Az Új Magyar Szónál dolgozók megünnepelték a Romániai Magyar Szó megjelenésének 60. évfordulóját. Ennek nincs oka, mert nincs közös a két újság között. A Romániai Magyar Szó országos demokratikus napilapként 1947. szeptember 1-én jelent meg, a kommunista párt pénzelte, ennek volt a központi magyar szócsöve. 1951. február 19-től lett hivatalosan a Magyar Népi Szövetség központi bizottságának napilapja, de ettől a lényeg nem változott. Az MNSZ megszűnése után, 1953. március 31-tól vette fel az Előre nevet és vált a néptanácsok lapjává, elismerve, hogy az RMSZ utóda, az évfolyamjelzést sem kezdte újra. Az Előre végül mint a Szocialista Egységfront lapja fejezte be pályafutását 1989. december 21-én. Másnap, december 22-én a volt Előre maroknyi munkatársa megjelentette az új Romániai Magyar Szót. Román Győző is részt vett az új lap indításában, mindnyájan szakítani akartak a múlttal. Azonban nem mindenki gondolkodott így. Bár megváltak több, a diktatúra idején hangadó kollegától, maradtak elegen olyanok, akik nem függetlenként, hanem az RMDSZ árnyékában szerették volna látni a lapot. A lapindítók többsége azonban nem akart újból pártlapnál dolgozni, s így az elején még ki lehetett védeni a szövetség lapfoglalási szándékát. Már a többedik számot szerkesztették, a lapot kiadó Transil Rt – ahol az újságírók voltak a részvényesek – beíratását is megkezdték, amikor megjelent a szerkesztőségben a bukaresti RMDSZ hat tagú küldöttsége, benne Domokos Gézával, Verestóy Attilával, Demény Lajossal, hogy átvegye az... Előrét. A szerkesztők megmondták, az Előrét, ha még létezik, menjenek és vegyék át, ez már a Romániai Magyar Szó, független napilap, amelynek nincs szüksége sem gazdasági, sem politikai mankókra, megáll a maga lábán. Nagyon hosszú ideig a magas példányszám és a reklám biztosította a szerkesztőségnek a szükséges pénzösszegeket. Azonban teltek az évek és mindinkább pártosodott az RMDSZ, a szerkesztőségben is megerősödött a hangja azoknak, akik az újságot pártlappá akarták visszaminősíteni. Lassanként a lapindítók is távoztak az RMSZ szerkesztőségéből, a lap élére kerülők könnyen átjátszhatták az RMDSZ-t kiszolgáló Birtalan Józsefnek (akinek a háta mögött Verestóy állt) a részvények többségét. A kisebbségi részvények azonban továbbra is a volt munkatársak kezében maradt, akik a közgyűlések alkalmával mindegyre felvetették a lap függetlenségének kérdését. Az RMDSZ vezetősége egy időn túl nagyon jól tudta, hogy a Gyarmath János vezette újság az RMDSZ támogatása nélkül nem jelenhet meg. Akkor ugyanis már óriási volt a veszteség. Olyannyira, hogy azzal a pénzzel könnyebb volt egy új lapot indítani. Főleg úgy, hogy nemcsak a szerkesztőségi szobákat, hanem az újságírók, korrektorok nem kis hányadát, a dokumentációt is fizetség nélkül eltulajdonítják. A Transil Rt. kiad egy napilapot, amely bizonyos részvényesek tulajdona és akkor jön a Scripta Rt., amelyben Stanik István mellett, főleg Verestóy Attila a főrészvényes, tehát mások a tulajdonosok és az előfizetőknek, mintha mi sem történt volna, kezdik küldeni az új lapot. Az egészért a Scripta a Transil Rt. -be pénzt beruházó részvényeseinek, egy banit nem fizetett. S mindezt a Stanik vezénylete alatt tették, akinek intézkedésére leállították a Romániai Magyar Szó nyomtatását és hozzákezdtek az Új Magyar Szó szerkesztéséhez. S mivel féltek, hogy a Transil Rt. részvényesei beperelik ezért a Scripta Rt. -t, a Transilt suba alatt felszámolták, úgy hogy, amikor ezt a kisrészvényesek megtudták, már kifutottak a perindítási időből. Mindezek tudatába kérdés, hogy akkor az ÚMSZ-sok mit ünnepelnek? Talán csak nem az RMSZ-t kiadó Transil Rt. vagyona lenyúlásának második évfordulóját? /Román Győző: Az ellopott lap. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 17./

