Hadrév román és magyar lakosai Iliescu elnökhöz írt levelükben kifejtették, hogy nem ellenzik a cigányok házainak újjáépítését, de ezeket ne Hadréven építsék fel, mivel itt nem rendelkeznek törvényesen megvásárolt ingatlannal. /Hadréven nincs helye a cigányoknak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

"A hetven esztendős bukaresti homogenizáló politika ellenére Románia mégsem vált nemzetállammá, így összegezhető Pomogáts Béla írása. "Az oltyánok, moldovánok, erdélyiek számos területen különböznek egymástól", a román görög katolikusok ki akarják mutatni másságukat. Az erdélyi románok inkább Közép-Európához, a keleti és déli területek lakosai viszont a Balkánhoz fognak közeledni. A magyar gondolkodásnak a "másságot" kell megszólaltatni, az erdélyi románokat, a görög katolikusokat, az ellenzékieket, azokat, akinek érdekük fűződik a nyugati orientációhoz. /Pomogáts Béla: A román kérdés. = Magyar Nemzet, okt. 9./ "

Okt. 7-én Bécsben ünnepélyesen megtörtént Románia belépése az ET-be, Teodor Melescanu külügyminiszter mondott beszédet, majd letétbe helyezte a csatlakozási okmányokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9-10./

"Okt. 8-án Herkulesfürdőn tartották meg a "román szellemiség első kongresszusát", amelyen a Romániával szomszédos országokban élő románok képviselői vettek részt "a Dnyesertől az Adriáig, Máramarostól Albániáig". A résztvevők elhatározták, hogy herkulesfürdői székhellyel létrehozzák a Román Közösségek Társaságát, megválasztották az 1994 tavaszára tervezett következő találkozó szervezőbizottságát, melynek elnöke Adrian Nastase, a képviselőház elnöke, ügyvezető elnökei pedig Adrian Paunescu, a Szocialista Munkapárt szélsőséges nacionalizmusáról híres szenátora, Victor Craciun, a találkozót megszervező Kulturális Liga az Összes Románok Egységéért elnöke és Traian Zamfir, Krassó-Szörény megye prefektusa. A kongresszuson Nastase kijelentette: egy nép vagyunk a Dnyeszter és az Adria között, a Duna két partján, a Máramarostól Albániáig, körülvéve szlávokkal, magyarokkal, görögökkel és törökökkel. Nastase hozzátette: Romániában senki sem fogja azt mondani, hogy 30 millió román miniszterelnöke vagyok. /A román szellemiség kongresszusa Herkulesfürdőn. = Magyar Hírlap, okt. 11./ A kongresszuson az egyik "szakértő" kijelentette: "12 millió román él kisebbségi sorsban". A kongresszus zárónyilatkozata szerint "7 millió román él a határokon kívül. Ma már az anyaországra vetik tekintetüket." /Kisebbségi románok. Zsonglőrködés a számokkal. = Pesti Hírlap, okt. 11./ A kongresszus védnökei: Iliescu elnök, Teoctist ortodox pátriárka, Vacaroiu miniszterelnök és Mihai Draganescu, a Román Tudományos Akadémia elnöke. /Dimineata (Bukarest), okt. 9-10./"

Az 1993. máj. 19-én Nagyváradon megalakult Emlékhely Bizottság, legfontosabb célkitűzésük a honismereti nevelés és a műemlékvédelem. Első feladatuk a műemlékek és emlékhelyek felleltározása, táblázatba foglalása. /Dukrét Géza: Beszámoló. = Harangszó (Nagyvárad), okt. 10./

Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke okt. 18-án Nagy-Britanniába utazott. Az államtitkár megbeszéléseket folytat a brit külügyminisztériumban, valamint tárgyal az emberi jogok és a kisebbségi kérdés szakértőivel. /Entz Géza Angliában. = Pesti Hírlap, okt. 10./

Október közepétől Kovászna megyében is magyar alprefektust nevezett ki a kormány. A háromszéki alprefektus, Gyerő József függetlennek mondja magát, valójában a diktatúra idején propagandatitkár volt. Magyari Lajos szenátor, az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke kifejtette: korábban tiltakoztak amiatt, hogy Háromszék élére a nacionalista román Casuneant nevezték ki. A kormány nem visszakozott a magyar lakosság tiltakozás ellenére, hanem cinikusan felajánlotta az alprefetusi tisztséget. Az volt a háromszékiek véleménye, hogy magyar ember ne fogadja el ezt a felajánlott tisztséget. Mégis akadt egy ember /Gyerő József/, aki elfogadta a kormány kinevezését. Ez az ember tehát saját közösségének döntését figyelmen kívül hagyta. Ráadásul Gyerő azt állította, hogy az RMDSZ nem váltotta be a lakosság elvárásait. /Botos László: A többség akarata ellenére magyar prefektus. Hiába tiltakoztak Kovásznán. = Új Magyarország, okt. 10./

