„Végre én is láttam egy jó örményt” – jelentette ki Traian Basescu államfő a kórház lépcsőjén, amikor pajzsmirigyműtétje után elhagyta az intézményt. Az államelnök eme kijelentése nyomán újabb dosszié születhet az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (ODT). Basescu a kijelentését azután „hozzáértő örményre” javított ki. A diszkriminációellenes tanács figyelmen kívül hagyta volna ezt az „elszólást”, ha egy újságíró nem kifogásolja az államelnök viselkedését. Monica Vasile, az ODT tagja elmondta: az előírásoknak megfelelően kivizsgálják az újabb Basescu-ügyet. /Újabb államelnöki „elszólás”. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

Készülnek a nyugdíjpénztárak a rendszer szeptember 17-i rajtjára. Becslések szerint a következő néhány hónapban mintegy 2,5–3 millió munkavállaló fog csatlakozni a 14 alapkezelő valamelyikéhez. Január 17-ig minden 35 évnél fiatalabb munkavállalónak kötelező valamely magánnyugdíj-pénztárhoz csatlakoznia, míg ugyanez a 35 és 45 év közöttiek számára választható opció marad. Az idei első félévben az átlagos bruttó jövedelmek euróban kifejezve 28 százalékkal nőttek az tavalyi év hasonló időszakhoz képest. Az idei évben az országos átlagfizetés összege vélhetően eléri a 426 eurót, ami több mint 100 euróval jelent többet a 2006-ban mért 323 eurós átlagjövedelemhez képest. /Domján Levente: Készülődnek a nyugdíjpénztárak. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./

Színvonalas az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistája – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök szeptember 11-én, bukaresti sajtótájékoztatóján. Szerinte örvendetes, hogy a listát Frunda György szenátor vezeti, aki magas szakmai felkészültséggel és kivételes nemzetközi politikai tapasztalattal rendelkezik. Markó nem aggódik amiatt, hogy a felmérések szerint az RMDSZ-nek 4 százalékos – tehát az EP-be való bejutáshoz szükséges küszöb alatti – támogatottsága van. Emlékeztetett arra, hogy a 2004-es választások előtti felmérések szerint az RMDSZ-nek 4 százalékos támogatottsága volt, és ehhez képest a szavazatok 6,2 százalékát kapta. „Tőkés László püspök természetesen megnehezíti a helyzetünket, kampányunkat, de ez nem azt jelenti, hogy nem vesszük sikeresen az akadályt” – hangsúlyozta Markó. /Markó nem aggódik a 4 százalékos küszöb miatt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke úgy véli: „politikai perverzió” volt az RMDSZ részéről, hogy az EP-jelöltlista második befutó helyére Sógor Csaba szenátort, a királyhágómelléki református püspökség lelkészét helyezte. Tőkés súlyos vádakkal illette az RMDSZ vezetőségét, amelyről kijelentette, hogy „kétszínűek és rosszhiszeműek. ” „Sógort csak eszközként használják fel ellenem, és a református egyházon belül szakadást akarnak előidézni ezzel a jelöléssel” – mondta. A püspök szerint az RMDSZ az a szervezet, amelyben a tagoknak a tulipánra kell ütnie a pecsétet, ha pedig nem ezt teszi, és mást választ, akkor elítélik. „Közösségünk tagjainak elegük van ebből a politikából. Nem tudom, sikerül-e felvennünk a harcot a jól begyakorolt RMDSZ-es gépezettel, de legalább elmondhatjuk, hogy lehetőséget teremtettünk a szabad választásra” – jelentette ki Tőkés. Az EMNT nyilatkozata szerint a választási törvények módosítására vonatkozó elvi megegyezést már felrúgták azáltal, hogy a képviselőház plénumában leszavazták a Toró T. Tibor képviselő által benyújtott módosító javaslatokat. Az egyéni EP-jelöltekre nézve diszkriminatív törvény miatti esélyegyenlőtlenség kivédése céljából az EMNT választási megfigyelők kiküldését fogja kérni az Európai Parlamenttől. A Tőkés László jelölését támogató szervezetek elnökségei egy külön nyilatkozatban elégtétellel nyugtázták, hogy Tőkés László él a közel 140 000 támogatói aláírás biztosította törvényes lehetőséggel, és független jelöltként indul az őszi EP-választásokon. Az erdélyi magyaroknak is joguk van a hiteles képviselethez, szögezték le. /Tőkés választási megfigyelők kiküldését fogja kérni az EP-től. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

