A Simon Wiesenthal Központ felkérte Calin Popescu Tariceanu kormányfőt, „nyilvánosan ítélje el Cioroianu kijelentéseit, menessze a kormányból, és kérjen bocsánatot az európai roma közösségtől”, mert Adrian Cioroianu külügyminiszter „a romák deportálásának” ötletét hangoztatta azt követően, hogy egy roma nemzetiségű román állampolgárt egy olasz nő meggyilkolásával vádoltak. A külügyminiszter azt mondta, egyiptomi látogatása során felmerült benne a lehetőség, hogy vásároljon egy területet az egyiptomi sivatagban, és oda küldje azokat a személyeket, akik foltot ejtenek országának imázsán. /A Wiesenthal Központ Cioroianu menesztését kéri. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./

Calin Popescu Tariceanu kormányfő kijelentette, hogy a kormány panaszt tesz az Európai Bizottságnál az olasz kormány által kiadott dekrétumtörvény kapcsán, ha kiderül, hogy létezik erre jogi alap. Rámutatott, az olasz kormány által elfogadott dekrétum nem csupán a román állampolgárokra vonatkozik, és nem vonatkozik a becsületesen dolgozó személyekre. /Tariceanu panaszt tesz az EB-nél az olaszországi dekrétum miatt. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./

El kellene veszítenie képviselői, illetve szenátori mandátumát annak, aki nem tartja be a beiktatásakor letett esküt – jelentette ki Petre Strachinaru demokrata párti képviselő. Strachinaru szerint ebben benne foglaltatik, hogy védik az egységes nemzetállamot, az ország függetlenségét és szuverenitását. A képviselő szerint sok kollégája nem tartja be esküjét, elsősorban az RMDSZ-es honatyák autonómiával kapcsolatos nyilatkozataira hivatkozott. Ezért kezdeményezi a törvény módosítását. Strachinaru megismételte korábbi kijelentéseit: pártjának az az érdeke, hogy egyetlen magyar képviselő se jusson be az EP-be, illetve a román parlamentbe. /Farkas Réka: Szabadulna a magyar képviselőktől. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 10./

Felvették a Vajdasági Magyar Szövetséget (VMSZ) az Európai Néppártba – jelentette be brüsszeli sajtótájékoztatóján Pásztor István, a VMSZ elnöke. Szavazati joggal járó tagságot kaptak, annak ellenére, hogy a tagság kezdeti szakaszában a Néppárt hivatalosan megfigyelői státusnak nevezi az új tagpárt jogállását. A VMSZ vezetője arra számít, hogy e befolyásos pártcsaládba kerülve növekszik a Vajdasági Magyar Szövetség súlya, és kinyílik számára a politizálás lehetősége az európai színtéren is. „Erre nagy szükség van, mert a vajdasági magyar közösséget ma is komoly veszélyek fenyegetik” – tette hozzá. Az egyik ilyen veszélyt abban jelölte meg, hogy a koszovói rendezés során újabb menekülthullám indulhat el a dél-szerbiai tartományból. További veszély az, hogy a január elsején életbe lépő EU-szerb toloncegyezmény alapján az azt követő 15 hónap során több tízezer embert – túlnyomó többségben koszovói származású romát – fognak kitoloncolni az Európai Unió területéről Szerbiába. „Attól tartunk, nehogy ezek az emberek a Vajdaságban telepedjenek le, azokban a térségekben, ahol mi élünk, mert ezzel még jobban megváltoznának a nemzetiségi arányok” – fogalmazott Pásztor. Jelenleg a Vajdaságban a rendőrség összeírja az üresen álló házakat. /Felvették a VMSZ-t az Európai Néppártba. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./

Beidézték a bukaresti Legfelsőbb Bíróságra Tőkés László püspököt, független európai parlamenti képviselőjelöltet a Lorántffy Zsuzsánna Református Gimnázium sportpályája ügyében. A feljelentést a Szentháromság ortodox parókia lelkésze, Florian Puscas tette, amiért a reformátusok behatoltak a tőlük elorzott sportpályára. A tárgyaláson Tőkés László ügyvédje, Kolozsi Árpád jelent meg, aki elmondta: a tárgyalás lezajlott, a felperes jogi képviselője alpári módon viselkedett, olyasmiket állítva a püspökről, amik annak nem róhatók fel. Az ortodox egyház ügyvédje egyebek mellett közönséges bűnözőnek, notórius bajkeverőnek, antiszociális elemnek próbálta beállítani Tőkés Lászlót, az 1989-es román forradalom szikráját. Időközben a román sajtóban újabb és újabb Tőkés Lászlót mocskoló, őt politikai törtetőnek, feszültségszítónak, haza- és nemzetárulónak beállító cikkek jelennek meg, mintegy megrendelésre. /Beidézték és rágalmazták Tőkés Lászlót. = Reggeli Újság (Nagyvárad), nov. 10./

