Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
1993. szeptember 1.
Az amerikai kormány még idén képviseleti irodát nyit Kolozsvárott, mondta Tom Lantos amerikai képviselő, aki magánlátogatáson volt Magyarországon. /Népszabadság, szept. 1./
1993. szeptember 1.
Gyergyószentmikóson, a Tarisznyás Márton Múzeumban gazdag a néprajzi anyag, ez köszönhető a múzeumalapító Tarisznyás Márton gyűjtésének is. A névadónak emlékszobát rendeznek be, ahol munkáit is kiállítják, köztük Gyergyó történeti néprajza című kötetét. Kisné Portik Irén a távlati tervről is beszélt, ez egy tájjelegű falumúzeum létesítése a múzeumkertben. A falumúzeum létesítése az Etnographia Gyergyoiensis Alapítvány egyik legfontosabb célkitűzése, ő az alapítvány titkára. /Gál Éva Emese: Múlt, jelen, jövő a gyergyói múzeumban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./
1993. szeptember 1.
/ Keresztény ifjúsági lapok szerkesztőinek és fotósainak tehetségkutató pályázatát, majdani találkozóját hirdette meg Nagyenyed katolikus plébániája. /Talentum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./
1993. szeptember 1.
Kozma Zsolt református teológiai tanár kifejtette nézeteit. Sokkal több reménységet kellene sugároznia a sajtónak, hogy érdemes ittmaradni. Szerinte a papoknak nem kellene politizálniuk. A világban zavar van, veszekednek a pártok, ennek nem kellene érződnie az egyházon belül is. Súlyos gond az egyházban, hogy nincs utánpótlás se a katedráknál, se az egyházkormányzásban. Nyolc reformtus lapok indítottak, három maradt meg, nincs elég emberük. /Beszélgetés Kozma Zsolt református teológiai tanárral. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./
1993. szeptember 1.
Balogh Edgár igyekszik bizonyítani, hogy nemzedéke, a sarlósok, a falukutatók, az Erdélyi Fiatalok nem támogatták sem a jobboldali elfajulást, sem a baloldali parancsuralmat, eszményeik: a liberalizmus, a kereszténység, a szocializmus együtt adnak feladatot az utánuk következőknek. /Balogh Edgár: Ami négy nemzedék után következik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./
1993. szeptember 1.
"Szőcs István cáfolta a Magyarországot minősítő "utolsó csatlós" kifejezést. Ezt ámítás, ködösítés, demagógia hozta létre. Legutóbb Gál Mária Egy döntés története /Szabadság, aug. 28./ című írásában találkozott ezzel a kifejezéssel. Ez a kifejezés nem igaz, hangsúlyozta Szőcs István. A legtovább harcoló fegyveres szövetséges a fasiszta usztasák vezette Horvátország volt: egy nappal a hitlerista Németországot is túlélték: 1945. máj. 10-én kapituláltak. Csakhogy a háború után a diplomaták úgy tettek, mintha a fasiszta Horvátország és a fasiszta Szlovákia nem is létezett volna: dicstelen pályafutásukat besöpörték a győztes Jugoszlávia és a "még győztesebb" Csehszlovákia szőnyege alá. /Szőcs István: Történelmi lecke. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./"
1993. szeptember 2.
A Neptun-vitához szólt hozzá dr. Csapó József szenátor, élesen elítélve a három RMDSZ-képviselő tárgyalását. Frunda György például kulturális autonómiát szorgalmazott, szemben az RMDSZ programjában szereplő hármas szintű, személyi, önigazgatási és regionális autonómiával. Csapó ugyancsak elutasította, hogy a Neptunon tárgyalók munkadokumentumként elfogadták a 0 kisebbségi törvénytervezetét. Más a kitelepülőben levő németek helyzete, azonkívül az RMDSZ pedig még nem készítette el, nem fogadta el saját törvénytervezetét. /Dr. Csapó I. József szenátor: Az ér(d)em két oldala. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 2./
1993. szeptember 2.
A korrupcióról szóló parlamenti vita csak hosszú felszólalásokat eredményezett. Miért makulátlanok a magas rangú tisztviselők mindaddig, amíg funkcióban vannak, - kérdezte Kozsokár Gábor szenátor - miért csak akkor kiáltanak rájuk kígyót-békát, mikor leváltják őket? - Az ellenzék benyújtotta indítványát: a kormány határolja el magát a korrupcióval gyanúsítottaktól. /Demeter J. Ildikó: Korruptak helyett indítvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./
1993. szeptember 2.