Értetlenkedve fogadta Markó Béla a Tőkés Lászlót támogató szervezeteknek az RMDSZ által összeállított EP-lista jelöltjeivel szembeni kifogásait. Markó szerint „aki megkérdőjelezi Frunda György alkalmasságát az RMDSZ listáján, az nevetséges”. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, Magyar Polgári Szövetség, Magyar Polgári Egyesület, Székely Nemzeti Tanács, Erdélyi Magyar Ifjak és Magyar Ifjúsági Tanács közös nyilatkozatában azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy nem tudja, kiket és milyen elvek mentén szeretne az Európai Parlamentbe juttatni. Szerintük az SZKT hétvégi döntése ellentmond az RMDSZ által korábban hozott döntéseknek. „Az RMDSZ, listája összetételének megváltoztatásával, saját szabályait is semmibe vette, felrúgta a korábban általa elfogadott, a jelöltség pályázati úton való elnyerésének módozatát. Felmerül a kérdés: az RMDSZ által korábban hangoztatott, fiatal, pragmatikus, technokrata politikusokból álló listája milyen okokból szorult háttérbe? Megfelel ezeknek az elvárásnak a Frunda által vezetett lista? Hol van Frunda pályázata?” – áll a szervezetek közös nyilatkozatában, amelynek aláírói cinizmusnak tekintik Sógor Csaba második helyre való jelölését. „Nem értem, miért lenne ez cinizmus?” – reagált Markó Béla, aki ugyanakkor nevetségesnek nevezte a listavezetők alkalmasságát vitatók hozzáállását. „Ennél én azért többet várnék ezektől a szervezetektől, még akkor is, ha sokra nem is tartom őket” – fogalmazott Markó. Az RMDSZ-szel szövetséges Magyar Ifjúsági Értekezlet /MIÉRT/ felszólította Tőkés Lászlót, hogy a negatív kampány elutasítására tett ígéretét tartsa be, az uniós kampányát támogató EMI alaptalan vádaskodásait, mocskolódásait állítsa le. „Ha ezt nem teszi meg, akkor egyértelművé válik mindenki számára, hogy negatív kampány elvetésére tett ígérete csak üres szólam, és vicsorgó politikai ölebek bevetésével törekszik a tisztességes eszközökkel kampányoló RMDSZ jelöltjeinek a lejáratására. Tőkés Lászlónak most kell megszólalnia, mert ha hallgat, az cinkos egyetértésnek minősül a mocskolódókkal” – áll a közleményben. /Mihály László: Méltatlankodnak Tőkésék. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./

Élesedő hangon vádolják egymást az ellenzék és az RMDSZ képviselői az EP-választások kampányában. „Az RMDSZ felelősségáthárító kommunikációja arra az ókori tanmesére emlékeztet, melyben a víz felső folyásánál álló farkas a lejjebb álló bárányt vádolja a víz felzavarásával” – jelentette ki Tőkés László sajtótájékoztatóján. A püspök megállapította, az RMDSZ-vezérkar játszotta el az összefogás esélyét akkor, amikor a közös erdélyi magyar nemzeti lista indítására vonatkozó EMNT-kezdeményezést durván visszautasította, majd – semmibe véve Csoóri Sándor, Mádl Ferenc, Vizi E. Szilveszter és aláírótársaik, valamint Sólyom László államelnök, továbbá a református egyház megegyezésre irányuló felhívásait – önálló európai parlamenti képviselőjelölt indítására kényszerítette az RMDSZ-en kívüli szervezeteket. Úgy vélte, Markó Bélát és csapatát korszakos felelősség terheli a magyar közösség megosztásáért. Elmondta, hogy a közös lista meghiúsulása nyomán az RMDSZ már nem volt hajlandó aláírni az együttesen megszövegezett megállapodást, és már azt sem kívánja betartani, amiben megegyezés született. A püspök hangsúlyozta, a nézetkülönbségek ellenére tagja marad az RMDSZ-nek, és Brüsszelben az egész erdélyi magyarságot, sőt még Markó Bélát is képviselni kívánja. A Tőkést támogató szervezetek elnökségei nyilatkozatban jelentették ki, sajnálatosnak tartják, hogy Sógor Csaba is „eszközévé vált a Markó–Verestóy-Frunda–Borbély nevek által fémjelzett önfeladó politikának”. Bukaresti sajtótájékoztatóján Markó Béla „megelégedéssel” nyugtázta, hogy Tőkés László négy napig tartotta magát ahhoz a csütörtöki megállapodásukhoz, miszerint nem folytatnak egymás ellen lejárató kampányt. „Más alkalmakkor csak egy vagy két napig tudta visszatartani magát, most négy napig sikerült” – jegyezte meg Markó. Hozzátette, ő ennek ellenére tartja magát a megállapodáshoz, és nem fogja támadni a püspököt. /Gazda Árpád: Ki zavarja a vizet? = Krónika (Kolozsvár), szept. 12./

