“Tengerből kiemelkedő kies sziget” – így jellemezte az Arad megyei, egykor Új-Fazekas-Varsándnak nevezett községet Csepregi György lelkész, akinek 1892-ben megírt falumonográfiájának második, változatlan kiadását vehették kézbe a Fazekasvarsándon megszervezett falutalálkozón. Az október 27-28-án zajló eseményre ilyen formában eddig nem volt példa, a magyar közösség apraja-nagyja besegített a szervezésbe. “Megvan az ideje a kövek szétszórásának, és megvan az ideje a kövek összerakásának” – emlékeztette Horváth Csaba evangélikus lelkész a híveket az egyre kevesebb lelket számláló településről szétszéledt, elszármazott magyarok összegyűjtésének, a gyökerekhez való visszatérésének a fontosságára. Istentisztelet után az evangélikus templom udvarán megkoszorúzták a Kossuth-emlékművet, valamint Obetko Mihály fazekasvarsándi lelkész sírját. A lelkész 1825-től 1843-ig vezette hivatalát, ő építette az Obetko-házként ismert, templom mellett lévő gyülekezeti épületet. Az imaterem falait a helybeli Török Sándor amatőr festő képei díszítették. /Sólya R. Emília: Örömkönnyek és baráti ölelések. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 29./

Paizs Tibor egykori szatmári újságíró elmesélte, alapos kacskaringót követően került Szatmárra. Magyarpalatkán született, s azután került ide, hogy elvégezte a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem pszichopedagógia szakát. 1972-ben Szatmárra került családjával. Öt év után Szatmárnémetibe kapott kinevezést. Máriás József akkori főszerkesztő segítette abban, hogy a Szatmári Hírlap belső munkatársa lehetett, s maradt csaknem tíz esztendeig. Csaknem mindegyik romániai magyar lapban jelentek meg írásai. Első önálló verseskötete a Forrás sorozatban Keréknyom címen 1968-ban jelent meg, Szőcs István unszolására. Ezt két-háromévente egy-egy újabb verskötet követte, de írt egy bibliai tárgyú drámát is, amelyet már Budapesten jelentetett meg a Színház című szakfolyóiratban. 1989 elején távozott Magyarországra. Később az akkor megalakult Új Magyarország című konzervatív napilap, illetve a Napi Magyarország belső munkatársa lett. 1990-ben elnyerte a Magyar Sajtóalapítvány egyéves ösztöndíját és megírt Hadova, avagy a hazugság természetrajza című szociálpszichológiai tanulmánykötetét. Csaknem három éven át a legendás hírű Pest Megyei Hírlap rovatvezetője volt, majd ugyanebben a minőségben a Kis Újság munkatársa lett. Bestiárium című verskötete Magyarországon jelent meg. Újságírói munkásságát Petőfi Sándor Sajtószabadság-díjjal tüntették ki. Október 30-án mutatják be Paizs Tibor Kolozsvári hóhér című könyvét, mely a Szatmári Magyar Hírlap kiadójánál látott napvilágot. /N. I. : Beszélgetés Paizs Tiborral, a ma bemutatásra kerülő újabb „Hírlap Könyv” szerzőjével. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 29./

Megjelent a „Megyünk és örülünk Erdélynek” Magyar írók útiélményei Névsorolvasás, 5./Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2007/ című kötet. „Megyünk és örülünk Erdélynek” – írta Illyés Gyula 1942-ben. Ezt vette kölcsön a kötetet szerkesztő és jegyzetekkel ellátó Nagy Pál az antológia címének. Az antológia szerzői: Ady, Szabó Lőrinc, Kosztolányi, Babits, Cs. Szabó László, Márai, Mórica, Tamási, Szabó Zoltán és Illyés Gyula. Ez utóbbi mondta erdélyi útja összefoglalójaként: „Akinek a tüdeje gyönge, menjen a Tátrába, akiben a magyarsága gyönge, jöjjön Erdélybe. ” A bevezető tanulmányt Pomogáts Béla írta. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 29./

