Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint ördögi terv „az a törekvés, amely román pártokat és titkosszolgálatokat, a magyar közösség politikai képviseletét elbuktatni vágyó magyar embereket és naiv politikusokat, magyarországi kalandor nemzetféltőket és a földi megváltásban bízó egyszerű embereket egyesített. ”17 év alatt megerősödött a romániai magyarság politikai képviselete. „Erős az önkormányzatokban, erős a parlamentben, és az elmúlt három évben minden idők legsikeresebb kormányzati szerepvállalását tudhatja maga mögött. Ez sokaknak nem tetszik. ” Az erdélyi magyarság megosztására az elmúlt 17 esztendőben számtalan próbálkozás létezett. Az elmúlt egy hónapban számtalan diverzió történt, hangsúlyozta Kelemen Hunor. Szerinte nem az RMDSZ utasította vissza a közösen elkészített dokumentumot, az RMDSZ a tárgyalópartnerek minden követelését elfogadta. /Kelemen Hunor ügyvezető elnök: Ördögi terv. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

Tibori Szabó Zoltán nem fogadta el, hogy Tőkés László „az egész Kárpát-medencei magyarság egységének a megtestesítője”, leghitelesebb képviselője. Az újságíró mércéjén nem áll meg Tőkés László püspök, mert elkötelezte magát a politikai jobboldalon, „erkölcsi tőkéjét felaprózta”, „nem tűri az ellentmondást” stb. Az újságíró így módosította: Tőkés László az egész Kárpát-medencében élő Fidesz-szimpatizánsok egységének a megtestesítője. Tőkés László figyelmen kívül hagyta, hogy a szocialista, szociáldemokrata vagy pedig szabadelvű meggyőződésűek között is lehetnek értékes emberek, akik a megoldást nem a konfrontációban, a „nagymagyar gőg”-ben vélik felfedezni. Tibori szerint a tét „a pozíció és a pénz” megszerzése. Amennyiben Tőkés jut be csupán a brüsszeli testületbe, netán egyik fél sem, „akkor jogosan mondhatjuk majd el, hogy néhány gátlástalan, pozíció- és pénzéhes embernek sikerült legyőznie az erdélyi magyarságot. ” – így az újságíró. /Tibori Szabó Zoltán: Ki kit győzhet le vasárnap? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

A Marosvásárhelyen elfogadott kiáltványt az egész erdélyi magyar közösség fogadta el – nyilatkozta Markó Béla RMDSZ elnök Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke vádjaira válaszolva. Markó Béla RMDSZ-elnök után Tőkés László független európai parlamenti jelölt ellen is szándékában áll bűnvádi panaszt emelni Dan Voiculescunak. Felszólította a bukaresti magyar nagykövetet, foglaljon állást a református püspök „autonomista” kijelentéseivel kapcsolatban. „Tőkés László az RMDSZ elnökével, Markó Bélával versenyezve próbálja meg átrajzolni Románia határait, ezért Tőkést is beperelem” – közölte Voiculescu. /Markó: nem csak RMDSZ-é a kiáltvány. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

Megakadályozták a Magyar Polgári Egyesületet, hogy megfigyelőket akkreditáljon az EP-választásokra, annak ellenére, hogy a szervezet betartotta a törvény által előírt eljárást, jelentette be Tőkés László, aki szerint a Bihar Megyei Választási Iroda mindeddig megtagadta a megfigyelők akkreditálását, a képviselők “politikai affinitását” hozva fel indokul. Ionel Olah törvényszéki bíró, a Bihar Megyei Választási Iroda elnöke megerősítette: elhalasztották a Magyar Polgári Egyesület részéről érkezett akkreditálási kérést, kijelentve: az RMDSZ óvást nyújtott be az ügyben, és az iroda képviselői össze fognak ülni, hogy döntést hozzanak. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 22./

A Marosvásárhelyen elfogadott kiáltványt az egész erdélyi magyar közösség fogadta el – nyilatkozta Markó Béla RMDSZ elnök Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke vádjaira válaszolva. /Markó: nem csak RMDSZ-é a kiáltvány. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

