A tevékenységét 2000. január 20-án elkezdő 18 tag-, illetve társszervezetet tömörítő Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ) megtartotta a háromévenként esedékes, tisztújítással egybekötött nagygyűlését, s erről juttattak el beszámolót a sajtóhoz dr. Fleisz János elnök aláírásával. A 2005 óta regionális szervezetként elismert BINCISZ gazdag tevékenységet folytatott, főbb rendezvényei sikeresen megvalósultak. Sikerült egy új kulturális helyszínt beiktatni Nagyvárad kulturális életébe, ez a Matyi Műhely Bábszínház által a BINCISZ égisze alatt működtetett MM Pódiumterem és a Várgaléria a nagyváradi Várban. Fontosak voltak még a berettyóújfaluiakkal, tataiakkal az évente közösen megszervezett civil képzések, konferenciák és egyéb találkozók. A tisztújítás keretében egyhangúan újabb három évvel meghosszabbították Fleisz János alapító elnök mandátumát. /Egyes civil szervezeteink önértékelő beszámolója. = Reggeli Újság (Nagyvárad), febr. 24./

Immár tizenhetedik alkalommal rendezi meg Kolozsváron az Amaryllis Társaság a Mátyás-napokat, Mátyás király emlékének tiszteletére. Az idei rendezvénysorozat február 16. és március 1. között zajlik. Február 22-én, vasárnap Somogyi Győző Mátyás király hadserege címmű kiállítását lehetett megtekinteni a Kolozsvári Állami Magyar Színházban, a rendezvényt két reneszánsz vendégegyüttes, a marosvásárhelyi Tamburin és a farkaslakai Schola Cantorum nyitotta meg. /Braica Tünde: Utazás Mátyás király udvarába. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

Több mint száz fiatal vett részt az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) országos rendezvényén, a hét végén Sepsiszentgyörgyön megszervezett 12. Versmondó és népdaléneklő versenyen. A háromnapos találkozó a vetélkedő mellett számos kulturális programot is kínált. Az ünnepélyes megnyitó után beszélgetést tartottak, amelyen Rácz Norbert ifjúsági lelkész, az ODFIE elnöke színházról, kultúráról és hagyományokról kérdezte Bocsárdi László rendezőt, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatóját, Deák Gyulát, a Háromszék Táncegyüttes igazgatóját és Nemes Levente színművészt. A Mikes Kelemen Elméleti Líceumban az Osonó Színházműhely Részletek a bolyongás meséiből című, több hazai és külföldi megmérettetésen sikerrel játszott előadását láthatták az érdeklődők, a produkciót Fazakas Misi állította színpadra. A verseny szünetében Márk Attila megzenésített versekkel lépett fel, majd István Ildikó népdalénekes állt közönség elé. /Bonczidai Éva: Kulturális vetélkedő és programkavalkád. = Krónika (Kolozsvár), febr. 24./

Három nappal századik születésnapja előtt szívrohamban meghalt Anavi Ádám költő /Torda, 1919. febr. 26. – Temesvár, 2009. febr. 23./, a temesvári írótársadalom doyenje. Előreláthatólag február 26-án helyezik végső nyugalomra a temesvári zsidó temetőben. A Csiky Gergely színházban február 26-án mutatják be Anavi Ádám II. Matyi című történelmi vígjátékát, Dukász Péter rendezésében. /Pataki Zoltán: Elhunyt Anavi Ádám. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./ Egy héttel századik születésnapja előtt készített interjút Anavi Ádámmal a lap munkatársa, Pataki Zoltán. Anavi Ádám magányos költőnek érezte magát Temesváron, voltak olyan évtizedek, amikor nem volt, akivel megbeszéljen egy verset. Eleinte, amikor hitt még a kommunizmusban, akkor írt néhány „olyan” verset is, utána hiába kérték tőle, mindig tudott nemet mondani. 1953-tól 1970-ig nem jelent meg egyetlen kötete sem. /Pataki Zoltán: Anavi Ádám utolsó interjúját a Nyugati Jelennek adta. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 24./

