Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
1323 tétel
1992. november folyamán
Megjelent az Advent Szemle, a Romániai Hetedik Napot Ünneplő Adventista Egyház magyar nyelvű folyóiratának első száma. /Advent Szemle (Bukarest), nov./
1992. november folyamán
Erdélyi magyar írókkal találkoztak az érdeklődők Párizsban, a Magyar Intézetben, ahol a romániai magyar irodalomról tartottak vitaestet, amelyet Pomogáts Béla vezetett. Hatalmas vérveszteség érte az erdélyi magyar irodalmat azzal, hogy az elmúlt évtizedben mintegy hatvan erdélyi író és költő áttelepült Magyarországra. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője elmondta, hogy jelenleg Kolozsváron 65 magyar szakos hallgató tanul az egyetemen. /MTI/
1992. december 1.
Nov. 30-án reggel megjelentek Kolozsvár főterén, Mátyás király szobránál a munkások. Egyre több magyar fiatal sietett a térre, délután magyar teológus diákok élő lánccal vették körül a szobrot, később hazafias dalokat éneklő román tüntetők érkeztek a térre. Rendőrök vetettek véget a tüntetésnek és hátrább szorították a tömeget. A magyar tüntetők egyházi dalokat énekeltek. A rendőrparancsnok csitította a magyar fiatalokat, ekkor románok nacionalista dalokat kezdtek énekelni. /A Mátyás-szobor elleni merénylet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1., Magyar Nemzet, dec. 1., Népszabadság, dec. 1./
1992. december 1.
Nov. 27-én Bukarestben megnyílt a Duna menti népek kulturális minisztereinek kétnapos találkozója. Az Európa Tanács főtitkára, Catherine Lalumiére védnökségével lezajlott tanácskozáson megjelent Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter is. /Új Magyarország, nov. 28./ Andrásfalvy Bertalan elmondta, hogy a találkozó egyik témaköre a nemzeti és kisebbségi kultúrák védelme volt, ezt tárgyaló felszólalását jegyzőkönyvbe vették és megszavazták. A kisebbségek védelme közös európai feladat, nem csak egyes országok belügye. /Magyar Nemzet, dec. 1./
1992. december 1.
Nagyszabású népgyűlést szerveztek Chisinauban, a moldovai-román határt követelve. Az egyesülést szolgáló megállapodásnak tekintik a román-moldovai interparlamentáris bizottság megalakítását, amelyben a két ország parlamenti képviselői vesznek részt. A bizottság legfőbb célkitűzése a két ország törvénykezésének összehangolása. Mindezt jegyzőkönyv rögzíti, amelyet Adrian Nastase, a román képviselőház elnöke és Alexandru Mosanu, Moldova törvényhozási fórum elnöke írt alá. /Magyar Hírlap, dec. 1./
1992. december 1.
A román parlament két háza együttes ülésén emlékezett meg 1918. dec. 1-jéről, a gyulafehérvári nemzetgyűlés évfordulójáról. Verestóy Attila RMDSZ-szenátor ebből az alkalomból elmondott beszédében az együttélő népeknek teljes szabadságot ígérő Gyulafehérvári Kiáltványt idézte. /Népújság (Marosvásárhely), dec. 1. /
1992. december 2.
"Hivatalosan felavatták a Mátyás-szobor talapzatára helyezett, a magyarokat sértő feliratot. Az RMDSZ kolozsvári szervezete tiltakozásul nem vett részt az ünnepségeken. A szobor előtt Gheorghe Funar beszédet mondott. Nagy volt Kolozsváron a rendőri készültség. /Sz. P.: Feszültség a városban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./ Tőkés László levélben tiltakozott a "szobor- és nemzetgyalázás" miatt. /Magyar Nemzet, dec. 2. / Doina Cornea is magyarellenes provokációnak tartja, hogy hozzányúltak Fadrusz János szobrához. /Új Magyarország, dec. 2., Népszabadság, dec. 2./"
1992. december 2.
"Felhívás nyílt párbeszédre címen fogalmazta meg fenntartásait az RMDSZ vezetői egy részével szemben több aláíró, köztük Cs. Gyimesi Éva, Eckstein Kovács Péter, Bányai Péter , Szilágyi N. Sándor és Fey László. Nincs áttekinthető irányvonaluk, döntéseiket a rögtönzés jellemzi, majd zűrzavart keltő döntéseiket utólag magyarázgatják, az RMDSZ-t "homályos politikai ambícióik" eszközévé akarják tenni... így sorakoznak a vádak. /Felhívás a nyílt párbeszédre. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./ A felhívás időzítése érthetetlen: a Mátyás-szobor miatti tüntetések ideje. ?"