A lap munkatársa, egyben a budapesti Népszavát is tudósító Lokodi Imre cikkében Tőkés László püspököt támadta, mondván, a püspök a vele szemben állók nemzeti és közéleti szerepét, elhivatottságát kérdőjelezi meg. Az újságíró megállapította, a püspök-politikusnak integrálnia kellene az erdélyi magyarságot, egybeterelni, továbbá szerinte a püspök voluntarizmusa tette vitathatóvá politikai szerepét, és „vitte válságba az erdélyi magyar politikai megegyezést. ” /Lokodi Imre: Félúton és célegyenesben. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke közölte, október folyamán felkeresték a romániai nemzeti kisebbségek képviselőit azzal, hogy támogatást keressenek az európai parlamenti választásokra, cserében pedig érdekeik brüsszeli képviseletét ígérték. Varujan Pambuccian örmény képviselő, a kisebbségek parlamenti frakcióinak vezetője elmondta, az erdélyi örmény közösség tagjai hagyományos módon az RMDSZ-re szavaztak. Gvozdenovici Vladimir, a romániai szerb közösség képviselője hangsúlyozta, kiválónak tartja a szerb és a magyar érdekvédelmi szervezet közötti kapcsolatot. /Kisebbségek az RMDSZ-szel. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

Budapest, Bukarest és a RMDSZ közötti „titkos megállapodás“ állhat annak a hátterében, hogy a két ország hivatalosan hanyagolja a határon túli magyarság autonómiájának ügyét – fejtette ki Székelyudvarhelyen Tőkés László, aki Orbán Viktor Fidesz-elnök kíséretében érkezett a székely anyavárosba. A független EP-jelölt csodálkozásának adott hangot amiatt, hogy tudomása szerint Markó Béla RMDSZ-elnök javaslatára nem vették fel a Nagyszebenben tartott közös román–magyar kormányülés napirendjére az autonómiát. A püspök utalt arra az interjúra, amelyet Gyurcsány Ferenccel a Gandul című román napilap közölt. Ez megerősíti a gyanút – mondta Tőkés –, hogy „titkos megegyezés“ áll a háttérben, amelynek gyökerei az 1994-ben megkötött román-magyar alapszerződéshez nyúlnak vissza. /Tőkés titkos paktumot sejt. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

Az RMDSZ soha nem kötött titkos egyezményt sem a román, sem a magyar kormánnyal, sem a kettővel együtt – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó szerint Tőkés László igen távol áll a bejutáshoz szükséges 2,85 százaléktól, mivel „az adatok szerint megközelítőleg egy százalékot kaphat vasárnap”. /Markó: az RMDSZ soha nem kötött titkos paktumot. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

Az „autonómia” fogalom kezd egyfajta varázsszóvá válni, amely egy csapásra minden problémát megold, olvasható Ruth Lapidoth izraeli politológusnak autonómiaformákkal foglalkozó tanulmányában. Lapidoth szerint az autonómia az etnikai feszültségek csökkentésének eszköze, mely az önrendelkezési jogon alapul. Azonban az önrendelkezési jog jogilag nem pontosan meghatározott. A romániai választási kampány magyar közéletben a szemben álló felek valóban varázsszóként ejtik ki az autonómiát. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök csak higgadtságra intett, nem azt mondta, hogy ártana az erdélyi magyarságnak az autonómia, magyarázta Salamon főszerkesztő. Szerinte ez a magyar nemzetpolitikában bekövetkezett fordulat, nem úgy, ahogyan Németh Zsolt gondolja, hanem mert a fogalmak tisztázása valóban történelmi fordulat lenne. /Salamon Márton László: Imamalom. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

Az RMDSZ európai parlamenti jelöltjei székelyföldi kampánykörútjukon november 20-án Székelyudvarhelyet is érintették. „Még nem tettünk meg mindent, de úgy érezzük, hogy amit elkezdtünk, az jó irányba viszi közösségünket” – mondta Verestóy Attila szenátor a lakossági forumon. /Karaván a székely anyavárosban. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

