversennyel emlékeznek meg Temesváron, a Milleniumi templomban Endre Károlyról ápr. 27-én, a költő születésének századik évfordulóján. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./

"Az Országgyűlés külügyi bizottsága ápr. 7-én levélben fordult a román parlament külügyi bizottságához, Hargita és Kovászna megye román prefektusai kinevezése ügyében. A román kormány joga a kinevezés, a kinevezés jogszerű volt, azonban "a döntés körültekintőbb mérlegelését tett volna szükségessé a két megye etnikai összetétele, az a körülmény, hogy túlnyomórészt magyarlakta közigazgatási területekről van szó. E tény figyelmen kívül hagyása feszültségeket keltett az érintett térségben és általában a Romániában élő magyar nemzeti kisebbség körében." Kérik, a hogy a jövőben a román kormány körültekintőbben járjon el, tanúsítson nagyobb figyelmet az ilyen kérdések érzékeny jellege iránt. /Levél a román parlament külügyi bizottságához. = Új Magyarország, ápr. 9./ "

Az RMDSZ újabb beadványt készít az 1989. decemberi események és az 1990. márciusi marosvásárhelyi véres incidens kapcsán elítéltek ügyében, mondta el Hajdú Gábor szenátor. A mai napig nem kellően tisztázottak a történtek. A Nemzeti Megmentési Tanács 1990. januári közkegyelmi rendeletét kellene alkalmazni. /Tóth Erzsébet: RMDSZ beadvány készül a hargitai vádlottak ügyében. = Magyar Nemzet, ápr. 10./

A román kormány a két döntően magyarlakta megye élére román prefektusokat nevezett ki. Casuneanu, Kovászna megye új prefektusa a Vatra Romaneasca ideológiai élharcosa. Bíró Béla szerint nem a prefektusok román nemzetiségét kellene kifogásolni, hanem azt az ideológiát elutasítani, melyet a kormánypárt és tagjai magukénak vallanak. Bíró Béla bántónak érezte a sepsiszentgyörgyi tüntetés jeligéjét: Magyar prefektust akarunk! Magyari Lajos a Háromszékben azt is leírta: lehet a prefektus a földre szállt román igazságosság, akkor sem kérünk belőle. Bíró ezzel nem ér egyet, mondván hogyan lehet majd fölsorakoztatni egy így fogalmazott követelés mögé fölsorakoztatni a román ellenzéket és a nemzetközi közvéleményt? /Bíró Béla /Sepsiszentgyörgy/: Etnikai diverziók. = Beszélő (Budapest), ápr. 10./

"Az Európai Demokratikus Unió /EDU/ Bukarestben tartózkodó küldöttségének vezetője, Wilfried Martens sajtóértekezletén egyértelműen fogalmazott: Romániában a demokrácia "csak papíron fest jól", "sokkal rosszabb a helyzet a gyakorlatban". Megbeszélést tartottak az RMDSZ-szel is. Az EDU képviselői elégedetlenek a kisebbségi helyzettel is, Románia ilyen vonatkozásban sem üti meg az ET-tagsághoz szükséges mércét. A Polgári Szövetség Pártja elnökhelyettese, Iona Paun Ottiman parlamenti küldöttség tagjaként járt az Egyesült Államokban. Hazatérve elmondta, hogy Washingtonban a román hatalomról azt állították, hogy nacionalista, neokommunista erőkre támaszkodik, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ nem szakított a Securitate köreivel. /B. T., Bukarest: Nyugatiak bírálják a román demokráciát. = Magyar Hírlap, ápr. 10./ "

"Az RMDSZ szenátusi és képviselőházi csoportja ápr. 8-án kiadott nyilatkozatában megállapította, hogy sorra eltávolítják a vezető tisztségekből a magyarokat, etnikai diszkrimináció tapasztalható az alkalmazáskor, illetve az elbocsátások során. A létbizonytalanság egyre több embert kényszerít távozásra, ez "egyfajta etnikai tisztogatásnak" is nevezető. A magyar prefektusok menesztésével párhuzamosan zajlik a visszarendeződés. - Fenyegető a szélsőséges sajtó uszítása. - Az RMDSZ-en belül fontos a vezető testületek, a tagság, a parlamenti csoport közötti szorosabb együttműködés és információcsere. /RMDSZ-nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10-11./ "

Kolozsváron újabb kilakoltatási akció indul, a polgármester most a Helikon irodalmi lap és a szintén írószövetségi román Apostrof szerkesztőségét szólította fel, hogy tíz nap alatt hagyja el a bérelt területet. A termeket a Vatra Romaneascának akarják kiadni. Szilágyi István, a Helikon főszerkesztője Bukarestbe utazott, hogy segítséget kérjen az Írószövetségtől. /Kisgyörgy Réka: Újabb kilakoltatások Kolozsváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr.10-11./

