A 7. Filmtett fesztivál második napja a Filmtett-Duna műhely alkotótábor és az Sapientia Egyetem fotó, film, média szakos hallgatóinak filmjeivel csalogatta a moziba a nézőket. A következő napon Szász János: Ópium – Egy elmebeteg nő naplója című játékfilmjét teltház várta. Csáth Géza regénye nyomán született az alkotás. A Dolina című film – Kamondi Zoltán rendezésében – szintén adaptáció: Bodor Ádám regénye nyomán készült. /Mihály Zsombor: Filmtettfeszt – teltházas lett az Ópium. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

Kiállítással rukkolt elő az idei Filmtettfeszt. A hetedik alkalommal megrendezett születésnapi fesztiválon Kolozsvári fotók és plakátok a némafilm korszakából címmel tárta az érdeklődők elé a Filmtettesek Filmstúdió a színház udvarán a kolozsvári filmgyártáshoz kapcsolódó rendkívül értékes dokumentumokat. A kiállítás értelmi szerzője Zágoni Bálint munkáját Balogh Gyöngyi úgy értékelte: rendkívül szép kezdet, továbbra is segíteni kell a kutatásban, hiszen a kolozsvári filmgyártás nagy korszakának feltárása a fiatal kutatókra hárul. Zágoni Bálint elmondta, több mint hetven film készült Janovics Jenőék idejében, többnyire népszínműveket, melodrámákat filmesítettek meg. A magyar nemzeti szellemet próbálta megörökíteni, ellentétben a budapesti filmgyártással, amelynek termékei inkább a nemzetközi piacot célozták meg. Az első kolozsvári nagyjátékfilm, a Sárga csikó /1913/ olyan sikernek örvendett, hogy 137 kópiát készítettek belőle, még Japánban is vetítették. Az 1913-as film a francia Pathé cég közreműködésével készült, később Janovics megalapította a Corvin filmstúdiót, majd ezután a Transsylvania Filmgyárat. /Köllő Katalin: Filmstúdió a színház udvarán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

Október 18-án a Magyar Művelődési Házban (MMH), amely azonos az RMDSZ-székházzal, megkezdődött az első Resicabányai Magyar Napok rendezvénysorozata, amelyen a város számos személyisége vett részt. A magyar napokat a Platanus Művelődési Egyesület, az Új Hullám Ifjúsági Szervezet készítette elő az RMDSZ közreműködésével. Nagy Péter Platanus-elnök köszöntötte a jelenlévőket. Bálint Erzsébet tanítónő értekezett Resicabánya magyar közművelődési múltjáról. Megnyílt Kurta Kázmér festőművész kiállítása, majd az állófogadással kötetlen beszélgetés következett. Arra a kérdésre keresni kell a választ, hogy miért volt jóval több román a megnyitón, mint magyar: az RMDSZ-től irtózik a helyi magyarság, vagy már magától a magyar művelődéstől? /Makay Botond: Telt házzal indult a Resicabányai Magyar Napok rendezvénysorozata. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 22./

Október 20-án Aradon a Caritas Házban tartották a Máltai Segélyszolgálat országos szervezete ifjúsági csoportvezetőinek tanácskozását, amelynek a megnyitóján László Lajos, az országos ifjúsági szervezet szóvivője üdvözölte két nyelven a megjelent közel 30 ifjúsági csoportvezetőt, valamint az aradi felnőtt szervezet jelen lévő vezetőit. Románia nyolc máltai kirendeltségének a csoportvezetői, köztük Mészáros Mónika aradi ifjúsági szóvivő, továbbá a budapesti szervezet megbízottai voltak jelen. Minden csoportvezető beszámolt a tevékenységéről, majd kiscsoportos megbeszéléseken egyeztették a jövő évi, illetve a távlati terveket. /(balta): Országos ifjúsági értekezlet Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 22./

