Megnyílt Heim András kiállítása a kolozsvári Művészeti Múzeumban. A művész a geometriát használja képarchitektúrája kizárólagos építőelemeként. Ne keressetek figurativitást a műveimben – hangoztatja a művész – ezek absztrakt munkák, annak készültek és azok is maradnak. /Heim András kiállítása a Művészeti Múzeumban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár majdnem teljes állománya – könyvek, CD-k, DVD-k – az internetre került(http://www.kmkt.ro/search/main/). A könyvtár Romániában az elsők között kezdte el a számítógépes katalogizálást, a katalógus javításán folyamatosan dolgoznak. A könyvtár állományában levő újságok, folyóiratok feldolgozása a közeljövő feladatai közé tartozik. /(vop): Interneten a könyvtár állománya. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./

Hatszázadik lapszámát ünnepli a magát regionális hetilapként meghatározó, Baróton megjelenő Erdővidék. Ez alkalomból író-olvasó találkozót szerveztek, az Erdővidék Múzeumában tartott író-olvasó találkozón Demeter László igazgató üdvözölte a lapkészítőket. /Hecser László: Jubilál az Erdővidék. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./

Január 30-án a Szatmárnémetiben a művelődési igazgatóság díjazta a megye íróit. A díjazottak között szerepelt a dr. Bura László által szerkesztett, többek között Muhi Sándor, Schmidt Dániel, Csiszár Klára, Schupler Tibor és dr. Bura László által írt Meszlényi Gyula szatmári püspök 1887–1905 című, 2008-ban kiadott könyv is. Az említett kötetet a vallásos könyvek kategóriában emelték ki. /(JJ): Díjazták a Meszlényi Gyula életéről szóló könyvet. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 15./