Kolozsváron a Kriza János Néprajzi Társaság székházában tartották az Érmelléki borospincék című rendezvényt. Az érmelléki borpincékről készült kiállítás anyagát Borbély Gábor és Sófalvi István állították össze. A gyűjtemény könyv formájában is napvilágot látott a partiumi Prolog Kiadó gondozásában. A monográfia anyagát Sófalvi István fotózta. A Partiumban működő Prolog Kiadó más kiadványokat is bemutatott, köztük Kovács Rozália Érmihályfalvi temetők története című kötetét. A szerző szerint egy közösség jellemét az is meghatározza, hogy miként gondozza a temetőt. A szerző tárgyalja a csónak alakú fejfákat is, a nyolcvanas évekből való az utolsó ilyen jellegű fejfa. Kovács Rozália még két kötetet hozott magával: A nagycsaládok, fényes idők Érmihályfalván és Barangolás múltban és jelenben. Mindkettő helytörténeti vonatkozású munka. Dánielisz Endre kötetei ugyancsak érdekes néprajzi, helytörténeti munkákat tartalmaznak. A szarutól a fésűig kötete a kisiparosok életformájáról mesél. A Galíciától a Garda-tóig c. könyve világháborús katonatörténeteket, nótákat foglal magába. Bemutatták az 1956 emlékezete Biharban című munkát, továbbá A nagyváradi egészségügy története című, A nagyváradi tudóspüspökök című kötetet. A „Turulmadaras emlékműveink” kötet 50 turulmadaras emlékművet tárgyal, zömében világháborús emlékművekről van szó. A Prolog Kiadó öt éve működik, nagyobbrészt néprajzi témákkal foglalkozó kiadványokat jelentet meg. /Varga Melinda: A borpincéktől a csónak alakú fejfákig. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./

A kormány fontos módosító indítványt fogadott el, amely szerint a megyei tanácselnököket is közvetlenül a polgárok választják meg. Traian Basescu államfő azonban máris jelezte, hogy a november 25-i referendum előtt nem hirdeti ki a törvényt, ezért a hosszadalmasnak ígérkező politikai vita miatt előfordulhat, hogy a következő választásokig semmi nem változik, és ismét pártlistákra lehet majd szavazni. Összesen közel száz módosító indítvány érkezett a kormány tervezetéhez. A legtöbb javaslatot a Szociáldemokrata Párt (PSD) fogalmazta meg. Ezek közül a legfontosabb az, hogy a megyei tanácselnököket is közvetlenül a szavazópolgárok választhatják meg. A tervezet szerint egyfordulós csata után nyerhetik el tisztségüket majd az új önkormányzati vezetők. Ion Iliescu, a PSD tiszteletbeli elnöke a népszavazás bojkottálására szólítva fel híveit. A PSD viszont hivatalosan a Basescu által javasolt kétfordulós többségi szavazást támogatja, akárcsak a PD. /Borbély Tamás: A kormány várhatóan ismét elkerüli a bukást. Nem lesz bizalmatlansági indítvány. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./

Nemcsak a Demokrata Párt (PD) politikusai, de egyes prefektusok és polgármesterek is értetlenkedve fogadták a kormánynak azt a szándékát, hogy november 25-én külön szavazókörzetekben bonyolítsák le az EP-választásokat, illetve az egyéni választókerületes szavazási rendszer bevezetéséről kiírt referendumot. A PD elnöke, Emil Boc – aki egyben Kolozsvár polgármestere – szerint a kormány elképzelése nagy mértékben csökkentené a szavazói kedvet, emellett jelentősen megnövelné – 20-ról 40 millió euróra – a kiadásokat. Nem értett egyet a kormány szándékával György Ervin, Kovászna megye prefektusa sem. /Közös körzeteket szorgalmaz a PD. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./

