A Magyar Polgári Egyesület (MPE) elnöksége közleményében leszögezte: elvárják Sógor Csaba RMDSZ-es EP-jelölttől, de főként „az egyházi embertől”, hogy tanúk előtt adott becsületszavának megfelelően, lépjen vissza a pártlistáról. A nyilatkozat tulajdonképpen reagálás arra, hogy Frunda György és Kelemen Hunor „példátlanul kirohant” a nemzet miniszterelnöke ellen, „talán a gyurcsányi jótanácsot végrehajtva. ” Továbbá úgy vélik: „Bársonyos rendszerváltásban reménykedtünk Erdélyben, a tárgyalások eredményessége nem rajtunk múlt. Az előjelek egyértelműek: itt nem elég a reform, gyökeres változás kell. A november 25-i választás tétje: kit választ az erdélyi magyarság: egy következetes erdélyi magyar képviselőt, a rendszerváltást megtestesítő Tőkés Lászlót, vagy elfogadja az RMDSZ pártlistát az eddig is üresnek bizonyult választási ígéretekkel”. /Korteshíradó. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

Amennyiben a romániai magyarok szavazási kedve november 25-én nem múlja felül legalább 10%-kal a románok voksolási hajlandóságát, akkor sem az RMDSZ, sem Tőkés László független jelölt nem jut be az Európai Parlamentbe egy október 12–20. között készült felmérés szerint. A közvélemény-kutatás 1188 romániai magyar telefonos megkérdezésével készült, akik Erdély 14 megyéjének 64 településéről kerültek ki. A teljes mintában az RMDSZ a romániai magyar szavazatok 51%-át szerezné meg, Tőkés László pedig a 28%-át kapná meg. Az alanyok 14%-a még nem döntött, 7% pedig nem válaszolt. Az RMDSZ-nek a gyenge pontja Székelyföld, ahol a szövetségre a magyarok mindössze 40,3%-a voksolna. Ezzel szemben Tőkés a székelyek szavazatának a 41,2 százalékát szerzi meg a felmérés szerint. /B. T. : Kiüti egymást az RMDSZ és Tőkés az EP-ből – valószínűsíti egy felmérés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

A Curs közvélemény-kutató intézet felmérése szerint az RMDSZ négy százalékot érne el, Tőkés László pedig két százalékot. A választási törvény értelmében a pártoknak, politikai alakulatoknak az ötszázalékos küszöbön kell átjutniuk, míg a független jelöltnek elég a 2,8 százalék. A közvélemény-kutatást szerint Tőkés Lászlónak nagyobb az esélye, mint az RMDSZ-nek. (Erdély Ma) /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 3./

Marosvásárhelyen az RMDSZ néhány választási plakátját eltüntették. Szabó Árpád, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke szerint politikai nyomás miatt szereltette le a plakátokat az a cég, amely a reklámfelületeket bérelte. A reklámpannók kihelyezésére az RMDSZ Országos Ügyvezető Elnöksége szerződött egy bukaresti, illetve marosvásárhelyi céggel. Kelemen Hunor elmondta, kaptak egy e-mailt a bukaresti cégtől, amelyben közölték velük, hogy nem hivatalos politikai nyomás miatt kellett le szereltetni a pannókat. Ilyen eset Marosvásárhelyen és Kolozsváron fordult elő. /Antalfi Imola: Kiterjedőben a plakátháború. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 3./

Az egyenlő esélyű európai parlamenti választási versenyt sértette meg Marosvásárhely polgármestere, Dorin Florea azzal, hogy november 2-án a város területéről eltávolították az RMDSZ öt köztéri választási pannóját, szögezte le az RMDSZ kampánystábjának közleménye. A polgármester azzal fenyegette meg a plakátolóhelyet bérbe adó céget, hogy visszavonja működési engedélyét, ha nem távolítja el a városból az összes RMDSZ-pannót. Dorin Florea gesztusa a hatalmi visszaélés bizonyítéka, az egyenlő esélyű választási, politikai verseny súlyos megsértése. /Az RMDSZ kampánystábjának közleménye. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 3./

