„Életre keltik” egy Budapesten nyíló kiállítás keretében Blattner Géza, „a modern európai bábjátszás atyjának” figuráit. A magyar tudomány ünnepe alkalmából november 15-én nyíló tárlat a művész életművét tárja a közönség elé. A látogatók nemcsak a Blattner-hagyaték legérdekesebb darabjait, hanem a művész egyik, a világon egyedülálló, ám megsemmisült billentyűsbábjának rekonstrukcióját is megcsodálhatják. Blattner Géza munkássága során a bábjátszásban rejlő új művészi és technikai lehetőségeket kutatta. 1925-ben Párizsban telepedett le, ahol az ott élő magyar ipar- és képzőművészekkel létrehozta az Arc-en-Ciel (Szivárvány) Bábszínházat. Az Arc-en-Ciel a modern európai bábjátszás legfontosabb kísérleti műhelye lett. /Modern bábok tárlata. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./

Eddig a Szabadságot, mint sokoldalú és igényes lapot, éveken keresztül el lehetett olvasni bárhol a nagyvilágban, interneten. Az archívumból lehetett megkeresni az emlékezetes, tartalmas cikkeket vagy információkat. Mindezt most hirtelen maga a Szabadság szüntette meg, megváltoztatva az eddigi formát, elektronikus úton csak csipegetés kerül az olvasóhoz. Az archívum sem található. /Malin Ede: Onlájn, de meddig? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./ A kifogásokra a főszerkesztő válaszolt, mondván, a lap továbbra is felkerül az internetre. Az archívumot hozzáférhetővé teszik. /Kiss Olivér: Webszabadság, mértékkel. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

A zsűri különdíját nyerte a székelyudvarhelyi Bálint Arthur Kisvárosi mozi című alkotása a Marosvásárhelyen november 11-én véget ért 15. Alternative Nemzetközi Rövidfilmfesztiválon. Több, román, magyar és horvát nagyjátékfilmet, illetve dokumentumfilmet is bemutattak a fesztiválon. Színvonalas rövidfilm-áradatot lehetett végignézni a versenyprogramban, melyben szerepelt a szintén székelyudvarhelyi Jakab Ervin Költözés című (a csángó Csűri családról készített) alkotása is. /Katona Zoltán: Bálint Arthur különdíjat nyert. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 13./

Több europarlamenti képviselő is bírálta Franco Frattini EU-biztost amiatt, hogy a kialakult olasz-román politikai válságban személyi érdekeit helyezte előtérbe. Frattini, a Silvio Berlusconi vezette jobb-közép Forza Italia tagja azt rótta fel Romano Prodi olasz miniszterelnöknek, hogy megszüntette az unióhoz frissen csatlakozott országokból beérkező migrációval szembeni megszorításokat, ami elvezetett a jelenlegi helyzethez. Több felszólaló europarlamenti képviselő rámutatott arra, hogy a migráció az európai munkaerőpiac fejlődését kedvezően befolyásolja, az Olaszországban kialakult szituációt pedig a megfelelőbben kell kezelni. Tabajdi Csaba szerint a romákkal kapcsolatos olaszországi események az uniós szintű kisebbségpolitikai szabályozás megteremtésének sürgető szükségét igazolják. /Részrehajlással bírálták Franco Frattinit az EP-ben. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

„Most érezzük saját bőrünkön a bővítés előnyeit. (...) Generációk féltett vágya válik valóra. (...) Ugyanakkor mindent meg kell tennünk, hogy ez az övezet minél előbb kiterjedjen a nemrég csatlakozott Romániára és Bulgáriára is. Ez utóbbi esetében – például Erdély esetében – olyan jelentőséggel bír majd a román–magyar határon, amihez foghatót csak a német–francia határfeloldódás kapcsán érezhettek az ott élők. ” – fejtette ki Gál Kinga (EPP-Fidesz) képviselő asszony az Európai Parlamentben, a schengeni övezet kiterjesztéséről folytatott vitán. A 2005. októberi együttes magyar-román kormányülés szimbolikus volt, tavaly már sokkal konkrétabb napirend következett, hogy idénre az egész rutinszerűvé váljék, írta a lap munkatársa. Lehet, hogy a jövőre esedékes törvényhozási választásokon a közös kormányülésekért „felelős” RMDSZ kiszorul a hatalomból, talán a parlamentből is. A két ország összebékülése aligha lehet tartós, ha a belső ellentétek nem rendeződnek. /Szőcs Levente: Rutin? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