"A Romania Libera bukaresti napilap júl. 27-i száma egyetértően idézett a pozsonyi Zmenából: "A Magyarországgal szomszédos országok kialakíthatnának egy kollektív biztonsági rendszert Kisantant néven. Ez a század elején hatékonynak bizonyult " A Zmena javaslata reális alternatíva lehet a szomszédos államok diplomáciája számára, írta az ellenzéki napilap. /Cikkek a nemzetközi sajtóból (Budapest), szept. 2./"
1993. szeptember 2.
"Nagy Sándor, Hargita megye új alprefektusa kijelentette: "Nem tévesztem össze a magyarságot az RMDSZ-szel, amelynek nincs joga kisajátítani az egész magyarság politikai képviseletét." Székedi Ferenc, RMDSZ-elnök szerint ez Nagy Sándor kinevezése a kormány kirakat-intézkedése. /Simon Judit: Kinevezték Hargita megye alprefektusát. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 2./ "
1993. szeptember 3.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége aug. 31-i, Kolozsváron tartott ülésén határozatot hoztak az RMDSZ képviselőinek visszahívásáról a Nemzeti Kisebbségi Tanácsból. Elemezték az RMDSZ Románia ET-felvételével kapcsolatos álláspontját, Tőkés László tiszteletbeli elnök, Borbély László és Frunda György jelenlétében elemezték a neptuni találkozó nyomán kialakult helyzetet. Az Ügyvezető Elnökség figyelembe veszi az elhangzottakat az SZKT elé terjesztendő elemzés megfogalmazásakor. Az Ügyvezető Elnökség elfogadta a kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatban a szakértői tanácskozás ajánlásait. Jóváhagyták az információs rendszer kialakításának programját, továbbá Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester Catherine Lalumiére asszonynak átadott beadványát. Ebben tiltakozott az ellen, hogy Kovászna megye prefektusa az adminisztratív bírósághoz fordult a városi és községi tanácsok helyi referendum kiírásáról szóló határozatai ellen. Az Ügyvezető Elnökség felháborodását fejezte ki Hargita megye alprefektusának kinevezése ellen, aki a Szocialista Munka Pártja aktivistája. Nevezett aktivista nyílt támadást intézett az RMDSZ ellen. /RMDSZ dokumentumok. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./
1993. szeptember 3.
Szept. 2-án a képviselőházban a Románok Nemzeti Egységpártja javasolta: vitassák meg az RMDSZ-nek az Európa Tanácshoz eljuttatott memorandumát Románia felvételével kapcsolatban. A pár szerint a memorandum alkotmányellenes megállapításokat tartalmaz és elleni az ország felvételét az EU-ba. /Parlamenti vita az RMDSZ-ről. = Pesti Hírlap, szept. 3./
1993. szeptember 3.
Több megyei vezető arra hivatkozott, hogy Románia egységes nemzetállam, nincs szükség a kétnyelvű feliratokra. Az Adevarul szept. 1-jei száma szerint vegyes a fogadtatása a kétnyelvű tábláknak. /Táblatéboly. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 2., Kétnyelvű táblák: vegyes fogadtatás. = Magyar Hírlap, szept. 3./
1993. szeptember 3.
A romániai németek /szászok és svábok/ lélekszáma tovább csökkent azzal, hogy 1989 óta több mint százezer német vándorolt ki, 1992-ben már csak 119 ezren vallották magukat németeknek. Kisebbségvédelmi szervezetük, a Német Demokrata Fórum munkájáról a szervezet Kolozs megyei elnöke, Paul Torr belgyógyász számolt be. Németország 40 millió márkát, Ausztria 40 millió schillinget folyósított Romániának, ebből a Német Demokrata Fórum beruházási pályázatokat támogat. A szervezet központja Nagyszebenben van. Homoródon szeretnék létrehozni az országos szász múzeumot. A brassói székhelyű Saxonia Alapítvány a falvakat segíti. /Makkay József: Jönnek a németek! Erdély lakosságának támogatására. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./
1993. szeptember 3.