Március 1-jétől Nagy Miklós Kund személyében új főszerkesztője lesz a marosvásárhelyi Népújság napilapnak, miután Makkai János jelenlegi főszerkesztő nyugdíjba vonul. A hírek szerint az újságnak két új főszerkesztő-helyettese lesz Karácsonyi Zsigmond és Ferenczi Ilona személyében, akik jelenleg a szerkesztőbizottság tagjai. Makkai János az utolsó romániai magyar médiavezető, aki az 1989-es rendszerváltás óta folyamatosan hivatalban volt: 1990-től főszerkesztő. /Antal Erika: Váltás a Népújság élén. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

A nehéz próbakörülmények miatt a Kasimir és Karoline című Ödön von Horváth-előadást csak március 1-jén mutatják be Nagyváradon, ugyanis a társulat az állami filharmónia koncerttermében kénytelen előadásait színre vinni. /Fried Noémi Lujza: Oktoberfest válság idején. = Krónika (Kolozsvár), febr. 24./

Közönségsikernek örvend Molnár Ferenc Ördög című darabja a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem színművészetis hallgatóinak előadásában. A produkció rendezője, Balikó Tamás. /Antal Erika: Ördögcsinálásról. Interjú Balikó Tamás színházi rendezővel. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

Ödön von Horváth legsikeresebb, Mesél a bécsi erdő című darabjának bemutatójára készül a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház – tájékoztatott Nagy Pál színházigazgató. Csurulya Csongor, a társulat rendezője elmondta, hogy a színház szűkös létszámkerete miatt vendégművészek meghívására kényszerültek. Meghívott Zakariás Zalán, a fiatal rendező is. /Bágyi Bencze Jakab: Miről mesél a bécsi erdő? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

Rég nem látott tömeg tolongott Marosvásárhelyen az amúgy sem élettelen Bernády Házban, kettős, közös tárlatnyitó megnyitására vártak: Nagy Zsuzsanna textilművész és Bucur Mana keramikus kiállítására. Nagy Zsuzsanna és Bucur Mana aránylag későn kapcsolódott be a kiállítótevékenységbe. Az egyetem után mindketten az iparba kerültek, ahol tervezőként dolgoztak. /Nagy Botond: Balladadobozok. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./

Marosvásárhelyen február 21-én az Unirea Galériában megnyílt Czirjék Lajos jubileumi kiállítása, az 50. életévéhez közeledő művész teljes életpályájára visszatekinthetett a közönség. Képei visszatérő motívuma a kapu, mely kiút az életbe, valamint határ a külvilág és a porta között, mondta Nagy Edit művészettörténész a valósághűségüknél fogva helytörténeti dokumentumoknak is minősített festményekről. /Nagy Székely Ildikó: Kapuk a fényben. Czirjék Lajos kiállításán. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./

A Kossuth- és Prima Primissima-díjas Jókai Anna író 75. születésnapján, 2007. november 24-én a Duna Televízióban mutatták be az Én, Szegény Sudár Anna című monodrámát, melyet Jókai Anna Szegény Sudár Anna című regénye alapján Scarlat Anna alkalmazott színpadra. A Szegény Sudár Anna egy erdélyi asszony naplója, mely még a rendszerváltozás előtti időkben játszódik. Az anyaországbeli író regénye a romániai magyarság nehéz sorskérdéseiről szól. „Arról is akartam szólni – mondta Jókai Anna –, hogyan, milyen tartással és milyen erőforrásból táplálkozva lehetünk képesek a sokszor elviselhetetlennek tűnő lelki és testi szenvedéseket mégis elviselni, honnan jön a remény a reményre?” A regényt, mint Jókai Anna „spirituális realizmusának” kiemelkedő eredményét, 1998-ban Magyar Örökség-díjjal tüntették ki. /B. D. : Remény a reményre. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./