November 14-én tartja harmadik együttes ülését a román és a magyar kormány. A bukaresti, első közös kormányülést történelminek nevezte a sajtó. Azóta megszokottá vált, hogy évente egyszer magyar és román megállapodásokat ír alá. 2005-ben tíz pontban foglalták össze azokat a prioritásokat, melyeket az elkövetkező évben vállal a két kormány. A második, Budapesten tartott közös kormányülésen tíz, most tizenöt megállapodást ír alá a Tariceanu és Gyurcsány vezette két kabinet. Az előző két ülésen Markó Béla szövetségi elnök még miniszterelnök-helyettesként vett részt a munkában, azóta lemondott. Békéscsaba és Nagyvárad között elektromos távvezetéket, Szeged és Arad között pedig gázvezetéket épít közösen a két ország – állapodtak meg tavaly a kormányok. Ezt a hosszú távú tervek közé sorolták. Az együttes üléseken nem beszélnek az autonómiáról. A kisebbségi törvény téma maradt, de nem valószínű, hogy most erről bővebben tárgyalnának. /Simon Judit: „Bejáratott” közös kormányülés. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

November 14-én zajlik Nagyszebenben a harmadik román–magyar együttes kormányülés, szigorú biztonsági intézkedések közepette. Perrel fenyegetőzött, majd a békés megoldás mellett szállt síkra Laurentiu Streza, Erdély ortodox metropolitája az általa vezetett, nagyszebeni székhelyű Gozsdu Alapítvány érdekeinek érvényesítését illetően. Az egyházi vezető azzal vádolta a Tariceanu-kabinetet, hogy nem lép fel elég hatékonyan a Gozsdu Manó, nagyváradi születésű ügyvéd hagyatékát ápoló civil szervezet érdekében. A metropolita azt sérelmezi, hogy a mai együttes kormányülés napirendi pontjai közé a közös román–magyar Gozsdu Közalapítvány létrehozásáról szóló egyezmény is bekerült. A Román Ortodox Egyház szerint a jelenleg Nagyszebenben működő alapítvány az egyetlen, amely jogosult a Gozsdu-hagyaték megőrzésére. /Nagy B. István: Egy város, két kabinet. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./

Konkrét projektek révén kívánják kézzelfoghatóvá tenni az új típusú együttműködési forma eredményeit a ma Nagyszebenben tartandó román–magyar közös kormányülés résztvevői – jelentette ki a budapesti kormány szóvivője. Kérdéses azonban, hogyan lesz képes ezt a Gyurcsány-kabinet keresztülvinni. A magyar diplomácia alig vagy egyáltalán nem hajlandóak konfrontálódni, a jórészt viszonzatlanul maradó gesztuspolitika még mindig elsőbbséget élvez. A kulturális autonómia vagy a Bolyai Egyetem ügye így mellékes témaként sem merül föl. /Balogh Levente: Konkrétumok. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./

Tagadta a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) az Il Secolo XIX olasz napilapban november 12-én megjelent értesüléseket, melyek szerint Romániában al-Kaida-kiképzőtáborok működnének. Az Il Secolo XIX állításaira reagálva a SRI közleményében leszögezte: semmiféle információval nem rendelkezik a kiképzőtáborok létéről. /Terrorista kiképzés Romániában? = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./

Csíkszeredában és Marosvásárhelyen a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem közeljövőben akkreditálásra kerülő hat szakának felkészültségét tekintették át a hét elején az egyetem vezetői, illetve a finanszírozó magyar kormány képviselői. A magyar kormány részéről a határozott elvárás, hogy az említett hat szakot a román fél minél hamarabb elismerje. A hat szak: négy csíkszeredai – angol–román, szociológia, könyvelés–informatika, agrárgazdaság –két marosvásárhelyi – a pedagógia és informatika – szak. Szép Sándor, az EMTE csíkszeredai rektor-helyettese elmondta: a bizottság megállapította, hogy a szakok akkreditálásához szükséges dossziékat 90 százalékban már összeállították. /Horváth István, Király K. László: Mérlegen a Sapientia. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

A képviselőház november 13-án elfogadta a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását a szociáldemokrata képviselő, Eugen Nicolicea kiegészítésével együtt. Ez megszünteti azoknak az újságíróknak a büntethetőségét, akik bűnvádi ügyiratokból nyomozati anyagot hoznak nyilvánosságra, csak az a hivatalnok büntethető, akinek hivatali kötelessége lett volna a nyomozati anyag titkosságát megőrizni. /I. I. Cs. : Mégsem büntetik az újságírókat. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