"Az egyik szlovák lap /Literárny Tyzdenník/ közölte Corneliu Barborica cikkét, melyben a szerző bemutatta Tőkés Lászlót. Elismerte Tőkés László 1989-es pozitív szerepét, azonban hozzátette: a püspök hazugságokat terjeszt a magyar kisebbség jogainak "elfojtásáról", közigazgatási autonómiát és állami magyar egyetemet követel, az Egyesült Államokban pedig azt nyilatkozta, hogy a magyar lakosságot beolvasztják, a magyarok úgy érzik magukat ma Romániában, mint a zsidók Németországban a nácizmus idején. Romániába súlyos gazdasági válság van, jó lenne, ha a legnépesebb kisebbség, a magyar nyugton maradna. /Corneliu Barborica: Amikor Tőkés zsidónak érzi magát. = Heti Magyarország, szept. 3./"
1993. szeptember 3.
Idén is megtartották a hagyományos ifjúsági találkozót Csíksomlyón, augusztus utolsó napjaiban. Mintegy kétezer fiatal gyűlt össze Erdélyből, de érkeztek moldvai csángók és magyarországi fiatalok is. A találkozó kezdeményezői: Gergely István csíksomlyói plébános és Böjte Csaba dévai ferences szerzetes. Az ünnepi szentmisét Bálint Lajos érsek celebrálta. /Ifjúsági találkozó Csíksomlyón. = Magyar Nemzet, szept. 3./
1993. szeptember 4.
"Aug. 28-án Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Maros megyei választmánya, meghívták Markó Béla elnököt is. A Neptun-vita képezte a többórás megbeszélés tárgyát. Borbély László és Frunda György felszólalásaikban védték saját álláspontjukat, hangsúlyozták, hogy nem árulók. Borbély László elmondta, hogy a PER első meghívásán Domokos Géza /akkor még RMDSZ-elnök/ és ő vett részt. Azután a mostani PER-megbeszélések előtt a PER találkozót szerevezett, melyen Domokos Géza, Gálfalvi Zsolt és Rostás Zoltán vett részt. A tavaly Neptunfürdőn rendezett találkozón Domokos Géza, Tokay György és Borbély László volt jelen. A mostani marosvásárhelyi ülésen Tőkés András kifejtette Tőkés László püspök véleményét: a püspök több ízben, évek óta javasolta a román vezetőknek a kerekasztal-megbeszélést a nemzetiségi kérdésről, de erre a román vezetők nem reagáltak. Ehelyett kiválasztottak három embert és meghívták őket egy tárgyalássorozatra. Kolcsár Sándor rámutatott: Nyugat-Európa nem szereti, ha a Kelet háborog, ezért legszívesebben vakvágányra tereli a kényelmetlen embereket. Kolcsár kiemelte, a marosvásárhelyi városi körzetek egyetértenek az ügyvezető elnökség állásfoglalásával /a romániai magyarság ügyében tárgyalni csak az RMDSZ vezető szerveinek jóváhagyásával lehet, enélkül érvénytelenek a tárgyalások/. Hunyadi András szerint az egész Neptun-ügy legnagyobb szépséghibája, hogy a "hármak" nem étek el semmilyen látványos eredményt. Hunyadi nagy hibának tartja, hogy a Lármafák égetése címen megjelent válasz teljes mértékben Tőkés László ellen irányult. Szerinte a "hármaknak" nyilatkozniuk kellene: jót akartunk, de nem sikerült. - Zonda Attila visszatekintett a múltba, kifejtve, hogy a radikálisok, "más néven türelmetlenek, szélsőségesek" és a mérsékeltek "más néven megfontoltak, esetleg megalkuvók" között három éve folyik a harc. Szerinte a Neptun-ügy egy leszámolási folyamat része, a fő célpont Tokay György és a mérsékeltek. Marosi Barna szerint Frunda György és Borbély László a legeredményesebb romániai magyar politikusok közé tartoznak, majd hozzátette, Tőkés Lászlót nem szabad beárnyékolni, inkább mindnyájuknak együtt kell dolgozniuk. Markó Béla szerint a viták ellenére az RMDSZ-ben a leglényegesebb kérdésekben konszenzus van és politikai bűn az egységet feladni. /Máthé Éva, Mózes Edith: Az RMDSZ Maros megyei szervezetének választmánya kérte. A szövetségi elnök ültesse tárgyalóasztalhoz a vitázó feleket. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31., Bögözi Attila: RMDSZ-vita a "hármak" ügyéről Marosvásárhelyen. Ki "árulta" el az erdélyi magyarságot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./"
1993. szeptember 4.
