A kormány azt javasolja, hogy június végéig a parlament véglegesítse a törvényes eljárásokat, hogy a kisebbségi törvénytervezet megvitatására sor kerülhessen a plénumon. A kisebbségi törvénytervezetet a szenátus elutasította, és körülbelül két éve van a képviselőháznál, a bizottságokban. /Mégis lesz kisebbségi törvény? = Nyugati Jelen (Arad), febr. 13./

Az önálló erdélyi magyar felsőoktatás fontosságát igyekezett alátámasztani az Európai Parlament brüsszeli épületében február 11-én a Memento 1959 címmel rendezett konferencia. Sógor Csaba (RMDSZ) erdélyi EP-képviselő – Gál Kingával (Fidesz) közösen – abból az alkalomból szervezte a tanácskozást, hogy ötven éve, 1959-ben szüntették meg Romániában az önálló magyar egyetemet, a Bolyait, beolvasztva a román Babes Egyetembe. A rendezvény keretében levetítették Páskándiné Sebők Annának a konferenciával megegyező című dokumentumfilmjét is, amely egy sajátos perspektívából azt kívánja bemutatni, hogy a Romániában élő magyar közösség hogyan viszonyul a közelmúltjához. A film az 1959-ben bebörtönzött vagy önkéntes halált vállaló emberek példáján próbálja érzékeltetni, hogy az erdélyi magyarok hogyan élték meg az „egyesítést” – fejtette ki Sógor Csaba. Az erdélyi képviselő elfogadhatatlannak mondta, hogy a rendszerváltás után tizennyolc évvel még mindig nincs magyar kar a kolozsvári egyetemen. A 6,6 százaléknyi romániai magyarság csupán 4 százaléknyi részesedéssel rendelkezik az egyetemeken, és ezeknek csak a harmada tanul anyanyelvén – mutatott rá Sógor Csaba. /Az EP-ben az egyetemért. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./

László Attila alpolgármester, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke azt állítja, hogy a felmérések szerint a magyarság szavazatai nem képesek változtatni a vasárnapi kolozsvári időközi polgármester-választás eredményén. Ezért azt ajánlotta, hogy a magyar választók maguk döntsék el, a jelöltek közül kire szavaznak. Az RMDSZ nem indított saját jelöltet, mert nem látta indokoltnak, a felmérések szerint a PD-L jelöltje nyeri meg a választásokat. László Attila kifejtette: ellenzékben lesz idő arra, hogy ismét felépítsék a magyar közösségi szolidaritást, az egymásba vetett bizalmat és a magyar közösségen belüli valós párbeszédet működtessenek. /Papp Annamária: ”Nem felejtettük el szüleink tanácsát” Választás előtti beszélgetés László Attila kolozsvári alpolgármesterrel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

Magyar jelöltet, a mérnök végzettségű László Csabát indította a bukaresti központú Zöld Párt a kolozsvári időközi polgármester-választásokon. László Csaba rámutatott, a zöld mozgalom független nemzetiségtől, vallástól, vagy politikai beállítottságtól, mindenki felelős környezetéért. Fontos a zsúfolt városi közlekedés és a szennyeződés problémájának kezelése. /Ferencz Zsolt: László Csaba: Válasszák a zöld utat! = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

Tárgyalást kezdeményez az RMDSZ helyi és megyei szervezeteivel a háromszéki MPP. Csinta Samu, a párt ügyvezető elnöke úgy értékelte, a vasárnapi tüntetésen megnyilvánult egység jó alapot teremtett a további együttműködésre. Kiindulópontként a tiltakozó nagygyűlés központi témáit ajánlják: arányos magyar képviselet az intézmények vezetésében, az autonómia kérdésének újabb dimenziói, illetve Traian Basescu autonómiaellenes nyilatkozatainak határozott elutasítása. Csinta egyébként az MPP nevében sikeresnek és folytatandónak értékelte a sepsiszentgyörgyi tüntetést. /Folytatni kell a tiltakozást (Egyeztetni hívja az RMDSZ-t a háromszéki MPP). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 13./

Hosszas huzavona után a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium átutalta a megfelelő összeget a Mátyás-szoborcsoport restaurálására. /Kiss Olivér: Megérkezett a pénz a restaurálásra. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

Nagyváradon a kábeltévé csatornái közül minden magyarázkodás vagy értesítés nélkül eltűnt a Hír TV, most pedig kivették az Echo TV-t is. Az olvasó szeretett volna hallani egy elfogadható érvet, hiszen még a beadott több száz petícióra sem adtak választ. Azonban hiába telefonált, nem kapott indoklást. /Páll Zoltán, Nagyvárad: Az arc nélküli TVS. = Reggeli Újság (Nagyvárad), febr. 13./

