Marosvásárhelyre érkezett a parlament emberjogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága, hogy tájékozódjék a Hadréven történtekről. Az öttagú bizottságnak magyar tagja is van, Zsigmond László képviselő. A bizottság az etnikumközi kapcsolatokat fogja vizsgálni a megyében, továbbá azt, hogyan lehet a jövőben megelőzni ezeket a konfliktusokat. /(mózes): Parlamenti bizottság érkezett Maros megyébe. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 13./ Hadrévi cigányellenes lincselésről: szept. 20-i jegyzet.

Hadréven még jelen van a rendőrség és a hadsereg, az elmenekült cigány családok sorra visszaköltöznek, rokonaiknál húzzák meg magukat. Az egyik cigányasszony elmondta, hogy az összetűzés idején egy rendőr sprayt fújt a szemébe és nem engedte, hogy lemossa. A cigányok tizenöt éve költöztek ide, mondják a helybeliek, nem dolgoztak, állandó volt az összetűzés. /Balló Áron: A rendet a karhatalom biztosítja. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

Az 1992-es népszámlálás Brassó megyében több olyan településen jelzett magyar közösségeket, ahol az előző népszámlálás szerint nem éltek magyarok. Ezért elhatározták, hogy minden helységben alakítanak RMDSZ-szervezetet. /Nem is olyan szórvány a szórvány. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

Az RMDSZ kongresszusán a magyar parlament pártok képviseltetik magukat. A kongresszura utazó magyar politikusokkal beszélgetett az újságíró. Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke nem vár nagy áttörést - például az RMDSZ-en belüli megosztottság megszűnését -, de reméli, hogy az álláspontok egyértelműbbé válnak a brassói kongresszus után. Tabajdi Csaba /MSZP/ szerint sorsdöntő lesz a kongresszus abban, hogy sikerül-e egységet teremteni a vezetésben belüli platformok között. A kérdés az, hogy képes-e a magyar kisebbség jogainak hatékony képviseletére az RMDSZ - mondta Orbán Viktor, a Fidesz frakcióvezetője. /Dési András: Az RMDSZ előtt még hosszú az út. = Népszabadság, okt. 14./

Az amerikai kongresszus Képviselőháza okt. 12-én megadta Romániának a legnagyobb kedvezményt. A felszólaló képviselők egy része fenntartásainak adott hangot. Tom Lantos az erdélyi magyar nemzeti kisebbség, valamint a cigányság sorsa fölötti aggodalomnak adott hangot, bár elismerte, hogy történt haladás ezen a téren. Aurel Dragos Munteanu Washingtoni román nagykövet szerint a legnagyobb kedvezmény megadása talán a legjelentősebb momentum a román-amerikai kapcsolatok alakulásában. Iliescu elnök szerint ez a döntés a kétoldalú kapcsolatokban történő nyitás megnyilvánulása. /A legnagyobb kedvezmény Romániának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

Románia feltétlen NATO-csatlakozási szándékát tartalmazó levelet adott át Párizsban Alain Juppé francia külügyminiszternek Radu Baltazar, a franciaországi látogatáson tartózkodó román parlamenti küldöttség tagja, a Demokrata Párt szenátora. /Magyar Hírlap, okt. 14./

Léstyán Ferenc történelmi visszapillantásban mutatta be az egyházi iskolák jelentőségét, hozzátéve, hogy az oktatásügyi minisztériumi 10306. számú. 1993. aug. 8-án kelt rendelete az iskolákban heti egy vallásoktatási óra bevezetéséről jó jel, de nem feledteti, hogy az egyházak nem kapták vissza jogtalanul elvett iskoláikat. /Léstyán Ferenc: Vallásóra és hitvallásos iskola. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