Vajdahunyadon a hagyományossá vált városnapok rendkívüli sikernek örvendhettek. Ez elsősorban az önkormányzatnak és a szintén szervező szerepét betöltő Hunyadi János Humanitárius Társaságnak köszönhető. A képzőművészeti galériában Marosfalvi Antal szombathelyi képzőművész életművét bemutató tárlatot tekinthették meg az érdeklődők. A helyi kiadványok között bemutatták Kun Kriza Ilona Pitypang című verseskötetét is. A közel egyhetes rendezvénynek számtalan magyar vonatkozású mozzanata volt, ami a helyi magyar közösség erősödését tükrözi. /Gáspár-Barra Réka: Ma zárulnak a Vajdahunyadi Napok. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 22./

A Képes Krónika miniatúráinak és iniciáléinak reprodukcióiból nyílt kiállítás október 19-én Gyergyószentmiklóson, a Pro Art Galériában. A másolatokat a gyergyószárhegyi Művészeti és Alkotóközpont hozta el Erdélybe. Az anyagból több erdélyi városban is szerveznek kiállítást. A Nagy Lajos király udvarában készült krónika a korabeli udvari művészet stílusát képviseli. A Chronicon Hungariae Pictum vagy Chronica de Gestis Hungarorum címen ismert műkincs az 1360 előtti Magyarországon készült, mint az akkori viszonyok, nemzetségek, történelmi hagyományok és legendák tárháza. A Képes Krónika a magyar művelődéstörténet jelentős alkotása, a benne található 147 kép a 14. századi magyar festészet legjelentősebb fennmaradt alkotása. Nem bizonyított feltevés, hogy a festést Lajos király többször kitüntetett festője, Hertul fia, Miklós készítette. /Jánossy Alíz: Hatszáz éves iniciálék. = Krónika (Kolozsvár), okt. 22./

Néhány napja elhunyt a Szabadság egyik évtizedek óta elkötelezett pártolója, Korodi Zoltán. A háborúban szovjet hadifogságba került, az erdőgazdálkodással foglalkozott, munkája megbecsülés szerzett. Nem érhette meg, hogy hivatalosan bemutassák néhány hete napvilágot látott kötetét, A farkasvezér címmel, amely a Szabadság hasábjain éveken keresztül közölt, az erdei élettel kapcsolatos kalandos történeteinek válogatása. Ezekben őstehetségre valló módon, már-már az irodalmiság határát súrolva írta le a tájat, legyen az a Görgényi-havasok vagy a Mócvidék. /Ö. I. B. : Elment egy igazi zöldaranyműves. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

Kérdésenként közel 300 000 aláírást gyűjtött a Fidesz és a KDNP a vizitdíjról, a kórházi napidíjról és a tandíjról szóló népszavazási kezdeményezésekhez 48 óra alatt ― jelentette be Tarlós István, a népszavazási kampány irányítója. Tarlós közölte azt is, hogy október 24-én várhatóan leadják az aláírásgyűjtő íveket az Országos Választási Irodához. /Kérdésenként közel 300 000 aláírás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 22./

Káptalan Erna aligazgatónő bevezető szavai után Varga Júlia A kolozsvári jezsuita gimnázium és akadémia hallgatósága 1641–1773 (1784) /Budapest, 2007/ című adattárát dr. Sipos Gábor történész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület alelnöke mutatta be október 19-én a Báthory-líceum dísztermében. A diákok adataiból kiderül, hogy döntő többségük székelyföldi volt, de szép számban akadt közöttük csángómagyar is. Dr. Szögi László, a budapesti Egyetemi Könyvtár főigazgatója a Felsőoktatástörténeti Kiadványok című sorozatot mutatta be, amelynek hatodik láncszemeként jelent most meg Varga Júlia munkája. A fiatal szerző marosvásárhelyi származású budapesti kutatóként elkötelezettje az erdélyi múlt levéltári feltárásának. /Ö. I. B. : Oktatástörténet, 300 éve. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

