Traian Basescu államfő február 21-én két órára visszatért Székelyföldre. Az államfő bejelentetlen látogatásán Bálványosfürdőn részt vett az immár negyedik alkalommal megrendezett nemzetközi disznótoros fesztiválon, megdicsérte a rendezvényt. Az államfő egy héttel korábban Kovásznán találkozott a székely megyék vezetőivel. /Basescu újra Székelyföldön járt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

Az olasz és román hatóságok csillapító nyilatkozatai ellenére csak tovább szítja az itáliaiak román bevándorlók elleni haragját az újabb szörnyű gyilkosság. Egyre nagyobb méreteket ölt a románellenesség Olaszországban, miután nőtt azoknak a bűncselekményeknek a száma, melyeket román állampolgárságú személyek követtek el. Emil Boc kormányfő Rómába küldte külügy-, belügy- és igazságügy-miniszterét, hogy az ottani hatóságokkal megértesse, egy román bűnöző miatt ne szenvedjen minden olaszországi román. /Mihály László: Román olaj az olasz tűzre. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

Erdélyi megyei szocdem vezetőkkel tanácskozott Brassópojánán Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke. Az egybegyűltek eldöntötték, hogy offenzívát indítanak Erdélyért, amelynek fő célja, hogy a közeljövőben a PSD Erdély és a Bánság megyéiben a legerősebb párttá váljék. Geoana rámutatott: a párt erdélyi újjáépítését Kolozsváron kell elkezdeniük. Az offenzívát az erdélyi városokban és nagyvárosokban folytatják, mert a pártelnök szerint a PSD soha nem válhat jelentős párttá Erdélyben, ha csupán vidéken erős és vonzó. /Offenzíva Erdélyért – PSD módra. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

Albert Álmos polgármesteri székből került a felsőházba. Elmondta, hogy az elmúlt másfél évtized alatt betöltött tisztségei közel álltak a román parlamenthez. Tagja volt a Megyei Jogú Városok Országos Szövetségének, ahol számos alkalommal megfogalmazták azt az igény, hogy a helyi közösségeket, helyi, megyei tanácsokat érintő törvényeket úgy kellene meghozni, hogy kikérjék azok véleményét, akik ezekkel a jogszabályokkal dolgoznak. Albert Álmos gépészmérnökit végzett a Brassói Műegyetemen, majd a Babes–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi karán menedzsment szakon tanult tovább. 1992– 2008 között volt Sepsiszentgyörgy polgármestere, valamint az RMDSZ területi szervezetének vezetője. /Simon Judit: Döcögve halad a decentralizáció. „Újoncavató” interjú Albert Álmos Kovászna megyei szenátorral. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

Törvény kellene garantálja az arányos etnikai képviseletet a közintézményekben – jelentette ki Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatóján Frunda György szenátor. Szerinte az RMDSZ-nek közeljövőben ki kellene dolgoznia az erre vonatkozó jogszabályt, ugyanis etnikai és nem politikai kérdésről van szó. Kifejtette, románok és magyarok egyaránt egyenlő, a lakosság összetételének megfelelő arányban kell, hogy képviselve legyenek az illető megye közintézményeiben, így Szilágy megyében a tisztségek 15, Marosban 38, Kovásznában 75 és Hargitában 80 százalékát magyar nemzetiségű személyek kellene hogy betöltsék. „Örvendetes, hogy Traian Basescu államfőt foglalkoztatja a két, többségében magyarlakta megye helyzete, de sajnálatos, hogy ahelyett, hogy pozitív üzenetet fogalmazna meg, az ellentéteket szítja” – fogalmazott Frunda. Arra is kitért, hogy nem azért nincsenek román igazgatók a két megye vezetőségében, mert a választottak elleneznék ezt. „A románok, amikor meghallják, hogy milyen alacsony fizetések vannak a közigazgatásban, inkább valamelyik közintézménybe vagy katonai egységben próbálnak elhelyezkedni – háromszor akkora javadalmazásért” – nyilatkozta Frunda György. /Pap Melinda, Szucher Ervin: Arányos képviseletet javasol Frunda. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./