Nem lehet 2013 előtt a romániai gazdasági fejlesztési régiók átszervezéséről tárgyalni – jelentette ki Sepsiszentgyörgyön Csibi Magor, a Nemzeti Liberális Párt befutóhelyen álló európai parlamenti képviselőjelöltje. Kijelentését az Európai Unióval megkötött egyezményekkel indokolta. Az autonómiatörekvések kapcsán a csíkszeredai származású fiatal liberális nem kívánt állást foglalni. /Kérdéses a régiók újrarajzolása. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./

Október 28-án Kolozs megyében folytatta útját az RMDSZ országos karavánja. Sógor Csaba és Frunda György képviselőjelöltekhez csatlakoztak a szövetség további, Kolozs megyei jelöltjei, valamint a megyei szervezet vezetősége. Kőrösfőre látogattak az RMDSZ politikusai. Kalotaszentkirályon, a lakossági fórumon Sógor Csaba elmondta: „Ezen a vidéken fontos a hagyomány, és ez nemcsak a népdalok vagy a népviselet esetében érvényes, hanem a mezőgazdaságban is. A hagyomány pedig tudást is jelent, az Európai Unió épp erről, azaz a tudásról szól. ” /A hagyomány tudást is jelent. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 30./

A Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezetének vezetősége felkérte az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot, kezdjen vizsgálatot a Nagy-Románia Párt azon kezdeményezése ellen, hogy az anyaországba távozó magyaroknak 1000 eurós “jutalmat” adjanak. A Nagy-Románia Párt benyújtott a parlamenthez egy törvénytervezetet, amely előírja, hogy azok a magyarok, akik nem ismerik el a román nemzeti, egységes államot, távozzanak az anyaországba, és ezért 1000 eurós jutalomban részesüljenek. /Fejpénz magyarokért. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 30./

Október 29-én Budapesten az Országgyűlésben napirend előtti felszólalásai során Eörsi Mátyás, SZDSZ-es képviselő kijelentette: ha úgy alakul a helyzet, hogy a romániai magyarságnak nem lesz politikai képviselete az Európai Parlamentben, ez részben Orbán Viktor személyes felelőssége lesz. Közölte: 17 éve konszenzus van arról a magyar politikában, hogy a határon túli magyar közösségek legitim érdekképviseleti szerveit segíteni kell, vagy ha nem tudnak segíteni, legalább nem ártanak neki. Eörsi Mátyás szerint minden, Tőkés László független európai parlamenti képviselőjelöltre leadott szavazat annyit jelent, hogy egy szavazattal kevesebb jut az RMDSZ-nek. /Eörsi Mátyás Orbán Viktor erdélyi kampányolását bírálta. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 30./

Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács /CNA/ alelnöke a vele készült interjúban rámutatott, azért jó a többpártrendszer, mert az egyik párt biztosan fel fogja jelenteni a másikat, ha az ügy komoly, akkor kivizsgálják. Nyugaton a törvény nem tesz különbséget közszolgálati és kereskedelmi média között, csak a volt kommunista országokban van ilyen. /Orosz Anna: „Ez nem közszolgálat”. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./

Alig iktatta a szenátus Gheorghe Funarnak a kisebbségeknek nyújtandó „lelépési pénzt” tartalmazó törvényjavaslatát, a Kolozs megyei szenátor újabb kezdeményezéssel fordult a törvényhozó testülethez. Funar október 29-én benyújtott „Románia és a románok nyugalmáért hozott törvénye” megtiltaná a magyar nyelvű oktatást, megszüntetné a közigazgatási intézményekben és a kormányban a magyar funkciókat, betiltaná a magyar politikai szervezeteket. A javaslat szerint az intézményeknek, településeknek, hegyeknek, folyóknak, de még a személyneveknek is csak a román változatát lehetne használni. A Sajtófigyelő Ügynökség (AMP) tiltakozott, rámutatva: Funar javaslatai visszalépést jelentenek a közbeszédben, emlékeztetve a 90-es évekbeli interetnikus konfliktusokra. /M. L. : Funar megtiltaná a magyar oktatást. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./