Az RTL csoport Belgiumban a katolikus püspökség és több laikus szervezet tiltakozását követően felfüggesztette három csatornáján és a mozikban vetített azon reklámját, amelyen egy pókhasú, hippi Krisztus látható, amint drogozik és prostituáltakkal szórakozik – jelentette be Stéphane Rosenblatt, a csatorna igazgatója, aki fenntartja a jogot a reklámfilm későbbi vetítésére. /Világsajtó (A Magyar Nemzet összeállítása nyomán) = Nyugati Jelen (Arad), okt. 22./

Megjelent Benkő Levente–Papp Annamária: Magyar fogolysors a második világháborúban /I–II. kötet, Bibliotheca Transsylvanica 56. Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2007/ című könyv. A történelmi szociográfiának és oral historynak is nevezhető munka abban különbözik az eddig megjelent fogolysors-könyvektől, hogy tudományos igénnyel közelíti meg a témát. A történész-szerzők nemcsak a szovjet fogságba esett magyar katonák szenvedéseire, hanem a nyugati fogolytáborokra és Erdélyből csupán nemzetiségi hovatartozásuk miatt elhurcolt civilek romániai táborokba való internálására is kiterjesztik vizsgálódásukat. /Benkő Levente–Papp Annamária: Magyar fogolysors a második világháborúban. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 22./

A felsősófalvi származású, Budapesten élő Dr. Szekeres Lukács Sándor az elkövetkező napokban Gyergyószék több településén bemutatja nemrég megjelent Székely Mózes – Erdély székely fejedelme címűt kötetét. A könyvbemutatókra a települési székely tanácsok és a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány közös szervezésében kerül sor. /Székely Mózes, Erdély székely fejedelme – könyvbemutatók. = Erdély. ma, 2007. okt. 22./

Október 16-án Nagyenyeden, a Bethlen Kollégium könyvtárában Kun Kriza Ilona óvónő Pitypang című gyermekverses kötetét mutatták be a szerző jelenlétében. A könyvet Feodorov Katalin óvónő mutatta be, megemlítve azt is, hogy a szerzőnek ez már a második ilyen kötete. /Sz. B. : Könyvbemutató Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 22./