Nem szavaztak Pimen és Casian ortodox püspökök ügyében a Szekuritáté Archívumát Átvilágító Bizottság (CNSAS) ülésén. A két püspök dossziéja heves vitát váltott ki a testületben, források szerint Csendes László elnök lemondással is fenyegetőzött a vita hevében. A CNSAS közleménye szerint kilenc, az igazságszolgáltatásban alkalmazott személyről derült ki, hogy besúgó volt. Nevük elhallgatását kérő források szerint ebből hét bíró és ügyész, de nincsenek magas beosztásokban, vidéki törvényszékeknél, illetve ügyészségeknél dolgoznak. Az átvilágító testület jelenleg több mint 600 ügyész és bíró múltját kutatja, és ha megállapítják az együttműködés tényét és ítéletük érvényben marad, akkor az érintett személynek le kell mondani beosztásából. Jelenleg egyetlen fontos beosztású – a Legfelsőbb Bírói Tanács tagja – személyről derítették ki, hogy együttműködött. Florica Bejenariu azonban megóvta a döntést, az ügy bíróságra került. Időközben a CNSAS is módosította döntését, az új szavazás eredménye ellentmondott az elsőnek. /I. I. Cs. : Bírákat világít át a CNSAS. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

Év végéig az állami privatizációs hatóság tulajdonába kerül a verespataki bánya 19 százalékát birtokló dévai Minvest vállalat több bányavállalattal együtt. Renate Weber liberális EP-listavezető a ciántechnológiás bányászatot tragédiának tartja, rámutatott, a helyi tanács képviselői szép számmal megjelennek a bányavállalat fizetési listáján is, ami a döntéseket befolyásolja. /Tamás András: Verespatak: kihátrál az állam. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

„A vidéki társadalom, a megye magyarságának mintegy kétharmadát képező magyar választók megértették az RMDSZ üzenetét, és kellő józansággal fogják fel a politikai kihívást. Az emberek inkább csodálkozásuknak és felháborodásuknak adnak hangot, ami megerősít azon véleményemben, hogy nem a választók józansága, hanem a felelőtlen politikai kalandorok miatt kell aggódni”, összegezte dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke Maros megyei kampánykörútjának tapasztalatait. Több mint negyven településen jártak. /(mózes): RMDSZ-kampánykörút Maros megyében. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./

Aki beleszól az erdélyi magyarság dolgaiba, aki megosztja a magyarságot, az felelősséget is visel a közösségért – hangsúlyozta Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök november 12-én egy Kolozsváron tartott közéleti találkozón. A kolozsvári Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely által szervezett rendezvényen Markó átfogó képet adott az erdélyi magyar politikáról. A találkozón jelen volt a kolozsvári magyar értelmiség számos képviselője, a magyar történelmi egyházak vezetői, köztük Adorjáni Dezső evangélikus, illetve Szabó Árpád unitárius püspök is. Markó felhívta a figyelmet, az erdélyi magyarságnak továbbra is egységben kell maradnia, hogy megvalósíthassa célkitűzéseit, az autonómia különböző formáinak megteremtését. Sohasem az együttműködésért, mindig csak a konfrontációért, a viszályért szálltak síkra a velünk ellenkezők – mutatott rá az RMDSZ elnöke. Markó Béla kitért Magyarország és a határon túli magyarság viszonyára is. Az MSZP és az SZDSZ nem tud mit kezdeni a határon túli magyarsággal, a Fidesz pedig „Erdélybe menekíti minden búját-baját, és legalább itt győzni szeretne”. Legyőzni az egyetlen magyar szervezetet, amelynek csak egy bűne van: megtartotta az önállóságát baloldallal, jobboldallal szemben egyaránt – hangsúlyozta Markó Béla. Leszögezte, a magyarországi politikai pártoknak nincs joga beleszólni az erdélyi magyarság dolgaiba. /Aki megosztja az erdélyi magyarságot, az felelős a közösség sorsáért! = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 14./

Dr. Kelemen Atilla európai parlamenti képviselő személyes meghívására került sor a múlt héten a romániai magyar sajtó képviselőinek és középiskolai diákok csoportjának brüsszeli látogatására. A csoport tagjai Szent-Iványi István magyarországi, Bauer Edit és Duka-Zólyomi Árpád felvidéki EP- képviselőkkel is találkoztak. Szent-Iványi István SZDSZ-képviselő szerint fontos, hogy a romániai magyarságnak képviselete legyen az Európai Parlamentben. Bauer Edit felvidéki képviselő hangsúlyozta: fontos a kisebbségi képviselet európai szinten is. „Nem a mi dolgunk megmondani, kit válasszanak, a legfontosabb, hogy képviseletük legyen” – mondta. Nem jött el az ideje a magyar–magyar versengésnek, nekünk nem egymással, hanem a románokkal kell megküzdenünk – hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök a Kolozs megyei Széken. Szerinte Tőkés László hibázott, amikor nem fogadta el az RMDSZ által ajánlott közös listát. /Mózes Edith: Fontos az európai képviselet. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./