Sütő András a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ szakmai becsületbírósága elé vitte Bíró Béla sepsiszentgyörgyi újságíróval folytatott éleshangú sajtóvitáját. A MÚRE Marosfőn tartott ülésén /okt. 9./ az etikai bizottság elé utalta az ügyet. Az ügyről Sütő András megzavart álma címen tudósító K.N. K. /Krajnik Nagy Károly/ megjegyezte, hogy politikai vélemény- különbségről van szó, az író népnemzeti, a szerkesztő pedig liberális beállítottságú. /K.N. K.: Sütő András megzavart álma. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

Dr. Újvári Ferenc kifejtette, hogy nem lehet nemzeti kisebbségnek nevezni a felvidéki, kárpátaljai, erdélyi, délvidéki magyar nemzetrészeket, mert tíz évszázadon át alkotmányos jogrenddel kormányozták az említett térséget, magyar nemzetként voltak jelen. Szerinte az államukat elhagyó, más államba bevándorlók a nemzeti kisebbségek. A megbékélés gesztusa lesz, ha elismerik, hogy társnemzetként él együtt a magyarság. /Dr. Újvári Ferenc: Az Erdélyi Szövetség Heves megyei értekezlete elé /Eger, 1993. X. 16-17./ Még egyszer és utoljára jogi státusunkról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

Tőzsér Józsefet évtizedeken át a csíkszeredai Könyvet postán szolgáltatás megteremtőjeként ismerték. Az 1989 után Magyarországról érkezett könyvadományt nem osztották szét, mondta, hanem eladták és ebből létrehozták a Kriterion Alapítványt és az Erdélyi Fiatalokért Alapítványt. Az első most főleg egy nyomda építésével foglalkozik, amellett, hogy kulturális támogató jellege van, Domokos Géza az elnöke, a második alapítvány kispénzű szülők gyermekeinek ad ösztöndíjat, egyetemistáknak is, valamint kollégiumot tart fönn Csíkszeredában. A kollégiumban ingyenes ellátásban részesülnek a körzet rászoruló tanulói és egy csoport moldvai csángó gyermek. Ennek, az Erdélyi Fiatalokért Alapítványnak Tőzsér József az elnöke. Tőzsér továbbra is könyvterjesztéssel foglalkozik. Beszámolt arról is, hogy 1990 után havonta hoztak be egy kamionnyi könyvet, most három kamionnyit hoznak, az érdeklődés tehát nő. /B. Kovács András: Változások a könyvpiacon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

"Az amerikai képviselőház megszavazta a legnagyobb kedvezmény elvét Romániának, valószínű, hogy a szenátus is hasonlóan fog dönteni. A román kormány okt. 13-i nyilatkozatában üdvözölte ezt a lépést: "A döntés elismeri a román társadalom demokratikus átalakulási folyamatának haladását..." A kormány elégedett, az ellenzék azonban nem, Iliescu elnök egy sajtótájékoztatón durván támadta az ellenzéki pártokat és a sajtót. /Pesti Hírlap, okt. 14./ "

"Okt. 13-án a román külügyminisztérium szóvivője, Mircea Geoana nyilatkozatban szögezte le, hogy a magyar külügyi szóvivő, Hermann János pontatlanul, csonkítva idézte Iliescu elnök okt. 3-i beszédét, aki nem a magyar vezetőket, hanem bizonyos magyar politikai köröket vádolt azzal, hogy gyámkodni kívánnak a magyar kisebbségi szervezetek tevékenysége fölött, illetve hitleri módszerekhez folyamodnak. A román külügyi nyilatkozata szerint "egyes magyarországi szélsőséges politikai körök nyilvános állásfoglalásai" bizonyítják, hogy "a román államfő nyilatkozatai megfelelnek annak a valóságnak, amelyet szeretnénk letűntnek hinni". Traian Chebeleu elnöki szóvivő okt. 13-i sajtótájékoztatóján megismételte a külügyminisztériumi álláspontot. /Bogdán Tibor, Bukarest: Iliescu elnök politikai erőket vádolt. = Magyar Hírlap, okt. 14., A román külügyi szóvivő nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./"