1946-ban tüntettek először Erdélyben magyarok a kommunistákkal való együttműködés ellen. Azok ellen, akik az erdélyi magyarság nevében róla, de nélküle akartak dönteni. Majdnem tíz évvel ezután itt, Kolozsváron került sor az erdélyi magyar egyetemi ifjúság közös, 1956-hoz méltó összefogására, amelyet a kommunista diktatúra könyörtelenül megtorolt. Temesváron a magyar és román egyetemi ifjúság megmozdulása, a Szoboszlay-csoport mártíriummal végződött szervezkedése, a nagyváradi diákok csoportja, Székelyföld megannyi mártírja jelzi a megtorlást. Romániában az 1944–1947 közötti időszak fő jellemzője a „népi demokratikus” rendszer fokozatos bevezetése volt. A szovjet nyomásgyakorlással hatalomra juttatott, kommunisták által vezetett kormány, a párizsi békekonferencia lezárta (1947. február) előtt a kisebbségpolitikát illetőleg egy sor, a magyarság helyzetét lényegesen javító intézkedést is törvénybe iktatott. A romániai magyar kisebbség érdekképviseletét magára vállaló Magyar Népi Szövetség érdeme a magyar iskolahálózat, a Bolyai Tudományegyetem, az erdélyi magyar kultúregyesületek, a többségében magyar lakta településeken, a hivatalos intézmények keretében a magyar nyelvhasználat, a közigazgatási testületekben az arányos képviseltséget célzó törekvések, majd az 1946. évi választásokon a jelentős parlamenti képviselet biztosítása. Ennek ára is volt: a valós plurális politikai opció kizárása, a hatalom hivatalos kurzusának átvétele és kötelezővé tétele, valamint a „marosvásárhelyi nyilatkozatként” ismert, 1945. november 17-én a Magyar Népi Szövetség százas intézőbizottságával elfogadtatott állásfoglalás, amely a román állam keretében, az „igazi demokrácia” megvalósítása függvényének tekintette a kisebbség jövőjének biztosítását. Ezt a román hatóságok a párizsi békekonferencián is felhasználták. Ez az állásfoglalás a Magyar Népi Szövetség és az erdélyi magyarság jelentős része közötti törésvonal alapvető elemévé vált. Ennek a mélyülő szakadéknak a kifejezése volt az 1946. június 27–30. közötti, székelyudvarhelyi Magyar Népi Szövetség kongresszusa idején történt első tömeges tüntetés, amely a kommunista hatalommal való együttműködés elleni közösségi fellépést jelentette. A közművelődési intézmények (Erdélyi Múzeum-Egyesület, EMKE, Erdélyi Magyar Dalosszövetség), a hitel- és értékesítési szövetkezetek hálózata, de még az iskolahálózat is megsínylette az 1947 utáni fordulattal kiépülő proletárdiktatúrát. 1949-ben ugyanúgy áldozata lett a koncepciós kirakatpereknek Márton Áron püspök, Szász Pál, Korparich Ede, Nagy Géza, Pásztai Géza, a Magyar Népi Szövetség vezetőségéből Kurkó Gyárfás, Balogh Edgár, a szociáldemokrata Lakatos István vagy Jordáky Lajos is. Az 1950-es évek nem csak a hagyományos erdélyi magyar kulturális, gazdasági intézményhálózat, hanem a Magyar Népi Szövetség (ön)feloszlatásának időszaka is. A kommunista hatalommal jött a nincstelenség, ínség, nyomor mellett a félelem, a meghurcolás, kényszerlakhely és bebörtönzés. Az 50-es évek első felében új elit jelent meg, amely a kommunista egypártrendszer keretei közt kereste az utat. Az 1952-es közigazgatási reform következtében létrehozott Magyar Autonóm Tartomány az új szovjet mintájú, „adminisztratív megoldás” következménye. Nem valós autonóm intézményről, hanem a szovjet közigazgatási rendszer mintájára létrejött testületről volt szó, amely az állami- és pártintézmények helyi, regionális szintű függvényeként működött. Központja Marosvásárhely lett, amelyet az erdélyi magyarság új, jól ellenőrizhető centrumává változtattak. 1947 után Bukarest, az 50-es években pedig Marosvásárhely lett a központi román kommunista hatalom által megtervezett kisebbségi intézmény és érdekképviseleti hálózatok regionális központja – Kolozsvár ellenében. Kulturális intézményeinek köszönhetően azonban Kolozsvár továbbra is fontos centrum maradt az erdélyi magyarok számára. Elkezdődött a magyar kultúrintézmények „átvándorlása” Marosvásárhelyre. A sort az Utunk kezdte, a Romániai Magyar Írószövetség központi lapja, majd követte a Színművészeti Intézet 1954-ben. Az 1953–1954-es tanévben megszűnt a kolozsvári Mechanika Intézet magyar oktatási részleg. A következő évben a Mezőgazdasági Főiskolára való felvételin már nem hirdettek meg magyar tannyelvű helyeket. A tiltakozó levelek miatt az 1956–1957-es egyetemi tanév kezdetén újból lehetett felvételizni magyar nyelven ezekre a szakokra. A Román Munkáspártnak 1956. július 15-én kiadott határozata a vegyes (román–magyar) oktatási egységek és vonalak bevezetését célozta. 1956. október 24-én, a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem bölcsészkari diákszervezete az új statútumot és program-tervezetet előkészítő bizottság tagjai kérték a diákszervezet tényleges függetlenségének alapszabályzatba iktatását. 1956. november 1-jén Dávid Gyula tanársegéd vezetésével a bölcsészkar hallgatói felkeresték a Házsongárdban eltemetett jeles magyar irodalmi személyiségek sírjait. November 12-én Várhegyi István, Nagy Benedek, Koczka György, Kelemen Kálmán, valamint a csoportjukhoz időközben csatlakozott Gyöngyösi Gábor, Bartis Ferenc, Páskándi Géza, Zalányi Ágota bemutatták a Diákszövetség vezetősége előtt az általuk elkészített programtervezetet, s egy perc néma csenddel adóztak a magyarországi áldozatok emlékének. 1956. november 18-án következtek a letartóztatások. 1957 tavaszáig egymást követő több hullámban letartóztatták, elítélték, majd munkatáborokba, börtönökbe zárták mindazokat, akik 1956 folyamán kifejezték elégedetlenségüket, vagy csupán méltó módon szóltak. /Lönhárt Tamás: Tiltakozás és közösségi összefogás. 1946-ban és 1956-ban Erdélyben. Az erdélyi magyarság a kommunista rendszer első évtizedében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