Karácsonykor vehették kézbe a nagyváradi római katolikus hívek a nekik szóló, Katolikus Várad nevű folyóiratot. Az újság a tíz nagyváradi római katolikus plébánia összefogásával jött létre, és elsősorban a hívekhez szól. A lap főszerkesztője Vakon Zsolt olaszi káplán lett, aki a gyulafehérvári teológián a kispapok lapját szerkesztette, így van tapasztalata e téren, hangsúlyozta a vikárius. A laphoz a templomokban juthatnak hozzá a hívek. A 2000 példányban, havonta megjelenő újságban helyet kapnak a váradi plébániák hírei, szentelések, esküvők, temetések és keresztelések időpontja, ugyanakkor statisztikai adatok éppúgy olvashatók benne, mint katekétikai írások, vagy kisebbeknek szóló olvasmányok. A februári számban Fodor József írt a közelmúltban nyugdíjazott Tempfli József megyéspüspökről. /Fried Noémi Lujza: Lapjuk van a váradi katolikusoknak. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./

Az evolúciós elmélet újrabevezetését kéri a középiskolai biológiai tananyagba a Román Humanista Társaság nevű civil szervezet, és ezt támogatják tanárok és diákok is. Az EU-tagországok közül egyedül Romániában a minisztérium 2006-ban kivette a gimnáziumi tananyagból az evolúciós elméletet. Egy felmérés szerint Romániában a 13-19 éves diákok 73 százaléka gondolja úgy, hogy az embert Isten teremtette. „Ez nem rossz arány, de nem hiszem, hogy valós, amit állít a felmérés, hiszen a hétköznapok nem ezt bizonyítják. Nem ennyire a keresztény ideológia szerint oktatnak az állami iskolákban” – vélte Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese. Kató Béla is híve annak, hogy tanítsák a Darwin-elméletet is. Potyó Ferenc katolikus érseki helynök szerint is megfér egymás mellett az ember megjelenésére vonatkozó kétféle megközelítés. Pásztor Gabriella volt oktatásügyi államtitkár szerint a Darwin-elmélet oktatására tett tavalyi javaslat sem járt sikerrel. /Visszahívnák Darwint? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

Február 12-én Kolozsváron a Szent Mihály-templomban ünnepi szentmisével emlékeztek Márton Áron püspökké szentelésének hetvenedik évfordulójára. Boér Ferenc színművész egy Bajor Andor-írást s egy ferences nővér által írt verset olvasott fel, majd Kovács Sándor főesperes köszöntötte az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőit, Szilágyi Mátyás, kolozsvári magyar főkonzult, papokat, hitoktatókat, politikusokat. „Ha a csaknem hét évszázados templom falai beszélni tudnának, büszkén számolhatnának be a hetven évvel ezelőtti püspökszentelésről” emlékeztetett a főesperes. A Jakubinyi György érsek által celebrált mise folyamán kifejtette: Márton Áron igazi jellemzését II. János Pál adta meg, amikor 1980-ban elfogadta Márton Áron lemondását, Istennek talpig becsületes szolgájának nevezte. Úgy tervezték, hogy az ünnepi megemlékezés alkalmával felavatják a Márton Áron-szobrot, de ez nem történt meg. „Remélhetőleg két-három héten belül megtörténik a szoboravatás is. Erre most azért nem kerülhetett sor, mivel a szobor jelen pillanatban még Budapesten van. Jakubinyi György érsekkel is egyeztetnünk kell az avatást illetően, hiszen ő lesz az, aki felszenteli a szobrot. Amióta elfoglaltam a főesperesi tisztséget, kétszer beszéltem Emil Boc egykori polgármesterrel, aki nem viszonyult ellenségesen ehhez az ügyhöz” nyilatkozta Kovács Sándor főesperes. A Szent Mihály-plébánia 2001-ben írta ki a versenytárgyalást a szobor elkészítésére. Ezt Bocskay Vince szovátai szobrászművész nyerte meg, aki 2002-ben fogott neki a munkának, szobor agyagmintája csak 2005-ben került Magyarországra, a karcagi öntödébe. A szobor magassága közel három méter, súlya hétszáz kilogramm körüli. A szobor felállítására vonatkozó építkezési engedély megadása éveken át húzódott, míg idén januárban László Attila alpolgármester aláírta a kérdéses dokumentumot. /Márton Áron püspökre emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

