Egy nappal az új pátriárka megválasztása után, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) szeptember 13-i ülésének témája a magas rangú egyházfőknek az egykori kommunista titkosszolgálattal való esetleges együttműködésük vizsgálata volt. Egyes sajtóhírek szerint az új pátriárka, Daniel is egyike azoknak az ortodox főpapoknak, akiknek szekus dossziéit Ceausescu bukása után elégették. A CNSAS megállapította, hogy Andrei Andreicut, Fehér megye érseke és Pimen, Suceava és Radauti érseke együttműködtek a politikai rendőrséggel. Tavaly Andreicut egy sajtónyilatkozatban beismerte, hogy együttműködött a volt Szekuritátéval, múlt heti meghallgatásakor azonban már azt állította, hogy egész életében zaklatta az egykori titkosszolgálat. Mircea Dinescu szerint további nyolc ortodox főpapról tudnak, akiknek nagy gondjaik vannak, ami a dossziéikat illeti. /CNSAS: Újabb ortodox papok, akik együttműködtek a Szekuritátéval. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

A román ortodox egyháznak megújulásra van szüksége. Az Evenimentul Zilei szerint Daniel, az új pátriárka az elmúlt tizenhét esztendőben valóságos „pénzgyárat” hozott létre. Ortodox templomok és monostorok tucatjait építtette fel, a nagyvárosokban teológiai tanintézményeket és nyomdát is alapított, ezen kívül lerakta egy nagy sajtótröszt alapjait. /Az egyház megújítását várják az új pátriárkától. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

Egyházkerületi testületek és tisztségviselők megválasztásával, valamint kánonrevízióval zárta munkálatait a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház (RELE) első zsinati alakuló ülése. A Kolozsváron szeptember 7-én és 8-án lezajlott kétnapos ülésszakon a zsinati tagok megvitatták a RELE alkotmányát, valamint a kánont. Adorjáni Dezső Zoltán püspök négy pontban foglalta össze az egyház munkájának lényegét: a misszió, a diakónia, az oktatás, valamint az ökumenikus és közéleti kapcsolat. Adorjáni Dezső beiktatta a RELE püspök-helyettesét, Zelenák József esperest, valamint az egyház főtanácsosát, Fehér Attilát és másodfelügyelőjét, Páll Gyulát. /Gödri Alpár Béla: Mire jó a keresztyénség? = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./

Resicabányán a govondári magyar óvodai csoport gyermekhiány miatt nem valószínű, hogy beindul szeptember 15-én. Gurmai Izabella, a versenyvizsgával állást nyert helyettes óvónő nyakába vette a govondári városrészt, fölkeresi azokat a családokat, ahol óvodáskorú gyermek van. Ha nem fognak össze az egyházak lelkészei, az RMDSZ vezetősége és a bejegyzett vagy be nem jegyzett szervezetek (Platanus, Cziczeri Béni, Új Hullám, illetve a KITTI HÁLÓsok), megszűnhet az magyar óvodai csoport, amelynek tantermei városszerte a legfelszereltebbek közé tartoznak. /Makay Botond: Veszélyben az egyik magyar óvodai csoport. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 14./

Magyar, baszk, cseh, ír, olasz, roma kisebbségi sajtósok találkoztak és beszélték meg közös gondjaikat a Bukarestben megrendezett Európai Újságírók Egyesületének kongresszusán. Kiss Olivér, a Szabadság napilap főszerkesztője – az erdélyi magyar írott sajtó képviselőjeként – beszédét az erdélyi magyarság problémáinak felsorolásával, nevezetesen az autonómia, az önálló állami magyar egyetem hiányával, a kétnyelvű feliratok helyzetének taglalásával kezdte. Ezután Lucian Ionica, a Román Televízió temesvári kirendeltségének elnöke pozitív képet mutatott be a bánáti kisebbségek békés együttéléséről. Az egyik román újságíró szóvá is tett: hogyan lehetséges, hogy Románia két régiójában, a Bánátban és Erdélyben lévő kisebbségek helyzete annyira különböző? Kiss Olivér válaszát, amelynek lényege a bánsági származású Gheorghe Funar egykori kolozsvári polgármester magyarellenes diszkriminatív tevékenységének kifejtése lett volna, az előadás moderátora megszakította – időhiányra hivatkozva. /Oborocea Mónika: Kisebbségi sajtósgondok. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