Az alkotmányt lobogtatva érkezett Háromszékre Traian Basescu államfő. Bár a székelyek korábban bocsánatkérésre szólították fel az államfőt, ő ráerősített: Romániában soha nem lesz területi autonómia. A Székelyföldet fellendítendő, még a héten elküldi a minisztereket a térségbe, akiknek előfutáraként tanácsosa, Eckstein-Kovács Péter elkezdi „információszerző” megbízatását. „Eldöntött tény, hogy Románia nemzetállam, a területén nem hozható létre területi autonómia” – szögezte le Traian Basescu. Az államfő közel öt órán át tárgyalt a Kovászna és Hargita megyei tanácselnökökkel, illetve a székelyföldi városok polgármestereivel. Basescu nem tartotta magát a zárt ajtók mögötti egyezséghez, hanem – amint a sajtó szeme elé került – egész pályás letámadást indított a magyar politikusok ellen. Az elnök megismételte korábbi tézisét, miszerint a Hargita és Kovászna megyei önkormányzatoknál etnikai tisztogatás folyik a románokkal szemben. „Mutassanak nekem egyetlen román nemzetiségű igazgatót, osztály- vagy irodavezetőt a Hargita vagy Kovászna megyei tanácsnál vagy magyar vezetésű polgármesteri hivatalnál, és visszavonom, amit mondtam” – provokálta az elnök az RMDSZ-es vezetőket. A megszólított vezetők nem válaszoltak, az ÚMSZ viszont közölt példát: Marin Nicolae a Kovászna Megyei Tanácsnak alárendelt Útügyi Igazgatóságot vezeti. Tamás Sándor elmondta, a Kovászna megyében a román nemzetiségű igazgatók részaránya közel hatvan százalékos, ha a teljes intézményi hálózatot tekintjük, de javarészük a kormánynak alárendelt struktúrák élén áll. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint „Traian Basescu csapdát állít saját magának, amikor azt nyilatkozza, hogy Székelyföldön etnikai tisztogatás folyik a románok ellen”. Antal emlékeztetett: az államelnök azt hangoztatja, hogy Románia nemzeti állam. „De ha ebben az országban csak románok élnek, akkor ki tud etnikai tisztogatást végezni?” – tette fel a kérdést Antal, aki átadta Basescunak azt a petíciót, amelyet múlt vasárnap olvastak fel a magyar intézményvezetők leváltása ellen szervezett tüntetésen. Basescu azzal utasította vissza a dokumentumról való tárgyalást, hogy ő csak reális problémákról hajlandó beszélni. Az államfő a közel egy órás sajtótájékoztató idején többször felolvasott Románia alkotmányából. „A magyar politikusok, amikor az autonómiáról beszéltek, nem mondták el az embereknek, hogy Románia szuverén, független, egységes és oszthatatlan nemzetállam” – idézte az alkotmány első cikkelyét Basescu. Hozzátette: egyetért a „helyi autonómia” minél nagyobb kiszélesítésével. A székelyföldi önkormányzati vezetők Basescu érveire reagálva elmondták: a spanyol alkotmány első cikkelye is a nemzetállamiságot hangsúlyozza, azonban a második pontja kimondja a régiók autonómiáját, felsorolja ezek hatáskörét. Basescu a korábbiaknál is hevesebben támadta az RMDSZ-t, amelyet – amellett, hogy a térség elmaradottságáért tett felelőssé – nem lojális partnernek és „szavazatvadásznak” nevezett. A államfő kitért a Magyar Polgári Szövetséggel fenntartott korábbi kapcsolataira is, amelynek elnökét – Szász Jenőt – székelyudvarhelyi polgármesterként empátiából támogatta. „Ugyanaz történt vele, ami velem bukaresti főpolgármesterként: akadályozták munkájában” – fejtegette Basescu, az RMDSZ-re utalva ezzel. Nem létezik kormányprogram arról, hogy moldovai románokkal népesítsék be Kovászna és Hargita megyét, jelentette ki Basescu. Az államfőt Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök tájékoztatta arról, hogy tavaly ősszel levelet kapott a belügyminisztérium egyik illetékesétől, aki arra kérte, hogy teljesítse egy moldovai család Székelyföldre telepedési kérését. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester a Román Kommunista Párt archívumából megszerzett, 1985-ből származó átirattal bizonyította, hogy erőszakosan zajlott a románság Székelyföldre való betelepítése; abban ez áll: „(...) hogy Marosvásárhelyen a románok száma az összlakosságon belül elérje vagy meghaladja a következő két éven belül az 50 százalékot, az szükséges, hogy engedélyezzék ebben az időszakban 7600 román nemzetiségű alkalmazását a szocialista egységekben (...). ” A moldovai Vasile Botnaru kérésében egy olyan kormányprogramra hivatkozott, amely Kovászna és Hargita megye benépesítését érinti. Eckstein-Kovács Péter, Traian Basescu kisebbségügyi tanácsosa kifejtette: nem tehet arról, hogy Basescu mit nyilatkozik a magyar ügyekről. /Kovács Zsolt, Lokodi Imre, Isán István Csongor: Az asztalt verte Basescu. Nekiesett az RMDSZ-nek az újra a Székelyföldön „üdül” államelnök. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./ Basescu elnök február 14-én először Kovászna és Hargita megyék rendőrfőnökeit, majd a prefektusokat fogadta, ezután ebédre látta vendégül a két megye tanácsának vezetőit és a háromszéki polgármestereket. Az államfő kifejtette, hogy a decentralizáció híve, majd bírálta az RMDSZ-t, hogy hosszú évekig volt kormányon és nem támogatta hatékonyan a két székely megyét. . /Bíró Blanka: Basescu a Székelyföldön: decentralizáció igen, autonómia nem. = Krónika (Kolozsvár), febr. 16./

Traian Basescu államfő magyarellenes nyilatkozatainak hatása tükröződik a Kovászna és Hargita megyei román civil szervezetek legfrissebb felhívásában. A Románok Civil Fórumának az elmúlt években számos közleménye, panaszáradata volt, de a mostani hangvétele a legsötétebb időszakot idézi. Törvénymódosításokat követelnek, a magyarság tizennyolc év alatt nehezen kiharcolt jogait szeretnék eltörölni. Basescu etnikai tisztogatással és feszültséggerjesztéssel vádolta a magyar vezetőket. Lehetséges, hogy Basescu mesterséges konfliktusgerjesztéssel saját elnöki hatalmát kívánja erősíteni. /Farkas Réka: Diktátor születik? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16./