Göncz Kinga magyar külügyminiszter szerint nyitott, együttműködő és integrációpárti a magyar külpolitika, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke jellegtelennek, szürkének, kiszámíthatatlannak és megbízhatatlannak tartja a magyar külpolitikát. /Megbízhatatlan magyar külpolitika? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

Képviselőink ott lesznek-e a többi ország delegálta választottak között, vagy kimaradunk az Európa sorsáról tanácskozók nagy testületéből? A választás minden közösség életének felelősséget, józan mérlegelést igénylő pillanata. E felelősség első számú parancsa: élnünk kell a joggal, hogy szavazhatunk. Ami pedig a józan mérlegelést illeti: mindenki számoljon azzal, hogy a választás során esélyek változnak képviselői mandátummá vagy buknak el. Szavazzunk arra, hogy ott legyünk az Európai Parlamentben, hogy érvényesüljön véleményünk európai színekben is! Ezt a felhívást Ágoston Hugó, Csíky Boldizsár, Fodor Sándor, Gálfalvi Zsolt, Horváth Andor, Kántor Lajos, Kányádi Sándor, Kovács András Ferenc, László Ferenc, Szilágyi István és Uray Zoltán írta alá. /Választások előtt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

Horváth Levente alprefektus kíséretében Kisiratosra érkezett Borbély László miniszter. Almási Vince polgármester körbevezette a közelmúltban teljesen felújított községházán, ahol folytatódtak a megbeszélések a község, illetve az RMDSZ színeiben tisztséget nyert polgármesterekkel, alpolgármesterekkel, tanácsosokkal. A kisiratosi sportcsarnok előtt – amely Arad megyében ötödikként készült el – az óvoda és iskola diáksága a tanári karral együtt várta a minisztert. Almási Vince polgármester elmondta: amióta Kisiratos újra község lett, hatalmas léptekkel indult el a fejlődés útján, utakat köveztek, beindult az ivóvízprogram, felújították a bekötő utat, a községházát, központi fűtést szereltek az iskolába. Borbély László előbb magyarul, majd románul adott hangot véleményének: Kisiratos megérdemli a sportcsarnokot. /Balta János: Sportcsarnok-avatás Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 10./

A közelmúltban került sor a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) szervezésében a Civilsuli nyitó konferenciájára Kolozsváron. A Civilsuli néven meghirdetett civil és közéleti iskola keretében egy féléves időszakban 12 konferenciára kerül sor Erdély 12 városában. A Kolozsváron tartott első konferencián öt változatos témájú előadáson vehettek részt az érdeklődők. A rendezvényt Sándor Krisztina, a MIT elnöke nyitotta meg. Az első előadást Hajdú Zoltán, a marosvásárhelyi Fókusz Öko Központ vezetője tartotta, kifejtve, az életminőség növekedését a környezet rombolása nélkül is el lehet érni. Toró T. Tibor parlamenti képviselő az erdélyi magyarság politikai képviseletéről beszélt. Mátis Jenő politológus a választási rendszerekről, Vekov Károly történész a romániai kommunizmusról és a rendszerváltásról szólt. Bodó Barna politológus felvázolta az erdélyi magyar civil szervezetekre jellemző adatokat. Az elhangzott előadások felkerülnek a www.civilsuli.ro honlapra. /Kristály Bíborka programfelelős: Civilsuli. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./

Hatvan csendőr tud magyarul – közölte Adrian Faur alezredes, a Háromszék megyei csendőr-felügyelőség parancsnoka. Azt, hogy a szám az állománynak hány százalékát teszi ki, nem árulta el. /Szekeres Attila: Tudnak magyarul. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 10./