Nagyon fontos, hogy a romániai magyarságot képviselő politikai erőnek, az RMDSZ-nek a képviselői bekerüljenek ide, az Európai Parlamentbe – vélik azok az europarlamenterek, akik maguk is kisebbségiként képviselik országukat. Bauer Edit és Duka-Zólyomi Árpád az ÚMSZ nemrégiben Brüsszelben járt stábjának nyilatkozott. Bauer Edit /Szlovákia/ szerint fontos, hogy az Európai Parlamentben legyen kisebbségi képviselet. Duka-Zólyomi Árpád /Szlovákia/ fontosnak tartja, hogy a romániai magyarok politikai képviselete, az RMDSZ küldjön képviselőket az Európai Parlamentbe. /”Brüsszelben itt kell lenni” = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

Nem fért be a Tőkés László református püspök, európai parlamenti képviselőjelölt kampányrendezvényére kíváncsi tömeg november 20-án Székelyudvarhelyen a Művelődési Ház nagytermébe, sokan a koncertteremben, illetve az előcsarnokban elhelyezett kivetítőkön követték az eseményeket. Szász Jenő polgármester arra buzdítva a megjelenteket, hogy „a posztkommunista struktúrákba betagozódott” RMDSZ helyett november 25-én szavazzanak a független erdélyi magyar jelöltre. „Tőkés László az erdélyi magyarság számára az, aki Orbán Viktor a magyarországi és kárpát-medencei magyarságnak” – jelentette ki a székelyudvarhelyi polgármester. Toró T. Tibor parlamenti képviselő, az Erdélyi Nemzeti Tanács alelnöke azt fejtegette, hogy az RMDSZ-es honatyai státus nem összeegyeztethetetlen az autonómia és Tőkés László támogatásával. „A megalkuvó politika nem visz semmire. Csak a határozott politizálás, az a fajta határozottság, amely Tőkés Lászlót jellemzi” – tette hozzá Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács elnöke. Orbán Viktor volt miniszterelnök, a Fidesz – Magyar Polgári Párt elnöke színpadra lépését „Viktor!” „Viktor!” skandálás és hosszas taps fogadta. Az anyaországi politikus hangsúlyozta, az autonómia a legfontosabb magyar ügy a 21. században, amely nélkül nemcsak a nemzeti megmaradás, de a jólét is elképzelhetetlen. „Tőkés László nemcsak az erdélyi magyarság, hanem a teljes Kárpát-medencei magyarság szószólója lesz” – mondta Orbán Viktor. Tőkés László kifejtette, a Székelyföldnek az egész erdélyi magyarság számára meghatározó szerepe van. – A püspök elmondta, a Partiumban olyan mérvű a közösségek romlása, hogy ott már elképzelhetetlen egy ilyen családias rendezvény egy polgármester szervezésében. Udvarhelyről Csíkszeredába tartva Tőkés László és Orbán Viktor megkoszorúzta a máréfalvi világháborús emlékművet. A független képviselőjelölt kampánystábja szerint a helyi RMDSZ-es polgármester mindent megtett ennek megakadályozására: lakattal záratta be az emlékműhöz vezető kaput, a másik bejáratot pedig építőanyaggal torlaszoltatta el. A sebtében odahordatott betontéglákat a vendégeket fogadó máréfalviak eltávolították, a kisiskolások által bemutatott rövid műsort azonban így is megkísérelték megzavarni egy közelben várakozó erőgép segítségével. A helybéliek elmondták: Dávid Lajos polgármester utasítására már előző este is emberek járták a falut, megkísérelve lebeszélni a máréfalviakat Tőkés és Orbán fogadásáról. Máréfalva polgármestere nem kívánt nyilatkozni erről. /Összefogásra buzdít Tőkés László. = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./