Politikai, gazdasági és személyes konfliktusok színjátéka zajlik a gyergyószentmiklósi Művelődési Központ színpadán. Mezei János, a város MPP-s polgármestere összeolvasztaná a színházzal a központot, az RMDSZ ezt ellenzi. „A város polgárai minőségi kultúrára tartanak igényt, ám az egy épületben működő két intézmény (Művelődési Központ és Figura Stúdió Színház) közötti konfliktusok nem teszik azt lehetővé. A kultúrház adminisztrálását végző intézmény nem teremti meg a megfelelő lehetőségeket a színház számára”, érvelt a polgármester. A Figura Stúdió Színház színészei egyöntetűen vallják, hogy nincsenek megfelelő munkakörülmények, ráadásul az épület is nagyon rossz állapotban van. /Barabás Cs. Márti: Intrika és művelődés. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

Legújabb humoros, táncos előadásával, a Csökmői Sárkányhúzással vendégszerepel Kolozsváron a Nagyvárad Táncegyüttes. A Bihar megyei falvak táncos-énekes hagyományaiból felépített szatirikus táncjátékot február 16-án mutatják be Diákművelődési Házban. Az esemény nyitódarabja egy előadássorozatnak, melynek szervezője az Ördögtérgye Egyesület. Pályázati úton nyert pénzből idén tavasszal három előadást hozzak el Kolozsvárra: a Nagyvárad Táncegyüttest, a székelykeresztúri Pipacsokat és a sepsiszentgyrgyi M. Stúdiót. /Kolozsváron vendégszerepel a Nagyvárad. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

A marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem mesteris osztálya Molnár Ferenc Az ördög című előadását, a kolozsvári Babess–Bolyai Tudományegyetem Színház- és Televízió Karának harmadéves végzős osztálya pedig Molière Tartuffe-jét mutatta be az elmúlt időszakban. /Musca Szabolcs: Ördögök. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

A szatmárnémeti születésű Katona Gábor munkáiból nyílt kiállítás február 12-én Szatmárnémetiben, a Hagyományőrző Központ székházában. Az alkotó Temesváron járt egyetemre, vegyészmérnöki szakon, majd hosszú ideig a Temes megyei Zsombolyán, azután a Bihar megyei Élesden dolgozott. Otthonosan mozog a festészetben, grafikában és a szobrászatban. Mostani tárlata lényegében öt mini-kiállításból tevődik össze: vannak benne fröccsentett technikával készült alkotások, fából készült szobrok, féldomborművek, valamint kollázsok, illetve kasírozással készült munkák. /(babos): Katona Gábor-tárlat nyílt. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 13./

Kovászna, Zabola és Sepsiszentgyörgy után Para Mária kovásznai amatőr festő Kézdivásárhelyen, a Vigadó földszinti kiállítótermében mutatkozik be. Az elsősorban akvarellből válogatott kiállítását népes közönség jelenlétében Fülöp Magdolna nyitotta meg. (Iochom): Para Mária akvarelljei a Vigadóban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 13./