A Székely Nemzeti Tanács Székelyföld autonómiatörekvésének közképviseletére jött létre. Képviselői között különböző pártállású és meggyőződésű emberek tevékenykednek. A Székely Nemzeti Tanács nem párt, nem állít jelölteket, és nem vesz részt a választásokon. A politikai élet szereplőinek kell színt vallaniuk a választók előtt az autonómia kérdésében, és számon kérhető jövőképet kell vázolniuk egész Székelyföldön. A közélet szereplőinek, a szavazati joggal rendelkező polgároknak tudniuk kell, hogy történelmi felelősségük van Marosvásárhely jövőjét illetően. Marosszék Székely Tanácsa, a hagyományoknak megfelelően, a létrehozandó autonóm Székelyföldön belül képzeli el Marosvásárhely jövőjét Marosszék székhelyeként. Felhívás. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 3./

A gyergyószentmiklósi Somodi Zoltánt júliusban nevezték ki az Informatikai és Távközlési Minisztérium informatikáért felelős államtitkárává, most üzentek neki: a gyergyóiak jó néven vennék, ha hazajönne, tanácskozna a helybéli informatikusokkal. Somodi ennek tett eleget látogatásával. Az RMDSZ és a Gyergyó Területi Ifjúsági Tanács által szervezett rendezvényen Somodi Zoltán a minisztérium pályázatairól szólt. /Balázs Katalin: Somodi a gyergyóiakkal találkozott. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 3./

Felix Edmundovics Dzerzsinszkijt Lenin kinevezte a Cseka (később GPU, NKVD KGB) alapító elnökének, 1919-től belügyminiszternek, majd a szovjet népgazdaság fellendítését bízta rá. A Cseka páratlan kegyetlenséggel számolt le az osztályellenségnek kikiáltott orosz arisztokráciával, egyházzal, üzleti élettel, a kolhozosítást ellenző kulákokkal, a cári hadsereg tisztjeivel. Az elszabadult terror Lenin első forradalmi vívmánya volt, ennek eszköze pedig Dzerzsinszkij. Romániában a bukaresti Politikai Kiadó 1959-ben megjelentette válogatott műveit. A Cseka tanítványaiból 1944 után Romániának is jutott. Az újonc Securitate élére Sztálin Moszkvában képzett verőlegényeket exportált, de a látszat kedvéért romános hangzású nevekkel. Így lett Borisz Grünbergből Alexandru Nicolski, Pantelei Bodnarenkoból Gheorghe Pintilie, Szergej Nikonovból Sergiu Nicolau stb., valamennyien belügyi tábornokok, akiknek nevéhez Fóris István pártfőtitkár és édesanyja meggyilkolása, a Duna-csatorna, a Delta tömegsírjai, a politikai börtönök, kényszerlakhelyek fűződnek. Az 1990 után megnyílt romániai titkos levéltárak kutatói kimutatták, hogy Sztálin haláláig a Securitate főtisztjeinek káderlapjain az alapfoglalkozásnál villanyszerelő, asztalos, géplakatos, szabó szerepelt, öt tábornoknak pedig középiskolai végzettsége sem volt. Nemzetiségi megoszlás szerint 38 volt román, 15 zsidó, 3 magyar, két ukrán, egy-egy cseh és örmény. Borisz Jelcin Moszkva főpolgármesterként kezdeményezte Dzerzsinszkij szobrának eltüntetését. /Barabás István: Az élet fonákja. Emlékes terror. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 3./

