"Aug. 8-án Bukarestben tárgyaltak a bányászok és a kormány képviselői. A kormány felszólította a szénbányászokat a sztrájk befejezésére. A dél-amerikai útjáról hazatért Iliescu elnök az ún. "japán sztrájkot" ajánlotta, azt javasolta a bányászoknak, hogy fehér szalaggal ugyan, de dolgozzanak. A román elnök cáfolta Miron Cosma szakszervezeti bányászvezetőt, aki azt állította, hogy 1990 júniusában Iliescu hívta a bányászokat Bukarestbe. /Iliescu: Pénz helyett fehér szalag. = Népszabadság, aug. 9./"

Mircea Snegur moldovai elnök nem tud belenyugodni abba, hogy leszavazták a parlamentben a FÁK-hoz való csatlakozást. Népszavazás kiírását szeretné elérni, de erre nincs lehetőség. Snegur csak két módon érhetné el célját: a parlament feloszlatásával vagy elnöki diktatúra bevezetésével. /Gyarmath János: Előrehozott választások Moldáviába? = Magyar Nemzet, aug. 9./

Aug. 7-én Budapesten megrendezték a határon túli magyar lapok szemléjét. Mintegy hatvan lap szerkesztői jöttek el. Felolvasták Göbcz Árpád köztársasági elnök hozzájuk intézett levelét, Czine Mihály mondott beszédet. Bencsik Gábor, a Magyar Újságírók Szövetségének főtitkára és a velük szemben álló szervezet, a Magyar Újságírók Közösségének elnöke, Kósa Csaba is hangsúlyozta, hogy történelmi pillanat részesei, hiszen Trianon óta először van így együtt az összmagyar publicisztika. Sajnos nagyon kevesen jöttek el, a magyarországi sajtó képviselői sem érdeklődtek kellőképpen. /Mindössze négy magyarországi lap munkatársai voltak jelen. Csalódottan, keserűen számoltak be az érdektelenségről a megjelent szerkesztők. /Bokor András: Kéregmagyarok. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 10./ A kisebbségi sajtófesztivál visszhangtalanságáról számoltak be a lapok. Az Esti Hírlap munkatársa, Udvardy Zoltán megjegyezte, hogy ő is jelen volt, annak ellenére, hogy lapja nem kapott meghívót. Elképzelhető, hogy más laphoz sem jutott el a meghívó. /Udvardy Zoltán: Kárpát-medencei sörparti. = Esti Hírlap (Budapest), aug. 10./

A képviselőházi tanügyi bizottság júl. 26-29-e között megvitatta és elfogadta a felsőfokú oktatási intézmények hivatalos elismerésének /akkreditálásának/ és a diplomák elismerésének törvénytervezetét, melyet a szenátus is elfogadott, ősszel a képviselőház elé kerül. Elfogadása után az Oktatási Minisztériumnak létre kell hozni egy országos bizottságot, amely dönt a hivatalos elismerés ügyében. Az akkreditálás egyik feltétele, hogy az intézmény három egymást követő évfolyama végzőseinek 51 %-a sikerrel államvizsgázzon. Az eljárás hosszadalmas: egy most alakuló intézmény első ízben hét év múlva akkreditálható. Előírás az is, hogy a felsőoktatási intézmény oktatóinak 30 százaléka professzor és előadótanár legyen, számoltak be a helyzetről Németh János és Asztalos Ferenc parlamenti képviselők /Németh János, Asztalos Ferenc parlamenti képviselők: Akkreditálás, avagy a tű foka? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

A határkérdések és a kisebbségi kérdések összefüggnek. Szilárd, biztos, tartós határok csak akkor vannak, ha a kisebbségi probléma megoldott, és ennek alkotmányos garanciája és politikai struktúrája is létezik egy adott országban - mondta Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője. /Entz Géza: Nem modellalkotás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

Nagyszebenben, az ortodox katedrálisban Iulian Radulescut kikiáltották a minden romák császárának, saját nemzetsége tette fel fejére a háromnegyed kilós aranykoronát. Radulescu kijelentette, hogy többé nem tér be ortodox templomba, mert népét, a csaknem ötmilliónyi romániai cigányságot megalázták. Saját templomot fog építtetni és saját iskolákat, mondta. /Korona a roma császár fején. = Népszabadság, aug. 10./

