A Nemzeti Kisebbségek Tanácsa júl. 14-i ülésén olyan módosított javaslatot fogadott el a készülő oktatási törvényhez, amely lehetővé tenné a magyar nyelvű egyetem létrehozását. A javaslatot a kormány képviselője is felvállalta, a sorsát azonban a parlamenti szavazás fogja meghatározni. A javaslatot az RMDSZ és más kisebbségi szervezetek együtt terjesztették be. /Lehetőség magyar egyetemre. = Új Magyarország, júl. 15./

Fazekas János, aki Ceausescu idején egy ideig miniszterelnök-helyettes volt, majd a magyarság melletti kiállása miatt kegyvesztett lett, 1989 után az Ilie Verdet vezette Szocialista Munkapárthoz csatlakozott, de annak magyarellenes állásfoglalásai miatt kilépett a pártból. Most a Romániai Humanista Pártba lépett be. /Fazekas János pártot vált. = Pesti Hírlap, júl. 15./

A Fidesz által szervezett erdélyi nyári szabadegyetemet Bálványosfürdőn rendezik meg júl. 20-24-e között, ahol neves magyar, román, német, szlovén, horvát és lengyel közéleti személyiségek és politikusok szólnak a közép-kelet-európai társadalmak helyzetéről. /Fidesz-táborok Erdélyben. = Magyar Nemzet, júl. 15./

Görömbei András irodalomtörténész, a kisebbségi magyar irodalmak kiváló ismerője a 80-as években középiskolai tankönyvet írt azzal a céllal, hogy a határon túli magyar írókat is beemelje az oktatásba. Munkája csak mint fakultatív tanári kézikönyv jelenhetett meg 1984-ben, nem lehetett tankönyv. A Nemzeti Tankönyvkiadó most kiadta Görömbei könyvét. Ebben a szerző szinte napjainkig kísérte figyelemmel a romániai, kárpátaljai, szlovákiai és vajdasági magyar irodalom életének alakulását. /Martos Gábor: Kisebbségek irodalma. = Magyar Hírlap, júl. 15./

Az RMDSZ vezetői júl. 14-én Bukarestben sajtóértekezletet tartottak. Markó Béla elnök értékelte a Demokratikus Konvenció /DK/ programnyilatkozatát, amelynek kidolgozásában az RMDSZ is részt vett. Az országban mélyül a válság és a kormánynak nincs reális programja, ezért volt szükség a DK programjára. Tokay György az EBEÉ helsinki parlamenti üléséről számolt be: az elfogadott határozat a nemzeti kisebbség kérdését az európai biztonság sarkalatos kérdésének nyilvánította. /RMDSZ-sajtóértekezlet. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 16./

A román antiszemita kiadványok és vasgárdista pártok azonnal reagáltak Iliescu államelnöknek a főügyészhez írt levelére: a Mozgalom Romániáért nevű párt közleményben utasította vissza a vasgárdista jelzőt. Annak ellenére tette ezt, hogy vezetője, Marian Munteanu, az 1990. év volt diákvezére korábban nem tagadta, hogy példaképének tartja a régi Vasgárdát. /A román szélsőjobb felháborodott. = Magyar Hírlap, júl. 16./

Jún. 16-18-a között tartotta meg Isztambulban első ülésszakát a Fekete-tengeri Övezet Parlamenti Uniója. A román parlamenti delegáció vezetője, Kerekes Károly elmondta, hogy mivel a Közös Piacba nehéz bejutni, Törökország kezdeményezte ezt a regionális együttműködést. Ez a Fekete-tenger parti országok kapcsolatrendszere. Szulejman Demirel török államfő érdeklődést tanúsított a Romániával létesítendő gazdasági és politikai kapcsolatok iránt. Szó esett közös bank létesítéséről és egy híd építéséről. /Fekete Anna: A Fekete-tengeri Parlamenti Unió. = Orient Expressz (Bukarest), júl. 16./

Az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének meghívására a múlt hónapban román küldöttség utazott a NATO főparancsnokságra. A hét legnagyobb párt egy-egy tagja utazott el. Az RMDSZ-t Buchwald Péter képviselte, aki elmondta, nem tudja, miért hívták meg a román küldöttséget. Szóba került a kelet-európai országok belépése a NATO-ba. A román küldöttség tagjai megkérdezték, Románia mikor léphet be a NATO-ba. Azt a választ kapták, hogy majd amikor a demokrácia és a gazdaság bizonyos szintjét eléri. Ilyen szempontból a NATO képviselői az első helyre Magyarországot tették, Romániát pedig az utolsóra. /Román Győző: Civil szemmel egy katonai szövetségről. = Orient Expressz (Bukarest), júl. 16./

Traian Chebeleu válaszolt dr. Balázs Sándornak, a Bolyai Társaság elnökének Iliescu elnökhöz írt levelére: továbbra sem tartja indokoltnak a Bolyai Egyetem újraindítását. /Válasz a válaszra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./ Dr. Balázs Sándor levele: júl. 3-i jegyzet.

