Nemrég Hódmezővásárhely önkormányzata látta vendégül a Házsongárd Alapítvány vezetőit és munkatársait. Ennek keretében az alapítvány nyilvánosan köszönetet mondott azért a támogatásért, amellyel az önkormányzat hozzájárult a Házsongárdi temető iktári Bethlen-kriptájának a renoválásához. Dr. Sipos Gábor elnök az alapítvány köszönetét tolmácsolta, majd dr. Gaal György ügyvezető elnököt tartott előadást, felvázolva az Ybl Miklós tervezte iktári Bethlen-kripta és a benne nyugvó Bánffy grófok családjának történetét. Dr. Lázár János polgármester, országgyűlési képviselő kiemelte Hódmezővásárhely Erdélyhez, Kolozsvárhoz fűződő kapcsolatait. A jelen lévő Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő is méltatta a kolozsváriak és a hódmezővásárhelyiek közti gyümölcsöző kapcsolatot. /G. G. : A Házsongárd Alapítvány Hódmezővásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

A marosvásárhelyi Ferencz Dávid csak 13 éves, de tehetségére máris felfigyeltek, a világhírű zenész, Richard Clayderman április 6-i marosvásárhelyi koncertjén bevezetődalként a fiatal fiú fogja eljátszani saját szerzeményét. Az ifjú tehetséget inkább a könnyűzene vonzza. /(menyhárt): Van egy ifjú tehetség. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./

Színekben gazdag tárlatot nyitottak meg április 2-án Marosvásárhelyen a Bernády Házban, festészet, grafika és textil elegyedik a kiállított műveken. A marosvásárhelyi születésű Lukács Katalin grafikus Nagybányán ismerkedett meg a festészettel, majd Magyarországon találta meg saját stílusát, a selyemfestészetet. /Nagy Botond: Selyemballadák titkai. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./

Sepsiszentgyörgyön a Tamási Áron Színház fennállásának 60. évfordulójára állította ki Lukács Sándor alias Lucky, az egykori Ötödik kerék című vicclap karikaturistája a színház mai és hajdani munkatársairól, színészekről, rendezőkről készített karikatúráit. Az Ilyennek láttam őket című tárlatot Puki bácsi, azaz László Károly színművész nyitotta meg, majd köszöntötték az 52. születésnapját ünneplő grafikust. /(sz.): Színészek görbe tükörben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./

Április 2-án megnyílt Kézdivásárhelyen a Barabás Zsombor Háromszéki Népművészeti Egyesület idei első tárlata, melyen tizenöt megyebeli népi alkotó állított ki. A megnyitón közreműködött a helyi Bod Péter Tanítóképző Pakó László zenetanár által irányított régizene-együttese. /(Iochom): Népművészek a Vigadóban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./

Szerelem, szülői és tájszeretet, család és politika: ez a tematika tölti ki Komán János legújabb, harmadik verseskönyvét /Mindig is lesz egy újabb világ, F&F International, Gyergyószentmiklós 2009/. Komán János Marosugrán született 1944-ben, „civilben” nyugdíjas történelemtanár. Verseit nem tartja költészetnek az éppen divatos „kánon”; az ítészek pedig két lábbal rúgják ki az irodalomból az ágrólszakadt vidéki mozgalmárt. Romantikus hitét naivságként könyvelik el, eszköztelen stílusát borzasnak, parlaginak találják. A kötet azokat kárhoztatja, akik „nem akarják visszaadni azt, / amit elvettek tőlem, tőled, tőlünk, / és most sem vallják be bűneiket / egy bocsánatkérésnyi kárpótlással” „Akik becsaptak éjjel-nappal, / napkelettel és napnyugattal, / akik lélekgyilkosként öltek, / másképp öltözve visszajöttek, / s itt vannak a milliós hordák, / akik a múlt szekerét tolták. ” /B. D. : Szózat az erdélyi Hyde-parkból. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./

