Frunda György, az RMDSZ európai parlamenti jelöltlista-vezetője a vele készült interjúban leszögezte, biztos abban, hogy az RMDSZ bekerül az Európai Parlamentbe. Ötödik hete kampányolnak, az emberek még mindig nem értik, miért nincs közös lista, másrészt pedig az európai parlamenti képviselet tétjét firtatják. Frunda szerint a közvélemény-kutatások az RMDSZ támogatottságának folyamatos növekedését mutatják. Át fogják lépni az öt százalékot. Tartották magukat ígéretükhöz pozitív kampányt folytattak. Megmagyarázták, hogy a független jelöltnek nem az a célja, hogy bejusson az EP-be, hanem hogy az RMDSZ-t kiszorítsa. /Lokodi Imre: „Ott leszünk Brüsszelben”. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

November 21-én Marosvásárhelyen a Demokrata Párt elnöke és alelnöke a szervezet EP-jelöltjeit mutatta be. A párt EP-listavezetője Sorin Frunzaverde a legjobbnak nevezte a PD csapatát, a lista „igazi nemzeti lista”, amely bizonyítja, hogy „Erdély örök román föld”. Ioan Oltean alelnök arra biztatta az embereket, hogy menjenek el szavazni a referendumra, mert csak így válthatják valóra álmukat, miszerint „olyan kormányt akarunk, amelynek Markó Béla nem tagja”. Emil Boc DP-elnök kijelentette, az RMDSZ-t oda kell küldeni, „ahol a helye, azaz ellenzékbe”, mert az RMDSZ „megalázza Romániát azzal, hogy a magyar himnuszt énekli”. Hozzátette: „A PD sohasem fog az alkotmányról egyezkedni az RMDSZ-szel”. /(mózes): Átestek a ló másik oldalára. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 23./

Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki elnöke, Tőkés László háromszéki kampányfőnöke kijelentette, mivel a törvény nem engedi meg a független jelölteknek, hogy képviselőket küldjenek a választókörzetekbe, a püspök kampánystábja úgy döntött, néhány választókörzetbe két nem parlamenti párt listáin küld megfigyelőket. Gazda szerint a Tőkés László kampánystábja a Demokratikus Liberális Párt és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt megyei szervezeteivel tárgyalt, és 96 megfigyelő-mandátumra nyújtott be kérést. Gazda hozzátette, a Sepsireform Egyesületnek szintén lesznek megfigyelői több településen. /Tőkés-megfigyelők román pártok listáin. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 23./

„Sokkolva vagyunk az RMDSZ viselkedésétől. Az érmindszenti Ady-megemlékezésről például kitiltottak, mivel éppen akkor és ott kampányoltak“ – jelentette ki Tőkés László független európai parlamenti jelölt Kolozsváron, választási kampányának utolsó állomásán. Szilágyi Zsolt, a püspök kampányfőnöke szerint több mint 110 helyen, mintegy 90 ezer ember előtt kampányoltak, és akciójuk sikeresnek mondható. A kampányfőnök felhívta a figyelmet arra, hogy az RMDSZ részéről „negatív kampányt“ észleltek. „Az utóbbi napokban még a jelszavainkat, programunkat is átvették, ugyanakkor az RMDSZ titokban tartja a felméréseket, melyek azt bizonyítják, hogy Tőkés László népszerűbb a jelöltjeiknél“ – jelentette ki Szilágyi. „Bár a püspök úrral együtt alapító tagja vagyok érdekképviseletünknek, Tőkés László értékrendjét vallom a magaménak. Az értékrend független az RMDSZ-től“ – nyilatkozta Toró T. Tibor parlamenti képviselő. A politikus azt sem tartja kizártnak, hogy hamarosan kizárják őt az RMDSZ képviselőcsoportjából. /Nánó Csaba: Kizárásától tart Toró T. Tibor. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

