Szász János módosítja a korábbi cikkében /Igen vagy nem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./ képviselt álláspontját, ahol a Project on Ethnic Relations /PER/ mögött az amerikai szenátus román lobbyját sejtette. Most már úgy látja, hogy a PER segíteni akarja a romániai magyarságot jogegyenlőségének rendezésében. Szerinte a Neptunon tanácskozó három RMDSZ-vezető is jószándékú. /Szász János: Per a PER körül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

"Borbély Imre, az SZKT alelnöke magánemberként részt vett Horthy Miklós újratemetésén. Horthy tisztességes magyar ember volt, nyilatkozta, meggátolta - amíg kezében volt a hatalom - a zsidók deportálását. Reméli, hogy jelenléte ellensúlyozza a szervezeten belüli kedvezőtlen jelenségeket, a hatalomhoz való túlzó közeledést. "...rá kell mutatni a valódi magyar értékekre, céljainkra, és ezekhez kell hűségeseknek lennünk." /Borbély Imre: A "sőt" szimbóluma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./"

"Jeszenszky Géza külügyminiszter szept. 15-én kezdődő látogatása előtt nyilatkozott a Rompresnek: a két ország között nincs határvita. Igaz, hogy a rendszerváltás óta hivatalos látogatásra nem került sor, de a különböző nemzetközi konferenciákon az egymást váltó három román külügyminiszterrel sok alkalommal folytatott eszmecserét. Magyarország arra törekszik, hogy jó viszonyt alakítson ki valamennyi szomszédjával. Az 1947-es békeszerződés idején a Romániában élő "magyar kisebbségnek a maihoz képest jóval több vagyona volt." Kolozsvárott működött a Bolyai Egyetem, kiterjedt magyar iskolahálózat volt, széles körben érvényesült a kétnyelvűség. 1989 december az orvoslásnak nemcsak a lehetőségét teremtette meg. Az RMDSZ józan, felelősségteljes politikát folytat, biztosítani kívánja az Erdélyben több mint ezer éve élő magyar lakosság életfeltételeit, kulturális igényei teljesítését. Jeszenszky Géza nem érti, hogy az RMDSZ Románia Európa Tanácsba való felvételével kapcsolatos memoranduma miért váltott ki olyan heves kritikát. - Szükség van új határátkelőhelyek megnyitása, pontosabban a kommunista időszakban bezárt átkelők újramegnyitása. /Jeszenszky Géza a Rompresnek. Románia és hazánk között nincs határvita. = Pesti Hírlap, szept. 15./"

A parlamentben folytatódott az SRI-ről szóló vita. A kormánypárt és szövetségesei az intézmény felszereltségére voltak kíváncsiak és arra, mely erők próbálják destabilizálni az országot, az ellenzék arról faggatta Magureanut, hogy kik voltak 1989-ben a terroristák, kik provokálták 1990 márciusában Marosvásárhelyen a tragédiát, hogyan érkeztek 1990 júniusában, majd 1991 szeptemberében a bányászok Bukarestbe. Magureanu négyórás válaszában felelt a kérdésekre. Szerinte Marosvásárhelyen nem magyarellenes pogrom volt. Azt állította, hogy léteznek félkatonai kiképzőtáborok, de ezeket nehezen lehet megközelíteni. Nincsenek adatok arra, hogy Romániát valamiféle veszély fenyegetné. /Gyarmath János, Bukarest: Erdély nem fegyvertár, de? = Magyar Nemzet, szept. 15./ Nyolc ellenzéki párt, köztük az RMDSZ, nyilatkozatban kérte Iliescu elnököt, hogy jelöljön ki új személyt az SRI élére. Megengedhetetlennek tartják, hogy Magureanu kinevezése még mindig nem hagyta jóvá a parlament és ő maga még nem tette le a hivatali esküt a parlament előtt. /Magureanu kitérően válaszolt. = Magyar Hírlap, szept. 15./