Nemes Antal, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnöke elmondta, hogy érvényt szereztek a Kovászna megyei prefektus rendeletének /román iskolákat kell indítani mindenütt/. Összesen öt helyen indítottak új román tagozatot: Nagyajtán egy hetedikes tanulónak indult román osztály, Középajtán két tanulónak, Szentkatolnán négy tanulónak, mind a négyen moldvai cigányok, Kézdimartonoson három tanuló (közülük ketten magyarok) miatt létesítettek román osztályt, Málnásfürdőn egy alsótagozatos csoportot állítottak fel. /Botos László: Egyfős osztály is indult. = Új Magyarország, okt. 15./

A Szabadság közölte az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló egyezmény szövegét (Az 1970. szept. 21-én hatályba lépett 3. számú, az 1971. dec. 20-án hatályba lépett 5. számú, és az 1990. jan. 1-jén hatályba lépett 8. számú kiegészítő jegyzőkönyvek rendelkezésével módosított szöveg). /Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

Amióta Razvan Theodorescu kijelentette, hogy Románia akkor lesz igazán európai ország, amikor a tévében nem lesz nemzetiségi adás, azóta folyik a kampány a műsor megszüntetésére. Az 1989 decemberében kivívott három órás adást Razvan Theodorescu elnöksége alatt kettévágták, másfél órányit a 2-es adásba tettek, amely nem látható a magyarlakta részeken. Az Audiovizuális Tanács, melynek egyetlen kisebbségi tagja sincs -, olyan határozatot hozott, hogy tilos nem román nyelvű reklámot sugározni. A közvélemény-kutatás szerint a magyar adás nézettsége 30-34 %-ról 7 %-ra csökkent. A megkérdezettek között egyetlen magyar sem volt! A Romania Mare, a Vremea és Hajdu Győző Együtt lapja rendszeresen gyalázza Boros Zoltánt, a magyar adás főszerkesztőjét, sőt ezek a szélsőséges lapok közölték Boros Zoltán lakáscímét és autójának rendszámát. Azóta többször feltörték a főszerkesztő kocsiját. A rádió magyar adásánál is baj van: a szerkesztőség tagjai nem ismerik el főszerkesztőnek a magyarul rosszul beszélő Lucia Jurcát. /Ambrus Attila: Veszélben a romániai magyar tévézés, rádiózás?! = Brassói Lapok (Brassó), okt. 15-21./

Az RMDSZ okt. 14-i bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla elnök bejelentette, hogy az RMDSZ a közeljövőben benyújtja nemzetiségi törvénytervezetét, amelyet az SZKT novemberben fog megvitatni és elfogadni. Buchwald Péter szenátor beszámolt az erdélyi magyar felekezetek Kolozsváron lezajlott értekezletéről, ahol a résztvevők felhívták Románia összes felekezetét, hogy okt. 21-én üljenek össze és dolgozzanak ki közös álláspontot a kultusztörvény tervezetéről. Markó Béla értetlenül áll Iliescu elnök kijelentése előtt, hogy Romániában a nemzetiségi kérdést megoldották, továbbá az RMDSZ elnöke visszautasít minden olyan vádat, hogy az RMDSZ-t egyes külföldi erők befolyásolják. /Markó Béla cáfolja Iliescu elnök állításait. = Temesvári Új Szó (Temesvár), okt. 16./

A Dimineata bírálta Hermann Jánost, amiért visszautasította Iliescu elnököt, aki párhuzamot vont a magyar állam és Hitler gyakorlata fölött. /Dimineata, okt. 15. ismertette: Magyar Hírlap, okt. 16./

Murvay Miklós védelmébe vette a neptuni tárgyalókat, Tokay Györgyöt és Borbély Lászlót Tőkés Lászlóval szemben. Murvay Miklós szerint vége van a forradalomnak, vége a hatalomtól egyszerre mindent követelésnek, most inkább tárgyalni kell. /Murvay Miklós: Adalékok az aradi mementóhoz. Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./

