Április 11-én, a költészet napján a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata József Attila-estet tűzött műsorára Boér Ferenc színművész előadásában, Én, József Attila, itt vagyok címmel. Boér Ferenc színművész, a magyar líra avatott tolmácsolója 2005-ben, József Attila születésének századik évfordulójára sorolta egy pódiumműsorba a már korábban is szavalt verseket, szövegeket. Az Erdélyben és az anyaországban turnéztatott produkció osztatlan elismerést vívott ki. /Kiss Éva Evelyn irodalmi titkár: Én, József Attila, itt vagyok – Boér Ferenc előadásában. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 11./

Bardocz Sándor, a Kolozsvári Televízió nemzetiségi szerkesztősége magyar adásának főszerkesztője elmondta, létrejött a napi 12 órában sugárzó kolozsvári stúdió. Műholdas frekvenciáról közvetítenek, 3 óra a saját produkció, a fennmaradó időt dokumentumfilmek, ismétlések stb. töltik ki. Magyar nyelven hétfőn és csütörtökön 16–18 óra között van nemzetiségi adás, ebből hétfőn 16–17 óra között magyar nyelvű híradót és más műsorokat láthat a közönség, de szombaton és vasárnap reggel is lesz egyórás magyar adás 9 és 10 óra között. A stúdió működése nem érinti a közszolgálati tévéadók által sugárzott adásokat, ezeken változatlanul megmaradnak a magyar nyelvű adások. Így – pénteket leszámítva – minden napra jut kolozsvári magyar nyelvű műsor a tévénézőknek. /Kolozsvári magyar adás – szinte minden nap. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

Több éves hagyományhoz hűen, idén húsvétra újra megjelent Kalotaszentkirály Község Híradója. A kétnyelvű kiadványban ismertetik a községnek az idei, infrastruktúrát érintő terveit. Berde Szilárd magyarókereki lelkipásztor és Stelian Rus ortodox pap húsvéti üzenetüket tolmácsolják. A lapban szó esik az Ady Endre Iskola tevékenységéről is. /N. -H. D. : Kalotaszentkirály. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

Szabó Vilmos festőművész életműve, alkotói pályája, váratlanul jött halálával lezárult. A Lakitelki Nemzetközi Alkotótáborban munkálkodva szólította magához Teremtője. Szabó Vilmos /sz. Sáromberke, 1942. szept. 15./ művészetének forrása a rácsodálkozása képességének eredendősége, írta róla barátja, Székely Géza. Szabó Vilmos alapította meg az Ipp-art művészeti csoportosulást, tanárként nemzedékeket oktatott a művészi alkotásról, és a művészeti neveléssel kapcsolatos nézeteit a különböző szaklapokban és folyóiratokban fejtette ki. Tevékeny tagja volt nemcsak a Romániai Képzőművészek Országos Szövetségének, de a Barabás Miklós Céhnek és az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesületének is. /Székely Géza: Ama nemes harcot megharcoltam... = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

A gyulafehérvári egyházmegye ezeréves fennállását ünnepelték a kézdi-orbai esperesi kerület vallástanárai és a diákok. Április 4-én a kézdivásárhelyi Szentháromság templomban gyűltek össze. Az ünnepséget megelőzően kiírtak egy pályázatot a felsőháromszéki diákok számára, hogy rajzban, kézimunkában jelenítsék meg azt, ami számukra a legreprezentatívabb a millenniumi év kapcsán Az alkotásokból született kiállítást sokan megnézték. A középiskolások az egyházmegye történelméből tartottak vetélkedőt. A Nagy Mózes Elméleti Líceumban (az egykori kantai Státus Főgimnáziumban) Bejan András, a líceum emlékezett az iskolaalapító Nagy Mózes halálának 300. évfordulójára. Dezső Kinga, a vallástanárok kerületi felelőse elmondta, a cél az volt, hogy a résztvevők jobban megismerjék az egyházmegye történetét. /Dénes Gabriella: Millenáris emlékezés Kézdi-Orbai széken. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 12./