Az RMDSZ-nek éles, de konstruktív ellenzéki szerepet kell betöltenie, kritikusan kell figyelemmel kísérnie a román nagykoalíció minden egyes lépését, ugyanakkor támogatnia kell minden valódi reformintézkedést – mondta február 14-én Marosvásárhelyen Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Az időszerű politikai kérdések megvitatása mellett a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) meghallgatta az Ügyvezető Elnökség féléves beszámolóját, és arról határozott, hogy az április 25-én tartandó RMDSZ-kongresszus helyszínére pályázatot írnak ki. A Szövetségi Állandó Tanács Kelemen Hunort nevezte ki az RMDSZ országos kampányfőnökévé. Markó felvázolta azt az egyezséget, amelyet az RMDSZ az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT) kötött: a magyar összefogás listáján az RMDSZ és az EMNT jelöltjei 75:25 százalékos arányban szerepelnek majd. /Markó: Éles, de konstruktív RMDSZ-t. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

Nem mond le a Székelyföld autonómiáját célzó tervezetről Tőkés László európai parlamenti képviselő, aki a hét végén Nagyváradon úgy nyilatkozott, a célkitűzés elérése érdekében Traian Basescu államelnök támogatását fogja kérni. Tőkés Schmitt Pál fideszes EP-képviselővel közösen tartotta sajtótájékoztatóját, a magyarországi politikus a Partiumi Egyetemi Sportklub által szervezett Sportbálra érkezett Nagyváradra. Tőkés László emlékeztetett: az Európai Parlamentben nemrégiben az ezeréves gyulafehérvári egyházmegye kapcsán előterjesztéssel élt, mely szerint a Gyulafehérvári Főegyházmegye millenniumi emlékévének szeptember 29-i zárónapját az Európai Unió iktassa be jövő évi nemzetközi eseménynaptárába. /Bálint Eszter: Sport és politika. = Krónika (Kolozsvár), febr. 16./

Úgy tűnt, hogy korábban példátlan szolidaritásnak lehetünk szemtanúi magyarok és románok között: Marian Cozma román kézilabdázó tragikus veszprémi halála nyomán a két nemzet együtt osztozott a család gyászában. Ebben a békés hangulatban Traian Basescu elnök durván kikelt az autonómia ellen, ismét úgy adva a székely közösségnek az egyik kezével, hogy a másikkal el is vett tőlük. Az államfői szintre emelkedett uszítás ellen most valódi összefogás szükséges. /Balogh Levente: Uszító államfő. = Krónika (Kolozsvár), febr. 16./

Korai volt a székelyudvarhelyi önkormányzat öröme: tévesnek bizonyult az a hír, hogy pert nyertek a prefektúra ellen az autonómia-népszavazás ügyében. Marossy György ügyvéd, az MPP frakcióvezetője szerint „örvendetes és precedensértékű” a törvényszéki döntés. „Az autonómiáért tovább, sokat kell még harcolni” – jelentette ki Bunta Levente polgármester. /Bágyi Bencze Jakab: Korai öröm Udvarhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./

Kolozsváron a szavazati joggal rendelkezőknek csak a 29,94 százaléka ment el szavazni a polgármester-választáson. A városban a magyarság számaránya mintegy 19 százalék. Két magyar jelölt is volt, a Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben induló Gergely Balázs és a Zöld Párt jelöltje, László Csaba mérnök. /Alacsony részvétel a kolozsvári időközi polgármester-választáson. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

Megvonja politikai támogatását az RMDSZ Bartus Gyulától, aki ezáltal tanácsosi mandátumát is elveszíti. A ludasi tanácsos megpróbált kirabolni Kali Zoltán szovátai RMDSZ-es tanácsost. /Antal Erika: Tanácsost akart kirabolni. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./

Kilencedik alkalommal szervezték meg február 14-én a Kolozsvári Magyar Üzletemberek estjét a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) és a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara (MRKIK) kezdeményezésére. /Magyar üzletemberek estje. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

A veszprémi tragédia a románok és a magyarok közötti történelmi megbékélést fémjelezheti – írta február 14-i számában a bukaresti Adevarul című napilap Marian Cozma sportoló meggyilkolása kapcsán. /Román–magyar megbékélés? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