A kormány felelősséget vállal az egyéni szavazókörzetek bevezetését szabályozó törvényért. Erről a vezető kormánypárt, a liberálisok (PNL) országos vezetősége döntött. Október 22-én járt le az államfő ultimátuma, eszerint a parlamentnek október 22-ig el kellett volna fogadnia a tervezetet, ellenkező esetben Traian Basescu referendumot ír ki ebben a kérdésben. /SZ. K. : Felelősséget vállal a kormány az egyéni választókerületekért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

Három roma nemzetiségű egykori fogolynak adott át magas állami kitüntetést október 22-én Traian Basescu államfő. Őket a második világháború idején deportálták a Dnyeszteren túli munkatáborokba. Az államfő roma nyelven kért bocsánatot a cigányságtól. /Roma nyelven kért bocsánatot Basescu. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

A képviselőház állandó bizottsága október 22-én megállapította, hogy a kisebbségi törvénytervezet a szakbizottságok vezetőségeinél rekedt meg. Nekik kell biztosítaniuk a tagok jelenlétét a bizottsági vitákon – jelentette ki Ioan Munteanu, a képviselőház titkára. Az állandó bizottságban nem fogadták el Márton Árpád RMDSZ-es képviselő azon javaslatát, hogy a törvénytervezetet az előírásokkal ellentétben vigyék a képviselőház plénuma elé a szakbizottságok jelentése nélkül. /Kisebbségi törvény. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 23./

Noha hivatalosan még nem kezdődött el az európai parlamenti választások kampánya, a jelöltek beindították a korteshadjáratot. Körvonalazódni látszik mind az RMDSZ, mind Tőkés László független jelölt kampánystratégiája, amelyeknek fő újdonsága az internetes felület kihasználása. Tőkés kampánystábja a református püspök forradalmár múltjára, az érzelmekre hat. Az RMDSZ kormányzati eredményeit ismerteti. Utak, sportcsarnokok, víz- és gázvezeték-hálózatok, valamint autópályák építése mellett az árvíz sújtotta települések, egyházak és civil szervezetek támogatása. Az újságíró szerint Tőkés László EP-be való bejutásra semmi esélye, de lehetősége nyílik arra, hogy meghiúsítsa az RMDSZ választási sikerét, továbbá azt írta, hogy a püspök nem volt képes megújulni. Az RMDSZ több pénzt fordíthat a kampányra, mint Tőkés. A választók egyszerűen megunták már azt a garnitúrát, amely gyakorlatilag 1990-től meghatározza az RMDSZ sorsát. /Borbély Tamás: Előnyök és hátrányok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

Október 22-én Martens, az Európai Néppárt elnöke Bukarestben járt, találkozott Markó Bélával az RMDSZ elnöki hivatalában. Markó Béla elmondta, a vendéggel elsősorban az RMDSZ és a Néppárt közös dolgairól beszéltek. Markó szerint Martens biztosította őt arról, hogy a Néppárt nem támogat független EP-képviselőjelölteket. /Mihály László: „Függetlent nem támogatunk“. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

