Új magyar hetilap látott napvilágot, az Orient Expressz. Kiadója az Erdélyi Híradó. /Orient Expressz (Bukarest). Független hetilap, I. évf. 1. sz. - nov. 5. - Főszerkesztője Román Győző.

"Barabás István feltette a kérdést, miért fogadta teljes csendben a romániai magyar irodalomkritika Illyés Gyula 1977-78. évi naplójegyzeteinek megjelenését. E két év feljegyzései tartalmazzák az ellene indított bukaresti rágalomhadjárat történetét. 1977 karácsonyán jelent meg a Magyar Nemzetben Illyéstől a tiltakozó írás Válasz Herdernek és Adynak címmel. 1977-től kezdődően a Ceausescu-diktatúrában nem volt szabad leírni a költő nevét, kivételek csak a gyalázkodó pamfletek lehettek. A fordulat óta újra lehet írni Illyés Gyuláról, "de nem írunk." - állapította meg Barabás István. - Illyés naplójegyzeteiből kiderült, hogy az ő írásait is cenzúrázták, a Kádár János köréhez tartozó társaság /Rényi Péter, Ungvári Tamás, Pándi Pál/ pedig nacionalistának bélyegezte a költőt. Illyés Szellem és erőszak című tanulmánykötetét pedig betiltották. - Jelenleg már nem Rényi Péter és elvtársai támadják a költőt, hanem Beke Albert Van-e határ a diktatúra kiszolgálásában? címmel a Kapu folyóiratban /1991/7/ elítélte Illyés Gyula tevékenységét. Csoóri Sándor költő, a Magyarok Világszövetségének elnöke, jelenleg a legnagyobb tekintélynek örvendő írópolitikus minden kapcsolatot megszakított a Kapu folyóirattal az Illyés Gyulát elítélő írás miatt. Brády Zoltán, a Kapu főszerkesztője azzal védekezett /1992/5/, hogy később leközölte az ellenvéleményeket is. /Barabás István: Tollal a tűzvonalban. Illyés Gyula születésének 90. évfordulójára. = Orient Expressz (Bukarest), nov. 5./"

"Csirák Csaba, a Szatmárnémetiben hagyományossá vált népdaléneklési és szavalóversenyek, valamint a Szent-Györgyi Albert Társaság lelkes szervezője elmondta, hogy egy éves előkészítő munka után okt. 2-án Kassán, a Csemadok székházában aláírták a Kapcsolatok Művelődési Alapítványt. A tizennégy alapító tagból tízen Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár és Hajdú-Bihar és Heves megye önkormányzatának képviselői, ketten, Gál Sándor költő és dr. Máthé László felvidékiek, ő pedig erdélyi. Az alapítvány célja a történelmi régiók, ezen belül a magyar kulturális kapcsolatok bővítése, hogy a békediktátumok által leszorított érrendszerben újból meginduljon a vérkeringés. Cserelehetőségeket szeretnének biztosítani, szakmai továbbképzést szervezni és gondozni a történelmi emlékhelyeket. /Gál Éva Emese: "Kapcsolatok". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./"

Iliescu elnök bejelentette, hogy a 49 éves Nicolae Vacaroiu közgazdászt nevezte ki miniszterelnöknek. Vacaroiu 1989 után a nemzetgazdasági minisztérium helyettes vezetője, majd a gazdasági és pénzügyi minisztérium adó- és illetékosztályát irányította. Vacaroiu hitet tett a reformpolitika folytatása mellett. /Magyar Nemzet, nov. 5./

"Az elnöki intézmény félhivatalos lapja, a Dimineata szerint ismét létre kell hozni a Kisantantot, amely a két világháború közötti időszakban "oly hatásosan kifogta a szelet a magyar nagyhatalmi törekvések vitorlájából". /Dimineata (Bukarest), nov. 4., idézi: Magyar Hírlap, nov. 5./"