Kisgyörgy Zoltán helytörténész, a lap munkatársa február 13-án Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtárban A háromszéki harangok és Gábor Áron címen előadást tartott. Mintegy háromszáz műkincs értékű harang szól ma a megye templomaiban, még azután is, hogy ágyúöntés céljából az 1848-as önvédelmi harc idején, de az első világháború alatt is megtizedelték a harangállományt. Gábor Áron kérő szavára 313 harangot gyűjtöttek be a székely székek, közülük legtöbbel Háromszék, szám szerint 125-tel járult hozzá a fegyverkezéshez. A megye legrégebbi harangja szotyori református templom tornyában ma is szól, igaz, csak ünnepekkor. Az 1426-ban öntött harangot az Olt vizébe süllyesztették az utolsó tatárbetöréskor, s véletlenül került felszínre, szintúgy, mint az 1531-ből származó maksai, melyet Rákiné kútjába rejtettek. Kisgyörgy Zoltán egykor minden toronyba felmászott. Elmondta, sok háromszéki harang hirdeti feliratában: A villámokat szétoszlatom, a felhőket szétszaggatom, az élőket hívogatom, a holtakat elsiratom. /Szekeres Attila: Dörögtek a hídfőn a székely harangok… = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16./

Február 14-én megnyitotta kapuit a látogatók előtt a Csíki Székely Múzeum A tatárjárás 1241–1242 című régészeti-történelmi kiállítása. A meghívottak a tatárjárás korának hangulatát idéző lovasbemutatót kísérhettek figyelemmel, a Csabafiak Hagyományőrző Egyesület előadásában. /Elkezdődött a „tatárjárás” Csíkszeredában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

Három értékes Szórvány-kiadvány bemutatójára került sor február 13-án a Szórvány Alapítvány székhelyén, a temesvári Kós Károly Közösség Központban. „Akkor vagyok otthon valahol, ha tudom: milyen szellemi, tárgyi örökséget tekinthetek a sajátomnak. És ha erre büszke is lehetek (…), akkor kötődésem a tájhoz tudatosabb, erősebb lehet” – mondja Vicze Károly Temesközi emlékhelyek című munkája előszavában dr. Bodó Barna, a kötet szerkesztője. Vicze Károly Temes megyei, magyar vonatkozású emlékhelyeket – szobrok, táblák, emléktáblák, épületek, temetői emlékek – bemutató kalauzát Miklósik Ilona muzeológus, a Szépművészeti Múzeum munkatársa méltatta. Stevan Bugarski mérnök magyar, német, román és szerb nyelven megjelentetett, 600 oldalas Temesvári Líceum című tudományos munkája Temesvár első egyeteméről szól. A Régi(j)óvilág honismereti szemle legújabb számának mottója: „Szeretlek, színház!” (Juhász Gyula). „Olyan emberek írtak az 55. évfordulóját ünneplő temesvári magyar színházról – mondta Mészáros Ildikó, a szép kivitelezésű kiadvány főszerkesztője – akik szeretik és fontos számukra a színház, mint az igaz élő művészet temploma. ” A Régi(j)óvilág szerkesztői egy Kós Károlyra és híres temesvári építészekre, Székely Lászlóra és Schmidt Antalra összpontosító dupla szám, a nyelvújító Kazinczy Ferenc apropóján nyelvismeretről, a többnyelvűségről, nyelvvesztésről szóló szám, egy Temesvár-központú szám és a temesvári forradalomról szóló emlékszám megjelentetését is tervezik ebben az évben. /Pataki Zoltán: A Szórvány Alapítvány hármas könyvbemutatója. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 16./