A Sapientián működő szakok elismeréséhez a címzetes tanárok szerződtetése a legnehezebb. Még a héten benyújtja négy szakának akkreditációs kérelmét a romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökséghez (ARACIS) a csíkszeredai Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Az év végéig pedig a marosvásárhelyi karon működő pedagógia és informatika szak elismerését is kérvényezi az intézmény vezetősége. A magánegyetemeken működő szakok elismeréséhez számos követelménynek kell eleget tennie az intézménynek. Így elsősorban a felsőoktatási intézményben legalább 70 százalékban főállású tanároknak kell tanítaniuk, amelyből minimum 25 százalék professzor és docens. A Gazdaság és Humántudományok Karon öt szak működik, ebből három – az agrár- és élelmiszeripari gazdaság, a könyvelés és a román–angol nyelv és irodalom – szak akkreditálását kérvényezik – közölte dr. Bakacsi Gyula csíkszeredai dékán. „A végzősök 50 százalékának kellett sikeresen államvizsgáznia, és ezt a feltételt teljesítettük is: a három végzett évfolyam diákjainak 75–90 százaléka diplomázott, mégpedig román élvonalbeli egyetemeken Bukarestben és Temesváron” – fejtette ki Bakacsi. A Műszaki és Társadalomtudományok Karon a szociológia–vidékfejlesztés szak akkreditálási dossziéja már összeállt. Bíró A. Zoltán, a kar dékánja elmondta, a karon működő tanszékeket intézetekké alakították át. Ezzel a lépéssel létrehozták a Műszaki Tudományok Intézetét, amelynek Szép Sándor rektor-helyettes a vezetője, és Bíró A. Zoltán vezeti a Társadalomtudományi Intézetet. A Sapientia-EMTE Marosvásárhelyre kihelyezett Műszaki és Humántudományok Karon működő pedagógia és informatika szakát szeretné akkreditáltatni az egyetem vezetősége. Dr. Hollanda Dénes dékán szerint mindkét szak immár az összes feltételt teljesíti. Szélsőséges politikusok bármikor megpróbálhatnak keresztbe tenni a magyar egyetemnek. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem akkreditálása ellen a Nagy-Románia Párt főtitkára, Gheorghe Funar emelt szót a szenátusban. Kolozsváron a Sapientia Természettudományi és Művészeti Kar környezetföldrajz–környezettudomány szakát szeretné elsőként akkreditáltatni az egyetem vezetősége. Dr. Tonk Márton dékán a Krónika érdeklődésére elmondta, a szak akkreditációs kérelmét csak 2008 őszén nyújtja be. /Prioritás az akkreditálás. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./

Az idei tanévben három újabb szak akkreditációjának megszerzését tervezi a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) vezetősége. Jelenleg elkészült a Menedzsment szak dossziéja, és várhatóan egy hónapon belül benyújtják a Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökséghez (ARACIS). A PKE teljes körű akkreditálásának folyamata az elmúlt időszakban előbbre jutott, októberben a szenátus elfogadta a kérelmet, és jelenleg a képviselőház bizottsága tanulmányozza a dokumentációt. /Haladás a PKE ügyében. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./

Varga Andrea történész segélykérő levelében minden józan európai polgár, felelős gondolkodó segítségét kéri, hogy Romániában a politikai perekben elítélteket rehabilitálják. Romániában méltatlan helyzetben hagyták az egykor meghurcoltakat a mai napig. Európában Románia az egyetlen olyan ország, amelyben az 1945 és 1964 között hozott kommunista bírósági (politikai) ítéleteket nem semmisítették meg, kárvallottaikat nem rehabilitálták. Varga Andrea reméli, hogy lengyel, olasz, magyar és nemzetközi segítséggel kezdeményezhetik a romániai mártírok teljes körű rehabilitálását, kárpótlását. A Sor(s)ok között című emlékkiállítást tervezik Rómába, Brüsszelbe, Genfbe és több más európai polgári jogi vagy nemzetközi presztízsű fővárosba is bemutatni. /Varga Andrea történész, a Sor(s)ok között című kiállítás kezdeményezője: Hangoslevél az emberbaráti mozgalomnak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./