Dsida Jenő születésének századik évfordulója alkalmából az Erdélyi Magyar Ifjak szervezete Erdély több városában rendezett megemlékezést: Csíkszeredában, Kézdivásárhelyen, Kolozsváron, Nagyenyeden, Nagyváradon és Sepsiszentgyörgyön. Nagyenyeden október 12-én az EMI helyi szervezete emlékezett a költőre. A Bethlen Kollégium dísztermében Psalmus Hungaricus címmel tartottak verses-zenés összeállítást. /(Sz. B.): Dsida Jenőre emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 17./

Október 16-án a Concordia Vonósnégyes fellépésével zárult az a kétnapos nemzetközi konferencia, amelynek keretében a bonchidai Bánffy-kastélyban működő kulturális központok képviselői találkoztak, hogy megosszák egymással tapasztalataikat és közösen új megoldásokat találjanak. Az European Network of Cultural Centres-Historic Monuments hálózat egyetlen romániai tagja a Transylvania Trust, a bonchidai Bánffy-kastély. A konferencián hét országból vett részt mintegy hetven meghívott. /F. I. : Nemzetközi konferencia a Bánffy-kastélyban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

Puccini Bohémélet című operáját a budapesti Magyar Állami Operaház vendégművészeivel közösen adta elő október 11-én a kolozsvári Magyar Opera. /Csákány Csilla: Bensőséges hangulatot sugárzó Bohémélet. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

Az idei évad első nagyszínpadi bemutatóját rendhagyó módon a Nagyváradi Állami Filharmónia koncerttermében tartja október 17-én a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata. Georges Feydeau A hülyéje című, háromfelvonásos bohózatát Meleg Vilmos rendezésében láthatják a nézők (címe ismertebb nevén: A balek). A színház belső felújítása miatt az idei évadban a filharmónia épületében játszik a Szigligeti Társulat, egy produkciót pedig a Szakszervezetek Művelődési Házában adnak majd elő. /Both Abigél: Váradi „balek”. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./

2010-ben Pécs lesz Európa Kulturális Fővárosa, ezért a városban már most készülnek erre. Pécsen nemrég kezdődött el a Magyarok Európai Fesztiválja, amelyen a HID – Nagyszebeni Magyar Kulturális Iroda munkatársai is jelen voltak. A rendezvény második napján Orth Barbara népdalénekes lépett fel Juhos Nándor Kárpáti Rapszódia című kiállításának megnyitóján. A néptánc gálán szerepelt a medgyesi Nefelejcs Néptánccsoport. /Pécsre látogattak a nagyszebeniek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

Különleges bábelőadásnak adott helyett a kolozsvári Bulgakov kávéház október 14-én, vasárnap. Az Excalibur (Báb) Theátrum az Oidipusz Kolonoszban című darabot vitte színre K. Kovács István rendezésében. A maszkok mögött Demeter Ferenc, bábszínész bújik meg, aki megpróbálja játékával a színház és a bábszínház találkozását közvetíteni az egybegyűlteknek. /Varga Melinda: Oidipusz maszk mögött. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

„Partnerség a civil társadalommal” címmel állami pályázaton nyert nemrég az Udvarhelyi Fiatal Fórum. Vezetője, Jakab Attila elmondta: 25. 000 lejt kaptak, amelyből tájékoztatási karavánt szerveznek a romániai, illetve EU-s intézmények szerkezetéről, működési elveiről. /Kudelász Nóbel: Felvilágosító előadások az UFF szervezésében. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 17./

Hagyományos grafikai munkái után fotó- és digitális technikára alapozó, új szemléletet bemutató képekkel lepte meg a csíkszeredai közönséget Siklódy Ferenc grafikus. A képek hétköznapi tárgyak, kézművesmunkák, gyerekrajzok számítógép segítségével rétegelt fényképes lenyomatai. A művész egyik legfőbb munkája a Székelyföldi Képzőművészek Arcképcsarnoka, mely körülbelül kétszáz, Kovászna, Hargita és Maros megyei képzőművészről készült metszetet tartalmaz. /Székely Zita: Montírozott világok: Siklódy Ferenc tárlata. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./

Kettős könyvbemutatót, egyben író-olvasó találkozót tartott Kolozsváron a Bretter György Irodalmi Kör. Ambrus Lajos Az én szőlőhegyem címet viselő prózakötetét és L. Simon László Versenyhátrány – A (kultúr)politika fogságában című esszékötetét Burus János Botond és Király Zoltán mutatta be. A meghívott szerzők József Attila-díjasok, Ambrus a budapesti Kortárs szépirodalmi folyóirat szerkesztőjeként, Simon a Magyar Írószövetség titkáraként folytat irodalomszervezői tevékenységet, ráadásul mindketten a Kárpát-medence szőlő- és borkultúrájának jeles ismerői. Az én szőlőhegyem szerzője az emlékek sebességével mozog térben és időben L. Simon László költő, az elmúlt évek magyarországi kultúrpolitikai eseményeinek résztvevője, az ellehetetlenített kulturális intézményekről, a működésükben korlátozott írószövetségekről, az állagmegőrzés szintjén sem védett épített örökségről, zenészek, képzőművészek, színészek megszűnt érdekvédelmi szervezeteiről fest átfogó, tényeken alapuló összképet. /A művészet abroncsai. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./