Okt. 10-11-én Bukarestben tárgyalt Frank Wisner, a Pentagon államtitkár-helyettese, a román-amerikai védelmi munkacsoport első ülésén. A közös nyilatkozat szerint a megbeszéléseken lerakták a két ország közötti katonai és védelmi együttműködés alapjait. Az amerikai vendégeket fogadta Iliescu elnök és Teodor Melescanu külügyminiszter. /Román-amerikai katonai együttműködés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./ - Egy hete fogadta el a szenátus az új védelmi törvényt, melynek célja a román fegyveres erők gyors korszerűsítése, tekintettel a NATO-hoz való csatlakozásra. A román fegyveres erők létszáma 200 ezer fő. /Pentagon-Küldöttség a román fővárosban. = Népszabadság, okt. 12./ Okt. 5-én fogadták el a törvényt.

"Románia számára nem kiemelten fontos az alapszerződés megkötése Magyarországgal, az ország ugyanis "nem jutott olyan kétségbeeső helyzetbe, hogy Magyarország barátságát koldulja" írta a Dimineata, az államelnöki hivatal félhivatalos szócsöve. A román lap szerint megszületett a hungarizmus új doktrínája, amelynek értelmében a szomszédos területek magyar lakossága jog szerint Budapest gyámsága alá tartozik. /Bogdán Tibor, Bukarest: Dimineata: Budapestnek nem létfontosságú az alapszerződés. = Magyar Hírlap, okt. 11./"

"Románia szövetségi szerződést javasolt Moldovának: a két ország "román gazdasági közösséget" hozzon létre. /Románia szövetséget ajánl Moldovának. = Magyar Hírlap, okt. 11./"

Az erdélyi polgármesterek konferenciája állást foglalt a kivándorlás ellen. Felkérték a történelmi egyházakat, hogy híveiket a helytállásra buzdítsák. Felkérték a magyar kormányt, hogy anyagi erőit a határon túli magyarok kezdeményezései javára fordítsa. /Németh Géza lelkipásztor: Erdélyi polgármesterek konferenciája. = ÚJ Magyarország, okt. 11./

"A bukaresti Dimineata okt. 8-i száma közölte Iliescu elnöknek a Keleti Románság Konzultatív Tanácsa résztvevőivel lezajlott, bukaresti találkozóján elmondott beszédét. Iliescu kifejtette a magyar kisebbséggel kapcsolatos felfogását. Beszámolt arról, hogy Jeszenszky Gézával folytatott legutóbbi bukaresti megbeszélésén Hitler második világháború előtti politikájához hasonlította a más államok területén működő magyar kisebbségi szervezetek pártolását. Ez a más országok belügyeibe való beavatkozás egyik formája, amelyet Hitler alkalmazott, "amikor megszervezte az ötödik hadoszlopot, felforgató módon támogatva a németek tevékenységét azoknak az államoknak a területén, amelyeket azután meghódított." Iliescu leszögezet, hogy a kisebbségekkel való kapcsolat az adott ország problémája. /Ion Iliescu vérlázító beszéde. = Pesti Hírlap, okt. 11./ Keleti Románság Konzultatív Tanácsa: okt. 8-i jegyzet."

Bécsben okt. 8-án befejeződött az Európa Tanács csúcsértekezlete a dokumentumok s a nyilatkozat elfogadásával. Az elfogadott egyik függelék a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartásáért szállt síkra, hangsúlyozva, hogy biztosítani kell a nemzeti kisebbséghez tartozók védelmét. Az álalmoknak szavatolniok kell a törvény előtti egyenlőséget, tartózkodást a hátrányos megkülönböztetéstől, az egyenlő esélyek biztosítását. A kisebbséghez tartozók használhatják mind a közéletben, mind a magánéletben anyanyelvüket, szögezte le ajánlásként a függelék. Az ET állam-és kormányfői találkozóján Romániát Iliescu elnök képviselte. Az ET megalakulása óta először tartott kormányfői összejövetelt. /A kisebbségi jogok tiszteletben tartása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

