Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
1993. július 1.
"Sok magyargyűlölő cikk lát napvilágot a román sajtóban. Ezek egyikének fordítását közölte a Magyar Fórum. Szerzője ismert író, Fanus Neagu. Fekete postakocsi címen Tőkés Lászlót gyalázza útszéli hangon. Ízelítőül: "A körme feketéig hazug, elegáns és durva Tőkés László pap, akárcsak a hivatásos gyilkosok..." "...homlokán a Horthynak oly drága horogkereszt világít." /Fanus Neagu: Fekete postakocsi Magyar Fórum, júl. 1., eredeti cikk: Romania Mare (Bukarest), ápr. 30./"
1993. július 1.
Romániában várat magára az egyházi törvény kidolgozása, nyilatkozta Tőkés László. Az erdélyi magyar egyházak kisebbségben vannak a többiekkel szemben, de vagyonuk jelentősebb volt, mint a hatalmas ortodoxiának. A kisebbségi egyházak azt is sérelmezik, hogy a lelkészek fizetéskiegészítésén kívül az állam nem járul hozzá alacsony jövedelmükhöz. /Agócs Imre: Hátrányos helyzetben. = Új Magyarország, júl. 1./
1993. július 1.
Sorozatos panaszok érkeznek a Romániába utazó vagy onnan visszatérő magyar állampolgároktól, hogy a román határőrök hátrányos megkülönböztetésben részesítik őket. Fontos üzleti ügyekben utazóknak és az újságíróknak 3-4 órát kell várakozniuk a határon. /Transinfo: Magyar állampolgárok hátrányos megkülönböztetése a román határon. = Magyar Fórum, júl. 1./
1993. július 1.
"Tordaszentlászlón negyedik alkalommal rendezték meg Szent László napján a kórusfesztivált, amely a régió dalárdáinak, templomi kórusainak évi megmérettetése volt. Huszonöt magyar kórus gyűlt össze közelebbről vagy távolabbról, Szlovákiából, Pécsről, Kolozsvárról, Bánffyhunyadról, Nagyenyedről és még sok településről. A zenei anyanyelv megtartó erejében bízva énekeltek a kórusok. /Kisgyörgy Réka. "Fogadd el hálaénekünk?" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./"
1993. július 1.
Csángó balladabemutatóval nyitja meg idei évadját júl. 2-án a Margitszigeti Színpad. A felkelő nap háza című produkció első része Lakatos Demeter szép versének címét viseli: Ott, hol a nap minden este leszentül. Irodalmi táncképekkel mutatják be a moldvai csángók múltját, jelenét. A második rész a Csángó requiem című táncballada. Mindkét rész Kallós Zoltán gyűjtésére épül. A balladát a Válaszút Táncegyüttes mutatja be, a rendező-koreográfus Diószegi László. A Csángó requiem táncballadát tavaly Gödöllőn, a szabadság napján mutatták be először. /Majoros József: Csángó ballada a Margitszigeten. = Magyar Nemzet, júl. 1./
1993. július 1.
A nemrégiben született szociáldemokrata-újbaloldali platform az RMDSZ nyolcadik platformja, ennek egyik kezdeményezője, Bitay Ödön hangsúlyozta a szocialista eszmevilág jelentőségét, a szocialista eszmék Nyugaton ma is meghatározó szerepet játszanak. Bitay közölte, hogy a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete szervezői között van, az a tervük, hogy a magyar dolgozók érdekvédelmi szervezetét mindegyik erdélyi megyében létrehozzák. /Bíró Béla. A nyolcadik. = Brassói Lapok, júl. 2-8./ Fábián Ernő értékelte az újbaloldaliak platformját: miért új, amikor marxista-leninista fogalmak hemzsegnek benne. Hogyan kíván alternatívát, ha az RMDSZ programjáról lényeges kérdésekben nincs eltérő nézete? Nem léphetnek fel úgy, hogy egyedül ők képviselik a dolgozókat. Platformot alakítani azonban joguk van. /Fábián Ernő: Az újbaloldaliak platformjáról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./Mikó Imre szintén elmarasztalta a szociáldemokrata-újbaloldali platformot. /Mikó Imre: Balra át? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./
1993. július 2.