A kultuszminiszter bejelentette: nő a papok javadalmazását segítő állami hozzájárulás. A legalább 25 százalékos béremelés különösen a szegény környezetben vagy földrajzilag elszigetelt településeken szolgálók fizetését célozza. Amióta az RMDSZ szerepet vállalt a kormányzásban, állami pénzből is több jut az egyházaknak. – Az RMDSZ kormányzási stratégiája sokat jelentett az anyagiak elosztásában – vélekedett Adorjáni evangélikus püspök, azonban az egyházi alkalmazottak fizetésének jelentéktelen hányadát képezi az állami támogatás. Az egyház 153 alkalmazottjából csupán a püspök fizetését állja teljes egészében a kormány. A Máramarost is magába foglaló szatmári katolikus egyházmegyének 140 településen élnek hívei, de mindössze 50 működő plébániája van, tehát 50 lelkipásztor látja el a filiának számító 90 kisközösséget is. Schupler Tibor atya, a püspökség gazdasági igazgatója elmondta, hogy a papok többsége legalább 2-3 filiába jár rendszeresen. A filiákban nem egyszer megesik, hogy a papnak saját fizetéséből kell ezt vagy azt kipótolnia. Az egyházmegye tavalyi költségvetésnek 12 százalékát tette ki az állami támogatás. Schönberger Jenő püspök kezdeményezésére néhány éve létrehoztak egy szórványalapot, melyből utazásra vagy halaszthatatlan javításokra igényelhetnek a plébánosok. „Amióta az RMDSZ szerepet vállalt a kormányzásban, azt tapasztalom, hogy állami pénzből is több jut az egyházaknak” – nyilatkozta Kovács Sándor, a kolozsvári római katolikus Szent Mihály plébánia vezetője. Állami pénzből finanszírozták, többek között, a piarista templom felújítását, egyes templomok tatarozását. A hívek adományai a katolikus egyház bevételének csupán tíz százalékát teszik ki. /Papi fizetések: jól fogott a kormányzati részvétel. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

Minden bizonnyal elszámoltatásra számíthatnak azok az RMDSZ-es képviselők, akik részt vállaltak Tőkés László választási kampányában, jelezte Kovács Péter kampányfőnök-helyettes, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, hozzátéve, ez csak a saját véleménye. A püspök egyes kampányrendezvényein Toró T. Tibor, Antal Árpád András, Tamás Sándor és Garda Dezső képviselő vett részt. Toró T. Tibor, aki egyben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöki tisztségét is betölti, székelyudvarhelyi kampánybeszédében kijelentette, számára természetes és magától értetődő a Tőkés László melletti kiállás. Nem az RMDSZ ellen, hanem Tőkés László mellett szólalt fel Székelyudvarhelyen. Valószínűnek tartja, hogy az RMDSZ kizárja soraiból azokat, akik nem követik a párt irányvonalát. „Állok elébe – jelentette ki Toró. – De én abban reménykedem, hogy a választások után lesz tér azoknak is, akik a megegyezést sürgetik. ” Sajtótájékoztatón magyarázta el Antal Árpád András képviselő is, hogy miért kísérte végig Tőkés Lászlót és a vele tartó Orbán Viktort a háromszéki kampánykörútján. Kijelentette, ha a magyarok az országos átlagnál nagyobb arányban mennek el szavazni, van esély arra, hogy mind az RMDSZ-lista, mind Tőkés László bejusson. Tamás Sándor képviselő Tőkés László kézdivásárhelyi kampányrendezvényén vett részt. Garda Dezső Gyergyószentmiklóson volt jelen Tőkés László fórumán. Jelenléte nem értelmezhető úgy, hogy az RMDSZ ellen kampányolt volna. Márton Árpád frakcióvezetőtől megkérdezte a Krónika, hogyan ítéli meg frakciótársai részvételét a Tőkés-kampányban, és készül-e szankciókat alkalmazni a renitensek ellen. „Provokatív kérdésekre nem válaszolok” – jött a szűkszavú válasz. Kovács Péter, az RMDSZ kampányfőnök-helyettese inkább elítélte ezt. /Gazda Árpád: Elszámoltatják Toróékat? = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./

