Illyefalván, a liberális konferencián az átmenet problémáiról Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció elnöke, Garbiel Andreescu, Németh Zsolt és Vásárhelyi Miklós. Ezután a kisebbségi és etnikai kérdés volt napirenden. /Farkas Réka: Illyefalvi liberális konferencia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 28./ Orbán Viktor, a Fidesz elnöke kifejtette, hogy a magyarországi liberális pártok nem ragaszkodhatnak mereven a liberális elvekhez, mert ez a nemzeti kisebbségek problémájának mellőzésével járna. A kisebbségi elképzelésekbe be kell iktatni a kisebbségi önkormányzatot és a kollektív jogok fogalmát. Horia Rusu, a Liberális Párt elnöke szerint a Demokratikus Konvenció kisebbségpolitikai koncepciójába be kellene építeni az RMDSZ elképzeléseit. /Nemzetközi ellenőrzés szükséges. = Magyar Hírlap, júl. 28./ Illyefalván Kodolányi Gyula címzetes államtitkár arról beszélt, hogy a térség országainak be kell kapcsolódniuk az európai integrációba. Stelian Tanase hozzászólásában rámutatott arra, hogy Románia kapuja az európai integrációhoz Magyarország. /Új Magyarország, júl. 29./ Illyefalván Szőcs Géza kiemelte, hogy kulcskérdés az elmaradottság. A volt kommunista országok integrációja nagy mértékben függ az Egyesült Államok szándékától. /Magyar Nemzet, júl. 29./

"Dél-amerikai körútja első állomásán, Argentínában Iliescu elnök megkezdte tárgyalásait Carlos Menem elnökkel. A román elnök rámutatott, hogy a románoknak és az argentinoknak közös az eredetük, mindketten latin népek. /Ion Iliescu: "Sajátos román hozzájárulás". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./"

A romániai cigányok elleni rasszista sajtókampányról beszéltek a Cigányok Pártja sajtótájékoztatóján. A cigányellenességben élen járó kiadványok között említették a Romania Mare, az Ora és az Evenimentul Zilei című bukaresti lapokat, hasonló szerepet játszik a televízió is, melynek elnöke, Paul Everac is cigányellenes hangulatot kelt. /Bogdán Tibor, Bukarest: Romániában (is) félnek a cigányok. = Magyar Hírlap, júl. 29./

Az RMDSZ meghívására júl. 23-án és 24-én a VMDK vezetői, Ágoston András elnök, Hódi Sándor és Vékás János alelnökök Kolozsvárra és Marosvásárhelyre látogattak. Közös közleményükben hangsúlyozták az önazonosság megőrzését szolgáló autonómia-formák megvalósításának fontosságát. Kötelező érvényű jogi normákra van szükség a kisebbségi kérdés rendezése érdekében. Szorgalmazzák a nemzetközi értekezleteket és a demokratikus erőkkel való együttműködést. Természetesnek tartják a magyarországi kormány és pártok politikai támogatását céljaik elérésében. /Az RMDSZ közleménye a VMDK küldöttségének látogatásáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./

Funar kolozsvári polgármester, a Románok Nemzeti Egységpártja /RNEP/ elnöke Chisinauban járt, ahol nemrég sikerült megalakítani a Vatra Romaneascát, az RNEP-t támogató szervezetet. /Cseke Gábor, Bukarest: Funar szelleme átkel a Pruton? = Magyar Nemzet, júl. 29./

Kolozsváron az egyetemen magyar szakra /fő és mellékszakokkal, azaz idegen nyelvekkel és néprajzzal/ első évfolyamra 50 hallgatót vesznek fel, a magyar színművészetire 10 főt, tetralógiára 8 főt. Magyar rendezői szak nem indul. /Felvételi gyorshír. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./

Nem sikerült a terv, hogy létrehozzanak Hargita megyei koordinatív RMDSZ-szervezetet, marad a megyében a három RMDSZ-szervezet, mondta el Székedi Ferenc csíki RMDSZ-elnök, néhány hete a szenátori iroda titkára. Az anyagi helyzet nem teszi lehetővé, hogy függetlenített elnököt fizessen a csíki szervezet. Egyetértettek abban, hogy nem fogadják el a magyar alprefektus kinevezését, mivel ragaszkodnak ahhoz, hogy a prefektus magyar legyen. /(B. Kovács): Csík is lépni készül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./