Székelyföldi védőrendszerek. Ember és életmód e védőrendszerek oltalmában címmel tartott előadást Tüdős S. Kinga művelődéstörténész, tudományos kutató február 21-én Sepsiszentgyörgyön. Az előadót a szervező Csillagőrző Egyesület nevében Incze Réka köszöntötte. Elmondta, a Hazatérés előadás-sorozat igyekeznek bemutatni a magyar történelemnek olyan szeleteit, melyeket az iskolában nem tanítanak. Tüdős S. Kinga előadásában arra fektette a hangsúlyt, mit jelentettek a templomvárak szellemiségükben és funkcionalitásukban a fejedelemség korában, s mit jelentenek, vagy mit kellene jelenteniük a ma élő ember számára. Egykoron a templom nem csak a hit központja volt, hanem az oktatásé is, tehát a székelység kultúramegőrző és -továbbadó népcsoport volt, s annak is kell maradnia. A székely sajátos nevelésben részesült, katonáskodó nép volt, s ma is hangsúlyt kell fektetni a nevelésre, mert az a jövő alapja. A jövőről szólva az előadó hangsúlyozta: egyénenként kell vállalnunk székelységünket, és székelynek lenni nem szerep, hanem feladat. /Szekeres Attila: Székelynek lenni feladat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 24./

Február 20-án a berecki művelődési központban a Tamási Áron Községi Könyvtár olvasótermében mutattak be a Kézdivásárhelyen élő és alkotó Fekete Vince költő és író múlt év végén megjelent három könyvéből kettőt, az Udvartér és a Piros autó lábnyomai a hóban címűeket. /(Iochom): Fekete Vince kettős könyvbemutatója Bereckben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 24./

Markó Béla RMDSZ-elnök szerint Mircea Geoana PSD-elnök nem nyugodott bele abba, hogy nem fogadta be az RMDSZ-t a kormánykoalícióba, különböző magyarázatokkal áll elő. Mircea Geoana kijelentette, hogy a PSD következetes marad a nemzeti kisebbségeket, és főként a magyar kisebbséget érintő problémák iránt. /Markó: Geonát furdalja a lelkiismeret. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./

Több évig tartó ellenzéki szerepre készül az RMDSZ, nyilatkozta Markó Béla elnök, aki szerint a jelenlegi kormánykoalíció nem fog egyhamar felbomlani. Az RMDSZ elnöke azt is elmondta: az európai parlamenti választásokra az EMNT-vel kötött megállapodás nem „egyenlő erők” szövetsége. „Többen, még az RMDSZ-en belül is, lemondásként, vagy túlzott kompromisszumként értékelték azt, hogy a jelöltlista első helyén Tőkés László áll majd. Én ezt nem így látom” – fogalmazott a szövetségi elnök, ugyanakkor kizártnak tart bármilyen együttműködést a Magyar Polgári Párttal. /Markó: több éves ellenzéki szerepre készül az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./

Az RMDSZ kilencedik kongresszusát Kolozsváron tartják áprilisban, a helyszín kijelölésére kiírt pályázatra egyetlen területi szervezet, a Kolozs megyei jelentkezett. /Benedek Sándor, Hideg Bernadette: Kolozsváron lesz a kongresszus. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./

Az RMDSZ-EMNT megállapodással kapcsolban készített interjút Szondy Zoltán Tőkés László EP-képviselővel. Az RMDSZ-el kötött megállapodást még aláírása előtt megkérdőjelezte a Magyar Polgári Párt több székelyföldi vezetője. Tőkés László azt kérte, mérlegeljék a megegyezés indokoltságát. Mindenki beszél az autonómiáról, de amikor itt az alkalom, hogy éppen ezen ügyek védelmében létrejöjjön egy magaszintű összefogás, akkor mindenki mondja a magáét, de nem történik áttörés ebben a kérdésben. Kizárólag összefogással, egységes fellépéssel van esély hatékonyan képviselni Székelyföld területi autonómiáját. Ez az összefogás nem személyek körül alakul ki, hanem az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács tagszervezetei, az RMDSZ-en kívüli tábor, más szóval a 2007-es választáson engem támogató szervezetek és az RMDSZ között jött létre. Megegyeztek az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumban is. Tőkés László valójában nem tudja, mit akar Szász Jenő, az MPP elnöke. /Szondy Zoltán: „Megváltozik az erdélyi politikai status quo”. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 25./