Tófalvi Zoltán 1944. március 24-én született Korondon. A marosvásárhelyi tanárképző főiskola után a kolozsvári tudományegyetemen is szerzett történelem-filozófia tanári képesítést. Éveken át szülőfalujában tanár, majd a Marosvásárhelyi Rádió riportere, később az A Hét, az Erdélyi Napló munkatársa, 2007. augusztusi nyugdíjazásáig az RTV magyar adásának szerkesztője, számos jelentős kötet szerzője. Tófalvi Zoltán riporter, kutató, történész, monográfus, író. Úgy látja, hogy a 45 éven át tartó diktatúra elnyomó gépezetének belső mechanizmusát ismerjük a legkevésbé. A politikai perek tanulmányozása, magyar nyelvre való átültetése, a túlélők visszaemlékezéseivel való „összeszikráztatása” során megdöbbentő esetekkel találkozott. Ilyen például Boros Sándor fogdajelentése Sass Kálmán érmihályfalvi református lelkészről. Boros Sándor Mészáros Gyula ÁVH-s tiszt ötlete alapján – a tervet hivatalosan Nagyváradon egyeztették a Szekuritátéval – vállalkozott arra, hogy megjátssza a szökést és felkeresi Sass Kálmán ismerőseit, és így felderítik „egy nemzetközi kémhálózat” szálait. A Szekuritáté még a román-magyar határon is átszöktette, hogy az ottani „szálakat” is felgöngyölítsék. Boros Sándor állítólag Vajdahunyadon él. Tófalvi megjelent köteteivel a tizenkét kivégzett, a mintegy ezerötszáz bebörtönzött erdélyi magyar rehabilitációjához szeretne hozzájárulni. A „hazaárulási perek” sorozat négy, levéltári dokumentumok alapján összeállított kötetből és egy mélyinterjúkat tartalmazó kiadványból áll. Önálló kötet készül az 1959-ben – tehát 50 éve – megszüntetett és a Babes Egyetemmel egyesített Bolyai Tudományegyetem peréről, amelynek során mintegy harminc tanárt, diákot – köztük Páskándi Gézát, Dávid Gyulát, Varró Jánost, Lakó Elemért, Péterffy Irént, Páll Lajost, Várhegyi Istvánt, Nagy Benedeket, Kelemen Kálmánt, Koczka Györgyöt, Vastag Lajost – zártak börtönbe, illetve másokat kirúgtak az egyetemről. Készül a kötet az erdélyi unitárius egyház lefejezéséről, illetve a 77 személy elítélésével végződő Erdélyi Magyar Ifjak Szövetsége – az EMISZ – peréről, az 59 személy bebörtönzésével járó Szabadságra Vágyó Ifjak Szervezete – a SZVISZ – koncepciós peréről, illetve a tűzhalált halt Moyses Márton és társai peréről. 1956-ban, illetve az azt követő években a román kommunista hatalom az erdélyi magyarságot végérvényesen össze akarta roppantani. Hogy ez nem sikerült, az igen jelentős mértékben a kivégzettek, bebörtönzöttek helytállásán múlott. Tófalvinak van némi szerepe abban, hogy kiskunmajsai kápolna falára odakerültek az erdélyi mártírok nevei, hogy Budapesten a 301-es parcellánál le lehet róni a kegyeletet az erdélyi magyar kivégzettek, meghurcoltak előtt. Azt is sikerült tisztáznia, hogy az 1956-os forradalom leverése utáni magyarországi kivégzettek közül nyolc erdélyi volt. Az első két kivégzett is erdélyi volt: a marosvásárhelyi származású Dudás József és a Széna tér legendás parancsnoka, Szabó bácsi. Őket a fellebbezési jog megtagadása mellett 1957. január 19-én végezték ki. Az erdélyi települések közül 1956 eszméiért Marosvásárhely hozta a legnagyobb véráldozatot: Budapesten két marosvásárhelyi származásút végeztek ki, Romániában pedig három Marosvásárhelyhez ezernyi szállal kötődő értelmiségit: a nyolc nyelven beszélő Orbán Károly földbirtokost, báró Huszár József földbirtokost, és dr. Kónya István-Béla ügyvédet, aki a Református Kollégiumban érettségizett. /Bölöni Domokos: „Akit a földre taposnak... ” Tófalvi Zoltán újabb pászmái. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./

Április 2-án az aradi Tulipán könyvesboltban mutatták be Pávai Gyula Körforgás /Edy Optic LTT, Arad/ című, rövid prózai írásokat tartalmazó kötetét. Ruzsa Ildikó tanárnő elemezte a novellákat, személyes hangú visszaemlékezéseket tartalmazó kötetet. Befejezésül a szerző beszélt a könyv keletkezésének körülményeiről, s szólt következő könyvéről is, amelynek Aradon éltem én is lesz a címe. /Jámbor Gyula: Pávai Gyula 11. könyve. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 4./

