Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
1992. október 12.
Sepsey Tamás magyar államtitkár Erdélybe látogatott, a kárpótlási ügyek megbeszélésére. A román külügyminisztérium tiltakozó jegyzékben kifogásolta, hogy az államtitkár anélkül vette fel a kapcsolatot az erdélyi megyék prefektusaival, hogy előzőleg bejelentette volna ezt a külügyminisztériumnak. Ugyancsak kifogásolták Entz Géza államtitkárnak, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének a Magyar Hírlap okt. 3-i számában megjelent interjújának azt a részét, ahol Entz Géza konzervatívnak, illetve szélsőséges nacionalistának nevezett román politikai erőket. A román fél egy másik átiratban az ellen tiltakozott, hogy a román hatóságoknak megküldött több magyar hivatalos dokumentumban az szerepel, hogy bizonyos személyiségek Erdélybe látogattak. Erdély nem jelenthet Romániában elismert egységet, olvasható a jegyzékben, ezért a jövőben Románia visszaküld minden olyan dokumentumot, amelyben Magyarország a kifogásolt értelemben használja az Erdély szót. /Magyar Hírlap, okt. 12./ Sepsey Tamás reagálása, helyesbítése: okt. 14-i jegyzet.
1992. október 12.
Hamarosan újratárgyalják azt az egyezményt, amely a magyar felet arra kötelezi, hogy a határátkelőkön a román fél kérésére visszaküldje azokat a magyar állampolgárokat, akik valamilyen okból nem várják meg a román hatóságok által végzett útlevélkezelés befejezését. Néhány napja két magyart állítólag bántalmaztak a határon. A BM Határőrség vezetője elrendelte, hogy a jövőben az utasok panaszait azonnal ki kell vizsgálni. /Magyar Hírlap, okt. 12./
1992. október 13.
"Az elnökválasztás végleges eredménye: a szavazópolgárok 73,2 százaléka járult urnához, Ion Iliescu a szavazatok 61,43 százalékát, Emil Constantinescu pedig 38,57 százalékát tudhatja magáénak. Constantinescu a 42 választási kerületből tízben győzött, ezek kizárólag erdélyi megyék: Arad, Brassó, Kolozs, Kovászna, Hargita, Maros, Szatmár, Szeben és Temes megyék. /Magyar Nemzet, okt. 13./ Iliescu megválasztása szentesíti a parlamenti választások nyomán körvonalazódó balratolódást. A szélsőséges körök szerint Romániának nincs szüksége a Nyugatra, mert az a nemzeti identitás föladását jelentené. Ezt fejtegette Corneliu Vadim Tudor, a szélsőséges Nagy-Románia Párt elnöke, hangsúlyozva, hogy vissza kell fogni a "nemzetellenes reformokat", így azután a románság "méltó módon, saját uraként élhet hazájában". Az ellenzéki erőket egyesítő Demokratikus Konvenció elnöke, Corneliu Coposu keserűen fogalmazott: "A románság egy része megszokta a rosszat" /Bogdán Tibor, Bukarest: Iliescu másodszor is befutott. = Magyar Hírlap, okt. 13./"
1992. október 14.
A román rendőrség új parancsnoka Eugen Sandu ezredes, aki 1990 óta Dolj megye rendőrségének parancsnoka volt. A rendőrség eddigi vezetőjét, Gheorghe Gambrát miniszteri tanácsossá nevezték ki. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./
1992. október 14.
Sepsey Tamás, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke cáfolta a Meridian román lap megállapítását, hogy a kárpótlásban csak a magyarok részesülnek, ellenkezőleg: a törvény mindazokra a volt magyar állampolgárokra - tehát román nemzetiségűekre is - vonatkozik, akik a második bécsi döntés értelmében magyar állampolgárokká váltak és a magyar hadsereg tagjaiként estek szovjet fogságba, vagy egyéb jogcímen jogosultak a kárpótlásra. Sepsey Tamás látogatását előre jelezte a román félnek. Nagyváradon, Kolozsvárott, Marosvásárhelyen, Csíkszeredán és Székelyudvarhelyen adott az 1992. évi XXXII. törvényről tájékoztatást. /Magyar Hírlap, okt. 14./
1992. október 14.
