Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1993. június 26.
Vacaroiu román és Meciar szlovák kormányfő jún. 25-én, a szlovák miniszterelnök kétnapos látogatásának végén, Bukarestben közös sajtóértekezletet tartott. Mindketten egyetértettek a kisebbségi kérdést illetően. Meciar szerint a magyarországi szlovák kisebbség a beolvadás küszöbén áll, ez mutatja, milyen súlyos az ottani helyzet, ellenben Romániában a szlovákok lélekszáma nem csökken, ez a román államnak köszönhető. Meciar kijelentette, hogy Szlovákia szempontjából nem létezik kisebbségi kérdés. /B. T., Bukarest: Meciar szerint nincs nemezetiségi kérdés. = Népszava, Magyar Hírlap, jún. 26./
1993. június 26.
Virgil Magureanu, az SRI /Román Hírszerző Szolgálat/ vezetője jún. 24-én 50 oldalas jelentést adott át az általa vezetett intézményt ellenőrző parlamenti bizottság tagjainak. Ez az első eset, hogy nem szóbeli tájékoztatás alapján vitatják meg a honatyák a titkosszolgálat tevékenységét. A szupertitkos jelentésről beszámolt az Evenimentul Zilei jún. 25-i száma, megállapítva, hogy többnyire általánosságokat tartalmaz. Szerepel benne például, hogy 1989 után az ország a külföldi kémek valóságos paradicsoma volt, de egyetlen ügynök leleplezéséről sem számol be. Az SRI első ízben beismerte, hogy az 1990. júniusi bányászjárásról tájékoztatást küldött Petre Roman akkori kormányfőnek és Iliescu elnöknek. /B. T.: Bukarest: Románia a kémek paradicsoma. = Magyar Hírlap, jún. 26./
1993. június 26.
Budapesten, a Vigadóban jún. 28-án In memoriam Domokos Pál Péter címmel lesz emlékezés. A bevezetőt Csoóri Sándor mondja és a műsorban azok vesznek részt, akik szellemiségben közel álltak Domokos Pál Péterhez. Ferenczi Éva énekesnő a műsor fő szervezetője előadóként is közreműködik. Elmesélte, hogy apját még tanította Domokos Pál Péter Csíkban, ugyanis erdélyi származású a család. Ő is jól ismerte Domokos Pál Pétert. Fellép többek között Budai Ilona, Kóka Rozália, Kallós Zoltán, Sebő Ferenc, Faragó Laura, mind Péter bácsi szellemiségének hordozói. Annak idején Domokos Pál Péter előadásain zsúfolásig megtelt az Egyetemi Színpad. Ő támogatta és segítette Lakatos Demeter csángó költő verseinek kiadását. /f. l.: In memoriam Domokos Pál Péter. = Új Magyarország, jún. 26./
1993. június 26.
A kisebbségtudomány, mint önálló tudományos diszciplína fogalmát még nem vezette be a nemzetközi tudományos élet. Maga a diszciplína mégis létezik, állapította meg Pomogáts Béla. Hogy van ilyen tudomány, arról győznek meg többek között Kemény G. Gábor könyvei és hatalmas iratgyűjteményei a nemzetiségi kérdésről, Erdélyben Balogh Edgár közíró, Imreh István történész, Benkő Samu művelődéstörténész, Gáll Ernő szociológus, Kántor Lajos irodalomtörténész, Felvidéken Popély Gyula történetíró, Gyönyör József nemzetiségszociológus, Turczel Lajos irodalomtörténész, Délvidéken Rehák László szociológus, Mirnics József történész, Bori Imre, Szeli István, Bosnyák István, Utasi Csaba irodalomtörténész, Gerold László színháztörténész. /Pomogáts Béla: Kisebbségtudomány. = Új Magyarország, jún. 26./
1993. június 26-27.