Lelkes önkéntesei számára szervezett LECSÓ (LEendő CSOportvezetők) képzést a Gyulafehérvári Caritas március 20–22. között. A két helyszínen, Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen zajlott képzésen összesen 40 önkéntes vett részt, akik az egyházmegye különböző pontjairól érkeztek. A képzés a Gyulafehérvári Caritas és a magyarországi Katolikus Karitász között együttműködés eredménye. Az együttműködés során már sor került egy hasonló képzésre Veszprémben 2008 novemberében. /Molnár Judit: Képzés a Caritas önkénteseinek. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 5./

A Felsőháromszéki Katolikus Templomi Kórusok XV., a Seprődi János Kórusszövetség tagegyesületeinek IX. találkozójára került sor március 27–28-án Kézdivásárhelyen, a kantai templomban. Egyperces néma csenddel adóztak a társszervező Seprődi János Kórusszövetség tavaly elhunyt alapító elnökének, Nagy Ferencnek emléke előtt, aki rengeteget munkálkodott nem csak a hazai, hanem az egész Kárpát-medencei kóruskultúra fellendítésén. /Fórika Balázs: XV. kórustalálkozó Kézdivásárhelyen. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 5./

Kaphatnak üdülési csekket, ajándékjegyet idén a közalkalmazottak, ha az illető intézménynek kiutalt költségvetésből telik erre. Ötszázalékos béremelést kaphatnak a kis- és közepes fizetésű közalkalmazottak idén – ebben állapodtak meg a kormánnyal hétvégi tárgyalásukon a szakszervezetek. A kormány elképzelése szerint az 1000–1200 lejes fizetésüket érintené a béremelés. /Béremelés kisfizetésűeknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

Április 6-án nyújtják be az RMDSZ és az EMNT közös európai parlamenti jelöltlistáját. Markó Béla, az RMDSZ elnöke a választások óta eltelt időszak legnagyobb megvalósításának a magyar összefogás létrehozását tartja. A magyar összefogás listáját – melynek első helyén Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetője áll –első alkalommal ülésező Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumon véglegesítették a felek, majd április 4-én rábólintott a Szövetségi Küldöttek Tanácsa is. Az aláírás-gyűjtés során a szükséges 200 ezer helyett, jóval több, 270 ezer gyűlt össze. Tánczos Barna, a Székelyföld frakció vezetője arra figyelmeztetett, hogy azon is el kell gondolkodni: a választók miért hagyták, hogy az érdekképviseleti szövetség ellenzékbe kerüljön. Bárányi Ferenc, a Kereszténydemokrata frakció részéről nehezményezte, hogy az EP-lista összeállítása nem igazi demokratikus módon történt, lehetett volna nagyobb beleszólása a közösségnek. /Antal Erika: Viszálytól összefogásig. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

Műveletlen, telekspekuláns, útszéli figura, félanalfabéta juhászból lett kalandor kiskirály, maffiózó, ugyanakkor politikus, pártelnök, államfőjelölt, tévé-műsorok kedvenc meghívottja, egyszemélyes sportnagyhatalom, eurómilliárdos üzletember – mindez Gigi Becali. Életpályája jól bizonyítja, hogy a romániai törvénykezési és erkölcsi káosz világát. Juhász volt, néhány frissen levágott állat húsát bevitte a piacra, a törvényszegés már kiskorától kezdve a vérévé vált. Először Hagi, az ismert focista adott neki 150 ezer dolláros kölcsönt, ezt a pénzt Becali csempészként megsokszorozta. A kilencvenes évek elején vásárolta az akkor olcsó telkeket. A telekárak robbanása után dollármilliomos lett. Időközben megjött Gigi Becali „politikai étvágya” is. Pártot vásárolt a levitézlett volt bukaresti polgármestertől, Viorel Listől, majd Gigi a mindenre kész médiának is köszönhetően rohamosan emelkedett, indult az államfőválasztásokon. A politikus „bojtár” pártja azonban minden lehetséges választáson megalázó eredményt ért el, mígnem a legutóbbi parlamenti választások után Becali kijelentette, visszavonul a politikától. Ekkor már számos bűnvádi eljárás fenyegette őt. Alapos volt a gyanúja annak, hogy 3,3 millió euróval rövidítette meg a Védelmi Minisztériumot azzal, hogy Ilfov megyei értéktelen területeket cserélt el a tárcával, utóbbi rovására. Azonban nem esett bántódása, mint ahogyan annak sem lett következménye. Élhelyre került a 300 leggazdagabb román listáján, 2006-ban a politikusok népszerűségi listáján a második helyre került, Traian Basescu államfő után. – Becali most letartóztatták, négy másik bűnözővel együtt. /Bogdán Tibor: Becalitól Becaliig. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