Személyi összetételét illetően, megújulva vág neki a 2007/2008-as évadnak az Udvarhely Néptáncműhely. A csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes hat egykori táncosa csatlakozott az udvarhelyi együtteshez. Ugyanakkor Orza Cãlin koreográfus, valamint Demeter Erika énekes is az Udvarhely Néptáncműhely csapatát erősíti. A táncegyüttes az évad első produkcióján dolgozik, melyet a Tomcsa Sándor Színházzal közösen mutatnak be. Euripidész: Elektra című művének bemutatóját októberben tervezik. /Szász Emese: Székelyudvarhely. Új tagokkal bővül a Néptáncműhely. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 14./

Rövidesen régi idők rádiószínházi hagyománya éled fel a Kolozsvári Rádió magyar adásának hullámsávján: Senkálszky Endrével a címszerepben, Szombati Gille Ottó Mózes-darabja hangzik el. Zsehránszky István, a kisebbségi hivatal főtanácsosa, színházi szakíró szívügye a figyelem középpontjába állítani az értékes színdarabokat, melyek eddig „papírsírban” voltak. /Gergely Edit: Rádiószínház a papírsírból. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

Tizenegy alkotó részesül idén Magyar Művészetért Díjban, a kuratórium emellett posztumusz elismerések odaítéléséről is döntött. Magyar Művészetért Díjat kap többek között Bence Lajos költő (Lendva), Bocskai Vince szobrászművész (Szováta), a kárpátaljai származású S. Benedek András és Vivi Dragan Vasile román operatőr. A Magyar Művészetért – Bubik István-díjat idén Bogdán Zsolt kolozsvári színművész veheti át. A Magyar Művészetért Posztumusz Díjat Bánffy Miklós és Cs. Szabó László írónak, Jékely Zoltán költőnek, Kaszás Attila és Visky Árpád színművésznek ítélte oda a kuratórium. Az elismeréseket decemberben Nagyváradon adják át. /Bogdán Zsolt Magyar Művészetért Díjas. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

Buzás Pál művész-tanár több éve küzd a zongorarepertoár bővítését szolgáló, nagyrészt erdélyi magyar zeneszerzőktől származó művek közkinccsé tételéért. Nemrég látott napvilágot a Művek zongorára és zenekarra című kottakiadvány Buzás Pál gondozásában, Vermesy Péter műveit adta közre. Németh G. István muzikológus írta az új kottanyomtatvány előszavát. /Kulcsár Gabriella: Új kottakiadvány zongorára és zenekarra. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

Horváth István költő egy teljes egyetemi cikluson át Bartók György /1882-1970/ filozófus professzor, rektor mellett dolgozott. Kevés emléke van erről lányának, a 75 éves Horváth Aranynak. Apja idején lakásuk volt Kolozsváron az írók, szerkesztők és művészek találkozóhelye. Horváth Arany szerkeszti a Transsylvania folyóiratot, mely egy idő óta csak interneten jelenik meg. Horváth Arany Pontot, vesszőt nem ismerek című könyve 50 000 példányban jelent meg, és egy hónap múlva Budapesten nem lehetett megtalálni az üzletekben. Az Elrabolt méltóság című könyve fél éven belül Erdélyben megérte a második kiadást. Horváth Arany /sz. Magyarózd, 1932. szept. 17./ a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Akadémián végzett. 1963-ban a Művelődés kulturális folyóirat szerkesztője lett, melynek 1990-től 1994-ig főmunkatársa és főszerkesztő-helyettese. 1994-ben az újrainduló Erdélyi Gazda főszerkesztésével bízták meg, 1997-ben az Amerikai Erdélyi Szövetség felkérésére elvállalta a Transsylvania irodalmi-kulturális folyóirat európai főmunkatársi feladatkörét. 1993-ban létrehozta a Horváth István Alapítványt, tragikusan elhunyt édesapja emlékére. /Csép Sándor: A hamisság elviselhetetlen bűn. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./