A magyarság sokadik gyásznapja november 4-e, mintha a halottak napja egyenes folytatása lett volna, az elveszettekért lobogtak újra a gyertyák Budapesten és szerte Magyarországon. A fővárost szovjet nehéztüzérség lőtte. A szovjet hadsereg a végleges kivonulásra tett csalárd ígéretek ellenére lecsapott a Szabadság országára, nemzetárulók segítségével. Magyarország hiába kiáltott segítségért, segítség nem jött sehonnan. Az egykori brit miniszterelnök a cári intervencióról 1849-ben tudomást szerezvén, csak ennyit mondott: ,,végezzenek mihamarabb...!”1956-ban is ,,gyorsan végeztek”, s bár utolsó szál emberig, utolsó csepp vérig harcoltak a legelszántabb felkelők, az Ármádia ellen esélyük nem volt. Hiába sztrájkoltak a munkástanácsok által vezetett tömegek, kezdődött az új Bach-korszak, ezúttal árulók rémuralma. A világ demokráciája pedig hallgatott újra. Több mint kétszázezer fiatal életet veszített az ország, elesettekben, menekülőkben, kivégzettekben, bebörtönzöttekben. Túlélte mégis, abban a reményben, hogy lesz még egyszer szabad, független és szuverén Magyarország, s a Kárpát-medence magyarsága is kezet foghat a mesterségesen kreált határok felett. Úgy tűnt, hogy az ezredforduló hajnalán el is érkezett az ideje ennek, de a múlt újra és újra visszaköszön, a nemzetveszejtők ismét felemelik fejüket, írta Magyari Lajos. Van-e még remény? Minden gyásznap tanulsága csak az lehet, hogy igenis: van reménység, lesz még e népnek-nemzetnek új magára találása. /Magyari Lajos: Elárultatva és letiporva. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 3./

Gyurcsány Ferenc kormányfőről, MSZP-elnökről írt a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ). A Gyurcsány csillaga hanyatlik című elemzés alcíme: a magyar pártelnök-kormányfőt saját pártja buktathatja meg. A miniszterelnök tavalyi MSZP frakcióülésén elhangzott, botrányt kiváltó beszéde lépten-nyomon ,,üldözi őt”. A cikk beszámolt az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján, tavaly lezajlott tömeggyűlésekről, illetve véres összetűzésekről. A tüntetések idén októberben is megismétlődtek. Novemberre sztrájkok várhatók, néhány szakszervezet többnapos munkabeszüntetést jelentett be. Az egykori kormányfő, Orbán Viktor vezette polgári szövetség, a Fidesz által indított szüntelen támadások számára bőségesen adódik ,,elfogadható” ok. Amennyiben az előreláthatóan 2008 tavaszán tartandó népszavazáson a többség elutasítja a kormánynak a ― szavazás napirendjén szereplő ― kezdeményezéseit, az a kabinet cselekvőképességét kérdőjelezheti meg. Gyurcsány a „népszerűtlen reformok útján” kíván tovább haladni. Mindehhez ,,kínos korrupciós ügyek” is párosultak. Gyurcsány széke jelentősen inog. A lap megemlítette az SZDSZ egyik vezető politikusát, Horn Gábort, aki a közelmúltban szóba hozta a Fidesszel való koalíció lehetőségét, ,,csakis egy Orbán Viktor nélküli Fidesz-szel”. /Frankfurter Allgemeine Zeitung: Gyurcsány csillaga hanyatlik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 3./

A KMDT (Kolozs Megyei Magyar Diáktanács) és az ÖFISZ (Önkéntes Fiatalok Szövetsége) 1956-os emlékhetet szervezett. Ezzel meg akarták mutatni, hogy a fiatalok is aktív tagjai a társadalomnak, és képesek ilyen programok megszervezésére, mondta Talpas Botond, a KMDT elnöke. Az volt a cél, hogy a fiatalok megismerjék mi is történt 1956-ban. /Villáminterjú Talpas Botonddal, a KMDT elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

Az Erdélyi Családszervezetek Szövetségének tagjai mellett az elmúlt héten Nagykovácsiban és Budapesten tartott családkongresszuson Háromszék megyéből Bandi Sándor és Boldizsár Béla, az Őrcsillag Család- és Nagycsaládos Egyesület, illetve a bélafalvi Caritas Megsegítő Alapítvány elnöke vett részt. A magyarországi Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) által szervezett találkozón öt ország családszervezete képviseltette magát. A NOE fennállása huszadik évfordulójának ünnepségén a budapesti Semmelweis Egyetem épületében Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke több mint három órát töltött a nagycsaládosokkal. /Iochom István: Két háromszéki a családkongresszuson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 3./