A parlament két házának együttes ülésén Traian Basescu államfő bejelentette: azt kérte a kormánytól, hogy sürgősen módosítsa az állampolgárságra vonatkozó törvényt, olyan irányban, hogy Moldova azon állampolgárai, akik akaratuk ellenére veszítették el román állampolgárságukat, „visszatérhessenek az európai népek nagy családjába, hogy Moldova Köztársaság ne lehessen többé elszigetelve”. „Folytatni fogjuk azt a gyakorlatot, hogy megkülönböztetés nélkül biztosítjuk a lehetőséget azon Moldova köztársaságbeli fiatalok számára, akik Romániában szeretnének tanulni – jelentette ki Traian Basescu. „Kötelességünk, hogy ne hagyjuk elveszni azokat, akik a mi nyelvünket beszélik” – szögezte le az elnök, majd hozzátette: Románia nem tart igényt a tőle elvett területekre, nem akarja megváltoztatni a határokat. /Basescu román állampolgárságot ígért a Moldovánan élőknek. = Erdély. Ma, ápr. 14./

Idén ünneplik a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye alapításának ezer éves jubileumát. Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek hangsúlyozta, Szent István királyunk tíz egyházmegyét alapított, közülük kilencet városról, a tizediket Erdélyről nevezte el. A gyulafehérvári székesegyház mozgalmas története során az alapító okiratok elvesztek. Utoljára 1277-ben égették fel, amikor a levéltár elpusztult, az alapítás évét viszont rekonstruálni lehetett a szomszédos egyházmegyék irattárai alapján. Így derült ki, hogy Szent István király az Erdélyi Egyházmegyét, Gyulafehérvár székhellyel 1009-ben alapította. Az emlékünnep egy évig tart, tavaly Csíksomlyón, szeptember 12-én volt a megnyitó, és idén, 2009. szeptember 29-én, Szent Mihály napján – aki a székesegyháznak is, az egyházmegyének is a védőszentje – lesz a csúcsrendezvény, egyben az emlékév záró ünnepsége. A millenniumi ünnepségre meghívták a Szentatyát is, aki nem tud eljönni minden egyházmegye alapítási évfordulójára, de mindig küld egy apostoli delegátust, pápai követet. A millenniumi bizottság élén Tamás József segédpüspök áll, aki Csíksomlyón székel, onnan irányítják a rendezvényeket. Minden plébánia szervez legalább egy millenniumi ünnepséget, ami általában a búcsúünnepük. Ugyanakkor a plébániákon vándorkiállításokat szerveznek az egyházmegye történetéről. Az év folyamán minden plébánia egyszer zarándoklatot szervez a gyulafehérvári székesegyházhoz. Vissza kell tekintenünk az elmúlt ezer évre, hangsúlyozta az érsek, a múltat át kell mentenünk a jövőbe. /Balta János: Ezer éves az erdélyi főegyházmegye. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 14./

Az Európai Uniónak ki kell vizsgálnia, ki a felelős az utóbbi napokban történt moldovai megtorlásokért – mondta Traian Basescu államfő április 14-én a parlament előtt tartott beszédében. Basescu rámutatott, nem akart azonnal reagálni a Chisinau által felhozott vádakra. Mint fogalmazott, a végtelenségig sem lehet hallgatni, ezért „a Moldova Köztársaságban történt megtorlások, az alapvető emberi jogok és szólásszabadság semmibe vétele, újságírók kitoloncolása, valamint a román állam ellen felhozott vádaskodások” arra kötelezték, hogy az európai szervekhez forduljon. Véleménye szerint a moldovai államfő kijelentései, miszerint Románia felelős az ottani helyzetért, hatalmas kérdőjeleket vet fel, ugyanis nem Románia tehet arról, hogy Chisinau a kommunizmus irányába lépett vissza. Basescu figyelmeztette Chisinaut, nemzetközi bíróság elé juttatja mindazokat, akik nem engedik a letartóztatott román állampolgárok közelébe a román konzulátus képviselőit. – Több mint 300 embert vettek őrizetbe a moldovai belügyminisztérium adatai szerint. A tüntetések egyelőre az eredménnyel jártak, hogy a központi választási bizottság újraszámolja a parlamenti választásokon leadott szavazatokat. /Mihály László: EU-s vizsgálatot kér Basescu. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

A Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Bizottsággal kötött megállapodás négy feltételt szab meg Románia számára: a költségvetési jövedelmek és költségek kiigazítását, az egységes bérezési törvények kidolgozását, az adóügyi felelősséget és a nyugdíjrendszer reformját, mondta Emil Boc kormányfő. Románia két éves stand-by szerződésben állapodott meg a Nemzetközi Valutaalappal, melynek keretében 12,95 milliárd eurót kap az intézménytől. A külföldi finanszírozási csomag összértéke 19,95 milliárd euróra rúg. /IMF-hitel. Négy feltételt szabtak Romániának. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 15./

Traian Basescu államfő nyilatkozott a négy tanügyi szakszervezettel és Ecaterina Andronescu miniszter asszonnyal folytatott megbeszélésről. „Kellemes meglepetés volt a tanügyi szakszervezetek által tanúsított felelősségtudat, amellyel az oktatási reform kérdését taglalták” – fogalmazott az államfő. A négy tanügyi szakszervezet vezetői nem osztották az államfő optimizmusát, s elégedetlenségüknek adtak hangot. /Basescu: reformra van szükség az oktatásban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./

Etnikai tisztogatásnak minősíti a marosvásárhelyi Aquaserv vízszolgáltató vállalatnál történteket Benedek István helyi RMDSZ-elnök. A marosvásárhelyi tanácsos szerint azáltal, hogy az új igazgatótanácsban egyetlen magyar nemzetiségű személy sincs, a magyar kisebbség elleni akciónak tekinthető az igazgatótanács cseréje. Benedek István attól tart, hogy a „tisztogatás” a munkaközösségen belül is folytatódik majd, ezért tárgyalásokat kíván folyatatni azokkal, akik elkövették a „törvénytelen lépéseket”. Virág György, Törzsök Sándor és Szakács János, az Aquaserv igazgatótanácsának leváltott tagjai kifejtették: törvénytelen volt a leváltásuk. /Etnikai tisztogatás az Aquaservnél. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 15./

Húsz év telt el, hogy az erdélyi magyarság az elnyomottságából, azaz kollektív és egyéni, szociális és művelődési, polgári lefokozottságából elindult. Az erdélyi magyarság saját társadalomépítés vágya az elvesztett pozíciók visszaszerzésében jelentkezett, az iskolák önállósítása, állami magyar egyetem restaurálása, nyelvhasználati jogok, új etnikumközi viszonyok körvonalazódtak 1990 januárja folyamán, szervezkedett az elit. Azonban a kisebbség nyakán élősködő represszív szervek csírájában kívánták elfojtani ezt a küzdelmet, hirtelen polgárháborús helyzetet kreáltak, melyben minden megtorpant, és jó fél évtizedre megbénította nemhogy a megoldáskeresést, de még az interetnikai párbeszédet is. A marosvásárhelyi pogrom, a képtelenebbnél képtelenebb antidemokratikus törvények (lásd az 1995-ös tanügyi törvényt, az egyházak és fontos társadalmi kategóriák kimaradását a visszaszolgáltatási folyamatokból, a féktelen nemzeti uszítás állami szítását, a Har–Kov-jelentéseket, a repressziós gyakorlatot törvénybe iktató jogszabályokat stb.) olyan kényszerpályára lökték az érdekvédelmi szövetséget, az RMDSZ-t, melyen az később csak úgy válthatta meg belépőjegyét a közéletbe, ha lemondott minden állampótló funkcióról. Ebben az alkuban, melyben a többségi pártok teljes nemzeti egységben szabták meg a befogadás feltételét, az RMDSZ és vele egy egész kisebbségi nemzeti közösség, a magyarság a szerény eredmények fejében aránytalanul nagy áldozatot hozott. Ettől kezdve szigorúan pártszerűen kellett viselkednie. A politikai pluralizmus egyik szereplőjeként bevették a játékba, de ennek fejében kollektív nemzeti érdekképviseletként nem volt szabad fellépnie, s csak korlátozott érdekvédelmet láthatott el. Az EU-ba történő belépés és a kisebbség hozzá fűződő illúzióinak szétfoszlása után a magyar kisebbségi elit szükségszerűen vitte kenyértörésre belső vitáit. A belső magyar politikai pluralizmus végül érvényesült, és mára legitim pártja van a magyar ellenzéknek is. A következő lépésnek egy RMDSZ–MPP által alapított erdélyi magyar kisparlamentnek kell lennie. Szükséges a közös fórum. /B. Kovács András: Húsz év (A romániai magyarság útja 1990 és 2009 között). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 15./