Csapody Miklós MDF-képviselő a szavazást ellenőrző külföldi megfigyelők egyikeként választási csalásról nyilatkozott, melyet Máramaros megyében tapasztalt. /Kurír (Budapest), okt. 14./
1992. október 14.
Megjelent a legújabb RMSZ-zsebkönyv, Benedek Elek Magyarok története című munkája. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./
1992. október 15.
A bukaresti Evenimentul Zilei napilap okt. 13-i száma szerint az RMDSZ titkos tárgyalást kezdett a kormányban való részvételről. Az RMDSZ sajtóirodája okt. 13-án tiltakozó közleményben cáfolta a bukaresti lap hírét: nem titkos találkozó történt, hanem egyszerű véleménycseréről volt szó. /Az RMDSZ sajtóirodájának tiltakozása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./
1992. október 15.
Tempfli József nagyváradi katolikus püspök - hasonlóan Tőkés Lászlóhoz - nem ért egyet Pálfy G. István leváltásával, mert Chrudinák Alajossal ők tartották az erdélyiekben a lelket. Tiltakoznak az effajta lépések ellen. Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom elnöke pedig kijelentette, hogy kettejüket ugyanazok támadják, mint régebben, a kommunizmus idején. /Magyar Fórum, okt. 15./
1992. október 15.
A Romániai Magyar Cserkészszövetség tevékenységét ismertette Kovács Nemere, a szövetség eddigi alelnöke. Mintegy négyezer cserkész, kétszáz cserkészvezető és több mint száz csapat alkotja a szövetséget. /Új Magyarország, okt. 15./
1992. október 15.
Tőkés István, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt elnöke adott ismertetést pártjáról. Taglétszámuk ezer fő körül van, egységben vannak az RMDSZ-szel. /Új Magyarország, okt. 15./
1992. október 15.
Dr. Balázs Lajos, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium tanára nyílt levelében vitatta az Erdélyi Körök Országos Szövetsége elnökének a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című, okt. 4-én elhangzott adásában tett megállapításait. Senki sem jószántából jött el, jelentette ki. Dr. Balázs Lajos feltette a kérdést, 1989 után ki kényszerített valakit szülőföldje elhagyására? A cikkíró nem tudja elfogadni azt sem, hogy többet tehetnek az erdélyiekért, mintha otthon maradtak volna. /Dr. Balázs Lajos: Levélféke az Erdélyi Körök Országos Szövetsége elnökének /és másoknak is/. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./
1992. október 16.
Temesváron az egyetem Filológia Kara harmadik éve próbálkozott idegen nyelv-magyar szak, közvetve a magyar tanszék beindításával. Ehhez legalább hét hallgatóra lenne szükség, azonban ennyien nem jelentkeztek, mondta el Bálint István rektor-helyettes. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./
1992. október 16.
Szept. 28-án Zágonban Chilat Stefan helyi rendőrőrsparancsnok minden indoklás nélkül összeverte, a földre terítette és rugdosta a 44 éves Török Rezsőt. Az arra járó 55 éves Török Elvíra megkérdezte a rendőrt, miért bántja Török Rezsőt, erre Chilat Stefan őt is megütötte. Ugyanaznap este Chilat Stefan berontott Bartos Árpád lakásába és agyba-főbe verte a mérnököt. Kirúgta metszőfogait, eltörte orrcsontját. A férfit bevitték a kovásznai kórházba, de ott olyan súlyosnak találták az állapotát, hogy továbbküldték Sepsiszentgyörgyre, a megyei kórházba. Magureanu ezredes azt nyilatkozta a Háromszék (Sepsiszentgyörgy) napilapnak, hogy nyomozás indult az ügyben. Ennek ellenére két héttel a történtek után Chilat Stefan még mindig rendőrőrsparancsnok és szept. 30-án Török Dezsőt 15 ezer lej, Török Elvírát 5 ezer lej pénzbírsággal sújtotta. /Igaz, felettesei ezt a büntetést elengedték./ Chilat Stefan 25 ezer lejt ígért Bartos Árpád mérnöknek, ha hallgat a történtekről. - A történtekről tudósító Inczefi Tibort Zágonban megállították a rendőrök, kocsijában fegyver után kutattak, bekísérték az őrsre, ahol 30 percig vizsgálták az iratait. - Okt. 9-i hatállyal tartalék állományba helyezték Chilat Stefant, és a rendőrség által összeállított ügyiratot átadták a katonai ügyészségnek. /Inczefi Tibor: Az esemény nem friss, de még fáj. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./
1992. október 17.
