Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
1323 tétel
1992. november 13.
"A Magyar Narancs után a Magyar Hírlap is megtámadta Tőkés Lászlót: "az utóbbi időben egyre többen és többször fejezik ki rosszallásukat amiatt, hogy Tőkés László különböző témák kapcsán beleszól a magyar belpolitikai ügyekbe." /S. Ráduly János: Tőkés Lászlóért... = Magyar Hírlap, nov. 10. - Kocsis L. Mihály tiltakozott ezen sértő cikk miatt /Magyar Hírlap, nov. 13. - A szerkesztőség mossa a kezét /Kocsis L. Mihály hozzászólásának közlése után: a vélemény szabad.../ Magyar Narancs cikke: okt. 22-i jegyzet."
1992. november 14.
Szabó Zsolt, a Művelődés /Kolozsvár/ főszerkesztője ismertette helyzetüket: befagyasztották a folyóirat költségvetését, nem folyósítják a fizetéseket. A Művelődés csak akkor tudja működését folytatni, ha a minisztériumtól támogatást kap. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./
1992. november 14.
Moldvai csángó fiatalok tanulnak Budapesten, a Nemzetközi Előkészítő Intézetben. Harmincegynehányan vannak, középiskolai vagy egyetemi tanulmányaikat magyar nyelven fogják folytatni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./
1992. november 14-15.
Vacaroiu bemutatta kormánylistáját és ismertette kormányprogramját, amely nagy megütközést keltett, mert csupán három hónapra szóló elképzeléseit ismertette, legfontosabb feladatnak a tél átvészelését nevezte. A hosszú távú stratégia kidolgozására tavaszig haladékot kért. Bejelentette, hogy négy államminiszter is lesz, akik nem alárendeltjei a minisztereknek. A javaslatok megvitatása a következő ülésen lesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14-15./
1992. november 17.
Az 1991 decemberében országos szintűvé vált Romániai Magyar Pedagógus Szövetség Elnöksége összefoglalta a jelenlegi helyzetet és kitűzte a feladatokat. Évente több mint 20 ezer romániai magyar fiatal fejezi be tanulmányait, nem mindegy, hogy ez milyen felkészültséggel, milyen nemzeti öntudattal történik. Átfogó továbbképzésben kell részesíteni a 13 ezer fős magyar pedagógus réteget, akik közül három és félezer fő szakképzetlen. Nagyszabású pedagógus-továbbképzés terveznek a Bolyai Nyári Akadémia keretében. Megszervezik az iskolák könyvellátását. Javasolják Országos Tanügyi Tanács létrehozását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./
1992. november 17.
Domokos Géza kifejtette: aggódik amiatt, hogy Liviu Maior kolozsváru egyetemi tanárt kaarják kinevezni oktatási miniszeternek. Maior a Vatra szélsőséges köreihez közel álló történész. /Kétséges a Vacaroiu-kormány. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./
1992. november 17.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-patform nov. 14-én Gyergyószentmiklóson ülésezett, létrehozta Intéző Bizottságát a sürgős teendők számbavételére. Korszakos jelentőségűnek tartják a belső önrendelkezéssel kapcsolatos nyilatkozatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./
1992. november 18.
A Kovászna megyei tanács úgy döntött, hogy a jövőben magyar nyelven is közzéteszi a határozatokat. A kétnyelvű Hivatalos Közlöny nemsokára megjelenik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./
1992. november 19.
"Cs. Gyimesi Éva hevesen bírálta az RMDSZ vezetőségét: nem veszik figyelembe, hogy a romániai magyarság nem arctalan tömeg, egyoldalú a valóságképük, nemzethalálra gondolnak, egy csoportjuknak "súlyos politikai küldetéstudata", "hősi elszántsága" van és keresi a maga patetikus önigazolását. - A románokat meg kellene nyerni céljainknak. ? Szerinte az RMDSZ vezetése voluntarista. /Cs. Gyimesi Éva: Új kollektivizmus avagy: a nemzet iránti szeretet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./"
1992. november 19.