„Csángóügyben Marshall-tervre van szükség” – jelentette ki Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a február 20-án, Nagyváradon tartott Csángónap alkalmával, a második világháború után Nyugat-Európa újjáépítésében fontos szerepet betöltő, átfogó segélyprogramra utalva. Az EMNT azzal a céllal hirdette meg a rendezvényt, hogy kiegészítse a csángókért 2000-ben indított cselekvési tervet. „Annál is inkább szüksége van a csángóságnak erre, mert Moldovában a csángók vértelen népirtásnak vannak kitéve” – hangsúlyozta az EP-képviselő, hozzátéve, hogy a csángó sorsban benne látja a magyarság sorsát is. A politikus ugyanakkor bejelentette, hogy EP-képviselői irodája megrendelte a Tismaneanu-jelentésen dolgozó magyar szakemberektől az ún. Magyar Tismaneanu-jelentést arról, hogy a kommunista rezsim milyen elnyomó, beolvasztó tevékenységet folytatott a magyar és a csángó közösség ellen. A résztvevők egyetértettek abban, hogy ki kell terjeszteni a magyar nyelv oktatására vonatkozó programot, és a jelenlegi 20-ról 50-re kell növelni azoknak a településeknek a számát, ahol iskolákban vagy közösségi házakban elsajátíthatják anyanyelvűket a csángó gyerekek. Hangsúlyozták, a jelenlegi mintegy 1500 magyarul tanuló gyermeken kívül csak Bákó megyében további – hozzávetőleg – kilenc-tíz ezerre tehető azon kicsinyek száma, akik tudnak vagy értenek még magyarul. A rendezvény résztvevői közös nyilatkozatot is elfogadtak, amelyben kifejtik, hogy az ezelőtt tíz évvel megfogalmazott Csángó cselekvési terv alapján stratégiai tervet dolgoznak ki a csángók védelmében. Hangsúlyozzák: az oktatási program folytatása és bővítése mellett szükségesnek tartják, hogy a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége és az EMNT közösen dolgozzon ki oktatási segédanyagot a csángómagyarok történetéről és jelenlegi helyzetéről, és külön felhívják a figyelmet az Erdélybe származott csángómagyarok helyzetére, és számukra is egy oktatási és kulturális program létrehozását javasolják. A magyar misézés ügyében ugyanakkor megkereséssel fordulnak a hazai és külföldi egyházakhoz, hogy támogassák a csángómagyarok nemzeti kisebbségi, vallási és anyanyelvi jogainak az elismertetését. /Marshall-tervet a csángóknak. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./

Változatos műsorral zajlott február 21-én Nyárádszeredában a város immár hagyományosnak számító rendezvénye, a Bocskai-napok. A február 20-24-e közötti ünnepségsorozat keretén belül A fejedelem és kora elnevezéssel történelmi vetélkedő zajlott középiskolásoknak, a következő nap a képzőművészet, irodalom, zene kedvelőinek kedvezett. Megnyílt Petres Lajos faragott mosósulykokból nyílt kiállítása, fellépett a marosvásárhelyi Cantuale együttes. Dászkel László polgármester elmondta, hogy immár 12 éve minden februárban, a Bocskai István fejedelem születésnapját magába foglaló hétvégén ünnepel Nyárádszereda. Az emlékezést a főtéri Bocskai-szobor megkoszorúzása zárta. Február 22-én városkapu-avatás szerepelt a programban. Nyárádszereda négy bejáratához ifj. Bíró László helybéli képzőművész készített faragott kapukat, amelyen román és magyar nyelven, illetve rovásírással Isten hozott felirat szerepel. /Berekméri Ildikó: Bocskai-napok Nyárádszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) a Sepsiszentgyörgy melletti Árkoson szervezett író-olvasó találkozót február 20-án. A Sepsiszentgyörgyön élő Farkas Árpád, Bogdán László és Szonda Szabolcs, valamint a Kolozsvárról érkezett Király Zoltán, Gáll Attila és Farkas Wellmann Endre költők olvastak fel verseikből. Az árkosi találkozó az E-MIL székelyföldi felolvasó körútjának utolsó állomása volt, előtte a csíkszeredai Corvina Könyvesházban is fellépett a Kolozsváron élő költők csapata, kiegészülve a liga más tagjaival, Lövétei Lázár Lászlóval, Molnár Vilmossal, Muszka Sándorral és György Attilával, az est házigazdájával. Kézdivásárhelyre is ellátogatottak a költők. Király Zoltán költő, az E-MIL ügyvezető igazgatója a kézdivásárhelyi találkozót tartotta a legsikeresebbnek. /Bonczidai Éva: Vita a tankönyvekről és a költészet hasznáról. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./