Magyari Lajos leszögezte: Románia gazdasági kibontakozása számára alapvető feltétel az európai normákhoz való igazodás. De komoly erők munkálnak azon, hogy a parancsuralom egy kozmetikázottabb formája meghonosodjék. Az RMDSZ vezetésében kipattant bizalmi válságot sürgősen föl kell oldani. Van-e etnikai tisztogatás? A romániai magyarság súlyos számbeli apadása, kiszorítása a társadalmi és gazdasági élet különböző területeiről ? mindez a magyarság elleni összehangolt cselekvés eredménye. A két székely megyében a prefektuscserén túl a prefektúrán egy-két takarítónő kivételével nincs magyar nemzetiségű. Mindezek miatt egységesen kell fellépni, félretéve a személyes vitákat. /Magyari Lajos: Meditáció egy Nyilatkozatról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr.10-11./

Ápr. 11-én Nagyváradon, 87 éves korában elhunyt Horváth Imre költő. /Brassói Lapok, ápr. 16-22./ Horváth Imre /Margitta, 1906. nov. 4. - Nagyvárad, 1993. ápr. 11./

"John Bukovsky érsek, bukaresti nuncius arra a kérdésre, hogy mit tehet a katolikus egyház a románok és a magyarok közötti feszültségek enyhítésében, azt felelte: gondoskodni kell arról, hogy mindenki saját anyanyelvén hallgasson misét. Mindez "Romániában biztosított." ? állapította meg. /E. I. : A nemzetiségi ellentétek feloldhatók. A bukaresti nuncius a békés rendezésben reménykedik. = Új Ember, ápr. 11./"

"Pomogáts Béla kiállt Atzél Endre becsületes munkássága mellett. "Vannak emberek akikben bízom." ? írta. "Ilyen bizalom fűz Atzél Endre barátomhoz is." Atzél Endre történelmi erdélyi családban született, apja báró Atzél Ede, az erdélyi magyarság önvédelmi harcának egyik szervezője, harcosa. Atzél Endre részt vett az 1956-os forradalomban, ezért börtönbe került. Kiszabadulása után kétkezi munkát végzett, esti egyetemen jogi doktorátust szerzett. A csángókért végzett munkáját a diktatúra idején kezdte, vitte a gyógyszert, a ruhát, a könyvet? /Pomogáts Béla: Atzél Endre. = Új Ember, ápr. 11./"

"Bukarestben négy nagy szakszervezeti központ hirdetett meg nagygyűlést ápr. 12-re. Országszerte gyűlések, felvonulások, figyelmeztető sztrájkok voltak, követelve a bérek liberalizálását, az áremelés mérséklését. A tömeg követelte Vacaroiu miniszterelnök lemondását is. A miniszterelnök ugyanis tévébeszédével nem győzte meg a lakosságot arról, hogy megfelelő szociális védelemben részesülnek a május elsejére meghirdetett állami szubvenció megvonásával járó árrobbanás hatásai ellen. /Bodgán Tibor, Bukarest: "Tavaszi offenzíva" Romániában. = Magyar Hírlap, ápr. 13./ "

Iliescu elnök ápr. 13-án Bejrútba érkezett, ahol a libanoni vezetőkkel a két ország közötti kereskedelemről tárgyalt. /MTI/

A Demokratikus Nemzeti Megmentési Front közleményben állt ki a kormány mellett, szembefordulva a tüntetésekkel. A román ellenzék viszont közleményben tiltakozott a kormány szakszervezeti politikája ellen: ellentéteket akar szítani a szakszervezeti tagok és a vezetők között, továbbá megállapították, hogy a Vacaroiu-kabinet öt hónapja alatt 50 százalékkal emelkedtek az árak. /Bogdán Tibor, Bukarest: Vacaroiu nem enged a szakszervezeteknek. = Magyar Hírlap, ápr. 14./

Ion Iliescu elnök Florin Georgescu pénzügyminiszter, Constantin Teculescu kereskedelmi miniszter, Gheorghe Tinca külügyi államtitkár és más hivatalos személyiségek kíséretében ápr. 10-én kétnapos hivatalos látogatásra az Egyesült Arab Emirátusba látogatott. Három kormányegyezményt írtak alá: a tőkeberuházások ösztönzéséről, a kettős adóztatás elkerüléséről és a kétoldalú kereskedelem fellendítéséről. Iliescu elnök kíséretével - körútja során -, ápr. 12-én Szíriába látogatott, majd Libanonba repült. A gazdasági együttműködésről tárgyalt. /Üzleti körút ? elnöki szinten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