Funar polgármester javasolta: legyen kötelező román feliratozás a tévé magyar adásainál, a helységneveket ne lehessen a tévében vagy a rádióban magyarul kimondani, továbbá a kolozsvári magyar tévéadás neve ne Kolozsvári Stúdió legyen, hanem Studioul TVR. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./
1992. november 19.
"Hámos László, a Hungarian Human Rights Foundation /HHRF/ igazgatója Latkóczy Emese kíséretében Kolozsvárra látogatott. Vizsgálták a megye börötnvizsonyait, találkoztak különböző hatósági vezetőkkel. /B. Á.: "Szokják meg, hogy rájuk kérdeznek." = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./"
1992. november 19.
Az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ 42 éves szünet után 1990. febr. 14-én Kolozsváron harmadszor alakult meg /először 1891. máj. 12-én, másodszor 1929-ben/. Hivatalos bejegyzése a 123/1991. október 4. számon történt. Az EKÉ-nek több vidéki osztálya van. Az EKE közlönye a Gyopár, 1992-től Erdélyi Gyopár, eddig tíz száma jelent meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./
1992. november 20.
A Gyergyói Népfőiskola okt. 23-24-ére a magyarországi és romániai történészek népes csoportját hívta meg Gyergyószentmiklósra. A tudományos ülésszak első napján többek között Demény Lajos az erdélyi fejedelemség székely politikájáról, Oborni Teréz Erdély 1602. évi jövedelmeiről és kiadásairól, Magyar András Felvilágosodás és abszolutizmus címmel tartott előadást. A második napon Egyed Ákos, Garda Dezső, Tüdős Kinga és Benda Kálmán előadása hangzott el. Emlékezetes volt Benda Kálmán /Budapest/ történész, a kétkötetes Csángó-magyar Okmánytár szerzőjének előadása: A csángómagyarok múltja a legújabb történeti kutatások tükrében. /Komán János: A nagyobb testvér kötelessége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./ Benda Kálmán munkájának pontos címe: Moldvai csángó-magyar okmánytár 1467-1706 /Magyarságkutató Intézet, Budapest, 1989/ Gyűjtötte és sajtó alá rendezte: Benda Kálmán, Jászay Gabriella, Kenéz Győző, Tóth István György. Szerkesztette, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta: Benda Kálmán
1992. november 20.
A bukaresti bíróság nov. 20-i döntése értelmében szabadlábra helyezik Nicu Ceausescut, a néhai diktátor fiát. /MTI/
1992. november 20.
Kincses Előd elismételte a sajtóban már többször kifejtett álláspontját a Magyarok Világszövetségéről és arról, hogy az RMDSZ nem állt igazán mellé, a nagyváradi RMDSZ kongresszuson ki sem ejtették a nevét. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 20./
1992. november 20.
Kevés részadat látott napvilágot az 1992. jan. 7-i népszámlálásról, ezért fontos a Brassói Lapok táblázata: Brassó megye helységeinek nemzetiségi összetétele 1920-ban, 1977-ben és 1992-ben. - A másik táblázat a népszámlálás megyénkénti bontását tartalmazza, továbbá a magyar lakosság lélekszámának változását megyénként az előző, 1977-es népszámláláshoz viszonyítva /Brassói Lapok, 47. sz. nov. 20./
1992. november 20.
November közepén tisztújító közgyűlést tartott Nagyenyed RMDSZ szervezete. A szórványvidékre jellemzően itt is inkább az idősebbek gyűltek össze, ez nem róható fel Fary Ilona elnök hibájául. Ismeretlenek horogkeresztet mázoltak a parkbeli kuruc-emlékműre és festékkel bemocskolták az RMDSZ székház névtábláját. Benedek Gyulát választották meg az RMDSZ városi szervezete új elnökének. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./
1992. november 20-21.