Száz éves fennállást ünnepelte Kolozsváron az itt megjelenő Református Szemle. Adorjáni Zoltán, a lap főszerkesztője méltatta a szaklap jelentőségét, megemlékezve az azóta már elhunyt egykori főszerkesztők érdemeiről. Értékelése szerint a Református Szemle minden egyházi igénynek megfelelő folyóirat lett. A lap indulásának első néhány évét és közvetlen előzményeit Buzogány Dezső felelős szerkesztő ismertette, kiemelve a Protestáns Közlöny és a Protestáns Lap szerepét a Református Szemle megjelenésében. Elismerő oklevelet nyújtottak át két egykori főszerkesztőnek, Tőkés István és Gálfy Zoltán professzoroknak. A jubileumi ülés Tőkés István professzor ünnepi beszédével zárult. /S. B. Á. : Egy évszádos fennállást ünnepelt a Református Szemle. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

A Romániai Írók Szövetségének Temesvári Szervezete november 9-én osztotta ki a 2006-os esztendő irodalmi díjait. Különdíjat kapott Böszörményi Zoltán, a Nyugati Jelen és az Irodalmi Jelen főszerkesztő-tulajdonosa is a Vanda örök című regényéért. Böszörményi munkásságáról, a szórványvidéki magyar irodalom mecénási szerepéről Pongrácz P. Mária főmunkatárs, az Írószövetség elnökségi tagja beszélt, a több nyelvre is lefordított díjazott regényt bestsellernek nevezve. Böszörményi kifejezte reményét, hogy az év végén románul is megjelenik a regény. /P. L. Zs. : Kiosztották az irodalmi díjakat. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 10./

A múlt perlése sorozat harmadik előadásának meghívottja az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem 56-os kötetét mutatta be, közben pedig a Petőfi Irodalmi Múzeum Írók az 1956-os forradalomban című kiállítását is megcsodálhatták a jelenlévők Kolozsváron. Kovács Kiss Gyöngy szerint igen súlyos üzenete van a forradalomnak ma is. A Korunk szerkesztője úgy vélte, 1956-ban olyan dolgok történtek, amelyek a magyarság XX. századi képét is nagy mértékben meghatározták, közben pedig a világon mindenhol azonnal tudomást szereztek az eseményekről. Balla Bálint berlini professzor utalt az 1986-ban Bázelben megjelent 56-os kötetre is, amely viszonylag későn juthatott el Magyarországra, továbbá a most bemutatott könyv szerzői között megemlítette Dávid Gyula, Lőcsei Pál és Szöllősi Pál nevét. /Korunk Akadémia 1956-ról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

A csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó népszerű kismonográfia-sorozata gazdagodik évek óta. Idén két festő – a Felvincen élő Sipos László és a nagyváradi Jakobovits Miklós – valamint egy szobrász, a kézdivásárhelyi Vetró András munkásságáról jelent meg Műterem-album. A november 9-én tartott bemutatón a három alkotó kiállított műveinek tárlatnyitója sem maradt el. Jakobovits és Sipos művészetét a kolozsvári műkritikus, Józsa István ajánlja az érdeklődők figyelmébe a sorozat 21. illetve 22. darabjában, Vetró szobrászatát az erdélyi képzőművészet népszerűsítését programszerűen felvállaló Banner Zoltán elemzi a 23. kötetben. /(nk): Gyarapodó műterem. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./

,,Vigyétek tovább hittel a mireánk kimért terheket... ” – Sütő András, Beke György, Domokos Géza után így intett búcsút dr. Csiha Kálmán, Belső-Erdély egyik legkiválóbb református püspöke, méltó utóda a legnagyobbaknak. Csiha Kálmán íróember is volt, sőt, költő, ki tartózkodó szerénységgel szólt írói ténykedéséről. Sokat próbált ember volt: a hitét és közösségét szolgáló, azért minden körülmények között cselekvő papi ember igazi példaképe, ki meggyőződéséért – lehet, hogy teljesen ártatlanul és indokolatlanul – súlyos börtönéveket, megalázó kényszermunkát szenvedett el. Magyari Lajosnak barátja, közeli ismerőse volt évtizedekig az elhunyt püspök. Ismeretségük 1967-től datálódik, amikor Csiha Kálmán a két Küküllő közötti Gogánváralján szolgált, az elfeledett magyar szórványszigetben. Dr. Csiha Kálmán nagy, építő püspöke volt az erdélyi reformátusoknak, templomok újultak meg, vadonatújak épültek, alapozódtak, gyülekezetek nyertek új életet, újak alakultak. /Magyari Lajos: Búcsú Csiha Kálmántól. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 10./