Dragomán György marosvásárhelyi származású magyarországi író volt a vendége Nagyváradon a hétvégén szervezett Törzsasztalnak. Az íróval Körőssi P. József, a budapesti Noran Kiadó vezetője beszélgetett. Dragomán György A fehér király című regényét 28 nyelvre fordították le. Az írónak személyes kötődése is van Nagyváradhoz, édesanyja ugyanis innen származik, így gyermekkorában gyakran megfordult a városban. Dragomán György szüleivel 1988-ban települt át Magyarországra. A kitelepedést megelőzően többször is zaklatta a kommunista hatalom a családot, gyermekként attól félt az író, hogy elviszik édesapját. Körőssi P. a „félelem regényének” nevezte a meg nem nevezett diktatúrában játszódó könyvet. /Fried Noémi Lujza: Gyermekként nagyon tudunk félni. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./

Közel félezer temesvári és vidéki bálozó vett részt a frissen alakult Kohézió Egyesület jótékonysági farsangi mulatságán, amelyet február 21-én Temesváron az Ifjúsági Házban tartottak. A januárban bejegyzett Kohézió Egyesület célkitűzéseit Vetési Zoltán elnök ismertette: közösségépítés, ezen belül személyiség- és közösségfejlesztés, anyanyelv és kultúra ismeret, szabadidős programok szervezése és humanitárius tevékenység. A bálozók jegyük megváltásával hátrányos helyzetű magyar családok iskoláskorú gyermekeit segítették. Vetési Nándor a kolozsvári Színművészeti Főiskola végzős hallgatója. /Pataki Zoltán: Farsangi bállal mutatkozott be a Kohézió Egyesület. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 23./

Harmadik erdélyi turnéját tartotta a Magyar Kanizsai Udvari Színház, Wass Albert műve alapján rendezett nagysikerű mesejátékával. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) által szervezett turné állomásai közt szerepelt több székelyföldi város, valamint Nagyvárad, Kolozsvár és Marosvásárhely is, de a közönség részéről a Gyimesben, Torockón illetve Déván tapasztalták a legnagyobb lelkesedést. Torockón, a falu apraja, nagyja eljött az előadásunkra. Déván többnyire gyermekekből verbuválódott a közönség. Hat nap alatt 11 előadást tartottak, mindenhol családoknál, lelkészeknél, kollégiumokban szálltak meg A turné során gyűlt adományokat az előadóművészek a Szent Ferenc Alapítvány gyermekotthonai számára ajánlották fel. /Gáspár-Barra Téka: Erdők meséje – a szórványban is. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 23./

Az Emlékkönyv Benkő Samu 80. születésnapjára című kötet bemutatásával egy időben, immár második alkalommal tisztelegtek február 20-án Kolozsváron Benkő Samu művelődéstörténész előtt az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) székházának dísztermében. A rendezvényen Egyed Ákos történész, az EME elnöke a kötet fontosságát értékelte, majd W. Kovács András, az egyesület kutatóintézetének igazgatója a kiadványban megjelent tanulmányokat mutatta be. Február 25-én már 81. születésnapján köszöntheti fel Benkő Samut a történész szakma és a nagyközönség. Az esten Benkő Samu életének a marosvásárhelyi és a kolozsvári református kollégiumban eltöltött időszakára emlékezett vissza, és arra, hogy 1947-től évekre szólóan munkahelyévé vált az Erdélyi Múzeum-Egyesület levéltára. /Ferencz Zsolt: Benkő Samu akadémikus köszöntése. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