RMDSZ-es képviselők is részt vesznek Tőkés László kampányrendezvényein. Nyilvánvaló ugyanis, hogy mindkét fél átérzi a helyzet súlyosságát, ám egyik sem hajlandó engedni. Most ugyanis kiderülhet, melyik oldalnak mekkora a támogatottsága, és ennek fényében készülhetnek a jövő évi parlamenti választásra. Ha az RMDSZ eléri az öt százalékot, ellenzékének kell retorikát váltania, ha pedig csak Tőkés jut be az EP-be, a szövetségnek kell az eddigi látszatengedmények helyett mélyebb változásokat kezdeni. Ha egyik sem lesz sikeres, nincs más út, mint a megegyezés a közös fellépésről a következő választásokon. /Balogh Levente: Vízválasztó. = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./

Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke a hét elején nyújtotta be a Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzésére vonatkozó kérvényt a bukaresti bíróságon. Az erdélyi magyar jobboldalon belül nézeteltéréseket eredményezett az MPP-bejegyzés kérelmezésének időzítése. Székelyudvarhely polgármestere ugyanakkor reagálni kívánt Markó Béla RMDSZ-elnök azon kijelentésére is, mely szerint nem érkezett még el az erdélyi magyar politikai pluralizmus kialakulásának pillanata. „Véleményem szerint a demokrácia egyik alapaxiómája a politikai pluralizmus, az, hogy egy szabad társadalom képviselőinek megadatik a választás lehetősége” – fogalmazott Szász. /Gyergyai Csaba: Célegyenesben az MPP bejegyzése. = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./

Felhívást intézett az összes Temes megyei honatyához Toró T. Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő és Niculaie Mircovici, a Bánsági Bolgárok Szövetségének parlamenti képviselője, hogy közösen nyújtsanak be törvénytervezetet: az állam hivatalosan ismerje el Tőkés László református püspöknek az 1989-es rendszerváltó forradalomban szerzett érdemeit. Az előzmény: áprilisban, a III. Európai Ökumenikus Találkozót előkészítő temesvári tanácskozáson részvevő bánsági egyházi méltóságok (református, római és görög katolikus, evangélikus, ortodox, baptista és izraelita elöljárók) beadványt fogalmaztak meg, amelyben megdöbbenésüknek adtak hangot, hogy Tőkés László nem szerepel a hivatalosan elismert forradalmárok között, és nem élvezi az ezzel járó kedvezményeket. Egyúttal azt kérték, hogy a volt temesvári lelkész, jelenleg püspök és családja hivatalból kapja meg a forradalmár-státust. A levélre azt válaszolta a Forradalmárokkal Foglalkozó Kormányfőtitkárság, hogy erre nincs mód, mert forradalmárnak azt nyilvánították, aki 1997 végéig kérte azt. A felhívást intéző két honatya szerint a választottaknak, parlamenti képviselőknek és szenátoroknak kötelességük olyan törvényt kidolgozniuk, amely jogi és erkölcsi elégtételt nyújt a mulasztásért, történelmi igazságtételt jelent, és elismeri Tőkésnek a kommunista rendszer megdöntésében szerzett érdemeit. /(pataky): Történelmi elégtételt kérnek Tőkésnek. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 22./

Összeegyeztethetetlen a közszolgálati televízióban betöltött funkciójával Xantus Gábor beismerése, miszerint a kommunizmus idején jelentett Könczei Ádámról – állapította meg a Román Televízió (RTV) magyar adásának 28 munkatársa állásfoglalásában. A tévések szerint a főmunkatársuk által okozott “áldatlan helyzetet” az operatőr-rendezőnek a munkaközösségből való önkéntes távozása oldaná meg. /Xantus önkéntes felmondását kérik az RTV munkatársai. = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./

Az idei tanévben már csak szakdolgozataikat kell megvédeniük a záróvizsgán a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) végzőseinek. Eddig a végzősöknek írásbeli vizsgán is részt kellett venniük, a bolognai rendszerre való áttéréssel azonban a diákoknak már csak szakdolgozatot kell írniuk, és azt megvédeniük. Júniusban végez az utolsó olyan évfolyam, amely még a régi oktatási rendszerben kezdte el egyetemi tanulmányait, illetve a 2007–2008-as tanév végén kell záróvizsgáznia az első olyan évfolyamnak, amely a bolognai rendszerben tanul. A minisztérium ajánlása szerint minden egyetem maga döntheti el, hogyan szervezi meg a záróvizsgát: írásban is teszteli a végzősöket, vagy csak szakdolgozatot kér tőlük. Magyari Tivadar, a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese szerint ez nem jelenti azt, hogy az államvizsga könnyebb lesz. A szakdolgozat megvédése során szigorúbbak lesznek. Az új államvizsgarendszer bevezetése a nyelvvizsgát nem érinti, az továbbra is kötelező. /Pap Melinda: Egyszerűbb, de szigorúbb. = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./

A Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) 2007-es évét értékelték november 21-én tartott sajtótájékoztatójukon a felsőoktatási intézmény képviselői, többek között Nicolae Bocsan rektor és Magyari Tivadar rektor-helyettes. A BBTE-n jelenleg 55 ezer egyetemista tanul, közülük 4853-an mesteriznek, 2935-en pedig doktoranduszok. A magyar tagozaton összesen 7 210 diák, a német tagozaton pedig 1120 egyetemista tanul; 3750-en vesznek részt egyetem utáni képzésben. A 2007–2008-as tanév első félévére meghirdetett tanári állások száma 131 volt, és 190 vendégtanár oktat a tanintézményben. A román tagozaton 36 436 román, 2977 magyar, 51 német, 121 roma és 423 más nemzetiségű diák tanult, a magyar tagozaton 44 román, 6 986 magyar, 3 német, 2 roma, illetve 30 más nemzetiségű diák (összesen 7 065). A német tagozaton 694 román, 287 magyar, 65 német és 10 más nemzetiségű diák járt órákra, az angol és egyéb idegen nyelveken pedig 1311 román, 161 magyar és 18 más nemzetiségű egyetemista. A hallgatókat bevonják különböző regionális és országos fejlesztési projektekbe is. Ilyen például a Bechtel cégé, amelynek egy hárommilliárd euró értékű kutatásokból veszik ki részüket a történelem, szociológia, illetve geológia szakos diákok. /Simon Zsuzsa: Több mint kétezer egyetemista tanul a BBTE magyar tagozatán. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

Nagy valószínűséggel visszatér a Szatmár megyei tanács elnöki posztjára Szabó István, aki korábban egészségügyi okokra hivatkozva lemondott tisztségéről és tanácsosi mandátumáról is. Az RMDSZ megyei vezetése újból megtárgyalta Szabó István megyei önkormányzati elnök lemondásának okait és körülményeit, s úgy döntött, továbbra is élvezi a szervezet bizalmát. /Sike Lajos: Szabó István visszatér? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

A Bánságban élő arománok és megleniták közösségi ünnepét tartják november 23-án. A Romániai Aromán Közösség Egyesülete bánsági szervezetének vezetői a Temes megyei Zsombolya művelődési házát választották helyszínül, ahol a népcsoportot képviselő hazai, szerbiai, albániai, macedóniai, görögországi együttesek, énekesek lépnek fel. A románság egyik ősi Balkán-félszigeti népcsoportjának tagjai, az arománok idén tavasztól nevezik magukat hivatalosan arman-nak (megtartva az aroman elnevezést is), a megleniták (románul: meglenit/megleniti) pedig szintén arománok, akik főleg a Vardar mentén, a mai Macedóniában élnek. “Miként a magyarok közt vannak székelyek, a németek közt svábok vagy szászok, köztünk is vannak megleniták” – magyarázta a bánsági aromán egyesület elnöke, Stelian Toza. /P. L. Zs. : Arománok és megleniták ünnepe Zsombolyán. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 22./

A szárnyvonalak bezárása, az egészségbiztosítási reform, az új nyugdíjszámítási mód, a korkedvezményes nyugdíjazás szabályai miatt tiltakoztak november 21-én sztrájkokkal Magyarországon országszerte több ágazatban a munkavállalók. Este Budapesten a Kossuth téren tartottak szakszervezetek, szakmai és civil szervezetek tiltakozó demonstrációt. Több helyen útlezárással fejezték ki állampolgárok a sztrájkolókkal vállalt szolidaritást. /Sztrájkhullám és politikai tüntetés Magyarországon. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