A közelmúltban önállósult Kézdialmás önkormányzata színes, húszoldalas községismertető füzetet jelentetett meg. A szép kivitelezésű faluismertető a sepsiszentgyörgyi Tipo-Graf Kft. nyomdájában készült. Kézdialmás és a közigazgatásilag hozzá tartozó Csomortán múltját, műemlékeit, emlékműveit, a község jeles szülötteit, oktatási intézményét, népszokásait, valamint a két testvérközséget ismerteti meg a kiadvány. /(Dévai): Kézdialmási falufüzet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 14./

A hetvenes évek második felében Rajnai Sándor volt a magyar nagykövet Bukarestben. Charles Gati a forradalomról szóló könyvében (Vesztett illúziók, 2006) vele is interjút készített. „1957-ben Rajnai [vezérőrnagyi rangban a Politikai Nyomozó Főosztály parancsnokhelyettese] vette át Romániában Nagy Imrét és társait, hozta őket bilincsben, szemükön sötét szemüveggel Budapestre. Felügyelte kihallgatásaikat, kapcsolatot tartott a KGB helyi ‘tanácsosaival’, és ő állította össze a vádak alapjául szolgáló forgatókönyvet. Ő volt a szovjet tömb országaiban lefolytatott utolsó véres kirakatper színpadi szerzője és rendezője is. ” – emlékeztetett Charles Gati. A Rajnaitól hallottak azonban annyira nem egyeztek az általa ismert tényekkel, hogy egy alkalommal azt mondta neki: válaszai a náci háborús bűnösök védekezésére emlékeztetnek, akik nem vállalták a felelősséget tetteikért. Rajnai arca meg sem rezdült, és semmivel sem árult el többet mint korábban. /Horváth Andor: A nagykövet. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