"Szőcs Géza szerint az Faragó Laura, Sebő Ferenc-en belüli ellentétek hasonlóak egy teljes társadalmon belüli ellentétekhez. Az RMDSZ képes volt az ellentéteket áthidalni. Tőkés Lászlóra ezer erdélyi magyar ember közül kilencszázkilencvenkilenc tisztelettel tekint. Személyét, meggyőződését kizárólag az ún. "erdélyi magyar politikai elit" egy kicsiny hányada kérdőjelezi csak meg. Olyanok, akik világéletükben konformistán alkalmazkodtak a rendszerhez. Egy olyan nagy formátumú politikustól akarnak megszabadulni, aki egyfelől következetes, megvásárolhatatlan, népszerű, másfelől a világpolitikában is hiteles személyiség. /Joó István: Szőcs Géza az RMDSZ-től és Romániáról. = Pesti Hírlap, júl. 2./"
1993. július 2.
A román parlament korrupcióellenes bizottsága jún. 30-án ismertetett jelentése megerősítette a pénzügyőrség volt főparancsnoka, Gheorghe Florica tábornok által készített jelentésben foglalt vádakat 18 személyből tíz esetében. Az érintettek között van a titkosszolgálat, az SRI pénzügyi igazgatója, Marian Agachi, Viorel Hrebenciuc, a kormány főtitkára, Stolojan volt miniszterelnök felesége, Danescu belügy-, Florin Grigorescu pénzügyminiszter. /Romániai korrupció. = Új Magyarország, júl. 2./
1993. július 2.
A román ellenzék államcsínykísérlettel vádolta Adrian Nastase képviselőházi elnököt, mert júl. 1-jén érvénytelennek minősítette az előző napon a képviselőház rendkívüli ülésszakának összehívását kérő 118 képviselő listáját. A képviselők a korrupcióellenes bizottság jelentésének megvitatása miatt kérték a rendkívüli ülésszakot. Nastase bejelentette, hogy hat képviselő visszavonta aláírását, így nincs meg a szükséges létszám, a 114 fő. /Államcsínykísérlettel vádolják Nastasét. = Népszava, júl. 2./
1993. július 2.
A kormányzópárt, a Demokratikus Nemzeti Megmentési Front újabb pártot kebelezett be, a Demokratikus Szövetkezeti Pártot. További nemzeti kommunista pártok bekebelezését is tervezik. A sorozatos egyesülésekkel a kormánypárt a szélsőbal irányába tolódik el. /Bogdán Tibor, Bukarest: Erősíti sorait a román kormánypárt. = Magyar Hírlap, júl. 2./
1993. július 2.
György Béla Zsolt, az RMDSZ gazdasági ügyvezető alelnöke elmondta, hogy készítettek egy tanulmányt a romániai magyarság helyzetéről és esélyeiről a gazdasági szférában. Ezt kellene megvitatni, de jelenleg ijesztő a passzivitás mind az RMDSZ-en belül, mind az RMDSZ-en kívül levő emberekben. A román hatalomtól követelni kell a jogokat - önálló magyar iskolarendszer, önálló kulturális intézmények stb., azonban számolni kell azzal, hogy ezt nem adják meg. Ezért kell olyan gazdasági hátteret kidolgozni, amely biztosítani tudja e rendszer létrejöttét és működését. Gazdasági potenciált kell megteremteni. Gazdasági téren a leghatékonyabb eszköz a kapcsolatmenedzselés lenne. Romániában nem működik normálisan az információcsere. /Birtók József: Itt kell megteremtenünk megmaradásunk gazdasági feltételeit. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./
1993. július 2.
Bálint Lajos gyulafehérvári érsek körlevélben hívta fel a figyelmet az egyház sérelmeire, az elkobzott egyházi ingatlanok visszaadása nem indult meg. Ion Robu bukaresti érsek a Szentszék 1993-as évkönyvében születési helyének Kézdivásárhelyt jelölte meg, de várost a iasi-i egyházmegye területéhez tartozónak tüntette fel. Robu ilyen hamisításra képes, ez jelzi a magyar egyház iránti ellenszenvét. Tempfli József nagyváradi püspök több ízben felvetette a csángók helyzetét, de a Szentszék nem reagált fölvetésére. Többek véleménye szerint a vatikáni kúriai bíborosok többnyire szláv származásúak. Lehet, hogy ezen tanácsadóknak tudható be II. János Pál pápa legutóbbi bullája, amely a trianoni határokat szentesítve rendezte a Szent István és Szent László alapította egyházmegyék határait. Ez érinti a nagyváradi egyházmegyét, ugyanúgy a szlovákiai és kárpátaljai katolikusokat is. /Stoffán György: Az egyházi javak Romániában. = Heti Magyarország, júl. 2./
1993. július 2.