Mintegy másfél évvel ezelőtt, egy csíkszeredai író-olvasótalálkozón Pomogáts Béla neves budapesti irodalomtörténész bejelentette: megírja az erdélyi irodalom teljes történetét! A Pallas-Akadémia Kiadó mindjárt fölvállalta a kiadását, mert nagy szüksége van ennek az összegzésre az erdélyi önismeretnek és -becsülésnek. Január 20-án, a magyar kultúra napjai keretében, a csíkszeredai polgármesteri hivatal tanácstermében ünnepi hangulatban mutatták be a Magyar irodalom Erdélyben (1918-1944) című könyvet – a Pallas-Akadémia kiadó 500. köteteként! –, amely a vállalt irodalomtörténet első kötete, s tartalmazza mindazokat a jelentős irodalmi dokumentumokat is, melyek az illető korszak erdélyi szellemi életének meghatározó gondolatait, törekvéseit hordozzák. Az erdélyi magyar irodalomról több könyv és tanulmány is készült, közülük csak egynek volt összefoglaló jellege: Kántor Lajos és Láng Gusztáv munkája, a Romániai magyar irodalom című munkának, ez azonban csak az 1945 és 1970 közé eső korszakot dolgozta fel. Szükség volt egy új és átfogó irodalomtörténeti összefoglalásra. Pomogáts Béla úgy érzi, könyve két területen hoz újat, először is abban, hogy egy közel százesztendős korszakot tekint át, másodszor pedig abban, hogy ezt az összefoglalást nem terhelik meg a korábbi: marxista-leninista irodalomfelfogás kötelező babonái. Tehát olyan írókról, például Nyírő Józsefről vagy Cs. Szabó Lászlóról, is tárgyilagosan beszélhet, akik korábban nem kaphattak helyet az irodalomtörténeti folytonosságban. Pomogáts Béla (Budapest, 1934) irodalomtörténész, kritikus a budapesti Piarista Gimnáziumban, majd a budapesti tudományegyetemen tanult. Részt vett az 1956-os forradalomban, egy időre internálótáborba került. Pályáját középiskolai tanárként kezdte, 1965-től az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa, 1992-től igazgatóhelyettese. 1990-től a Literatura szerkesztője, később főszerkesztője. 1992 óta az Anyanyelvi Konferencia, 1995–2001 között a Magyar Írószövetség, legutóbb pedig az egykori Illyés Közalapítvány elnöke (2002–2007). Az irodalomtudomány akadémiai doktora. Számos díja közül megemlítendő a József Attila-díj (1991), Év Könyve Jutalom (1992), Kisebbségekért-díj (1996), Széchenyi-díj (2003). Marosvásárhely és Kalotaszentkirály díszpolgára. Hetvennél is többre tehető megjelent köteteinek száma. Kutatási területe a 20. századi, illetve a jelenkori magyar irodalom. Az erdélyi irodalmat érintő számos alapmunkája (A transzilvanizmus, Akadémiai Kiadó, 1983; Jelenidő az erdélyi magyar irodalomban, Magvető, 1987; Kisebbség és humánum. Műértelmezések az erdélyi magyar irodalomból. Tankönyvkiadó, 1990; Romániai magyar irodalom, Bereményi Kiadó, 1992; Erdélyi tükör, 1995; Épülő hidak. Magyarok és románok, Pont, 1998), illetve a csíkszeredai Pallas-Akadémiánál kiadott tanulmánykötetei (Erdély hűségében, 2002; Kulcsok Erdélyhez, 2003; Erdélyi tetőn, 2004; Felelősség Erdélyért, 1-2-3, 2005–2006) valósággal predesztinálták a Magyar irodalom Erdélyben című nagyszabású vállalkozásának megírására. Pomogáts Béla elmondta, írt egyszer egy magyar irodalomtörténetet is /Az újabb magyar irodalom 1945–1981 /Gondolat, 1982/ , „s mindenki feljelentett, aki úgy érezte, hogy nem elég magasra srófolt jelzőkkel illettem, s terjedelmileg is hátrányba került másokhoz képest. ” /Cseke Gábor: Van erdélyi irodalomtörténet. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

Akiket fog a figura /Mentor Kiadó/ címmel Barabás László néprajzkutató, a Marosvásárhelyi Kántor- Tanítóképző Főiskola igazgatója kötetét mutatják be február 13-án Marosvásárhelyen a Bernády Házban. A könyvben 126 településen gyűjtött 915 népszokás hiteles leírását találja az olvasó. Barabás László elmondta, első nagyobb kötete Sóvidéki népszokások címmel 1998-ban jelent meg, abban is szerepelt a farsangi ünnepkör és 2000-ben adta ki az Aranycsikók, maszkurák, királynék című kötetet, amely a közép-erdélyi dramatikus népszokásokról szól. A mostani könyv a farsangi ünnepkörről, dramatikus szokásokról szóló írások összegzése, amely Marosszék régiót öleli fel. A szerző 1982-től gyűjtötte az anyagot. Az volt célja, hogy minél sokoldalúbban dokumentálja a szokásokat, ezért fotósokkal, filmesekkel dolgozott együtt: Bálint Zsigmond, Schnedarek Ervin, Miholcsa Gyula, Haragos Zoltán, Jakab Tibor, József Ferenc, Molnár Zoltán és mások voltak a munkatársai. /Máthé Éva: Akiket fog a figura Marosszéken. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./

Hármas kötetbemutatónak és tárlatnyitónak adott helyet Marosvásárhelyen a Bernády Házban, a Hargita Megyei Kulturális Központ által kiadott három fotóalbumot ismertették és az intézmény által szervezett oroszhegyi fotótáborban született munkák tárlatát nyitotta meg a házigazda, Nagy Miklós Kund. A három kiadvány: a marosvásárhelyi Bálint Zsigmond munkáit tartalmazza a Lélekőrző falvaim, Ádám Gyula csíkszeredai fotográfus Arcpoétika című albuma ,a harmadik kötet Székelyföldi vízikerekek nyomában című album, mely a 2008-as Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron A legszebb könyv címet kapta meg. /Nagy Botond: Lélekőrző arcpoétika. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 13./