Varga Júlia A kolozsvári jezsuita gimnázium és akadémia hallgatósága 1641–1773 (1784) /Budapest, 2007/ című kötetét mutatják be október 19-én Kolozsváron, a Báthory István Gimnázium dísztermében. A kötetet Sipos Gábor történész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület alelnöke ismerteti. /A jezsuita gimnáziumról szóló kötetet mutatnak be. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./

Október 16-án a csíkszeredai Corvina Könyvesházban Borsodi L. László költő Félemelet című verseskötetét Ferenczes István, a kötetet kiadó Hargita Kiadóhivatal igazgatója, a Székelyföld főszerkesztője és Fekete Vince írók mutatják be. Borsodi L. László költészetén átsejlik a csíksomlyói indíttatás és istenélmény. Az ima hangján megfogalmazott invokáció után jut el a szerző a lírai közöttiség állapotába, az ég és föld, élet és halál közötti félemeletre. /Félemelet – költői létállapot. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 17./

Törvényhozási kuriózumnak számít lassan, ami a kisebbségi törvénnyel történik a román parlamentben. Kezdeményezője, az RMDSZ, kormánypártként sem tudta elfogadtatni elképzeléseit a honatyákkal. Amikor Traian Basescu államfő lett, megígérte az RMDSZ-nek, hogy a kisebbségi törvény a kormányprogram része lesz. Az lett. Azóta sok változás történt, a jelenlegi két kormánypárt – a liberálisok és az RMDSZ – parlamenti támogatottsága húsz százalékosra apadt. A kisebbségi törvényt a szociáldemokraták támadásai után először a koalíciós társ Konzervatív Párt, majd a szintén koalíciós társ Demokrata Párt – az államfő alakulata – torpedózta meg röviddel azután, hogy a kormány, elfogadta a tervezetet. /Cseke Péter Tamás: Kuriózumok. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

„Vagy megszavazzák, vagy elutasítják!” Ez az RMDSZ álláspontja a kisebbségi törvény tervezetéről, amelyről közel másfél éve készül a szakbizottsági jelentés a képviselőházban. A szövetség ezért a plénum elé viszi a tervezetet. A kisebbségi törvény tervezetét 2005. májusában terjesztették elő a szenátusban, félévvel azt követően, hogy bekerült a kormány programjába. A késedelem oka az volt, hogy az RMDSZ ragaszkodott hozzá: a kezdeményező a kormány legyen. Egyes miniszterek azonban – a Demokrata Párt képviselői, valamint Mona Musca művelődési tárcavezető, hosszú időn át ellenezték a tervezet elfogadását a kabinet ülésein. A szenátus nem foglalkozott a dokumentummal mindaddig, amíg „jóindulatú” képviselők nem figyelmeztettek, hogy lejár az alkotmányban megszabott hatvannapos határidő, amely után a tervezet elfogadottnak számít. A felsőház plénumában – egy héttel az első román–magyar együttes kormányülés után – a koalíció egyes képviselői is nemmel szavaztak, így a tervezet megbukott. Ekkor felmerült az RMDSZ kilépése a kormányból, de végül nem borult a koalíció, miután a Konzervatív Párt és a Demokrata Párt vezetése ígéretet tett arra, hogy helyrehozzák a hibát a képviselőházi, döntő szavazáson. Ebbe a szakaszba a tervezet az azóta eltelt két év alatt sem jutott el. A 2006. június végétől a tervezet cikkelyeinek ötödét sem sikerült elfogadni. /Döntés kisebbségi törvény-ügyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

Október 17-én jelentették be Brüsszelben, hogy az Európai Bizottság jogsértési eljárás megkezdéséről határozott huszonkét tagországgal szemben, mert június 30-ig nem nyújtották be nemzeti energia-hatékonysági cselekvési tervüket. A cselekvési tervben a tagállamoknak be kell mutatniuk a 9 százalékos energia megtakarítási célkitűzés 2016 végéig történő megvalósítására szolgáló nemzeti stratégiájukat. Az eljárás Magyarország ellen is megindult. Ugyancsak bejelentették Brüsszelben, hogy a bizottság jogsértési eljárás megkezdéséről határozott 22 tagállammal szemben, a belső piacra vonatkozó egyes irányelvek átültetésének elmulasztása miatt. Bulgária, Finnország, Hollandia, Litvánia és Szlovénia kivételével minden EU-tagország felszólító levelet kap. /EB-eljárás indulhat a tagországokkal szemben. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