November 5-én Takács Nándor székesfehérvári ny. megyéspüspök által celebrálandó búcsús szentmisét követően újabb köztéri szobrot avatnak Gelencén. A Bélafalván született, Gelencén 1936–51 között papi szolgálatot teljesítő, börtönben elhunyt Fekete János esperes-plébános 2,40 méter magas bronzszobrát fogják leleplezni a római katolikus templom udvarán, Márton Áron püspök éppen egy évvel ezelőtt felszentelt szobrával szemben. Petrovits István sepsiszentgyörgyi művész alkotását a marosvásárhelyi Balogh József öntötte bronzba. A Szent Imre-búcsún Gelence testvértelepülései, Dunaszentgyörgy, Balatongyörök és Nagybánhegyes küldöttségei mellett Encs város vezetői is jelen lesznek. /Iochom István: Szoboravatás Gelencén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 3./

Szeptember 30-a és október 8-a között zajlott Budapesten az Operettszínházban a Kálmán Imre Nemzetközi Karmesterverseny, amelyen 11 ország 26 dirigense vett részt. A rangos nemzetközi zsűri III. díjjal jutalmazta Kulcsár Szabolcsot, a Kolozsvári Magyar Opera karigazgatóját/karmesterét. /Fekete Adél: Új ajtó tárult ki előttem. Beszélgetés Kulcsár Szabolcs karmesterrel. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

Néhány nappal a 98. születésnapja előtt meghalt Veress István /Nagyenyed, 1909. nov. 5. – Kolozsvár, 2007. nov. 2./ kertészmérnök, egyetemi tanár. Több magyar nyelvű kertészeti szakkönyv szerzője. Az Erdélyi Gazda munkatársa, a kolozsvári Kertbarátok Egyesülete tiszteletbeli elnöke. /Köllő Katalin: Elment a gyümölcstermesztés szerelmese. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

Kolozsváron a Barabás Miklós Céh Farkas/Kogalniceanu utca 27. szám alatti székháza 2005 novemberében nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. A művészetek háza Andrásy Zoltán festő- és grafikusművész nagylelkű gesztusa révén került a Céh használatába, az első kiállítást is a Mester munkáiból rendezték a céhtagok. A két éves évforduló alkalmából most ismét Andrásy-kiállításnak nyújt otthont a Barabás Miklós Galéria. A kolozsvári grafikai iskola jelentős képviselőjének, az akvarell avatott mesterének hagyatékából tekinthetnek meg válogatást az érdeklődők. A november 5-én megnyíló kiállítást Jakobovits Miklós Munkácsy-díjas képzőművész, a Barabás Miklós Céh elnöke méltatja. /Andrásy Zoltán-emlékkiállítás a BMG-ben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

Labancz Cismasiu Ágnes 1980-ban végzett Kolozsváron a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán. A kerámia, a textil és az üveg lehetőségeit is felhasználva közölte művészi elképzeléseit, háromdimenziós installációit, hogy azután legutóbbi, Drezda és Berlin után a kolozsvári Művészeti Múzeumban is bemutatott kiállításán a „tiszta” festészetnek hódoljon. Művészi hitvallása a transzcendencia iránti érdeklődés. Az isteni eredet – ez volt legutóbbi tárlatának is a címe. /Németh Júlia: A szent Grál nyomában. Labancz Cismasiu Ágnes kiállítása a Művészeti Múzeumban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

Tizenkét koronás fő Szent Istvántól II. Lajosig, az Uralkodók-sorozatból, jellegzetesen szászendrés virágos lányfejek, rézkarcok, eredeti tus-, grafit- és krétarajzok, nagyobb méretű faliszőnyegek. Ízelítőt kapnak Szász Endre gazdag művészetéből a marosvásárhelyi Bernády Házba betérők. 1945 óta, amikor a még egészen ifjú tehetség munkáiból az őt felkaroló festőművész, Bordi András rendezett egyéni tárlatot, ez az első alkalom a városban, hogy Szász Endre műveivel kiállításon lehet találkozni. /N. M. K. : Szász Endre kiállítása Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

