Tisztújító közgyűlést tart március 28-án az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete. Dávid Csaba jelenlegi elnök nem vállal újabb mandátumot, a tisztségre ketten pályáznak: dr. Benedek István városi, és Gombos Csaba megyei tanácsos. A szervezéssel kapcsolatosan Benedek István szabálytalanságok sorára hivatkozott. A rossznyelvek szerint a háttérben a Benedek-Borbély László-tábor harca zajlik. Benedek István szerint fontos a román pártokkal való tárgyalások folytatása, főleg most, amikor „a tisztogatások zajlanak”, mert „jelen pillanatban nincs ilyen tárgyalópartner a városi RMDSZ részéről”. „A városnak sokkal határozottabban kell ezekben a dolgokban fellépnie” – jelentette ki. Dávid Csaba még funkcióban levő elnök annak a híve, hogy ha valaki nyolc éven át egy bizonyos tevékenységet ellátott, ne vállaljon további mandátumot. Nem hiszi, hogy a szervezés során szabálytalanságok történtek volna. Gombos Csaba, a közgazdász végzettségű sportember, aki a wushu (kung fu) ágazatban több ízben is Európa- és világbajnoki címet szerzett, és akit az ország első tíz sportolója közé soroltak be, vállalatvezetőként dolgozott, közéleti szerepet a tavalyi helyhatósági választásokon vállalt, amikor is megyei tanácsosnak választották. Elmondta, azért vállalta el a jelölést, mert úgy érzi, hogy az RMDSZ városi szervezete a legutóbbi helyhatósági választásokon elért eredmények alapján gyengült. /Antalfi Imola: Versenyfutás az RMDSZ vásárhelyi elnöki székéért. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./

Adrian Severin szociáldemokrata európai parlamenti képviselő szerint a területi és az adminisztratív autonómiát már az érvényben lévő alkotmány is szavatolja, csak nem etnikai alapon. Szerinte ez utóbbi fajta területi autonómia államot teremtene az államban, amit senki nem fogad el sem az Európai Unióban, sem Európán kívül. A politikus kifejtette, hogy a kulturális autonómia már létezik, és utalt a kisebbségi törvénytervezetre, amely szerinte nem tesz egyebet, csak összegyűjti a már létező, érvényben lévő kisebbségekre vonatkozó rendelkezéseket. Úgy vélte, a román pártok hibáznak, hogy nem próbálják megszólítani a romániai nemzeti kisebbségek tagjait. Jelezte: az idei júniusi európai parlamenti választások alkalmából a magyar választók felé is fog üzenetet közvetíteni, és szavazatukat kéri. Az EP-képviselő megismételte azt a román pártok által évek óta sulykolt elméletet is, miszerint az etnikai problémák hamarosan eltűnnek Romániában, és velük együtt az etnikai alapon szerveződött szervezetek is. /B. T.: Severin autonómiaellenes, de hajt a magyar szavazatokra. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./ Nemcsak a román pártok vallják, hogy Romániában hamarosan eltűnnek etnikai alapon szerveződött szervezetek, hanem Törzsök Erika, a nemzetpolitikai ügyek főosztályának vezetője is ezen a véleményen van: „Az RMDSZ nem figyelt fel idejekorán arra, hogy az etnikai pártok jövője meglehetősen véges ebben a térségben, és talán célszerű volna regionális párttá átformálnia magát. Etnikai pártként sem az RMDSZ, sem az MKP – az én megítélésem szerint – nem sokáig lesz koalícióképes ezekben az országokban.” /Forró Evelyn: Megváltozott a nemzetpolitika – Oda az etnobiznisz. = 168 Óra (Budapest), 2007. okt. 2./