Tőkés László megállapodása Markó Bélával alaposan felforgatta az erdélyi magyar politikát. – Az RMDSZ a megegyezés nagy nyertesének tűnik. Van magyar egység Szász Jenő nélkül, mondhatta el Markó Béla, az RMDSZ pedig egy olyan választási kampány előtt áll, melynek Tőkés László főszereplője lesz, de azt a filmet Markó Béla rendezi. Hosszú távon azonban a Tőkés–Markó megállapodás súlyos kérdéseket vet fel: a szövetség által kinevelt karrierpolitikusok talán többet törődnek majd a magyarság problémáival. A Székely Nemzeti Tanács vezetője, Izsák Balázs látványosan kiléptette a szervezetet az EMNT-ből, többek között az RMDSZ-szel kötött megállapodás miatt. Ez furcsa, mert Izsák Balázs a tavalyi: önkormányzati választásokon több, az RMDSZ-t támogató kijelentést tett. /Szondy Zoltán: Megegyezés kérdőjelekkel. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 25./

Március 23-ig lezárná az európai parlamenti képviselőjelöltek listáját az RMDSZ mind a saját, mind pedig az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) részéről, jelentette be február 24-én Markó Béla szövetségi elnök. Az RMDSZ nem szavazta meg a költségvetést, sőt azt is fontolgatta, hogy a költségvetési procedúrát megtámadja az Alkotmánybíróságon. Az RMDSZ-es honatyák végül úgy döntöttek, hogy a liberálisokhoz hasonlóan maguk sem fordulnak a taláros testülethez. /M. L. : EP-választások: „lapzárta” egy hónap múlva. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./

Basescu elnöknek a székely területi önkormányzattal kapcsolatos elutasításához sok megjegyzést fűztek, hogy durva, a diplomáciában szokatlan, hogy nem Sólyom László magyar elnöknek szólt, hanem a román választóknak. A területi autonómia említésekor a nagy nemzetvédők, köztük Basescu, az alkotmányra hivatkoznak: „Románia egységes, oszthatatlan nemzetállam”. Amikor 1990-ben ezt az alkotmányt kidolgozták, a kontinuitás-, azaz folytonossági mítosz lebegett az alkotók szeme előtt, amely szerint az ország területén egyedül a román nép őshonos, a magyarok utólag, jóval később betelepedett kisebbség. Ezt a mítoszt XVIII. század eleji kitalálásától toldozzák, foltozzák, de alapvető cáfolatait – a helyneveket (kis folyók, települések tömegének magyar eredetű nevét) – „természetesen” nem veszik figyelembe. Az EP magyarországi, erdélyi és felvidéki magyar képviselői felszólalásukban, pártállásuktól függetlenül, a kérdés megoldásaként a kisebbségek területi önkormányzatát javasolták. Az „egységes nemzetállam” fogalma végül is nem más, mint alkotmányba foglalt vágy, pontosabban cél. Az „egységes spanyol nemzetállam” délibábját kergették a spanyol fasiszták is. Ausztria lakosságának alig három százaléka nem osztrák, alkotmánya mégis többnemzetiségű államként határozza meg. Portugália őshonos lakosságának 99,5%-a portugál, Izland 99%-a izlandi, Norvégia 98,7%-a norvég, Dánia 98%-a dán, Svédország 98%-a svéd, ennek ellenére alkotmányukban szó sincs nemzetállamról. Ezt a meghatározást a francia alkotmányból is már régen törölték. Az íróasztalon rajzolt ún. fejlesztési irodák területei helyett, az Európában létező és működő példákhoz hasonlóan a legmegfelelőbbek a történelmi tartományok alapján szervezett területi önkormányzatok lennének. Így Moldva, Havasalföld, esetleg külön Olténia, azután Dobrudzsa, Erdély, a Bánság, Székelyföld (nemzetiségi területi önkormányzatként), Máramaros és a Részek (teljes nevén Magyarországi Részek, amit most latin nevén Partiumnak mondanak). Kilenc. Ugyanannyi, mint az íróasztalon rajzolt fejlesztési irodák területei, de nem mesterséges, hanem természetes háttérrel, alappal, és létező helyi tudattal. /Asztalos Lajos: Soha! – Valóban? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./