Zinner Tibor történész, az egykori magyar semmisségi bizottság társelnöke a vele készült interjúban visszaemlékezett: ő tagja volt a magyarországi semmisségi törvényt megalapozó három tényfeltáró bizottságnak. Jogászok és történészek 1989 februárjában kapták azt a nehéz feladatot a Németh-kormánytól, hogy kormánybizottságként tárják fel a gyászos múltból, vegyék számba azokat a büntetőügyeket, amelyekről feltételezhető, hogy koncepciós elemeket tartalmaznak, tegyenek javaslatot a törvénysértés következményeinek kiküszöbölésére. Mutassanak rá arra, hogy miként jött létre Révai József szavaival: „a rendőrállam” avagy Fehérváry István kifejezésével: a magyarországi „börtönvilág”. A rendelkezésre álló szűk időkeretből a történészi és jogászi tényfeltáró munkálatokból két semmisségi törvényre „futotta”. Az egykori büntetőperes eljárások koncepciós elemeinek kimutatásával alapozták meg az első, valamint a második felsősszintű jogszabályt előkészítő törvényalkotást, majd a honatyák által elfogadott törvényt. Nyilvánvalóvá vált: nem esetekről, ügyekről, törvénysértésekről írtak, hanem elsősorban arról, ami ezeket őket rendszerré tette. Írásuk – A törvénytelen szocializmus – azáltal vált hitelessé, hogy állításait hatalmas adatbázissal támasztották alá. Az egyértelműen politikai ítéletek mellett Romániában, előfordultak olyanok is, amelyek nyilvánvaló politikai indíttatásból, de jogi értelemben köztörvényes alapon hoztak meg. A magyarországi kutatás is szembesült ezzel. A társadalmi megbékélés, a mielőbbi sikeres rendszerváltoztatás érdekében odázódott el az ‘56 ősze után köztörvényes cselekmények elkövetésének vádjával meghurcolt politikai elítéltek ügyének törvényi rendezése 2000-ig. Magyarországon a semmisségi törvényeknek két szakasza volt. Az egyik a sztálini rendszer diktatúrájának utolsó két évében, a Németh-kormány idején zajlott 1989 februárjától, és két felső szintű jogszabály kihirdetésével zárult. Ezzel az 1945–1963 között kihirdetett törvénysértő elítéléseket hatálytalanították. A második az Antall-kormány idején, 1991. február-márciusától vette kezdetét, és az 1992. évi XI. törvényhez, az ún. harmadik, az 1963–1989 közötti politikai perek semmisségét kimondó törvény megalkotásához vezetett. Végül a 2000. évi törvény zárta a folyamatot. Ez a negyedik semmisségi törvény az 1956-os forradalommal és szabadságharccal összefüggő, politikai koncepció mentén alakított eljárási rendek törvényszegéseit tette semmissé. A diktatúra tetteit orvosló semmisségi, majd kapcsolódó kárpótlási törvények rendkívül fontosak. Ezek egyúttal preventív védekezési eszközként a múlttól történő teljes elhatárolódás lehetőségét is biztosítják a jogállam jogtisztelő polgárai, törvényalkotói számára. /Isán István Csongor: Kárpótlás, mint prevenció. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./