Halász Ferenc, a temesvári Bartók Béla Líceum igazgatója elmondta hogy a következő tanévben három kilencedik osztályt indítanak, 30-30 fővel, remélik, lesz elég jelentkező. Ezenkívül szeptemberben megpróbálnak egy szomszédos iskolában inasosztályt indítani, abban az esetben, ha összejön tizennyolc diák. Temesváron a Katolikus Líceumban is indul magyar osztály, 30 hellyel. Tavaly Temes megyében 210-220 nyolcadikos végzett, idén már csak 159 és ez a létszám nem lesz nagyobb. Dr. Bónis Lajos professzor a magyar Földművelésügyi Minisztérium nevében javasolta, hogy a Bartók Béla Líceum tantermeiben magyar nyelvű egyetemi oktatás is beindulhatna, kereskedelmi és mezőgazdasági szakon, magyarországi egyetemi távoktatás tagozataként. /Gazdai Árpád: Mi újság? A temesvári Bartók Líceumban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./
1993. július 3.
Budapesten, a Vigadóban emlékeztek a moldvai csángók tudós kutatója, Domokos Pál Péter életművére. A zsúfolásig megtelt teremben nagy érdeklődést váltott ki a Novák Ferenc által rendezett műsor. Próza, ének, hangszeres muzsika, tánc fonódott egybe. Az első részben eredeti csángó előadók szólaltatták meg saját kultúrájukat. Beszélt Kallós Zoltán, mesét mondott Kóka Rozália, énekelt Budai Ilona, Sebestyén Márta, Faragó Laura, Sebő Ferenc és Ferencz Éva. Csoóri Sándor bevezetőjében felvázolta Domokos Pál Péter életútját. /Fábián László: Csángó kultúra ? magyar kultúra. = Új Magyarország, júl. 3./
1993. július 3.
Júl. 1-jétől bevezették az értéknövekedési adót. A kormány szerint ez legfeljebb 8-10 százalékos áremelést jelent, valójában az emelkedés mértéke nagyobb, a húskészítmények ára 13-15 %-kal nőtt. /Adóváltozás Romániában. = Magyar Hírlap, júl. 3./
1993. július 3.
Néhány hónapja Kolozsváron sokan elhiszik az ott működő Caritas nevű önsegélyező pénztárak hirdetését: három hónap után a befektetett összeg nyolcszorosát kapják vissza. Rengetegen viszik pénzüket ebbe a pénztárba, nagy a tolongás, már sorszámot osztanak. Többen úgy vélik, valamilyen összefüggés van Funar polgármester és a Caritas között. Bizonyos, hogy csak egy ideig megy ez a furcsa szerencsejáték. /N. I. Zs.: Népőrület Kolozsváron. = Magyar Nemzet, júl. 3./
1993. július 3.
Sütő András nyilatkozott abból az alkalomból, hogy a Nemzeti Színház művészei júl. 8-án a Gyulai Várszínházban mutatják be Az ugató madár című drámáját. Nemrégiben orvtámadás érte egész családját, ismeretlen tettesek meg akarták mérgezni őket. Otthona tetejére pedig két mázsa követ zúdítottak, a kövek tönkretették a tetőzetet. A Magyar Írószövetség és a Magyar Művészeti Akadémia Sütő Andrást Nobel-díjra terjesztette fel. Erről a hírről Sütő András megjegyezte, nagyon sajnálja, hogy a magyar irodalomból Németh László és Illyés Gyula nem kapta meg a Nobel-díjat. /Lőcsei Gabriella: A kényszerűségnek kínja és gyakorisága. = Magyar Nemzet, júl. 3./
1993. július 3-4.
Az Európa Tanács júl. 1-jén megszavazta, hogy ajánlani fogja Románia felvételét az ET tagjai sorába. Magyarország tartózkodott a szavazásnál. /Európa Tanács. Zöld út Romániának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3-4./
1993. július 3-4.