Nemzetközi konferenciát szervezett Marosvásárhelyen okt. 31-én és nov. 1-jén a Pro Europa Liga, a Nemzetközi Helsinki Föderáció, a Román Helsinki Bizottság és a német Heinrich Böll Alapítvány, a kölcsönös megértés és kulturális együttműködés volt a téma. Az egyik munkacsoport megállapította, hogy a kisebbségek nem kapnak elég adásidőt a TV-ben. Egyes kiadványokban, így a Romania Mare és az Europa hasábjain nyíltan antiszemita, xenofób, nacionalista cikkek jelennek meg. A jogi munkacsoport megállapította, hogy a nemzetközi emberi jogok és a román alkotmány között ellentmondás van. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 3./ A konferenciáról a televízió azt jelentette, hogy románellenes nyilatkozatok hangzottak el. A rendezők tiltakozását azonban nem ismertette a tévé-híradó. A tanácskozás utáni sajtótájékoztatón a tévé tudósítója felelősségre vonó kérdések sorát intézte Smaranda Enachehoz, a Pro Europa Liga elnökéhez, majd hazugságnak nevezte azt, hogy Sütő András a marosvásárhelyi események idején veszítette el szeme világát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

Kötő József, az RMDSZ társadalomszervezési titkára hangsúlyozta, hogy szükség volt az RMDSZ legújabb dokumentumára, a Kolozsvári Nyilatkozatra, azonban már ki kellett volna dolgozni az önrendelkezés megvalósítására vonatkozó törvényjavaslatot. /Brassói Lapok, nov. 6./

Erdélyben is megalakult a Pax Romana katolikus mozgalom, okt. 2-3-án megtartották első találkozójukat Kalotaszeg egyetlen színkatolikus falujában, Jegenyén. Előadást tartott Magyarországról Kamarás István, majd a kolozsvári Jakabffy Tamás beszélt. Tempfli József nagyváradi püspök tartotta a szentmisét, számolt be a találkozóról Kisgyörgy Réka. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

Az RMDSZ parlamenti csoportja nyilatkozatban fejezte ki megdöbbenését amiatt, hogy Iliescu elnök a kormány összeállításával kapcsolatban valamennyi parlamenti párttal tanácskozott, kivéve az RMDSZ-t. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

Zanc Kolozs megyei prefektus vizsgálatot rendelt el Funar polgármester ellen. Funar megszegte az előírásokat, a megengedettnél 40 fővel több alkalmazottja van a polgármesteri hivatalnak. Egyes hónapokban Funar 100 ezer lejjel nagyobb fizetést kapott. Elképzelhető, hogy menesztik a polgármestert. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./

Domokos Géza nyilatkozott terveiről: harmincnyolc évi bukaresti tartózkodás után, november végén hazaköltözik Sepsiszentgyörgyre. Élete aktív, politikusi szakaszát lezártnak tekinti. Újból kifejtette álláspontját: a lassú építkezés híve. Beolvadás nélkül kell integrálódni az ország társadalmába, vallja Domokos Géza. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 7./

Jean Louis Tauran, a Vatikán romániai látogatásra érkezett külügyi államtitkár jelenlétében nov. 5-én újból megnyitották a kommunista diktatúra által 42 évvel ezelőtt megszüntetett bukaresti apostoli nunciatúra székhelyét. A megnyitáson részt vettek John Bukowsky pápai nuncius, Ioan Robu bukaresti római katolikus érsek és más egyházi képviselők. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7-8./

A román sajtó támadja a budapesti Földrajzi Közlemények egyik írását, azt állítva, hogy a szerző, Kocsis Károly Erdélyt, Vajdaságot és Kárpátalját önálló államnak tünteti fel. /Újvidéki Rádió, Esti híradó, nov. 9./ Kocsis Károly tanulmányában szereplő térképet aláírás nélkül közölték a román lapok. Az eredetiben a térkép aláírása: A Kárpát-Balkán térség régiói /nem államai!/. A tanulmány címe: A Kárpát-Balkán régió változó etnikai-vallási arculata /Földrajzi Közleménynek, 1991. 3-4. sz./

Szőcs Géza elmondta, hogy két autonómia-tervezet készült, az egyik az ő munkája, azonban az RMDSZ még nem tárgyalt róla, a másik Csapó József /Nagyvárad/ szenátor tervezete, de ez is megvitatásra vár. /Magyar Nemzet, nov. 9./