Bodó Levente műtermében, Szentegyházán Gábor Áron és Mikó Imre portréi után II. Rákóczi Ferenc mellszobrát készíti. A szobrot a Julianus Alapítvány rendelte meg, a Beszterce-Naszód megyei Vicén fogják felállítani nov. 13-án. /Ferencz Imre: Szobor készül. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 29./

Tasnád város RMDSZ-szervezete a szatmárnémeti Kölcsey Körrel közösen zarándoklatot hirdet Kölcsey Ferenc szülőfalujába, Sződemeterre a költő születésnapja alkalmából. Aug. 7-én Sződemeteren kezdődik az emlékezés, aug. 8-án Szatmárnémetiben a Láncos templomban lesz az ünnepség. /(Muzsnay Árpád): Kölcsey-megemlékezések Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./

Czegő Zoltán emlékezett hajdani egyetemi társára, Kerekes Sándorra. Ő volt a legtehetségesebb, a szigorú Zörgő Benjámin professzor kedvence. Azt hitte mindenki, hogy a tanszékre kerül, de ezt nem engedték. Czegő Zoltánnal várták Bukarestben, hogy hova nevezik ki őket, Kolozsváron egyetemet végzetteket. Akkor hallották egy román tanár döntését, akiktől a román végzettek moldvai, dobrudzsai kinevezést vártak, hogy addig ez nem lehet, amíg a magyar települések üres állásait be nem töltik román tanárokkal. Kerekes Sándor Székelyudvarhelyre került, a tanítóképzőbe. 1965-ben Kerekes Sándor letépett egy román zászlót. Ezért bebörtönözték. Hosszú évek múltán szabadult fogatlanul, félkopaszan. Nem taníthatott, fizikai munkás lett. Elhagyta az országot és Bécsben, betegen meghalt. /Czegő Zoltán: ?És mégis elüldözés. A kései megtalálás bánatával.= Magyar Nemzet, júl. 29./

A Kodolányi János Egyetemi Előkészítő Intézetben külföldi diákokat készítenek fel magyarországi egyetemi tanulmányok folytatására. A magyar diákok külön intézetben laknak. Az újságíró elkülönítésről beszélt, viszont Töttösy Istvánné dr., a Művelődési Minisztérium etnikai és nemzeti kisebbségügyi főosztályának vezetője tisztázta, nem elkülönítésről van szó. A magyar diákszálláson olyan vendégszobák vannak, ahol a látogatók szüleit elhelyezhetik. Más épületben erre nincs lehetőség. /Kodolányi János Magyar Nyelvű Előkészítő Intézet. = Magyar Narancs, júl. 29./

Júl. 29-én megjelent a Szigeti Turmix /Társasági hetilap, kiadja a Máramaros Publicisztikai és Művelődési Egylet, Máramarossziget/ első száma. Kodolányi János Magyar Nyelvű Előkészítő Intézetben

Illyefalván a liberális konferencián felszólalt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Konrád György, Németh Zsolt, Bíró Béla, Dinu Tamfirescu, Horia Rusu, a 93-as Liberális Párt elnöke, Gabriel Andreescu, Vékás János, a VMDK alelnöke, két oxfordi egyetemi tanár /George Ross és Mark Allmond/ és Molnár Gusztáv. A kollektív jogokról, a nemzetállam meghaladásának szükségességéről volt szó. Orbán Viktor leszögezte, az egyéni jogok nem elégségesek, kollektív jogokra van szükség. El kell ismerni a kisebbségek önrendelkezési jogát, azzal megszorítással, hogy ezt határmódosítás nélkül gyakorolhatják, az államok korlátozott szuverenitása és a kisebbségek korlátozott, belső autonómiájának együttes megléte mellett. A vitán Dinu Tamfirescu teoretikus a nemzetiségek autonómiája mellett foglalt állást. /B. Kovács András: Szabadelvű remény? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./ Felszólalt továbbá Stelian Tanase, Smaranda Enache, Fábián Ernő, Vásárhelyi Miklós, Egyed Péter, Szőcs Géza és Kodolányi Gyula. Az első két nap témája az etnikai viszonyok voltak, a harmadik napé pedig az európai integráció volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31. - aug. 1./

Románia - stabilitási tényező Európában címmel tartott előadást Iliescu elnök Argentínában, a külügyi tanács előtt. Iliescu megbeszélést folytatott Carlos Saul Menem elnökkel. /Románia sokoldalú kapcsolatokra törekszik Argentínával. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 30./