1992. december 2.
"Szőcs Géza, az RMDSZ politikai alelnöke nyilvánosságra hozott tiltakozásában az RMDSZ aggodalmáról szólt a szélsőséges román körök magyarellenes akciói és agresszív fellépése miatt. Iliescu elnök elmarasztalta az RMDSZ-t a Kolozsvári Nyilatkozat miatt. Kolozsváron sorozatosak a magyarellenes akciók, amelyeknek egyik fő mozgatója Gheorghe Funar polgármester. Meg akarják változtatni a Mátyás-szobor feliratát, ugyanúgy a még megmaradt néhány magyar utcanevet, a benzinilleték bevezetése újabb vasfüggöny mögé akarja rejteni az országot. Mindez azt mutatja, hogy Romániában felgyorsult a visszarendeződés. "Népcsoportunk tudatos eltüntetésének szándékáról van szó" szögezte le Szőcs Géza. /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./ Este - rendőri erősítéssel -, mégis elhelyezték a szobor talapzatára a Iorga-idézetet: "Győztes a háborúban, csak Baia-n győzte le saját népe, amikor megpróbálta legyőzni a legyőzhetetlen Moldvát." /Pesti Hírlap, dec. 2./ "
1992. december 3.
A Magyarok Világszövetsége tiltakozott a Mátyás-szobor elleni kegyeletsértés miatt. /Magyar Nemzet, dec. 3./
1992. december 3.
Dec. 2-án Kolozsváron mintegy háromszáz magyar körmenettel és gyászszertartási énekekkel tiltakozott a Mátyás-szobor meggyalázása ellen. A tiltakozók bevonultak a Szent Mihály templomba. Tőkés László püspök megköszönte a jelenlevőknek a kiállást. Szőcs Géza elmondta, hogy Kenyérmezőn ismeretlenek eltüntették Hunyadi szobráról a buzogányt. /B. Á.: Nem dőlnek be. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./
1992. december 3.
Az Etnikumközi Párbeszéd Társaság elnöke /O. Buracu/, alelnöke /Kántor Erzsébet/ aláírásával tiltakozás jelent meg a Mátyás-szobor meggyalázása ellen. Tiltakoznak amiatt is, hogy Kolozsváron neves magyar személyiségekről elnevezett utcák nevét meg akarják változtatni. /Tiltakozás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./
1992. december 4.
"Domokos Géza az RMDSZ nevében Iliescu elnöknek és Vacaroiu miniszterelnöknek írt nyílt levelében tiltakozott a Mátyás király szobrára elhelyezett Iorga-idézet ellen. Az eredeti elképzelés szerint le kellett volna törölni a REX szót az eredeti MATHIAS REX feliratból, és ennek helyére került volna az említett bronzlap a Iorga-idézettel. A szobor körül összegyűlt mintegy 1500 ember tiltakozása késztette a szervezőket, hogy elálljanak szándékuktól. Így a bronzlapot erőteljes rendőrgyűrű védelme mellett az eredeti felirat alá helyezték.. Az alkotmány több cikkelyét és más törvényeket is sért a szobron végrehajtott módosítás, ezért kéri a bűnösök felelősségre vonását és az emlékmű eredeti állapotának visszaállítását. Nov. 30-án az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöksége tiltakozást nyújtott be Grigore Zanc prefektushoz, a városi tanácsosok pedig Funar polgármesternél tiltakoztak, kérvén a munkálatok felfüggesztését. A tiltakozások eredménytelenek voltak. "Mátyás király egyetemes érvényű jelképének megszentségtelenítése által a kolozsvári események az emlékművet a szűk látókörű politizálás provokáló és sértő eszközévé fokozták le. Elítélendőnek tartjuk az erőszak, a nacionalista gőg győzelmét a józan ész fölött, melynek egyedüli célja egy kisebbség megsértése, provokálása. A közelmúlt eseményei bizonyítják, hogy Kolozsváron egymást követik a nyílt vagy burkolt magyarellenes megnyilvánulások, amelyek mögött elsősorban a város polgármestere áll." Az RMDSZ kéri a bűnösök felelősségre vonását és az emlékmű eredeti állapotának visszaállítását. /Elítéljük a nacionalista gőg győzelmét a józan ész fölött. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./"
1992. december 4.
Tőkés László püspök és Szőcs Géza sajtóértekezleten ítélték el a Mátyás-szoborral kapcsolatban történteket. Szőcs Géza felszólította a jóérzésű románokat, erkölcsileg támogassák a magyarság igazságos harcát. /T. Sz. Z.: Sajtóértekezlet szobor-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./
1992. december 5.