A magyar legyen a második hivatalos nyelv Romániában, ezt Sógor Csaba szenátor, az RMDSZ európai parlamenti képviselőjelöltjeként felvállalná. A keresztény magyarság értékeit fogja képviselni Brüsszelben református lelkészként. Sógor az egységet hangsúlyozta, mondván: az Európai Parlamentben nem kelthetjük a széthúzó közösség benyomását. Székelyföld autonómiája újabb esélyt kaphat azzal, hogy egységes csapat harcol ezért az önállóságért. /A keresztény magyarság értékeit fogom képviselni Brüsszelben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./

Súlyos hibának tartja a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) október 17-i közleményében az RMDSZ-nek azt a törekvését, hogy “a romániai régiók átszervezésével próbálja helyettesíteni Székelyföld autonómiáját és semlegesíteni a székelyek autonómiakövetelését”. A SZNT szerint Európában egyetlen területi autonómia sem jött létre úgy, ahogyan azt az RMDSZ szakértői javasolják. „Fejlesztési régióból soha és sehol nem alakult széles hatáskörökkel felruházott autonómia. Székelyföld autonómiájának alapja – akárcsak a baszk, a katalán, a skót stb. autonómiáké – a népek önrendelkezési joga” – áll a közleményben. Az RMDSZ javaslata „a kommunista diktatúrában ránk erőltetett, mesterséges közigazgatási határokból éppen azokat kívánja véglegesíteni, amelyeket úgy alakítottak ki, hogy Székelyföld magyar nemzeti közösségének erőszakos asszimilációjához a feltételeket megteremtsék”. „Aki ezt a közleményt megírta, életében nem olvasott el egy eurórégiós ajánlatot, halvány fogalma sincs arról, hogyan néz ki az EU NUTS-rendszere – reagált az SZNT állásfoglalására Frunda György szenátor, az RMDSZ EP-képviselőjelöltje. A szenátor szerint a székelyföldi népszavazások nem többek közvélemény kutatásoknál, azokkal nem lehet eredményeket elérni. /Lokodi Imre: RMDSZ: rövidlátó az SZNT. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

Markó Béla RMDSZ-elnök bemutatta az önálló közigazgatási egységet alkotó Székelyföld tervét. A terv elfogadásához a parlamentben kell lenni, kormányon kell lenni, RMDSZ-polgármesterek és tanácsosok százai, ezrei kellenek. Lehetne mondani, miért nem mondták ezt előbb, hiszen a szinte-szinte magyarellenes jelenlegi felosztást a kormányon levő RMDSZ támogatásával követték el 1998-ban. Ugyancsak lehetne kérdezni, miért nem állt ki ezzel az RMDSZ tavaly, miért a választási kampányban? Szondy Zoltán emlékeztetett: négy éve az autonómia, majd a kulturális autonómia volt a népszédítő s hol van az most? Ugyanaz az RMDSZ ígérte… /Szondy Zoltán: Régióznak szemrebbenés nélkül... = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18./

Első alkalommal fordul elő Romániában, hogy a pártok és jelöltek igyekeznek felhasználni a modern technika eszközeit is kampányukban. Az internet egyre több ember számára hozzáférhető, Tőkés László és az RMDSZ egyaránt elkészítette kampány-honlapját. Tőkés László oldala konzervatívabb, a jelölt életrajzát, írásait találhatjuk meg rajta, dokumentumokat mutatnak be, az őt támogató szervezeteket ismertetik, és szemléznek a sajtóból is. Ugyanitt értesülhet a látogató a független jelöltként induló püspök kampánykörútjának állomásairól, beszámolókat olvashat az eddigi eseményekről. Érdekes, kicsit meghökkentő az a játék, amely szintén a www.tokeslaszlo.ro vagy www.tokeslaszlo.eu honlapon letölthető. Az Új honfoglalás nevet viseli az RMDSZ honlapja, ez a www.rmdsz.eu világhálós címen található. Tőkésével ellentétben román nyelven is elérhetőek az információk. A jelöltek bemutatásán túl megtalálható az RMDSZ EP-programja is. /Farkas Réka: Kampány a világhálón. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 18./