A Magyar Autonóm Tartomány pártbizottságának Márton Áron gyulafehérvári katolikus püspök elleni röpirata. (Részlet.) Marosvásárhely, 1957 tavasza. „A népi demokratikus állam biztosítja az ország valamennyi vallásfelekezetének szabad működését, a vallást minden állampolgár lelkiismereti kérdésének tekinti. ”„Míg az ország különféle felekezetű papságának többsége részt vesz a nép oldalán az építőmunkában, a béke fenntartásáért és megszilárdításáért folyó harcban, néhány pap és főpap, saját egyházuk érdekeivel ellentétben, népellenes tevékenységet fejt ki. Ezek közé tartozik Márton Áron gyulafehérvári római katolikus püspök. A nép érdekeit és a népi államot aláaknázó tevékenységéért a népi igazságszolgáltatás 1949-ben 25 évi nehéz börtönre ítélte Márton Áron püspököt. A Román Népköztársaság kormánya, hogy lehetőséget adjon Márton Áron püspöknek az évek során elkövetett népellenes tettei helyrehozására, 1954-ben jóváhagyta büntetése letöltésének felfüggesztését s visszahelyezte őt minden állampolgári jogába, lehetővé téve, hogy püspöki teendőit továbbra is ellássa. ”„Márton Áron püspök megfogadta, hogy megértést tanúsít a nép erőfeszítései iránt, és tartózkodni fog a dolgozók érdekeivel ellentétes mindenféle tevékenységtől. Ezek voltak szabadlábra helyezésekor Márton Áron ígéretei, azonban a cselekedetek, amelyek közvetlenül tevékenységének újrakezdése után következtek, azt mutatják, hogy nemcsak ígéreteit nem tartotta be, hanem tovább folytatta ellenséges tevékenységét az állami és társadalmi renddel szemben. Első önkényes, alávaló intézkedése az volt, hogy leváltotta a népi demokratikus állam iránt hűséges főpapokat és papokat, akiknek felelős beosztásuk volt az egyházmegye vezetésében és gyulafehérvári teológián, azokat a papokat, akik a római katolikus egyház normális működésének a gondjától vezetve, támogatták a kormányt a püspök szabadlábra helyezésében. ” „1955 nyarán sorban magához hívatta és megbüntette mindazokat a papokat, akik kitűntek a békemozgalomban. ” „Márton Áron intézkedései azt bizonyítják, hogy megalázta és megfélemlítette azokat a papokat, akik a széles néptömegek béketörekvései iránt megértést tanúsítottak, és felbátorította azokat az elemeket, akik ellenségesen viselkednek rendszerünkkel, a béke ügyével szemben. ” „Országunk többi vallásfelekezeteinek vezetői, mint Justinián ortodox pátriárka, Vásárhelyi János református püspök, Kiss Elek unitárius püspök, Müller Ferenc német lutheránus püspök és mások részt vesznek az országos békevédelmi tanács akcióiban. ”„Jellemző Márton Áron magatartására, hogy nem vette figyelembe államunk jelentős személyiségeinek egyetlen figyelmeztetését sem. Maga a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsának elnöke, dr. Groza Petre [sic!] számos ízben személyesen beszélgetett vele, megpróbálva megértetni, hogy tetteivel egyháza érdekeinek is csak árthat. Márton Áron püspök minden egyes alkalommal megfogadta, hogy beilleszkedik a törvények szabta keretbe, hogy tiszteletben fogja tartani az egyházfőhöz illő viselkedési szabályokat. De Márton Áron újra meg újra megszegte ígéreteit. Egy teljesen kollektivizált székely községben tartott prédikációjában kijelentette: „Hiába gyűjtöttétek a vagyont. A mai események megmutatták, hogy minden elveszett, hiábavaló volt”. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy Márton Áron püspök ellenzi a dolgozók anyagi életszínvonalának emelését. ” „Márton Áron püspök felelőtlen cselekedetei, amelyek túlléptek minden határt, arra késztették az államhatóságokat, hogy a gyulafehérvári püspöki palota és a székesegyház területén kötelező lakhelyet állapítsanak meg számára, meghagyva ugyanakkor azt a jogát, hogy továbbra is ellássa püspöki teendőit. Az államhatóságoknak ez az engedékeny intézkedése egyben határozott figyelmeztetés arra nézve, hogy államunk nem tűr el sem most, sem a jövőben semmiféle ellenséges cselekedetet, a nép és a rendszer érdekeivel szemben, bárki is kövesse el azokat. ” /A „kezelhetetlen személyiség” . = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) szeptember 14-i budapesti ülésén elfogadta a Szili Katalin által előterjesztett nemzetpolitikai stratégiát. Szili Katalin beszámolt arról is, hogy a KMKF elfogadott egy állásfoglalást a szlovák-magyar megbékélési dokumentumról, amelyben üdvözlik a kezdeményezést, és csalódottságuknak adnak hangot a szlovák kormánypártok megnyilvánulásai miatt. A határon túli magyar szervezetek támogatják a nemzetpolitikai stratégiát és az erről szóló nyilatkozatot, a vajdasági és kárpátaljai szervezet azonban további egyeztetést szeretne a schengeni csatlakozás hatásairól. A dokumentum javasolta, hogy a politikai egyeztetés mellett hozzanak létre olyan véleménynyilvánító fórumokat, amelyeken a civil szféra, az egyházak és a fejlesztési együttműködésbe bevont régiók is részt vehetnek. /Elfogadta a nemzetpolitikai stratégiát a KMKF. Lobbi-iroda Brüsszelben a határon túli magyaroknak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

Magyarellenes cselekedetnek tartja a Magyarok Világszövetsége (MVSZ), hogy Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti küldöttségvezetője „egy ellen-világszövetség létrehozását” kezdeményezi – jelentette ki Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke. Levélben kérte az Országgyűlés elnökét, hogy állítsák vissza az MVSZ költségvetési támogatását, amit az Országgyűlés 2000. decemberében azzal az indokkal vont meg, hogy a szervezet ellen bírósági perek zajlanak. /Ellen-világszövetség jönne létre? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