Aurelio Brandolini (1454–1497) firenzei humanista író De humanae vitae conditione et toleranda corporis aegritudine című dialógusát adta ki magyar és latin nyelven a Kriterion Kiadó. A Dialógus az emberi sorsról és a testi betegségek elviseléséről című kötetet február 20-án mutatták be Marosvásárhelyen. Brandolini 1489–1490-ben retorikatanár volt Mátyás udvarában, latin nyelvű kézirata 1539-ben jelent meg először nyomtatásban. Murvai Olga egyetemi tanár, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem dékán-helyettese ismertette a kiadványt. Elmondta, hogy a kiadott mű nem dialógus, hanem „trialógus”: Mátyás, Beatrix és Petrus (azaz Pietro Ronsaro író, püspök, domonkos-rendi szerzetes) vitázik benne. /Máthé Éva: Könyv Mátyás korából. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./

A kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum képzőművészeti tagozata által rendezett A Biblia világa című tárlatmegnyitónak adott otthont a Kolozsvár Társaság székháza február 21-én. A megjelenteket Kántor Lajos irodalomtörténész, a társaság elnöke köszöntötte. Elmondása szerint a tárlatmegnyitó a magyar nyelvterületen nemrég zárult Biblia Évéhez kapcsolódik, emellett fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a Kolozsvár Társaság a múlt ápolása mellett a jövőt is igyekszik képviselni kulturális tevékenységek, képzőművészet és irodalom terén. Vörös Alpár, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum igazgatója szerint fontos, hogy a líceum diákjai az iskolán kívül is bemutathassák alkotásaikat. /Potozky László: A szín és a vonalak költeményei. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

Kolozsváron február 21-én a főtéri Gy. Szabó Béla Galériában megnyílt Burka István iparművész, szobrász, grafikus kiállítása. Burka István a Kolozsváron a Képzőművészeti Egyetem üveg-kerámia szakán végzett, és mielőtt áttelepült volna az anyaországba, Egerbe, néhány évig a kolozsvári bábszínházban bábkészítőként tevékenykedett. /(-eth): Vasban megbúvó harmóniák. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

Kovács Piroska néprajzkutató örökségalkotó műve, az „Orczád verítékével... ” – Máréfalva a történelem sodrában című könyve egyszerre monográfia és romániai magyar önismereti könyv. Helytörténet gyűjteménye 400 oldalnyi főszöveget, 100 oldalnyi mellékletet, korabeli fotót, dokumentumot tartalmazva – dr. Gagyi József szavaival – beágyazódik egy sorsba, értelmiségi magatartásba. /(molnár): Eltanulható? = Szekelyhon. ro, febr. 23.

Közös közleménnyel álltak ki valutáik védelmében február 23-án a román, a magyar, a cseh és a lengyel jegybankok elnökei. Közleményükben és sajtótájékoztatók keretében próbálták megnyugtatni a térség befektetőit, hangsúlyozva, hogy a régiós devizák tapasztalt gyengülésének nincsenek makrogazdasági alapjai. /D. L. : Hangoltak a jegybankok. = Új Magyar Szó (Bukarest). febr. 24.