Néhány esztendeje még konszenzusközeliség jellemezte a magyar nemzetpolitikát. Ma nem csupán kormánypárti és ellenzéki különbözőségekről beszélhetünk, hanem a koalíción belül is léteznek, alternatívák. Szűcs László, a lap főmunkatársa, az Erdélyi Riport hetilap főszerkesztője szerint a Gyurcsány-kormány által végrehajtott lendületes változtatások közül igazán sikeresnek, korszerűnek a támogatáspolitika reformja bizonyult. Az átláthatóbbá tétel ellen aligha lehet elvi kifogást emelni. Szűcs László útkeresésnek nevezi az intézményrendszer radikális változásait, „a megszűnt hivatal, a jegelt állandó értekezlet helyett kapcsolódási pontok kerestetnek. ”Vannak „kibeszéletlen ügyek”, amilyen a 2004. december 5-i népszavazás, melyet „hamis adatokkal is operáló kormányzati kampányhisztéria” előzött meg. A kapcsolatépítési próbálkozások lekezelő, ironizáló, indulatos reakciót váltottak ki. Így például Szili Katalin bírálói olyan sületlenségeket állítanak, hogy a házelnök Kárpát-medencei fórum-szervezési kezdeményezéseivel sikertelen államfői indulását próbálja kompenzálni. A htm-ügyek /határon túli magyar ügyek/ körében ugyancsak vizsgálódást érdemel, hogy a határon túli politikai szervezetek mozgásterének beszűkülése milyen mértékben tulajdonítható e tömörülések elhibázott politizálásának, valamint a hatalmon lévő erők változó érdekeinek. A Felvidéken és Vajdaságban lezajlott vezetőváltások épp úgy nélkülözik a generációváltást, mint az RMDSZ-ben. /Szűcs László: Nemzetpolémiák határok nélkül. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/egykori elnöke helyesbítette Gémesi Ferenc szakállamtitkárnak a HTMH működési költségeire vonatkozó adatát. Gémesi „tájékozatlanságból vagy ki tudja milyen megfontolásból túloz, nagyvonalú, csúsztat vagy éppen „hamis tanúbizonyságot” tesz” – írta Bálint-Pataki József. Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára azt nyilatkozta: a magyar-magyar kapcsolattartás intézményeinek gyökeres átalakításával jelentősen csökkentek a magyarországi intézményrendszer működési költségei. Egyebek mellett „a 2006-ban megszűnt Határon Túli Magyarok Hivatalának 96 fős létszámával és 1 milliárd forintot megközelítő költségével szemben az idei évtől működő szervezet csaknem harmadára csökkent létszáma áll, az ennek megfelelő bérköltséggel”. Fenti állítással szemben a tények, írta Bálint-Pataki: A Határon Túli Magyarok Hivatala megszüntetése évében, a 2006-os költségvetési törvény alapján 566,8 millió forint támogatásban részesült. Ebből évközben történt egy 19,7 milliós elvonás, így az ‘1 milliárdot megközelítő összeg’ pontosan 547, 1 millió forint volt. (A fenti adatok elérhetők a Miniszterelnöki Hivatal honlapjáról Pénzügyminisztérium honlapjára lépve a http://www.pm.gov.hu „költségvetések” fejezetcímen). Bálint-Pataki József reméli, hogy az említett nyilatkozatban szintén szereplő és jövőbeni, a határon túli magyar közösségek számára juttatandó támogatási összegeknél nem érvényesült hasonló „nagyvonalúság”. /Bálint-Pataki József pontosított. = Felvidék. ma, okt. 18./ Előzmény: Új támogatási forma segíti a jövő évtől kezdődően a kárpátaljai és a vajdasági magyarokat az anyaországgal való kapcsolattartásban – közölte Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára október 16-án Budapesten. A tervek szerint évi 720 millió forint áll majd rendelkezésre ahhoz, hogy a Vajdaságban és a Kárpátalján élő magyarok magyarországi beutazását támogassa az anyaország. Az egyéni támogatásra pályázni lehet majd. Gémesi Ferenc elmondta, hogy az elképzelések szerint évente egyszer lehet majd ilyen támogatást kérni, és ebből az összegből várhatóan mintegy 50 ezer határon túli magyar magyarországi beutazását lehet majd segíteni. Az államtitkár elmondta, idén a korábbi szinten maradtak a határon túli magyarok támogatását szolgáló pénzösszegek, a kormány által most benyújtott jövő évi költségvetési törvényjavaslatban az e célra szánt összeg 200 millió forinttal emelkedik. A jövő évi költségvetési javaslatban a határon túli magyarok oktatási programjainak támogatására valamivel több mint 1 milliárd forintot, a kedvezménytörvény alapján járó oktatási-nevelési célokra, valamint a szórványoktatás és a csángó magyarok támogatására 3 milliárd 475 millió forintot, a nemzetpolitikai tevékenység támogatására 2 milliárd 422 millió forintot; a Szülőföld Alap törvény szerint 1 milliárd forintjával együtt összességében 7,9 milliárd forintot terveznek. Az idei elfogadott támogatási összeg 7 milliárd 696 millió forint volt. Gémesi Ferenc hangsúlyozta, hogy az oktatási-nevelési támogatás kerete felülről nyitott, az idén a tervezett 3,475 milliárd forintot ténylegesen csaknem 2 milliárd forinttal túllépik. Egyéb forrásokból a Szülőföld Alap törvény szerinti 1 milliárd forintja a duplájára nő. Az államtitkár szerint hasonló helyzetre lehet számítani jövőre is. Kiemelte, hogy a magyar-magyar kapcsolattartás intézményrendszerének gyökeres átalakításával jelentősen csökkentek a magyarországi intézményrendszer működési költségei. A határon túli magyarok támogatásával foglalkozó korábbi három közalapítvány évi 160 millió forintos költségével szemben a Szülőföld Alap működési költsége 100 millió forint. A 2006-ban megszűnt Határon Túli Magyarok Hivatalának 96 fős létszámával és 1 milliárd forintot megközelítő költségével szemben az idei évtől működő szervezet csaknem harmadára csökkent létszáma áll, az ennek megfelelő bérköltséggel. Az államtitkár elmondta, hogy a jövő évben tervezik a határon túli magyarok támogatásával a szomszédos országokban foglalkozó öt különböző hálózat integrálását is. /Gémesi Ferenc: új támogatási forma segíti az anyaországgal való kapcsolattartást, MTI, okt. 16./