Gróf Wass Albert /sz. Válaszút, 1908. jan. 9./ Amerikában, Floridában él, töretlen erővel dolgozik. A messze távolban írta Üzenet haza című versét. 1990-ben végre Budapesten megjelent regénytrilógiája, A funtineli boszorkány, mely emigrációs éveinek elején, 1953-ban látott napvilágot. Wass Albert a legidősebb helikonista író, 1936-ban kapott először meghívást Kemény János bárótól Marosvécsre. Wass Albert versekkel indult, majd 1934-ben nagy sikert aratott Farkasverem című regényével, amelyet az Erdélyi Szépmíves Céh adott ki. Ezután jöttek a többi regényei. 1945-ben elhagyta Erdélyt, először Németországban telepedett le, majd 1952-ben Amerikába ment, a floridai egyetemen tanított. A távolban tovább írta könyveit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20-21./
1992. november 21.
"A Curierul National bukaresti lap interjút közöl az új oktatási miniszterrel, Liviu Maiorral, a kolozsvári történésszel. A kisebbségi oktatásról kijelentette: "Az elkülönülés ellenzője vagyok. A kisebbségi tanulók Románia állampolgárai, előjogok nélkül. Ez nem jelenti azt, hogy valamilyen formában károsítanánk ezt az oktatást. Azt a román állam tartja fenn, beilleszkedik egy általános hálózatba, tehát mindenki alá kell, hogy vesse magát egyazon törvényeknek." /MTI, nov. 21./"
1992. november 21.
Korondon Gheorghe Puscasu 22 éves rendőr szakaszvezető ittas állapotban, szolgálati fegyverét használva, meggyilkolta Benke János 34 éves korondi lakost. A katonai ügyészség megindította a vizsgálatot. /Pesti Hírlap, nov. 21./
1992. november 21.
A román parlament nov. 19-én titkos szavazással /260 igen, 203 nem/ bizalmat szavazott Vacaroiu kormányának, annak a kormánynak, amely az RMDSZ javaslatát, a kisebbségügyi minisztérium létrehozását alkotmányellenesnek minősítette, az egyházak által szorgalmazott vallásügyi minisztérium felállítását pedig elvetette. Vacaroiu kormánylistájáról egy személyt, a magyarellenességéről ismert Vasile Moist a szavazásnál nem fogadtak el. Az új kormány kevésbé ismert szakemberekből áll. /Magyar Nemzet, nov. 20./ Az előző napokban a jobboldali pártok még támadták Vacaroiu kormányát, azután váratlanul mégis rájuk szavaztak. Kiszivárgott értesülés szerint ígéretet kaptak arra, hogy idővel - követeléseiknek megfelelően -, átalakítják a kormányt. /Új Magyarország, nov. 21./
1992. november 21.
"Szilágyi N. Sándor először a budapesti Köztársaság hetilapban /1992/25. sz./ adta közre írását, ezt vette át a Romániai Magyar Szó. A szerző elítélte egyes Erdélyből áttelepült közéleti személyiségek magatartását, akiknek egzisztenciát biztosít üldözöttségük, ezért a romániai helyzetet a valóságosnál sötétebbre festik. Aggasztja az, hogy nemzetféltő jelszavakkal csak a választók számát akarják növelni: az MDF így édesgeti be a választópolgárokat táborába - Szilágyi ezt látja Csurka István tanulmányában. - Sokatmondó, hogy a szerző a bukaresti napilapban utóiratot mellékelt, mondván, nem SZDSZ vagy Fidesz-szimpatizáns. /Szilágyi N. Sándor: Csöndes töprengés - fogyó reménységgel /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./ Bodor Pál sietve üdvözölte Szilágyi N. Sándor dolgozatát: "félelmetes ítéletet mond", "Irgalmatlan, halk szókimondással bebizonyítja: némely fűtött, szemrevaló nemzeti ágálásnál olykor nincs nemzetellenesebb." /Bodor Pál: Az alsóház kutyája. = Népszabadság, nov. 21./ "
1992. november 23.
Funar polgármester újabb akciót kezdett, hogy eltávolítsa a Korunk szerkesztőségét a városháza épületéből: helységkiutalást kapott a szerkesztőség egy eldugott udvarba, távol a város kulturális intézményeitől. /Új Magyarország, nov. 23./ Előzmény: jún. 16-i és 20-i jegyzet.
1992. november 23.