"Az arab országokban körutat tevő Iliescu elnök, értesülve a szakszervezetek által meghirdetett ápr. 13-i tüntetésről, az újságíróknak nyilatkozott: "Amennyiben ezt folytatják, nincs más választásom, szembe kell szállnom velük. Kiállok az emberek elé és ellenük hangolom őket...". /Cseke Gábor, Bukarest: A román elnök megfenyegette a szakszervezeteket. = Magyar Nemzet, ápr. 14./"

A Demokratikus Konvenció /DK/ vezetősége ápr. 8-án ülésezett. Az ülésen az RMDSZ-t Takács Csaba ügyvezető elnök és Verestóy Attila szenátusi frakcióelnök képviselte. A Demokratikus Konvenció létrehozta a parlamenti munkát koordináló bizottságot a pártok frakcióvezetőiből. Erre az adott lehetőséget, hogy a DK pártjai az előző héten aláírták a politikai együttműködési szerződést. Bizonyos nézetkülönbségek merültek fel az RMDSZ és a DK többi pártja között egyes politikai állásfoglalások kapcsán, a DK azzal a kéréssel fordult Tőkés Lászlóhoz, az RMDSZ tiszteletbeli elnökéhez, hogy egy soron következő ülésen vegyen részt a nézetek egyeztetése ügyében. A DK helytelennek ítélte meg a kormány intézkedését Kovászna és Hargita megye prefektusainak kinevezése ügyében. A román prefektusainak kinevezése nyomán kialakult helyzetről tárgyalt ápr. 8-án Markó Béla RMDSZ-elnök Sepsiszentgyörgyön Kovászna megye RMDSZ-vezetőivel. /RMDSZ tájékoztató. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

Az RMDSZ platformja, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés kezdettől síkraszállt az 1989. decemberi események miatt bebörtönzött zetelaki és oroszhegyi magyarok ügyében. Nem sok esély van az ítélet megváltoztatására. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés közbenjárására Buchwald Péter RMDSZ-szenátornak sikerült kieszközölni egy rendkívüli látogatást szamosújvári börtönben. Az elítéltek családtagjaival együtt felkeresték a börtönben Ambrus Pál, Nagy István, Nagy Imre s Vass Kiss Előd oroszhegyi bebörtönzötteket Buchwald Péter, Vekov Károly, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt Kolozs megyei elnöke, Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés szóvivője és Dénes László nagyváradi újságíró. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nem feledkezik meg Boldizsár Ferenc, Illyés István és Karsai László zetelaki elítéltekről sem, akik másik börtönben vannak. /Látogatóban a szamosújvári börtönben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

Újabb kilakoltatási felszólítást kapott Kolozsváron a Korunk folyóirat szerkesztősége Funar polgármestertől. /Funar kontra Korunk. A lélektani háború folytatódik. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

Maroshévíz RMDSZ vezetői és polgármesteri tanácsosai megfogalmazták a város magyarságának kéréseit, javaslatait. Maroshévíz lakóinak 28,9 %-a, 4955 lélek vallotta magát magyarnak az 1992-es népszámlálás adatai szerint. Az Európa Tanács 1201-es ajánlata szellemében kérik a következő kisebbségi jogokat: a magyar nemzetiségűek a hivatalokban használhassák anyanyelvüket, legyen kétnyelvű helységtábla, kétnyelvű feliratok /az RMDSZ kétnyelvű feliratát összetörték, a tejbolt kétnyelvű cégtábláját a polgármester távolíttatta el/, újra használhassanak régi magyar utcaneveket, kapjanak külön iskolát kapjanak a magyar adófizető polgárok gyermekei. /Komán János: Színvallató dokumentum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

"Szász János válaszolt Sütő András levelére: az egyfajta etnikai tisztogatás kategóriáját pontosnak tartja. - Most aktívabb lehetne az RMDSZ, amikor a hatalom éket akar verni az RMDSZ vezetősége és tagsága közé. A kormány azért támad olyan vehemenciával, mert attól fél, hogy az RMDSZ "feljelenti" az Európa Tanácsnál, ezért eleve le akarja járatni. -Tárgyalóasztalhoz kell ülni. / Szász János: Válasz Sütő Andrásnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./ Előzmény: ápr. 3-i jegyzet."