Lassan vége a választási kampánynak, célszerű a tapasztalatok egy részének összegzése. Voltak olyanok, akik érveltek, veszekedtek és erőszakoskodtak, hogy: igen, „most vagy soha”, most kell az RMDSZ-t elbuktatni. „Ezek az emberek a mi kis ‘tálibjaink’, akik akkor is ki fogják mondani, amit ‘kell”, amikor a román többségi államhatalom az utolsó magyar iskolánkat zárja be…” – írta Borboly Csaba, a Miért elnöke. Hozzátette, nem lehet rájuk haragudni. Szerinte a kampányban az RMDSZ a kővel dobálók felé kenyérrel tudott visszadobni. /Borboly Csaba, a Miért elnöke, Hargita Megye Tanácsának alelnöke: A kampány tapasztalatai. = Krónika (Kolozsvár), nov. 23./

Markó Béla RMDSZ-elnök személyre szóló levélben hangoztatta, hogy csakis az RMDSZ jelöltjeinek van esélye a bejutásra, minden másra adott szavazat elvész. A másik oldal felhívta a figyelmet, hogy az RMDSZ valószínűleg visszaélt a választók bizalmával, hiszen több választópolgár is jelezte: a levél kiküldéséhez az Iskola Alapítvány adatbázisát használták fel. Demeter Szilárd, Tőkés László kampánystábjának sajtófelelőse emlékeztetett, nehéz helyzetben voltak a vetélytárs hatalmas médiafölényével és bejáratott propagandagépezetével szemben. A vetélytársak foggal-körömmel ragaszkodnak a hatalmukhoz, pozícióikhoz. Első lépésben témává kellett tenni az RMDSZ-lista hiteltelenségét. Tőkést nem kellett „felépíteni”, személyét mindenki ismeri. Kíváncsian várták, ki lesz, aki először ki fogja mondani: Tőkés László a megosztó. Markó Béla elnök volt. Sejtették, hogy ha jó hívószavakat találnak ki, akkor azt nemsokára átveszik. /Demeter Szilárd, a PKE adjunktusa, szerkesztő, Tőkés László kampánystábjának sajtófelelőse: Unió és Erdély. = Krónika (Kolozsvár), nov. 23./

Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke elmondta, tartanak a választási csalástól, ezért demokrácia-központot hoztak létre. A sepsiszentgyörgyi iroda Kovászna és Hargita megyét szolgálja ki, állandó ügyelet lesz, három telefonszámon jelentheti bárki, ha rendellenességet vagy csalásra utaló jelet észlel. A demokrácia-központot a Sepsi Reform Egyesület működteti, és hatáskörében szerepel, hogy azonnal továbbítja a megyei választási irodának a hozzá beérkező információkat, és ott kötelesek kivizsgálni mindegyiket. A kampány utolsó napjaiban elvadult a plakátháború. Árkoson eltüntették el Tőkés László összes plakátját, másnap Gidófalván és a hozzá tartozó falvakban tépték le a független jelölt falragaszait. Sepsiszentgyörgyön egy háromfős ,,tisztogatóbrigád” dolgozik, saját bevallásuk szerint ,,megbízottként” tépik le Tőkés László plakátjait. /Farkas Réka: Demokrácia-központ működik (Csalásoktól tartanak) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 23./

Évek óta mondják: Tőkés László jobban tenné, ha a templomban maradna, a politika nem illik egy paphoz. Azt azonban ritkán hallani, mit keres Cristian Tabara a televízióban miközben pap, vagy Sergiu Nicolaescu a parlamentben, miközben rendező. Nem beszélve Markó Béláról, aki elsősorban költő. A megboldogult Teoctist pátriárka is jelentős politikai szerepet vállalt. Tőkésnek akadnak bőven hibái. De a legnagyobb „hibája” az, hogy 1989 decemberében egy fejjel kimagaslott a tömegből. Ezt a fejet a romániai magyar kisebbség felülről szerveződött „legitim” szervezetének minden igyekezete ellenére még nem sikerült levágni. /Vincze Gyula: Ejh, döntsd a Tőkést! = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./

Pásztor Gabriella, az Oktatási Minisztérium szakállamtitkára, Péter Tünde, főtanfelügyelő-helyettes és László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke RMDSZ-ajándékként a Kincses Kolozsvár című albumból ötszáz példányt osztanak szét egész Kolozs megyében a magyar tagozatos iskoláknak, a Communitas Alapítvány támogatásával. /D. I. : RMDSZ-ajándék: Kincses Kolozsvár. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./