Tovább folyik Kolozsváron a magyar intézmények elleni hadjárat. Idén a közgazdasági egyetem néhány évfolyamát akarják beköltöztetni a Brassai Líceumba. Az RMDSZ-szervezet Grigore Zanc prefektushoz fordult, de nem ért el eredményt. Funar polgármester tovább ment: a magyarokat ki kell lakoltatni az épületből. Júl. 16-ra várják a tanügyminisztériumi képviselőket az ügy rendezésére. /Mára várják az illetékest. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./

A Kriterion Kiadó kolozsvári szerkesztősége is megkapta a felszólító levelet: keressenek maguknak másik helyiséget. /A Kriterion Kiadó kolozsvári szerkesztősége is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./

Bálint Lajos gyulafehérvári érsek körlevélben számolt be az egyházmegye helyzetéről. 1989 után számtalan beadványt intéztek az illetékes hatóságokhoz az egyházat ért igazságtalanságok orvoslása érdekében. A körlevél felsorolta a legsúlyosabbakat. 1948-ban megfosztották az egyházmegyét 182 elemitől, 31 középiskolától, 12 gyermekotthontól. Mindebből egyet sem kaptak vissza. Az egyházmegyében hét női szerzetesrend létezett 20 zárdában és három férfi szerzetesrend 25 rendházban. Elvitték a plébániák anyakönyveit és több értékes műkincset, eltulajdonították a gyulafehérvári Batthyaneumot. Erről, az egyik legjelentősebb dokumentációs gyűjteményről az egyház sohasem fog lemondani. Márton Áron püspök könyvtárát, kéziratait is elkobozták. /Fodor György: Három és fél évnyi pusztába kiáltott szó. = Orient Expressz, júl. 16. - a máj. 13-án kelt körlevél teljes szövege: Nemzetőr (München), júl.-aug./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke a magyarországi kisebbségi törvényt példaértékűnek nevezte. /Cseke Gábor, Bukarest: Sok szempontból példaértékű. = Magyar Nemzet, júl. 16./

"Dr. Csiha Kálmán püspököt a debreceni Református Teológiai Akadémián "honoris causa" doktorrá avatták. Az új díszdoktor köszöntésekor dr. Kocsis Elmér püspök emlékeztetett arra, hogy a budapesti európai protestáns nagygyűlésen elhangzott előadására világszerte felfigyeltek. Dr. Csiha Kálmán akkor az élő evangélium fontosságát és a gyülekezet építéselvét hangsúlyozta, mint a kereszténység mai feladatát. 1987-ben a debreceni intézmény díszdoktori címmel tisztelte meg dr. Gálfy Zoltán református teológiai professzort és Teoctist ortodox pátriárkát, akitől a román és magyar kapcsolatok, valamint a nemzetiségek együttélésének pártfogását remélték. Teoctist visszautasította a doktori címet, emiatt azután Gálfy professzort sem engedték ki. /Fodor György: Erdély református püspöke ? a Debreceni Akadémia doktora. = Orient Expressz (Bukarest), júl. 16./"

Bukaresten a Koós Ferenc Művelődési Kör próbálja összefogni a városban élő magyarokat, ismertette működésüket Zágoni Albu Zoltán református lelkész. A kör 1991-ben indult. /Béres Katalin: Elődök nyomdokán. A Calvineum Koós Ferenc Művelődési Köre. = Orient Expressz (Bukarest), júl. 16./

Csernáton tájmúzeumában július elsején nyílt meg a faragótábor, tájékoztatott Haszmann József. Egymás után érkeznek az érdeklődők, Magyarországról is. /Flóra Gábor: Mi újság Csernáton tájmúzeumában? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./

Az Orient Expressz szünetelteti nyári megjelenését, a következő száma aug. 27-én lát napvilágot. /Orient Expressz (Bukarest), júl. 16./

A romániai művelődési lapok vezetői nyílt levéllel fordultak Iliescu elnökhöz, Nicolae Vacaroiu miniszterelnökhöz és Mihai Golu művelődési miniszterhez, tiltakozva amiatt, hogy a minisztérium nem támogatja a minisztérium által kiadott folyóiratokat. Az aláírók között van a román lapok mellett a három támogatott magyar lap képviselője is, Gálfalvi Zsolt, A Hét hetilap, Szabó Zsolt, a Művelődés és Kántor Lajos, a Korunk folyóirat főszerkesztője. /A romániai művelődési lapok vezetőinek nyílt levele. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17-18./