Harmadik vezetőségi ülését tartotta okt. 9-én Marosfőn a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/. Tárgyaltak a lapterjesztés és kisebbségi vállalkozói felelősségről is, hiszen a Solidpress alapítványi támogatással jött létre. Elfogadták a MÚRE szakmai-erkölcsi kódexét. /Cseke Gábor: Munkában a MÚRE. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

Okt. 9-én emlékművet avattak Szamosújváron, a börtön melletti temetőben. A sajtóban 700 itt kivégzett, illetve börtönben meghalt politikai rabot emlegetnek, az emlékműnél kifüggesztett lista 471 nevet tartalmaz, több mint 13 százalékuk magyar. A magyar áldozatok száma tehát lakossági arányuknak több mint kétszerese volt. Szamosújváron raboskodott 1957 és 1963 között Dávid Gyula is. /Nits Árpád: Emlékeztető politikai áldozatokra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

"Okt. 10-én ért Kolozsvárra a "Béke-vonat", amely Krakkóból indult, a Cseh Köztársaságot, Szlovákiát, Magyarországot érintve érkezett a kincses városba. A vonattal a kisebbségi kérdéssel foglalkozó nemzetközi szervezetek képviselői utaztak, keresve a megoldásokat az etnikai konfliktusok elsimítására. Kolozsváron Emil Constantinescu vezette a megbeszélést, aki szerint a városban az etnikai konfliktusokat a szélsőséges erők provokálják, köztük az RMDSZ szélsőségesei is. Buchwald Péter szenátor felvázolta a romániai magyarság helyzetét, Bálint Kelemen Attila tanár, városi tanácsos pedig a Bolyai Egyetem újraindításával kapcsolatban ismertette az RMDSZ álláspontját, Ioan Teodor Stan, az Avram Iancu Társaság elnöke pedig a románság évszázados elnyomásáról szólt és felháborodott azért, mert románok idegeneknek panaszkodnak. /Székely Kriszta: Kolozsváron is megállat a Béke-vonat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12, Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./ Élesen bírálták Funar feszültségkeltő intézkedéseit a Béke-vonattal érkezett szervezetek. /Expresszkonferencia Kolozsvárt. = Magyar Hírlap, okt. 12./"

Három éve kérelmezték és most megjött az engedély, a Farkas utcai kolozsvári gimnázium hivatalosan is felveheti az Apáczai Csere János Líceum nevet. A líceum előcsarnokában áll Gergely István Apáczai Csere Jánost ábrázoló domborműve. A névtáblaavató ünnepség okt. 10-én történt. Szilágyi Júlia igazgatónő jelentette be a jó hírt. Csiha Kálmán református püspök Isten áldását kérte az iskolára. /Balló Áron: Apáczai Csere János nevét iskola viseli. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

"Iliescu elnök a Der Standard bécsi lapnak nyilatkozott. Romániában "már a kommunista uralom idején is elismerték a nemzeti kisebbségeket, s azok minden jogot élvezhettek. 1989 óta ez fokozott mértékben így van." "Románia alkotmánya biztosítja ezeket a jogokat, és szavatolja megvalósulásukat." /Iliescu nyilatkozata a Der Standardnak. = Pesti Hírlap, okt. 12./"

Románia mielőbb a NATO tagja kíván lenni, fejtette ki Ion Ratiu parasztpárti képviselő, a NATO okt. 9-11-e közötti koppenhágai ülésén részt vevő román küldöttség vezetője. A román küldöttség másik tagja, Petre Roman az ülésen elhangzottakat úgy értékelte, hogy a NATO fenntartással él a volt kommunista országok integrációjával szemben, a visegrádi csoport esetében is. Petre Romant a NATO politikai bizottságának jelentéstevőjévé választották. /B. T.: Bukarest: Romániának van garanciaígérete? = Magyar Hírlap, okt. 12./

"A védelmi törvény tárgyalásakor érdembeli, szakszerű hozzászólás egyetlen volt, a védelmi kérdésekre szakosodott Szabó Károly szenátoré. Ő hívta fel a figyelmet arra, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak aránytalanul nagy a hatásköre, mert a hadsereg létszámának megállapítása, költségvetésének ellenőrzése egy demokratikus jogállamban a parlament feladata. Kérte, tisztázzák az egykori hazafias gárdák utódjaként létrehozott ún. területi csapatok alárendeltségi viszonyát, megkérdezte, miért tüntetik fel a katonakönyvekben a nemzetiségi hovatartozást. Vitát váltott ki az az észrevétele, hogy a törvénytervezet szerint akkor kell a hadseregnek az országot megvédenie, amikor "a román nemzet egysége veszélyeztetve van", ahelyett, hogy amikor "az ország állampolgárainak létét veszély fenyegeti", ugyanakkor a hadbavonulás "minden román állampolgárra" vonatkozik. Hiába voltak Szabó Károly szenátor megjegyzései, a szavazógépezet a törvényt változtatás, módosítás nélkül fogadta el. /Buchwald Péter szenátusi naplójából. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./"