Szabadkőművesség Erdélyben címmel nyílt kiállítás november 21-én Kolozsváron, az Erdélyi Nemzeti Történelmi Múzeumban, a szabadkőművesek ereklyéi, szimbólumai közül állítottak ki mintegy százat. /Szabadkőművesség Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

A legendás hírű marosvásárhelyi Tutun kávézót Weinraub Edwald nyolc évvel ezelőtt nyitotta meg újra, akkor azt mondta, lát benne fantáziát. Ma már úgy látja, nem éri meg, hajlandó túladni a kávézón és az ingatlanon is. Nagyvárad valamikor híres volt az irodalmi kávéházairól. Az elmúlt évtizedekben voltak próbálkozások egy olyan kávéház létesítésére, ahová írók, költők, képzőművészek járnak, de egyik sem volt sikeres. Gyergyószentmiklóson az 1990-es évek végén működött Ihlető néven kiállításoknak, irodalmi esteknek helyet adó kocsma, de csak rövid ideig: csődbe ment. Nagyenyeden az Áprily-estek keretében a Magyar Közösségi Házban vagy a Bethlen Gábor Kollégium dokumentációs könyvtárában ül össze a magyarság, szűk körben, egy-egy előadás, kiállítás kapcsán, ezenkívül az Inter-Art Alapítvány nyújt lehetőséget. Szantmárnémetiben a román tollforgatóknak évek óta elismert irodalmi kávéházuk van, itt néha magyar könyveket is bemutatnak. Az 1991-ben alakult csíkszerdai Tilos kávéház kulturális rendezvényeknek ad helyet, a lapok általában Tilos irodalmi kávéházként emlegetik. György Attila társtulajdonos író szerint jelenleg ez az egyetlen ilyen jellegű hely Csík környékén. Kolozsváron a Bulgakov irodalmi kávéház társtulajdonosa Orbán János Dénes, József Attila-díjas költő lehetőséget ad könyvek bemutatására. A kávéház a kezdetektől fogva galériaként is működött. Kolozsváron az Insomnia kávéháznak vannak hasonló próbálkozásai, ők a kortárs művészeti megnyilvánulások bemutatását szorgalmazzák. Annak idején a Korunk folyóirat szerkesztőségében próbáltunk egy helyet létrehozni, de úgy tűnt, nincs rá igény. Most szeretnének létrehozni egyet a Kolozsvár Társaságnál, főtéri helyiségükben, jelezte Kántor Lajos. Bukarestben nincs olyan irodalmi kávéház, ahol magyar nyelvű irodalmi felolvasóesteket, író-olvasó találkozókat szerveznének, mondta Katona Réka, a Bukaresti Magyar Diákszövetség elnöke. Irodalmi kávéház nem működik Temesváron sem, de művészkocsma igen: a Papillon a Képzőművészeti Kar hallgatóinak törzshelye. Besztercén jelenleg a Magyar Házban tartanak irodalmi rendezvényeket. A magyar könyv viszont hiányzik a boltokból, a könyvkereskedők szerint a gyerekkönyvek, esetleg atlaszokon és szótárakon kívül nincs igény magyar könyvekre. /Kultúrüzletág vagy misszió? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

A csíkszeredai Hargita Kiadó Bibliotheca Moldoviensis című, hét kötetből álló kétnyelvű sorozata azzal a céllal jött létre, hogy magyar és román nyelven is hozzáférhetővé tegye a moldvai csángómagyarokra vonatkozó nélkülözhetetlen forrásmunkákat. Ez a sorozat segíti az előítéletek nélkül román történészeket is, hogy rátaláljanak a csángó múlt és jelen igazságára, jelezte Halász Péter a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus főtanácsosa a Bibliotheca Moldoviensis sorozat bemutatása kapcsán november 20-án, a budapesti Magyarok Házában. A Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület és a Magyarok Világszövetsége Szent László Akadémiája tizennégy, a közelmúltban megjelent, de eddig Magyarországon még be nem mutatott verseskötettel, monográfiával, sorozattal, naplóval és regénnyel kedveskedett az egybegyűlteknek. Az este egyik szereplője volt az 1978-ban, Magyarfaluban született Iancu Laura, akinek első verseskötete 2004-ben jelent meg Csíkszeredában Pár csángó szó címmel. A négy diplomával rendelkező költő most második, Karmaiból kihullajt című verseskötetéből olvasott fel. Bemutatták a Bakó megyei Somoskán született Demse Márton önéletrajzi fogantatású kötetét /Somoskai tél/, Halász Péternek a moldvai magyarok hagyományos állattartásával foglalkozó monográfiáját, Csoma Gergely szobrászművész naplójának segítségével a tanári pálya is fölvillant. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Csángók pesti diadala. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