Az Európa Tanács jogi és emberi jogi bizottsága párizsi ülésén komoly kételyek fogalmazódtak meg Románia ET-ba való fölvételét illetően. Stoffelsem holland küldött javasolta, halasszák Románia felvételét addig, amíg a román kormány teljesíti az ET-tagság a feltételeket. A holland javaslatra 12-en szavaztak, ellene 14-en. Végül a testület jóváhagyta, hogy Románia tagfelvételi kérelme az ET szeptemberi parlamenti ülése elé kerüljön. A román küldöttség tagja, Adrian Severin kiemelte, hogy Frunda György is Románia tagfelvétele mellett volt. Tabajdi Csaba elmondta, az ET-bizottság ajánlotta, hogy Románia tegyen lépéseket az idegengyűlölet, a diszkrimináció, az antiszemitizmus és kisebbségellenes jelenségekkel szemben, fogadjon el oktatási törvényt és helyt adott a kisebbségi törvény megalkotását sürgető magyar javaslatnak is. /ET-kételyek Románia tagságát illetően. = Népszava, szept. 3., Az ET jogi bizottsága jóváhagyta Románia tagfelvételét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./
1993. szeptember 4.
A rádió idézte Catherine Lalumiére nyilatkozatát: az ET jogi és emberi jogi bizottsága jóváhagyta Románia felvételét az ET-be, az RMDSZ memorandumáról pedig kifejtette, hogy a szervezet garanciákat kért a kormánytól, de nem ellenzi Románia felvételét. Catherine Lalumiére szerint a magyar nemzetiségnek eddig is biztosítottak bizonyos jogokat. /Lalumiére: Az RMDSZ elnöke nem ellenzi Románia felvételét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./ Traian Chebeleu elnöki szóvivő szerint az RMDSZ lépéseivel a többségi román lakosság részéről kíván reakciót kiváltani és a türelmetlenséget serkenti. Az RMDSZ kilépését a Nemzeti Kisebbségi Tanácsból úgy kommentálta, hogy más kisebbségek is léteznek, a testület folytatja munkáját. /Bogdán Tibor, Bukarest: Bukarest szerint az RMDSZ a türelmetlenséget serkenti. = Magyar Hírlap, szept. 4./
1993. szeptember 4.
A kormány elutasítja és provokatív gesztusnak minősíti az ellenzéknek azt a beadványát, hogy a kormány szólítsa fel lemondásra a korruptnak mondott kormány-tisztviselőket, jelentette ki Vacaroiu miniszterelnök a szept. 3-i kormányülés utáni sajtótájékoztatón. Ugyanitt megjelentek a szóban forgó, korrupcióval vádolt vezetők, Hrebenciuc kormányfőtitkár, Danescu belügy-, Georgescu pénzügyminiszter, akik igyekeztek meggyőzni az újságírókat arról, hogy amíg nem létezik büntetőjogi felelősség, addig félreállításukat kérni erkölcstelen. /Cseke Gábor: A román kormány védi tisztségviselőit. = Magyar Nemzet, szept. 4./
1993. szeptember 4.
Szept. 3-án Budapesten harmadszor adták át a Genersich Antal Alapítvány díjait orvosoknak. 1992-ben három marosvásárhelyi orvos is részesült a díjban. Az alapítvány az elmúlt időben öt erdélyi orvos továbbképzését tette lehetővé. Az alapítvány vállalta a romániai magyar orvosok és gyógyszerészek 1919 és 1990 közötti munkásságát felölelő tanulmánykötet kiadását. A könyv a Generchich Alapítvány és az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvostudományi Szakosztályának közös kiadása lenne. /(fazeksa-ruck): Generchich Alapítvány. Erdélyi orvosokért. = Magyar Nemzet, szept. 4./
1993. szeptember 4.
"Az RMDSZ számára az EDU-tagság elnyerése "nagyon fontos, hitelesítő mozzanat", nyilatkozta Markó Béla elnök. /Magyar Nemzet, szept. 4./"
1993. szeptember 4.