Az eltüntetett szobrok, műemlékek számát illetően talán sehol sem jártak el oly keményen a múlt tárgyi emlékeinek az elfeledtetésében, mint a határvárossá vált Aradon. Nagyvárad, Szatmárnémeti, Kolozsvár, Marosvásárhely sem járt jobban. Murádin Jenő jeles kolozsvári művészettörténész A megsebzett szobor című munkája (Kolozsvár, Kriterion Kiadó, 2008) erről szól, könyve tárgyilagos repertóriuma az erdélyi műemlékrombolások egyik fontos szegmensének: a köztéri szobrokat ért atrocitásoknak. Erre a feladatra eddig még nem vállalkoztak. Murádin nemcsak kataszterét állította össze a ledöntött, szétfűrészelt, esetenként beolvasztott köztéri szobroknak, hanem felvázolta azt a történelmi, politikai hátteret, de főleg a társadalmi lélektant, amely e pusztítások motivációjául szolgált és azt, ahogyan ezt az erdélyi magyarság megélte. Az aradiak még szerencséseknek mondhatják magukat, hiszen megmaradt a szobor és hosszú, áldozatos harcok árán sikerült kiszabadítani rabságából, restaurálni és újraállítani. Nem úgy, mint a zilahi Wesselényi-szobrot, amelyet 1935 márciusában az éjszaka leple alatt döntötték porba és kőtalapzatát szétverték. A bécsi döntés után visszakerült a helyére, de 1950 után hosszú ideig bedeszkázva állt, 1990 után pedig több sérülés érte. Murádin 123 ilyen „sértett” szobor főbb adatait gyűjtötte kötetbe. – Az aradi lajstrom nyolc szobrot tartalmaz, majdhogynem teljes. /Puskel Péter: Erdélyi műemlékrombolások repertóriuma. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 16./

Annak idején úgy mutatták be John Reed Tíz nap, amely megrengette a világot című riportkönyvét, mint olyan írást, amelyet dokumentumként lehet használni az orosz bolsevik forradalom történetének írásakor. Résztvevője volt a történéseknek, megőrizte teljes objektivitását. Azután, mint annyi más hasonló mítoszról, kiderült, hogy nem fedi teljesen a valóságot. Az amerikai újságíró ugyanis kommunista-szimpatizáns volt, s leírásába „belecsúszott” néhány szándékos csúsztatás. Vladimir Iljics Leninék talán jól megfizették érte, mert róluk, az egész bolsevik összeesküvésről kedvező imázst teremtett a világban. – Az aradi temetőkben minden ígéret ellenére a magyar feliratú sírokat eladják, hogy a régi aradi családok kriptái, sírkertjei új tulajdonosok kezébe kerüljenek. Néhány évvel ezelőtt a cikkíró, Ujj János a jelenlegi alpolgármesterrel végigjárta a Felsőtemetőt, s felíratták azon magyar neves személyiségek sírjait, amelyeket nem lehet eladni, a sírköveket nem szabad eltávolítani. Alig néhány hónappal később egy magyar színésznő sírköve eltűnt. Amikor Ujj János gondnoktól érdeklődni szeretett volna, az irodában egy másik személyt talált. A régi gondokot menesztették, az új nem tudott semmiféle listáról. Azóta is folyik a régi sírok módszeres felszámolása. 2008-ban két olyan síremléket tüntettek el, amely alatt nyugvók hozzátartoztak az aradi magyarság kultúrtörténetéhez. A Nachtnébel-Csiky-Aszlán család síremléke az egyik, itt nyugodott Csiky Gergely édesanyja, húga, Ilka, sógora, Nachtnébel Ödön, az ő leányuk és vejük. Egyik napról a másikra eltűnt a kőkereszt, a friss sír tulajdonosa hamarosan egy másik síremléket tesz a régi helyébe. Felszámolták továbbá a Szőllőssy István-síremléket is, eltűnt a betonkoszorús, kőlappal fedett, fejpárnás teljes síremlék. Az évtizedeken keresztül az aradi Kölcsey Egyesület titkári tisztjét viselő tanár maradványainak helyét legfeljebb az idősebb aradiak tudják, az ő kihaltukkal végérvényesen kiesik a köztudatból. Egy jeles aradi család külföldön élő leszármazottja érdeklődött a temetőgondnokságon: hogyan tudná megvásárolni elődei sírját. Ő már nem a család nevét viseli. Csak akkor van eshetősége a sírkert megmentésére, ha közjegyző által hitelesített okmányokkal igazolja egyenes ági leszármazását. Mi lenne a jó megoldás a sírok megmentésére? Nagyváradon találtak egy megoldást: egy felszámolt temetőből a jeles személyiségek síremlékeit egy templomkertbe szállították, ott állították fel azokat. Vajon Aradon nem lehetne ugyanígy megoldani? /Ujj János: „Temetett” örökségünk. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 16./