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége szept. 11-én ülésezett Kolozsvárott. Elemezték az RMDSZ memorandumának visszhangját, ismételten leszögezték hogy ellenzik a memorandum parlamenti megvitatását, mivel pártok programja nem képezheti parlamenti vita tárgyát. A memorandumban foglalt igények megismertetéséért az RMDSZ javasolja kerekasztal-megbeszélés összehívását a pártok vezetői és Iliescu elnök. Részvételével. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

"Sepsiszentgyörgyön a helyi román nyelvű napilap közli a Kovászna Megyei Románok Pártjának /Partidul Romanilor Covasnene/ az Európa Tanácshoz intézett memorandumát, felsorolva az itt élő román "kisebbség" jogfosztottságát. Ez az "ellenmemorandum" csak a feszültségkeltést szolgálja. /Ellenmemorandum? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./"

"Szőcs Géza emlékeztetett: az RMDSZ volt alelnökei, valamint a kilenc elnökségi tag augusztusi nyilatkozatukban hangsúlyozták, hogy senki sem tájékoztatta őket Borbély László, Frunda György és Tokay György titkos tárgyalásáról. A Neptun-ügyről Szőcs Géza a Beszélőben írt. Egy idő múlva Markó Béla elnök állásfoglalásában hangoztatta: egységre van szükség, mindannak ellenére, ami történt. Markó Béla itt már-már egy tabusított "hozzá-ne-nyúlj" értékre hívta föl a figyelmet. A januári brassói RMDSZ-kongresszuson az egyik tábor túlnyerte magát, olyan politikusok kerültek a vezető testületekbe, hogy az így kialakult arányok nem tükrözték a tagság erőviszonyait. Az RMDSZ bizonyos politikusai "megengedhették" maguknak, hogy magánemberként részt vegyenek egy olyan politikai történésben, amelyet a kormányzat kijátszhat saját propaganda céljaira. Ugyanakkor a kormány nem hajlandó részt venni azon a kerekasztal-megbeszélésen, melyet az RMDSZ évek óta szorgalmaz. Ma már nyilvánvaló, hogy a PER nevű szervezet a román kormány kezdeményezésére jött létre és vállalta az úgymond közvetítést. /Szőcs Géza: A Neptun-gate hátteréről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./"

A parlamentben a titkosszolgálat tevékenységét Virgil Magureanu ismertette, ezt két beosztottja, Gheorghe Diaconescu tábornok, a kémelhárító osztály vezetője és Gheorghe Tanase ezredes, a jogi osztály vezetője egészítette ki. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 15./

"Petre Roman, a Demokrata Párt - Nemzeti Megmentési Front elnöke nyilatkozatában kifejtette, nem érti, hogy az RMDSZ miért hívta vissza képviselőit a Nemzeti Kisebbségi Tanácsból. Szerinte a kétnyelvű helységtáblák ügyének felvetése fölösleges volt. Az RMDSZ önrendelkezési elve nem alkalmazható a jelenlegi román politikai rendszerben. Az RMDSZ-nek előzetesen ismertetnie kellett volna memorandumát a DK-val. Így viszont a dokumentum ultimátum-jellegű. "Ellenzem a Bolyai Tudományegyetem újraindítását." ? jelentette ki. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 15./"

A Magyarországon végzett és Erdélybe visszatértek diplomáinak honosítását egyre halogatják. A cikkíró ismertette, milyen kálváriát járt, hogy leánya diplomáját honosíttassa. Nyáron kezdte a kérvényezést és háromszori Bukarestbe történő utazás után közölték vele, hogy csak szept. 15-e után számíthat a honosításra. /Szilágyi Adalbert-Béla: Nem honosítják a magyar okleveleket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./

A Romániai Magyar Szó a magyar külügyminiszter látogatása előtt Teodor Melescanu külügyminiszterrel szeretett volna interjút készíteni. Ennek érdekében egy hete ígéretet kaptak arra, hogy a külügyminiszter külön interjút ad a lapnak. Három kérdést előre bediktáltak Mircea Geoana külügyi szóvivőnek, azzal, hogy továbbítsa a miniszternek. Sokszoros telefonon történt kérés után Geoana átnyújtotta a válaszokat tartalmazó magnószalagot. Kiderült, hogy a szalag üres volt. Végül mégis küldték a jó szalagot, azon viszont Teodor Melescanunak a Népszabadságnak adott interjúja volt. /Székely László: Sajátos köszöntő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./