"Adrian Paunescu, Ceausescu hajdani udvari költője Totusi iubirea című lapjában a hírhedt Hajdu Győző újabb magyarellenes cikket írt, ezt vette át - magyar fordításban - a Romániai Magyar Szó. Hajdu Győző dühödten, minősítetlen hangon támadta a Romániai Magyar Szót és Barabás Istvánnak az Erdélyi Magyarság folyóiratot elítélő román lapokat felsoroló cikkét. Ez a cikk Hajdu szerint "cinizmussal teli irredenta magyar szemtelenséggel" állt elő. Szerinte le kellene fordítani a cikket románra, "hogy az egész ország megtudja, milyen aljassággal támadják hátba Romániát, miként veszélyeztetik az ország alapvető érdekeit egyes elszabadult vadállatok, a magyar irredenták és a velük szövetkezett szélsőséges elemek innen. Románia fővárosából". Hajdu nem késett a feljelentéssel: ilyen cikket közöltek, ezzel a "lehető legaljasabb rágalmakat szórja hazánkra, olyan megnyilvánulás" "amely ellen a hatóságok haladéktalanul kötelesek fellépni az alkotmány szellemében, a törvény szigorával." Ez a cikk "bűncselekmény. Hazaárulás bűne, amelyre nincs bocsánat, egyik láncszeme a Románia ellen szervezett akcióknak, amelyért a törvény előtt kell felelnie a lapnak és a cikk szerzőjének." "... meddig tűrik karba tett kézzel az illetékes román szervek, hogy Románia fővárosából, Bukarest szívéből terjesszék az egyetemes magyar irredentizmus budapesti feketemágia-laboratóriumában kotyvasztott mérget?" Így folytatja Hajdu Győző terjedelmes kirohanásban... /Hajdu Győző: A Romániai Magyar Szó foggal és körömmel védelmezi az egyetemes magyar irredentizmus lapját. Meddig élhetnek vissza a román nép türelmével a Romániában hepciáskodó irredenta magyarok? = Totusi Iubiera (Bukarest), átvette: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./ Előzmény: Barabás István: Az akció fedőneve: Erdélyi Magyarság, Romániai Magyar Szó (Bukarest), ok. 9./"

A háromszéki RMDSZ választmánya tisztújító értekezletén az Erdélyi Magyar Kezdeményezés háromszéki csoportjának jelöltjét, Király Károlyt választották meg a háromszéki RMDSZ elnökének. A tisztújító közgyűlésen részt vett Domokos Géza, az RMDSZ elnöke is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

Az RMDSZ Kovászna megyei választmánya nov. 7-én új vezetőséget választott: a megyei RMDSZ elnök: Király Károly, politikai alelnök: Váncsa Árpád, a tanügyi szakbizottság elnöke: Pálffy Teréz, aki egyben a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 10./

Horn Gyula, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, az MSZP elnöke Tabajdi Csaba és Gellért Kiss Gábor társaságában Nagyváradra, Marosvásárhelyre, majd okt. 23-án Székelyudvarhelyre látogatott. Horn Gyulával Inczefi Tibor készített interjút. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

Fey László szerint az RMDSZ által használt fogalmaknak /autonómia, társnemzet, államalkotó tényező/ nincs kellő meghatározása, ezért ezek használata bizalmatlanságot kelt. /Fay László: Politika - tudomány. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

Vetési László, a Felebarát szerkesztője az erdélyi magyar szórványról tartott előadást. Mintegy félmillióra becsüli a magyar szórvány lélekszámát, akik főleg Máramaros, Beszterce-Naszód, Fehér, Hunyad, Szeben és Krassó-Szörény megyékben élnek. Különösen veszélyeztetettek a Mezőségen és a dél-erdélyi kis falvakban, városokban élők. Szeretnék felmérni az összes szórványokat. Vetési László beszélt a szórványmisszióról is. /B. Kovács István: Megmenthető lelkek. Nagyszabású terv a szórványok felkarolására. Beszélgetés Vetési Lászlóval. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

Az RMDSZ Országos Elnöksége nov. 9-én ülésezett Bukarestben. Elhatározta, hogy a belső önrendelkezéssel kapcsolatban megfelelő információt bocsát a román és magyar közvélemény és mass media rendelkezésére. Az Országos Elnökség tiltakozott Ion Iliescu elnöki beiktatása alkalmából mondott beszéde miatt, melyben az RMDSZ belső önrendelkezésre vonatkozó elképzeléseit elferdítve, megbélyegző támadást indított az RMDSZ ellen. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