Az RMDSZ SZKT Marosvásárhelyen tartott ülésén /jún.19-20./. Az előző napon, jún. 18-ám ülésezett az Egyeztető Kerekasztal. Az SZKT ülésén elfogadták a működési szabályzatot, ezzel lehetővé vált a határozathozatal. Megalakultak a szakbizottságok, valamint az alapszabályt kidolgozó szövegszerkesztő bizottság, Takács Csaba beszámolt arról, hogy a készül kisebbségi dokumentum, a romániai magyarság Fehér könyve, a politikai főosztály a kisebbségi törvénytervezeten dolgozik, elkészült a szövetség információs rendszerének tervezete. AZ SZKT határozatában jóváhagyta az RMDSZ részvételét a Nemzeti Kisebbségek Tanácsában, azzal, hogy ha aug. 31-ig az RMDSZ által benyújtott javaslatok nem oldódnak meg, továbbá a nemzetiségi törvénytervezet addig nem kerül a kormány elé, akkor az RMDSZ visszavonja képviselőit a tanácsból. Az SZKT egyhangúlag elfogadta a Borbély László javasolta állásfoglalást, amely kimondja, Cseresznyés Pál elítélése bizonyítja: a politikai bosszú jogi keretek között lehetséges Romániában, ugyanakkor, amikor a Ceausescu-diktatúra bűnös kiszolgálóit sorozatosan felmentik. Az RMDSZ követeli az igazságtalanul elítélt magyarok szabadon bocsátását. Az SZKT zárt ülésen tárgyalta Tőkés László tiszteletbeli elnök etnikai tisztogatásra vonatkozó, SZKT-hoz intézett levelét. Az SZKT Markó Béla elnököt bízta meg álláspont-egyeztető találkozó megszervezésével Tőkés László és a parlamenti csoport között. Tőkés László egyéb programjai miatt nem tudott megjelenni az SZKT munkáján. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./ Csiha Tamás, az SZKT elnöke elégedetten állapította meg, hogy eredményes volt az SZKT ülése. Két új platform jelentkezett, a Gaudeamus és a Szociáldemokrata-újbaloldal platform. Kónya-Hamar Sándor javaslatot tett az ENSZ mellett működő Képviselet Nélküli Népek Szervezetébe való belépésről. Madaras Lázár új parlamenti többségi csoport létrehozását kezdeményezte, ezt az SZKT elvetette. /Mózes Edith: Negyedszerre sikerült. Az SZKT tud dolgozni, ha akar. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 22./ Iliescu elnök sajtóértekezletén kijelentette, hogy az RMDSZ SZKT marosvásárhelyi határozatai meglepték, nincs tudomása ilyen elvárásokról, ilyen gondokról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26-27./
1993. június 26-27.
Románia Hivatalos Közlönye magyarul is megjelenik, a román kiadás után tíz nappal, sokan nem is tudnak róla, hogy előfizethető, tájékoztatott a magyar nyelvű kiadás főszerkesztője, Buia Simon. Húsz évvel ezelőtt még kilencezer előfizetője volt a magyar nyelvű kiadásnak. Sokan lemorzsolódtak később, mert a magyar kiadást csak nagy késéssel, akkor 6-8 hónap múlva tudták az olvasók kezébe adni. A magyar kiadás előfizethető. /Székely László: Kinek kell a Hivatalos Közlöny ? magyarul? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26-27./
1993. június 26-27.
Kallós Zoltán a nevét viselő alapítványról beszélt, melynek célja minden szellemi és tárgyi népi javak fenntartása és terjesztése. A szalagokra felvett anyagok egy idő után megsemmisülnek. A moldvai csángó gyűjtést már részben dokumentációs anyagnak lehet tekinteni, mert több faluban most történik a nyelvváltás, például Szabófalván. A felgyűjtött anyagot meg kell menteni az utókor számára. Bukaresten is kiadott moldvai magyar népi imádságokat tartalmazó hanglemezt Uram irgalmazz nekünk címmel. A lemezekhez, kiadványokhoz a csángók történetét összefoglaló részt román, magyar, angol, német és francia nyelven közlik, valószínűleg Bardócz Sándor történelemtanár fogja megírni. Érdekes, hogy Klézsén a gyermekek egymástól is tanulgatnak magyarul, magyar könyveket kérnek. Kallós lemezeinek is nagy sikere van Moldvában, rengeteget szétosztott, de még kérnek. A fiatal néprajzosok közül Kallós a legtehetségesebbek között említett Keszegh Vilmost, Pozsony Ferencet és Tánczos Vilmost. /B. Kovács András: Válaszút és Moldva között. Kallós Zoltánnal a nevét viselő alapítványról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26-27./
1993. június 26-27.