Miközben a szerb védelmi miniszter arról beszél, hogy a Koszovó státusáról zajló tárgyalások során albán zavargások robbanhatnak ki, egyre-másra hívják be a vajdasági magyar veteránokat, azért, hogy átvegyék „háborús beosztásukat”. Pásztor Tibor, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint a magyar kisebbségnek semmilyen háborúban nem kellene részt vennie. A VMSZ elnöke rendkívül aggasztónak tartja a helyzetet. /Vajdasági behívók. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

Dávid László /Marosvásárhely/ egyetemi tanár, a Sapientia-EMTE rektora a vele készült beszélgetésben elmondta, a kezdet kezdetétől élete központjában állt a magyar egyetem ügye. Eleinte sokan tagadták a hálózatos egyetem létjogosultságát, de a Székelyföldnek szüksége van egyetemre, amely egyrészt értelmiségieket termel, másrészt megtartja ezeket az értékeket a régiónak. Az egyetem vezetése egész embert igényel, hiányérzetet jelent neki a szakmai gyakorlat takaréklángra helyezése. A Sapientia nem egyik vagy másik egyetem ellenében jött létre, hanem annak kiegészítéseként. Ezt mindenkinek el kell fogadnia. A bolognai folyamatnak van egy jó oldala is: az egyetemek közötti átjárhatóság biztosítása. A hagyományos Kolozsvár és Marosvásárhely közötti rivalizálás kezelése nem egyszerű. Dávid László /sz. Csíkszereda, 1956/ 1981-ben szerzett diplomát Temesváron, automatizálás és számítástechnika szakon, majd 1997-ben doktori fokozatot Brassóban. Tagja a Magyar Professzorok Világtanácsának, a Kolozsvári Akadémiai Bizottságnak, az MTA köztestületének, az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek, az Erdélyi Műszaki Tudományos Társaságnak és a Román Automatika és Informatika Társaságnak. Több könyv és számos tudományos cikk szerzője. Részt vett a Sapientia-EMTE megalapításában, a villamosmérnöki tanszék vezetője, majd rektor-helyettes volt. Jelenleg az egyetem rektora /Szucher Ervin: Állandó szakmai készenlétben. = Krónika (Kolozsvár), nov. 23./

November 19-én, a kutatók nemzetközi napján Bukarestben díjazták az év legjobb kutatási programjait. Dr. Benedek Imrének és csapatának adták át a Román Akadémia kitüntetését (premiu de excelenta). A marosvásárhelyi professzor a Transcardiosistem nevet viselő programjával nyerte el a díjat, amelynek keretében őssejt-beültetéssel gyógyítják a szív- és perifériás érbetegségeket. /Kitüntetés dr. Benedek Imrének és csapatának. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 23./

1966–1973 között Dávid Gyula, 1973–1978 között Rapp Károly volt a Kolozsvári Protestáns Teológia rektora. A régebbi időben minden évfolyamfelelőstől jellemzést kért a rektor az évfolyam hallgatóiról. Tőkés László 1970–1975 között volt hallgató. Gálfy Zoltán évfolyamfelelős volt, nem emlékszik, mit írt róla 32 évvel ezelőtt. Gálfyt a Református Szemle főszerkesztői feladatára az Erdélyi Református Igazgatótanács kérte fel. 1990-ben bizottságok tagjaként Gálfy Tőkéssel szemben Csiha Kálmán püspökké választását támogatta. Az 1990–2000 közötti évtizedben a két egyházkerület viszonyában feszültségek támadtak. A vitában Gálfy a tradicionális erdélyi álláspontot képviselte. – Nagy Gyula püspök „tévedhetett dolgokban”, de 1990-ben lemondatását a püspökségről Gálfy méltatlannak ítélte. Gálfy igazat adott Cs. Gyimesi Évának, Visky Bélának és más, Tőkés László ellen fordulóknak: az erdélyi magyarság megosztása történelmi bűn. /Dr. Gálfy Zoltán prof. : A válasz jogán. Mit üzenek Tőkés Lászlónak? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./ Nagy Gyula /Csomakőrös, 1909. szept. 27. – Kolozsvár, 1992. márc. 19./ 1962-1990 között volt református püspök Kolozsvárott.