Az RMDSZ Országos Elnöksége az újonnan megválasztott képviselőivel és szenátoraival együtt tanácskozott, a választási kampányról és eredményéről volt szó. Az RMDSZ az 1990-es választáshoz képest mintegy 150 ezer szavazattal kevesebbet kapott, amit a nehézkes választási módszer, a szavazási technika elégtelen ismerete és az elvándorlás magyaráz. /Magyar Hírlap, okt. 17./
1992. október 17.
Domokos Géza, az RMDSZ elnöke a sajtótájékoztatón bírálta Nastase külügyminiszter negatív álláspontját a kisebbség ügyeivel kapcsolatban. /Új Magyarország, okt. 17./
1992. október 17-18.
"Szatmárnémeti polgármestere, Ion Sanfira Tőkés László püspöknek írt levelében kifogásolta, hogy aug. 9-én a városban a Kölcsey szobornál elénekelték a magyar himnuszt, ezt a "többségi román lakosság provokatív cselekménynek fogta fel". Kérte Tőkés Lászlót, figyelmeztesse a lelkipásztorokat, hogy ne énekeljék el a magyar himnuszt a templomokban. Tőkés László válaszlevelében visszautasította és sértőnek nevezte a polgármester kérését. Csak félrevezetett emberekben kelt ellenségérzést más népek himnusza. Természetes dolog, hogy a templomokban a nemzeti imádságot eléneklik. /Levélváltás szövege: Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17-18./"
1992. október 18.
"Magyari Lajos költőt, a Háromszék /Sepsiszentgyörgy/ napilap főszerkesztőjét szenátorrá választották. Az anyaországnak "tennie kell a Kárpát-medence magyar kisebbségi tömegeiért, támogatnia kell az autonómiára irányuló, önrendelkezési törekvéseit, de az illető közösségre kell hagyni és bízni a forma és a megvalósítási mód megválasztását." - jelentette ki. /Mérték (Budapest), okt. 18. "
1992. október 19.
A Nemzetközi Transsylvania Alapítvány ökumenikus nagygyűlést szervezett Budapesten. Tőkés László beszédet mondott, kifejtve, mennyi veszekedést tapasztal itt. Nem úgy viselkedik az anyaország, ahogy joggal elvárhatnánk tőle, mondta. - A résztvevők nyilatkozatban tiltakoztak Pálfy G. István és Chrudinák Alajos televíziós szereplésének felmentése ellen, és fölszólították a televízió elnökét, Hankiss Elmért, hogy döntését azonnal vonja vissza. A nyilatkozatot Tőkés László és Tempfli József püspökök, Paskai László bíboros, Csoóri Sándor és Szőcs Géza írta alá. /Új Magyarország, okt. 19./
1992. október 19.
Kolozsváron rendkívüli gyűlést tartott a Román Nemzeti Egységpárt, félreállították eddigi elnöküket, Radu Ceonteát, aki nem volt hajlandó a baloldali pártokkal való együttműködésre és Gheorghe Funar kolozsvári polgármestert választották meg a párt országos elnökének. A párt alelnöke Gavra Ioan, titkára Suian Valer. Az RNEP székhelye Bukarestben lesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17., Pesti Hírlap, okt. 19./
1992. október 20.