Szilágyi Zsolt, Tőkés László független jelölt választási kampányának irányítója, megállapította: biztató, hogy Tőkés Lászlót az elmúlt időszakban mindenhol telt ház fogadta. Az emberek örülnek annak, hogy a püspökre lehet szavazni. Sokak számára világos, hogy Tőkés László olyan értékrendet jelenít meg, amely régóta hiányzik az erdélyi magyar politikában. Nagyon szomorú, hogy Orbán Viktor október 6-i, nagyváradi látogatását a román politikai életből csak az RMDSZ támadta meg. Ezt a lejárató kampányt folytatják. A negatív kampány nemcsak a sajtóban folytatódik. Több visszajelzés szerint nagy nyomással próbálják megfélemlíteni és ellehetetleníteni a Tőkés László által képviselt ügy támogatóit. Nagyernyében az RMDSZ-es polgármester megfenyegette a helyi református lelkészt, hogy bezáratja a templomot, és áthelyezteti a papot. A másik megfélemlítési kísérlet Gencs ügye. Tőkés László püspök és az egyházkerület felléptek a helyi korrupció, a hűtlen vagyonkezelés és a sikkasztás ellen. Ez a lelkész politikai támogatást érezve bűnvádi eljárást próbál kieszközölni az erdélyi magyarok által támogatott jelölt ellen, a lelkész a gyanús háttérrel rendelkező Romániai Magyar Szabaddemokrata Pártnak az egyik alelnöke, Toró T. Tibor törvénymódosítást terjesztett elő arról, hogy független jelölt is küldhessen megfigyelőket, urnabiztosokat a választásra. Ezt az RMDSZ-szel karöltve a pártok leszavazták. Szilágyi Zsolt közölte, az Európa Parlamenthez és az Európa Parlamentben működő politikai frakciókhoz fordultak, hogy felhívják a figyelmet: Romániában fennáll a választási csalás lehetősége. A romániai magyar sajtó igen jelentős része az RMDSZ által osztogatott pénzekből él. Ezért pártsajtónak tekinthető, csak részinformációk jelennek meg. /Makkay József: Szilágyi Zsolt: Diverziókeltés zajlik Tőkés László ellen. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 14./

Litván György, a budapesti ‘56-os Intézet egykori igazgatója az 1980-1990-es években több ízben kutathatott a francia külügyminisztérium levéltárában. Az 1956-1957-ben Magyarországon működő francia diplomaták által az akkori helyzetről és eseményekről hazaküldött, együttérző jelentések elolvasása késztette 1993 decemberében az alábbi sorok megírására. Az akkor nem publikált cikk most került elő az egy éve elhunyt történész irathagyatékából. Az Élet és Irodalom 45. száma közli Litván György: Párizsból nézve című, 1993. decemberéből való írását. Ebben írta: „Emlékezhetünk, mennyi találgatás hangzott el az utóbbi egy-két évben az 1957. augusztusi úgynevezett ENSZ-tiltakozásról, amelyben a magyar írótársadalom csaknem minden számottevő tagja – igaz, néhány jelentős kivétellel – aláírásával foglalt állást az »ötös bizottság« jelentésének az ENSZ közgyűlésén való napirendre tűzése és tárgyalása ellen. A ma is élő aláírók emlékezete elmosódott, írott dokumentum pedig ez ideig nem került elő arra vonatkozólag, miként tudott a hatalom viszonylag gyorsan és csöndben ennyi – és ilyen! – aláírást összegyűjteni. Nos, a budapesti francia diplomaták tudni vélték a titkot, s jelentéseikben Párizzsal is tudatták. Egyrészt leírták, hogy Orbán László, az MSZMP kulturális és tudományos osztályának akkori vezetője, tekintélyes írók egy csoportja előtt újabb írópereket helyezett kilátásba arra az esetre, ha megtagadnák az aláírást. Másrészt, amikor egyes írók módosítani, szelídíteni akarták a brutálisan »ellenforradalmazó«, rendőri szöveget, a franciák értesülése szerint felállt Tamási Áron, az előző évi Gond és Hitvallás egyik szerzője, s kijelentette: éppen azzal tehetjük nyilvánvalóvá, hogy erőszaknak engedtünk, ha tőlünk minél idegenebb szöveget írunk alá minél egyöntetűbben, minél nagyobb számban. /b. d. : Minél idegenebbet, minél egyöntetűbben. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./