"A Román Nemzeti Egységpárt súlyos hibának minősítette, hogy Románia elismerte Moldova függetlenségét, megnehezítve ezáltal az uniót. Traian Chebeleu visszautasította ezt a vádat, leszögezve, hogy ez volt az egyedüli mód a Molotov-Ribbentrop paktum felszámolására. Romániában felfigyeltek az Ukrajnához került területeken élő románok helyzetére, Nastase román parlamenti házelnök kijevi látogatását követően. A román lapok szerint ez a népcsoport sorsára hagyottan él "az ősi román területen". /B. T., Bukarest: Az egyesülés Romániát is veszélyeztetné. = Magyar Hírlap, ápr. 14./ "

"Traian Chebeleu, az elnöki hivatal szóvivője tájékoztatta az újságírókat arról, hogy Iliescu elnök ápr. 19-23-a között az Egyesült Államokba utazik. "A látogatás nem magánjellegű, de nem is hivatalos." - mondta. /Új Magyarország, ápr. 14./ "

"Balogh Edgár úgy látja, hogy hiányzik az ifjúság tudatos, nemzeti munkája, falukutatása, szociográfiai tájékozódása, a népben-nemzetben gondolkodása. Ehelyett inkábba szabadosság látszik. A diktatúra kioltotta a magyar történelmi folytonosság tudatát. "Egyedekre való széthullás, társadalmi atomizálódás következett be, közömbösség a köz kérdéseivel szemben?" /Balogh Edgár: Helyünkbe, "még konokabban".= Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./ "

"Teodor Melescanu külügyminiszter a vele készített interjúban kifejtette, hogy Romániában minden politikai erő támogatja az ország betagolódását az európai struktúrákba. - A román-magyar kapcsolatok jobbak, mint ahogy a sajtóból látszanak. Találkozott az RMDSZ vezetőségével, akik ismertették álláspontjukat. A román-magyar tárgyalásoknál "ezekre is tekintettel kell lennünk." Melescanu szorgalmazza a legmagasabb szintű találkozót. - Nem kötik feltételhez a román-magyar szerződést, de ragaszkodnak a határok sérthetetlenségének kitételéhez. A másik vitatott pontról, a kisebbségi kérdésről azt mondta: "Számomra a kisebbségi kérdés nem létezik." Más országokkal összevetve nem súlyos ez a kérdés. - Most kedvezőek a feltételek a szerződéshez. /Vajnovszki Kázmér: Teodor Melescanu külügyminiszter exkluzív interjúja az Erdélyi Naplónak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 15./"

Craiován nemrég történelmi kerekasztal-vitát rendeztek a Vasgárdáról. A rendezvény valóságos legionárius propagandafórummá vált, ahol népszerűsítették a Noua Dereptea című bukaresti szélsőséges lapot. Vezércikkét Ion Coja szenátor írta. /Legionárius propaganda. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 15./

Az RMDSZ-ben kirobbant konfliktusok, viták miatt szükségessé vált az RMDSZ Etikai Bizottságának létrehozása. Az Etikai Bizottság nem fejt ki politikai tevékenységet, úgy működik, mint a becsületbíróság. Felettes egyházi hozzájárulással, az RMDSZ kérésére a bizottság egyik egyik tagja Csiszér Albert brassói főesperes. /Boros Erika: Miért szükséges az RMDSZ keretén belül létrejött Etikai Bizottság? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

"A Julianus Alapítvány székhelyére, Csíksomlyóra hívta tanácskozásra a hasonló célokért munkálkodó "szórvány-alapítványokat". Megjelentek a Beszterce Művelődési Alapítvány, a kolozsvári Diaszpóra és Kallós Alapítvány, a dési Kádár József Művelődési Társaság, a csíkszeredai Domokos Pál Péter Alapítvány, valamint a budapesti Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány vezetői, képviselői. A résztvevők ismertették tevékenységüket, terveiket. Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy az alapítványok tevékenységében sok hasonló elem van. Szükség van a tervek egyezetésére, koordinálására. Megállapodtak, hogy a jövőben negyedévenként találkoznak. Csíkszeredában információs irodát nyitnak /vezetője Székedi Ferenc/. Az alapítványok bekapcsolódnak a Diaszpóra Alapítvány által elkezdett felmérő munkába. /Birtók József: Szórványokról - Csíkszeredában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./"

A Tulipán üzlethálózat az RMDSZ gazdasági vállalkozása, a húsz Tulipán-üzlet célja az RMDSZ anyagi támogatása. Brassó központjában van a Tulipán ottani üzlete. Vezetője, Bordos Mária elmondta, hogy egy éve működnek, most már nyereségesen dolgoznak. A Tulipán cég baráti köre nemrég alakult, jogi személyként működnek, ez a brassói magánvállakozók egyesülete /Brassói Magánvállalkozók Egyesülete ? BRAMIK/. /V. M.: Virágzik a Tulipán. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 15./

Több mint négy évtizedes hallgatás után felcsendült a magyar szó Fogarasban. A nemrég megalakult Babits Mihály Színjátszó Kör - Márkos Ervin református lelkész fáradhatatlan munkájának köszönhetően - bemutatta Tamási Áron Énekes madár című darabját. /Új színjátszó kör. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 15./