Tabajdi Csaba /MSZP/ EP képviselő értetlenkedve olvasta Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkársága főigazgatójának nyilatkozatában „a rendszerváltás utáni kormányok kisebbségpolitikai gyakorlatának sommás, igaztalan és veszélyes elmarasztalását. ” Törzsök Erika kijelentette: „Az az intézményrendszer, amely a kilencvenes évek elején alakult, a két világháború közötti revíziós politika intézményrendszerének az újraélesztését jelentette. ” Ez nem többet és nem kevesebbet sugall, mint azt, hogy ‘90 óta valamennyi kormány – így a Horn-, a Medgyessy- és az első Gyurcsány-kormányzat – nemzetpolitikai felfogása és gyakorlati lépései (intézményrendszere, támogatáspolitikája) is a revansizmust és a revizionizmust kívánták szolgálni. Ilyen megközelítéssel Tabajdi az elmúlt közel húsz évben idehaza nem, csak környező országok nacionalista, szélsőséges politikusainak nyilatkozataiban találkozott, ezért határozottan visszautasítja ezt az érvelést. Tabajdi nem érti, hogy mire alapozza a Határon Túli Magyarok Hivatalának 1994–1998 közötti elnökhelyettese, megbízott vezetője – Törzsök Erika –, hogy például az általa irányított intézmény a revíziós politika elkötelezettje lett volna. Esetleg saját magát is e revansista, revizionista politika kiszolgálójának tartja-e a főigazgató asszony? Tabajdi nem érti, hogy az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány (vezetője a Fidesznek, nevezetesen Németh Zsoltnak köszönhetően immár sokadik éve Törzsök Erika) miért igényelt és fogadott el súlyos tízmilliókat a korábbi kormányzatoktól, miért maradt egyedüli túlélője a bírált intézményrendszernek, ha az alapítványi elnök ennyire negatívan vélekedik a korábbi bőkezű fenntartóiról? /Tabajdi Csaba reagálása Törzsök Erika nyilatkozatára. = 168 Óra Online, okt. 18./ Előzmény: Forró Evelyn: Megváltozott a nemzetpolitika – Oda az etnobiznisz. = 168 Óra (Budapest), okt. 2., 39. szám/