A Világbank képviselője, Arnraub Hartmann kijelentette, hogy a Világbank nem fektet be tőkét egy súlyos inflációval küzdő országba, a 150 millió dolláros hitel átutalását bizonytalan időre elhalasztották. Bogdán Tibor, Bukarest: A Világbank is megvonta a hitelt Romániától. = Magyar Hírlap, júl. 30./ Az Adevarulnak nyilatkozva Arntraud Hartmann, a Világbank bukaresti képviselője kijelentette, hogy a pénzintézet nem függesztette fel a Romániának szánt 400 millió dolláros szerkezetátalakítási kölcsön második részének átutalását, azt hamarosan folyósítják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31.-aug. 1./

Václav Havel elnök különmegbízottja útján kérte Romániát, támogassa a Cseh Köztársaság jelölését a Biztonsági Tanács nem állandó tagjává. Csehország támogatja Románia felvételét a Közép-európai Kezdeményezésbe. /Bogdán Tibor, Bukarest: Prága támogatja Románia KEK-tagságát. = Magyar Hírlap, júl. 30./

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Bálványoson kifejtette, hogy az Európai Közösséghez való csatlakozásnak adnak elsőséget, mert így Magyarország hatékonyabban tud fellépni a nemzetközi fórumokon a határokon túli kisebbségek érdekében. A román-magyar kapcsolatok nem elsősorban a magyar kormánynak felróhatóan rosszak. A magyar kisebbségekkel szembeni bánásmód Romániában nagyon nehezen teszi lehetővé, hogy javuljon a két ország közötti kapcsolat. A magyar-román alapszerződéssel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a végső szót az RMDSZ-nek kell kimondani. /Gazda Árpád: Az RMDSZ térfelén a labda. Beszélgetés Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./

Három héttel azt követően, hogy a Zsil-völgyi bányászok munkabeszüntetéssel elérték követésüket, bérük megduplázását, újból nyugtalanság töltötte el a bányavidéket. Az egyes kategóriák között igen nagy a különbség, ez okozta a felháborodást. Miron Cozma, a Zsil-völgyi bányászok vezetője megbeszélést folytatott Bukarestben a kormány több tagjával. /Nyugtalanság a Zsil völgyében. = Népszava, júl. 30./

Júl. 29-én tartotta sajtóértekezletét Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, ahol elmondta, hogy magánszemélyként Tokay György, Frunda György és Borbély László RMDSZ-képviselők amerikai közvetítéssel /Project on Ethnic Relations/ Neptunfürdőn találkoztak Victor Hrebenciuc kormányfőtitkárral és Traian Cheleleuval. Erről a titkos tárgyalásról nevezettek sem a közvéleményt, sem az RMDSZ vezetőségét nem tájékoztatták. Mandátum nélküli tárgyalásaikon kötött egyezségüket nagymértékben megkérdőjelezi a román kormányzat azon törekvése, hogy az RMDSZ legitim szervezetét megkerülve a számára elfogadható személyekkel tárgyaljon. Tőkés László április óta két folyamodványban kért magyarázatot ezekről a tárgyalásokról, de nem kapott választ. Tőkés László meggyőződése, hogy az RMDSZ megkerülésével egyetlen képviselőnek sincs joga egyezkedni a hatalom képviselőivel. /Tájékoztatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

Kodolányi Gyula címzetes államtitkár Illyefalván tartott előadást, majd Bukarestben júl. 29-én találkozott Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral, a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa elnökével. Elsősorban az európai integrációs folyamatokról, Romániának az Európa Tanácsba való felvételéről volt szó. Kodolányi Gyula román partnerének kijelentette: ha Magyarország megnyugtatónak tartja a hátralévő másfél hónapban felmutatott eredményeket, akkor konstruktív módon foglalkozik majd az üggyel. /Hrebenciuc- Kodolányi találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

Argentínában aláírták az Argentin-Román Kereskedelmi Kamara alapítási okmányát, majd Iliescu elnök sajtóértekezletet tartott. Kifejtette, hogy Románia lehetne Latin-Amerika hídfője. Argentínából Iliescu elnök kíséretével Uruguayba érkezett. /Románia mint hídfő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