Egy várost nem feltétlenül a nagysága teszi érdemessé arra, hogy írjanak róla. Ez érvényes a Kis- és Nagy-Szamos összefolyásánál fekvő, nem nagy lélekszámú, nem nagy kiterjedésű Désre is, melyet története, sajátosságai tesznek figyelemre méltóvá. Ez derül ki Huber András kötetéből (Összefutó utak. Hely- és művelődéstörténeti tanulmányok Désről. Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár). Kádár József 1900-ban megjelent Szolnok-Doboka vármegye monográfiája, Szabó T. Attila 1937. évi (Dés helynevei) és 1943. évi tanulmánya (Dés települése és lakossága) után azt hihetnők, hogy a városról mindent megírtak. Több évtizedes szünetet követően azonban Huber András tevékenysége ennek ellenkezőjét bizonyítja: 1980 októberében–novemberében 11 folytatásban Dési séták című írását a korabeli kolozsvári napilap, az Igazság közölte – a néhány hónappal későbbi terjedelmesebbet a cenzúra már nem engedélyezte –, hat évvel ezelőtt közreadta Város az időben. Dési helytörténeti séták című kötetét, az idén pedig megjelent említett könyve. Dés (kiejtése [dézs]) a közelében levő désaknai sóbánya és az itt – amint a kötet címében is áll – összefutó utak miatt fontos település volt már a honfoglalást követő időben. A 17. században Dés egy ideig fejedelmi székhely. I. Rákóczi György és fia nem egyszer itteni palotájából kormányozta Erdélyt. A szerző egyik érdeme, hogy minden részletre kiterjedően beszámol Móricz Zsigmond 1941. májusában történt dési látogatásáról, és teljes terjedelmében közölte a ma már hozzáférhetetlen helyi Vármegyei Közéletben megjelent, Körkép című, lényegében ismeretlen írását. Ebben Móricz említést tesz a dési hetivásárról, a vásári népről. „A magyarokat meg lehet ismerni a mosolyukról és a fejtartásról. Olyanok, mint akik otthon vannak. Tehát rögtön otthon vagyok közöttük. Annyira otthon, hogy egészen úgy érzem, mintha a jászberényi piacon vagy a mátészalkain, vagy a hódmezővásárhelyin volnék, akárkivel állok szóba, magyarral: magyar. Még a köhintésük is ugyanaz. De a beszédjük csak hangokban és jelentésben az, már a fonétikában van valami más. Ősibbek. Soha nem hittem volna, hogy Tamási Áronék nem valami stilizált nyelven beszélnek: de a vonatban egy félóráig álmélkodva hallgattam, hogy a magyar legény a pajtásának micsoda csudanyelven meséli el egy kártyázásának a történetét, szóról szóra, ki mit mondott, s bé s ki, s ügen s nem. Ez az s betű vagy hang, ez olyan, mint a malter, ez mindent összeköt és végigsuhog: ez a gondolkodási pillanat, ez a faji közösség, ez az a divatos daróc, amiben járnak, s amire nem röstellik a finom hímzést még rárakni, bár azon meg nem látszik. S azzal is csak annyi, mint anélkül, s lám, mégis teszik rá” – írta Móricz Zsigmond. A kolozsvári színészek már 1804-ben fölkeresték Dést. 1886-ban felépült a Szolnok-Doboka vármegyei Nemzeti Színház. Ezután az öntevékeny együttes átadta helyét a hivatásos színészeknek. A 2002. évi népszámlálás szerint Dés 38 437 lakosának 14,1 százaléka, 5420 magyar. 1940 és 1945 között újra működött a Szolnok-Doboka megyei Nemzeti Színház. 1945-től ismét mozi lett. /Asztalos Lajos: Dees és Dés, az utak kereszteződésénél. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./

Tompa Z. Mihály hajdani nagyváradi újságíró gratulált a Reggeli Újság 1500. számának megjelenéséhez, hozzátéve: jó néhány kollégával együtt kezdtek új sajtót csinálni tizenkilenc éve Nagyváradon. Hangsúlyozta, nagy tett volt a már bejáratott napilap /Bihari Napló/ mellett indítani és megszerettetni egy másikat, a Reggeli Újságot. /Tompa Z. Mihály: Lapcsináló barátaim, kedves kollégák! = Reggeli Újság (Nagyvárad), febr. 13./ Tompa Z. Mihály jelenleg Nyíregyházán él, munkatársa volt a Bihari Naplónak és több, a rendszerváltás után napvilágot látott sajtóterméknek: Aréna /1990-1993/, Cápa rejtvényújság/1992-1994/, Erdélyi Napló, Sziget /1990-1991/.