A bukaresti sajtó hetek óta újabb korrupciós botrányról ír: a csőd szélén álló Petromin kőolajszállító vállalat részvényeinek 51 százalékát megvette egy görög cég. A Petromin rendelkezik a román kereskedelmi flotta nagy részével. A megállapodást a román közlekedésügyi miniszter aláírta. A közgazdasági szaktekintélyek figyelmeztettek: a görög Forume Maritime cég tőkeszegény. A sajtó szerint az üzletkötés korrupciós ügylet. Az Adevarul az államelnököt és a kormányfőt fogta vallatóra, de nem ért el eredményt. Az ellenzék is interpellált, a közlekedési miniszter nem adott megnyugtató választ. A Financial Times szerint Iliescu elnök támogatta ezt az ügyletet. /Ferencz L. Imre: Korrupcióról korrupcióra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./ Vacaroiu miniszterelnök sajtóértekezletén alaptalannak nevezte a vádakat, szerinte az üzletkötés célszerű volt. A kormányfő a júl. elsejétől bevezetendő értéknövekedési adó fontosságát említette. /Ferencz L. Imre: A kormányfő nem félti székét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3-4./
1993. július 3-4.
Az 1992/93-as iskolaévben 216 917 magyar tanuló végezte az iskolát anyanyelvén /79 %/, 57 ezer magyar nemzetiségű pedig románul tanult. Az 1990/1991-es tanévben 235 912-en tanultak magyar nyelven. Idén tehát 13995 tanulóval kevesebben tanultak magyarul, mint két éve. A magyarul tanulók száma az 1991/92-es tanévhez képest is csökkent 5909 tanulóval. Az abszolút számok tehát csökkenő tendenciát mutatnak. A románul tanulók létszámát nem adták meg pontosan, feltehetően sokkal többen vannak, akik nem anyanyelvükön végzik a tanulmányaikat. A magyarul tanulók arányszáma az óvodákban a legmagasabb /6,5 %/, a líceumban alacsonyabb, a szakiskolákban pedig minimális /1,9 %/, egyik esetben sem éri el a hivatalos népszámlálási adatoknak megfelelő, 7,1 %-os arányt. Az 1992/93-as iskolaévben összesen 13 879 pedagógus dolgozott magyar oktatási intézményekben. Ebből óvónő 2371, tanító 3239, tanár 7395, oktató mester 334 fő. A szakképzett tanerők aránya 74,8 %. A 2336 magyar tannyelvű iskolában, illetve tagozaton 1493 magyar vezető tevékenykedik, közülük 1269 igazgató és 224 igazgatóhelyettes. A magyar nyelvű iskolahálózat 1192 egységében csak magyar osztályok vannak, 1144-ben pedig magyar tagozatok is működnek. Az önálló magyar egységek száma idén tízzel kevesebb, mint 1990-ben. /Murvai László, Deberczi Árpád: Az 1992/93-as tanév mérlege. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3-4./
1993. július 3-4.
Dáné Tibor részletezte, hogyan áll a volt hadifoglyok, elhurcoltak, deportáltak kárpótlásának helyzete, melyet Magyarország fog fizetni, a magyar hatóságok, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal részére megküldött igénylések alapján, kárpótlási jegyekben. Nagyon sok a félreértés, nagyon sok a hiányosan kitöltött adatlap és nagyon sokan rossz felvilágosítást adnak az igénylőknek. Ezért részletezte az egész kárpótlás lebonyolításának módját az eljárás egyik szakértője, segítője. Arra is felhívta a figyelmet, hogy meggondolatlanul ne kótyavetyéljék el a jogosultak kárpótlási jegyeiket. /Dáné Tibor: Volt hadifoglyok, elhurcoltak, deportáltak figyelmébe! Romániába év végére várhatók a kárpótlási jegyek! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3-4./
1993. július 3-4.
Az Anyanyelvápolók Szövetsége szélesedő mozgalom, ez az iskolákban nyelvi vetélkedőket meghonosító pedagógusoknak köszönhető, köztük van a sepsiszentgyörgyi Zsigmond Győző. A szórványvidéken is meg kellene szervezni a nyelvművelést. Zsigmond Győző örömmel értesült a Vetési László tiszteletes szórványszolgálata táborairól. /B. Kovács András: Nyelvmesterek kirajzása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3-4./
1993. július 3-4.
Az RMDSZ egyik platformja, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nyilatkozatában kérte az egyházi javak visszaszolgáltatását és javasolni fogja, hogy az SZKT-n az alkotmány nemzetállamra vonatkozó meghatározásának módosítását. /A soros EMK-nyilatkozatról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3-4./
1993. július 4.