A Krónika napilap birtokába került kampányterv szerint kontrasztosan kommunikálna az elkövetkező hetekben az RMDSZ-nek. Noha az RMDSZ pozitív kampányt ígért, kedvezőtlen színben fogja feltüntetni Tőkés Lászlót. A dokumentumot „ref. P. B. ” (feltehetőleg Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnökségének alkalmazottja, a kampánystáb tagja) jegyzi. Az első rész augusztus 31-i keltezést tartalmaz. Különös módon az RMDSZ kampánytervezői már augusztus végén azt a helyzetet veszik alapul, hogy az RMDSZ és Tőkés László külön indul. Ekkor még javában zajlottak az RMDSZ és az ellenzék munkacsoportjainak a tárgyalásai, csupán a szeptember 6-i Markó–Tőkés-csúcstalálkozón derült ki, hogy nem írják alá a megegyezést. Ráadásul az RMDSZ vezetői a megegyezés elmaradását a másik fél okozta váratlan meglepetésként tüntették fel. Az is meglepő, hogy a kampánykaravánokat már ekkor Markó Bélára, Frunda Györgyre és Sógor Csabára szabták, noha az utóbbi két jelöltet a Szövetségi Állandó Bizottság csak szeptember hetedikén sorolta befutónak számító helyre. A dokumentum szerint az RMDSZ-nek a szembenállást minden üzenetükbe bele kell vinni. Azt kell hangoztatni, hogy az RMDSZ-listán „fiatal, dinamikus, európai csapat” szerepel, az ellenzék jelöltje viszont „kiöregedett, tradicionalista, balkáni egyén”. A beterjesztő szerint a pozitív üzenetekkel jobban fogják bírni az iramot, mint az ellenjelölt. A dokumentum arra a közvélemény-kutatásra is kitér, amelynek létezését Kelemen Hunor kampányfőnök nagyvárosi legendának minősítette. A felmérés szerint mind Markó Bélának, mind Tőkés Lászlónak csökkent a népszerűsége, Markóé nagyobb arányú csökkenést mutat. Most nagyobb jelentősége lesz „az ajtóról ajtóra, emberről emberre kampánynak”. A dokumentum szerint kvótát kap minden község az RMDSZ-nek szállítandó szavazatokat illetően. Az RMDSZ 28 500 golyóstollat már elkészített a kampányra, de lesz aki RMDSZ-es hűtőmágnest és noteszt kap, mások gyufát, C vitamint, naptárat, az autósok pedig szélvédő-kaparót remélhetnek. Kelemen Hunor kampányfőnök kijelentette, ez nem kampányterv, hanem munkaanyag, ami azóta módosult. Szeptember 6-án volt az utolsó Markó–Tőkés-találkozó, amikor kiderült, hogy nem köttetik meg a megállapodás, a belső anyag szerint viszont az RMDSZ már augusztus 31-én a Tőkéssel való versenyre készültek. Miért? – kérdezte e lap munkatársa. Kelemen Hunor megmagyarázta: volt több tervük, ez csak az egyik, arra az esetre, hogy esetleg nem sikerül megegyezni. /Gazda Árpád: Ifjú profik és őskövületek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 18./

A Pro Europa Liga (PEL) dicséretesnek tartja, hogy a hazai pártok közül az RMDSZ elsőként és komolyan foglalkozik az ország régióinak újraalakításával, de nem tartja szerencsésnek a szövetség elképzelését. Smaranda Enache elnök szerint két-három, 1968-ban létrehozott megye összeolvasztásával még nem oldódik meg a valós regionalizáció. „Nem több, mesterségesen létrehozott megyéből kell kialakítani egy-egy térséget, hanem vissza kell állítani az ország történelmi régióit, amelyek keretében létrejöhetnek alrégiók is” – nyilatkozta Smaranda Enache. Ilyen lenne Erdély esetében Székelyföld „kialakítása”, ami Enache megítélésében a lehető legtermészetesebb dolognak számítana. A PEL elnöke meglátásában a megyéknek teljesen el kellene tűnniük, helyükben a történelmi régiókat kellene közigazgatási szerepkörrel felruházni. Az RMDSZ sem ragaszkodik a jelenlegi megyehatárokhoz – jelentette ki Markó Béla. Az RMDSZ nem zárkózik el a térkép újrarajzolásától sem. Az RMDSZ által kidolgozott koncepció értelmében Erdélyben önálló régiót képezne Maros, Hargita és Kovászna megye; Kolozs, Beszterce-Naszód és Máramaros megye; Brassó és Szeben megye; Fehér és Hunyad megye; Szatmár, Bihar és Arad megye, valamint Temes és Krassó-Szörény megye. /Sz. E. : Megszüntetnék a megyéket. = Krónika (Kolozsvár), okt. 18./

A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága súlyos hibának tartja az RMDSZ-nek azt a törekvését, hogy a romániai régiók átszervezésével próbálja helyettesíteni Székelyföld autonómiáját– áll az SZNT nyilatkozatában. „Székelyföld autonómiájának alapja – akárcsak a baszk, a katalán, a skót autonómiáké – a népek önrendelkezési joga. ” /Szucher Ervin: Az SZNT is ellenzi az RMDSZ elképzelését. = Krónika (Kolozsvár), okt. 18./