Ecaterina Andronescu szociáldemokrata oktatásügyi miniszter több, a közoktatást is érintő „reformjavaslattal” állt elő. Ezek közül széles körű tiltakozást váltott ki az, hogy tehermentesítés címén a testnevelés, a történelem, az idegen nyelv és a zeneórák kikerülnének a tantervből. A miniszter asszony elhamarkodottan intézkedett, ezt bizonyítja, hogy intézkedéseinek egy részét máris visszavonta. Kötő József RMDSZ-es képviselő, a képviselőház oktatási szakbizottságának alelnöke szerint eddig a legátfogóbb, legeredményesebb reform az, amelyik Andrei Marga nevéhez fűződött. Később a kezdeti lendület lefékeződött. A mostani oktatási tárcavezető improvizálni kezdett. Nem helyes a szakiskolák megszüntetése, mert az iskolatípus Európában már bebizonyította életképességét. Az RMDSZ képviselőházi oktatási szakbizottsága azt kérte, hogy április közepére újból kerüljön a testület asztalára az oktatási törvénytervezet. Kötő József Márton János szociológussal és másokkal közösen 2004-ben kidolgozott az erdélyi megyékre vonatkozó iskolatérképet. Az alapelv az volt, hogy az I-IV. osztályt mindenhol meg kell őrizni, az V-XII. osztályos tanulókat pedig a jól felszerelt iskolaközpontokba kell irányítani. /Nagy-Hintós Diana: ”Őrizzük meg a teljes anyanyelvi oktatási struktúrát”. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

Kinevezése utáni első vidéki látogatásán Oana Badea, a Tanügyminisztérium kisebbségi oktatásért felelős államtitkára váratlan bejelentést tett Marosvásárhelyen. Kifejtette: helyesebb lenne, ha a Bolyai Farkas-, illetve az Alexandru Papiu Ilarian-gimnáziumokat ismét vegyes tannyelvű iskolákká alakítanák. „Javasolni fogom a Maros megyei tanfelügyelőségnek, hogy tárgyalják újra a két gimnázium helyzetét, az ügyet ugyanakkor felvetem Ecaterina Andronescu miniszter asszonynak is” – nyilatkozta Oana Badea. Mint ismeretes a Bolyai Farkas Gimnázium visszamagyarosítása éppen Andronescu előző miniszteri mandátuma alatt, az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt között létrejött egyezség alapján történt. „Nem vagyok híve annak, hogy ahol nincsenek gondok, ott mi magunk gerjesszünk. Mert a Bolyaiban és a Papiuban jelenleg valóban nincsenek efféle problémák. Van viszont egyéb gondunk, ami megoldásra vár” – szögezte le Matei, Maros megyei főtanfelügyelő. Az államtitkár kijelentése a Bolyai igazgatóját is váratlanul érte. „Úristen, már itt tartunk?” – csodálkozott el Bálint István. Rámutatott: visszamagyarosítása után a Bolyai Farkas Gimnázium bebizonyította, hogy ha megkésve is, de a politikum helyes döntést hozott. /Szucher Ervin: A Bolyai „koedukálását” javasolja az államtitkár. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./

A kolozsvári tanfelügyelőség és a városi tanács egyik közös gondja a visszaszolgáltatott ingatlanokban működő tanintézetek sorsa. Az egyik legégetőbb probléma a Sigismund Toduta Zenelíceum helyzete, mivel a római katolikus egyház már több éve visszakapta a Ferences rendi kolostor egykori épületét, mi több, az ötéves türelmi idő is letelt. Most megoldást találtak. A David Prodan Általános Iskolát – amelyben a gyereklétszám háromszáz alatti – beolvasztják a közelben levő Unirea Iskolaközponttal, a zenelíceum pedig szeptembertől birtokba veheti az így felszabaduló épületet. Kérdés azonban, mi lesz a sorsa a David Prodan iskolába járó tizenhárom gyereket számláló mostani magyar tannyelvű hetedik osztálynak egy színtiszta román iskolában? /Nagy-Hintós Diana: Új székhelyet kapna a zenelíceum, költözik az Ipar utcai tanintézet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

Körülbelül 160 – a tavalyinál lényegesen több – dolgozat a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem hallgatóitól, 70 külföldi diák, neves magyarországi előadók, workshopok, és idén először e-poszterek – dióhéjban így lehetne összefoglalni az MMDSZ XVI. Tudományos Diákköri Konferenciájának lényegét. A rendezvény megnyitója március 26-án volt a Kultúrpalotában. A 15 témakörbe csoportosított bemutatók párhuzamosan több helyszínen zajlanak. /Nagy Székely Ildikó: Megkezdődött a TDK. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./