Az RMDSZ az elmúlt hónapokban megtalálta helyét ellenzéki szerepében, bebizonyította, hogy ebben a helyzetben is megkerülhetetlen tényező marad mind a romániai politikában, mind a román-magyar kapcsolatokban – mondta április 3-án Marosvásárhelyen Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) ülésén. Az elmúlt időszak legnagyobb eredményét Markó abban látta, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT) együtt sikerült megteremteni a romániai magyarság összefogását, vagyis az EP-választásokra szóló közös listát és az erdélyi magyar egyeztető fórumot. Markó Béla emlékeztetett Sólyom László államfő nyergestetői ünnepségen való részvételére. A magyar államfő március 14-i utazása körüli huzavona vitát is gerjesztett, de növelte a szolidaritást a magyarságon belül – mondta. Eckstein-Kovács Péter államfői tanácsos nem értett egyet azzal, hogy az RMDSZ megtalálta volna a helyét ellenzéki szerepében. Szerinte ma a szervezet a „politika margóján” van. /Markó: az RMDSZ ellenzékben is döntő tényező. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

Állampolgári kezdeményezésként terjesztik a parlament elé a Székelyföld autonómiastatútumát – jelentette be Sepsiszentgyörgyön Izsák Balázs a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke. Izsák elmondta: május 23-án tartják meg a soron következő munkaülést, amelyen megválasztják a kezdeményező bizottságot, amely felhatalmazást kap arra, hogy a Székelyföld autonómiastatútumát állampolgári kezdeményezésként a parlament elé terjessze. Eddig 34 önkormányzat fogadott el az autonómia-referendum kiírására vonatkozó határozatot, és további települések is napirendre tűzték. Rendkívül fontos, hogy a népszavazáson kifejezett közösségi akaratnak, a 220 ezer szavazatnak érvényt akarnak szerezni az önkormányzatok is. /Bíró Blanka: A parlament elé terjesztik az autonómiaügyet. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./

Kiáltványt juttattak el Sólyom László államfőnek április 5-én Budapesten a Hősök terére szervezett civil demonstráció résztvevő. A Hősök tere megtelt a tüntetőkkel. A kiáltványt motorosok vitték el a Sándor-palotához, akik visszatérésükkor annyit mondtak, hogy a köztársasági elnök megbízottja átvette a dokumentumot. A Civil Összefogás Fórum által meghirdetett tüntetésen még ezt megelőzően felolvasták a kiáltványt, amelyben az előrehozott választásokat, a közélet tisztaságának helyreállítását, a közbiztonság megteremtését, a nemzeti jelképek tiszteletben tartását, a családok és a gyermeknevelés kiemelt megbecsülését, a magyar föld és otthonok védelmét követelik. A szónokok szerint meg kell akadályozni, hogy április 14-én Bajnai Gordon személyében megválasszák Magyarország új miniszterelnökét, és számon kell tőle kérni, Gyurcsány Ferenccel együtt, az ország tönkretételét. Makovecz Imre, az egyik főszervező azt mondta a jelenlévőknek, hogy ha nem lesz hatása a mostani demonstrációnak, akkor újabb megmozdulást szerveznek, hogy kiköveteljék az előrehozott választást. /Több tízezren a Hősök terén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 6./