Markó Béla és Tőkés László kölcsönösen megfogadta, hogy pozitív kampányt folytatnak, s nem fogják támadni egymást. Alig váltak el, máris megindultak a támadások. Például az Erdélyi Magyar Ifjak „azzal a blődséggel álltak elő” írta a lap munkatársa, Mózes Edith, hogy az RMDSZ „egy megváltozni nem akaró román versenypárt”, továbbá, hogy az RMDSZ „ígérete ellenére folytatja elkezdett rágalomhadjáratát”. Az újságíró szerint eddig még csak a Szász Jenő nevével fémjelzett alakulat rágalmazott, s most pedig ők. Mózes Edith szerint az Erdélyi Magyar Ifjak tanulhatnának a MIÉRT-től, amely bár ugyancsak ifjak szervezete, éretten gondolkodik, ezért szólítja fel Tőkés Lászlót, hogy tartsa be ígéretét, s „állítsa le” a palástja mögé bújó „önjelölt politikusok” alaptalan mocskolódásait. /Mózes Edith: Jön az adok-kapok? = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./

Brassai Zsombor református lelkész lemond az RMDSZ megyei ügyvezető alelnöki funkciójáról. Az érintett sajnálja, hogy meg kellett hoznia ezt a döntést, és további támogatásáról biztosította az RMDSZ-t. Mint elmondta, az Erdélyi Református Egyházkerület vezetőtanácsa hozott egy olyan határozatot, amely megakadályozza a további politikai tevékenységét. Brassai Zsombor kifogásolta, hogy az egyházkerületi elnöksége beállt a Tőkés-jelölési akcióba, durva módon számon kérték azoktól, akik nem teljes lelkesedéssel végezték az aláírásgyűjtést. Brassai kiállt az RMDSZ mellett, kijelentette, az egyház ne avatkozzon bele a politikába. /Mózes Edith: Brassai Zsombor: Vannak dolgok, amelyeket már nem lehet a szőnyeg alá seperni! = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./

Regölhetünk közösen, az adományok nálunk maradnak – ezzel jellemezte az RMDSZ tárgyalási stílusát Gazda Zoltán sepsiszéki MPSZ-elnök, aki szerint az RMDSZ nem akart igazi megegyezést. Az RMDSZ nem tagadta meg önmagát: tizenhét év után is csak ígérget. /Demeter J. Ildikó: Az RMDSZ nem akart megegyezni (Sepsiszéki MPSZ). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 15./

Aradon szeptember 15-én a polgármesteri hivatal a Volt Politikai Foglyok Szövetsége aradi fiókjával közösen avatja fel a Kommunizmus Áldozatainak Emlékművét, amely a kommunista hatalom börtöneiben elhunyt aradiaknak állít emléket. A 96 aradi és Arad megyei áldozatot a politikai foglyokat őrző és kínzó börtönök melletti közös sírokba temették el. Az emlékmű megemlékezik hét antikommunista harcosról, akik a Jószáshely és Keszénd környéki, a szeku csapataival vívott harcban haltak meg, valamint arról a hét mezőgazdászról, akik ellenálltak az erőszakos téeszesítésnek. /Ma avatják a Kommunizmus Áldozatainak Emlékművét. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 15./

Az erdélyi magyar középiskolások kilencven százaléka nem elégszik meg az érettségivel, és tovább folytatná a tanulmányait, derült ki a felmérésből. A több mint ezer interjúalanyra kiterjedő felmérés eredményeit a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) két szociológusa, Szabó Júlia és Kiss Zita mutatta be. Kolozsvár első helyen áll a tanulni vágyók szempontjából. Az itteni egyetemek magyar tagozatait főleg a tömbmagyar településekben élők részesítik előnyben, míg a szórványban élő magyarságnak nagyobb mértékben felel meg a román tannyelvű egyetemen való tanulás. A megkérdezettek 61,7 százaléka Romániában tanulna tovább, csak 5,7 százalékuk folytatná tanulmányait Magyarországon. A tanulók 64 százaléka magyarul szeretne tovább tanulni az egyetemen. A fiatalok több mint 15 százaléka gondolt konkrétan a kitelepedésre, és csak 20 százalékot tesz ki azok aránya, akik biztosan nem mennének el az országból. /Nagy-Hintós Diana: Továbbtanulna a középiskolások kilencven százaléka. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