Szabó Károly, a pécsi Magyar-Román Baráti Társaság alapítója és tagja, a társaság román nyelvű kiadványainak szerkesztője Bukarestben, a Magyar Kulturális Központban megtartott sajtóértekezletén elmondta, aug. 26. és 29. között Pécsett magyar-román polgári fórumot rendeznek, hogy előmozdítsák a két nép megbékélését. /Mag Péter, Bukarest: Magyar-román polgári fórum Pécsett. = Népszabadság, aug. 10./

Sződemeteren idén aug. 7-én tartották meg a Kölcsey Ferenc emlékünnepséget, melyet a költő születésének 200. évfordulója, 1990. aug. 8-a óta minden évben megünnepelnek. Az idei emlékezésen Muzsnay Árpád mondott beszédet, bejelentette a Kölcsey Kör szoborállítási szándékát Sződemeteren. /(Fejér László): Sződemeteri megemlékezés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

Tokay György, az RMDSZ képviselőcsoportjának elnöke a Carnegie Alapítvány és a washingtoni Kulturális Alapítvány Erdélyért meghívására újabb látogatást tesz az Egyesült Államokban. Tájékoztatja a romániai magyarság helyzetéről a külügyminisztérium, a törvényhozás illetékeseit, előadást tart a George Washington Egyetemen és a Princeton Egyetemen, nyilatkozta az MTI-nek. /RMDSZ-vezető Washingtonban. = Új Magyarország, aug. 11./

Sütő András nyilatkozott egy évtized munkásságáról, terméséről. Otthon 1980-ban jelent meg könyve, majd 1982-ben a korábban játszott Szuzai menyegző, ezután a cenzúra nem engedélyezte az író műveinek kiadását, a korábbi munkák újbóli megjelentetését sem. Ez alatt az évtized alatt Magyarországon láttak napvilágot kötetei. A budapesti Szépirodalmi Kiadó 1989-ben megkezdte Sütő András válogatott munkáinak kiadását. A sorozatból 1993-ig öt kötet jelent meg, az ötödik idén /Csipkerózsika ébresztése/. Az idei könyvhétre jelent meg a Szemet szóért /Csokonai Kiadó, Debrecen/ című kötete, ebben naplórészletei olvashatók. Még idén várható a Naplójegyzeteim /Csokonai Kiadó, Debrecen/ és az életmű sorozatban a hatodik kötet. 1993-ban végre otthon is közölték munkáját Naplójegyzetek /Romániai Magyar Szó kiadása/. A nyolcvanas években már nem engedték drámái bemutatását. Az ugató madár című darabját Harag György akarta színpadra venni, de a hatalom nem engedte. Végül Az ugató madár című drámát Erdélyben is bemutatják, Marosvásárhelyen már műsorra tűzték. Az ősbemutató Budapesten volt, a Nemzeti Színházban. Jelenleg a romániai magyar könyvkiadás összeomlott, a hazai szerkesztők pedig a népi-nemzetinek nevezett írásokat nem karolják föl. Ezért nem jelennek meg Sütő András munkái Erdélyben. A Magyarországon dúló szellemi belháború igen komolyan érezteti közvetlen hatását az erdélyi szellemi életben. Sütő András óvott a türelmetlenségtől, amely minden eddigit semmisnek óhajt nyilvánítani, mert ez önpusztítás. /Marosi Barna: Beszélgetés Sütő Andrással egy évtized terméséről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

Negyedik alkalommal rendez erdélyi pedagógusoknak továbbképző tábort a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Színháztörténeti Intézet aug. 10-20-a között Budapesten. Évről évre 60-70 oktató vesz részt ezen a továbbképzésen, melyet anyagi támogatásban részesített a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, valamint a Soros Alapítvány. /Erdélyi pedagógusoknak továbbképző tábora. = Pesti Hírlap, aug. 11./

Tavasszal megalakult Szatmárnémetiben a Vállalkozók Fóruma Egyesület. Elnöke, Pécsi Ferenc közgazdász, parlamenti képviselő elmondta hogy összegyűjtik a magyar vállalkozókat. Már van az egyesületnek székhelye Szatmárnémetiben. Megküldik a tagoknak a beérkező üzleti ajánlatokat. Felvették a kapcsolatot külföldi üzletemberekkel és hasonló szövetségekkel. Végeznek angol, francia és német nyelvű üzleti levélfogalmazási fordítást. Magyarországi szakembereket meghívtak előadások tartására. /Sike Lajos: Sikerhez segíteni a vállalkozókat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