A román parlamentben hazaárulást emlegettek az RMDSZ memoranduma kapcsán, ellenzéki képviselők is beálltak a kórusba, nyilatkozott Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a vele készített interjúban. Még bíróság elé állításról is röppentek föl hírek. A Markó Béla és személye elleni bírósági eljárásról elmondta, hogy Romániában minden lehetséges. Takács Csaba cáfolta az Evenimentul Zilei hírét, hogy az RMDSZ kéri Frunda György mandátumának visszavonását. /Gál Mária: Romániában mindenre található törvényes alap. Interjú Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./
1993. szeptember 4.
A román parlament jóváhagyta a Moldovai Köztársaságnak nyújtandó segélyprogramját. A kormány aug. 28-i közleménye szerint 1993-ban 20 milliárd lejt hiteleznek kamatmentesen, nyolc évre. Augusztustól műszaki segélyként havonta szállítanak a Moldovai Köztársaságnak 10 ezer tonna benzint, 20 ezer tonna gázolajat és 100 ezer tonna szenet. /Segély a Pruton túlra. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./
1993. szeptember 4.
"Az Országház mellett, a Kossuth tér 4-ben, a hatodik emeleten van a Határon Túli Magyarok Hivatala. Egy évvel ezelőtt, 1992 júniusában a Miniszterelnöki Hivatal Határon Túli Magyarok Titkárságából kormányrendelettel hozták létre a hivatalt. Elnöke Entz Géza címzetes államtitkár. A kormányrendelet meghatározta a hivatal feladatait. /Kapcsolattartás a világban élő magyarok szervezeteivel, különös tekintettel a szomszédos országok kisebbségeire, valamint az egyes országok kisebbségi ügyekben illetékes szerveivel. Együttműködik a minisztériumokkal, továbbá koordinálja a magyar kisebbségekkel kapcsolatos kormányzati tevékenységet. Elemzéseket készít a kisebbségek helyzetét befolyásoló folyamatokról. Vizsgálja a kisebbségi kérdés rendezését befolyásoló nemzetközi folyamatokat. Figyelemmel kíséri a magyar politika és a kisebbségi kérdés összefüggéseit, részt vesz az ezzel kapcsolatos külpolitika kialakításában./ Bégány Attilát az ukrán-magyar alapszerződés kapcsán tanúsított magatartásáért leváltották a nyugati magyarság osztályvezetői tisztségéből, és megszüntették munkaviszonyát. A hivatalról író újságírót Tábori László, a sajtó- és dokumentációs főosztály osztályvezetője kísérte végig. Íjgyártó István az elemző főosztály vezetője azelőtt a kárpátaljai osztály vezetője volt. "Rossznyelvek szerint Íjgyártó azért került el a területi főosztály éléről, mert tavaly beavatkozott a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége /KMKSZ/ belügyeibe." Tény, hogy tavaly összevonták a szlovákiai és a kárpátaljai osztályt, és létrehozták az elemző főosztályt. ? Viszonylag nagy a személyes ügyforgalom, tájékoztatott Íjgyártó, az utánajárás, feljegyzések készítése kitölti a munkaidő tetemes részét. Figyelik a sajtót és látogatják az adott területet. Részt vesznek a kulturális, politikai rendezvényeken. /Rejtő Gábor: Hétköznapok a határon túliak hivatalában. = Magyar Hírlap, szept. 4./"
1993. szeptember 4-5.
"Tőkés Lászlónak, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének irodája közleményt adott ki, ebben indokolatlannak minősítette a püspöknek A hatalom uszályába című írásának fogadtatását: egyes vitázók rágalmazásról, megbélyegzésről, boszorkányüldözésről, hatalmi harcról, egységbontásról beszéltek. Tőkés László senkit nem nevezett árulónak. A "titkos tárgyalások" kifejezés nem Tőkés Lászlótól származik, hanem David B. Ottoway amerikai újságíró beszélt "titkos kerekasztal-találkozóról" /secret round-table meeting/, a felek között létrejött "egyezményről" /agreement/. Tőkés László felterjesztésében április óta a tárgyalások titkosságának tisztázását szorgalmazta. Leveleire nem érkezett válasz. Az eltelt hónapok alatt az érintetteknek lett volna idejük választ adni, illetve helyesítést közölni a titkossággal kapcsolatos állításról, azonban ők ezt elmulasztották. - El kell kerülni, hogy az RMDSZ besétáljon a hatalom csapdájába. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4-5./ "
1993. szeptember 6.