Kelet-Európában mindenki úgy tudja, hogy a politika piszkos dolog. Összerándulnak az idegeink, ha a párt szót halljuk, írta Varga László, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt országos elnöke. Azonban tudni kell, hogy politikai szervezkedés és küzdelem nélkül soha nem juthatunk el az európai életformához. ? A személyes helytállás teremtette meg Európát. Ennek hiánya juttatott oda, ahol most vagyunk. Magyar Kereszténydemokrata Pártot szervezünk Erdélyben, írta. Semmiféle hatalom közelébe sem juthatnak kisebbségi helyzetben. Meg kell küzdeniük az irigységgel, vallotta, a gyanakvással, a váddal, hogy megbontják a magyarság egységét. /Varga László, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt országos elnöke: Keresztény értékek a politikában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26-27./
1993. június 28.
A kormánypárt, a Demokratikus Nemzeti Megmentési Front egyesült a Ion Minzatu vezette Köztársaság Párttal. Céljuk korszerű balközép párt létrehozása, szociáldemokrata elvek alapján. Az önmagát szintén szociáldemokratának nevező másik párt, a Cornel Nica vezette Szocialista Demokratikus Párt is jelezte csatlakozási szándékát. Ezek az egyesülések azt mutatják, hogy a kormánypárt a túlélésért küzd, a szélsőbal irányában mozdul el. / (cseke): Az Iliescu-fornt egyesült a román Köztársaság Párttal. = Magyar Nemzet, jún. 28./
1993. június 28.
A Romániai Demokratikus Konvenció /RDK/ elnöke, Emil Constantinescu aláírásával kormányzati alternatívát kínáló politikai állásfoglalást tett közzé. Annak ellenére, hogy felszólították a kormányzó pártot, hogy határolják el magukat a kommunista restauráció és az idegengyűlölő, nacionalista szélsőségesektől, sem a párt, sem az államfő nem mondott le arról, hogy ezekkel a reformot ellenző erőkkel folytassák politikájukat. Az RDK szerint csak a reformot támogató erők kormányra kerülése vethet véget a válságnak. /Átrendeződik a román pártpaletta. = Népszabadság, jún. 28./
1993. június 28.
Az Anyanyelvi Konferencia felháborodottan vette tudomásul, hogy az 1993. májusában kibocsátott román államtitkári rendelet szerint a pedagógusok csak minisztériumi engedéllyel utazhatnak külföldre. Az Anyanyelvi Konferencia vezetősége tiltakozik ez ellen és felkéri a nemzetközi szervezeteket, csatlakozzanak, közösen tudatosítsák, hogy Románia diszkriminatív intézkedésekkel szembekerül az emberi szabadságjogokkal. /Szabadon utazgathatnak-e a romániai pedagógusok? = Magyar Nemzet, jún. 28./
1993. június 29.
Chisinauban tárgyalt jún. 28-án Teodor Melescanu külügyminiszter, fogadta Mircea Snegur moldovai elnök is. Snegur közölte, találkozni szeretne Iliescu elnökkel. Chisinauban egyúttal felavatták a román nagykövetség új székházát is. /Snegur találkozna Iliescuval. = Magyar Hírlap, jún. 29./
1993. június 29.
Nyilvánosságra hozták Teodor Melescanu külügyminiszternek a kormány nevében Friedrich Könighez, Románia Et-felvételével foglalkozó fő jelentéstevőjéhez írt levelét. Az új oktatási törvény összhangban áll majd az ET 1201-es ajánlásával, ígérte Melescanu. Bukarest felülvizsgálja a bebörtönzött magyar elítéltek helyzetét, ígérgetett Melescanu a levélben. Florin Botica, az ET parlamenti közgyűlésén a román delegáció vezetője viszont kijelentette, hogy nem lehet előjogokat adni a nemzetiségeknek. /Bogdán Tibor, Bukarest: Román ígéretek az ET-nek. = Magyar Hírlap, jún. 29./
1993. június 29.
Ungváron tartotta meg soros ülését az ukrán, magyar, lengyel és szlovák részvétellel megalakult Kárpátok Eurorégió Tanácsa. Első alkalommal megjelentek megfigyelőként a szatmárnémetiek személyében Románia képviselői is. /Románia először küldött megfigyelőket. = Magyar Hírlap, jún. 29./
1993. június 29.