Március 26–29. között ötödik alkalommal szervez a Sapientia EMTE nemzetközi Kárpát-medencei környezettudományi konferenciát. Mócsy Ildikó előadótanár bevezetőjében kifejtette: a kétévente Kolozsváron megrendezett konferencia célja az, hogy a résztvevők együtt keressenek megoldást a környezettudomány által feltérképezett gondokra, ugyanakkor lehetőséget adjanak a fiatal szakembereknek munkásságuk bemutatására. Szép Sándor egyetemi professzor, a Sapientia EMTE rektor-helyettese kitért arra, hogy a környezettudományt többek között a környezetet ért hatások felbecsülése teszi egyre divatosabbá. Végezetül Urák István előadótanár, a Sapientia egyik tanszékvezetője a konferencia szükségességéről értekezett. Idén négy országból – Horvátország, Magyarország, Szlovákia és Románia – 134 résztvevő érkezett a konferenciára, a bemutatott dolgozatok száma 94. „Erdély, illetve Kolozsvár legégetőbb környezetvédelmi gondja a por, a zaj, a közlekedés okozta szennyeződés általában, a nagyon kevés zöldterület” – összegzett Mócsy Ildikó előadótanár. /N.-H. D.: Nemzetközi környezet-tudományi konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

Hosszú távú médiahasználati trendekről, médiafogyasztásról, egyházi médiakommunikációról, digitális kihívásról hangzanak el érdekfeszítő előadások a hét végén a marosvásárhelyi Sapientia koronkai campusában A Műszaki és Humán Tudományok Kar Humán Tudományok Tanszéke és a PR-Alpha Egyesület március 27-28. között tartja második nemzetközi médiakonferenciáját, jelezte dr. Gagyi József, a Sapientia Műszaki és Humán Tudományok Tanszékének docense. Az ülésszakon hat szekcióban zajlik majd az eszmecsere. A médiakonferencia kínálata a pralhpa.ro/ujmedia honlapon tekinthető meg. /Nagy Székely Ildikó: Médiakonferencia a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./

Székelyudvarhely tanácsa áprilisban feloszlatható, mivel nem tartotta meg februári és márciusi ülését. Az MPP frakciója utolsó kísérletet tett egy rendkívüli ülés összehívására, de azt Bunta Levente RMDSZ-es polgármester „időhiány” címén elutasította. Március 26-án az MPP tanácsosai sajtótájékoztatót tartottak és közleményt adtak ki, melyben így fogalmaznak: „A város fejlődésére nézve súlyosan károsnak tekintjük a polgármester és az RMDSZ-frakció tanácsfeloszlatási kísérletét.” Elmarad a városközpont rehabilitációja érdekében beadandó, több mint tízmillió eurós pályázat megtárgyalása, elfogadása, melynek határideje március 31-én lejár. /Bágyi Bencze Jakab: Udvarhely: tanácsfeloszlatás áprilisban? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

A Szatmár megyei ortodoxok közül egyesek magyarul beszélnek, és felekezeti hovatartozásuk miatt zömében románnak vallják magukat. A görög katolikusokból lett magyar ortodoxok között általános jelenség az identitászavar. A Szatmárnémetitől pár kilométerre fekvő Vetésen a lakosság több mint felét a görögkeletiek teszik ki, s bár magyarul beszélnek, és románul alig tudnak, sokuk románnak vallja magát. Gyerekeiket román iskolába járatják. A mintegy 1600 lakosú Vetés községben az ortodox a legnépesebb felekezet, híveinek száma 900 körül van. Rajtuk kívül 520 református, körülbelül 100 görög katolikus és maroknyi római katolikus él a településen. „Őslakos románok nemigen vannak a faluban, a 20. század elején itt csak három-négy ortodox család élt. Vetés lakóinak jelentős része magyar ajkú görög katolikus volt az 1700-as évek óta. 1948-ban, a görög katolikus egyház betiltását követően ezek zömükben ortodoxokká váltak. Magyar származású ortodoxokként identitászavar jellemzi őket. Kilencven százalékuk magyarul beszél otthon, nem is nagyon tudnak románul, de megszokták, hogy az ortodoxokhoz tartoznak, sokan románnak vallják magukat” – mesélte Török József postás, a falu helytörténésze. Magyar nemzetiségű ortodox hívek szép számban vannak Szamosbagoson, Szamosdobon, Darán és Daróczon is. Valamennyi ilyen közösségnek görög katolikus gyökerei vannak. A Vetés községhez tartozó Óváriban az ortodox hívek szinte kivétel nélkül magyar anyanyelvűek. Az Óváriban 1982 óta szolgáló Iosif Coti a misét románul celebrálja, de a szentbeszédet magyarul mondja. A magyar nyelvet tökéletesen bíró román pópa jó véleménnyel van híveiről. /Pengő Zoltán: Magyarok a hagymakupola alatt. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./