Nicolae Tiu moldovai külügyminiszter Budapesten tárgyalt. Moldova kedvezően reagált arra a javaslatra, hogy csatlakozzon a magyar-ukrán-szlovén-horvát kisebbségvédelmi nyilatkozathoz. /Magyar Hírlap, dec. 5./
1992. december 5.
Funar polgármester az RMDSZ kolozsvári vezetőit berendelte kihallgatásra amiatt, hogy dec. 6-án ökumenikus istentisztelet lesz a Szent Mihály templomban. Ezt előzőleg kérvényezte az RMDSZ. Funar hibásnak találta a kérvényt, azt, hogy a pecséten magyar felirat is van. Szerinte nem létezik Kolozsvár, csak Cluj-Napoca. Kérte az RMDSZ képviselőit, hogy beszélje le a város magyarságát az ökumenikus istentiszteletről. Dec. 6-án Szent Miklós napja van, hagyják a polgárokat békésen poharazgatni. A megbeszélésen Ion Gavra képviselő fenyegetően beszélt az egész romániai magyarságról. /Nits Árpád: Kihallgatás és bordal. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./
1992. december 5.
Tőkés László püspök megjegyezte, hogy csalódást okozott az a tény, hogy negyedik nap telt el a Mátyás-szobor körüli bonyodalom óta, de a Magyar Televízió még nem mutatott élő képet az eseményekről. Ezzel szemben a magyarcsanádi eseményről azonnal készítettek felvételt. /Pesti Hírlap, dec. 5./
1992. december 5.
A magyar külügyminisztérium közleményben ismertette, hogy a román nagykövetségnél jegyzékben tiltakoztak a magyar-román határon a román szervek lassító tevékenysége miatt kialakult tarthatatlan helyzetért. /MTI, Magyar Nemzet, dec. 5. /
1992. december 5-6.
Dec. 2-án Szőcs Géza, Csapó József, Somai József és Buchwald Péter, az RMDSZ Kolozs megyei titkára sorozatos tárgyalást folytattak a Kolozsváron kialakult válság megoldására. Találkoztak magyar és román egyházi vezetőkkel, a Demokrata Konvenció vezetőivel, Grigore Zanc Kolozs megyei prefektussal. /Új Magyarország, dec. 3./ A magyar egyházfők is bekapcsolódtak a szobormentő akcióba, az RMDSZ képviselőivel közösen tárgyaltak a helyhatósági tanácsosokkal és Grigore Zanc prefektussal, azonban nem tudtak eredményt elérni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./ Tőkés László püspök felolvasta Folytatódik a múlt című röpiratát, amelyben elítélte azt, hogy Nagyszebenben emlékművet avattak az elesett szekustisztek emlékére, szabadon engedték Nicu Ceausescut, ezenkívül összefoglalta a magyarellenes megnyilvánulásokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5-6./
1992. december 5-6.
Kormányrendelettel átadják a Madarasi Hargita menedékházát a katonaságnak. A törvénytelen rekvirálás ellen meg kell indítani a petíciózást. /Rekvirálás a Hargitán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5-6./
1992. december 5-6.
"Dec. 3-án betörtek Magyarcsanádon az ortodox templomba, feldöntötték a kegytárgyakat, előzőleg Gyulán tojással dobálták meg a román gimnáziumot. Antall József miniszterelnök megdöbbenéssel fogadta ezt a vandalizmust, ugyanúgy elítélte a történteket Göncz Árpád köztársasági elnök is. /Magyar Hírlap, dec. 5./ Tőkés László püspök "Magyarországi testvéreim!" címmel üzent, elítélve a templom meggyalázását. Azt a lehetőséget sem zárta ki, hogy provokáció történt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5-6./"
1992. december 6.
Dec. 6-án Kolozsvárott tartották az RMDSZ KOT /Küldöttek Országos Tanácsa/ ülését. Szőcs Géza javaslatára elnapolták a közte és Domokos Géza közötti levélváltás megvitatását. Tőkés László elmarasztalta Eckstein-Kovács Pétert a Szabadságban közölt cikkéért. A KOT megbízta a parlamenti frakciót, hogy interpelláljon a Mátyás-szobor miatt. Heves, indulatos, személyeskedő vita zajlott. Szőcs Géza egy félreérthető kijelentése miatt, amely megkérdőjelezte az RMDSZ szenátorok és képviselők megbízhatóságát, egyesek lemondással fenyegetőztek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./ Eckstein-Kovács Péter kifogásolt cikke: A tüntetés szervezőihez /dec. 5-i szám/. Ebben azt írta, hogy megjelent a kolozsvári RMDSZ választmányi ülésén a szervezet Országos Elnökségének három tagja, akik a szoborügy kapcsán kizárólag a nemzeti sérelmeket hangoztatták és a román társadalmat tették felelőssé a történtekért. A cikkíró ezt ellenezte, mert a nemzeti ügy védelmére meghirdetett tüntetésre nem jönnek el a románok, veszélyes helyzet alakulhat ki.