Az osztrák OMV eladta a MOL-ban lévő teljes, 21,2 százalékos részesedését a negyedik legnagyobb orosz olajcégnek, a Szurgutnyeftyegasnak. Az eladás oka, valamint az orosz felvásárló célja még kérdéses. Az orosz Szurgutnyeftyegas magasan az ár fölött, részvényenként 19 ezer forintért vette meg a múlt héten a Mol-pakettet, miközben a papír pénteki záró értéke 10 ezer forint alatt volt. A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság közleményében az áll, hogy a felvásárlás tényéről a sajtóból értesültek, az OMV és a Szurgutnyeftyegas között létrejött tranzakció a velük való egyeztetés nélkül jött létre. Az osztrák OMV 2000 októberében jelentette be, részesedést szerzett a MOL-ban. 2004 októberében már 10 százalékos részesedése volt, amit 2007 júniusában 18,6 százalékra, később pedig 20 százalék fölé növelt. Azonban a MOL már a kezdetekkor sem kért az osztrákokból, független társaságként képzelte el magát. Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója szerint a tranzakció rengeteg furcsaságot tartalmaz, az oroszok minden előzetes tárgyalás nélkül úgy fizettek ki például 1,4 milliárd eurót – a tőzsdei ár dupláját – a pakettért, hogy előtte be se mentek a MOL adatszobájába, hogy megvizsgálják a társaság számait. Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke szerint a magyar kormánynak tudnia kellett az ügyletről. Úgy fogalmazott, hogy „Magyarország vagy béna kacsa, vagy Oroszország ügynöke”. A magyar kormány azt állította, hogy az orosz partnerével folytatott tárgyalások során soha nem került szóba a Mol-ban történő tulajdonszerzés. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Az oroszok már a spájzban vannak. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

Április 4-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében rendezte meg évi közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE). Először szakmai fórumot tartottak, azt követte a közgyűlés, végül ünnepélyes keretek között kiosztottak tizenhárom EMKE-díjat mindazon személyek között, akik különböző területeken kifejtett munkájukkal, művészeti pályafutásukkal Erdély-szerte jelentősen hozzájárultak a hazai magyar kulturális élet gazdagításához. A szakmai fórum keretében vetítették Páskándiné Sebők Anna és a Tofilm Stúdió Memento 1959 című tizenkilenc perces kisfilmjét, amely Sógor Csaba EP-képviselő felkérésére készült a Bolyai Egyetem felszámolásáról. Tavaly megalakult a Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztal, amely konkrét feladatokat fogalmazott meg erre az évre: információs rendszer kialakítását helyi kulturális honlapok alapján, eseménynaptár elkészítését, kutatómunkát, képzés- szervezést, közös fesztiválok lebonyolítását. Elnöki beszámolójában Dáné Tibor Kálmán, többek között, kiemelte a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus által nyújtott segítséget, amely a 71 társszervezettel és 17 fiókszervezettel rendelkező EMKÉ-t védőszárnyai alá fogadta. /Ördög I. Béla: Évi számadás kulturális értékeinkről az EMKE-nél. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

Nyelvi jogok: nemzetközi példák – romániai helyzet címmel szervezett előadást április 3-án az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) Kolozsváron. Az előadássorozat első részeként ez alkalommal Bakk Miklós politológus és Máté András RMDSZ-es parlamenti képviselő értekezett a témáról. Bakk Miklós áttekintette a nyelvi jogok témakörének múltját. Utalt arra, hogy Finnországban, ahol a svédek a lakosság 5,5%-át alkotják, a kétnyelvűség érvényesítésével anyanyelvük teljes egyenjogúságát élvezik azokban a helységekben, ahol számarányuk eléri a 8%-ot, illetve meghaladja a 3000-et. Máté András emlékeztetett, a jogszabály az anyanyelv használatát előírja a 20%-ot meghaladó településeken, de az önkormányzatok jóindulatától függően a 20%-nál kevesebb létszámú kisebbségi lakóközösségek is részesülhetnek ebben a jogban. /Ö. I. B. : Előadássorozat az anyanyelvi jogokról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

A sajtó szerepéről szervezett konferenciát a Project on Ethnic Relations, témája: az intolerancia veszélye a sajtóban és a szólásszabadság. Ciprian Stoianovici, a Romániai Újságírók Egyesületének alelnöke szerint nem a sajtónak van szüksége szólásszabadságra, hanem magának a társadalomnak. Egy intoleráns társadalomban élünk, távolról kell megváltoztatni a dolgokat – mondta. „A sajtó azért nem annyira hülye – reagált Eckstein-Kovács Péter kisebbségi ügyekért felelős elnöki tanácsadó, aki szerint a gyűlöletbeszédet büntetni kell. „Válság van, változott az emberek szemlélete. Az pedig, hogy állandóan segítséget kérjünk, nem tartható” – mondta Eckstein. A Diszkrimináció-ellenes Tanács elnöke, Asztalos Csaba szerint a médiát meg kell büntetni, ha hátrányos megkülönböztetéssel él, a sajtónak pedig nevelnie kell a társadalmat. /Mihály László: Ki nevel a végén? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