A Barabás Ernő nevére kiállított európai letartóztatási parancs semmissé nyilvánítása mellett döntött november 12-én a Maros megyei törvényszék. Az 1990. márciusi marosvásárhelyi események után Barabást 10 év börtönbüntetésre ítélték. A letartóztatási parancs kibocsátását követő 10 éves türelmi idő idén lejárt. Barabás 1992 óta politikai menekültként Magyarországon él. A mostani döntés azt jelenti, most már minden következmény nélkül hazatérhet Romániába. /Maros megye. Hazatérhet Barabás Ernő. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./

Nem indított bűnvádi eljárást az ügyészség a székelykeresztúri rendőr ellen, aki október 11-én szolgálati fegyverével lelőtte a helyi Kerestély Leventét. Erről az ügyészség szóvivője, Dana-Maria Pop tájékoztatta a Krónikát, a tíz nappal ezelőtt írásban feltett kérdésekre válaszolva. A fiatalembert lopás közben érték tetten a rendőrök. Kerestély a rendőrautóban váratlanul késsel támadt az első ülésen ülő rendőrökre, mindkettőjüket megsebesítve. Egyikük önvédelemből használta a fegyverét; a tüdőlövést kapott fiatalember a helyszínen meghalt. Néhány órával az esemény után Gheorghe Filip, a Hargita megyei rendőrség szóvivője elmagyarázta, hogy nem volt indokolt megbilincselve ültetni be a rendőrautóba az előállított fiatalembert. Szemtanúk állították azonban, hogy bilincset is láttak a fiatalember út szélén fekvő holttestén. Az is felkeltette az újságírók figyelmét, hogy – noha a hatóság állítása szerint a rendőrautóban dördültek el a lövések – vérnyomok csak a rendőrautón kívül voltak láthatók. Az ügy azóta is élénken foglalkoztatták a székelykeresztúri közvéleményt. Az ügyészségi közlemény szerint a rendőr jogos önvédelemből használta szolgálati fegyverét, hiszen a késsel támadó fiatalember mindkét járőröző életét veszélyeztette. A vizsgálat során kiderült, az áldozat a lövés pillanatában a rendőrautóban tartózkodott, és nem volt megbilincselve. A lövés után húzták ki a kocsiból, és akkor bilincselték meg. /Gazda Árpád: A halál oka: belső vérzés miatti vérszegénység. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./

Torockón, Várfalván és Négyfaluban járt a Krónika napilap karavánja. Torockón voltak, akik úgy érezték, a sajtó csak ritkán foglalkozik azokkal a kérdésekkel, amelyek a helybelieket, a közösséget foglalkoztatják. Nem szól például a Fehér megyei magyar szigeten történő telekfelvásárlásokról, az illegális építkezésekről, amelyekben az évek során a község RMDSZ-színekben megválasztott vezetői is cinkosok voltak. Veres Rudolf torockói polgármester próbálta megmagyarázni a helyzetet: elődeitől örökölte az engedély nélkül épített hétvégi házak ügyét. Várfalván a növénytermesztéssel kapcsolatos információk közlését kérték a felszólalók. Négyfaluban a Csángóházként ismert, nemrég átadott evangélikus közösségi házban elmondták, egyesek késve kapják meg postán a lapot. András József plébános úgy fogalmazott: élete végéig hálás lesz a Krónikának, amely a Hunyad megyei Brádon teljesített szolgálatának éveiben segítsége volt a magyar nyelvvel és kultúrával való kapcsolattartásban. /Krónika-karaván: Segítség a nyelvvel való kapcsolattartásban. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./

Sepsiszentgyörgyön felépül a harmadik görögkeleti templom. A központi katedrális és a baromhegyi templom után a csendőrlaktanya szomszédságában, a Gyár utca sarkán bekerített telken fog állni az új templom. Ennek alapkövét tette le Ioan Selejan, Kovászna és Hargita megye ortodox püspöke. /Szekeres Attila: Új ortodox templom épül. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 14./