1992. december 8.
Dec. 5-én tartotta tisztújító közgyűlését az RMDSZ Kolozs megyei szervezete. Heves vita volt, személyi támadások hangzottak el. Az új vezetőségben elnök: Kötő József, politikai alelnök: Eckstein-Kovács Péter. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./
1992. december 8.
Dec. 6-án Kolozsváron a Szent Mihály templomban tartott ökumenikus istentisztelettel egybekötött tiltakozó megmozdulás volt. Funar polgármester betiltotta a Mátyás-szobor miatti tüntetést, ezért tartották a gyűlést a templomban, amelyen részt vett az RMDSZ KOT /Küldöttek Országos Tanácsa/ és az RMDSZ parlamenti frakciója is. Sokezer ember gyűlt össze a templomban és a téren. Megjelent és részt vett a téren tartott tiltakozó meneten Doina Cornea, Ovidiu Buracu és a román ellenzék több képviselője is. Az istentiszteleten az egyházfők /Csiha Kálmán és Tőkés László református, Tempfli József és Reizer Pál katolikus, Kovács Lajos unitárius, Mózes Árpád evangélikus-lutheránus püspök és Borzási István baptista vezető lelkész/ valamennyien síkraszálltak az önrendelkezésért, a szabad vallásgyakorlásért, a jogállamiságért, a történelmi szimbólumok megoltalmazásáért. A tiltakozás békés körülmények között történt, egy román csoport hangoskodott a téren. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./ Tőkés László püspök leszögezte, hogy a magyarság a provokációra nem erőszakkal, hanem határozott tiltakozással válaszol. Az ökumenikus istentisztelet után a tüntetők néma körmenetben megkerülték a templomot. /Tibori Szabó Zoltán: Az igazi Kolozsvár szemben a polgármesteri önkénnyel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./
1992. december 8.
Traian Chebeleu külügyi államtitkár nyilatkozatában ellentmondásosnak nevezte a magyar-orosz kisebbségi nyilatkozatot. Budapest hasonló egyezményt ajánlott föl Romániának, azonban ezt visszautasították. Chebeleu szerint a kisebbség státusa nem lehet államközi megállapodás tárgya. /Meridian (Bukarest), dec. 6. - ismerteti: Magyar Hírlap, dec. 8./
1992. december 8.
A székelység Szentföldjének is nevezhető a Madarasi Hargita, amelyet elvesznek katonai célra. Ez ellen tiltakozott Sütő András. /Magyar Hírlap, dec. 8./
1992. december 8.
"A Román Televízió úgy tudósított, hogy Kolozsváron a Mátyás-szobor körüli tüntetésen "körülbelül háromezer" ember vett részt, több ezer ellentüntető volt. A valóságban ellentüntetők alig voltak, a felvonulók száma pedig elérte a tízezer főt. /Balló Áron: A Rompres tudósítója inkompetens vagy manipulál. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./"
1992. december 8.
A parlamentben dec. 7-én Szabó Károly szenátor interpellált az RMDSZ parlamenti csoportja nevében, követelve a Mátyás-szobor eredeti állapotának visszaállítását. /Az RMDSZ parlamenti interpellációja. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8. /
1992. december 9.
A Bolyai Társaság Balázs Sándor elnök aláírásával Iliescu elnöknek, Vacaroiu miniszterelnöknek és Liviu Maior oktatási miniszterhez intézett beadványában követelte a Bolyai Tudományegyetem újraindítását, jelezve, hogy számos hasonló beadványukra nem kaptak választ. /Beadvány a magyar tannyelvű Bolyai Egyetemre vonatkozóan. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./
1992. december 9.
"Szász János teljes egyetért Szilágyi N. Sándor bíráló írásával, sőt hozzáteszi, hogy ezt a nézetet száz-és százezrek osztják. A magyarországi antiszemita tünetek "fel egész a kormánypárti körökig" a zsidók asszimilációja ellen hatnak. - Össze kell fogni a román demokratákkal, türelem szükséges az intoleránsokkal szemben. Magyarország hibás abban, hogy kedvezőtlenek a magyar-román gazdasági kapcsolatok, nem segíti a magyar és román mozgássérültek otthonainak létesítését, ahogy a németek teszik, akik vetőmaggal, kisgépekkel segítik a mezőgazdasági társulásokat. /Szász János: Háromszor igen, háromszor nem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9. Szilágyi N. Sándor cikke: nov. 25-i jegyzet."