Liviu Maior tanügyminiszter hirtelen Kovászna megyébe látogatott, szept. 13-14-én , találkozott a tanfelügyelőkkel. Jelenlétében a megye prefektusa magyarázkodott: azért rendelte el minden községben román osztályok felállítását, hogy minden román gyermek románul tanulhasson, részben pedig azért, hogy a magyar gyermekek is lehetőségük legyen erre. A miniszter mindezt ellenvetés nélkül végighallgatta, majd a tanácskozás után az újságírónak kijelentette, hogy csak ott szükséges román osztály felállítása, ahol erre igény van. /B. Kovács András: Villámlátogatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

Kovászna megye prefektusának rendelete kötelezővé teszi a román nyelvű oktatást minden olyan helységben, ahol iskoláskorúak vannak. Ez a rendelet megváltoztatja 70 falu etnikai összetételét, ugyanis a rendelet falvanként 8 román tanárt jelent és ez családostól 30-40 román személy megjelenését jelenti. A megyében 70 faluban a román lakosság aránya 2 % alatt van, 13 faluban csak magyarok élnek, 12-ben 1-1 román ember. /Újabb betelepítési kísérlet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./ Kovászna megye prefektusának rendelete diszkriminatív intézkedés, mert színmagyar falvakban, ahol a tanulók létszáma nem elegendő magyar iskola létrehozására, román iskolákat létesítenek, azonkívül román tanárok betelepítése megváltoztatná az etnikai összetételt, ezért az RMDSZ háromszéki operatív tanácsa nyilatkozatban tiltakozik és kéri Casuneanu prefektus, továbbá a rendelet két értelmi szerzője /Solomon Ioan vezérigazgató és Cirlanescu Nicolae/ menesztését. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

Fischer Fülöp Ildikó, az RMDSZ oktatás-és ifjúságügyi főosztályának vezetője elmondta, hogy Bihar megyében 4, Szatmár, Kolozs és Brassó megyékben 1-1 magyar tanfelügyelőt leváltottak. Nagyváradon, Székelyhídon és máshol is magyar iskolaigazgatókat váltottak le. A leváltások adatait összegyűjtik, hogy nemzetközi fórumokon bemutathassák a helyezet. - Sokan nem tudnak arról, hogy vannak főiskolai anyanyelvi képzési lehetőségek /nagyváradi Sulyok István Főiskola, Pro Agricultura Hungariae Alapítvány, Pro Agricultura Hargitae Alapítvány távoktatási formája./, de arról sem, hogy van Örökségápolás Tanulmányi Alap, a Miskolczi Dezső Alapítvány, a Pro Universitate Alapítvány, a Talentum Alapítvány, továbbá a Collegium Transsylvanicum Alapítvány. Utóbbinak célja az erdélyi magyar nyelvű oktatás színvonalának emelése, tantervek kidolgozása, tankönyvek írása. A nagyfokú tanárhiányt a Pro Agricultura Hungariae Alapítvány távoktatással próbálja enyhíteni. /(simon): Nem kell aggódnunk. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 16./ Bihar megyében összesen négy magyar tanfelügyelő volt, mindnyájukat leváltották. A megy magyar lakosságának aránya 37,5 százalék. /Sorbán Attila: Puskaporos tanévkezdés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 16./

Brassó megyében 3400 gyermek tanul magyar nyelven az 1993/94-es tanévben. A brassói Áprily Lajos Középiskola IX. osztályába a meghirdetett 180 helyre 135-en iratkoztak be. A szecselevárosi Zajzoni Rab István Középiskolában 165 tanuló kezdte meg az új tanévet. E két középiskola mellett idén először indul Kőhalomban magyar XII. osztály. A megye 12 községében nyolc osztállyal, 8 helységben négy osztállyal működik magyar tagozat. A megye magyar iskoláiban a tankönyvszükséglet 60 százaléka biztosított. Petki Pál, az Áprily Lajos Középiskola új igazgatója elmondta, hogy legnagyobb gondjuk a tanteremhiány. Szükség lenne kollégiumra is. Még mindig nem költöztek el a romám osztályok a magyar középiskolából, tette hozzá. Magyarországi alapítványok biztosították az Áprily Lajos Középiskola felszerelését. /Váradi Mária: Félmegoldások Brassóban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 16./