A megyei tanács nem határozhat tanügyi, egészségügyi, pénzügyi kérdésekben, ez mind a megyékben levő huszonvalahány intézmény igazgatóságához tartozik, amelyek a minisztériumok kirendeltségei és a prefetushoz tartoznak. Helyi autonómiáról tehát nehéz beszélni. Az erős központosítás megmaradt, ismertette a helyzetet Sántha Vilmos, a Hargita Megyei Tanács elnöke. /B. Kovács András: Üres üzlet szép kirakata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17-18./

Szatmárnémetiben már megjelentek a két-, sőt háromnyelvű cégtáblák, feliratok. A főtér sarkában kétnyelvű tábla hirdette: magánorvosi rendelő. Ismeretlenek leverték. Most fémből készült az új kétnyelvű tábla, hogy nehezebb legyen széttörni. A román orvos is kitette a kétnyelvű táblát. /Sike Lajos: Csak azért is két nyelven! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17-18./

Júl. 16-án tartotta Marosvásárhelyen első közgyűlését a Volt Szovjetunióbeli Hadifoglyok Érdekvédelmi Szövetsége. Egyik legfőbb célkitűzésük az, hogy azokat a kedvezményeket, amelyeket román bajtársaik, illetve más megyékben élő bajtársaik megkaptak, azt ők is megkapják. Diszkriminatív módon kezelték a hadifoglyok ügyét Maros, Kolozs és Szatmár megyékben. Memorandumok küldenek Iliescu elnöknek, kérve a diszkrimináció megszüntetését. Megválasztották a vezetőséget. Elnök: Nuridsány Tibor, helyettesei Kilyén Károly és Nagy Domokos, alelnökök: Daróczi József és Adorján Imre. /(bodolai): Közgyűlést tartott a Volt Szovjetunióbeli Hadifoglyok Érdekvédelmi Szövetsége. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 20./

Júl. 17-én egynapos látogatásra Bukarestbe érkezett a Mircea Snegur elnök vezette moldáviai küldöttség. Mircea Snegur ez alkalommal is cáfolta a két ország elhidegülését. Moldova számára nyugati támogatás hiányában nélkülözhetetlen a csatlakozás a FÁK-hoz, de ha a helyzet úgy kívánja, kiléphet a szervezetből, mondta Snegur. Készül a román-moldovai alapszerződés. /Készül a román-moldovai alapszerződés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

Júl. 18-án Bukarest közelében, Mogosoaia községben összecsaptak a cigányok és a románok. A rendőrőrs tehetetlen volt az ezer fős tömeggel szemben, erősítést kért. Rohamsisakos, gumibotos rendőrök tudták csak szétoszlatni a szembenálló feleket. Több cigányt letartóztattak. Korábban a Bukarest melletti Bolintini községben történt cigánypogrom, majd egy megyei román lap házaik felgyújtásával és lakóinak lemészárlásával fenyegette meg a cigányokat. /Román-cigány összecsapás. = Magyar Hírlap, júl. 20./

Júl. 18-án ünnepélyes keretek között Szentegyházán megnyílt a Bolyai Nyári Akadémia, a Kárpát-medenci magyar pedagógusok szakmai továbbképzője. Mintegy ezer erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági pedagógus fogja Erdély különböző városaiban gyarapítani szakmai ismereteit és erősíteni magyarságtudatát. Több magyarországi egyetemi, főiskolai tanár is tart előadásokat. A megnyitón beszédet mondott többek között Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok elnöke, Sántha Pál, Hargita megyei tanácselnök, Töttösy Istvánné dr., a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztályvezetője, Murvai László, a román Tanügyminisztérium osztályvezetője, Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége elnöke, Ivan Truter, a Romániai Nemzeti Kisebbségek Tanácsának titkára és Beder Tibor Hargita megyei főtanfelügyelő. /Borbély László: Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 20./

Közel száz résztvevővel /köztük a szomszédos országokból érkezőkkel/ zajlott le Szovátán júl. 11-18-a között az I. Honismereti, Népismereti Népfőiskola az EMKE és a Magyar Népfőiskolai Társaság szervezésében, az Illyés Alapítvány támogatásával. /Népfőiskola Szovátán. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 20./