Porcsalmi Bálintot nemrég nevezték ki az önkormányzati főosztály élére. Az önkormányzatokért felelős RMDSZ ügyvezető alelnök elmondta, szeretné folytatni azt a munkát, amit Cseke Attila és más alelnökök ebben a körben végeztek eddig. /Lokodi Imre: Eléri a válság az önkormányzatokat. Beszélgetés Porcsalmi Bálinttal, az önkormányzatokért felelős RMDSZ ügyvezető alelnökkel. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./

Újvidéken az illetékesek rendeletére eltávolították azt a száz fehér keresztet, amelyet február elsején, az egykori katonatemetőben helyeztek el a második világháborút követő magyarellenes megtorlás áldozatainak emlékére. A Nagy Sándor Műemlékvédő Egyesület kezdeményezésre immár huszadik alkalommal állítanak kereszteket az 1944/1945–ben ártatlanul kivégzettekért azt követelve, hogy a megbecsülés és az emlékezés jeléül szobrot állíthassanak nekik. Huszadik alkalommal tették ezt meg és mindannyiszor, minden magyarázat nélkül a városi hatóságok eltávolíttatják a kereszteket. A második világháború végén a bevonuló szerb partizánok sokezer magyart mészároltak le. Az archívumokat mindmáig nem nyitották meg, ismeretlenek tehát az Újvidék és a Sajkás vidéken, valamint a Tisza mentén végigsöprő megtorlás pontos adatai. A Magyar Koalíció nevében a három magyar pártelnök, Pásztor István, Ágoston András és Páll Sándor nemrégiben levéllel fordult a szerbiai közjogi méltóságokhoz, hogy a történelmi megbékélés érdekében rehabilitálják az ártatlan áldozatokat és mondják ki végre, mi történt azokban a vérzivataros időkben. /Felszedték a kegyelet keresztjeit. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 25./

Szakközépiskolákká alakítják 2010-ben a jelenlegi szakiskolákat, mivel a Tanügyminisztérium szerint teljes kudarc a szakiskolai rendszer. A jövendőbeli szakközépiskolák diákjai így magasabb szakmai felkészültségről kaphatnak majd bizonyítványt, nem úgy mint a jelenlegi szakiskola, és ahhoz, hogy érettségizhessenek, négy évet kell tanulniuk, nem ötöt, mint jelenleg. /Líceum a szakiskolából. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./

Öt országból érkeztek előadók Székelyudvarhelyre a Harmonia Cordis Egyesület és a Székelyföldi Filharmónia által szervezett második nemzetközi gitárfesztiválra. A székelyudvarhelyi születésű Beke István Ferenc – a Harmonia Cordis Egyesület elnöke elmondta, hogy a klasszikusgitár művészei egyetemi tanárok és elismert előadók. A tanárok és előadók oktató kurzusára hatvanan jelentkeztek Romániából, Magyarországról és van, aki Angliából jött el, hogy részt vehessen a tanfolyamon. /Bágyi Bencze Jakab: Klasszikusok gitárhúron. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./