Dr. Garda Dezső képviselő, erdőügyi szakpolitikus és történész elégedetlen. Kemény szavakkal marasztalta el a Hargita megyei állami erdészetet, amiért ,,formálisan” tesz csupán eleget a törvény előírásainak.,,Akinek erdeje volt, annak a csutakos területeket adják vissza, akinek legelője volt, az erdőt kap vissza, ráadásul nem, miként kellene, a régi helyén, hanem másutt. ” A zűrzavar nem csökken, mindez hatalmas népi elégedetlenséget szül. Jórészt a közbirtokosságokon belül is klikkek kezébe kerül a hatalom, azok önző módon bánnak a közössel. A legbotrányosabbnak: a tulajdonosok jó része azért esik el a visszaszolgáltatástól, mert nem egy helye „eltüntették az aktákat. Az 1946-os gyergyói erdészeti regiszter például szőrén-szálán eltűnt. Szabályos bűntényről van szó, ellopták. A lopást kinyomozta a rendőrség, de a tettesek felelősségre vonása elmaradt. ” Másik visszaélés az, hogy ,az épületeket, erdészházakat, székházakat nem akarja visszaszármaztatni az állami erdészet. Garda Dezsőnek tudomása van arról, hogy tavaly három ellenőrzést is folytattak a központi szervek, mindhárom esetben ,,hatalmas visszaélésekre derült fény – állítja. – Azoknak adtak úgymond vissza erdőt, akiknek semmi nem járt volna. Az illetők gyorsan kitermelték a fát, és maradt hektárak tucatjain a csutak. A korrupció felmérhetetlen! Ez visszaüt az RMDSZ-re is!” Senki nem vonja felelősségre a famaffia tagjai, védettséget élveznek a rendőrségen, a bíróságokon, a közigazgatásban. A múltat idézi fel A székely közbirtokosság /Státus Könyvkiadó, Csíkszereda, 2002/ című kétkötetes monográfiája.,,Az 1921-es földreform, bármennyire is demokratikusnak tekinti a román történelemtudomány, a romániai magyarság számára a földbirtokok elvesztését, a mintagazdaságok tönkretételét jelentette. Ugyanakkor az erdélyi földreform kétharmad részben a legelő és erdőterület, hangsúlyosabban az erdőterület reformját jelentette, vagyis abban a művelési ágban tördelte szét a nagyobb egységeket, amelyben a kis birtoktípusok gazdaságilag nem életképesek” írta könyvében. /B. Kovács András: A famaffia védettséget élvez. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 14./

Az elmúlt hét végén Homoródfürdőn Őrizzük meg Homoródfürdő értékeit témakörben szervezett konferenciát a Felső-Homoródmente Kistérség Egyesület. Az egyesület sikeres pályázatainak eredményeiként szervezhették meg ezt a konferenciát, akárcsak a Szentegyháza és környéke idegenforgalmi lehetőségei című kötet megjelentetését. A konferencia célja egy olyan közös stratégia kialakítása volt, amelyet az uniós pénzalapok tennének lehetővé a védett területek, a természeti kincsek megóvása érdekében. Bemutatták Burus Tünde főiskolai hallgató Szentegyháza és környéke idegenforgalmi lehetőségei /Pro Print Kiadó, Csíkszereda/ című nagy lélegzetű, gazdagon illusztrált tanulmányát. /Kistérségi konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 14./

Antall Józsefről, a kommunista rendszer utáni első szabadon választott magyar kormány miniszterelnökéről nevezik el az Európai Parlament (EP) új brüsszeli épületeinek egyikét. Az EP elnöksége egyhangú támogatásáról biztosította azt a javaslatot, hogy a parlament új brüsszeli épületei közül az egyiket Willy Brandtról, a másikat Antall Józsefről nevezzék el. „A néhai miniszterelnök a mai napig úgy él Európa vezető politikusainak emlékezetében, mint a közép-európai demokratikus átmenet meghatározó személyisége. Antall József döntő szerepet játszott Európa békés újraegyesítésében, kompromisszum nélkül hitt a demokráciában és az európai gondolatban” – olvasható a néppártiak nyilatkozatában. /Antall József európai névadó. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 14./