Székedi Ferenc az Új Magyar Szó március 31-én megjelent A csatlakozás című cikkében felrótta, hogy Ambrus Attila jegyzetében nem foglalt állást a Magyar Újságírók Románia Egyesületének (MÚRE) elnökeként egy sajtóetikai ügyben. Ambrus Attila szabadkozott, megmagyarázta: etikai kérdésekre azért nem tért ki, mert arra csak a MÚRE Becsületbírósága illetékes, ezért felhívta a Becsületbíróság figyelmét György Attila Liberálisok /Hargita Népe, márc. 4./ című cikkére. Ambrus Attila szerint „a Hargita Népe főszerkesztőjének, Kozán Istvánnak nem elhatárolódnia kell György Attila írásától, hanem el kellett volna utasítania a cikk megjelentetését. (És ez nem cenzúra, hanem szükséges öncenzúra.)” Ambrus Attila javasolta, hogy az április 17-én Tatrangon tartott MÚRE-tanácskozás témái közt szerepeljen a gyűlöletbeszéd elfojtásának lehetősége a romániai magyar sajtóban. /Ambrus Attila: Az ügyész ítélete. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./ Előzmény: Ambrus Attila: A szólás szabadossága. = Új Magyar Szó, márc. 25.

Akadályozni próbálja a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) vezetősége az anyanyelvű szakképzés támogatására létrejött civil szervezet kezdeményezéseit – állította Ádám Valérián, az egyesület titkára. Azzal vádolta az egyetem vezetőségét, illetve a diákszövetséget, hogy plakátjaikat leszedették, a rendezvényen részt vevő hallgatókat pedig rendszeresen megfélemlítették. A nemrég bejegyzett Romániai Magyar Orvos és Gyógyszerész Képzésért Egyesület (RMOGYKE) ezúttal is a történelmi magyar egyházakhoz folyamodott teremért. A MOGYE vezetősége nem hajlandó támogatni kezdeményezésüket. Ádám Valériánt az egyetem titkárságáról értesítették, hogy azonnal távolítsa el a RMOGYKE plakátjait. A RMOGYKE kilenc alkalommal 39 oktatót készül vendégül látni Magyarország valamennyi orvosi és gyógyszerészeti egyeteméről. Az első tudományos ülésszakot csak Marosvásárhelyen hirdették meg, de a következőkre már a kolozsvári és nagyváradi egyetem magyar diákságát is megpróbálták értesíteni. A diákszervező szerint lényeges, hogy a magyar diákok anyanyelvű gyakorlati oktatásban részesüljenek. „Óriási hátrányt jelent az elméletet magyarul, a gyakorlatot románul tanulni. Az ember valósággal bedilizik ettől” – állítja a végzős diák. Nagy Örs rektor-helyettes révén a MOGYE vezetősége elhatárolta magát a rendezvénysorozattól. „Nem rossz, amit szerveznek, de az egyetemnek semmi köze sem a kurzushoz, sem azokhoz, akik szervezik, vagy részt vesznek rajta. A MOGYE nem RMOGYKE, a diákokat meg nem továbbképezni, hanem tanítani kell” – szögezte le az intézmény élén álló professzor. Nagy Örs nevetségesnek tartja az olyan kijelentéseket, miszerint a tanárhiány Marosvásárhelyen veszélybe sodorná a magyar nyelvű oktatás akkreditálását. /Szucher Ervin: Vádolják a marosvásárhelyi orvosi egyetem vezetőségét. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./