A budapesti Kráter Műhely Egyesület eddig negyvennél több Wass Albert-kötetet jelentetett meg, tíznél több a gyermekeknek szánt könyvek száma. A bemutatkozást hirdető Kráter Műhely Kiadó ügyvezetője, Turcsány Péter beszédet mondott. Wass Albertet mindenhonnan verik. Hogy zseni, hogy világszékely, azután pedig bizonyára nem nagy magyar író, rossz lírikus, rettenetes politikus… Ne kétes egzisztenciájú magyarnégerek mosdassák Őt patyolatfehérre, írta Bölöni Domokos. /Bölöni Domokos: „A csillagok járása változó”. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./

Hatvanéves korában elhunyt Mózsi Ferenc János költő, irodalomszervező /Budapest, 1947. jan. 4. – Budapest, 2007. nov. 6./, a Chicagóból másfél évvel ezelőtt hazatelepült alkotó. A költő 1970-ben Belgiumba távozott, s a leuveni egyetemen tanult. 1974-ben az Egyesült Államokba költözött, 1978 óta Chicagóban élt, ott indította el 1980-ban és szerkesztette a Magyar Szivárvány irodalmi folyóiratot. Nevéhez fűződik A képzelet kertjeiben (Los Angeles, 1974), a Földközelben (New York, 1977), az Idegkötélen (Chicago, 1980), az Imantra (magyar és angol nyelven, Chicago-Toronto, 1989, Budapest, 1994), A remény epileptikája (Chicago-Budapest, 1992), valamint a B-irodalmam (kétnyelvű, Chicago-Budapest, 1997) című kötet. /Elhunyt Mózsi Ferenc János költő. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./

A Kolozsvár Társaság november 7-én ünnepelte a 75 éves Banner Zoltán művészettörténészt, költőt, előadóművészt, akivel a békéscsabai Elek Tibor, a Körös Irodalmi Társaság elnöke, a Bárka című irodalmi folyóirat főszerkesztője és Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke, a Korunk főszerkesztője beszélgetett. Bemutatták az Örvendjetek, némaság lovagjai! /Pallas-Akadémia, Csíkszereda/ című, frissen megjelentetett kötetet is, amely az előadóművész pódiumnaplóját tartalmazza. Banner Zoltán a hajdani kolozsvári Utunk irodalmi-művészeti hetilapnál mintegy harminc éven át dolgozott, előbb szerkesztőként, majd művészeti rovatvezetőként, egészen Békéscsabára való átköltözéséig, ahol főmuzeológusként, illetve a Kőrösi Csoma Sándor Főiskola vizuális nevelési tanszékének tanáraként tevékenykedett, ugyanakkor a Bárka folyóirat munkatársa is. Banner Zoltán elmondta: az Utunknál dolgozva megismerkedett az akkori erdélyi művészeti élettel, amely rendkívül eleven volt, és fokról fokra felmérte, hogy az erdélyi magyarság számára a túlélést nem csak az anyanyelv és az irodalom jelenti, a vizuális művészeti nyelv legalább olyan fontos. Ettől kezdve szinte programmá vált számára a képzőművészeti szakírás, amely területen, mint mondta, sajátmaga képezte magát. Sokáig kereste a pályáját, sok minden érdekelte, ezért vonul végig az életén a három főszakasz: a művészeti szakírás, a pódium, valamint a szerkesztői munka. A beszélgetés után Kozma Mária, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó szerkesztője fontos kordokumentumként jellemezte az általuk kiadott pódiumnaplót, amely – mint mondta – ajándék a kiadó számára, és örülnek, hogy ezzel a kötettel köszönthetik a 75 éves Banner Zoltánt. A rendezvény versműsorral zárult, az előadóművész kolozsvári kötődésű verseket és írásokat válogatott össze, előadása nagy sikert aratott a közönség körében. /Köllő Katalin: Banner Zoltánt ünnepelték a Kolozsvár Társaságnál. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

A nagyváradi Matyi Műhely Bábszínház az Aradi Kamaraszínház bábelőadásainak keretében október közepén már lebonyolított egy sikeres, háromnapos turnét Arad megyében, a jövő héten újra megérkezik, ezúttal négynapos sorozatra. Mostani előadásuk szintén a Benedek Elek Jégország királya című meséjéből készült zenés bábjáték, tervezte Tolnay Tibor, bábszínpadra alkalmazta és rendezte Meleg Attila. /A Matyi Műhely ismét Arad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 10./