Székelyföldön töretlen a táncház iránti érdeklődés, Kolozsváron újraéledni látszik. Három év után újra heti rendszerességgel tartanak táncházat Kolozsváron: ma avatják fel a Kallós Zoltán Alapítvány új termét, ahol a táncalkalmak mellett kézműves-foglalkozások is várják majd az érdeklődőket. A szamosújvári Sóvirág, a helyi Tarisznyás, a kalotaszegi Csűrös és a székelykeresztúri Cikász zenekar húzza majd a talpalávalót az új kolozsvári táncházban. Heti rendszerességgel legutóbb, 2004-ig a Zurboló-táncházak működtek a városban, majd két év teljes szünet után a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítványnál kezdtek el – havonta egyszer – táncházat tartani. A sepsiszentgyörgyi táncház hat éve újra virágkorát éli. Többféle táncalkalom is várja az érdeklődőket Csíkszeredában. A Virtus Egyesület négy éve indított rendszeres táncházat. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes szintén szervez táncházakat Csíkszeredában. A Szilágyi vendéglőből a művelődési ház kiállítótermébe költöztek a népi táncok kedvelői Gyergyószentmiklóson. Az idény itt a hétvégén kezdődött el, a Szent István gyermekei pusztinai hagyományőrző csoport részvételével. A Nyisztor Tinka néprajzkutató vezetésével érkezett csángó hagyományőrzők előbb misén vettek részt, majd színpompás népviseletben vonultak át a művelődési házba. /Gödri Alpár Béla, Jánossy Alíz, Rostás-Péter Emese: Táncalkalmak hétköznapokra. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./

Sepsiszentgyörgy tucatnyi hajléktalan húzódik meg éjszakánként a pályaudvar várótermében. Egyikük elmondta, hogy évek óta minden télen a börtönben keres menedéket: „ elemelek valami apróságot, majd a cella melegében megvárom a tavaszt” – mondta. Van olyan csendőr és rendőr, aki rendszeresen bírságolja valamennyiüket. Amint hidegebbre fordult az időjárás, a Csíki negyedi hajléktalanszállón betelt a férfiak számára fenntartott 55 hely, és foglalt a nőknek szánt 8 hely is – tájékoztatott Tankó Vilmos, a sepsiszentgyörgyi szociális iroda vezetője. /Kovács Zsolt: Bírságoktól választásokig. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./

Nyolcéves a Krónika napilap. A lap szerkesztői november 2-ától születésnapi olvasótalálkozó-körútra indulnak. Három hét alatt Erdély és a Partium közel hetven településére látogatnak el, hogy találkozhassanak olvasóikkal. Az ígéretek szerint valamennyi helyszínen képviselteti magát az RMDSZ és a független oldal EP-kampánystábja is. /Csinta Samu: Születésnapi Krónika-karaván. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./

Nagyszebenben a My Transylvania képkiállításon a Romániába szerelmes Miya Kosei japán fotós mutatja Erdélyt, ő a tanyasi „románnal” azonosul idestova húsz éve. Megtanult románul. A kijáratnál van egy fotó ifj. Haáz Sándor képe, egy plakát egy székelyudvarhelyi kocsmaajtón: „Azi nu servim unguri!” („Ma nem szolgálunk ki magyarokat!”). Csak így, nemzeti multi-kulturáltan. /Gergely Edit: A deviancia nemzetisége. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./

Egyre inkább úgy látszik, hogy újraszerveződik az a kisantant, mely hosszú évtizedekkel ezelőtt a maradék Magyarország és a magyarság elszigetelésére és végső tönkretételére szövetkezett. Akkor Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia alkotta a véd- és dacszövetséget, ma Szlovákia vezeti, és Románia egyes politikai erői csatlakoztak hozzá. Szerbia pillanatnyilag egyébbel van elfoglalva, Koszovóval foglalkozik. Szlovákiában Ján Slota kimondta, Szlovákia nemzetállam, s a területén lakó magyarok – pártjukkal együtt! – nemzetárulók. Romániában Voiculescu lassan túltesz Corneliu Vadim Tudor és Gheorghe Funar ostobaságain. /Magyari Lajos: Slota és Voiculescu. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 30./

Megváltoztatta a révkomáromi székhelyű Magyar Kultúra és a Duna Mente Múzeum nevét a Nyitra megyei önkormányzat: a nagy hagyományokkal bíró intézmény elnevezéséből törölte a ,,magyar kultúra” szavakat. Az igazgatót, Fehér Csaba történészt is leváltják. A történész igazgatónak a hatóságok nem bevallottan azt róják fel, hogy Never again (Soha többé) című, Brüsszelben is látható ― vándorkiállítása hiteles dokumentumokban mutatta be a Benes-dekrétumok és a kollektív bűnösség elve alapján jogfosztott szlovákiai magyarok kitelepítésének történetét. /Szlovák bosszú. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 30./