Erdély a mélyben járva: színes, zsúfolt, zajos lokál. A fiatalok többsége radikálisan kikapcsolódik: fülükben állandó a dugó. Fölfelé haladva fokozatosan eltűnik az a színesség, ami az alantibb népességre jellemző. Különböző méretekre szabott, sajátos csoportízléssel berendezett szeparék emeletei következnek. A szeparék mindenekelőtt nyelvi szempontból különülnek el. Vannak román, magyar és roma termek. Arabok és egyebek. Reformátusok, ortodoxok, római- és görög katolikusok, evangélikus és unitárius, satöbbi, főképpen újprotestáns, szakrális levegőjű szeparék. Különterem a komoly vállalkozóknak. Különtermek az eszmebrókereknek, akik fiatal agyakra és szívekre vadásznak, legyenek a legkülönbözőbb, hatalomra pályázó pártok engedelmes apparatcsikjai. Azután megjön a várva várt vezér, aki mindent megold. A tizenhét éve elhanyagolt bekötő utakra, közterekre, minden problémára ott Brüsszelben, a vezér fogja megírni a pályázatokat. – Az újságírók, akik az erdélyi magyar „való világról” gyökeresen eltérő elbeszéléseket gyártanak, „naponta szembehazudják egymást, lesütött szemmel mennek el”. /Cs. Gyimesi Éva: Erdély, a mélyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

A felvidéki születésű történész, Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének igazgatója a vele készült beszélgetésben kifejtette, a Benes-dekrétumok ügyében a jelenlegi szlovákiai ellenzéki és kormánypártok között konszenzus van a tekintetben, hogy ezt a történeti kérdést semmilyen formában sem szabad újra megnyitni, még a szlovákiai magyarok állampolgári egyenjogúságát kétségbevonó esetekben sem. Az elmúlt időszakban példátlanul elmérgesedett a magyar–szlovák államközi viszony, Robert Fico szlovák kormányfő az országból való kitiltással fenyegette meg Sólyom László államelnököt. A pozsonyi parlament szeptember 20-án határozatban megerősítette a II. világháború után született Benes-dekrétumokat. A kelet-közép-európai régióban a rendszerváltás óta többféle kísérlet történt a kétoldalú államközi kapcsolatok rendezésére. Az alapszerződések rendszerének volt konszolidáló hatása. Ennek pozitív hozadékát jelentik a kisebb-nagyobb hatékonysággal működő vegyes bizottságok. Magyarország a közös kormányülések kezdeményezésével, a közös fejlesztési, válságkezelési elképzelésekkel (utóbbiak közé tartozik pl. a Roma Évtized Programja) próbálja a politikailag és gazdaságilag gyorsan integrálódó tér kölcsönös előnyeit láthatóvá tenni. A látványos gazdasági eredményeket felmutató Szlovákia számára a biztos csehországi háttértámogatás lehetővé teszi, hogy a magyarországi kapcsolatokban érzékenyen reagáljon minden negatív jelenségre. A negatív trendben 1989 után csak átmeneti javulásokat lehetett regisztrálni. Az elmúlt fél- egy évben pedig többször is a diplomáciai mélypont felé közelített a két ország viszonya. Ebben a kontextusban a rendezetlen történeti viták, történeti gyökerű kisebbségi sérelmek, lezáratlan államközi problémák (Bős-Nagymaros kérdésére), bármikor elővehetőek, és a lokális etnikai konfliktusokkal párosítva azonnal rendszerbe állíthatóak. A két ország katolikus egyházának 2006. júniusi kölcsönös bocsánatkérése, Sólyom László és Ivan Gasparovic köztársasági elnökök elakadni látszó kezdeményezése, Göncz Kinga és Ján Kubis folyamatos kapcsolattartása jelentheti a továbblépés lehetőségét. Malina Hedvig ügye egyedülállónak tekinthető. Maga a szlovák miniszterelnök szeptember végén kormánya bukását előkészítő akcióként értékelte Malina Hedvig esetét. A saját ügyét mindvégig imponáló bátorsággal kezelő Malina Hedvig valószínűleg akkor jár a legjobban, ha sikerülne teljes egészében depolitizálni, és újrakezdett eljárás keretében végére járni az őt ért fizikai bántalmazásnak. Arra a kérdésre, mi a magyarázata annak, hogy Szlovákia parlamentje törvényerőre emelte a Benes-dekrétumokat, amely alapján Csehszlovákiában a magyarokat és a németeket megfosztották állampolgárságuktól, kitelepítették és kényszermunkára hurcolták őket a kollektív bűnösség elve alapján, Szarka László hangsúlyozta, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács láthatóan szeretné néhány szimbolikus döntéssel, törvénnyel korrigálni a két Dzurinda-kormány nyolc éve alatt kialakult toleránsabb nemzetiségpolitikai kontextust. Ennek politikai céljai között az MKP marginalizálása is szerepel. A jelenlegi kormány miniszterelnök-helyettese, a Szlovák Tudományos Akadémia egykori alelnöke, Dusan Caplovic az 1990-es évek végén már könyvet jelentetett meg arról, miként kellene „gátat emelni” az MKP szlovákiai politikai szerepvállalásának. A Selye János Egyetem, vagy a felvidéki magyar közoktatás elleni politikai támadások mögött elsősorban a kormányhoz tartozó nacionalista erő, a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt áll. Egy, Magyarországra, valamint a dél-szlovákiai, kárpátaljai, erdélyi, vajdasági magyar közösségre kiterjedő reprezentatív szociológiai felmérés gyorsjelentése készül el a napokban, amelyet november 15-én mutatnak be. Ebből az látszik, hogy a dél-szlovákiai magyarok egyre nagyobb része tanul meg élni az Európai Unió által kínált munkaerő-piaci, tanulási, kapcsolattartási lehetőségekkel, ugyanakkor egyre tisztábban látja, hogy az Európai Unió önmagában semmit sem old meg. Szarka László Caplovic miniszterelnök-helyettes kérésére elvállalta cseh, lengyel és ukrán kollégákkal együtt a szakértői felkérést a szlovák kormány nemzetiségi tanácsában. A tanács lehetőséget teremt arra, hogy a szakértők különböző kezdeményezéseket tegyenek, amelyek a kisebbségek helyzetének különböző területeiről, a hiányzó jogi szabályozás lehetőségeiről adhatnak konkrét képet. A februárra tervezett első, tényleges munkaülésre szakmai javaslatot fog kidolgozni, amelyek elsősorban a kisebbségi törvény hiányából adódó tisztázatlanságokra, a kisebbségek politikai országos, megyei és lokális képviseletére, valamint a kisebbségi oktatásügy, kultúra helyzetére irányul. /Rostás Szabolcs: Eltüntetni a történelmi csontvázat. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./