Melescanu külügyminiszter nyilatkozott az Adevarulnak, elmondta, hogy Jeszenszky Géza külügyminiszterrel történő találkozóján felveti: Magyarországnak Románia ET-be való fölvételével kapcsolatos szavazata próbaköve lesz a Romániával való együttműködési készség őszinteségének. /Adevarul (Bukarest), szept. 4., ismerteti: Népszabadság, szept. 6./
1993. szeptember 6.
A román sajtó egyöntetűen elutasította az RMDSZ ET-nek küldött memorandumát. Néhány újságcím: Az RMDSZ álnoksága csődöt mondott /Adevarul/, Az RMDSZ ismét meg akart alázni bennünket /Vremea/, Az RMDSZ ütést mér Romániára /Tineretul Liber/, az ellenzéki lap is hasonló szellemben írt: Melléfogás, diverzió vagy provokáció címmel a Romania Libera azt ajánlotta, hogy a Demokratikus Konvenció vizsgálja felül az RMDSZ-szel való viszonyát. /Gyarmath János, Bukarest: Szövetségesek nélkül marad az RMDSZ. = Magyar Nemzet, szept. 6./
1993. szeptember 6.
Az amerikai előadókörúton levő Tokay György, az RMDSZ képviselőházi frakciójának nyilatkozott a Népszabadságnak. Elutasította a személye elleni vádakat. Hangoztatta, hogy felesleges a politikai vitákat a sárdobálás szintjére süllyeszteni. Hosszú évek aprómunkája kell, hogy kialakuljon a romániai magyarság intézményrendszere, ő ezért dolgozik. Az ünnepi, pirosbetűs szónoklatokat meghagyja másnak. Az egyetlen bűne, hogy másképpen dolgozik, mint Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, tette hozzá. Tokay György az Etnikumközi Párbeszéd nevű amerikai kutatási program és az Erdélyért Kulturális Alapítvány meghívására tesz kéthónapos előadókörutat Amerikában. /Szónoklatok helyett szívós munkát. Nyilatkozik az RMDSZ frakcióvezetője. = Népszabadság, szept. 6./
1993. szeptember 6.
"1992. aug. 24-én az RMDSZ Országos Elnöksége Széken tartott ülésének meghívott vendége volt Hámos László, a Hungarian Human Rights Foundation /HHRF/ vezetője, aki akkor vitába szállt Tokay Györggyel. Tokay György akkor tért haza amerikai útjáról. Hámos leszögezte, hogy Tokay nem azokkal a szenátorokkal tárgyalt, akiknek valóságos döntési joguk van, hanem azokkal, akik a Románia iránti barátságos politika hívei. Azokkal a szenátorokkal, akiknek szavuk van, akikkel Tőkés László is tárgyalt, Tokay nem vette fel a kapcsolatot. Hámos László hangsúlyozta: Tokay Györgynek a Washington Post ápr. 3-i számában megjelent nyilatkozata nemcsak Tőkés Lászlónak ártott, hanem az egész erdélyi magyarságnak. Ebben a lapban jelent meg az első nyilatkozat RMDSZ-vezetőtől egy másik RMDSZ-vezető ellen. Tokay ugyanis biblikus elképzelésekkel elfoglalt papnak nevezte Tőkés Lászlót. A Neptunfürdőn tartott megbeszélés kezdeményezője, a Project on Ethnic Relations néhány tagú alapítványocska. Egyik résztvevője Alan Kassof, aki 1986-ban azt erősítgette, hogy a román kormánnyal lehet tárgyalni. Kassof 1990-ben Traian Chebeleuval állapodott meg a Neptunhoz vezető tárgyalások elindításáról. David Binder, aki az RMDSZ-t megrágalmazó emlékezetes cikket írta a New York Timesben, az elmúlt években a pozitív Ceausescu-kép építője volt az amerikai lapban, emellett nem romániai tudósító, mégis ott volt a Neptunon. /Zöld István: Kikkel tárgyalgatunk? Beszélgetés Hámos Lászlóval, a Hungarian Human Rights Foundation vezetőjével. = Orient Expressz (Bukarest), szept. 6./ The Washington Post ápr. 3-i számában Tokay György kijelentette: "Tőkés pap, biblikusan gondolkodik és néha apolitikus látomásai vannak. Hibázik."