Okt. 3-4-én tartották meg Dicsőszentmártonban Sipos Domokos centenáriumi rendezvény-sorozatát. A megnyitón felszólalt Popa Octavian, a város polgármestere, Tófalvi Zoltán, az EMKE országos alelnöke. Sipos Domokos /1892. aug. 4. - 1927. nov. 24./ földi maradványait az egykori sírból a temető központi részében kialakított új sírba helyezték és felavatták síremlékét is. A sírnál Oláh Tibor kritikus, a Kemény János Társaság /Marosvásárhely/ elnöke és Bálint-Pataki József a Határon Túli Magyarok Hivatala nevében mondott beszédet. Több szervezett koszorúzott a sírnál, köztük Kovács István, a Sipos Domokos Művelődési Egyesület tiszteletbeli elnöke. Másnap, okt. 4-én az unitárius templomban ökumenikus istentiszteletet tartottak, majd felavatták Sipos Domokos mellszobrát. Beszédet mondott Dávid Gyula, az EMKE elnöke, Markó Béla költő, RMDSZ-szenátor és Hunyadi László szobrászművész, a szobor alkotója. A rendezvény szóvivője Puskás György, a Sipos Domokos Művelődési Egyesület elnöke volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./
1992. október 20.
Iliescu elnök okt. 19-én találkozott a pártok képviselőivel, az RMDSZ-t Tőkés László tiszteletbeli elnök és Tokay György, a képviselőcsoport ideiglenes elnöke képviselte. Ez volt az első személyes érintkezés Tőkés László és Iliescu között a püspök éhségsztrájkja óta, megoldás nem született. Iliescu tájékozódó jellegűnek minősítette a megbeszélést. /Magyar Nemzet, okt. 20./
1992. október 21.
"Okt. 5-én a Szatmár megyei tanfelügyelőség levélben értesítette az újtasnádi óvodát, hogy okt. 1-jétől megszünteti, mivel "nem felel meg a 461/1991-es előírásoknak", azaz nincs elég gyermek. Mindez válasz az Újtasnádon megfogalmazott kérvényre, hogy a helyi óvoda magyar nyelvű legyen. A tíz gyermekből ugyanis kilenc magyar, a tizedik félig az, szülei támogatják a magyar óvoda igényét. Az elutasítás miatt a szülők a minisztériumhoz fordultak, olvasható Sike Lajos tudósításában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./"
1992. október 21.
Józsa Benjámin helyi magyar szakos tanár tanulmányában megállapította, hogy Nagyszeben magyarsága a XIX: század folyamán komoly politikai és kulturális életet élt. Szombatfalvi Török Ferenc egyetemi tanár, a Szeben és környéke RMDSZ szervezetének elnöke szerint Szeben megyében jelenleg 18 ezer magyar él, zömük Medgyesen és környékén, Nagyszebenben mintegy 5 ezer magyar nemzetiségű lakik, a városi RMDSZ-nek 1100 tagja van. /Ferencz L. Imre: Szebeni szigetek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./
1992. október 22.
A román külügyminisztérium okt. 9-i dátummal 28/ 3096-os számú körlevelet küldött a prefektúrákhoz, utasítva őket: válasz nélkül küldjék vissza mindazokat a hivatalos leveleket, beadványokat, amelyek a Transilvania kifejezést területi-közigazgatási egységre vonatkozó utalásként tartalmazzák. A körlevél azt az utasítást is tartalmazza, hogy azokban az ügyekben, amelyek érintkezést feltételeznek Magyarország vagy más államok hivatalos intézményeivel, a romániai szerveknek előzetesen a román külügyminisztérium előzetes jóváhagyását kell kérniük. Mindez erősen emlékeztet a múlt rendszer rendelkezéseihez. /Külügyminisztériumi tiltás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./
1992. október 22.