A sepsiszentgyörgyi megyei könyvtár igazgatói tisztségének elnyerésére kiírt versenyvizsga érvénytelenítését kéri Dan Tanasa, az állam visszaéléseivel szemben védelmező egyesület (FACIAS) elnöke. Amint arról beszámoltunk, a brassói táblabíróság visszautasította Tamás Sándor fellebbezését, és megerősítette a Diszkriminációellenes Tanács korábbi döntését, miszerint a megyei tanácselnök diszkriminált, amikor a magyar nyelv ismeretét is kérte a könyvtár-igazgatói tisztségre pályázóktól. A tavaly szeptemberben tartott versenyvizsgán csak magyarok pályáztak a tisztség betöltésére, és azt Szonda Szabolcs nyerte meg. Codrin Munteanu prefektus elmondta, megvizsgálják az ügyet. A „hivatásos feljelentő” – aki az utóbbi hónapokban tucatnyi, többnyire magyarellenes feljelentést küldött a hivatalos szervekhez – ugyanakkor azzal a kéréssel fordult az ügyészséghez, vizsgálják meg György Ervin jelenlegi alprefektus, korábbi kormánymegbízott tevékenységét, akit csalással vagy hivatali hanyagsággal gyanúsít. /Bíró Blanka: Akcióba lendült a „hivatásos feljelentő”. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./

A Moldovai Köztársaságban a hatalmon lévő kommunisták 50 százalékos eredménnyel abszolút többséget szereztek az április 5-én tartott parlamenti választásokon, a szavazatok 95 százalékának összeszámlálása alapján. A kommunistáknak 61 vagy 62 képviselői helyük lesz a 101 tagú parlamentben. Ennyi képviselővel elérik a 60 százalékos többséget, amellyel meg tudják majd választani az új államfőt az április 8-a és június 8-a között tartandó választáson. /A kommunisták nyertek Moldovában. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 6./

Április 5-én, virágvasárnap alkalmából a nagykárolyi Károli Gáspár református templomban Tőkés László királyhágómelléki püspök hirdetett igét. A püspök hangsúlyozta: létkérdés, hogy milyen alapokra építjük a közös Európát. Tőkés szerint ennek egyedüli szilárd talapzatot csakis a keresztény értékrend adhat. Aggasztó jelenségnek értékelte az EU-parlamentben kialakult keresztényellenes hangulatot, melynek következményeként az unió alkotmányából is kiszorult a keresztény értékrend. /Babos Krisztina: Keresztény alapokra Európát! = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 6./

A szórványok egyesítéséről tartott április 3–4. között tudományos konferenciát Kolozsváron a Szórvány Tanács. A Híd-Európáért Nemzetiségi Civil Egyeztető Fórum kezdeményezésére a szervezők a szórványkérdés elismert szakértőit hívták meg, akik a különböző régiók szórvány-közösségeinek gondjait vázolták. Az előadásokból egyértelműen kiderült: nincs egységes megoldás a szórványosodás lassítására, minden régióra önálló megoldást kell kidolgozni. A konferencia első köszöntőjét Adamov Dávid, a Híd-ENCEF elnöke tartotta. Kifejtette: a fórum nemcsak a határon túli magyarságnak egyfajta ernyőszervezete szeretne lenni, hanem össze kívánja fogni a magyarországi nemzetiségeket is. A rendezvényen köszöntő beszédet mondott Szilágyi Mátyás, kolozsvári főkonzul, Tőkés László független EP-képviselő, valamint Csillag Levente, a Moldvai Csángó Magyar Szövetség alelnöke. A konferencián előadások hangzottak el a szórványról, majd a szórványok egyesítésének témáját tárgyalták meg. Vetési László, a Diaszpóra Alapítvány, illetve a KMKF Szórványtanács elnöke a Kárpát-medencében szórványban élő magyarokról tartott előadást. Úgy vélekedett: a romániai magyarság helyzete összetett, ugyanis a szórványban élő közel félmillió magyarhoz hozzátevődik a kettős identitású moldvai csángó magyarság. A legnagyobb problémát a hátrányos nyelvi, oktatási helyzetben látja. Pozsony Ferenc az oktatási probléma mellett a gazdaságit is kiemelte. Szerinte a gazdasági elit megerősítése a megoldás. A szórványban élő fiatal családokat kellene támogatni, lehetőséget adni, hogy itthon, magyarként legyenek sikeresek. Márton Attila, lészpedi tanító a csángók ifjúságpolitikai irányvonalairól tartott előadást. Azon csángók többsége, aki tanult és sikeres lett, nem ment haza. Mostanában azonban jövőt és lehetőséget látnak abban, hogy hazatelepedjenek. Délvidéken az a probléma, hogy kevesen tanulnak a fiatalok közül – tájékoztatott Dulka Andor, a Délvidéki Szórvány Alapítvány kurátora. A szórványgondozás fő feladata az anyanyelven való tanulásra buzdítás. Távoli cél egy olyan oktatási központ létrehozása, ahol az óvodától az érettségiig erőszak és félelem nélkül tanulhatnak a magyar gyermekek. Lakatos András, oktatási főosztályvezető az RMDSZ eddigi megvalósításait és beindított projekteket ismertette. A Szórvány Alapítvány gyakorlati tevékenységeiről Toró Tibor, a temesvári Szórvány Alapítvány munkatársa szólt. Az alapítvány három fő feladata a programtervezés, a kutatás és a könyvkiadás. Vetési László vezetésével a civil önszerveződés elősegítését tárgyalták a szórvány ifjúság körében. A konferencia Páskándiné Sebők Anna Mementó 1959 című dokumentumfilmjének vetítésével zárult. /Jakab Judit: Konferencia a szórványok egyesítéséről. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