Morvai Krisztina büntető jogász, a magyarországi Civil Jogász Bizottság társelnöke e vele készült beszélgetésben elmondta, a Civil Jogász Bizottság kezdetben csak a 2006. október 23-i eseményeket szerette volna kivizsgálni. Azonban gyorsan rájöttek: vissza kell menni szeptember 17-ig, Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének nyilvánosságra kerüléséig. Ugyanis szeptember 19-én és 20-án éjszaka már elkezdődött az emberek összeverése, a könnygáz- és gumilövedék használata, s már földön fekvő, védtelen embereket rugdostak, gumibotoztak a rendőrök. Erre a magatartásra mondta másnap Demszky Gábor polgármester, illetőleg Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, hogy példamutatóan jártak el a rendőrök, és a továbbiakban ehhez hasonló viselkedést várnak el tőlük. Ezért viselkedtek október 23-án úgy a rendőrök. Október 23-án sokan megsérültek, még mindig nem tudják, mennyien. Folyamatosan derült ki: újabb és újabb emberek jelentkeztek, akik nem mertek kórházba menni, vagy nem mertek mentőt hívni, mert féltek a retorziótól. Morvai most találkozott valakivel, aki elmondta: a Madách térnél letérdelt a rendőr, és célzott gumilövedéket adott le egy hölgy mellébe, mely miatt mai napig rákellenőrzésekre kell járnia. A hölgy fiát hátba lőtte a rendőr. Elképesztő dolgok történtek. A rendőrök csupán egy szemkilövést vállaltak magukra, de ez egyszerűen nem igaz. Tizennégy szemsérülés keletkezett csak október 23-án! Legalább négy ember megvakult. A történések másik csoportja a koncepciós eljárások. Szeptember 19-én és 20-án éjszaka a Kossuth térről békésen hazafelé menő demonstrálókat összeverték, rabszállító autóba tették, beszállították a börtönbe, majd megkínozták, és eljárást indítottak ellenük. Ezek a bűnvádi eljárások hosszú hónapokon át folytak. A Civil Jogász Bizottság készíttetett egy DVD-felvételt a sértettek meghallgatásairól, ahol az emberek nagyobb csoportja megszólalt. Nevüket vállalták, arcukat adták a filmhez. Azokkal az emberekkel szemben, akik vállalták a nyilvánosságot, vállalták az arcukat, a nevüket, kénytelen volt a hatalom megszüntetni a koncepciós eljárásokat. Akiket viszont lebeszéltek arról, hogy vállalják a nyilvánosságot, ne legyenek bátrak, ellenük még mindig folyik az eljárás. Illetőleg már ítéletet hoztak velük szemben. A napokban szólalt meg Fodor Gábor bölcsészhallgató, akit két hetet kínoztak a börtönben. Két szép, szőke kislány, a 45 kilóikkal, most érettségiztek, elmondták, hogy ,,csoportosan felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszakkal” vádolták őket. Őket is összeverték, megkínozták a Magyar Rádió udvarán. A 2006. október 23-i esemény első számú felelőse Gyurcsány Ferenc. Hozzá kell tenni, az őszödi beszédet egy szó nélkül az egész MSZP-frakció végighallgatta, és nem volt egyetlenegy parlamenti képviselő sem, aki tiltakozott volna. Október 23-ával kapcsolatban sem volt egyetlenegy kormánytag vagy kormánypárti országgyűlési képviselő, aki megkérdezte volna, mi történik itt? Egy jogállamban és demokráciában az emberi jogokat védeni kell! Minden áron akadályozták a kivizsgálási eljárásokat szeptember 19–20. között, pedig az akkor történt események feltárásával meg lehetett volna akadályozni az október 23-i tragédiát. Az országgyűlési képviselők, az Emberjogi Bizottság MSZP-s és SZDSZ-es tagjai obstruálták a gyűléseket. Gyurcsány felelőssége mellett megvan a felelsőssége a szemkilövető törpepártnak, az SZDSZ-nek, Demszky Gábornak, Budapest főpolgármesterének is. Az erőszak, a szeptember 18-i MTV-székház előtti ostrom azért tudta kinőni magát, mert nem avatkoztak be a hatalom részéről. Nem küldtek erősítést a helyszínre, hogy megvédjék a rendőrök a bajtársaikat, hanem ellenkezőleg, megakadályozták őket ebben. Azért volt akkora erőszak a rendőrökkel szemben az MTV-ostromnál, mert funkciója volt a hatalom számára. A másik nagy funkció a bűnös nemzet gondolatának újraépítése. Ha azt mondogathatják: Nézzétek, micsoda csőcselék, micsoda randalírozó nácik, fasiszták, antiszemiták, és ezt a külföldi hírügynökségeknek is nyomhatják, elérték céljukat. Morvai Krisztina azt tartja a legfontosabbnak az életben, hogy a küldetést, melyre az Isten szánta az embert a világra, be tudja teljesíteni. /Frigyesy Ágnes: Jogfosztottságtól legalább annyi ember szenved, mint a különböző betegségektől. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 10./