"A Magyar Narancs hetilap megtámadta Tőkés Lászlót: "ismét beavatkozik Magyarország belügyeibe. Ezt tette már a taxisblokád idején..." és ezt teszi most, amikor "saját különbejáratú médiaháborújával foglalkozik..." /Gerlóczy Ferenc: A prédikátor és a bojkott. = Magyar Narancs, okt. 22./ A pápa látogatása idején pápaellenes mellékletével hírhedtté vált Magyar Narancs most Tőkést támadja - feljelentés értékű cikkel. Tőkés László püspök előzőleg kiállt a Panoráma és Chrudinák mellett. "
1992. október 22.
A kommunista diktatúra idején nem hívhattak össze lelkészértekezleteket. Két éve újra megtartják ezeket az összejöveteleket. Az Erdélyi Református Egyházkerület tavaly rendezte meg az első értekezleteket Kolozsváron, majd Brassóban. Most pedig okt. 14-15-én Marosvásárhelyen tartották meg az egyházkerület telkes körű lelkészértekezletet, amelyen Csiha Kálmán püspök elnökölt, 230 lelkipásztor volt jelen. Igét hirdetett dr. Kozma Zsolt országos értekezleti elnök. Négyéves ciklusra megválasztották a vezetőséget. Az egyházkerületi értekezleti elnök ismét dr. Bustya Dezső marosvásárhelyi lelkész lett, titkárnak Jenei Dezső petrozsényi lelkészt választották. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./
1992. október 23.
"Okt. 20-án a romániai kormányalakítási tárgyalások során az RMDSZ küldöttsége is meghívót kapott a Cotroceni palotába, ahol Iliescu elnökkel folytattak megbeszélést. Az RMDSZ küldöttségének tagjai: Domokos Géza, Szőcs Géza, Tokay György, Takács Csaba és Csapó József. A megbeszélés után Domokos Géza elnök nyilatkozott. Az RMDSZ-t megelőző pártküldöttségekkel lezajlott tanácskozásokon már eldőltek a lényeges kérdések: az Iliescu által megálmodott nemzeti egységkormány nem jöhet létre. Iliescu értetlenkedett: miért ragaszkodik az RMDSZ annyira az ellenzékiséghez. Iliescu azt fejtegette, hogy ő nem nacionalista. - Közölték az államelnökkel, hogy az RMDSZ konstruktív ellenzék lesz. Kifejtették a nemzetiségi minisztérium szükségességét, Iliescu nem válaszolt a javaslatra. Az államfő Szőcs Géza szemére vetette, hogy a nemzetközi fórumokon "valótlanságokat" állít a nemzetiségi problémákról. Szőcs Géza azt válaszolta, hogy kész az elnök rendelkezésére bocsátani beszédeinek szövegét. Végül Iliescu javasolta: az RMDSZ nyújtson be memorandumot a nemzetiségi kérdéssel, illetve a román-magyar viszonnyal kapcsolatos elvárásairól. Vállalta, hogy közvetít az RMDSZ által felvetett problémák megoldása érdekében. Domokos Géza jelezte: e csomagterv összeállítására bizottságot hoz létre az RMDSZ. /Kiss Zsuzsa: Interjú Domokos Gézával, az RMDSZ országos elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./"
1992. október 23.
Gagyi-Balla István az 1956-os magyarországi forradalom romániai hatását vizsgálja, egyszemélyes kutatásnak tartva munkáját. Ennek a kutatásnak intézményes formát kell találni. Folytatni kell az emlékezések publikálását, gondoskodni kell a hazai 56-osok pontos névsorának közzétételéről. Néhány 1956-os magyarországi összefoglalót le kellene fordítani románra, hogy a román olvasótábor is tudomást szerezzen a történtekről. /Gagyi-Balla István: Nemzeti történetünk jobb megismeréséért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./
1992. október 23.
A Román Nemzeti Egységpárt képviselői megtámadták dr. Bárányi Ferenc temesvári RMDSZ-képviselő mandátumát, azt állítva, hogy ő is ott volt azok között, akik a választási kampány során Temesvárra Gheorghe Funart támadták. A mandátumvizsgáló bizottság nem fogadta el ezt az érvelést, ennek megfelelően érvényesnek ismerték el Bárányi képviselői mandátumát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./