Magyarországi választási csorbát nem lehet erdélyi köszörűvel kiköszörülni – hangsúlyozta október 22-én Nagyváradon Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Úgy fogalmazott: nem ártana Magyarországra is átvinni valamit az erdélyi szellemiségből, a csíkszeredaiak „hidegtűréséből”, a marosvásárhelyiek sokat szenvedett tapasztalatából, a nagyváradiak élni- és túlélni tudásából, intelligenciájából. Csakhogy Magyarországról jönnek Erdélybe kampányolni, nem pedig fordítva. Markó szerint a magyar közösség jövője nem múlhat a „főemberek” egyéni hiúságán. A listavezető Frunda György szenátor arról beszélt, hogy szerette volna, ha Markó Béla és Tőkés László református püspök állt volna együtt a választási lista élén. Sajnálattal állapította meg, hogy – bár az RMDSZ szerinte mindent megtett – mégsem született meg az összefogás listája. /”A magyarországi választási csorbát nem lehet erdélyi köszörűvel kiköszörülni”. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 23./

Új honfoglalás, visszaszerzendő házak, erdők, szülőföld és zászló, a nemzeti drámákból való kilábalás: ezek voltak az RMDSZ hivatalos kampánynyitó rendezvényeinek tartópillérei. Mindez egy héttel a régiók átszervezésére vonatkozó reformterv bemutatása után. A konkurencia és még inkább saját balfogásai révén sarokba szorított RMDSZ a nehéztüzérség bevetésével, bőkezű politikai kínálattal próbálja megnyerni-visszanyerni az erdélyi magyarság bizalmát – írta a lap munkatársa. A példátlan radikalizmus sem biztos, hogy kifizetődő, miután éveken keresztül saját mérsékeltségükkel büszkélkedtek, míg a Tőkés László mögé felsorakozó ellenzéknek éppen radikalizmusát vetették szemére. Viszont az RMDSZ-nek a határon túli magyarság körében 2004. december 5-e óta jóformán közutálatnak “örvendő” magyarországi szocialistákkal és liberálisokkal való nyílt bratyizása bizonyára Tőkés támogatóinak táborát gyarapítja. /Chirmiciu András: Kampányfogások. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 23./

Tőkés László püspök a napokban Kalotaszegen kifejtette: a romániai magyarságnak önvédelemből is szüksége van az Európai Unióra, hiszen riasztó mértékben csökken lélekszáma. „Megmaradásunkban is segíthet az Európai Unió, de nem várhatjuk el, hogy helyettünk oldja meg saját kérdéseinket... Rendelkeznünk kell saját sorsunk felett, ezt nevezzük önrendelkezésnek, más szóval autonómiának” – hangoztatta a püspök. Tőkés rámutatott: hitbeli megújulás nélkül nincs Európa, az európai kultúra a kereszténység pillérein nyugszik. /Tőkés: Hitbeli megújulás nélkül nincs Európa. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 23./

Salamon Márton László, a lap főszerkesztője szerint aligha hihető, hogy a szavazópolgár számára hirtelen fontossá váltak volna a közösségi kérdések, az egyéni gondokkal, problémákkal szemben. A „romániai magyar politikusok – ideológiai és egyéb hovatartozástól szinte függetlenül – szentül meg vannak győződve arról, hogy a romániai magyar választó alapjáraton nemzetféltő, nacionalista, múltbanéző és múltba feledkező?”A választások előtt a magyar kisebbségi politikusok egymást licitálják túl abban, hogy ki tud nagyobbat mondani „többségipolgár-pukkasztó szlogenekből”. Valójában az RMDSZ megbízásából készült felmérés szerint a magyar választók által legsürgősebben megoldandó kérdések: az alacsony jövedelmek, nyugdíjak növelése, a munkanélküliség csökkentése, az infláció megállítása. Az RMDSZ-t a következő problémák foglalkoztatják: 1. Az anyanyelv használata az igazságszolgáltatásban, 2. A magyar kisebbség autonómiája, 3. Az egyházi javak helyzetének rendezése. A főszerkesztő hangsúlyozta, a szavazópolgár számára nem elsődlegesek a közösségi kérdések, hanem saját gondjai foglalkoztatják. Továbbá a keménykedések a román nacionalisták malmára hajtják a vizet. Salamon Márton László hozzátette: Sógor Csaba szlogenje, amely szerint ő csak a keresztény magyarokat képviselné majd Brüsszelben, szalonképtelen Európában. /Salamon Márton László: Pityókát vegyenek! = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