Egymillió lejt utalt ki a román kabinet a harmadik együttes román–magyar kormányülésre, tájékoztatott Cseke Attila államtitkár, az előkészítő bizottság vezetője. Cseke Attila szerint a korábbi együttes ülések számos konkrét eredményt hoztak, mint például az egyszeri, közös határellenőrzés, a konzulátusok megnyitása Csíkszeredában és Gyulán, valamint a kulturális központok bővítése. /Költségvetés- kiegészítés a román–magyar kormányülés megszervezésére. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./

A volt gyarmat már több mint ötven évvel ezelőtt felszabadult. Vagy megszabadult a francia tőkétől, mindent államosítottak. De van valami, ami meglepő, ez a kétnyelvűség. Nélkülözik a többségi gőgöt: minden ki van írva franciául, az egykori gyarmattartó nyelvén is, ötven év múlva is. Ugyanakkor a multikulturális Kissármás nevű helység névtábláján a magyar nevet eltüntették. /Sebestyén Mihály: Kétnyelvűség – mint a maradiság szimbóluma. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./

Adorjáni Dezső evangélikus püspök kifejtette, az Új Magyar Szóban megjelent levelében nem vádol senkit, a református egyházat sem támadja. „Megdöbbenéssel olvastuk az Új Magyar Szó 2007. október 11-i számában Adorjáni Dezső evangélikus püspök igaztalan vádjait. Testvéregyházunk főpásztora azt rója fel nekünk, hogy Nagyváradon »külön emlékeztünk az aradi vértanúkra«; és hogy »a külön helyszíneken való ünneplés, a közösségvállalás nyílt megtagadása, egymás kizárása, az egymásra mutogató, az egymást vádoló ostoba kampánybeszédek nemcsak az ünnep méltóságának semmibevételét jelentik, de előrevetítik a vesztes jövőt is«„ – áll a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közleményében. A református egyházkerület „nemtelen és egyházi részről szokatlan vádaskodásnak” nevezi az evangélikus egyházfő levelét, minthogy „a külön ünneplés, a közösségvállalás nyílt megtagadásának vádja nem érhet bennünket, mivel az aradi megemlékezésre Egyházkerületünk nem kapott meghívást”. Az ÚMSZ megkeresésére Adorjáni Dezső evangélikus püspök kifejtette, levelében nem vádol senkit, a református egyházat sem támadja. Adorjáni kikérte magának, hogy levelében megfogalmazott gondolatait „félremagyarázzák”. /Egyházak „testvérháborúja”. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

Egyre több román állampolgár vásárol Magyarországon, ahol 50 százalékkal is olcsóbbak egyes élelmiszerek, ráadásul a választék is nagyobb, mint a hazai üzletekben. Az Evenimentul Zilei című napilap szerint évekkel ezelőtt a magyarországiaknak érte meg itt bevásárolni, most fordult a kocka. Szegedre főleg bánságiak utaznak. A partiumiak és a kolozsváriak hasonlóan Debrecenbe utaznak bevásárolni. /Olcsóbb az élelmiszer Magyarországon. Egyre többen ruccannak át a szomszédba bevásárolni. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./

Sike Lajos, a lap munkatársa elmondta, valamikor nagy Fidesz-párti volt. Gyarmath Jánoshoz, a lapelőd, a Romániai Magyar Szó főszerkesztőjéhez elküldte 1999 őszén felmondólevelét, mert az újság, amelynek ő is vezetőségi tagja volt, kétszeri tiltakozása ellenére továbbra is közölt Fideszt bíráló cikkeket. Gyarmath János kérte, ne siesse el döntését, inkább figyeljen Orbánék erdélyi tevékenységére. Pár hónap elég volt, hogy megváltozzon Sike véleménye. Belátta, hogy a Fidesz csakis saját „brancsát, az alakuló jobboldalt segíti. ” Emlékezetes marad számára Németh Zsolt kampányolása. Azt üzente Székelyudvarhely népének: a magyar kormány tízmillió dollárt ad a városnak, hogy az visszavásárolja az utóbb elhíresült, románoknak átjátszott árvaházat. „Szász Jenő, a díszszékely azóta is ott trónol a székely anyavárosban – a románok pedig a fölötte lévő Csereháton. ” Sike Lajos azért is Fideszt hibáztatja, mert csökken a város magyar lakossága. A vajdasági és a kárpátaljai magyarság parlamenti csődje is jórészt a Fidesz ottani ténykedésének köszönhető, írta Sike Lajos. /Sike Lajos: Csókolózhatnak! = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./