Kolozsvár közelében, Szászfenesen, a főút mellett épült katolikus templom, több mint 700 éves műemlék. Több mint egy évtized után, a közelmúltban, ünnepélyesen kigyúltak a templom körül felsorakoztatott modern világítótestek. A munkálatokat Székely György támogatta jelentős összeggel. /Lajosi István: Fényárban a szászfenesi templom. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./

Az egykori EMKE kávéház, a mai Astoria falán avatták újra november 22-én Nagyváradon Ady Endre emléktábláját. Az eredetileg az 50-es években elhelyezett, sematikus tartalmú, a költő váradi időszakához méltatlan szövegű tábla helyén most elhelyezett román és magyar nyelvű feliratok arra emlékeztetnek, hogy ebben az épületben ismerte meg Ady Lédát, s ugyanitt alakult meg 1908-ban a Holnap Irodalmi Társaság. /Szűcs László: Új emléktábla Ady emlékére. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

November 22-23-án Szatmárnémetiben a Németi Református Egyházközség gyülekezeti termében Ady Endrére emlékeznek a helyi Ady Endre Társaság szervezésében. Végh Balázs Béla mutatott be két könyvet: a Szilágyság monográfiáját, illetve Ady összes költeményeit. Egy másik könyvet is bemutattak: az Ady Endre Társaság kiadásában első alkalommal jelent meg teljes egészében Gellért Sándor „Levelek Anna Maija–Raitillához” című műve, amelyet Lovas János mutatott be az érdekelteknek. Az Ady Endre Társaság emlékplaketteket nyújtott át azoknak, akik a költő emlékének November 23–án a Szeretném, ha szeretnének című műsort mutatják be a Harag György Társulat művészei. /(fi): Egy újabb Gellért-kötetet is bemutattak. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 23./ Gellért Sándor /1916-1987/ költő több kötete maradt kéziratban.

Irodalmi műhelyt indítanak Kolozsváron, a Szabédi Házban, jelentették be a költő levelezését tartalmazó könyv bemutatóján. „Erkölcsi elégtétel, hogy annak az embernek, akit az elmúlt rendszer a halálba kergetett, a kötet megjelenésével elkezdtük leróni az adósságunkat” – vélekedett Dávid Gyula, az EMKE tiszteletbeli elnöke a Szabédi László levelezését, diariumát tartalmazó könyv /A Lázár utcától a Postakert utcáig, Komp-press, Kolozsvár/ bemutatóján november 21-én. „A Szabédi Ház működése mérföldkőhöz érkezett: itt székel az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöksége, és útjára indítunk egy olyan irodalmi műhelyt is, amely a hely szelleméből táplálkozik” – mondta Dáné Tibor Kálmán. A Szabédi Ház egyfajta irodalmi múzeum is szeretne lenni, de elsődleges feladata a költő hagyatékának megőrzése, feltérképezése. /Nánó Csaba: A költőnapló találkozásai. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

November 22-én Aradon, a Jelen Galériában megnyílt Brittich Erzsébet aradi képzőművész, író ex libris kisgrafikáinak kiállítása. Puskel Péter publicista-helytörténész a kiállított munkákat a grafikai gyöngyszemeinek nevezte. A simonyifalvi születésű Brittich Erzsébet alkotásai a hazai egyéni tárlatokon kívül helyet találtak magyar-, lengyel- és németországi, valamint kínai közös tárlatokon, és eljutottak a világ szinte minden tájára magángyűjteményekbe, intézményekbe és képtárakba. /(Kiss): Brittich Erzsébet ex librisei a Jelen Galériában! = Nyugati Jelen (Arad), nov. 23./