Az RMDSZ területi autonómiára uszít választási hirdetéseivel – fejezte ki felháborodását Mircea Geoana szociáldemokrata pártelnök. A politikus ingerültségét elsősorban az „új honfoglalás” kifejezés váltotta ki. A Konzervatív Párt elnöke, Dan Voiculescu is sietett bírálni Markó Bélát, aki a hétvégi, marosvásárhelyi kampánynyitó beszédében így fogalmazott: „visszaszerezni erdőt, jogot, földet, becsületet, a határok nélküli Kárpát-medencei magyarság egységét. ” A politikus szerint megengedhetetlen, hogy egy kormánypárt elnöke ilyen kijelentéseket tegyen. „Ez nem egyszerűen politikai felelőtlenség, hanem megvetése a romániai törvényeknek” – fakadt ki a sajtómágnás, ugyanakkor közleményében kérte, hogy Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök is foglaljon állást az ügyben. Szerinte államellenes bűncselekmény, az ország területi integritásának veszélyeztetése Erdély helyzetét Dél-Tiroléhoz hasonlítani. /I. I. Cs. : PSD: uszítanak Markó beszédei. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

Nicolae Bocsan professzorral, a Babes-Bolyai Egyetem rektorávalkészített interjút a Ziua napilap október 19-i száma. A rektor kifejtette, nem mérvadó, hogy mit nyilatkoznak róla egyesek. A korrupció meggátolása érdekében hozott korábbi intézkedései miatt vádaskodnak „feudális viszonyokkal”. /Horváth Andor: A rektor válaszol. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

Az Ifjúsági Karaván az Anyanyelvű Oktatásért október 6-án ért vissza arról a kerékpáros körútról, amellyel fel akarta hívni az Európa Tanács figyelmét a romániai felsőoktatási rendszer hiányosságaira és a kisebbségekkel szembeni hátrányos megkülönböztetésre. A rendezvény fő szervezője, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) egyik alelnöke, Kovács Lehel kifejtette, eredményes volt körútjuk, a kormány azóta ratifikálta a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. Ez nem kizárólag az ő érdemük, de úgy véli, a BKB is tett az ügy érdekében. A BKB az önálló magyar egyetem létrehozásában is bízik. Kovács Lehel elmondta, az ideális az lenne, ha a Babes–Bolyai Egyetem különválna. Románia törvényei ezt megengedik, a felsőoktatási intézmény román vezetősége azonban akadályozza ennek megvalósítását. Állatorvosi, képzőművészeti vagy mezőgazdasági szakon nem lehet Romániában magyar nyelven tanulni. A BKB ezen szeretne változtatni. „Az ifjúsági karaván által eljuttatott határozattervezet már az Európa Tanács Oktatási és Kulturális Bizottságánál van, remélhetőleg hamarosan a plénum elé kerül, és megoldás születik a benne foglalt problémákra” – mondta a Vásárhelyi Hírlapnak Kovács Lehel. /Szász Cs. Emese: Elérhető cél a Bolyai Egyetem létrehozása? = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely),. okt. 23./