Ünnepélyesen átadták Gyergyócsomafalván az Információs és Dokumentációs Központot. Felújították az épületet. Beszereztek többek között tévékészüléket, DVD-lejátszót, CD-lejátszót, fénymásolót. Kilenc számítógép is került a központba, egy hollandiai alapítványtól. Szükség van még telefonra, internetre és további korszerű számítógépekre. Az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza igazgatója, Burus Siklódi Botond átadott a központnak egy DVD-lejátszót. /K-T. Gy. : Információs központ Csomafalván. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), nov. 22. – 47. sz.

A gyergyószentmiklósi öregek otthona védőszentje Szent Erzsébet. Minden év november 19-én tartják az öregotthon búcsúját, ami idén kicsit különlegesebb volt, hiszen Szt. Erzsébet születésének nyolcszáz éves évfordulóját is ünnepelték. Jelenleg 137 lakója van az otthonnak. /Rancz Enikő: A Szent Erzsébet Öregotthon búcsúünnepe. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), nov. 22. – 47. sz.

Nagy Zsolt volt távközlési miniszter felhívásában kifejtette: „Sokaknak áll érdekében, hogy közösségünk képviselet nélkül maradjon. Egyetlen esélyünk, ha mi magyarok sokkal többen megyünk el november 25-én szavazni. Sokan csalódottak, mert nem jött létre az egységes magyar EP-lista. Mégis mindannyiunk felelőssége, hogy ebben a helyzetben éljünk a demokrácia által biztosított jogainkkal. Ezért arra biztatunk, ne maradj távol az urnáktól, és voksolj lelkiismereted szerint!”Az Unitárius Lelkészek Országos Szövetsége (ULOSZ) választmánya felhívással fordul az Erdélyi Unitárius Egyház lelkészeihez és híveihez, hogy szavazatukkal járuljanak hozzá Tőkés László megválasztásához. „Egyéni politikai meggyőződésüket tiszteletben tartva buzdítjuk minden unitárius és más felekezetű embertársunkat a választáson való részvételre”. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöksége nyilatkozatot tett közzé: „Az RMDSZ az erdélyi magyar nemzeti közösség közképviseleti szervezeteként alakult meg. Jelenlegi csúcsvezetősége azonban már régóta csak a hatalom megtartását célozza, akár alkuk árán is. Tőkés László és az őt támogató szervezetek viszont hatalmi eszközök nélkül gyakorolják a választók meggyőzését. Reméljük, hogy kellő létszámban vannak tiszta gondolkodású emberek, akik belátják, hogy itt nemcsak a brüsszeli képviselet a döntő, hanem az itthoni magyar politikai viszonyok átrendeződése. ”Makovecz Imre, Kelemen András a Magyarország Egyesület, Csoóri Sándor a Márciusi Charta, Kretzinger István a Bocskai Szövetség, Halzl József a Rákóczi Szövetség és Bolvári Gyula az Erdélyi Szövetség részéről szólt az erdélyi, partiumi és az innét elszármazott nemzettársakhoz. „Románia magyar nemzetiségű állampolgárai akár több képviselőt is eljuttathatnak az Európai Parlamentbe. Ezért először is arra kérjük romániai és onnét elszármazott nemzettársainkat, vegyenek részt minél nagyobb számban a vasárnapi választáson, szavazatukkal támogassák a független jelöltként induló Tőkés László püspököt. ” /Lelkiismeret szerint. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./