Tőkés László református püspök, EP-képviselő nyílt levelet írt Petru Gherghel jászvásári katolikus megyéspüspöknek, szót emelve a legutóbb, a Bákó megyei Szitás faluban történtek ügyében. Az ottani plébános valóságos ellenséges hadjáratot indított a magyar nyelv iskolán kívüli, semmilyen törvénybe nem ütköző oktatása ellen – olyannyira, hogy még a ministrálástól is eltiltotta azokat a gyermekeket, akik magyarórára járnak. Ez nem az első hasonló eset az egyházmegyében, a csángómagyar gyülekezetekben. Ez a bánásmód „mindenekelőtt közös keresztyén hitünknek, a szeretet evangéliumi parancsolatának mond ellent” – írta Tőkés László. Lehetetlen, hogy Krisztus szolgái magyarellenes érzéseket szítsanak híveik között. Mindez ellentmond az európai vallási türelem és az ökumenikus testvériség szellemének, illetve Románia törvényeinek. Tőkés László kérte Petru Gherghelt, vegye személyes védelmébe „a magyar nyelvtanulásért meghurcolt szitási gyermekeket és családokat, és vegye elejét annak, hogy bármelyik moldvai csángó gyülekezetében hasonló önkényes túlkapások és nacionalista visszaélések történhessenek. ” /Tőkés László levele Petru Gherghel jászvásári megyéspüspökhöz. = Erdely. ma, febr. 16./

A román tanügyminisztérium a Partiumi Keresztény Egyetem egy újabb szakát, a menedzserképzést is akkreditálta. A rendszerváltás óta működő nagyváradi magyar egyetem az intézményi akkreditációt már megkapta, és a 11 szakból immár ötöt véglegesen elismertek. Az akkreditációnak köszönhetően a tanintézetben hiányszakmák magyar nyelvű oktatására is lehetőség nyílik. Szeretnénk a képzéssel egy új pászmát nyitni, a magyar tanárképzést. Másfelől pedig a közgazdaságtan vonalon szeretnének tovább menni egy pénzügyi szak indításával – beszélt az egyetem terveiről Tolnai István, a Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriumi tagja. Duna TV /Már öt szakot akkreditáltak. = Erdely. ma, febr. 16./

Böszörményi Zoltán több évvel ezelőtt megvette a csődbe jutott aradi Jelen napilapot, s az akkori társtulajdonosoknak kifizette a részük ellenértékét, ami ugyan nem járt egy tönkrement vállalat esetében, de a jó érzés diktálta, hogy megtegye. Azután jöttek a nehéz évek, amikor fel kellett fejleszteni a lapot, lelkes és fáradhatatlan munkatársaival. Elsőnek Temes megyét vették célba, mert ott megszűnt a magyar napi újság, csak hetilap maradt. Meglepetésre Böszörményi betonfalba ütközött. Nem akarták a naponta megjelenő magyar újságot, mert a hetilap tulajdonosa félt a konkurenciától, s attól, hogy elesik a különböző támogatásoktól. Közben a „nyomorgó” temesvári hetilap tulajdonosa házat épített, új kocsit vett, gyarapodott. Ennek ellenére Böszörményi küldetésnek érezte megtartani és naponta eljuttatni a Temes megyei magyarság asztalára a lapot, áldozott rá néhány százezernyi eurót. Közben Hunyad, Fehér és Krassó-Szörény megyékben is fészket raktak ugyanazzal a céllal: magyarul hirdetni az igét. Böszörményi új kocsikat vett, naponta hétszáz kilométert is bejártak a járművek, vitték a magyarul nyomtatott napilapot Végvártól Torockóig. Keserű volt hallani, amikor itt is, ott is azt vágták az arcukba: „nem fizetünk elő a lapra, mert nem akarjuk Böszörményit meggazdagítani”. Az illetők nem tudják, milyen áldozatot követelt és követel a nemzetszolgálat. „Értették-e igazán, mit jelent húst és vért, ideget és akaratot, nem utolsósorban pénzt a semmibe szórni csak egyetlen eszméért: a magyarságért? A fennmaradásáért? A magyar szó szeretetéért? Átgondolták-e azok, akik rám és csapatomra ítélő szóval szóltak, hogy mit jelent az igazi áldozat? Például egy temesvári költő kollégánk, akinek versköteteit saját pénzemen kiadtam, vajon gondolt-e arra, amikor lemondta a Nyugati Jelen előfizetését, mit vétett a magyarság ellen?” Az elmúlt hét végén, magyarságküldetésének teljesítése közben, tragikus közúti balesetben elhunyt egyik kollégája, Zabán János. Arad és Temesvár között a Nyugati Jelen lapszámát szállította a hóviharban, amikor az egyik kanyarban kocsija megcsúszott, s nekicsapódott az utat takarító hóekének. /Böszörményi Zoltán: GYÁSZ. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 16./