Népviseletes fiatalok fogadták Mákófalván a kalotaszegi Bokréta Kulturális Egyesület meghívottjait, akik az egyesület évi számadására gyűltek össze. A közgyűlést megelőzően László Miklós fényképkiállítását Kudor István, az egyesület alelnöke nyitotta meg. A népművészeti kiállítás elmaradhatatlan része volt a rendezvénysorozatnak. Az egyesület beszámolóját Kovács Pali Ferenc, az egyesület elnöke olvasta fel. /Vas Géza: Mákófalva – Bokrétás számadás. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./

Először Budapesten, aztán Magyarország több városában, majd Szlovákiában szerepelt, most pedig az Arad megyei Kisiratoson látható – Romániában elsőként – a gr. Batthyány Lajos 1848-as miniszterelnök hadseregszervező munkáját bemutató értékes kiállítás a kultúrotthonban. Dr. Kedves Gyula alezredes, a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum aligazgatója, a kiállítás rendezője elmondta: a politikus-miniszterelnök munkásságának ez az oldala kevésbé ismert. Az aradiak körében jól ismert dr. Zakar Péter szegedi történész közvetítésével jutott el a kiállítás Kisiratosra. /Jámbor Gyula: Romániában csak Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 25./

Vincze Gábor, a hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeum történésze a Székelyföld idei februári számában Erdély 1916-os és 1919-es román megszállására és a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem felszámolására emlékezett Kilencven éve történt címmel alaposan dokumentált tanulmányban. Az egyetem elvételének 2009. május 12-én lesz 90. évfordulója. Azóta, az erdélyi „kicsi magyar világ” négy évét és az 1945–1959 közötti időszakot leszámítva nincs állami magyar egyetem. Vannak viszont a multikulturalitás címkéje alatt futtatott, magyar állami egyetemet pótló felsőoktatási intézmények, amelyeken van időszak, amikor a Cigarettázni tilos feliratot is csak az egyik nyelven lehet kiírni, és ha ez mégis másként történik, ekörül hosszan tartó „tudományos” viták kerekednek. Vincze Gábor megrázó képet rajzolt azokról a magyar politikai árulásokról, a Károlyi-kormány után a bolsevista országrontók kalandorságáról, akiknek emlékműveik, utca- és intézményneveik még ma is ott díszelegnek ebben az országban. /Sylvester Lajos: Amikor a kolozsvári magyar egyetemet először kézhez vették. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 25./

A felek által kötött megállapodás értelmében a szállítási tárca 420 millió eurót fizet idén az észak-erdélyi autópályát építő Bechtel vállalatnak, nyilatkozta Radu Berceanu tárcavezető. /420 millió euró a Bechtelnek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./

A kormány február 25-i ülésén elfogadta a büntető, valamint a polgári perrendtartási törvénykönyvet. Catalin Predoiu igazságügyi tárcavezető szerint ezzel Románia az uniós csatlakozásakor tett vállalásának tett eleget. A képviselőház jogi bizottságának demokrata-liberális elnöke, Daniel Buda elmondta, a kormánykoalícióban megállapodás született arról, hogy legkésőbb május 15-ig mind a négy törvénykönyvet elfogadják, miután kidolgozásuk tíz évet vett igénybe. A jogi bizottságban Cseke Attila RMDSZ-es szenátor fontosnak nevezte azt, hogy a dokumentumok elfogadásánál ne kerüljék meg a parlamentet. /B. T. : Vitára kész törvénykönyvek. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

Újabb tíz prefektust váltott le a Boc-kormány, többek közt az utolsó, még tisztségben levő magyar kormánybiztost, a máramarosi Böndi Gyöngyikét is. Böndi Gyöngyike kíváncsi arra, hogy a kormány mivel indokolja leváltását. Több alprefektust kormányzati felügyelői tisztségbe helyeztek, többek között az Arad megyei Horváth Leventét is. A kormány korábban bejelentette: száz fővel növelte a kormányzati felügyelők számát országszerte. /Böndi Gyöngyikét is leváltották. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./