Szept. 18-án Csíkszeredán és Csíksomlyón, a kegytemplomban tartották meg a szórványmagyarok találkozóját, a Julianus Alapítvány rendezésében. Megjelent Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége elnöke és Tőkés László püspök is. Tőkés László Csíkszeredán, az ökumenikus istentiszteleten igét hirdetett, de Csíksomlyón nem engedték meg neki a ferences atyák az igehirdetést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./ A ferencesek válaszoltak erre a híradásra: támogatják Tőkés Lászlót, csodálják tevékenységét, de a kegytemplomban nem akartak oda nem illő rendezvénynek helyet adni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16-17./

Okt. 16-17-én rendezte meg Egerben az Erdélyi Szövetség Erdély jelene és jövője címmel tanácskozását, a szomszédos országok magyar politikai szervezetei vezető személyiségei részvételével. Az RMDSZ-t Bodó Barna alelnök képviselte. A záródokumentum javasolta, hogy a több kisebbséget tömörítő országok alkotmányában a nemzetállam kifejezés helyett a demokratikus jogállam szerepeljen. A résztvevőkhöz intézett levelében Für Lajos honvédelmi miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország nem kívánja erőszakkal módosítani a határokat, az összes konfliktusok egyedüli megoldásának a tárgyalásokat tekinti. A magyar kisebbségnek joga van a területi autonómiára ott, ahol többségben él. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 19./ Székelyhídi Ágoston, az Erdélyi Szövetség elnöke elmondta, hogy hagyományos /harmadszor rendezték meg/ tanácskozásuk központi témája az egyetemes magyarság jelene és jövője volt. Kifejtette, hogy az összmagyarságot, ugyanúgy, mint más nemzeteket is, a teljes nemzeti, emberi és közösségi jogok illetik meg. Ezeket a jogokat a hazai és a határon túli magyarság választott képviselőin, önkormányzatain és népszavazás útján keresztül kell érvényre juttatni. Kiemelte a határon túli magyar egyházak magyarságtudat megtartásában jelentkező lelkiismeretes munkáját. /F. R. L.: Az Erdélyi Szövetség tanácskozása Egerben. = Magyar Nemzet, okt. 18./ Tempfli József nagyváradi püspök az erdélyi magyar történelmi egyházak és az RMDSZ példaértékű együttműködéséről beszélt. Für Lajos levélben üdvözölte a tanácskozást. /J. I. N.: Erdélyi Szövetség. = Új Magyarország, okt. 18./

Az erdélyi magyar történelmi egyházak vagyonának és az egyházi iskolák visszaadása ellen foglalt állást a kormányon levő Társadalmi Demokrácia Pártának parlamenti képviselője, Petre Turlea, a Cronica Romana bukaresti napilapnak adott nyilatkozatában. /B. T., Bukarest: Nincs mit visszakövetelni. = Magyar Hírlap, okt. 18./

Az Országgyűlés tavaly szavazta meg azt a törvényt, amely a második világháború alatt életüktől megfosztottak kárpótlására vonatkozik. E törvény értelmében, mivel a második világháború alatt Magyarországhoz tartozott Észak-Erdély, a kárpótlásban részesednek romániai állampolgárok is. A kárpótlásról Székelyhídi Ágoston, az Erdélyi Szövetség elnöke kifejtette: erdélyi viszonylatban mintegy 30-35 ezer kárpótlásra jogosultat tartanak számon. A kárpótlásra szánt összeg meghaladja a hétmilliárd forintot. Annak idején románok is a magyar honvédség tagjaiként harcoltak, ezért a kárpótlás őket is megilleti. A várható erdélyi igénylők 70 százaléka magyar, 30 százaléka román. /Kárpótlás román állampolgároknak. = Magyar Nemzet, okt. 18./