2009. január 24-én a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium vezetősége, tanári kara és szülői bizottsága nevében Elek Imre igazgató intézett nyílt levelet a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökéhez, az általa vezetett gimnázium sorsa, illetve a Református Egyház visszaszerzett iskolai ingatlanai jogos birtokbavételének intézése tárgyában. Ugyanebben az ügyben a Kölcsey Főgimnázium tanári közössége március 9-én nyilatkozatot tett közzé. Az iskolai szülőbizottság is Tőkés László püspökhöz fordult az iskolaügy általuk helyesnek tartott rendezése tárgyában. Mindezekre válaszolt Tőkés László, előrebocsátva, hogy április 15-én újabb egyeztetés lesz az RMDSZ és a református egyház vezetőinek, valamint az iskolaügyben közvetlenül érintett felek képviselőinek részvételével Szatmárnémetiben. Tőkés László kifejtette, hogy az egyház több évtizedes jogfosztás után, 2004-ben visszaszerezte önkényesen elkobzott szatmárnémeti iskolaépületeit, és ezáltal megnyílt az út a több évszázados református felekezeti oktatás – részleges – helyreállítása előtt. Nem helyénvaló, hogy a saját iskolaépületek iránti jogos igényt rossz színben próbálják feltüntetni. Vissza kell utasítani azt, hogy az egyházat megvádolják az iskolai épületvita ügyében, és megkérdőjelezzék a román kommunista rezsim által elorozott iskolájához való jogát. /Tőkés László válasza iskolaügyben. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 15./

Még tizennyolc napra elegendő a Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ fenntartására kiutalt költségvetés. Az intézményvezetők sajtótájékoztatón adtak hangot elégedetlenségüknek. Míg tavaly 200 000 lej volt a Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ fenntartási költsége, idén erre 55 000 lejt szavazott meg az önkormányzat. /Balázs Katalin: A kultúra gerincét törik. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 15./

Vida Gábor író mondta el véleményét a romániai felsőoktatási rendszerről Gyalázatos az a rendszer, ahol diplomát szerezni pénz kérdése /Szabadság, márc. 21./ címmel. Erre reagált Papp Z. Attila szociológus, az MTA Kisebbségkutató Intézetének tudományos munkatársa. Sok mindenben egyetért Vida Gáborral egyetemi látlelet ügyben, de Papp Z. Attila szerint ez kihívás, amelyet kezelni kell. A mai felsőoktatás eltömegesedett, ez új kihívást jelent. Az oktatási rendszerek az egyik legnehezebben reformálható társadalmi entitások. Nagyon fontos, hogy minél több felsőoktatási intézménnyel kapcsolatos döntési kompetencia helyi szintre kerüljön. Papp Z. Attila nem értek egyet Vidával azzal, amit az interjú címében is szerepel, miszerint „gyalázatos az a rendszer, amelyben diplomát szerezni pénz kérdése”. Ugyanis soha nem létezett olyan rendszer, amelyben diplomát szerezni ingyen lehetett volna. Az oktatókat, a képzést az állam kifizette, a hallgatónak pedig saját egzisztenciájukat biztosítaniuk kellett. Nem biztos, hogy az ingyenes képzés növeli a minőséget. A jelenlegi román felsőoktatási rendszer nem sokban különbözik más közép-európai rendszerektől, 1989 óta a felsőoktatásban tanulók száma mintegy megötszöröződött. Nem megoldott az eltérő igényű hallgatók kezelésére. A hangsúlyt elsősorban olyan kompetenciákra, készségekre kell helyezni, amelyeket a későbbiekben minél hosszabb ideig gyümölcsöztetni lehet. Papp Z. Attila /sz. Gyergyószentmiklós, 1969/ 1996-ban végzett a Temesvári Nyugati Egyetem szociológia szakán, majd 2006-ban a budapesti ELTE-n védte meg doktori disszertációját. Budapesten él, az MTA Kisebbségkutató Intézet munkatársa, a Regio című folyóirat szerkesztője, több önálló kötet, és több mint 80 tanulmány szerzője magyar, angol és román nyelveken. /Ferencz Zsolt: A mai felsőoktatásnak az a célja, hogy mindenki találja meg benne a helyét” Beszélgetés Papp Z. Attila szociológussal, az MTA Kisebbségkutató Intézetének tudományos munkatársával. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./