Elmérgesedtek az ellentétek az ellenzéki Polgári Szövetség Pártja /PSZP/ két vezető politikusa, Nicolae Manolescu elnök és Stelian Tanase között. Az utóbbi híveivel kiválik a pártból. Döntésük oka: a Demokratikus Konvenció elutasította a tervezett fúziót a Liberális Párt 1993 elnevezésű tömörüléssel. A kilépők zömmel a PSZP parlamenti frakciójának tagjai, így Manolescu pártjának parlamenti csoportja megszűnik. /Szakadás a román PSZP-ben. = Magyar Hírlap, jún. 29./
1993. június 29.
Katona Tamás magyar államtitkár nyilatkozata optimista volt, kifejtette, hogy a magyar-román viszonyt átmenetinek tekinti, mert c nem engedheti meg magának az elszigeteltséget és a jó magyar-román együttműködésnek van gyakorlati lehetősége. A határkérdésben megismételte a magyar álláspontot: a Helsinkiben elfogadott egyezményben mindkét ország lemondott a határok erőszakos megváltoztatásáról. /Sík János: Beszélgetés Katona Tamás magyar miniszterelnöki államtitkárral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./
1993. június 29.
Bálint Lajos gyulafehérvári érsek júl. 26-júl. 14-e között bérmakörútra indult a kézdi-orbaiszéki főesperesi kerületbe. /(iochom): Bérmálási körúton. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 29./
1993. június 29.
"Az önkormányzatokat segítő Civitas Alapítvány /Kolozsvár/ tevékenységét ismertette András Péter alapítványi igazgató. /Kisgyörgy Réka: "Nem halat adunk, hanem megtanítunk halászni?" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./"
1993. június 29.
A fehéregyházi Petőfi emlékművet újból /már negyedszer!/ meggyalázták: a dombormű fél arcát a felismerhetetlenségig összetörte ismeretlen tettes. /Negyedszer is meggyalázták. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./ Emlékeztetőül az egyik régebbi szoborgyalázás: 1990. júl. 29-én ismeretlenek megrongálták a fehéregyházi Petőfi emlékművet: kiszúrták, kivésték a szemét, letörték az orrát, állát, szakállát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. aug. 1./
1993. június 30.
Szabad György, az Országgyűlés elnöke jún. 29-én fogadta a kolozsvári Interetnikus Párbeszéd Társaság Octavian Buracu elnök vezette küldöttségét. A társaság valamennyi romániai nemzeti kisebbség védelmét, kulturális önazonossága megtartását szolgálja. /Meghívás Buracuéknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./ A találkozón részt vett a társaság német alelnöke, Wifried Schreiber és magyar alelnöke, Kántor Erzsébet is. /Interetnikus párbeszéd. = Magyar Nemzet, jún. 30./
1993. június 30.
Kolozsvár polgármestere összetéveszti státusát egy szélsőséges párt elnöki funkciójával, ezt mutatja szüntelen beavatkozása a magyar iskolák és egyházak életébe, idegen nyelvű cégtáblák betiltása, szimpóziumok betiltása, brutális merénylet történelmi emlékművek ellen, telkek saját pártja tagjainak ítélése, kirohanás az ET képviselője, König ellen... stb. - írta dr. Octavian Buracu, hozzátéve: Románia elszigetelődését, az ET-tagság elnyerését bojkottáló ilyen akciók ellen sok tiltakozó nyilatkozat és interpelláció született, azonban a kormány hallgatással válaszolt. /Dr. Octavian Buracu: Román szól a magyarhoz. A polgármester. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./
1993. június 30.
A málnásfalui és bükkszádi letartóztatottak ügyében Kozsokár Gábor szenátor Bukarestben megkereste Suciu Anton ezredes katonai fűügyészt, aki nem tulajdonított politikai jelentőséget az ügynek, valószínűleg orvvadászatról van szó, mondta. A kihallgatások folytatódnak, a szabadlábon levő tíz férfi újból idézést kapott. /B. Kovács András: Szelíd húrokat penget a katonai ügyészség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./
1993. június 30.