Február 23-án az Országgyűlés elutasította a parlament feloszlásáról szóló Fidesz–KDNP-javaslatot, valamint az ugyanerről szóló országos népi kezdeményezést. Délután kordont vontak a budapesti Kossuth térre érkezett rendőrök az Országház épülete és a több száz ember közé, akik azért gyűltek össze, mert a parlament sürgősséggel tárgyal az önfeloszlatásáról és szavaz is az előterjesztésről. A tüntetők többször skandálták, hogy „Kormány takarodj!”, „Gyurcsány takarodj!”, illetve azt, hogy „Hazaárulók!”. /Nem oszlatta fel magát a magyar Országgyűlés. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

Olaszországban a különböző bűncselekmények elkövetésével vádolt, valamint a jogerősen elítélt román állampolgárok száma meghaladja a 2700-at – közölte Catalin Predoiu román igazságügyi miniszter. A tárcavezető szerint ugyanakkor a román rendőrség által körözött személyek 40 százaléka Olaszországban tartózkodik, ezeknek a kézre kerítése és kiadatása nehézkesen halad. /Több mint 2700 román vádlott és elítélt. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 24./

Izsák Balázs mögött nincsen semmiféle olyan jogi személyiség, amely az érvényben levő jogi szabályozások alapján alakult volna meg, a Székely Nemzeti Tanács sem a romániai, sem a nemzetközi jogi szabályozásnak nem lehet az alanya. Vezetőjének hitelessége csupán saját testületére terjed ki, mondta Markó Béla az RMDSZ elnöke. Szász Jenő Magyar Polgári Pártja bejegyeztetése után hiteles, az MPP elnök viszont még nem esett át semmiféle belső választáson. Legitim a szervezet, országos kérdések megtárgyalásában nem legitim annak vezetője. Tőkés László háttérszervezete, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ernyőszervezetként, úgynevezett erdélyi magyar parlamentként jött létre, de semmiféle jogi bejegyeztetés nem áll mögötte. Tőkés László megválasztott európai parlamenti képviselő. Nem legitim a szervezet, de legitim a vezetője. Tehát legitim egy szervezet, annak vezetőjével együtt és legitim egy személyiség, szervezet nélkül ez az RMDSZ és Tőkés László. Következésképpen két önálló legitimitás kötött most szövetséget, és ebből a szempontból nincs jelentősége annak, hogy a Székely Nemzeti Tanács az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácstól függetlenítette magát, mint ahogyan az MPP elnökének kifogásait is félre lehet tenni. /Székedi Ferenc: Két önálló legitimitás kiegyezése. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

Az EMNT választási szövetséget kötött az RMDSZ-szel, ezzel letért az önmaga számára eredetileg kijelölt útról: a romániai magyar politikai szervezetek egyikeként nyilvánult meg, írta Gazda Árpád, a Krónika munkatársa. Az EMNT sem pártként, sem kisebbségi szervezetként nem jegyeztette be magát; egyedül semmilyen választáson nem vehetne részt. A Tőkés Lászlónak felajánlott listavezetői hely nem a tartós megegyezés záloga, hanem afféle végkielégítés az RMDSZ ellenzéke számára. /Gazda Árpád: A végkielégítés. = Krónika (Kolozsvár), febr. 24./

Nem tartja hitelesnek az EMNT és az RMDSZ között született megállapodást a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MCSZESZ), mert az nem létezőnek tekinti az egyik magyar pártot. Az MCSZESZ továbbra is kiáll a nemzeti lista szükségessége mellett. A Bodó Barna elnök által aláírt állásfoglalásban leszögezték: a nemzeti érdekek érvényesítését csakis nemzeti összefogással lehet elérni. /(-kas): Teljes nemzeti listát akarnak a civilek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 24./

Sok embernek az a véleménye, hogy az RMDSZ nem a magyarok, hanem kisebb csoportok érdekvédelmét látja el. Ezt látszik igazolni a tisztújításra vonatkozó tájékoztatás hiánya is. Marosvásárhelyen a városi ügyvezető nem árulta el, miért nem hirdették meg a sajtóban a gyűlések időpontját. Azt állította, hogy régebben is szórócédulákkal tájékoztatták a tagságot. Sosem tájékoztatták szórócédulákkal a tagságot, szögezte le az olvasói levél írója. Nem kellene megfeledkezni arról, hogy az RMDSZ a magyarok érdekvédelmi szervezete. /Majorán Karolina: Tisztújítás az RMDSZ-ben. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./