Születésének 120. évfordulóján emlékkiállítással tisztelgett Temesvár Szuhanek Oszkár (1887–1972) művészi nagysága előtt. A Szépművészeti Múzeum termeiben a családi örökségben, magángyűjteményekben és a múzeum raktáraiban fellelhető festményeket állították ki. A tárlat nem ölelte fel a Budapesten, Párizsban, Itáliában iskolázott nagy alkotó életművének jelentős hányadát, bemutatott anyag így is impozáns volt. A kiállítást megnyitó Marcel Tolcea, a múzeum igazgatója a “mi Oszkárunk”-nak nevezte Szuhanek Oszkárt. Szekernyés János, a Képzőművészek Szövetségének elnöke felidézve a kiváló festővel folytatott beszélgetéseit, s felvázolva azt a folyamatot, amit a művészek szervezete kezdeményezett Szuhanek Oszkár díszpolgárrá avatásáért. A tárlat létrejöttében benne van Miklósik Ilona muzeológus munkája, valamint a művész lányáé, Szuhanek Yvonneé, akit apja többször is megfestett. /(Sz. I.): A mi Oszkárunk. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 10./

Akkor válik lehetségessé egy újabb koalíciós együttműködés a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Demokrata Párt (PD) között, amennyiben a PD-nek Traian Basescu államfő akaratától függetlenül cselekedni képes vezetője lesz – jelentette ki Calin Popescu-Tariceanu kormányfő, a PNL elnöke. Szerinte közeledés figyelhető meg a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a PD között, nehéz megjósolni, hogy miként lehetne újrakezdeni a demokratákkal való együttműködést. Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke elmondta: a demokratáknak nem áll szándékukban árulást elkövetni. „A tulajdonképpeni áruló a kormányfő, aki annak ellenére, hogy a segítségünkkel lett miniszterelnök, eljátszotta a D. A. Szövetség és Traian Basescu államfő bizalmát” – nyilatkozta Boc. /Nagy B. István: /Tariceanu: Basescu-függő a PD. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./

Véglegesítette a román és a magyar kormány az együttes kormányülés napirendjét – közölte Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára. Öt nagy témacsoport lesz, így területfejlesztés mellett gazdaság, infrastruktúra, közlekedés fejezet, valamint mezőgazdasági és környezetvédelmi kérdéskör is szóba kerül, akárcsak a kultúra, kisebbség, oktatás, illetve a szociális, egészségügyi témakör. Gémesi elmondta: 15 megállapodást írnak alá. Ezek között szerepel majd a hadisírok kölcsönös gondozásáról és a területfejlesztésről szóló egyezmény, de a két ország adóhivatala, valamint a romániai Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala és a Miniszterelnöki Hivatal közötti együttműködési dokumentum is. A közúthálózatok összekapcsolásával kapcsolatban megállapodás születik arról, hogy a jövő év első felében elkészítik az autópálya-építés összehangolásának ütemtervét. A román fél azt szeretné, hogy Magyarországon is autópályák és ne gyorsforgalmi utak épüljenek a román–magyar határig. /Gémesi: öt témacsoport. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