Október 22-én végre valóban hozzáláttak a Mátyás-szoborcsoport beállványozásához. A munkálatokat gyergyóditrói munkások végezték. /Hozzáláttak a munkálatokhoz. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

Ijesztő adatokat közölt a bukaresti Adevarul napilap október 22-i számában a kolozsvári ivóvíz ólomtartalmáról. Az ólom főleg a kisgyerekek egészségére káros: a vese- és az agyműködés zavara mellett mentális problémákat is okozhat. Az ivóvíznek és a talajnak ólommal való szennyezettségét a legsúlyosabb környezetvédelmi vétségnek minősítik a szakemberek. A Szamos Vízügyi Társaság szakértője szerint viszont szó sincs erről: a kolozsvári víz ólomtartalma nem ad okot az aggodalomra, hiszen az jóval a megengedett érték alatti. /Ellentmondásos adatok ivóvizünk szennyezettségéről. Helyi szakemberek pánikkeltésnek tartják a bukaresti adatokat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

Három magyar európai parlamenti (EP-) képviselő – a liberális Szent-Iványi István (SZDSZ), a szocialista Tabajdi Csaba (MSZP) és a néppárti Olajos Péter (MDF) –, valamint Mikel Irujo Amezaga spanyolországi baszk zöldpárti és Kristian Vigenin bolgár szocialista képviselő olyan írásbeli EP-nyilatkozatot kezdeményezett, amely az európai szélsőséges csoportok elleni összefogásra szólít fel. A dokumentum szerint ide értendő a Magyar Gárda, a szlovákiai Slovenská Postpolitost, a román Noua Dreapta és más országok szervezetei, amelyek aggodalmat és félelmet ébresztenek az őket körülvevő államokban is. /Összefogás az európai szélsőségek ellen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 23./

Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke egészségi okokból lemondott tisztségéből, négy nappal azelőtt, hogy a megye elhagyásának megtiltására vonatkozó, ellene kiadott DNA-határozat lejárt volna. Szabó István megyei tanácselnöknek az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) szeptember 26-án tiltotta meg az ország, illetve Szatmár megye elhagyását 30 napig. A DNA ügyészei májusban kezdtek el vizsgálatot a Szabó István ellen befolyással való visszaélés, illetve nem a közvéleménynek szánt információk illetéktelen személyeknek való kiadása miatt. Szabó Istvánon kívül Riedl Rudolf alprefektust, Erdei- Doloczki István RMDSZ-es képviselőt, illetve Cseke Attilát, a kormányfőtitkárság államtitkárát is vizsgálják cinkosság vagy felbujtás vádjával. /A nap hírei. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 23./ „A szervezetünk egyik bástyája volt Szabó, akit most sürgősen pótolnunk kell – sajnálkozott Csehi Árpád a Szatmár megyei RMDSZ elnöke. Szabó István megyei tanácselnökként második mandátumát töltötte, előtte pedig nyolc évig alelnöke volt a testületnek. Személyét elsősorban a Szociáldemokrata Párthoz közel álló Gazeta de Nord-Vest vette célba. A lap heteken át rovatot tartott fenn a tanácselnök „viselt dolgai” számára. A román lap szerint az elnök több ízben is visszaélt befolyásával, például a Pannónia Szálló magánosítása során, amikor egy vállalkozó számára felvásárolta, majd továbbadta a vendéglátó-ipari cég részvényeinek 52 százalékát. Az ügyben vizsgálatot folytatott a DNA, de nem emelt vádat Szabó ellen. A város magyarságának körében nem aratott sikert, hogy az RMDSZ-es elöljáró egy román vállalkozó kezére játszotta Szatmárnémeti legimpozánsabb szecessziós stílusú épületét. Szabó Istvánt a megyei tanácsosi székben Veres István, a Szatmári Magyar Hírlap főszerkesztője követheti, Veres azonban még nem döntött arról, hogy vállalja-e a tisztséget. /Babos Krisztina: Betegséget okozó vizsgálatok. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./