Kolozsvár volt polgármestere, a hírhedt Gheorghe Funar ismét szabadjára eresztett egy torz agyszüleményt Márton Áron püspökről. Márton Áron nem szorul védelemre, élete, tettei, szavai önmagukért beszélnek, olyan szellemi magasságokból, amelyekbe a Funar-félék soha el nem juthatnak. Márton Áron magyar volt, sőt, bizonyos ízléseknek talán túlságosan is magyar. Népének sorsa, jövője minden pillanatban foglalkoztatta, azért vállalt börtönt, meghurcoltatást, házi őrizetet. Erdély katolikus püspöke még a meghurcoltatás idején is testvériesen viselkedett a román néppel szemben. Amikor a békülő kedvű Ceausescu díszvacsorán maga mellé ültette, a püspök ülve maradt, és nem tapsolt együtt a többiekkel a diktátor beszéde után. Börtönből való kiszabadulása után a következő vallomást tette Lucian Muresan görög katolikus papnövendéknek, a jelenlegi balázsfalvi főérseknek: „Jóságában az Isten elvitt szeretetének iskolájába, a börtönbe, hogy ott megtanítson igazán szeretni minden embert, egyik vagy a másik nemzethez való tartozástól, vallási hovatartozástól függetlenül. ” /Ercsey-Ravasz Ferenc: Szamárordítás. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

„Igazságban élni – Fogalmi fogódzók egy bölcs társadalomhoz és az európai fejlődéshez” címmel nemzetközi konferenciát szervezett szeptember 10–12 között a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem, az UNESCO-CEPES és a DAAD. Jelen volt dr. Jean-Claude Périsset romániai apostoli nuncius, továbbá több püspök, teológiai tanár, katolikus, protestáns és ortodox lelkészek, a kulturális és társadalmi élet személyiségei. A háromnapos konferencia munkálatainak során nemzetközi szaktekintélyek tartottak előadást. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök is az előadók között volt, továbbá a BBTE Római Katolikus Teológia Kar tanárai közül dr. Holló László és dr. Marton József professzor. /Fodor György: Igazságban élni Európában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) szervezésében szeptember 20–23. között Kolozsváron rendezik meg a XII. Kárpát-Medencei Magyar Kulturális Napokat. Kötő József elnök és Dáné Tibor Kálmán ügyvezető igazgató ismertette a részleteket. A rendezvénysorozat hagyományosan a Kárpát-medencei magyar művelődési szervezetek (EMKE, Csemadok, Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség) együttműködésével valósul meg. Minden évben más-más régióban rendezik meg. Tavaly a muravidéki Lendván tartották, idén Kolozsváron és néhány környező településen lesz. A közművelődési seregszemle felöleli minden régió adott évi kulturális termésének a javát, színes és értékes képzőművészeti és hagyományőrző kínálatot tár a mindenkori helyi és Kárpát-medencei közönség elé. A rendezők 60-80 határon túli, és 60 hazai részvevőre számítanak. /Ördög I. Béla: Magyar kisebbségi közművelődési seregszemle. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

Szeptember 12-13. között Mákófalván kétnapos képzést tartottak, melynek témája: lelkipásztorok képzése ifjúsági munka terén. Kevesen jöttek el, pedig nagyon fontos az ifjúsággal való foglalkozás. A megbeszélésen szó volt arról, hogy vannak olyan mozgalmak, alakulatok, amelyek nagy segítséget nyújtanak az ifjúsággal való foglalkozás terén, mint az IKE vagy a cserkész-mozgalom. /Szász Lóránt-Levente: Lelkészképzés Mákófalván. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