A Hargita megyei önkormányzat képviselő-testülete március 28-án tárgyal a tulajdonában lévő Hargita Népe elnevezésű, Csíkszeredában megjelenő megyei napilapot érintő esetleges átalakításokról. Hajdú Gábor, a vizsgálóbizottság vezetője korábban úgy nyilatkozott, Karda Emese, a kiadó igazgatója nem kívánt együttműködni a vizsgálóbizottsággal. Karda Emese viszont rámutatott, folyamatosan együttműködött a vizsgálóbizottsággal, és nem találja helytállónak Hajdú Gábor kijelentéseit. „Azt sem értem, hogy az új munkatársak toborzásával megbízott személy milyen jogon végzi azt a munkát, ami amúgy az én feladatom lenne” – fogalmazott Karda. /Gyergyai Csaba: Döntésre várnak a napilap vezetői. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./

Egyértelművé vált, hogy Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke pártlappá kívánja „átszervezni” a Hargita Népét, amely eddig a sajtószabadság és a közszolgálatiság elvei alapján működött, olvasható a Hargita Népe szerkesztőbizottságának közleményében. A tevékenység fedőneve: Vizsgálóbizottság, amit ráadásul Hajdu Gábor, a csíkszeredai RMDSZ elnöke vezet. Az Új Magyar Szó országos, magyar nyelvű pártlap anyagi gondokkal küzd. A leépítések miatt Bukarestben felszabaduló udvari krónikások hada pedig „megbízhatóbban” szerkesztené a Hargita Népét, mint a jelenlegi szerkesztőgárda. /Állás, és annak foglalása. A Hargita Népe szerkesztőbizottságának közleménye. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 27./

Reformra van szükség a Hargita Népénél, jelezte Borboly Csaba megyei tanácselnök. Március 27-én már a Krónika és az Új Magyar Szó is hozta a Hargita Népe esetét, hogy kit hoznak ide, kinek a helyére. A Hargita Népe hallgatott, várták, hogy közöljék velük a helyzetet, de velük nem álltak szóba. Már a 2008-as helyhatósági kampány során a lap szerkesztőinek tudtára adták, így lesz, meg úgy lesz, ha nem viselkednek. A lap nem viselkedett. A Hargita Népében lehet dicsérni az RMDSZ-t és szidni az MPP-t, és fordítva. Nem sok olyan magyar lap van az országban, amely ezt felvállalta. A szabad véleményközlésnek a Hargita Népénél hagyományai vannak. “Továbbra is sunyiban, alattomosan készítsétek elő a terepet, ahogy szoktátok” – írta Szüszer-Nagy Róbert. “Próbáljátok idehozni, a helyünkre, saját, hű embereiteket, hogy azt írják, amit ti akartok.” /Szüszer-Nagy Róbert: Roham előtt. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 27./

Kiadót, arculatot és nyomdát vált az Erdélyi Riport című, Nagyváradon szerkesztett országos hetilap. A lap kiválik az Új Magyar Szó kiadásáért is felelős, Verestóy Attila többségi tulajdonában lévő Scripta Kiadóból, és a továbbiakban az újonnan létrejövő Riport Kiadó Kft. gondozásában jelenik meg. Az új céget a lap munkatársai alapítják, de Szűcs László főszerkesztő elmondása szerint új befektetőt is keresnek. „Ez volt az egyetlen lehetőség arra, hogy tovább tudjuk működtetni az Erdélyi Riportot – magyarázta a változtatások okait Szűcs László főszerkesztő. – Úgy éreztük, hogy a Scripta Kiadó figyelme inkább az Új Magyar Szó (ÚMSZ) felé irányult, az Erdélyi Napló pedig háttérbe szorult, ezért mindenképp jót fog tenni a változás.” /Tulajdonoscsere az Erdélyi Riportnál. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./