Második otthonát avatta november 13-án a vajdahunyadi magyar közösség: hét év alatt immár a második épületét sikerült felavatni a vajdahunyadi Magyar Háznak. Úgy nézem, itt van mindenki azok közül, akik 1989 decemberében RMDSZ-t alapítottak Vajdahunyadon és mindazok, akik később úgy érezték, ez már nem elég: művelődési, ifjúsági szervezetek kellenek – emlékezett avatóbeszédében Winkler Gyula, akit elsősorban a ház megálmodója és megvalósításának fő támogatójaként üdvözölték a vajdahunyadiak. A Magyar Ház első épületét a testvérváros Szombathely önkormányzatának támogatásával sikerült elindítani. A továbbépítésbe besegített az Illyés Közalapítvány, a Communitas Alapítvány is. Az első Magyar Házban folytatott tevékenység hét év alatt túlnőtt a falakon. Az új, tágas “testvérépületben” egy 60-80 személyt befogadó konferenciateremre nyílik az ajtó. Az Új Magyar Szó napilap fotókiállítását nyitották meg az avatóünnepség alkalmával. Az új épület emeleti részén klubhelyiséget, vendégszobákat alakítottak ki. /Gáspár-Barra Réka: Bővülő Magyar Ház Vajdahunyadon. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14./ November 13-án a frissen felavatott vajdahunyadi Magyar Házban zajlott az RMDSZ kampánya, Winkler Gyula, Bíró Rozália, Kelemen Hunor és Borbély Károly az érdeklődők kérdéseire válaszolt. /Hármas esemény Hunyadon. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

A Romániai Magyar Zenetársaság és a Kolozsvári Magyar Opera közös rendezvény keretében emlékezik meg Kodály Zoltán születésének 125. évfordulójáról. A háromnaposra tervezett ünnepség változatos programokat ölel fel. November 16-án, Kodály kórushangverseny lesz a Farkas utcai református templom. November 17-én zenetudományi konferenciát tartanak. Megnyitják a Kodály Zoltán emlékkiállítást. A Kolozsvári Magyar Opera előadja Kodály Zoltán: Székely fonóját. November 18-án, a zárónapon Kodály emlékhangverseny lesz. /Turánitz J. Lajos: Kodály Zoltán Emléknapok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./

Székhelyén, a székelykeresztúri művelődési házban lép fel november 14-én a Pipacsok Néptáncegyüttes, a csapat november 9-étől Erdély több városában adta elő a Paraszt Dekameron című táncjátékot. A Dimény Levente és László Csaba rendezésében létrejött produkciót több városban adták elő a napokban, egy hónapja pedig magyarországi turnén is jártak. A félhivatásos státusban működő Pipacsok húsz éve alakult, és táncosai hozzájárultak két hivatásos együttes – a Háromszék és az Udvarhely Néptáncműhely – létrejöttéhez. /Turnét zár a húszéves Pipacsok együttes. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./