Inkább figyelemfelkeltő gesztusnak, mint kiállításnak nevezte Jánó Mihály művészettörténész a november 22-én Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban nyílt tárlatot, melyben Ördög Csaba Zsolt építész hallgató párhuzamba állította Sepsiszentgyörgy műemlék épületeinek homlokzatát hasonló magyarországi és finnországi épületekével. A rendezvény célja rávezetni az embereket arra, hogy figyeljenek környezetükre. /Szekeres Attila: Párhuzamok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 23./

November 22-én Kolozsváron mutatta be Nicolae Steinhardt Napló a boldogságról /Koinónia Könyvkiadó, Kolozsvár/ című munkáját a kiadó igazgatója, Visky András. Nicolae Steinhardt ortodox szerzetes esszé- és regényíró 1912-ben született, zsidó polgári családban. 1940–1944 között zsidó származása miatt üldözték, a kommunista diktatúra idején egy koncepciós perben 13 év kényszermunkára ítélték, a jilavai börtönben ortodox hitre tért, megkeresztelkedett. Szabadulása után, 1980-ban szerzetessé szentelték. Írásaiban a keleti kereszténység tradícióját ötvözte a nyugati kultúra szisztematikus gondolkodásával. A hányatott sorsú, a Szekuritáte által több ízben elkobzott, több változatban és terjedelemben fennmaradt Napló a boldogságról a romániai börtönök élményvilágát feldolgozó, a szerző halála után megjelent nagyregény. A szerző ötvözte az európai esszéírás hagyományait az orosz regényformával, valamint az ortodox kolostorok zárt világában mindmáig megélt mester és tanítvány kapcsolatot felidéző lelkiségi irodalommal. Steinhardt hatása az egész román kultúrára kiterjed, a hivatalos román ortodox egyház, de a nyugati orientációjú (ortodox és görög katolikus) szellemi elit is magáénak tekinti, életművét egybehangzóan a XX. századi román irodalom kiemelkedő teljesítményeként méltatják. A kötet megjelenése fontos momentum a jövő évben 15 éves születésnapját ünneplő Koinónia Könyvkiadó életében. Előzőleg kiadták Steinhardt A gyümölcs ideje c. munkájának részleteit, a könyv két kiadást is megért. Napló a boldogságról megjelent már a francia mellett olasz, görög, héber nyelven, most magyar nyelven is, és előkészületben a spanyol kiadás. /F. I. : Steinhardt Naplója magyarul. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./

Közös nyilatkozatban szólítottak fel a választás során az RMDSZ melletti kiállásra több országos hatókörű civil szervezetek személyiségei, köztük Dáné Tibor Kálmán, Gaal György, Guttman Mihály, Jakobovits Miklós, Kántor Lajos, Kötő József, Könczei Csilla, Szabó Zsolt és Veres Valér. /A választási kampány végére értünk. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./ Ugyanez a közös nyilatkozat megjelent a Népújságban is, az aláírók névsora bővült, többek között a következőkkel: Ágoston Hugó, Béres András, Biró A. Zoltán, Bura László, Fátyol Rudolf, Gálfalvi Zsolt, Kovács András Ferenc, Lányi Szabolcs, Muzsnai Árpád és Szabó Ungvári Zrínyi Imre. /A választási kampány végére értünk. == Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./

Sokan reménykedtek benne, hogy felülkerekedik a józan ész, és egyetlen, erős táborba szólít mindenkit, de „tovább sújt bennünket ezeréves átkunk, az érdektelenség, a széthúzás, a testvérharc és az árulás. Amelyek reánk zúdították Mohipuszta, Mohács, Világos, Trianon, november 23-a és december 5-e halálos csapásait” – írta a lap munkatársa. „Nincs szükségünk sem Orbán, sem Gyurcsány bábáskodására, nem érdekelnek a magyarországi, tízezrével nevünkre kiállított díszpolgári oklevelek okán és jogán a címünkre postázott kioktatások, kire kell szavaznunk. ” „Tiszta lelkiismerettel szavazzunk bármelyik félre” – írta Balta János. /Balta János: Testvérharcra! = Nyugati Jelen (Arad), nov. 24./