Majdnem minden negyedik háromszéki pedagógus naponta ingázik városról falura, illetve fordítva. A 869 ingázó többsége falun tanít, de olyan eset is van, például Bodokon, hogy az odavaló pedagógus Sepsiszentgyörgyre jár naponta, a megyeközponti pedig Bodokra kocsikázik minden reggel. Délben kettőkor pedig sem itt, sem ott nincs ingázó a tanáriban, órák után mindenki indul haza – sérelmezi a megyei főtanfelügyelő, aki szerint az önkormányzatoknak kellene marasztalnia a tanítókat, tanárokat azzal, hogy többek között szolgálati lakást ajánlanak fel számukra. Közben az is előfordul, hogy az önkormányzat hónapokig nem fizeti ki az utazási költségeket. /(fekete): Buszon a tantestület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 15./

Április 14-től Sepsiszentgyörgyön is sugároz a Székely TV. Hamarosan saját gyártású műsorokat, filmeket, sorozatokat, interaktív műsorokat is láthatnak a megyeszékhely lakói. Gyurka Lóránt, az új helyi tévé marketingigazgatója elmondta: reggel 8 és este 12 óra között magyar és román nyelvű helyi műsort és különböző stúdiók átvett anyagait sugározzák majd. Ehhez csatlakozik majd a júniusban induló Kolozsvár TV is. Az STV a 90-es évek közepén indult, de 2003-as megszűnése után egy ideig nem volt helyi tévé. 2004-ben M3 TV néven indult be újra a sugárzás, de ez a vállalkozás sem bizonyult életképesnek, ezért a 2006-os vezetőcserét követően Aktív TV-re változtatta nevét, majd tavaly a helyhatósági választási kampány közepén az egész tévéstáb testületileg „szabadságra” ment, és azóta elsötétült a képernyő. /Kovács Zsolt: Beindult a szentgyörgyi Székely TV. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

Hargita megye és tizenhárom megyei település címertervét és a hozzá tartozó dokumentációt nyújtja be ma Borboly Csaba tanácselnök az Országos Heraldikai Bizottság kolozsvári kirendeltségéhez. A megyei tanács Szekeres Attila sepsiszentgyörgyi heraldikus véleményét kérte ki a címertervek elkészítéséhez. Amennyiben a címertervek Kolozsváron kedvező elbírálást kapnak, az Országos Heraldikai Bizottság bukaresti székhelyére kerülnek, ahonnan továbbküldik a belügyminisztériumhoz. Ezt követően határozattervezetként a kormány elé terjesztik, és ha utóbbi megszavazza, akkor a Hivatalos Közlönyben való közzé tétele után lehet majd használni a címereket. /Horváth István: Címertervek Hargitának. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