Dr. Szász Zoltán, a National Confederation of American Ethnic Groups, Inc. főtitkára és bevándorlási igazgatója, aki 1992. áprilisában memorandummal fordult a washingtoni román nagykövetséghez, az erdélyi magyarság ügyében, nov. 16-20-a között Romániában járt. Tárgyalt Melescanuval, felvetette a Bolyai Tudományegyetem visszaállítását, a magyar nyelv hivatalos használatát, a belső önrendelkezés kérdését. Fogadta Iliescu elnök is, akitől Szász Zoltán a marosvásárhelyi események miatt ártatlanul elítéltek amnesztiáját kérte. Dr. Szász Zoltán találkozott Domokos Gézával, az RMDSZ elnökével és Tokay György képviselővel, parlamenti RMDSZ-frakcióvezetővel is. /Pesti Hírlap, nov. 23./
1992. november 23.
Domokos Géza, az RMDSZ elnöke nem sokat vár az új kormánytól. Domokos Gézát az RMDSZ etikai bizottsága elé idézték, de - ahogy dr. Újvári Ferenc, az etikai bizottság elnöke elmondta - nem jelent meg, mert nem tartja törvényesnek az etikai bizottságot, maga helyett levelet küldött. A bizottság nov. 21-i ülésén nem hozott döntést. /Magyar Nemzet, nov. 23./
1992. november 23.
Az Észak-atlanti Közgyűlés bruges-i ülésszakán Ion Ratiu és Oliviu Gherman, a szenátus elnöke képviselte Romániát. Ratiu kifejtette, hogy a kisebbségi magyarság helyzete rendezett, nem üldözik a magyarokat, sőt két székelyföldi megyében éppen a román lakosság került hátrányos helyzetbe. Előfordulnak soviniszta megnyilvánulások, példaként Funar polgármestert emlegette, azonban az autonómiaigényt retrográd lépésnek minősítette. Ratiu a román-magyar viszonyról szóló, saját szerkesztésű angol nyelvű kiadványt terjesztett az ülésszakon, amelyben cáfolta a magyar kisebbség sérelmeit. Ion Ratiu a parlamentben nov. 21-i sajtóértekezletén számolt be útjáról. /Magyar Hírlap, Népszava, nov. 23./
1992. november 24.
Nov. 24-én szabadlábra helyezték Nicu Ceausescut. /MTI/
1992. november 24.
"Ion Popa, a Puntea főszerkesztő-helyettese értelmezte az RMDSZ Kolozsvári Nyilatkozatát. Ez nem jelenti a magyar szervezet radikalizálódását, hanem tökéletesen beilleszkedik az RMDSZ eredeti programjába. - A közösségi önkormányzat nem román államtól független formáció, hanem a nemzeti jelleget kifejező megnyilvánulások közösségi összehangolása. "Alapjában véve a szöveg támadhatatlan, hiszen beleilleszthető az Alkotmány és a román állam törvényeinek keretébe" - szögezte le Popa. Azonban szükség lett volna egy előzetes tanulmányra, széles körű vitára, azonkívül részletes magyarázatra. - A jövőben a siker garanciája egy erős és aktív RMDSZ fenntartása - olvashatjuk Ion Popa tollából. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./"
1992. november 24.
A Romániai Magyar Kisgazdapárt nov. 21-én Marosvásárhelyen tartotta országos vezetőségi ülését. Mihály József elnök, Lukácsy Szilamér főtitkár és a megyei küldöttek jelenlétében tárgyaltak az Erdélyi Gazdákért Alapítvány létrehozásáról. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./
1992. november 24.
"Ion Iliescu elnök nov. 24-én egynapos munkalátogatásra Párizsba érkezett, fogadta Francois Mitterand elnök. Iliescu elnök Le Figaróban közölt interjújában kijelentette, hogy Funar polgármester nacionalizmusa csak a szélsőséges magyar álláspontra kialakult reakció. A román államelnök élesen bírálta a magyar irredentizmust, amelyet szerinte "felelős budapesti körök táplálnak nem csupán Romániában, de a Vajdaságban, Szlovákiában és Ukrajnában is". /Népszava, Magyar Nemzet, nov. 25., Le Figaro, nov. 24. /"