Soha többé akkora rangja, tisztelete, becsülete írói szónak magyarul nem lesz, mint amennyinek a Sütő András tolla alól kikerülő szavak örvendtek, írta Szőcs Géza. Amit alkotott: új irodalmunk legszámottevőbb eredményei közé tartozik, írta Nagy Pál 1967-ben. A jelenkori magyar irodalom egyik legnagyobb vigasza Sütő András, jegyezte le Illyés Gyula 1977-ben. Sütő András esszévilágában többek között egy markáns erdélyi kincsestár, egy transzszilván szellemi univerzum boltozódik föl, fogalmazott Bertha Zoltán 2007-ben. Emlékkönyv jelen meg Sütő Andrásról: Csillag a máglyán. In memoriam Sütő András. Oktatási segédkönyv. Válogatta, szerkesztette, összeállította Görömbei András /Nap Kiadó, Budapest, 2007/ A könyvben írók, költők, irodalomtörténészek vallanak az íróról, köztük Csoóri Sándor, Czine Mihály, Farkas Árpád, Kántor Lajos, Kányádi Sándor és Nagy László. /B. D. : Emlékkönyv Sütő Andrásról. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 3./

A vitatható értékű netversek számítógépről számítógépre terjednek. – Öngerjesztő, hitvány irodalom, lelki limlom vagy a jövő költészete? – ezt a kérdést járták körbe Marosvásárhelyen, a Súrlott Grádics Irodalmi Kör netköltészetről szóló beszélgetésén. – Versman, Verspatika, Írások völgye – sorolta egymás után Bölöni Domokos, a Grádics-vezér a néha ötletes, sokszor jobbnál rosszabb honlapneveket. Az eszmecserén kiderült, a szellemi salak azért kell, hogy könnyebben észrevehetőek legyenek az igazi értékek. Ilyen a magát „majdnem tehetségesnek” nevező Kuti Csongor költészete. Kuti Csongor A norvég hajnal című első verseskötetét interneten jelentette meg, amely ma már a magyar elektronikus könyvtár – mek.oszk.hu – honlapján is megtalálható. /Nagy Székely Ildikó: Torzszülöttek között csodaszép gyermekek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 3./

A Baróti Szent Adalbert Egyesület 2005-ben alakult meg, tevékenységi területe: ifjúság, vallás, kultúra. Küldetésének tartja az ifjúság keresztény életre nevelését. A Baróti Szent Adalbert Egyesület közhasznú, nonprofit jellegű szervezet. Céljai között elsőrendű helyet kap a katolikus evangelizálás, a jótékonyság, a gyermekek és fiatalok keresztény életre nevelése, a magyar nemzeti öntudatra nevelés. Évente ifjúsági találkozót, lelkinapokat, ifjúsági és gyermektáborokat szerveznek, az egyesület szárnyai alatt működik a Baki gyermekkórus. Céljuk egy civil iroda létrehozása, amely összefogná az erdővidéki civil szervezeteket, segítene pályázatírásban, az EU-források kihasználásában. /Civil híradó: Baróti Szent Adalbert Egyesület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 3./

Ünnepel az erdélyi magyar tudományos élet, Kelemen Lajos, Erdély legendás levéltárosa 130 éve, 1877-ben született a „székely fővárosban”, Marosvásárhelyen. Ebből az alkalomból adta ki a Kriterion Könyvkiadó a Művelődéstörténeti tanulmányok című, 585 oldalas kötetet. Ez a könyv folytatása a Kriterion Könyvkiadónál korábban kiadott két Kelemen Lajos könyvnek. Első gyűjteményes kötete Művészettörténeti tanulmányok címen éppen születésének 100. évfordulóján, 1977-ben jelent meg. A nagy ívű és a levéltáros-történész munkásságát bemutató tanulmányt Szabó T. Attila írta, a kiadványt B. Nagy Margit gondozta. Az erdélyi műemlékek – főleg kolozsvári és marosvásárhelyi fontos régi épületek – bemutatása a Művészettörténeti tanulmányok következő, két csillaggal jelzett kötetében folytatódhatott. Az 1984-ben megjelent kiadvány B. Nagy Margit nevéhez köthető. Kelemen Lajos most kiadott, újabb gyűjteményes kötete művelődéstörténeti tanulmányokat foglal magában. A kötet első ciklusa az erdélyi gyűjteményekkel, a levéltárüggyel kapcsolatos írásait sorakoztatja fel. A második ciklusban szülővárosával, Marosvásárhellyel, a harmadikban pedig munkássága kiteljesedése városával, Kolozsvárral kapcsolatos tanulmányai kaptak helyet. Fontos az 1942-ben megfogalmazott Kolozsvár történet, valamint a város közvetlen környéke történelmének és műemlékeinek bemutatása. A gyűjteményes kötet legterjedelmesebb része családtörténettel, címertannal foglalkozik. A tanulmányokhoz készült bőséges jegyzeteket Sas Péter írta. /Fodor György: Kelemen Lajos: Művelődéstörténeti tanulmányok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