Az Országos Statisztikai Hivatal (INS) szerint 21,5 millió emberre becsülték Románia lakosságát 2008. december 31-én, ami 300 ezres csökkenést jelent az év elejéhez képest. 2008-ban 222 700 gyermek született, azaz 8000-el több mint 2007-ben, de az elhalálozások száma is megnőtt, 1200-al több haláleset volt tavaly. /Csökkent Románia lakossága. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

Fölényes győzelmet aratott Sorin Apostu a kolozsvári időközi polgármester-választásokon, második fordulóra nem kerül sor. A Demokrata-Liberális Párt (PD-L) jelöltje a szavazatok 60,48 százalékát szerezte meg. A második helyezett a liberális Marius Nicoara 24,78 százalékkal, majd Teodor Pop Puscas (PSD) 7,39 százalékkal. A Magyar Polgári Párt jelöltjére, Gergely Balázsra a szavazó kolozsváriak 3,53 százaléka voksolt (2872), László Csaba, a Zöld Párt jelöltje 1,12 százalékot kapott (914). A hivatalos adatok szerint a részvétel 30,19 százalék volt, amely lényegesen kevesebb a júniusi helyhatósági választásokon mért 41,39 százaléknál. Az elkövetkező négy évben tehát továbbra is a PD-L „fennhatósága” alatt marad Kolozsvár és Kolozs megye. A demokrata liberálisoké a polgármesteri és a megyei tanácselnöki tisztség, mind a városi, mind a megyei tanácsban PD-L-s többség van. Sorin Apostu /sz. Focsani, 1968/ 2007-től a kolozsvári állatorvosi egyetem tanára. 2004–2008 között igazgatói tisztséget töltött be a kolozsvári polgármesteri hivatalban, 2008-ban alpolgármesterré választották. /Apostu nyerte a kolozsvári polgármester-választásokat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

Rövid távú terveiről a frissen megválasztott Sorin Apostu polgármester elmondta, további kétszáz tömbház hőszigetelési munkálatait kezdi majd el, leaszfaltoz száz tömbház közti sétányt, kezdeményezi öt lakónegyedi parkolóház építését, valamint a tömbházak közti közvilágítás kiterjesztését azon utcarészeken, ahol eddig még nem volt. Ami a Főtér és a Mátyás király szoborcsoport felújítását illeti, Apostu reménykedik abban, hogy ez még az idén befejeződik. Több olvasó jelezte, hogy románul írott röpcédulákat találtak a postaládájukban, miszerint Sorin Apostu egyetlen magyar tisztségviselőt sem tűr majd meg a kolozsvári polgármesteri hivatalban. Apostu tisztázta, ez a röpcédula a lejáratását szolgálta. „Nem dobok ki egyetlen magyar alkalmazottat sem a városházáról. Nemzetiségtől függetlenül mindenki a helyén marad, s csak akkor bontom fel az alkalmazottak munkaszerződését, ha meggyőződtem arról, hogy nem végezték jól a munkájukat” – mondta. Arra a kérdésre, hogy várható-e László Attila alpolgármester tisztségből való menesztése, a városvezető közölte: a szóban forgó tisztséget László Attila tanácsi határozat által nyerte el, eddig nem merült fel a menesztése, mi több, egy csapatot alkotnak. /N. -H. D. : Apostu: nem dobom ki a magyar alkalmazottakat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