A református templom megmentése céljából szerveznek Berde Mária-megemlékezést az erdélyi író és költő szülőfalujában, a Kolozs megyei Kackón. A március 28-án megtartandó ünnepségen az írónőre való emlékezés mellett a helyi református templom felújításához várnak támogatást – közölte Nyeste L. Csaba, a kozárvári református missziós egyházközség lelkésze, ahova a Kackóban élő nyolc református is tartozik. A templom tetőzetét ki kell cserélni, mivel az egyik tartógerenda beomlott, több helyen is beázott a plafon, és újra kell vakolni az épületet. Kackó szórványtelepülésen a nyolc református mellett még pár katolikus él. „Egy kis magyar szigetet lehetne itt létrehozni, hogy ne haljon ki a magyar szó, és a templomot is legyen, aki használja” – magyarázta a lelkész. A 127 hívet számláló kozárvári egyházközséghez Kuckó mellett másik négy szórványtelepülés tartozik: Monostorszeg (34 hívő), Szelecske (53), Kapjon (5) és a Szilágy megyében található Nagyilonda (5). Az utóbbi település parókiáját 49 évre bérbe vette a kisbácsi református gyülekezet, amely üdülőközpontot alakítana ki benne. /Pap Melinda: Megmentenék a kackói templomot. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./

A Csíki Székely Múzeum Tatárjárás kiállítását eddig több mint 11 ezer látogató tekintette meg. A felnőttek és gyermekek körében egyaránt népszerű, tartalmas kiállítás május 3-án zárja kapuit. /Tizenegyezren nézték meg a tatárokat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

Öt előadássorozatból álló turnéja során másodszor volt a térség vendége Dinnyés József szegedi „daltulajdonos”. Kisiratoson, Temesváron, majd az aradi Csiky Gergely Iskolacsoportban énekelte meg a 17. század magyar történelmét a kor prédikátorainak, regöseinek, deákjainak megzenésített verseivel. „Nem lehet tanítani a magyar irodalmat a magyar irodalom története nélkül, ezért ez is történelemlecke-kiegészítő” -– mondta. /Pataky Lehel Zsolt: Zenés történelemlecke Dinnyés Józseffel. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 27./

A sepsiszentgyörgyi Krisztus Király-plébánia adott otthont március 7-én a kerületi Háló-találkozónak, a katolikus közösségek találkozójának. Kertész Mária kézdivásárhelyi pedagógus, pszichológus, háromgyerekes édesanya a családban megélhető hitről beszélt. /Hajdu Laura: Kerületi Háló-találkozó (Élő egyház). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 27./

Sajnálatos, hogy jelenleg Kovászna megyében háromféle vitézi rend van, bár megalapítója, Vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó egyet alapított. Az első szakadás dr. v. Szőts Dániel törzskapitány jóvoltából jött létre, mivel megtagadta a vitéz Radnoczy Antallal szembeni vitézi esküjét, és elcsángált a Várhelyi-féle vitézi rend berkeihez, amelyet az esküszegők és kizárt törzskapitányok hoztak létre Budapesten, Gidófalvi úti székhellyel. Ők jó ellenérték és szolgáltatások alapján toborozták a tagokat, és felvettek bárkit. Így történt, hogy v. Pásztori Tibor Endre református lelkészt és több más társát felvették a Szőts D. vezette csoportba. Nemrég azonban megjelent Molnár János Az aradi állásfoglalás című könyve, amely foglalkozik Pásztori T. E. református lelkész ,,Zsolt” fedőnév alatt szereplő szekus besúgó aktivistával, amit később Tőkés László püspök is igazolt. Így v. Szőts Dániel csoportja kettészakadt, kb. 51 személlyel megválasztották Pásztori T. E. helyett dr. v. Székely Zsoltot székkapitánynak, és kb. 29 személlyel v. Pásztori T. E. megalakította a Kárpát-medencei Vitézi Rendet (szekus vezetéssel). /Megoszlott a vitézi rend. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 27./

Kevés, magyar nyelvterületen alkotó író büszkélkedhet azzal, hogy egy művét több mint húsz nyelvre lefordították. Az irodalmárok e szerencsés csoportjához tartozik a marosvásárhelyi születésű, 1988-ban kivándorolt, Magyarországon élő Dragomán György. Az író A fehér király című remekművének román nyelvű változatát (Regele alb) mutatták be Kolozsváron. Balázs Imre József irodalomtörténész, a Korunk főszerkesztője elmondta: a nyolcvanas években a magyar irodalomba betört a posztmodernizmus. A kilencvenes évek végén azonban változás következett be: az írók egy része visszakanyarodott a hagyományosabb prózához. Ehhez a vonulathoz tartozik Dragomán György is, aki könyvében egyszerűen, hozzáférhetően, egy tizenegy éves fiú szemszögéből ír olyan „magas” témákról, mint a diktatúra és az egyén viszonya az ilyen jellegű kormányzati rendszerhez. Elismeréssel beszélt a regényről Ildikó Gabos-Foarta, a könyv fordítója. /Potozky László: Dragomán György remekműve románul. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