"Dr. Octavian Buracu rendszeresen jelentkezik a Romániai Magyar Szóban Román szól a magyarhoz címmel. Most a Kolozsváron tapasztalható "mindennapi nacionalizmus", az agresszív szélsőség új jelentkezéséről számolt be. Buracut rendszeresen nemzetellenességgel vádolják, majd felszólították, hogy az Interetnikai Dialógus Társaság háromnyelvű tábláját vegye le. Buracu ennek nem tett eleget. /Dr. Octavian Buracu: Román szól a magyarhoz. Mindennapi nacionalizmus. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./"

"Haraszti Miklós SZDSZ-es képviselő a Duna Televíziót közpénzből fenntartott magáncsatornának minősítette. Szerinte meg kell szüntetni a Duna Tv-t és külön állomás helyett a Magyar Televízió egyik csatornáját kellene műholdról is sugározni. Haraszti Miklós szerint a Duna Tv "eszi a pénzt". Különösen ahhoz képest, amit produkál. /Mester Zsolt: A Duna TV-t meg kell szüntetni? = Pesti Hírlap, szept. 16./"

Szept. 15-én megkezdődött Jeszenszky Géza külügyminiszter 19-ig tartó hivatalos romániai látogatása. Először Teodor Melescanu külügyminiszterrel tárgyalt, aki átadta vendégének az 1956-os forradalommal kapcsolatos külügyminisztériumi dokumentumokat. Ezek Nagy Imre és minisztertársainak Romániába hurcolásáról szólnak. Ezután Nicolae Vacaroiu miniszterelnök fogadta a magyar külügyminisztert. /A kezdet jó - nyilatkozta Jeszenszky Géza. = Temesvári Új Szó (Temesvár), szept. 17./

Amerikában még bizalmatlanok a magyar kisebbség autonómia-törekvéseivel szemben, nem szívesen foglalkoznak kollektív kisebbségi jogokkal, nyilatkozta a Népszabadságnak amerikai körútjának végén Tokay György. /Füzes Oszkár: Amerikában még bizalmatlanok az autonómiatörekvésekkel szemben. = Népszabadság, szept. 17./

Temesváron az elmúlt évbe Katolikus Líceum létesült. Idén már két líceumi osztály indult. A most induló IX. osztály két csoportot alkot: a magyar csoportba 16, a románban 14 tanuló jár. Az iskolai tanévnyitón Szabó Péter igazgató növendékei püspöki áldásban részesültek. Krauter Sebestyén püspök mondott beszédet. /Sipos Erzsébet: Ünnepélyes tanévnyitó a temesvári Katolikus Líceumban. = Temesvári Új Szó (Temesvár), szept. 17./

A Berzsenyi Társaság küldöttsége eljött Temesvárra, a helyi Ormós Zsigmond Társaság estjére. Az irodalmi esten a küldöttség tagja, Tornai Ottó vallomásában kifejtette, hogy a költészet hozzájárul emberségünk megőrzéséhez. Az esten kiosztották a Hitel (Budapest), folyóirat több számát. /Mandics György: Az érzelmek szivárványhídján. = Temesvári Új Szó (Temesvár), szept. 17./