Akár le is állíthatja az észak-erdélyi autópálya építésének munkálatait a kormány – jelentette ki Radu Berceanu közlekedési, leszögezve: a kormány számára nem jelent prioritást a sztrádaépítés. Az észak-erdélyi sztrádát építő amerikai Bechtellel folytatott tárgyalásokról elmondta: „Azt javasoltam, 2009 végéig készüljön el az Aranyosgyéres és Gyalu közötti 52 kilométeres szakaszból 42 kilométer, a fennmaradó tíz kilométeren ugyanis akadálymentesítési munkálatokat kell végezni. ” A Berettyószéplak melletti 18 kilométeres szakaszról is folytak tárgyalások, ahol a terepviszonyok miatt egy viaduktot is meg kell építeni. A miniszter közölte, idén csak a viadukt megépítését tudják finanszírozni. „2012-ig készüljön el az Aranyosgyérestől a határig tartó szakasz, az Aranyosgyéres–Brassó szakasz kapcsán pedig adjanak választ. Ennek a megépítésére ugyanis nincs pénzünk, ezért koncesszióba kívánjuk adni” – szögezte le a tárcavezető. „Télig le akarom állítani ezt a projektet. Ha addig nem jutunk megállapodásra, teljes egészében leállítom, mivel amúgy sincs pénzünk. Máshol építünk autópályákat” – hangoztatta Berceanu. Hozzátette: annak idején, 2003-2004-ben a NATO-csatlakozás érdekében volt szükség az amerikai társaság által megépítendő autópálya előnyben részesítésére, a délebbre húzódó négyes számú páneurópai folyosóval szemben. /Balogh Levente: Veszélyben az észak-erdélyi sztráda? = Krónika (Kolozsvár), febr. 24./

„Európa csak akkor lesz egységes, ha elismeri, hogy a kommunizmus és a nácizmus közös örökség, és hajlandó őszinte és alapos vitát folytatni a múlt század valamennyi totalitárius bűntettéről…” (Prágai Nyilatkozat az európai lelkiismeret és a kommunizmus ügyében, 2008. június 3.) A nemzeti szocializmus és a kommunizmus idején elkövetett emberiség elleni bűntettek dolgában a világ továbbra is kettős mércével mér. A nürnbergi perrel ellentétben „a kommunizmus perére” még mindig nem került sor. Az 1989-ben elkezdődött rendszerváltozása múlttal való szembenézés nélkül nem lehet teljes, írta Tőkés László püspök, EP-képviselő. A kommunista önkény több mint százmillió áldozata előtt fejet hajtva, a Kárpát-medencei magyarság minden év február 25-én tartja a kommunizmus áldozatainak emléknapját. 1947-ben a megszálló szovjet hatalom pribékjei ezen a napon tartóztatták le Budapesten, és hurcolták fogságba Kovács Béla kisgazdapárti politikust. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Partiumi Keresztény Egyetem, valamint az Erdélyi Magyar Ifjak Nagyváradra, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület dísztermébe hívják az emlékezőket február 25-én. Előadást tartanak: Molnár János egyháztörténész-professzor, Vincze Gábor történész, Forró László előadótanácsos és Tőkés László. /Meghívó a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapjára. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 24./