Traian Basescu államfő és Calin Popescu Tariceanu volt miniszterelnök neve is felmerült abban a korrupciós botrányban, amely a román belügyi titkosszolgálat volt vezetősége körül robbant ki – adta hírül a román sajtó. A Ziua szerint Cornel Serban megpróbálta meggyőzni a korrupcióellenes ügyészség /DNA/ rendőrtisztjét, hogy Popoviciu nagyon fontos személy, s bizonygatta: Basescu cáfolta, hogy bármi köze lenne az üzletemberhez. /Magas rangú politikusok a korrupciós botrányban? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

Fel kell bontani a Hargita megyei tanáccsal és az ottani önkormányzatokkal az integrált hulladékgazdálkodási terv életbe léptetésére kötött társulási szerződést, és mielőbb létre kell hozni csupán a háromszéki közigazgatási egységek közötti egyesületet ― derült ki a polgármesterekkel, környezetvédelmi szakemberekkel tartott ülésen Sepsiszentgyörgyön, a megyeházán. Mivel Hargita megyében nem sikerült telephelyet találni az ökologikus hulladéktározónak, s Háromszéken ezt már tavaly megoldották, a környezetvédelmi minisztérium úgy döntött, hogy Kovászna megye egyedül valósítsa meg a tervet. /Szekeres Attila: Lehagytuk Hargita megyét (Hulladékgazdálkodás). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 28./

Az RMDSZ Arad megyei szervezete március 28-án tart tisztújító közgyűlést, amelyen, az elnöki székre az egyedüli jelölt Király András jelenlegi elnök. Kifejtette: „Nekünk, akik RMDSZ segítséggel jutunk valamilyen tisztségbe, sosem a funkció határozza meg a tevékenységüket, hanem, hogyan tudjuk a közösséget szolgálni, mind többet tenni a magyar közösség érdekében.” A 2002-es statisztikai adat szerint az Arad megyei magyarság majdnem 50 ezres. Meg kell nézni, mi a helyzet az oktatási intézményekben, milyen a gyermeklétszám, hányan látogatják az egyházakat. Van, aki magyarnak vallja magát és vállalja, hogy a közösség aktív tagja, és vannak, akik csak tiszteletből tartják meg magyarságukat. A megyében az RMDSZ létszáma évenként fogy. Átlagban minden megyében az ott élő magyarságnak 50 százalék alatti aránya szavazott az RMDSZ-re, néhány kivételtől eltekintve, mint Szilágy, Bihar vagy Maros. Arad megyében a magyar gyermekek fele nem magyar iskolába jár. /Irházi János: „Próbáljuk mi megérteni az embereket”. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 28./

Március 27-én kezdődött a marosvásárhelyi Sapientia Humán Tudományok Tanszéke és a PR-Alpha által szervezett kétnapos Új média, médiakonvergencia, kulturális változások című konferencia. Az előadók között volt dr. Keszeg Vilmos, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Néprajz és Kulturális Antropológia Tanszékének vezetője, majd több szekcióban – a társadalmi csoportok médiahasználata, az egyházi kommunikáció, illetve az információtárolási alternatívák témakörében – zajlott az előadók és hallgatóság közötti tudományos párbeszéd. /Nagy Székely Ildikó: Gondolatok reflektorfényében az új média. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 28./