Ismét Székelyföldre látogatott Traian Basescu államfő. Február 13-án Kovászna fürdővárosba utazott. Az Antena 3 tévének nyilatkozva Basescu ismételten megerősítette az autonómiával kapcsolatos korábbi álláspontját, miszerint Romániában soha nem lesz területi autonómia. Újságírói kérdésre Markó Béla, az RMDSZ elnöke kolozsvári sajtótájékoztatóján egyszerűen „bizarrnak” nevezte az államfő nyilatkozatát, kiemelve: igaz ugyan, hogy az elmúlt évtizedekben sikerek könyvelhetők el a kisebbségi jogok érvényesítése terén, nem mondható el viszont az, hogy Romániában minden tekintetben megvalósult volna az esélyegyenlőség, példaként említve a kollektív nemzetiségi jogok biztosításának a kérdését. Markó Béla emlékeztetett arra, hogy míg Kovászna megyében 75 százalék a magyar lakosság aránya, az állami hivatalokban való jelenlétük alig 50 százalékra tehető. Hasonló a helyzet Hargita megyében is, ahol ez az arány 85–55 százalék – mondta az RMDSZ elnöke. „Az ilyen bizarr felvetések helyett inkább növelni kellene a magyarok jelenlétét az állami intézményekben. Nem szeretnék vitába szállni Traian Basescuval, aki nem tudom, hogy miért, de ismét negatív üzenetet fogalmazott meg nemcsak az RMDSZ, hanem a két székelyföldi megye magyar lakossága felé is” – szögezte le Markó Béla. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere úgy vélekedett: Basescu szándékosan tesz „irritáló” nyilatkozatokat. Mind Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, mind pedig Antal Árpád polgármester határozottan cáfolták az etnikai tisztogatás vádját A sajtótájékoztatón Tamás Sándor egy levelet mutatott be az újságíróknak. Ebben egy moldovai állampolgárságú férfi kér részleteket a Kovászna és Hargita megyéket célzó kormányzati programról, amelynek célja állítólag a két megye románosítása. Tamás Sándor elmondta, írásos kérést intézett a belügyminisztériumhoz, illetve a kormányfőhöz a programmal kapcsolatos információért, azonban nem kaptak magyarázatot. „A kormány elvette pénzünket, 100 milliárd régi lejjel tartozik. Románia megyéi közül Kovászna kapja a legkevesebb pénzt az útépítésre, az erre a célra elkülönített összeg alig 10 kilométernyi útjavításra elég – mondta Tamás Sándor megyei tanácselnök. /Újból Székelyföldön időzik Basescu. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./ “Kötelességemnek érzem az embereknek elmagyarázni, hogy nem kezdeményezhetnek alkotmányellenes cselekedeteket” – mondta Besesu elnök, aki saját elmondása szerint azért indult a Székelyföldre, hogy a helyi sajtóval és a helyi hatóságok képviselőivel találkozzon, és az alkotmányban foglaltakkal cáfolja meg a helyi politikusok felvetéseit. “Konkrétan a Székelyföld területi autonómiájának gondolatára utalok. Bizonyos politikai csoportok választási megfontolásokból inkább hazudnak, minthogy igazat mondjanak. Romániában az alkotmány első cikkelye szerint lehetetlen területi autonómiát adni. ” /Kizárt dolog a területi autonómia. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./ Az államelnök kifejtette, hogy a magyarok jogait be kell tartani, a magyar kisebbségnek lehetőséget kell biztosítani az anyanyelven való tanuláshoz, az anyanyelvi felsőoktatáshoz, a parlamenti és helyhatósági képviselethez, valamint arra is, hogy a magyarok az igazságszolgáltatásban anyanyelvüket használhassák. Basescu szerint az ország területét nem lehet felosztani azok a politikusok kedvéért akik a parlamentben esküt tesznek az alkotmányra, hazaérve pedig az alkotmány megszegésére buzdítják a lakosságot. Hangsúlyozta, ezeket a politikusokat inkább Kovászna és Hargita megye gazdasági helyzete kellene jobban érdekelnie. /Basescu: jogok a magyaroknak, autonómia nélkül. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 14./