"Okt. 12-én a parlament megerősítette tisztségében Virgil Magureanut az SRI, a Román Hírszerző Szolgálat élén. /236/172 arányban/. Szabó Károly RMDSZ-szenátor kijelentette, hogy az SRI "pártatlansága hű másolata az államelnök pártatlanságának, és az RMDSZ egyáltalán nincs meggyőződve arról, hogy az SRI elhatárolódott az 1989 előtti gyakorlattól, nevezetesen attól, hogy egyes esetekben a közvéleményt befolyásolja." Utalt arra, hogy az SRI megalakulása gyanúsan egybeesik az 1990. márciusi marosvásárhelyi eseményekkel. /Továbbra is Virgil Magureanu az RHSZ vezetője. = Népújság (Marosvásárhely), 14./"

"Nemrég a Román Hírszerző Szolgálat, az SRI felügyeletét ellátó parlamenti csoport tagjai Németországba látogattak, köztük volt Szabó Ferenc Károly RMDSZ-szenátor, aki elmondta, hasznos volt, hogy három napon át tanulmányozhatták a hírszerzés ellenőrzését. Telefonok lehallgatása vagy levelek ellenőrzése - például terrorista cselekmények megelőzéseként- csak a felügyelő bizottság engedélyezésével lehetséges. Romániában parlamenti csoportjuk csak most kezdi megismerni az SRI működését. Súlyos fogyatékossága a törvénykezésnek, hogy egyelőre nincs olyan jogszabály, hogy minden hírszerző szervezet parlamenti ellenőrzés alá kerüljön. Eddig csak az SRI került ilyen felügyelet alá. De feltérképezik a többi szervezetet is: a Külföldi Hírszerző Szolgálat tevékenységét semmilyen törvény nem szabályozza, a Belügyminisztérium titkosszolgálata, a híres 0215, amely szintén homályos körülmények között jött létre. A köztársasági elnök testőrségének is van hírszerző részlege, azután ott van a katonai kémelhárítás szervezete. ? Egyik szervezetnek sem a lakosság megfigyelése a feladata, de törvényes szabályozás hiányában fennállhat a lakosság jogainak megsértése. Az Európa Tanács felrója, hogy ezek katonai jellegű szervezetek. /Sike Lajos: "Még csak a kirakatot ellenőriztük" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./"

Stipe Mesic vezetésével horvát parlamenti küldöttség járt Bukarestben, találkoztak a külügyi bizottsággal és a frakcióvezetőkkel. Stipe Mesic, a horvát parlament elnöke elmondta, hogy Jugoszláviában nem az etnikumok közötti ellentét vezetett a kialakult állapotokhoz, hanem a szerb vezetés alatt álló hadsereg agressziója. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

Pomogáts Béla nemrég negyven érettségizett erdélyi magyar fiatallal beszélgetett. Kiderült, hogy közülük csak egyetlen fiatal olvasott Németh Lászlótól, ugyancsak egyetlen Illyés Gyulától, ketten Nyírő Józseftől és öten Sütő Andrástól. Meg kellene oldani, hogy a magyar irodalom legfontosabb alkotásai nagy példányszámban és olcsón eljussanak a kisebbségi magyarsághoz. /Pomogáts Béla: Olvasáskultúra. = Magyar Nemzet, okt. 12./

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete jelzéseket kapott a magyar sajtóban elkövetett vétségekről. Ezek között volt az, hogy a Romániai Magyar Szó pénzt kért Borbély Imre parlamenti képviselőtől Neptun című tanulmányának közléséért /szept. 25-i szám/, miközben az első oldalon megkezdett írás mellett olyan cikket közöltek, amely Borbély Imrét támadja. Cseke Gábor elmagyarázta, hogyan járt el lapja. Borbély Imre kérte, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa ülésének napján közöljék Neptun című tanulmányát. Cseke szerint a Neptun-üggyel kapcsolatban a lap már-már torkig lakatta olvasóit és nem volt szándéka ismét elveszni a részletekben. Az újságíró szerint csak egy megoldás volt, a szerző politikai reklámként ajánlja fel a szöveget és ezért fizessen. Borbély Imre elfogadta az ajánlatot. A lap 130 ezer lejt kért a cikk megjelentetéséért és még részletezte Cseke Gábor, hogy ez milyen méltányos összeg. /Cseke Gábor: Politikai reklám. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./ Kiegészíthető Cseke Gábor írása azzal, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa éppen a Neptun-ügyet tárgyalta, tehát nem lehet szó arról, hogy mindezzel torkig lakatták az olvasókat. Borbély Imrét támadó cikk: Fey László: Hamis glória. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