A budapesti Polgárok Házában bemutatták a Trianon Kutatóintézet Trianoni Szemle nevű új folyóiratát. Az intézet a tíz éve működő Trianon Társasággal közös fóruma lesz a Trianon-témakörnek. A bemutatkozó ülésen mint meghívott jelen volt Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Lakitelek Alapítvány elnöke, valamint a folyóirat létrehozói: Raffay Ernő professzor és Szidiropulosz Archimedes görög származású, Magyarországon élő történész, továbbá Kiss Dénes, a Trianon Társaság elnöke. A kutatóintézet – mint mondták – akadémiai szinten igyekszik alátámasztani a társaság mozgalmát. Elhangzott, hogy első lépésként a történelem tankönyvek revíziója lenne a legfontosabb, igaz történelmet kell adni a fiatalság kezébe. (kgyz): Új folyóirat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 15./

Húsvéti ünnepi szentmisét mutatott be magyar nyelven április 12-én, vasárnap a csángóföldi Pusztinán Berszán Lajos katolikus plébános. A Szent István-templomban tartott ünnepi eseményen részt vett Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet is, aki Berszán atyával együtt a szertartás után beszélgetést folytatott a pusztinai plébánossal. Berszán Lajos maga is foglalkozik gyimesi és moldvai csángó gyermekekkel, akik az általa vezetett gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Líceumban tanulnak. Pusztinán tavaly májusban már tartottak magyar nyelvű misét, a pusztinai plébános akkor azoknak a tiszteletére engedélyezte azt, akik Bákóban részt vettek a Teleki László Alapítvány által rendezett, Veszélyeztetett örökség – veszélyeztetett kultúrák című kétnapos nemzetközi tudományos konferencián. Két héttel később az ugyancsak moldvai Magyarfaluban mutattak be magyar nyelvű szentmisét, az ott felújított Magyar Ház felszentelése alkalmából. Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének oktatási felelőse úgy értékelte e szertartásokat, hogy ha lassan is, de kezd olvadni a magyar misézéssel kapcsolatos „vastag jég” Moldvában. Az Európa Tanács ajánlása – felismerve a vallás fontosságát a csángók azonosságtudatában – korábban már kimondta: a csángók „római katolikus vallású, nem homogén csoportot” alkotnak, ezért lehetőséget kell nyújtani számukra az anyanyelvű római katolikus misék hallgatására, valamint arra, hogy egyházi énekeiket anyanyelvükön adhassák elő. /Magyar nyelvű mise Pusztinán. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 15./

Székelyudvarhelyen megkezdődött a romániai országos Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny és a XVI. Országos Diákszínjátszó Fesztivál. A tantárgyversenyen közel 300 diák – ötödikestől tizenkettedikes évfolyamosokig – vesz részt Erdély minden részéről. A versenynek egyben tehetségkutató jellege is van. A tantárgyverseny eredményhirdetésére után a Radnóti szavalóversenyre, ill. a Senki többet? Harmadszor! – játékos nyelvi vetélkedőre várják a diákokat. /Tanulmányi verseny és diákszínjátszó fesztivál Székelyudvarhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 15./

Tavaszi kézműves vásár kezdődött április 14-én Kolozsváron, a Mátyás király szülőháza előtti téren. Az Erdélyi Kézmíves Céh által szervezett rendezvényen az érdeklődők, többek között, húsvéthoz kapcsolódó termékeket vásárolhatnak meg. A 2005 szeptemberében alakult Erdélyi Kézmíves Céh célja egységes képviseletet és érdekvédelmet biztosítani mindazoknak, akik az olcsó és sokszor ízléstelen tömegáruval szemben inkább a kézi kivitelezésű, igényes alkotásokat részesítik előnyben. /Ferencz Zsolt: Tavaszi kézműves vásár Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./

Ünnepélyes keretek között avatták fel a szamosújvári városi kórház gyermekosztályán dr. Ungvári Márton emléktábláját. A neves gyermekorvos 1966–1988 között dolgozott a helyi kórházban, majd tavaly bekövetkezett haláláig magánorvos volt. Szaktudása, embersége és főleg gyermekszeretete népszerűvé tette az egész környéken. Az emléktáblát ifjú Kabai Ferenc református lelkipásztor avatta fel. /Erkedi: Szamosújvár. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./