"Szőcs Géza emlékeztetett: évek óta készült visszavonulni a parlamenti politizálástól. Miután "részt vettem az erdélyi magyar közösség politikai önfelépítésében", úgy ítélte meg, hogy fontosabb "az erdélyi magyarság gazdasági és szellemi önfelépítése", Szőcs Géza ezekben kívánt részt vállalni. Ez rendkívül komplex feladatkör, elég arra gondolni, "milyen megoldatlan gondok vannak a független magyar médiumokkal vagy az egyetemi képzéssel, az elitképzéssel, egyházi iskoláinkkal kapcsolatban." Emellett továbbra is részt vesz a politikai folyamatrendszerben. - Egyesek feltették a kérdést, miért Szőcs Géza képviselte az RMDSZ-t az MDF hatodik országos gyűlésén és a FIDESZ kongresszusán. "Pusztán arról van szó, hogy mind az MDF-ben, mind a FIDESZ-ben úgy tekintenek rám, mint aki - aktuális funkcióktól függetlenül - az erdélyi magyarságot reprezentálja" - felelte erre Szőcs Géza. Szőcs Géza jelezte, hogy megjelenésre készen áll az új országos magyar napilap, az Új Ezred. Megindulásához egy Erdélyen belül felszerelt rotációs lapnyomda szükséges. /Kállai László: Én az erdélyi magyarságot képviselem. Vendégünk: Szőcs Géza. = Orient Expressz (Bukarest), júl. 4./"
1993. július 5.
Bill Clinton amerikai elnök júl. 3-án nyilatkozott: kéri a kongresszustól, ítéljék meg Romániának a legnagyobb kedvezményt. Melescanu külügyminiszter ezt nagy ajándéknak nevezte, ugyanakkor ez a természetes folyamat része, szögezte le. /Amerikai ajándék Romániának. = Pesti Hírlap, júl. 5./
1993. július 5.
Megjelent Gaali Zoltán A székely ősvárak története, mondája és legendája című, 1938-ban kiadott könyvének reprintje a csíkszeredai Kriterion Alapítvány és a budapesti Akadémiai Kiadó közös gondozásában. /Mezey László Miklós: Az elfeledett utód könyve. A székely ősvárak tanúsága. = Pesti Hírlap, júl. 5./
1993. július 6.
Az RMDSZ ügyvezető elnöksége júl. 1-jén Kolozsvárott ülésezett. Nem tartják elfogadhatónak a kormányjavaslatot: magyar megnevezést ott lehet használni, ahol a kisebbség túlsúlyban van. Az RMDSZ szerint ahol a kisebbség részaránya eléri a 10 %-ot, ott alkalmazni lehet a magyar helyneveket. Az ülésen Bodó Barna alelnök beszámolt a bécsi Emberjogi Világkonferencia párhuzamos rendezvényeként megtartott kisebbségi sajtótájékoztatóról, ahol szlovákiai, délvidéki, kárpátaljai magyar kisebbségi szervezetek képviselőivel közösen vett részt. /B. T.: Az RMDSZ tízszázalékos javaslata. = Magyar Hírlap, júl. 3., Az ügyvezető elnökség az anyanyelvhasználatról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./
1993. július 6.
A Liberális Párt magába olvasztotta a Polgári Szövetség Pártjából kiváló liberális frakciót, ezzel a Liberális Párt kilenc képviselőt és három szenátort nyert, a parlamentben a harmadik legjelentősebb tömörülés lett. A Liberális Párt rendezni kívánja kapcsolatait az RMDSZ liberális szárnyával, abban a reményben, hogy ők is csatlakoznak a liberális mozgalomhoz. /Bogdán Tibor, Bukarest: Liberális fúzió. = Magyar Hírlap, júl. 6./
1993. július 6.
Az RMDSZ kisebbségügyi charta kidolgozását fogja sürgetni Helsinkiben a jún. 6-án kezdődő EBEÉ-összejövetelen, nyilatkozta elutazása előtt Tokay György képviselő, a román EBEÉ-küldöttség tagja. /Az RMDSZ kisebbségügyi chartát fog sürgetni. = Magyar Hírlap, júl. 6./
1993. július 6.
Liviu Maior oktatásügyi miniszter ígérete szerint a Babes-Bolyai Tudományegyetemen lesznek keretszámok a magyar csoportok számára, azonban ez csak félmegoldás, mert nem alakítanak magyar tagozatot. /gm: Minden jóban van valami rossz. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./