Okt. 11-én a szenátus a sajtóról tárgyalt, többen támadták a sajtót, Vadim Tudor az anarchiává vált sajtószabadságról beszélt, végül egyetértettek abban, hogy sajtótörvény szükséges. A napirenden szerepelt Petre Salcudeanu művelődésügyi miniszter botránya /részegen rátámadt egy titkárnőre/. Megállapodtak abban, hogy a két ház művelődési bizottságára bízzák az ügyet. /Demeter J. Ildikó: Civilizált sajtót! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

Megdöbbenést váltott ki Budapesten Ion Iliescu elnök beszéde, amelyet a Dimineata okt. 9-10-i száma közölt, kezdte okt. 12-i sajtóértekezletét Hermann János külügyi szóvivő, majd emlékeztetett rá, hogy a román-magyar külügyminiszteri találkozót mindkét ország kedvezőnek minősítette, a magyar kormány nem gördített akadályt Románia ET-tagsága elé. Hermann János elmondta, hogy amikor Jeszenszky Géza külügyminisztert fogadta Iliescu elnök, akkor az elnök kifejtette, hogy a magyar politika kötődése a határon kívüli magyar kisebbséghez hasonlatos a Hitler által alkalmazott gyakorlathoz, amikor a kisebbséggel eljátszatták az ötödik hadoszlop felforgató szerepét. Jeszenszky visszautasította ezt az otromba vádat, de a jó légkör megóvása érdekében nem adott nyilvánosságot ennek a vádaskodásnak. /(pietsch): Hitleri hasonlat. Megdöbbenés Iliescu beszéde miatt. = Magyar Nemzet, okt. 13./

Vacaroiu miniszterelnök vizsgálatot javasolt Petre Roman volt kormányfő ellen azzal a váddal, hogy miniszterelnöksége idején visszaéléseket követett el, így egy 11 szobás villába költözött, amelyben jelenleg is lakik, korábbi lakását pedig valutáért bérbe adta. /Román korrupció. = Népszava, okt. 13./

"Varga Attila RMDSZ-képviselő megindokolta, miért írták alá kilencen a nyilatkozatot, hogy nem értenek egyet Tokay György frakcióvezetővé választásával: az SZKT állásfoglalásában politikai hibának mondta a Neptunon történt tárgyalásokat. A frakció döntése az újraválasztásról a magyar közvélemény arculcsapása. Ennek ellenére kifelé elismerik frakcióelnöknek Tokay Györgyöt és alelnöknek Borbély Lászlót. /Budaházi Emese: "Az igazság a mi oldalunkon van?" Interjú Varga Attila Szatmár megyei parlamenti képviselővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./"

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete jelzéseket kapott a magyar sajtóban elkövetett vétségekről. Ezek között volt az, hogy a Romániai Magyar Szó pénzt kért Borbély Imre parlamenti képviselőtől Neptun című tanulmányának közléséért /szept. 25-i szám/, miközben az első oldalon megkezdett írás mellett olyan cikket közöltek, amely Borbély Imrét támadja. Cseke Gábor elmagyarázta, hogyan járt el lapja. Borbély Imre kérte, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa ülésének napján közöljék Neptun című tanulmányát. Cseke szerint a Neptun-üggyel kapcsolatban a lap már-már torkig lakatta olvasóit és nem volt szándéka ismét elveszni a részletekben. Az újságíró szerint csak egy megoldás volt, a szerző politikai reklámként ajánlja fel a szöveget és ezért fizessen. Borbély Imre elfogadta az ajánlatot. A lap 130 ezer lejt kért a cikk megjelentetéséért és még részletezte Cseke Gábor, hogy ez milyen méltányos összeg. /Cseke Gábor: Politikai reklám. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. okt. 13./ Kiegészíthető Cseke Gábor írása azzal, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa éppen a Neptun-ügyet tárgyalta, tehát nem lehet szó arról, hogy mindezzel torkig lakatták az olvasókat. A Borbély Imrét támadó cikk: Fey László: Hamis glória. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. szept. 25./