Április 14-én megszavazta az Országgyűlés a bizalmatlansági indítványt, és Bajnai Gordont miniszterelnökké választotta. A budapesti parlament előtt összegyűlt sokezres tömeg hatalmas füttyel, dudálással, pfujolással fogadta Bajnai miniszterelnökké választását. A Fidesz, a KDNP és az MDF-esek tartózkodással fejezték ki ellenvéleményüket. Az MSZP frakcióból 186-an, az SZDSZ részéről 16-an szavaztak igennel. Bajnai Gordon a szavazás után letette az esküt. Ezzel véget ért Gyurcsány Ferenc bő négy és fél évig tartó kormányzása. A konstruktív bizalmatlansági indítvány intézménye mindössze miniszterelnök-cserére ad lehetőséget. Bajnai a következő napokban jelöli ki minisztereit, akik parlamenti meghallgatásukat követően átvehetik Sólyom Lászlótól megbízó levelüket. Bajnai elmondta: hat tárca élére új szakértő miniszterek csatlakoznak a kormányhoz, hatan pedig folytatják a megkezdett munkát. A KDNP nem tárgyal Bajnai Gordonnal – szögezte le Semjén Zsolt pártelnök-frakcióvezető. Ezt azzal indokolta, hogy a nép kijátszására épülő paktumkormány illegitim, illetve, hogy a válságból, amelybe a Gyurcsány–Kóka–Bajnai-kormány döntötte az országot, csak erős parlamenttel, mögötte pedig erős társadalmi támogatottsággal lehet az országot kivezetni. A jelen helyzetben csak az új választások jelenthetnek megoldást, nem pedig a konstruktív bizalmatlansági indítvány – mondta Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője. Megjegyezte: hajnaltól a Kossuth teret kordonokkal hermetikusan lezárták, miközben egy konstruktív bizalmatlansági indítvány került napirendre. Véleménye szerint ez tökéletesen mutatja, hogy a kormány két dologtól fél: a választópolgároktól és a választásoktól. A Civil Összefogás Fórum nagygyűlésén résztvevők az eskütétel alatt is azt kiabálták: „hazaáruló”. Később a rendőrök könnygázt is bevetettek. /Megszavazták Bajnait miniszterelnöknek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./

A marosvásárhelyi Látó Irodalmi Színpada Radnóti Miklós emléke előtt tisztelgett a rangos rendezvénnyel. A Radnóti-esten Láng Zsolt, Kovács András Ferenc és mások elemezték Radnóti egy-egy versét. /Máthé Éva: Radnóti-emlékműsor a Látó Irodalmi Színpadán. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 15./

Szilágynagyfalu fejlődő, kulturális szempontból is viruló településsé vált. Amióta négy évvel ezelőtt Szilágybagos és Borzás kivívta függetlenségét és levált Nagyfaluról, már csak Bürgezd, egy kb. 370 lakosú kis magyar falu tartozik hozzá. Szilágynagyfalu 3440 fős lakosságának a 72 százaléka magyar anyanyelvű. Itt van Románia legnagyobb gombatelepe is, ahol naponta több tonna gombát termelnek, és az egész országot ellátják. Munkalehetőség bőven van, több cég is működik. Befejezték az ivóvízhálózat kiépítését. A falu egyik legfontosabb jellegzetessége az Arany János-kultusz. Állítólag léteznek dokumentumok annak bizonyítására, hogy a legnagyobb magyar epikus költő szülei Nagyfaluból származnának. A faluban áll a költő mellszobra, Lőrincz Lehel kolozsvári szobrász alkotása. A település három néptánccsoporttal és egy mandolin zenekarral is büszkélkedhet. A nagyfalusi elemi és általános iskolában mintegy 470 gyermek tanul, az óvodában kb. 150, középiskolába nagyrészt Szilágysomlyóra járnak a gyerekek, de maradhatnak a helyi szakiskolában is. A falu egyházi szempontból heterogén közösség, öt felekezet él itt (református, római katolikus, ortodox, baptista, szabad keresztény). A református gyülekezet 820 családot számlál. A falu 68 százaléka református. A falu határában álló ifjúsági házban nyaranta táborokat szerveznek a gyermekeknek. /Sándor Boglárka Ágnes: Arany János kultusza ma is él Szilágynagyfaluban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./