"Adrian Nastase képviselőházi elnök, a kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja ügyvezető alelnöke a Cronica Romana bukaresti napilap júl. 19-i számában kifejtette, hogy sok a megalapozatlan vita a kisebbségek jogait illetően. A revizionista körök megtévesztik a nemzetközi közvéleményt, amikor a nemzetközi normától eltérőnek tüntetik fel a romániai kisebbségek helyzetét. Megengedhetetlen, hogy "egyes magyarországi politikusok a külföldön élő magyarok különböző hivatalainak nevében, mindenféle ellenőrzést tartanak Romániában", holott nem hivatalos minőségükben érkeznek az országba. Ennek véget kell vetni. /Bogdán Tibor: Adrian Nastase: Kétértelmű helyzet. = Magyar Hírlap, júl. 20./"

Dumitru Cioflina altábornagy, vezérkari főnök vezetésével román katonai küldöttség utazott Moszkvába, az orosz vezérkari főnök, Kolesnyikov meghívására. Nemrégiben a két védelmi miniszter szakértői megegyezést kötöttek, ennek szellemében parafálják a katonai együttműködési szerződést. A tárgyaláson nem került szóba a Dnyeszteri Köztársaság területén állomásozó 14. hadsereg kérdése. /Románok Moszkvában. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 20./

Júl. 18-án Bukarestbe érkezett Alexander Lange olasz képviselő vezetésével az Európa Parlamentnek az Albániával, Bulgáriával és Romániával kapcsolatot tartó küldöttsége. Júl. 19-én a szenátus és a képviselőház elnökével találkoztak. Júl. 20-án pedig találkozni fognak Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral, a Nemzeti Kisebbségi Tanács elnökével, majd Iliescu államfővel és Vacaroiu kormányfővel. A küldöttség jelentése befolyásolhatja Románia ET-felvételét. /Gyarmath János, Bukarest: Bukarestbe várják az olasz államfőt. = Magyar Nemzet, júl. 20./

Romániába látogatott az Észak-atlanti Közgyűlés küldöttsége, élén Loic Bouvard elnökkel. A sajtóértekezleten a NATO jelenlegi szerepköréről beszéltek. A NATO feladata jelenleg a fegyveres konfliktusok megelőzése. A konfliktusok most főleg az etnikai és határkérdések síkján merülnek fel. Oroszországban a visszarendeződés jelei mutatkoznak, ami aggodalomra ad okot. Kollektív bizonságra kell törekedni, amelynek egyik fő tartóoszlopa a NATO. /D. Barta Margit: Kollektív európai biztonság a cél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20.

"Az amerikai kezdeményezésű Project on Ethnic Relations /PER/ negyedik tanácskozását tartotta júl. 15-17-én a tengerparti Neptunon. A tanácskozáson részt vevő RMDSZ-képviselők /Borbély László, Frunda György, Tokay György/ találkoztak Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral, a Nemzeti Kisebbségi Tanács vezetőjével. A Babes-Bolyai Egyetemen 300 helyet hagynak a magyar nyelven tanulni óhajtó jelentkezőknek. Visszavonják azt a rendeletet, ígérte Hrebenciuc, hogy az elemiben a történelmet és földrajzot román nyelven kell tanulni, továbbá azt, hogy tíz román jelentkező esetén kötelező román osztályt nyitni. Ezentúl ez lehetőség lesz és ezt kiterjesztik a kisebbségi tanulók számára is. Itt tudták meg, hogy a román kormány kész megvizsgálni a Romániai Német Demokrata Fórum által kidolgozott kisebbség- és nyelvtörvénytervezetet. /Magyar Hírlap, júl. 20./ A Neptunon tartott tanácskozásról beszámoló The New York Times azt állította, hogy magyar oldalon is létezik szélsőséges elem: az RMDSZ, amely nem csinál titkot abból a vágyból, hogy Erdélyt visszacsatolják Magyarországhoz. Frunda György szenátor szerint a szélsőségesek minimális célja az autonómia, ő viszont boldogan megelégedne a kulturális autonómiával. Borbély László azt mondta: "Hiszem, hogy Hrebenciuc jóhiszeműen cselekszik." Hrebenciuc kijelentette: biztos benne, hogy Iliescu elnök jóvá fogja hagyni az egyezményt. /David Binder: Romanians and Hungarians Building a Bit of Trust. = New York Times, júl. 20./ Másnap az újság az RMDSZ követelésére helyesbített, szerkesztési hibának /editing error/ nevezve azt az állítást, hogy az RMDSZ szeretné Erdély visszacsatolását. /The New York Times, júl. 21./ Az amerikai lap cikkének magyar fordítását közölte: Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4., Temesvári Új Szó (Temesvár), aug. 5./"