„Megbotránkoztatott, hogy az afrikai és kambodzsai állapotokhoz hasonló helyzet uralkodik Európa szívében, a romániai árvaházakban” – kezdte beszámolóját október 29-én a FRCCF /Gyerekekért Közösségért Családért Alapítvány/ székhelyén, Kolozsváron tartott sajtóértekezletén Wendy Miller, a legelső külföldi állampolgár, aki segítséget nyújtott romániai rászoruló gyereknek. Wendy Miller 11 éven át minden hónapban anyagi segítséget nyújtott egy Bihar megyei kislánynak – aki azóta 24 éves fiatal nővé érett, és stabil munkahellyel rendelkezik. Tizenegy év kapcsolattartás után most nyílt először lehetőségük találkozni, mert a hölgy sincs kivételesen jó anyagi helyzetben. Elmesélte: 1990 elején egy angliai csatorna sugározta az első dokumentumfilmek egyikét, amelyek a Ceausescu-korszak árvaházaiban uralkodó borzalmas állapotokat tárta fel. Megtudta, lehetőség van arra, hogy havonta egy bizonyos összeggel támogasson egy romániai árvát, ezt ő azonnal elvállalta, így lett a legelső angliai „szponzorrá”. Romániában komoly mentalitásváltásra van szükség ezen a téren is, hiszen míg például az Egyesült Államokban az emberek számára természetes az adakozás, a jótékonykodás, itt ez még jóformán ismeretlen fogalom. Minden megoldást az államtól várnak. Az angliai támogatások egyre csökkennek, 2010 után pedig teljesen megszűnnek, ezért jelenleg a FRCCF hazai támogatókat keres programjai fenntartására. Angliában régebben a hatezret is meghaladta azoknak a száma, akik éveken át havonta segítettek egy rászoruló romániai gyereket. Ma ez a szám mintegy kétezer, de a „haszonélvezők” száma sokkal nagyobb, hiszen testvéreik, családtagjaik élete is könnyebb a támogatásnak köszönhetően. A hazai szponzorok száma jelenleg mindössze 17... /F. I. : Sok kicsi sokra megy – segíteni mindenki kötelessége. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./

Október 5-től foglalta el hivatalát dr. Marosfői Levente, a Hargita megyei állategészségügyi igazgatóság megbízott vezérigazgatója, miután elődje, dr. Ferenczy Ferenc főállatorvos nyugalomba vonult. Dr. Marosfői Levente /sz. 1974. máj. 25./ az állatorvosit Iasi-ban végezte 1998-ban, ezt követően Bukarestben két évig egyetem utáni képzésen vesz részt. Egy hete doktorált. Elvégzett időközben egy 2 éves mentálhigéniai képzést, távoktatásban, a budapesti Károli Gáspár egyetem keretében, Sepsiszentgyörgyön. /Ferencz Imre: Gyorsfénykép a vezérigazgatóról. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 30./

Nagyváradon elhunyt Gulácsy Albert színművész /Kolozsvár, 1918. jan. 22. – Nagyvárad, 2007. okt. 26./, a város díszpolgára, a Szigligeti-társulat örökös tagja, a váradi magyar színjátszás doyenje. 18 évesen lépett először szülővárosa színpadára, ami váradi bemutatkozást is jelentett, mivel a 30-as évek végén közös társulat játszott a két városban. Egy évig a bukaresti Alhambra revüszínház tagja volt, az énekes-táncos szerepekben fellépő bonvivánért rajongott a közönség. 1943-ban a nagyváradi Szigligeti Színházhoz szegődött, melynek 30 éven át, nyugdíjazásáig maradt tagja. Gulácsy Albert temetése október 31-én lesz a Rulikovszky temetőben. /Elhunyt Gulácsy Albert nagyváradi színművész. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./