Tudomány és Társadalom címmel rendezték meg november 22-én Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) és a Kolozsvári Akadémiai Társaság (KAB) közös szervezésében az erdélyi magyar tudományos világ hatodik ünnepi seregszemléjét. A konferencián a hazai és anyaországi tudományos élet jelentős képviselői tartottak előadást. Az előadók kiemelten foglalkoztak az anyanyelvnek a globalizáció feltételei közötti jelentőségével. Egyed Ákos, az EME elnöke arra emlékeztetett, hogy napjaink megváltozott viszonyai közepette „nem maradhat közömbös a társadalom a tudomány iránt”. A kis és fejletlen országoknak szembe kell nézniük a globalizáció negatív következményeivel is, például mulandóban a földtulajdon közösségalakító, népességmegtartó ereje. Egyre nehezebb történelmi örökségünk megőrzése, amelyben szerepet kap az EME és a nemrég megalakult KAB közötti együttműködés. Lipták András, a Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke kifejtette, Magyarországon általános káosz uralkodik a kilátásba helyezett egészségügyi reform, sőt a tanügyi problémák miatt is. Erdélyben a látványos fejlődést ki kell használni arra, hogy a fiatalok számára megteremtődjenek a szülőföldön való maradás feltételei. Görömbei András (az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke) előadásában az anyanyelvről, mint az egyén és a nemzet létezésének legfőbb mutatójáról, Gyenge Csaba egyetemi tanár a műszaki kutatásoknak a társadalom fejlődésére gyakorolt hatásáról beszélt. Péntek János KAB-elnök szerint annak ellenére, hogy a magyar nyelv teret vesztett a környező nyelvekkel szemben, a Kárpát-medencében még mindig 39,2%-os vezető pozícióban található. Nálunk az utóbbi időben javult az anyanyelv használata, de a hozzávaló intézményhálózat nagyon hiányos. Átnyújtották a 2007-es évi Gróf Mikó Imre Emléklapokat. A díjazottak: Gyenge Csaba, Kása Zoltán és Kovács Kiss Gyöngy. A fórum november 24-én az EME szakosztályi üléseivel zárul. /Ördög I. Béla: „Nem maradhat közömbös a társadalom a tudomány iránt”. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége egy hónapja osztotta ki az idei Ezüstgyopár díjakat, melyekből kettő Temes megyébe jutott: Vámos Margit óvónő munkásságát, valamint Tácsi László tevékenységét post mortem ismerte el a szakmai szervezet. Vámos Margitot így jellemezték: “Kisebbségi létben, ráadásul szórványban rendkívül fontos olyan nevelők munkálkodása, akik nemcsak szakmájukért, hírnevükért, de nemzetükért is tenni akarnak. ” Nyugdíjazása után megírta az Egy óvónő emlékei című riportkönyvét, amely egyelőre nem jelenhetett meg. Tácsi László /Temesvár, 1935. febr. 11. – Temesvár, 2005. szept. 28./ tanári oklevelet a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett 1957-ben. Pedagógusi pályája Zsombolyán kezdődött, ott volt tanár, majd igazgató 1957–1963 között. Pályafutásának csaknem felét tanfelügyelői tevékenysége határozta meg (1973–1990). 1990 után nyugdíjazásáig, 1998-ig, a Temes Megyei Fogyatékos Személyek Állami Felügyelőségén dolgozott főfelügyelőként, emellett számos civil- és karitatív szervezet alapításánál bábáskodott (róla nevezték el a Pentru Voi Alapítvány idén márciusban megnyitott, fogyatékos felnőtteket gondozó napközi otthonát). Tudományos munkássága is kiemelkedő, aktív egyénisége volt a megye magyar kulturális és közéletének. Nyugdíjasként is fáradhatatlanul dolgozott, óraadó tanár volt a Nyugati Egyetem szociológia–pszichológia karán, az aradi Goldis főiskola keretén belül pedig magyar nyelvű tanítóképzőt indított Temesváron, amely gyakorlatilag halálával szűnt meg. /Tisztelgés a nemzet napszámosai előtt. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 24./