A Romániai Magyar Cserkész Szövetség /RMCsSz/ elnöke, Schmidt Péter elmondta, hogy feszült volt a viszony a Romániai Cserkész Szövetséggel. Hosszú tárgyalások után 1992. szept. 31-én egyezményt írtak alá: tiszteletben tartják egymás működését, létrehoztak egy összekötő bizottságot, melyben mindkét fél egyenrangú, ezenkívül létrejött a Nemzeti Cserkész Tanács, ebben a tagság egyharmada a magyar szövetség tagjaiból áll. A RMCsSz bejegyzett központja Csíkszeredában van. A cserkészmozgalom vallásos alapon is működik, ezért a kerületi, körzeti felosztás követi az egyházmegyék területét. Idén van hatvan éve a Gödöllőn rendezett Jamboree-nak /Cserkész Világtalálkozónak/. Ebből az alkalomból rendezett ünnepi találkozóra meghívták az erdélyi cserkészeket is. A találkozó egyúttal a magyar cserkészek világtalálkozója is lesz Gödöllőn, mintegy százan vesznek részt ezen Erdélyből. /Metz A. Márton: Fellendülőben a cserkészmozgalmak. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 11./

A budapesti Erdélyi Gyülekezet a Reménység Szigetén működik, lelkipásztora Németh Géza tiszteletes. A Reménység Szigete elnevezésű, a határon túli magyarok megsegítésére létesített szociális intézményegyüttes három intézményből áll: Erdélyi Betegszállás, Erdélyi Népfőiskola és Károli Gáspár Református Teológiai és Missziói Intézet. Az Erdélyi Betegszállást a Segítő Jobb Alapítvány, a Népjóléti Minisztérium és a nyugati segélyszerveztek tartanak fenn, az egyetlen lehetőség arra, hogy a határon túli magyar az anyaországban gyógykezeltesse magát. Az Erdélyi Betegszállás szolgálatait csak olyan betegségek és műtétek esetében lehet igénybe venni, amelyek Romániában nem kezelhetők vagy nem végezhetők el. Minden megyeközpontban van a Segítő Jobb Alapítványnak egy megbízott orvosa, aki elvégzi a szükséges vizsgálatokat és kiadja a Caritas-kártyát, igazolja az ellátás szükségességét. Az Erdélyi Népfőiskola a tavalyi kísérleti évben 60 erdélyi fiatalt képezett ki, négy szakot működtet: angol nyelv, farmerképző, szociális otthoni nevelő és politikusképző. A Károli Gáspár Református Teológiai és Missziói Intézet erdélyi lelkészmisszionáriusokat képez a szórványmagyarság részére. Németh Géza tiszteletes felhívta a figyelmet az Erdélyben is terjedő destruktív szektákra. /Gál Éva Emese: Sajtótájékoztató a Reménység Szigetéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

"Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés frakciója a Neptunfürdőn folytatott tárgyalásokat elítélő állásfoglalást adott ki /a "neptunfürdői egyezmény" tárgyában/. Tokay György, Borbély László és Frunda György két év óta legitim felhatalmazás nélkül folytatott titkos tárgyalást a román kormányzat képviselőivel, az erdélyi magyarság hiteles képviseleti szerve, az RMDSZ "helyett és ellenében". A tárgyalásaik során elért állítólagos eredmények a romániai magyarság minimális szintjének sem felelnek meg. A belső önrendelkezés helyett beérik többnyelvű utcanév-táblákkal, a Kisebbségi Minisztérium helyett Kisebbségi Tanáccsal, Bolyai Egyetem helyett 300 hellyel. Mindez csak a román hatalomnak használ. A román és magyar nép között kívánatos megbékélés kezdetét egy őszinte párbeszéd jelenthetné, azonban a neptuni találkozón elfogadhatatlan alku jött létre. /Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés frakciójának állásfoglalása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./ "

Befejeződött a bányászok sztrájkja aug. 11-én és ugyanezen a napon reggel 7 órától a mozdonyvezetők hirdettek általános sztrájkot. Leállt a közlekedés. Vacaroiu miniszterelnök figyelmeztette a mozdonyvezetőket, hogy sztrájkjuk illegális és súlyos károkat okoz az országnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13., Pesti Hírlap, aug. 12./