A Wass Albert-életmű kiadásával foglalkozó Kráter Irodalmi és Művészeti Műhely Egyesület közleménye szerint az 1998-ban, az egyesült államokbeli Floridában elhunyt író soha nem kérte magyar állampolgársága visszaállítását, csupán annak igazolását. Turcsány Péter, a Kráter Műhely vezetője ezt Wass Albert egyik 1997-es nyilatkozatával támasztja alá. 1997 januárjában Kuncze Gábor akkori belügyminiszter az író 1996-os kérelmére adott válaszlevele szerint Wass Albertnek nem áll fenn a magyar állampolgársága. A levél indokként felhozta, hogy az író „magyar állampolgárságát – az 1945. évi fegyverszüneti egyezmény rendelkezései alapján – elvesztette, így a magyar állampolgárság fennállását tanúsító bizonyítványt kiállítani” nem tudják, és hogy „a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény alapján visszahonosítás útján szerezheti meg ismét a magyar állampolgárságot, ha ennek törvényi feltételei fennállnak. A közlemény szerint a Belügyminisztérium 1997 júliusában Kuncze aláírásával „állampolgársági bizonyítványt állított ki Wass Albert részére, amelynek érvényessége „1997. június 26. – 1998. június 26-áig” szólt. Az idős író ezt méltatlannak és sérelmesnek tartotta, s nem kívánt élni a kicsikart és megalázó „ideiglenes bizonyítvánnyal” – áll a Kráter Műhely közleményében. /Vitatott állampolgárság. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./

Marosvásárhelyen október 27-én megnyílt Czirjék Lajos festményeinek és Fekete Pál kisplasztikáinak kiállítása. Czirjék Lajos, a Maros Megyei Képzőművészek Egyesületének alelnöke tájak színes világát hozza közel a nézőhöz, Fekete Pál kisplasztikái, a tájban élő ember groteszk világával egészítik ki a látványt. Agyagszobraiban a székely ember életének jellegzetes pillanatait ábrázolja. /(bodolai): Színek és formák jelentése. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 30./

Nem előzmény nélküli esemény Marosvásárhelyen, hogy muzsikust ünnepelnek. Most a zenei fesztivál záróhangversenyét Csíky Boldizsár zeneszerző 70. születésnapján tartották, ő fesztivál egyik létrehozója. A hangversenyen ősbemutatóként hangzott fel Csíky Boldizsár szeptemberben írt Concertatio c. nagyzenekari műve. Csíky Borka és ifj. Csíky Boldizsár fellépése igazi ajándékcsokor volt a marosvásárhelyi Vártemplomban. /Csíky Csaba: Ünnepi hangverseny. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 30./

Tófalvi Zoltán 1956 mártírjai című kötetét a budapesti Írók boltja felmérése szerint 2007 októberének utolsó hetében A hét könyvévé választották. A napokban megjelent a sorozat második kötete, az érmihályfalvi csoport perét bemutató tanulmánykötete. A Szoboszlai csoport és az érmihályfalvi csoport perét bemutató két kötetet október 30-án Budapesten, a budavári Litea könyvesboltban mutatják be, a magyar történészszakma több jeles képviselőjének jelenlétében. /1956 erdélyi mártírjai Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 30./

Nagyenyeden bemutatták Áprily Lajos verseit tartalmazó Az erdőn túl /Stúdium Kiadó, Kolozsvár/ kötetet. A népes közönségnek a házigazda, Győrfi Dénes könyvtáros dokumentum gyűjteménye, Dvorácsek Ágostonnak a költő kedvenc virágait ábrázoló fényképkiállítása és Lőrincz Zoltán enyedi fotói teremtették meg a megfelelő hangulatot. A költő a kollégium tanára volt (1909–1926), itt alapított családot, itt kezdte el sikeres költői és tanári pályáját. Józsa Miklós ny. magyar tanár a költő nagyenyedi emlékeit idézte fel. A Hantz Lám Irén kolozsvári ny. tanár által összeállított Áprily-kötet 33 verset tartalmaz, mind a hazavágyódás költeményei. /Bakó Botond: Az erdőn túl – könyvbemutató Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./