Az RMDSZ Maros megyei szervezete nov. 7-én tartotta tisztújító közgyűlését. Sütő András, a megyei szervezet tiszteletbeli elnöke nyitotta meg a tanácskozást. Újraválasztották a megyei szervezet elnökének Borbély Lászlót. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

A református egyház hároméves, posztliceális magyar nyelvű asszisztensképzőt indít Kolozsváron. /Székely Kriszta: Magyar asszisztensképzés Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

Idén májusban megalakult a Romániai Magyar Szabad-Demokrata Párt, amelyet jún. 14-én hivatalosan bejegyeztek a bukaresti bíróságon. A párt központja Marosvásárhelyen van. Alapszabályzatuk szerint a párt célja a nemzetiségek egyéni és kollektív jogainak érvényre juttatása. Mindezt Király László vállalkozó, a párt nemrég Szatmár megyében megalakult szervezete elnökétől tudta meg a lap munkatársa. /(sike): Új magyar párt a porondon! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

Egyházjogilag a szatmári püspökséghez tartoznak Kárpátalja római katolikusai. Reizer Pál szatmári megyéspüspök Kárpátalján járt, bérmakörúton. Mintegy hatvanötezer római katolikus él Kárpátalján, 1945-ben 19 templomot elvettek tőlük, ebből többet raktárnak és ateista múzeumnak használtak. A változások óta visszaadtak kilenc templomot, mások átadása folyamatban van. Megindították a hitoktatást, megengedték hogy Magyarországon történjen a papképzés. Magyarországról hét szerzetes, Szlovákiából két pap ment Kárpátaljára és egy Szatmár megyéből. /Sike Lajos: Beszélgetés Reizer Pál római katolikus megyéspüspökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

A harmadik Érdmindszenti Zarándoklat rendezvénysorozata nov. 21-22-én lesz Szatmárnémetiben és Ady Endre szülőfalujában. 1990-ben A politikus Ady megközelítése volt a címe, 1991-ben Költészet és hit, idén pedig Ifjú szívekben élek címmel a Kárpát-medence fiatalságát hívják meg. Nov. 20-án ökumenikus istentisztelet lesz, majd ifjúsági fórum következik. Nov. 21-én megkoszorúzzák Szatmárnémetiben az Ady-fordító Gabriel Georgescu szobrát, majd Érdmindszentre utaznak. /Ifjú szívekben élek... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

Magyari Lajos költő, újonnan megválasztott RMDSZ-szenátor nyilatkozott a belső önrendelkezés elvéről. Még az ellenzéki lapok sem fogadták el ezt a gondolatot, sőt, az RMDSZ sok tagja sem érti a kifejezést. Magyari Lajos ezt a gondolatot járja körbe, megpróbálkozva az értelmezéssel, utalva az elfogadott nemzetközi dokumentumokra. /Brassói Lapok, 46. sz., nov. 13./

Ősz Erőss Péter, a moldvai csángók lapjának, a Moldvai Magyarságnak a szerkesztője elmondta, hogy tavaly 80 közép- és általános iskolás csángó tanult Csíkban, 52-en pedig Magyarországon. Lészpeden a szülők kérését, hogy vezessék be a magyar nyelv oktatását, a minisztérium jóváhagyta, a tanfelügyelőség viszont akadékoskodik. /B. Kovács András: Csángóföldi hírek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

A Kriterion Alapítvány Igazgató Tanácsa a Csíkszeredában épülő nyomda jelentős költségére hivatkozva eladásra ajánlja fel a Gyergyószentmiklóson levő Csíky-kert egyik épületét, hangsúlyozva, hogy a többi épülettől eltérő, ötödik épületről van szó. Az alapítvány közleményében szerepel, hogy nyitottak bármilyen tárgyalás előtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

Kolozsváron tanácskoztak a neokommunista, fasiszta irányultságú vagy ezen eszmékkel szimpatizáló pártok /Román Nemzeti Egységpárt, Nagy-Románia Párt, agrárpárt, a szociáldemokraták, a kormánypárt egyes képviselői. Gyűlésükön hevesen támadták az RMDSZ okt. 25-i kolozsvári nyilatkozatát. A tanácskozáson a kormánypárt képviselői voltak a leghangosabbak. /(makkay): Nem csitulnak a szélsőséges indulatok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./