Kolozsváron a Protestáns Teológiai Intézetben nyitották meg március 26-án a XIV. Fiatal Műszakiak Tudományos Ülésszakát. A hagyományos rendezvényre sok részvevő érkezett Erdélyből és Magyarországról. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) védnöksége alatt lebonyolított találkozón dr. Bitay Enikő, az EME Műszaki Tudományok Szakosztályának elnöke emlékeztetett az évek során ismétlődő célokra: az erdélyi magyar fiatal műszaki értelmiség szakmai színvonalának emelése, a kutatási munka ösztönzése, a tudományos kapcsolatok kialakítása, a magyar műszaki nyelv művelése. Dr. Gyenge Csaba akadémikus, EME-alelnök köszöntő elégedettségét fejezte ki, hogy idén a Sapientia EMTE is képviselteti magát a konferencián. Délután az EME székhelyén négy szekcióban ötvenkét előadás hangzott el, zömében fiatal kutatók és diákok részéről. /Ö. I. B.: Fiatal magyar műszakiak ülése. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes és Szabó Gábor tanfelügyelő bemutatta a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség magyar munkatársai által kidolgozott közoktatási stratégiát. Péter Tünde ismertette: a megyében összesen 99 047 tanuló van, a magyarul tanulók száma pedig meghaladja a 10 000-et. Azaz 2661 óvodás, 2588 elemi, 2483 V–VIII. osztályos, 2098 IX–XII. osztályos, illetve 293 szakiskolai tanuló jár magyar tannyelvű osztályba. Szórványvidéken eddig három iskolaközpontot sikerült kialakítani: Kalotaszentkirályon az Ady Endre Általános Iskola, Válaszúton a Kallós Zoltán Alapítvány, Szamosújváron pedig a Téka Alapítvány segíti elő hatszáz magyar gyerek anyanyelven való tanulását. Új oktatási központokat kellene ki alakítani, ezek helyszíne a Nádasmente, a Mezőség pereme és Aranyosszék egy-egy települése lehetne. Szabó Gábor tanfelügyelő községekre lebontva részletezte, hány óvodás, elemi tagozatos vagy V–VIII. osztályos diák tanul magyarul. Tizenegy településen már csak I–IV. osztály működik magyarul – ilyen helyzetben van többek között Kajántó, Aranyosgerend, Detrehemtelep, Harasztos, Tordatúr, Szépkenyerűszentmárton, Mezőkeszü, Gyalu, Magyarvalkó. Az itt lakó szülők vagy vállalják azt, hogy ingáztatják, illetve bentlakásba adják 11–15 éves gyerekeiket, vagy román tagozatra íratják őket. A megyében hozzávetőlegesen 100 elemista és 228 V–VIII osztályos kisdiák tanul román tagozaton függetlenül attól, hogy van vagy nincs lehetőség az anyanyelvű oktatásra. Tizenöt vidéki településen 32 elemista és 49 V–VIII. osztályos magyar gyerek jár román tagozatra, mert nincs biztosítva az anyanyelvi oktatás. Ugyanakkor Kolozsváron 29 elemista és 59 középiskolás szülei döntöttek úgy: jobb, ha gyerekük román tagozaton tanul. Kolozsváron stagnál az óvodások száma: 1165 óvodás van (43 csoport) – a legtöbbjük 3–4 év közötti, az elemisták száma 1078 (62 osztály). Az önkormányzatoknak van szerepe az anyanyelvű oktatást illetően. Balázs-Bécsi Attila, a Szamosújvári Téka Alapítvány vezetője elmondta: a Téka a lehető legszegényebb sorsú gyerekek anyanyelvű oktatását biztosítja. Felvetődött, hogy az egyik szórvány-iskolaközpont Mócson épülhetne fel, mivel oda nyolc település magyar gyerekei járhatnának. Ömböli Irma magyar szakos tanfelügyelő arra figyelmeztetett, hogy a román tagozatra járó magyar gyerekek heti két órás magyar nyelv- és történelem tanítása azzal járhat, hogy a szülő megelégszik ezzel a két órával, s nem tesz lépéseket azért, hogy településén újraindulhasson a magyar nyelvű oktatás. László Attila alpolgármester, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke kifejtette: mostanra egyharmadára csökkent a magyar gyerekek száma az 1989-es létszámhoz képest. A városon a gyereklétszám nő, de vidéken egyre kevesebb gyerek születik, s a falu lakossága lassan elöregedik. /Nagy-Hintós Diana: Megmaradásunkért kistérségbeli oktatási központokat kell kialakítani. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

Március 21-én tartották az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság által évente megrendezett, Öveges József – Vermes Miklós Fizikaversenyek II. fordulóját (erdélyi döntőjét), amelyet idén a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceummal közösen szerveztek, a helyi fizikatanárok közreműködésével. /Öveges József – Vermes Miklós fizikaversenyek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