A Bolyai Társaság továbbra is kiáll a Bolyai Egyetem újraindítása mellett, de addig is kérte a minisztériumot, hogy biztosítson külön keretet a magyar hallgatók számára. Ennek részben eleget tettek azzal, hogy 1993/94-re adtak beiskolázási számot, de csak tanárképző szakokon: matematika 50, informatika 20, fizika 35, kémia-fizika 20, biológia 20, biológia-kémia 10, földrajz 20, történelem 25, filozófia 20, lélektan 15, defektológia 15, szociológia 15, pedagógia-magyar 10 fő. Ez távolról sem jelenti az anyanyelvű oktatás problémáinak megoldását, a közgazdasági, jogi, műszaki stb. karokon nem indul magyar nyelvű képzés. /A Bolyai Társaság felhívása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

Újból sztrájkolnak a Zsil völgyi bányászok. /Sztrájkolnak a Zsil völgyi bányászok. = Magyar Nemzet, júl. 31./

"A Zsil-völgyi bányászok júl. 29-én ismét sztrájkba léptek, fizetésemelést követelve. Vezetőjük, a bukaresti bányászlátogatás "hőse", Miron Cosma felutazott Bukarestbe, hogy tárgyaljon a miniszterelnökkel. A hatórás tárgyaláson a kormány nem engedett. /Magyar Nemzet, júl. 31./ "

Júliusban újból utcára került az Ifi Fórum (Csíkszereda) Ifjúsági hetilap. Ez az ifjúsági lap 1992. ápr. 18.-okt. 20. között megjelent, de anyagi nehézségek miatt megszűnt.

"Aug. 1-jén a Petőfi Sándorra emlékező ünnepségen, Fehéregyházán Markó Béla, az RMDSZ elnöke mondott beszédet. "A magyar iskolákért küzdeni kell, de a létező iskolákban tanítani is kell. A kultúra intézményeiért szívósan harcolni kell, de közben teremteni is kell a kultúrát." - mondotta többek között. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7-8./."

Cseke Péter, a Korunk szerkesztőségi főtitkára nyilatkozott a folyóirat helyzetéről: költözködnek, két szobát kaptak, Kolozsvár másik végén. Arra a kérdésre, hogy a Korunk melyik korszakát kívánják folytatni, Cseke Péter Dienes Lászlóét, a polgári liberális irányt jelölte meg. /H. B.: Magyar beszéd európai módra. = Esti Hírlap, aug. 2./

Sepsiszentgyörgyön is lesz népszavazás. Az október 17-én tartandó referendum során az anyanyelv, illetve a kétnyelvű feliratok használata, az övezeti együttműködés és a prefektus-kinevezés ügyében kérik ki a lakosság véleményét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3./

1992-ben lépett érvénybe Magyarországon az ún. III. kárpótlási törvény. Világviszonylatban egyedülálló megoldás, hogy a kárpótlásra jogosultságot nem a jelenlegi állampolgársághoz, illetve lakhelyhez köti, hanem általános érvénnyel a sérelem bekövetkeztekor fennálló állampolgárság az irányadó. Erdélyben a kárpótlási jegyre jogosultak száma mintegy 38 000 fő, átlagban 150 000 Ft névértékű kárpótlási jegyről van szó. Az ismertető cikk felsorolta, milyen lehetőségekkel élhetnek az erdélyiek /üzlethelyiségek, állami tulajdonú vagyontárgyak vásárlása, részvényvásárlás stb./, többen összeállhatnak, közösen vásárolhatnak gépet és azt az országba behozva bérbe adhatják. /György Béla Zsolt: A kárpótlási jegyek felhasználási lehetőségeiről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3./

Eckstein-Kovács Péter, az RMDSZ Kolozs megyei politikai alelnöke, a városi tanács tagja ügyvédként védi a kertek, lakások ügyében azokat, akiket ki akarnak forgatni javaikból. Funarnak ez az akciója nem kifejezetten etnikai jellegű, de a fenyegetettek mégis többségükben magyarok, a haszonélvezők románok. Egy 1973-as törvény szerint aki 6 hónapig nem használja az állami bérleményt, annak egyoldalúan fel lehet bontani a szerződését. Sokan töltenek hosszabb időt Magyarországon, a polgármesteri hivatal emberei pedig figyelik, ki van hosszabb ideig távol, hogy felbontsák a szerződését. Ugyanez az 1973-as törvény meghatározza, hogy mennyi lakóterület jár egy bérlőnek. Abban az esetben, ha nagyobb a terület, a pluszterületet kiutalják. Idős emberek esetében, ahol meghal a férj vagy a feleség, felszólítást kapnak a polgármesteri hivataltól. /Funarék a kertek alján és a lakásokban is. = Új Magyarország, aug. 3./