Nagyváradon a Szent László Katolikus Gimnáziumban minden ősszel összegyűlnek az erdélyi katolikus iskolák háromfős csapatai, hogy neves nagyjaink, példaképként választható elődjeink életrajzából felkészülve vetélkedjenek. A versenyre érkezőket Zalder Éva, az iskola igazgatója köszöntötte. Az idei verseny témáját a Szent Imre- és Szent Erzsébet-emlékév sugallta: az Árpád-házi szentek élete és lelkisége. A vetélkedő élményt jelentett szervezők, résztvevők és külső szemlélők számára egyaránt. A Szent László Gimnázium diákjai az István, a király című rockopera egy részletével bátorították a diákokat. Este táncház, további ismerkedés, vidám együttlét következett. /Farmati Anna: S a föld bölcs rendje visszatér…Katolikus gimnáziumok emlékversenye Nagyváradon. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 4./

Október 25–27. közt tartotta idei tanulmányi napjait a Pax Romana keresztény értelmiségi szövetség. Az erdélyi identitás volt a téma. Horváth István szociológus az erdélyi, nemzetiségi szempontból vegyes házasulási statisztikákat, preferenciákat ismertette, Vetési László szórványügyi előadó Keresztény értelmiségi feladatok a szórványmunkában címen mutatta meg a szórványosodást. Rüsz-Fogarasi Enikő történész az erdélyi tolerancia valóságát mutatta be a fejedelemség kori Erdélyben, majd Fasang Árpád zongoraművész, diplomata Nemzeti, kulturális és európai identitásról beszélt. Máthé Zsuzsa német szakos vallástanár az erdélyi szászokat mutatta be és a magyar értelmiséggel való együttműködésüket a 20. század első felében, Ferenczi Enikő mentálhigiénés szakember az azonosságtudat összetevőiről beszélt. A tanulmányi napok végén tisztújítás is zajlott: a Romániai Magyar Pax Romana új elnöke a csíkszeredai Birtók József, a Státus Kiadó vezetője, alelnök Olosz Erzsébet, szervező titkár és külkapcsolati referens Bodó Márta, az elnökség további tagjai Paulusz Mária, Szász Ávéd Rózsa, valamint Sebestyén Ottó Pax Romana-lelkész. /(lakmusz): Erdélyi identitásainkról, barátok közt. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 4./

Az olasz hatóságok megkezdték a közbiztonság szempontjából veszélyesnek tartott vagy bűncselekményeket elkövetett romániai bevándorlók hazatelepítését, és felszámolták azt a cigánytábort, ahol a Giovanna Reggiani meggyilkolásával gyanúsított Nicolae Mailat élt. Az akció keretében már több románt kiutasítottak, az olasz prefektusok pedig igyekeznek túltenni egymáson az újabb és újabb kitoloncolási rendeletek kibocsátásában. – Nincs okuk szégyenkezésre a külföldön élő románoknak! – hangoztatta november 4-i nyilatkozatában Traian Basescu államfő. Hangsúlyozta, a roma kérdés nem csupán Románia problémája, hanem európai szinten kell kezelni. A Róma környéki települések önkormányzatai attól tartanak, hogy a kitoloncolt romák városaikban telepednek le, mivel egyre több cigányszekér állomásozik az olasz fővárost övező térségben. XVI. Benedek pápa reményét fejezte ki, hogy a lakosság és a bevándorlók közötti kapcsolatot a keresztény erkölcsiség jellemzi. /Román-ellenes hisztéria kerítette hatalmába Olaszországot. Elkezdődött a közbiztonságra veszélyes bevándorlók hazatelepítése. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