Románia úgy döntött: nem kell többé bebizonyítaniuk román nyelvtudásukat azoknak, akik román állampolgárságot kérvényeznek. Emil Boc miniszterelnök szerint a könnyítést csak azok a kérvényezők (illetve első-, másod- és harmadfokú rokonaik) élvezik, akik korábban román állampolgárok voltak, de „önhibájukon kívül” megfosztották őket ettől a jogállásuktól. Bár Emil Boc nem mondta ki, az új jogszabály adta előnyöket elsősorban a moldovai állampolgárok élvezhetik majd, akik (vagy akiknek felmenői) 1940-ben a Molotov–Ribbentrop-paktum nyomán veszítették el román állampolgárságukat. A sürgősségi rendeletet Traian Basescu kérésére hozta meg a kormány. Az államfő felfedte, hogy 650 ezer olyan boríték található Románia chisinaui nagykövetségén, amelyekben becslése szerint 800 ezer – egymillió személy kér román állampolgárságot. Ha az államfő becslése helytálló, Moldova lakosságának mintegy negyede kíván román állampolgár lenni. /Cs. P. T. : Könnyítés a moldovaiaknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

A bürokrácia csökkentése érdekében a román kormány az adó- és illetékrendszer egyszerűsítéséről döntött, így első lépésben 179 illetéket és tarifát szüntet meg. Példaként említette, hogy a legtöbb illetékkel rendelkező környezetvédelmi minisztériumnál 102 közül csak 42 illeték marad érvényben. Szintén a bürokrácia csökkentése és a költségek csökkentése miatt tervezi a bukaresti kabinet egyes ügynökségek felszámolását, mások összevonását. /Egyszerűsítik az adó- és illetékrendszert. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 16./

Két, az állam által is elismert felekezeteknek kedvező törvénytervezetet szavazott meg a képviselőház. Az első törvény szerint ezentúl templomok, kegyhelyek, felekezeti tanintézetek javítása, illetve építésére esetén a kivitelezési tervek elkészítését is támogathatja a szaktárca. A második törvény szerint az állam eddig a lelkészek bérének ötven százalékát állta, most pedig ez a részesedés 10–15 százalékkal nő. /N. -H. D. : Kedvező törvények az egyházaknak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

Markó Béla: Egy irredenta hétköznapjai. Lehallgatási jegyzőkönyvek 1986–1989 című munkája előszavában József Attilát idézte: „Számon tarthatják, mit telefonoztam / s mikor, miért, kinek. ” Mindez semmi ahhoz képest, ami ránk vár. Nagyokat borzongunk majd a rég felülmúlt orwelli jóslatokon, mert a Nagy Testvér az a Nagy Testvér. Kineveztek egy fővadászt, a neve minálunk: a Volt Szekuritáté Irattárát Átvilágító Bizottság. Időnként elővesznek néhány tízezer iratcsomót, de aztán mindig kiderül, hogy még bőven maradt ezekből a dossziékból. Jut is, marad is. Ezért „a mi kutyánk kölykének” besúgói múltja megbocsátható ifjúkori eltévelyedés, a politikai ellenfeleké pedig soha le nem vezekelhető bűn. Volt szekuritátés tisztek szivárogtatnak ki hellyel-közzel információkat. Az átvilágításra azonban szükség van. Azt meg kellene tudni, hogy a szenátor, képviselő, miniszter, polgármester nem volt-e besúgó, nem zsarolható-e? Ezt tudni közérdek. /Markó Béla: Egy irredenta hétköznapjai. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 16./