Tőkés László püspök az erdélyi magyarság európai képviseletét, az egységes uniós kisebbségvédelmi rendszer kialakítását, az autonómiatörekvések sikerre vitelét, valamint a keresztény értékrend helyreállítását tekinti fő célkitűzésének. A vele készült interjúban kifejtette, hogy a posztkommunista térségnek a felzárkóztatását az Európai Unióhoz, Románia demokratizálódásának és a tényleges rendszerváltozásnak az ügyét szeretné képviselni. Az erdélyi magyarság képviselője, ugyanakkor a Kárpát-medencei magyarság képviselője lenne. A püspök nagyfokú manipulációt érzékel a pártként működő RMDSZ részéről. Tőkés László jelszó jellegű célkitűzése: önvizsgálat-tisztulás-újulás. Ebben a szellemben tudja az átalakulást elképzelni. Kampánystábját Szilágyi vezeti. Arra nem volt lehetőségük, hogy kampányszakértőket megfizessenek, ezt csak az RMDSZ híresztelte. Azzal gyanúsították meg, hogy Bukarestben van egy cégszerű együttműködésük, de ez nem igaz. A kampányt önkéntes adományozók támogatják. Kolozsvár a jelenkori történelemben Erdély fővárosa. A funari évek után a püspök reméli, hogy Kolozsvár visszanyeri mind erdélyi fővárosi státusát, mind európaiságát. /Tibori Szabó Zoltán: Kártékony dolog volna feláldozni azt, ami kiépült. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12., lényegében ugyanez jelent meg a Népszabadságban is: /Tibori Szabó Zoltán: Következetes elvi alapon állok − Tőkés László püspök, független erdélyi EP-képviselő nyilatkozik lapunknak. = Népszabadság (Budapest), nov. 12./

Tőkés László független EP-képviselő-jelölt november 10-én Kolozs megyében folytatta kampánykörútját, amelyre ez alkalommal a Fidesz részéről Németh Zsolt kísérte el. A püspök Magyarfenesen és Aranyosegerbegyen találkozott a választókkal, az esti órákban Désen lakossági fórumon vett részt. Magyarfenesen a püspök az őt jelenlétükkel támogató értelmiségiek láttán megjegyezte: ezekből összeállhatna a brüsszeli nagykövetség, amelyet az EP-be való bejutása esetén kíván létrehozni. Juhász Tamás professzor az egyházi autonómiát testesíti meg, Csetri Elek történészprofesszor a hiteles erdélyi magyar történelmet és az egyetemi életet, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a határok feletti nemzetegyesítést, Csép Sándor televíziós szakember a magyar médiát, a püspököt fogadó Okos István lelkész és Bárdos Csaba volt alpolgármester a helyi érdekeket, a magyar közösséget jeleníti meg, Szilágyi Zsolt pedig a kigombolt ingű temesvári forradalmárokat juttatja eszébe, sorolta Tőkés László. Németh Zsolt szerint az erdélyi magyarság az elmúlt másfél évtizedben nem folytatott önálló külpolitikát, ez viszont megszülethet most az EU-ban. Ha így lesz, az visszahat majd a közösség követeléseire – az autonómia, az egyetem vagy az egyházi ingatlanok visszaszerzése ügyére. Ezt a politikát olyannak kell művelni, aki eddig is ezt tette, aki a legalkalmasabb erre – mondta a magyarországi politikus. /Közéleti találkozó Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

Az RMDSZ szavazói ne vegyenek részt a Traian Basescu által kezdeményezett referendumon, hogy ne legyen meg az érvényességhez szükséges részvételi arány. Ezt is üzenik kampánykörútjukon a szövetség EP-jelöltjei. „November 25-én az erdélyi magyarság nemcsak szavaz, hanem választ is: választania kell az egység és a megoszlás, a közösségi erő vagy a gyengeség között” – jelentette ki Markó Béla november 11-én, vasárnap az RMDSZ Hargita megyei kampánykörútjának székelyudvarhelyi állomásán. Az RMDSZ elnöke tíz udvarhelyszéki településen találkozott a helyi magyarsággal. Beszédeiben arra figyelmeztetett, hogy a székelységnek össze kell fognia, és egységesen az RMDSZ-re szavaznia. Minden magyar felelős minden magyarért, egyetlen szavazaton is múlhat az, hogy lesz-e képviseletünk Brüsszelben – mondta Sógor Csaba Szentegyházán. „Egy nagy ellenségünk van: a közömbösség“ – emelte ki Frunda György szenátor, az RMDSZ EP-jelöltje a kampánykörút során tapasztaltakról. /RMDSZ: távolmaradás a válasz a referendumra. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