Megbénult a vasúti közlekedés Romániában a mozdonyvezetők sztrájkja miatt. A törvényesen előírt egyharmados kapacitással sem üzemel a vasút. A sztrájkolók a kormányzati szervek által még júniusban aláírt új bérskálák érvényesítését kérik. /Gyarmath János, Bukarest: Romániában megbénult a vasúti teher- és személyszállítás. = Magyar Nemzet, aug. 12./

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az Egyesült Államok kongresszusához, szenátusához és képviselőházához intézett nyílt levelében kérte Románia számára a legnagyobb kedvezmény megadását, tekintettel az ország elszegényedésére, az erősödő szélsőnacionalista befolyásra, a kommunista visszarendeződési tendenciák ellensúlyozására. A legnagyobb kedvezménnyel kapcsolatos szerződés fontos garanciája lehetne az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartása, amennyiben pontosan meghatároznák és számon kérnék azokat. /Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének nyílt levele. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 12./

"Az RMDSZ-ben sokasodnak a Tokay György, Borbély László és Frunda György titkos tárgyalását elítélő nyilatkozatok. Az RMDSZ bukaresti központjához 155 aláírással Székelyudvarhelyről, 244 aláírással pedig Csíkszeredából érkezett állásfoglalás. Ezek helyeslik Tőkés László püspök A Hatalom uszályában /Romániai Magyar Szó, aug. 7./ című írásában kifejtett nézetet. /Kivizsgálják a "hármak" ügyét. Aki egyezkedik, áruló. = Pesti Hírlap, aug. 12./"

Sztrájkba léptek a mozdonyvezetők, szinte megbénult az ország. Tíz és százezrek állnak a vasútállomásokon, főleg az ingázók, messze családjuktól. Vacaroiu miniszterelnök szerint a mozdonyvezetők bérkövetelése nélkülöz minden morális alapot, hiszen a bányászok után a legjobban kereső kategóriába tartoznak. /Megbénult az ország vérkeringése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./

"A Háromszéki RMDSZ Operatív Tanácsa tiltakozott a Román Televízió aug. 8-ai adásában elhangzott magyarellenes, valótlan állítások ellen. Nem igaz, hogy csak elemiben lehet románul tanulni, továbbá a helyi adminisztrációban valójában túlnyomóan románok vannak. Visszautasítják azt, hogy "a székelyek több mint fele" elmagyarosodott román. A műsor a megye prefektusának, Casuneanu Vlad Adriannak és az Andrei Saguna Keresztény-Kulturális Liga /elnöke Solomon Ioan a prefektúra vezérigazgatója/ a támogatásával készült. /Tiltakozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./"

Dr. Octavian Buracu a két nép közötti megbékélés érdekében hozta létre az Interetnikai Társaságot, előzőleg, 1989 után, amikor Kolozs megye élén állt, akkor is ezen munkálkodott. Példát akart mutatni a magyarok és románok közötti békére. /Dr. Octavian Buracu: Román szól a magyarhoz. A példa erejével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./

Aug. 19-én Brassóban magyar nyelvű rádióadás indul: a BBC támogatásával ultrarövid hullámhosszú adó működik, ebben naponta egy órás magyar nyelvű adás is lesz. /Kiss Éva Mária: Brassói Rádió. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./

Az Evenimentul Zilei beszámolt arról, hogy U. Nicoletoi, a romániai Kommunista Párt képviselője Tiraszpolban találkozott a Dnyeszter menti Kommunista Párt képviselőjével. Közleményükben megerősítették a kommunizmus ügye melletti elkötelezettségüket. Ezzel a romániai Kommunista Párt gyakorlatilag elismerte az önhatalmúan kikiáltott Dnyeszter menti Köztársaságot. /Kommunisták találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./

A debreceni izraelita hitközség szeretett volna segítséget nyújtani néhány erdélyi magyar hitközségnek. Az erdélyi hitközségek Moses Rosen főrabbinak küldték el a debreceniek levelét Bukarestbe. A főrabbi megütközött azon, hogy a debreceniek közvetlenül fordultak az erdélyi hittestvérekhez, válaszlevelében tagadta, hogy Romániában élnének magyar ajkú hittestvérek. Elutasította a segítséget is, azzal, hogy nincs rá szükség. Moses Rosen 1947-ben került az elűzött főrabbi helyére, azóta tölti be ezt a tisztet. Évtizedeken át segítette a zsidók kivándorlását. 1989 után nyíltan is kimondta: életcélja Románia teljes izraelita közösségét az ősi földön látni újra. /Sebestyén Mihály: Zsidónak lenni ? magyarul (?). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./