"Varga László református lelkész, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt elnöke kifejtette, hogy a kommunizmus évtizedei, a hosszan tartó züllesztés során az emberektől elvették a hitet. Az elmúlt három évben, ilyen rövid idő alatt az istenhit, az egyházakban való bizalom nem tudott megerősödni. Az országot elöntötte a Nyugatról behozott szenny. Legalább húszféle szekta özönlötte el az országot. Isten segítségével cselekedni kell, vallotta Varga László. Elmondta, hogy 1989 után vallásos ifjúsági csoportok alakultak, megindultak a Biblia-órák, az iskolákba is bevonult a vallástanítás. Azonban nagy gond a lelkészek hiánya. A diktatúra lefékezte a lelkészképzést. 1956 után nagy letartóztatási hullám indult, meg akarták félemlíteni a magyarságot. Kivégezték Sass Kálmán érmihályfalvi református lelkészt és dr. Hollós Istvánt. Az érmihályfalvi pörben 31 életfogytiglani ítéletet mondtak ki. A határ menti magyarság értelmiségi vezetőit vitték el. A Böszörményi perben is sok volt a halálos ítélet. Ő is börtönben volt, életfogytiglani börtönre ítélték, több társa /Kertész Gábor ügyvéd, Nagy József volt földbirtokos/ a börtönben halt meg. /Béres Katalin: "Ha nincs hit, minden közös érték elveszett". Vendégünk: Varga László református lelkész, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt elnöke. = Orient Expressz, okt. 18-24./"

Okt. 11-én a magyar történelmi egyházak Kolozsváron tanácskoztak, ennek eredményeképpen nyilatkozatot adtak ki a vallásügyi törvénytervezet helyzetéről. Ápr. 27-én valamennyi felekezet tárgyalt Bukarestben, a Vallásügyi Államtitkárság székhelyén. Ekkor egységesen elutasították a felekezeti oktatás magánoktatássá minősítésének javaslatát, továbbá azt a szándékot, hogy az egyházi javak visszaszolgáltatása ne szerepeljen a vallásügyi törvényben. A következő tárgyaláskor, szept. 23-án értesültek arról a magyar történelmi egyházak képviselői, hogy előzőleg a többi felekezettel már tárgyaltak és azok elfogadták, hogy a felekezeti oktatás magánoktatásként szerepeljen a tervezetben. A magyar történelmi egyházak ehhez nem járulnak hozzá, továbbra is követelik az egyházi iskolák visszaadását, felekezeti iskolahálózatot akarnak az óvodától az egyetemig, anyanyelven. Ugyanígy az egyházi vagyon visszaadását is kérik. Az egyházak jogos követeléseit megerősíti az Európa Tanács Románia felvételéről szóló okmányának 9. pontja, amely az egyházi vagyon visszaadására hívja fel a román kormányt. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./ A görög katolikusok visszakapták a George Cosbuc Líceum épületének tulajdonjogát, a nagyváradi református püspökség pedig hiába perli vissza a hívei által épített székházat. /Nits Árpád: A görög katolikusok visszakapták egyik iskolájukat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ Ugyanekkor, okt. 11-én, a Romániai Magyar Egyházak Állandó Értekezletének tanácskozásán jóváhagyólag tudomásul vették az RMDSZ által az Európa Tanácsnak /ET/ benyújtott memorandumot, megjegyezve, hogy az egyházzal foglalkozó részt írónak kevés köze lehet az egyházakhoz. Szükséges, hogy az RMDSZ vezetői minden egyházi főhatóságot felkeressenek. /Előterjesztés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

Okt. 15-én ülésezett Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Elemezték az ET ajánlásaival kapcsolatos tennivalókat. Határozatot hoztak a Memorandum-kerekasztal megszervezésére, valamint a Demokratikus Konvencióval való tárgyaláshoz szükséges dokumentáció összeállítására. Készül a kisebbségi törvénytervezet, ajánlásokat dolgoztak ki. /Készül a kisebbségi törvénytervezet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