Elítélik és felelőtlennek tartják Traian Basescu államfő több ízben megismételt nyilatkozatait a Kovászna megyei RMDSZ-es politikusok. Albert Álmos szenátor, területi elnök szerint jobban tenné az államelnök, ha finomabban bánna ezekkel a kijelentésekkel. Az etnikai tisztogatás vádját kampányfogásként értékelte, ha ilyen szándéka lett volna a székelyföldi magyarságnak, ezt a 90-es évek elején sokkal kedvezőbb körülmények között hajthatta volna végre – vélekedett. Az intézményvezetők reális etnikai arányát a mai napig nem sikerült visszaállítani, bár az elmúlt négy esztendőben. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint az államelnök ellentmondásba keveredik.,,Folyamatosan hangoztatja, hogy Románia nemzetállam, s ez azt jelenti, csak románok élnek itt. Akkor ki tisztogatja őket?” – tette fel a kérdést. Rámutatott, a hetvenes-nyolcvanas évektől tudatos románosítás zajlik a Székelyföldön, a Román Kommunista Párt 1985-ös marosvásárhelyi dokumentumával igazolta, pontos stratégia készült az etnikai arányok megváltoztatására. Tamás Sándor megyei tanácselnök egy esettel igazolta, hogy a ‘89 utáni román kormányok is hasonló módon jártak el: tavaly szeptemberben a belügyminisztériumtól kapta meg egy moldáviai állampolgár levelét, aki a ,,Kovászna és Hargita megye betelepítésére vonatkozó kormányprogram” előnyei iránt érdeklődött, s jelezte, öttagú családjával kihasználná a lehetőséget. A megyei tanácselnök a miniszterelnökhöz és a belügyminiszterhez fordult tájékoztatásért, de nem kapott választ érdeklődésére. Gazdasági válság idején rendkívül veszélyes és felelőtlen az etnikai indulatok gerjesztése – jegyezte meg Antal Árpád. /Farkas Réka: Felelőtlenek az államfő nyilatkozatai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./

Az RMDSZ Maros megyei ügyvezető elnöksége közleményt adott ki, amely szerint néhány marosvásárhelyi RMDSZ-körzetben szabálytalanságokat tapasztaltak, ezért elrendelték a tisztújító közgyűlések megismétlését. Szabó Árpád megyei ügyvezető elnök elmondta, több óvást is iktattak, amelyekben kifogást emelnek körzetekben tartott közgyűlések törvényességét illetően. /Mózes Edith: Újráznak az RMDSZ- körzetek. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 14./

Aggodalommal vette tudomásul az MPP háromszéki szervezete, hogy Tőkés László elfogadta az első helyet az RMDSZ EP-listáján. Állásfoglalásukban leszögezték: csatlakoznak a felek álláspontjához, az autonómia ügyének európai fórumokon való egységes képviselete közös érdek és prioritás, de úgy vélik, az ily módon körvonalazódó, ,,úgynevezett nemzeti lista semmivel sem több pártlistánál”. Tőkés tulajdonképpen ,,biankó csekket” írt alá, vállalva a kockázatot, hogy neve fedezetet nyújt olyan ,,mélyen erodálódott személyek szerepléséhez, mint Verestóy Attila vagy Frunda György”. Kifogásolják, hogy az RMDSZ-nek az erdélyi magyar jobboldalról csak Tőkés személyére volt szüksége, véleményük szerint a tágabb koalíciós szerződés megvédhette volna Tőkést ,,a csapdahelyzettől, amelybe ez az önmagában örvendetes, de lényegében hamis, csak a látszatra koncentráló összefogás kényszerítette”. /Kifogásolják a Tőkés–Markó egyezséget (Elégedetlen az MPP). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./

Sólyom László köztársasági elnök üdvözölte, hogy a két erdélyi magyar szervezet megállapodott egy közös európai parlamenti EP-lista felállításáról. Az államfő telefonon tárgyalt Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökével és Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével. A Köztársasági Elnöki Hivatal közleményében emlékeztet arra, hogy Sólyom László már 2008-as székelyföldi látogatásán szorgalmazta az erdélyi magyarság minél szélesebb körű összefogását. /Sólyom László üdvözölte a Tőkés–Markó megegyezést. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./