A katolikus karizmatikus megújulás idén ünnepli 40. születésnapját. Az erdélyi közösségek Aradon fogják megszervezni szeptember 22-én az ünnepi nagy találkozót. Világviszonylatban a karizmatikusok száma ma már 100 millió fölé emelkedett (vagyis a világon élő katolikusok 10%-a). II. János Pál pápa szerint “a mozgalomból sugárzó életerő és a jó gyümölcsök arról tanúskodnak, hogy valóban jelen van és működik a Szentlélek az egyházban. ” /Először Aradon a Katolikus Karizmatikus Megújulás Erdélyi Találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 15./

Elkezdte évadát a marosvásárhelyi Ariel Színház, a bábszínház. Barabás Olga rendező beszélt a magyar tagozat közelgő előadásairól. Az elmúlt évadban színpadra állították a Zurinka című gyerekelőadást, amellyel Marosvásárhelyen nem léptek fel, csak turnéztak vele. Idéntől látható lesz ez a roma folklórra épült produkció. A Vitéz szabócska tulajdonképpen egy Grimm-mese, a bemutatója ősszel lesz. A csizmás kandúrból bábmusical készül. Felújítják az Óz, a csodák csodáját. És műsoron tartják a Mirkó királyfit. Októberben újra megszervezik a szokásos miniévadot. December 5-én Kovács Ildikó rendező nyolcvanadik születésnapját ünnepli a kolozsvári bábszínház, a marosvásárhelyiek is felköszöntik a Pinocchióval, amelyet néhány évvel ezelőtt ő rendezett. Barabás Olga örömmel újságolta el, hogy a társulathoz jöttek azok közül, akik a vásárhelyi színművészetin létrehozott bábszakon befejezték tanulmányaikat. /Nagy Botond: A bábmusical idénre várható. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./

Temesváron szeptember 13-án tartotta Mátray László színművész egyéni előadóestjét. A Csiky Gergely Állami Magyar Színház tagja magyar, román, ausztrál és szír költők, prózaírók szerzeményei alapján írta meg “vádbeszédét” Az állat is ember címmel. /(pataky): Mátray László egyéni előadóestje. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 15./

A Kormos Egyesület 2000-ben alakult meg Erdőfülén. Tevékenységi területe: kultúra, ifjúság. Küldetése: a faluban elő fiatalok erkölcsi, nevelési és anyagi támogatása, pénzügyi, gazdasági és jogi tanácsadás, pályázatok írása a falu fejlődésének előmozdítására. Céljaik között szerepel a hagyományápolás, az egyesület keretében hat éve működő Aranyosok amatőr színjátszó csoport támogatása. /Civil híradó: Kormos Egyesület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 15./

Egyed Ákos Gróf Mikó Imre ― Erdély Széchenyije című könyve az első, debreceni kiadást követően most már a sepsiszentgyörgyi Charta Kiadónál is megjelent. A könyvet szeptember 13-án Sepsiszentgyörgyön bemutatták. /Váry O. Péter: Mikó Imre ismét hazajött. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 15./

A neves budapesti kutató, Sümegi György újabb monográfiával egészítette ki a festő Nagy Istvánról szóló irodalmat. Az 1873-ban, Csíkmindszenten született és 1937-ben Baján elhunyt „nagy magányos, stílusirányzatokba nehezen sorolható” festő különleges egyénisége, sajátos életútja, művészete a művészettörténeti érdeklődés homlokterébe került, így született róla az idők folyamán több könyv, Surányi Miklós, Lyka Károly, Pap Gábor, Solymár István és Murádin Jenő monográfiái. A három országban, Romániában, Magyarországon és Jugoszláviában élt és alkotott festőről megszületett a hatodik monográfia. Sümegi György felkutatta és közzétette a bajai író, újságíró Lóránth László kutatásainak eredményeit, amelyek egy 1950-ben készülő monográfia részeként fontos adatokkal gazdagították a Nagy Istvánról szóló irodalmat. A kötet második felében Sümegi azokat a dokumentumokat adja közre, amelyeket kutatómunkája során fedezett fel. /Lóránth László – Sümegi György: Nagy István, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2007./ A monográfiát Nagy István pasztelljeiről, szénrajzairól készített színes és fekete-fehér fotók egészítik ki. /Németh Júlia: Küzdelmes menetelés határokon innen és túl. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./