Az Olaszországban élő románok törvényszegéseit többnyire bűnözési és bevándorlási problémaként tüntetik fel, holott ez hangsúlyosan kisebbségi kérdés. A baj fő forrása a roma kisebbség romániai helyzetének rendezetlensége, ezt a rendszerváltás óta egyetlen kormány sem tudta kezelni. Romániának el kellene ismerni, hogy a romákat eddig nem sikerült integrálnia, ugyanis más tagállamnak, így Magyarországnak is gondot okoz Brüsszellel szembeni viszonyában az ottani cigány közösség. Ez a szemérmesség egyébként egész Európára jellemző. /Borbély Tamás: Bevándorlás és bűnözés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

Traian Basescu államfő rendkívül heves támadást intézett a Tariceanu-kormány tagjai és több politikus ellen. Kijelentette, hogy Calin Popescu-Tariceanu kormányfő sorsa az Iliescu–Hrebenciuc csoporttól függ, amit a Ion Iliescuval folytatott gyakori tanácskozásai is bizonyítanak. Basescu szerint az erdélyi magyarság többé nem akarja, hogy olyan vezetők képviseljék őket, mint Markó Béla vagy Verestóy Attila. Markó Béla szövetségi elnök „mindentudónak” nevezte az elnököt, aki minden párt esetében ismeri a legjobb megoldásokat. Verestóy kijelentette: az RMDSZ 1990-től alkalmazza az egyéni választókerületes rendszert, hiszen a parlamenti választásokon részt vevő jelöltek a szövetségen belül rendezett választásokon elért eredményük alapján kerülnek fel az RMDSZ jelöltlistáira. /Fall Sándor, Nagy B. István: Államfői hidegzuhany. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./

Adrian Cioroianu külügyminiszter kijelentette, Bukarest nem tart attól, hogy egy Koszovó-típusú forgatókönyv „precedenst teremthet Erdély számára”. Sokkal nagyobb az esélye ennek a többségében oroszok lakta, szakadár moldovai régió, a Dnyeszteren túli terület esetében. Adrian Cioroianu a francia hírügynökségnek adott nyilatkozatában hangoztatta, amennyiben a többségében albánok lakta dél-szerbiai tartomány egyoldalúan kikiáltja függetlenségét, Románia nem lesz az első tíz ország között, amelyek elismerik, „és lehet, hogy még a következők között sem”. /Bukarest nem tart koszovói forgatókönyvtől Erdélyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

Elítéli a Kovászna és Hargita Megyei Románok Civil Fórumának vezetősége, hogy a kormány és a politikusok nem reagálnak az RMDSZ „Új honfoglalás” kampányára, mindez bátorítást, hallgatólagos cinkosságot jelent, vélik. Ioan Solomon, a fórum elnöke kijelentette: nem elsősorban az RMDSZ-t vádolják, hanem a bukaresti kormány tagjait, mivel megengednek egy ilyen kampányt. /Berzenkednek a székelyföldi románok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

„Azonnal fejezzék be a magyar propagandát!” – jött a telefonos utasítás Benke Pálhoz, az RMDSZ Bákó megyei fiókjának vezetőjéhez október 3-án a Bákó megyei Klézse polgármesterétől, Zsóka Jánostól, amint tudomására jutott, hogy a somoskai iskolában helyi lakosokkal találkozik Korodi Attila környezetvédelmi miniszter. Benke röviden ismertette Klézse helyzetét a miniszterrel: „Itt csak románul zajlanak a misék, vendég papok sem jönnek el soha magyar miséket tartani. ” Az összejövetelen szó esett környezetvédelmi kérdésről, de oktatási témákat is felvetettek az egybegyűlt lakók. Korodi Attila nagy vonalakban ismertette a brüsszeli munka fontosságát a magyarok számára, amit a szövetség helyi vezetője „csángóul” tolmácsolt tovább: „Nálunk a pópa és a primár dirigál, de a törvényeket közben Jeurópában szabják. Huszonhét ország szeme oda figyel. ”Korodi Attila a moldvai csángók földjén még nem járt, ezért örömmel jött el a bákói lomtalanítási akcióról Somoskára. A Csík Területi RMDSZ, valamint Csík Terület Ifjúsági Tanácsa meséskönyveket gyűjt össze, amelyekkel Mikuláskor ajándékozzák meg a magyar csángó gyerekeket. /B. M. : Csángóul Jeurópában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./