"Jeszenszky Géza külügyminiszter a kettős adóztatás megszüntetéséről és a kölcsönös beruházásvédelemről írt alá megállapodást Melescanuval szept. 16-án, akivel eddig összesen hét órán át tárgyalt. A magyar külügyminiszter szept. 16-án találkozott Ovidiu Ghermannal, a szenátus elnökével, majd a DK vezetőivel, Emil Constantinescuval és Corneliu Coposuval, a Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt elnökével, ezután Petre Roman pártjának, a Demokrata Pártnak a képviselőivel, majd az RMDSZ vezetőivel a szövetség székházában, ezután előadást tartott a Külpolitikai Társaság székházában Románia és Magyarország a kommunizmus utáni Európában címmel, este pedig Iliescu elnökkel tárgyalt két órán át. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18-19./ Jeszenszky Géza külügyminiszter megbeszélést folytatott Nicolae Vacaroiu miniszterelnökkel. A találkozó után a román kormány sajtóirodája összegezte a megbeszélést. Vacaroiu értékelés szerint a kétnyelvű feliratok kérdésében nincs megoldásra váró probléma, valamint a magyar nyelvű oktatás helyzete is megoldott Romániában. /Vacaroiu erdélyi látogatásra hívta Jeszenszkyt. = Magyar Hírlap, szept. 17./ Jeszenszky Géza külügyminiszter szept. 16-án találkozott az RMDSZ vezetőivel a szövetség bukaresti székházában. A zárt ajtók mögött folytatott tárgyalásról Markó Béla RMDSZ-elnök közölte, hogy oldott hangulatú, tartalmas tanácskozás volt. /Jeszenszky RMDSZ vezetőkkel tárgyalt. = Új Magyarország, szept. 17./ Iliescu elnök a megbeszélés után az MTI-nek nyilatkozva kijelentette, hogy a közvetlen párbeszéd híve, bármikor kész találkozni a magyar államfővel vagy miniszterelnökkel, szorgalmazta, hogy a két ország ne avatkozzon egymás belügyeibe, a kisebbségre hivatkozva. "Új légkör teremtődött, megszűnt vagy megszűnőben van a gyanakvás." /"Kerüljük el a belügyekbe való beavatkozást". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18-19./ A jó légkörön kívül egyébként konkrét előrelépés nem történt a vitatott kérdésekben, mindkét fél kitartott korábbi álláspontja mellett. Jeszenszky előadást tartott a bukaresti Külügyi Intézetben. Elmondta, hogy elhatározták két új határátkelő megnyitását, javasolta bankok létesítésének kölcsönös engedélyeztetését, valamint a forint és a lej átválthatóságát turisták számára. A magyar külügyminiszter szorgalmazta az oktatási és kulturális egyezmény felújítását, kisebbségügyi vegyes bizottság felállítását és a kolozsvári konzulátus újramegnyitását. /Temesvári Új Szó (Temesvár), szept. 18./"

A kormány szept. 17-i ülésén megtárgyalta a Nemzeti Kisebbségi Tanács javaslatát a kétnyelvű helységtáblák bevezetéséről és megbízta a kormány főtitkárságát, dolgozza ki az erről szóló rendeletet. /Népszabadság, szept. 18./

A Kovászna megyei törvényszék megkezdte a tizenkilenc málnási és bükkszádi fegyverrejtegetéssel vádolt személy elleni bűnvádi eljárást. A vádlottak ügyvédei azt szerették volna elérni, hogy a vádiratot bontsák le személyekre, de kérésüket elutasították. Sértett félként megjelent a Romsilva, az erdészet képviselője, aki kártérítést követelt az elejtett vadakért. A fegyverszakértők megcáfolták a rendőrség állítását, hogy a fegyverek működőképes állapotban voltak, mert több berozsdásodott, hiányos fegyvert is elkoboztak. Néhányan elmondták, hogy a vizsgálat során kényszer hatására valótlanságokat magukra vállaltak. Az újabb tárgyalás okt. 13-án lesz. Egyetlen személy, Orza Gyula ügyét elkülönítették, perében a kolozsvári katonai bíróság ítéletet hirdetett, két év felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtották. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 18./ Előzmény: jún. 4, 12, 19, júl. 20-i jegyzet.