Volker Rühe német védelmi miniszter meghívására Bonnba érkezett Nicolae Spiroiu védelmi miniszter. A németek elsősorban kiképzési kérdésekben akarják segíteni a román haderő reformját, derült ki az okt. 18-án aláírt megállapodásból. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./ Rühe leszögezte: Románia NATO-tagsága belátható időn belül nem képzelhető el. Spiroiu reménykedett benne, hogy Bonnban bíztatást kap a NATO-hoz csatakozásra, ahogy korábban Rühe a lengyel, magyar, cseh tagság lehetősége mellett érvelt. /Német-román katonai megállapodás. = Népszabadság, okt. 19./

A háztartási tüzelőanyag, a távfűtés és melegvíz-szolgáltatás árának 4-9-szeresére, a gázolaj és a benzin árának 2025 %-os növelése után bejelentették, hogy a tej és tejtermékek ára 50-60 %-kal nőnek, a kiskereskedelmi húsárak pedig kétszeresükre emelkednek. A bérből és nyugdíjból élők milliói havi 20 ezer lejnél alacsonyabb jövedelemmel rendelkeznek. Megsegítésükre a kormány elhatározta, hogy márc. 1-jéig havonta ötezer lejjel növeli jövedelmüket. Ennek fedezésére elhatározták, hogy minden külföldre utazó román állampolgár ötezer lejt fizessen egy-egy utazás alkalmával. /Ismét árrobbanás Bukarestben. = Népszabadság, okt. 19./

A lap közölte az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése véleményezésének szövegét Románia tagfelvételi kérelméről. A Közgyűlés felhívta a román hatóságok figyelmét a hatalmi ágak szétválasztására és a helyi közigazgatási szervek szabad működési feltételeinek biztosítására. A Közgyűlés elvárja annak megszüntetését, hogy egy miniszter utasítást adhasson a bíráknak. Közgyűlés felkéri a román kormányt, hogy szolgáltassa vissza az egyházi tulajdonokat és biztosítsák egyházi iskolák alapítását és működését, különös tekintettel a kisebbséghez tartozó gyermekek anyanyelvi oktatásra, továbbá vizsgálják felül azon személyek szabadon bocsátásának ügyét, akiket politikai, illetve etnikai okok miatt börtönöztek be. A Közgyűlés javasolja, hogy fogadják el vállalt kötelezettségeikkel és az 1201-es /1993/ ajánlással összhangban a nemzetiségi és oktatási törvényt, írják alá a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. /Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése véleményezése Románia tagfelvételi kérelméről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

Okt. 5-6-án zajlott le a Bukarestben a Fekete-tengeri Parlamenti Unió első szakbizottsági összejövetele. Az orosz delegáció hiányzott, mert Jelcin elnök feloszlatta a parlamentet, Görögország és Bulgária távol maradt mert egyelőre csak kormányszintű gazdasági együtt-működésre hajlandók. A tanácskozáson egyetértettek abban, hogy egy közös kereskedelmi- és fejlesztési bankot kell létrehozni, a román delegáció szeretné, ha a székhelye Bukarestben lenne. A gazdasági bizottságnak román elnöke és török alelnöke lett. A Fekete-tengeri Parlamenti Unióban Törökország akar vezetőszerepet játszani. /Kerekes Károly: Parlamenti együttműködés a fekete-tengeri övezet szerepének növeléséért. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 19./

Májusban hivatalosan is bejegyezték a Filantróp Alapítványt, központja Kolozsváron van, a Szentegyház utcai orvosi rendelőben. Az egészségügyi ellátás javításán kívül gyógyszerekkel is segít a rászorulókon. Ez az alapítvány a magyarországi Segítő Jobb Alapítvány kezdeményezésére jött létre. A Filantróp beindításában sokat segített a kolozsvári római katolikus plébánia és a kolozsvári Máltai Szeretetszolgálat. /Sz. K.: Filantróp Humanitárius Alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./