Boldizsár Zeyk Imre, Tordaszentlászló RMDSZ elnöke szerint valószínűleg látszik, hogy faluját Szent László alapította. Tordaszentlászló 1600 lakosú, itt rendezik meg évente a kórustalálkozókat. A helyi RMDSZ oldotta meg a földkimérést. A falubeliek létrehozták a gépállomást, tulajdonukba került a tsz traktorállománya. /Kisgyörgy Réka: Tordaszentlászló múltja és jövője. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./

"Frunda György RMDSZ-szenátor a tárgyalások fontosságát hangsúlyozta a vele készített interjúban. A PER /Project on Ethnic Relations/ Romániában két találkozót szervezett, ahol két RMDSZ-társával együtt felvázolták a legsürgősebben megoldandó problémákat: kisebbségi törvény, tanügyi törvény, kétnyelvű feliratok. Frunda arról neszélt, hogy a találkozóról beszámoltak a képviselő csoportban. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyilatkozat úgy beszélt róluk, mint nemzetárulókról. Frunda hangsúlyozta, hogy ezeken a találkozókon értek el eredményeket. Nem mondtak le a Bolyai Egyetemről. Frunda szerint az őket elítélő nyilatkozatok a magyarságnak ártanak. A magyarságnak békét kell biztosítani és olyan célokat kell kitűzni, ami elérhető. Frunda mindig is ellenezte a hűbelebalázs-politikát, azt "hogy olyasmiket nyilatkozunk, olyan kijelentéseket teszünk, amelyeknek a következményeit nem fogjuk fel abban a pillanatban, és utána egy egész csapatnak azon kell dolgoznia, hogy megmagyarázza, mit is akartam mondani." Frunda szerint a Nemzeti Kisebbségi Tanács nem kirakat-intézmény. Frunda nem ért egyet azokkal, akik azt mondják, az RMDSZ nem akar kormányozni. Frunda határozott nézete, hogy igenis, az RMDSZ-nek be kell kerülni a kormányba. Sok jó magyar szakember van ebben az országban, jegyezte meg. Vida Gyula például miniszter is lehetne, a parlamentben is tekintélye van, mindig meghallgatják. És vannak mások is. Frunda elismeri, hogy van kisebbségi diszkrimináció. "Azzal, hogy mindig azt mondjuk, hogy minket elnyomnak, hogy nincs lehetőség, nem érünk el semmit. Dolgozni kell, vállalkozni, különben itt a vég." /Balázs János: Ha az RMDSZ kormánypárt lenne, akkor lennék a legboldogabb. Interjú Frunda György RMDSZ-szenátorral. = Brassói Lapok (Brassó), aug. 13-19./"

"Az RMDSZ volt Országos Elnökségének 9 tagja nyilatkozatban ítélte el a titkos tárgyalásokat és hangsúlyozták, hogy nem tudtak ezekről a tárgyalásokról. Minderre reagált Borbély László: ezek nem voltak titkos tárgyalások. Nem valamiféle egyezkedés folyt. "Ez csak megbeszélés" ? mondta Borbély László az őt és társait ért vádakra. /M. G.: Romániai magyar megbeszélések. Borbély László helyesbít. = Pesti Hírlap, aug. 14./"

Iliescu elnök aug. 12-én nyilatkozatot tett közzé: Moldova parlamentje nem ratifikálta a FÁK-kal kötött egyezményt, kinyilvánítva, hogy szuverén állam. Nehéz helyzetében segíteni kell a Moldovai Köztársaságot, az üzemanyaggal való ellátásban, a betakarításban, ezt a testvéri szolidaritás indokolja, áll Iliescu nyilatkozatában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14-15./

A mozdonyvezetők sztrájkja tovább tart, hatalmas károkat okozva az országnak. A Legfelsőbb Törvényszék aug. 13-i ítélete 80 napra felfüggesztette a sztrájkot, ennek azonban nem lett foganatja, sőt a még közlekedő vonatokat is leállították a sztrájkolók. Iliescu elnököt kérték fel közvetítésre. /A mozdonyvezetők kitartanak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14-15./