Aradon a református parókia imatermében tartott előadást dr. Marjanucz László történész, szegedi egyetemi tanár Nemzetiségek térnyerése Magyarországon a török kiűzése után címmel. A XV. század második felének körülbelül 85%-ban magyarok lakta Magyarországában csökkent az államformáló nemzetiség a XVIII. század elejére mindössze alig több mint 20%-ra, majd növekedett II. József idejére 34%-ra. Az előadás végén kitekintett a XIX. század nemzetiségi problematikájára, az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc ez irányú politikájára is. Nem esett szó az osztrák kormányzat célirányos felekezeti telepítéseiről sem (az elnéptelenedett Alföldre pl. “megbízható” katolikusokat telepítettek), valamint ennek ellenreakciójáról, a főleg arisztokrata irányítású magyar nemzetiségű protestáns telepítésről sem (lásd Körösköz). /Lehoczky Attila: Anyanemzet és nemzetiségek. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 24./

Kézdivásárhely után Sepsiszentgyörgy is gazdagabb lett egy új sportlétesítménnyel. November 23-án – közel egyéves késéssel – Borbély László regionális fejlesztési miniszter jelenlétében adták át a városban a 150 férőhelyes sportcsarnokot. /Tibodi Ferenc: Felavatták az új sportcsarnokot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 24./

Népművészeti kiállítással egybekötött, háromnapos Népművészeti Akadémia kezdődött november 23-án Máréfalván. A második alkalommal sorra került rendezvénysorozaton kézművesek, iparművészek, valamint reklámmenedzsmenttel foglalkozó szakemberek vettek részt. A nemzetközi konferencia népművészeti kiállítás megnyitójával kezdődött. Lőrinc Zsuzsanna, a szervező Artera Alapítvány elnöke elmondta, az elmúlt évben tartott hasonló rendezvényen megfogalmazódott a népművészettel foglalkozók körében, hogy az EU-csatlakozás küszöbén a népművészet és ajándéktárgyak körébe tartozó szolgáltatások színvonalának emelése érdekében meg kell tenni a szükséges lépéseket. Ennek tudatában hívták életre a konferenciát. /Szász Emese: Népművészeti seregszemle Máréfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 24./

Négyüléses iskolapadok a kicsi falusi iskolákban voltak. Fontos kellékei lehetnének az iskolatörténeti kiállításoknak. A régi taneszközökkel együtt meg kell menteni az iskolapadokat is. A Szeged melletti Ópusztaszeren bemutatják például a régi iskolát is. A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban mintaszerűen berendezett gazdag iskolatörténeti kiállítás is van. Összehangolt értékmentésre lenne szükség. /Borbély László: Értékmentés iskolákban. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 24./

Deáky András gyimesbükki csángó tanár, panziós a gyimesbükki vasúti őrház felújításához és vasúti múzeummá alakításához várnának anyagi segítséget. A román vasút eladta egy román embernek, tőle vette meg Deáky András és a gyimesbükki önkormányzatnak adományozta. A tervek már elkészültek és a jövő évi csíksomlyói búcsú idejére már szeretnék a felújítást befejezni. Ehhez támogatásra van még szükség. Deáky András kiemelte: „Ez a kis vasúti őrház számunkra, magyarok számára, sokkal többet jelent, mint egy bakterház. Itt volt az ezeréves határ és mellette van a Rákóczi-vár. Az épület nagyon rossz állapotban van, teteje beszakadt, az ablakok, ajtók tokostól kitépve. Az épületet megvásároltam, de nem a magam számára, hanem valamennyi magyar számára, majd újrafödtem és a gyimesbükki önkormányzatnak adományoztam. Csíkszeredában nyitottam egy számlát, ahova várjuk az adományokat az őrház megmentése érdekében. ” /A gyimesbükki vasúti őrház megmentése. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./

A múlt héten Hová mensz? című CD-jét bemutató koncertkörúton járt Magyarországon a sepsiszentgyörgyi Kalagor zenekar, mely úgy megszerettette a moldvai csángó muzsikát és táncokat a táncházas közösséggel, hogy jövőre is visszavárják őket. /Fekete Réka: Visszavárják a Kalagor együttest. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 24./