Közös petícióval kíván tiltakozni több szlovákiai magyar szervezet a magyar kisebbség jogainak korlátozása ellen Szlovákiában. A tiltakozó akcióban február 23-án Pozsonyban egyeztek meg a Magyar Koalíció Pártja, a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége és a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség képviselői. A szlovákiai magyarok aláírásgyűjtése március 11-én indul. A találkozó résztvevői egyetértettek abban, hogy Szlovákiában az utóbbi időben csorbulnak a magyarok jogai. Elfogadhatatlan számukra, hogy a közszolgálati Pátria Rádió műsora a szlovákiai magyarok lakta vidékek jelentős részén nem fogható. Ezért azt kérik a rádió vezetésétől, illetve a Szlovák Köztársaság kormányától, hogy azonnal biztosítsák az adás vételének lehetőségét mind a 18, magyarok által is lakott dél-szlovákiai járásban. A petíció szerint a Szlovák Köztársaság polgárai aláírásukkal tiltakoznak a Pátria Rádió műsorvételi lehetőségeinek szűkítése ellen. Elutasítják a szlovák nyelvtörvény módosításának javaslatát, amelyet a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma hozott nyilvánosságra. Elutasítják a szlovák oktatási miniszter nyilatkozatát, amellyel nem támogatja a magyar tannyelvű iskolákban használatos tankönyvek nyelvhasználatának visszaállítását a 2006 előtti állapotoknak megfelelően. Igénylik emellett a szlovák nyelvtörvény olyan irányú megváltoztatását, amely lehetővé teszi magyar nyelvű regionális rádió- és televízióadások sugárzását a Szlovák Köztársaság területén. Csatlakoznak ahhoz a kéréshez, amely az Európa Tanács miniszteri bizottsága javaslatai alapján kívánja bővíteni a kisebbségi nyelvi jogokat a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája szlovák parlament által ratifikált változata szellemében. /Tiltakoznak a szlovákiai magyarok a jogkorlátozások ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 24./

Kovács Sándor főesperes-plébános és Bocskay Vince szovátai szobrászművész jelenlétében február 23-án Kolozsváron a Szent Mihály-templom kertjében lerakták a Márton Áron-szobor talapzatát, majd elhelyezték rajta a műalkotást. Február 28-án avatják fel a püspök szobrát. /(K. O.): Elhelyezték Márton Áron szobrát. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

Szatmárnémetiben a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumnak mégiscsak költöznie kell a jelenlegi épületből, ugyanis a református egyház igényt tart arra. Kónya László főtanfelügyelő–helyettes elmondta, hogy a Református Gimnázium a jövő tanévtől átköltözik a Kölcsey épületébe, és a fennmaradó „üres” osztálytermeket – előzetes egyeztetés alapján – használhatja majd a Főgimnázium. Azoknak a kölcseys osztályoknak, amelyek nem kapnak majd helyet az eddig használt épületben, a tanítási óráik ugyancsak a református egyház tulajdonában lévő Speciális Iskola épületében zajlanak majd. A két tanintézmény a jövő tanévtől közösen használja a Kölcsey Ferenc Főgimnázium által eddig használt épületében a könyvtárat, a dísztermet és a tanárit, továbbá az iskola udvarát és a kazánházból átalakított, a közeljövőben átadásra kerülő tornatermet is. /Költözik a Kölcsey egy része. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 24./

Szászrégenben kezd hagyománnyá válni: a tél vége felé kiscserkészek és öregbakák egyaránt „behívót” kapnak Samu Pál nyugalmazott biológiatanártól, aki a református egyház támogatásával honvédtalálkozót rendez. A város ismert közösségszervezője február 21-én ismét tucatnyi cserkészt és ugyanannyi öregbakát gyűjtött össze Régenből és a környező településekről. A honvédek a hat évtizeddel ezelőtti múltból próbáltak átmenekíteni egy csöppnyit a háborús történetek iránt érdeklődő ifjúságnak. A 80 év fölötti Sepsi István húszesztendősen vonult be a magyar hadseregbe és csak nyolc év után ért haza, megpróbáltatások sorozata után. A túlélő egykori honvédeknek egyetértenek abban, hogy sokkal tragikusabban is végződhetett volna. Közel 142 ezer magyar katona esett el a harctéren, ötvenezren haltak meg a bombázások közepette, és 600 ezer embert hurcoltak el a háború után a különböző fogolytáborokba. /Szucher Ervin: Életigenlő öreg bakák. = Krónika (Kolozsvár), febr. 24./

Február 22-én felszentelték a belső felújításon átesett római katolikus temetői kápolnát Halmiban, az egyházközség szeretetvendégséggel köszönte meg az önkéntes munkát. /(f): Halmi: ökumenikus kápolnaszentelés. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 24./