A kommunista rendszerben a párt mindenható „szakembere” még a megnyitás előtt kötelezően megnézte minden kiállítás anyagát, kiparancsolta a műtárgyak közül mindazokat, amelyek ellen ideológiai kifogása támadt. Vagy a premier előtt egyszerűen letiltotta a színházi előadást, emlékeztetett Ujj János. Mostanság az egykori szigorú cenzorok egyike a modern tárlatoknak egyik leglelkesebb támogatója! Folyik a szerecsenmosdatás. Az itteninél nagyobb mértékben történik ez az anyaországban. A régi rendszer kiváltságosait, haszonélvezőit jól megfizetett tollnokok, az egykori elvtársaik igyekeznek tisztára mosni. Kezdődött 1990-ben, amikor Farkas Mihálynak, az ötvenes évek magyar kommunista „négyesfogata” egyik tagjának fia, az ÁVH-s alezredes Vlagyimir megírta a Nincs mentség c. könyvét. A cím ellenére ő talált mentséget a törvényszegésekre, apja és önmaga tetteire. Néhány hónapja a magyar közszolgálati televízió levetítette azt a dokumentumfilmet, amelyet az 1956-os miniszterelnök, Hegedűs András Ausztráliába kivándorolt unokája készített az akkor még élő nagyapjáról Budapesten. Az 56-os forradalom értékelésénél az 1956-ban a diktatúra ellen lázadókat, a Nagy Imre kormány tagjait felelőtlen személyeknek nevezte. A legocsmányabb szerecsenmosdatást Moldova György követte el Kádár Jánosról írt könyvével. A magyar történelem vérengző hóhérát (ő több embert ítéltetett el, mint ahány náci vezért a második világháború után Németországban!) a 20. század legnagyobb magyar politikusának nevezni, ez több mint alávalóság. És a Moldova György nevével fémjelzett könyv hány, a kádári gulyáskommunizmus után nosztalgiázó személyt téveszt meg. Minap este Aczél Györgyről, az MSZMP egykori mindenható ideológusáról vetített portréfilmet a Duna Televízió. (Ő volt Révai József politikájának a folytatója, a magyar Zsdanov.) Családtagjai, ismerősei, barátai szólaltak meg. Szinte valamennyien dicsérően! A megszólított írók, művészek, filmrendezők valamennyien Aczél György lekötelezettjei voltak. Mindnyájan az ő jóvoltából jutottak közlési, fellépési, rendezési lehetőséghez, kaptak útlevelet külföldre. Az elutasítottakat, hallgatásra ítélteket, az országhatárok mögé zártakat, az állásukból elbocsátottakat, a visszaminősítetteket szándékosan (?) nem kérdezte a film alkotója. Romániában a szerecsenmosdatás nem ilyen mértékű. A központi párt- és államvezetésben, sőt minden megyei pártbizottságban akadtak, akik felelősek voltak a gazdasági romlásért. /Ujj János: Szerecsenmosdatás. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 28./

A kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti tanácsának titkos szavazatai alapján Bíró Józsefnek ítélték oda idén az 1992-ben alapított, az előző évad legjobb művészi teljesítményéért járó Bánffy Miklós Vándordíjat. A díjat a színházi világnap keretében március 27-én, a Tompa Gábor által rendezett William Shakespeare III. Richárd című előadás után Visky András adta át. Bíró József megköszönte a díjat és elmondta: sorsolással döntöttek a díjazott személyéről, mert a másik három jelölt színész is ugyanannyi szavazatot kapott mint ő. /Ferencz Zsolt: Bíró József kapta a Bánffy Miklós Vándordíjat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

Az elmúlt egy év alatt több mint 600 értékes hanganyag vált elérhetővé a határon túli magyar rádiószerkesztőségek számára jogdíjmentesen a Magyar Rádió (MR) Kultúrkincs, Közkincs! elnevezésű kezdeményezésének eredményeként. „A Kárpát-medence magyarságát a közös magyar nyelv és kultúra tartja össze. Ebben kulcsszerepet játszanak a határon túli közszolgálati rádiók magyar szerkesztőségei, amelyek igen szerény anyagi körülmények között tartják ébren a magyarságtudatot, és csak akkor tudják műsorra tűzni az MR-ben készült műveket, ha a sugárzás jogdíjai nem terhelik őket” – olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben. A rádió az évvégéig szeretné megduplázni a letölthető hanganyagok számát. /Több mint hatszáz hanganyag a határon túli magyar rádióknak. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 28./