A Háromszéki RMDSZ Megyei Képviselőinek Tanácsa jún. 25-én határozatot fogadott el, melyben javasolja az RMDSZ színeiben bejutott 31 község és város tanácsosainak és polgármestereinek, hogy kezdeményezzék okt. 17-ére referendum kiírását a következő kérdésekben: a prefektus a megye lakossága döntő többsége számára elfogadható személy legyen-e, a kijelölt prefektus elleni tiltakozásul lemondjanak-e a tanácsosok és polgármesterek, hivatalokban az ügyfél által választott nyelvet használják-e, a hivatalos feliratok kétnyelvűek legyenek-e, létrejöjjön-e a térség helységeinek olyan társulása, mely hivatott a gazdasági, kulturális kérdések megoldására. /Lesz népszavazás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 30./
1993. június 30.
Jún. 26-án tartotta immár második évzáróját Kolozsváron a Bolyai Szabadegyetem. A Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ alapította a szabadegyetemet, elsősorban diákok számára. Programjukban szerepelt: Erdély története, egyetemes történelem, világirodalom és művészettörténet. A színvonalat hazai és külföldi előadók biztosították. - A Legfelsőbb Törvényszék jún. 24-én ítéletet hirdetett a Nagyváradi Egyetem és a Királyhágómelléki Református Püspökség közötti perben: újratárgyalásra visszautalták a Bihar megyei törvényszéknek. Ezzel lehetőség lesz arra, hogy a püspökség bizonyíthassa tulajdonjogát a székházra. /Két jó hír.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./
1993. június folyamán
Anyanyelvi Konferencia
1993. június folyamán
Máj. 10-én kísérték utolsó útjára, a gyulafehérvári székesegyház kriptájába a Szent István alapította, ma több mint félmilliós lélekszámú római katolikus erdélyi egyházmegye nyugalmazott püspökét, dr. Jakab Antalt. A püspök Kilyénfalván született 1909-ben. Gyulafehérvári, majd római tanulmányai után segédlelkész volt Gyergyóditróban, Gyulafehérváron, majd Kolozsváron. Később az egyházjog tanára lett a Hittudományi Akadémián, Gyulafehérváron. Márton Áron püspök elhurcolása után az egyházmegye életét irányító titkos ordinátus lett, 1951-ben letartóztatták. Tizenhárom évig, 1964-ig volt börtönben, közben ólombányában is dolgoztatták. 1968-ban újra elfoglalhatta teológia katedráját. 1971-ben nevezte ki a pápa utódlási jogot biztosító segédpüspöknek. 1980-tól, Márton Áron püspök halálától ő volt az egyházmegye püspöke, 1990-ben kérte, hogy nyugalomba vonulhasson. Püspöki évei állandó lelkiismereti gyötrődést jelentettek, amelyek nem óhajtott kompromisszumokkal is jártak. /Jakab Gábor: Elhunyt dr. Jakab Antal püspök. = Keresztény Szó (Kolozsvár), jún./ Dr. Jakab Antal /Kilyénfalva, 1909. márc. 13. - Gyulafehérvár, 1993. máj. 5./ 1951. aug. 24-től 1964. ápr. 16-ig börtönben volt.
1993. június folyamán
Szakkiadványok is megjelennek, ilyen a Fabula, alcíme Faipar-Bútorgyártás-Lakberendezés. Az EMT faipari szakágazatának lapja. Székelyudvarhelyen adják ki, évente kétszer.
1993. június folyamán
Megjelent a Porond (Nagyvárad) társkereső magazin.
1993. július 1.
Jún. 16-án - rendőri segédlettel - kilakoltatták az 1990-ben Mircea Dinescu által alapított kolozsvári Apostrof román folyóiratot. Funar polgármester megvalósította tervét. A Helikon szerkesztősége is felszólítást kapott: két napon belül el kell hagyni a szerkesztőség termeit. Hiába fordult az Apostrof és a Helikon szerkesztősége az elnöki hivatalhoz, a kormányhoz, nem kaptak segítséget. /Magyar Hírlap, júl. 1./
1993. július 1.
Szinte korlátlan hatáskört ruházott a parlament a kormányra jún. 29-i ülésén: a parlamenti nyári szünet idején a kormány rendeletekkel pótolhatja a törvénykezést. Vacaroiu miniszterelnök a nyárra tervezi a költségvetés kiigazítását, adók kivetését, újabb kölcsönök felvételét. Több ellenzéki képviselő hiába tiltakozott ez ellen, a kormány megkapta a hatáskört. /Demeter J. Ildikó: Teljhatalmat a kormánynak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./