Az európai parlamenti jelöltségtől való visszalépésre szólította fel a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) rendelkezési állományában lévő Sógor Csabát a KREK lelkészi értekezlete, az RMDSZ EP-jelöltje azonban jelezte: ezt nem teszi meg, hiszen az egyházi kánon alapján nem kérhetnek tőle ilyesmit. Hozzátette: Tőkés László sem léphetne vissza, hiszen mindenki nagyon jól tudja, hogy a szavazócédulákat már kinyomtatták. /Sógor Csaba nem lép vissza. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke a vele készült interjúban rámutatott, tömegrendezvényeket ma már nem lehet tartani, ez egyetlen pártnak sem sikerül. Azok, akik eljönnek, azt kérdezik, miért nincs egységes lista, miért ez a nagy megosztottság? A nacionalista pártok megérzik a közösség mögötti megosztottságot, ezért rögtön lépnek. Ha megérzik, hogy az RMDSZ a parlamentben nem tudja a magyarellenes törvénytervezetek elfogadását megakadályozni, akkor egyik- másikból törvény is lehet. Az RMDSZ plakátjait Marosvásárhelyen eltávolítják, máshol bannereket vágnak össze vagy megrongálnak, leöntik festékkel, több helyen román polgármesterek próbálják kitiltani az RMDSZ politikai hirdetéseit, vagy megpróbálják zsarolni a reklámfelületeket bérelő cégeket. Ez is jelzi, hogy a nacionalizmus, a magyarellenesség ott rejtőzik román társadalomban és politikában. Csak egy szikra szükséges, hogy lángra kapjon. /Lokodi Imre: „Vérszagot éreztek a román politikusok. ” = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

Nem az a kérdés, hogy mit tud Tőkés László az Európai Unióról (EU), hanem az, hogy az unió kit ismer, kinek a szavára figyel oda” – állapította meg Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Magyarfenesen a kultúrházban, Tőkés László kampányrendezvényén. Tőkés László elmondta, nem maga számára, hanem az általa képviselt ügynek kér támogatást a szavazóktól, az Európai Unió ugyanis „Isten után a legmagasabb fóruma az erdélyi magyarságnak. ” Szilágyi Zsolt kampányfőnök azt hangsúlyozta, Tőkés Lászlónak fele annyi szavazatot kell összegyűjtenie, mint az RMDSZ-nek, ezért arra buzdított: aki biztos akar lenni abban, hogy nem marad brüsszeli képviselet nélkül az erdélyi magyarság, az szavazzon Tőkésre. Az RMDSZ jelöltjei egy időben járták a szórványt és a Székelyföldet. Winkler Gyula a szászvárosi református és evangélikus egyházközösségei közös istentiszteletén szólalt fel, a restitúció ügyében tett erőfeszítéseket említvén. Maroshévizen Frunda György a felújított, magyar tannyelvű Kemény János Líceumot és az újonnan megépített tornatermet látogatta meg. „Ha nem lennénk jelen a kormányban, nem tudtunk volna támogatást juttatni a magyarlakta településeknek. Azért van szükség az önök támogatására, hogy ezt a munkát folytathassuk” – hangsúlyozta. Markó Béla udvarhelyszéki településeken találkozott a választókkal. /Winkler a templomban, Tőkés a kultúrházban kampányolt. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./

„Európának rossz a lelkiismerete” – hangzott el több ízben Brüsszelben azon a „társas kiránduláson”, melyre a búcsúzó EP-s képviselők a sajtót invitálták. Huszonhét romániai magyar újságíró és néhány végzős diák érkezett Brüsszelbe. „Védett, de kipusztulóban lévő faj” – írta Salamon Márton László főszerkesztő. Az erdélyi magyar látogatók beszélnek több magyar képviselővel. Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-es EP-képviselő a Bolyai Egyetemmel kapcsolatos aláírásgyűjtési kezdeményezésével „igyekszik minél jobb fényben feltűnni. ” Brüsszelben az EP-képviselői felszólalások időben szigorúan korlátozottak: „egypercesek. Aztán levágják a mikrofont. Akkor is, ha az illetőt Tőkés Lászlónak hívják, és egy perc alatt még csak egyetlen zsoltárból sikerült idéznie egy fél szakaszt... ” /Salamon Márton László: EP-s megjegyzések Európa fővárosából. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./