Győzött, Boc „embere” a kolozsvári polgármester-választáson. A szavazók abban reménykednek, hogy már jövő héttől kormánypénzek árasztják el Kolozsvárt. Az MPP-jelöltje 3,53 százalékot ért el. A körülbelül 48 000-re tehető, szavazati joggal rendelkező magyar anyanyelvű lakosból csupán 2872-en szavaztak az MPP jelöltjére, Gergely Balázsra. A júniusi választások alkalmával az MPP 1600 körüli szavazatot kapott, ez a mostani szinte a duplája. Más kérdés, hogy hol „kereshetjük” a többi magyar szavazatot. /Köllő Katalin: Vízreszállás előtt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

„A vasárnapi választások egyik legfőbb eredménye, hogy sikerült lehetőséget biztosítanunk a magyar szavazóknak, hogy magyar érdekeket képviselő jelöltre adhassák le a voksukat” – nyilatkozta Gergely Balázs, az MPP polgármesterjelöltje. Elmondta: figyelembe véve, hogy az MPP frissen alakult politikai alakulat, ráadásul a kampány időszaka is nagyon rövid volt és meglehetősen szerény anyagi háttérrel rendelkeztek, az elért eredmény összességében sikeresnek mondható. „A tavaszi helyhatósági választásokhoz képest most megdupláztuk a támogatottságunkat” – vélekedett Gergely Balázs, ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy Kolozsvár lakosságának mintegy 70 százaléka távol maradt az urnáktól. „Ezúttal felkérem az RMDSZ megyei szervezetét, hozzuk létre a megyei egyeztető tanácsot, és alakítsuk ki azokat a politikai struktúrákat, amelyek valós érdekképviseletként működnének a jövőben. ” – javasolta Gergely Balázs. /(pam): Gergely Balázs: megdupláztuk a támogatottságunkat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

Kolozsvár elkényelmesedett. Erdély fővárosának lakossága – nemzetiségi hovatartozástól függetlenül – hosszú időre Emil Boc és demokrata-liberálisai kezébe helyezte sorsát. A szavazópolgárok 70 százaléka nem ment el szavazni. Hatványozottan tetten érhető ugyanez az apátia a kincses város 60 ezres magyar közössége esetében, amelynek kevesebb mint öt százaléka ütötte a pecsétet a két magyar polgármesterjelölt valamelyikének neve mellé. Az RMDSZ és az MPP, a két magyar politikai alakulat közös érdeke, hogy visszaszerezze a közösség bizalmát, amelynek többsége számára jelenleg egyik sem képes hiteles, vonzó programot felmutatni. /Rostás Szabolcs: Kincs, ami nincs. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./

Soros György neves amerikai üzletember cáfolta, hogy bármi köze lenne a verespataki aranybányatervhez. Az üzletember ugyanakkor elhatárolódott saját romániai alapítványától, amely a beruházás egyik közismert ellenzője. Mi több, „konstruktív” megoldást javasolt a verespataki beruházás tervezőinek. Állítólag Sorosnak komoly érdekei fűződnek a Verespatak mellett tervezett bányaberuházáshoz, részvényeket birtokol a kanadai tőzsdén jegyzett Gabriel Resources-ban. Soros ezt cáfolta. Kijelentette, nem rendelkezik határozott véleménnyel arról, hogy mi a helyes megoldás ebben az ügyben, és leszögezte, hogy az álláspontját sem szokta rákényszeríteni a Romániában működő Soros Alapítványra, amely saját igazgatótanácsának köszönhetően „autonóm” módon cselekszik. /Verespatak – Soros György cáfolt is, meg nem is. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

Az egyik legnagyobb országos román nyelvű napilap közvélemény-kutatás konklúzióit tette közzé, melyben arról faggatták a lakosságot, mi a véleménye a Székelyföld autonómiájának ötletéről? Az eredmény több, mint meglepő: a megkérdezettek 96%-a tartja jogosnak, 1%-a túlzott követelésnek, és csupán 3%-a látja benne Erdély elvesztésének veszélyét. Változó idők, változó emberek? /Eltűnőben az autonómia-fóbia? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./