Gyulafehérváron a római katolikus szemináriumban szept. 18-án, Veni Sancte-val kezdődött az ünnepélyes tanévnyitó. Az új tanévre 117-en iratkoztak be. /SIS (Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola papnövendékeinek lapja), szept./

A két külügyminiszter a tanácskozás után összegezte az eredményeket. Melescanu történelmi eseménynek nevezte a találkozót, ahol szó volt a kisebbségekről is, megállapodtak, hogy a jövőben szimpóziumokat szerveznek a kisebbségek státusáról. Jeszenszky Géza hangsúlyozta, hogy a jó viszony kialakítása a magyar kormány régi törekvése. Megállapodtak abban, hogy meg kell szüntetni a határoknál a sorbanállást, két új határátkelőhelyet nyitnak meg /Battonya-Méhkerék, Tornya-Nagyszalonta/, de továbbiakra is sor kerül. A tankönyveket szakértők közreműködésével felülvizsgálják, a diplomákat kölcsönösen el fogják ismerni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18-19./

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke nyilatkozatában kifejtette, hogy az RMDSZ memoranduma után a román politikai pártok támadták a szervezetet, az RMDSZ keményítette politikáját. Javasolta, hogy a Demokratikus Konvenció újból tárgyaljon az RMDSZ-szel való szövetségéről. Kitért a kollektív jogoknak hangot adó Balladur-tervre. A terv kétoldalú tárgyalásokat szorgalmaz. Az RMDSZ politikai súlyának növekedését mutatja az EDU-ba történt felvétel. A belső vitákkal kapcsolatban megjegyezte, hogy az egyeztetések érdekében külpolitikai tanácsadó testületet hoz létre. A vitákra szükség van, de az nem lehet rágalmazás, címkézés, megbélyegzés. Az "RMDSZ-ben kollektív gondolkodás folyik, és itt nem érvényesíthető egy szűkebb vagy tágabb vezetőség diktatúrája". A vita, a véleménycsere közvetlen legyen, ne a sajtón keresztül, állásfoglalásokkal üzengessenek egymásnak. Nem ért egyet azokkal, akik szerint az igények kimondása elriasztja a partnereket. Sokkal hasznosabb kimondani, mit akar az RMDSZ. /Gyarmath János: Beszélgetés Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökéve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18-19./"

Jeszenszky Géza külügyminisztert székelyföldi körútjának állomásain lelkes taps fogadta. Szovátán a házigazdák ismertették az üdülőtelep múltját és jelenét. Korondon Szász Domokos polgármester fogadta a minisztert. Az ajándékok után a miniszter kijelentette, hogy ő vásárlóként van jelen. Farkaslakán megálltak Tamási Áron síremléke előtt, Székelyudvarhelyen a zsúfolásig megtelt tanácsteremben mondott beszédet Jeszenszky Géza. Fehéregyházánál a Petőfi-emlékmű volt a következő állomás, majd rövid találkozón vett részt Segesváron. /Jeszenszky Gáza erdélyi körútja. = Új Magyarország, szept. 20./

Jeszenszky Géza külügyminiszter Temesvárról visszautazott Bukarestbe, ahol ismét tárgyalt Melescanu külügyminiszterrel, majd közös sajtóértekezleten értékelték a magyar fél romániai látogatását. Jeszenszky Géza hangsúlyozta, hogy a magyar kormány ragaszkodik a kolozsvári konzulátus felállításához. Biztosítani kell az anyanyelvi képzést. Melescanu bejelentette, hogy két vegyes találkozót is rendeznek a kisebbségi kérdés tárgykörében, melyen feltérképezik a problémákat. Az alapszerződéssel kapcsolatban Jeszenszky Géza hangsúlyozta: a két ország közötti határkérdést az érvényes békeszerződések világosan leszögezik. Magyarországnak nincsenek területi követelései Romániával szemben. A kisebbségi garanciákat meg kell teremteni, mert azoknak semmilyen dokumentumban nincs nyomuk. /cseke-nagy): Jeszenszky romániai látogatása. = Magyar Nemzet, szept. 20./

Szept. 18-án hazaérkezett a magyar katonai delegáció, amely Gyuricza Béla altábornagy vezetésével hivatalos látogatást tett Romániában. George Grigorian altábornaggyal, a román szárazföldi erők parancsnokával és a 4. román hadsereg parancsnokaival tárgyaltak. /Katonai küldöttség romániai látogatása. = Magyar Hírlap, szept. 20./