A délvidéki magyarok ellen a második világháború vége előtt elkövetett bűnök feltárására és beismerésére szólította fel a szerbeket három magyar pártvezető a szerb államfőnek, miniszterelnöknek és parlamenti elnöknek írt közös levelében. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDK) és Páll Sándor, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége elnöke az 1944-es és 1945-ös atrocitásokról írt, amelyeknek, több ezer magyar polgári áldozatuk volt. A VMDK, a magyar nemzeti közösség első politikai szervezeteként, amely közvetlenül a többpártrendszer bevezetése után jött létre, már 1990-ben kezdeményezte a szerbiai, a vajdasági és a Magyar Tudományos Akadémiánál, hogy kezdjék meg az említett események kivizsgálását, de az elmúlt két évtized semmilyen eredményt nem hozott. Levelükben kitértek a szerb sérelmekre is – azokra a bűncselekményekre, amelyeket magyar katonák és csendőrök követtek el 1941-1942 telén Újvidéken és Nyugat-Bácskában polgári lakosok ellen. A szerzők szerint azonban a „hideg napokról” szóló, Cseres Tibor regénye alapján Kovács András által rendezett film szembesítette a magyarokat katonáik és csendőreik bűneivel. „Ez volt az első lépés a történelmi megbékélés felé, de a másik fél részéről a mai napig nincs válasz” – írták. /A magyarok elleni bűnök feltárására szólította fel a szerbeket három vajdasági magyar pártvezető. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 14./

Végtisztesség dolgában jelesre vizsgázott Magyarország. A veszprémi lakosság a román közvéleményt megdöbbentő részvéttel rótta le kegyeletét a brutálisan Marian Cozma sportoló előtt. Az eset nemzetközi vonatkozása miatt az illetékes szervek rekordidő alatt azonosították az elkövetőket. A hatékony bűnüldözés azonban a Lajtától keletre valahogy nem jellemző az Európai Unióra. Felemelő volt, hogy rivális játékosok – magyarok, románok – egyemberként álltak sorfalat a ravatal mellett. Marian Cozma román csapattársai keserűen jegyezték meg, hogy bezzeg ilyenkor boldog-boldogtalan a maga módján magyarázza az eseményeket, míg életében – és hazájában – alig ismerte, becsülte valaki Cozmát. /Laczkó Vass Róbert: Végtisztesség dolgában…. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

A Háromszék Táncegyüttes alapítása óta húzódó hányódásnak jövő évben vége szakad, székhelygondjuk a színház udvarán épülő előadóteremmel megoldódik. Az eddigi városi fenntartású intézményből megyeivé válik – a Sepsiszentgyörgy polgármestere és a Kovászna Megyei Tanács elnöke közötti egyezség szerint fenntartási költségeiket ezentúl a megye állja, a székhelyet pedig a város biztosítja. Deák Gyula, a Háromszék Táncegyüttes vezetője elmondta, egyelőre az együttesnek nincs költségvetése. A Háromszék Táncegyüttes 1990-ben úgy jött létre, hogy nem örökölt semmilyen régi struktúrát, mint más intézmények, a produkciók rovására megy az esetleges költségcsökkentés. Tavaly jó évet zárt a Háromszék Táncegyüttes, nyolc bemutató volt, a tánckarnak négy, az M Stúdiónak szintén. A múlt héten volt az idei első bemutató, a Mátyás király című gyerekelőadás, jövő héten lesz a következő bemutató, az M Stúdió Törékeny című előadása Goda Gábor rendezésében. /Váry O. Péter: Gazdát cserél a Háromszék Táncegyüttes. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./

Hajdú-Bihar és Bihar megyei kulturális intézetek és civil szervezetek vezetői együttműködést erősítő megállapodást kötöttek, nemzetközi kulturális, művészeti útvonal létrehozásáról szóló dokumentumot írtak alá Nagyváradon február 12-én, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházában. Barabás Zoltán költő, a Partiumi Magyar Művelődési Céh igazgatója köszöntötte a részvevőket. A kulturális híd kialakításában többek között a következő intézetek, szervezetek vállalnak szerepet: a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés, a debreceni Méliusz-Központ, a nagyváradi Partiumi Magyar Művelődési Céh, a nagyváradi Pro Universitate Partium Alapítvány és a Bihar Megyei Népművészeti Központ. /Tóth Hajnal: Nemzetközi kulturális útvonalat hoznak létre. = Reggeli Újság (Nagyvárad), febr. 14./

A 80. évében elhunyt Siklódy Tibor festőművész /Mezőbánd, 1929. máj. 5. – Marosvásárhely, 2009. február 9./, előzőleg évtizedek óta keményen küszködött a betegségével. Alkotásai Marosvásárhely, a magyar közösség jelentős értékei közé tartoznak. Állandó témája, ihletője, éltető eleme a természet és abban az ember nyoma. /Nagy Miklós Kund: Ne tegyük múlt időbe! = Népújság (Marosvásárhely), febr. 14./