Elfogadta Meleg Vilmos társulatvezető lemondását Lucian Silaghi, a nagyváradi színház igazgatója. A Szigligeti Társulat vezetője még egy hónapig tölti be a tisztséget, de ez idő alatt együtt kell működnie Dimény Levente színművésszel, akit a társulat szeretne vezetőnek. Silaghi szerint a művészeti vezetői tisztségre május elejére írnak ki versenyvizsgát. A Szigligeti Társulat művészei nemrég huszonhét aláírást gyűjtöttek össze, és beadványt nyújtottak be az igazgatóhoz, illetve az intézményt működtető Bihar Megyei Tanácshoz, Meleg Vilmos távozását kérve. Meleg Vilmos csak a posztjáról mond le, nem távozik a társulattól, új állást viszont nem hirdethetnek meg. /Nagy Orsolya: Szigligeti: lemondott Meleg Vilmos. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./

Közel háromszáz ifjú Temes megyei és erdélyi énekművész vett részt az Éneklő ifjúság Kodály Zoltán szellemében mottóval a Romániai Magyar Dalosszövetség és az EMKE szervezte második gyermekkari találkozón, amelyet április 3-án, szombaton tartottak meg Temesváron, a Milleniumi római katolikus templomban. A gyermekkari találkozón első alkalommal részt vettek a Temes megyei magyar iskolák is. Tóth Guttman Emese, a Romániai Magyar Dalosszövetség elnöke, a rendezvény főszervezője elmondta: az első gyermekkari találkozót tavaly áprilisban Kolozsváron szervezték meg, idén Temesvárra jöttek, jövőre Kézdivásárhely lesz vándortalálkozó helyszíne. /Pataki Zoltán: Éneklő ifjúság gyermekkari találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 6./

Halász Ferenc Temes megyei helyettes főtanfelügyelő és Virginás Tar Judit iskolaigazgató jelenlétében dr. Zakar Péter történész, a Csongrád megyei önkormányzat alelnöke nyitotta meg az elmúlt hét végén a temesvári Bartók Béla Líceumban a Lengyel-magyar történelmi párhuzamok című kiállítást. 15 lengyel és magyar nyelvű tablóból áll a kiállítási anyag. Dr. Zakar Péter történész, az 1848/49-es időszaknak és az újkori egyháztörténetnek neves szakértője rendhagyó történelemórát tartott a két nép évezredes múltra visszatekintő kapcsolatának alakulásáról. /Pataki Zoltán: Lengyel–magyar történelmi párhuzamok. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 6./

A vártnál nagyobb volt az érdeklődés a Hagyományos Termékek Vására iránt, a csíkszeredai Szabadság téren a hét végén rendezett, eladással egybekötött kiállításon több mint 60 termelő, illetve kisiparos mutatta be termékeit. Székelyföld minden pontjáról érkeztek vásárosok a portékáikkal, de nem volt hiány vásárlókban sem. Legnagyobb népszerűségnek a hagyományos élelmiszerek örvendtek, a kisipari termékek közül a gyapjúkészítmények vitték el a pálmát, de azért vásárolgattak az emberek faragványokat, kovácsoltvas dísztárgyakat vagy cserzett báránybőrből készült szőnyegeket, terítőket. /Hompoth Loránd: Újjáélesztett hagyomány. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 6./