Az RMDSZ-szel szemben állók korántsem egységesek, mindegyik csoportosulás vezetője ragaszkodik az elnöki címhez és Simon Judit, a lap főmunkatársa szerint nem látták át a számukra adódó lehetőséget. Valóban kellettek volna írott garanciák. Ugyanis a Tőkést támogatók és az RMDSZ megegyeztek abban, hogy nem folytatnak negatív kampányt. Ehhez képest a hatok nyilatkozata a következő mondatokkal zárul: „Az RMDSZ részéről cinikusnak tekintjük Sógor Csaba második helyre való jelölését, a szenátor úr részéről pedig sajnálatosnak azt, hogy eszköze legyen a Markó–Verestóy–Frunda–Borbély nevei által fémjelzett önfeladó politikának. Az őszi kampány a következetesség és hitelesség, a temesvári forradalom értékrendje és az eddigi megtévesztő, félrevezető politika közötti választás is egyben. Az erdélyi magyaroknak is joguk van a hiteles képviselethez”. /Simon Judit: Pohár, tiszta vízzel. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./

Az RMDSZ színeiben induló Sógor Csabának nem lesz könnyű élete az európai választási kampányban – mondta Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke, az RMDSZ parlamenti képviselője a vele készített interjúban. Reméli, hogy sikerrel fogja Tőkés László a kampányát végigvinni. Szükség van egy ilyen személyiségre az Európai Parlamentben. Szerencsésebb lett volna megegyezni, amihez az kellett volna, hogy az RMDSZ vezetői elmozduljanak attól a pozíciótól, hogy csak egyszerűen szemléletváltásra van szükség. Szembesülniük kellett volna az elmúlt években elkövetett hibáikkal, önkritika sem ártott volna, és nyitni kellett volna a plurális képviselet felé. Toró örül annak, létrehozzák az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot. /Lokodi Imre: „A megméretkezés következik“ = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./

Szeptember végén benyújtják a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) bejegyzéséhez szükséges iratokat – jelentette ki Szász Jenő, az MPSZ elnöke, Székelyudvarhely polgármestere. /Szeptemberben bejegyzik az MPSZ-t? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

A magyarság és románság közös történelmének eltorzítása és egyoldalú bemutatása súlyos hiba: a Nagy-Románia Párt egy olyan elavult, XVIII., XIX. századi szemléletmódot képvisel, amelynek nincs helye az Európai Unióban – jelentette ki Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője szeptember 10-én a szenátusban. Verestóy Attila Petru Stan Nagy-Románia Párti politikus szenátusi felszólalásának durván magyar-, és RMDSZ ellenes kijelentéseire reagált. Petru Stan hosszasan ecsetelte az „1940-ben, Erdélyben elkövetett románellenes tisztogatások” következményeit, a nagy-romániás politikus úgy vélekedett, ma is gondot jelent a „magyar kérdés”, ugyanis az RMDSZ „nyíltan hirdeti a székelyföldi autonómiát és az etnikai szeparatizmust”, „felfordulást” idézve elő Erdélyben. Nehezményezte azt is, hogy „nemzetárulás” folytán az RMDSZ elérte többek között az önálló magyar oktatás megteremtését, az anyanyelv használatát az igazságszolgáltatásban, a köz-igazgatásban és a magán és közösségi javak visszaszolgáltatását is. Verestóy Attila – visszautasítva a magyarellenes vádakat – leszögezte: súlyos hibának tartja a történelmi tények durva eltorzítását és azt, hogy az RMDSZ-t összefüggésbe hozzák bizonyos múltbéli sérelmekkel. /RMDSZ-válasz a magyarellenes vádakra. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

Az RMDSZ Maros megyei Területi Képviselők Tanácsa tudomásul vette, hogy a marosvásárhelyi szervezet polgármester-jelöltje Csegzi Sándor. Megállapították, hogy az ügyben a megyei szervezetnek kell meghoznia a végső döntést – jelentette ki Benedek Imre, a TKT elnöke. A politikus szerint a szövetség EP-jelöltistájának megváltoztatása precedenst jelenthet Maros megye számára is. Emlékezetes, a vásárhelyi szervezet korábban 30 szavazattal Csegzit jelölte a 23 voksot összegyűjtött Borbély Lászlóval szemben. /Felülvizsgálják Csegzi Sándor polgármester-jelöltségét. = Krónika (Kolozsvár), szept. 12./

Mintegy 600–650 ezer romániai háztartásban néznek magyar nyelvű televíziót, a fő hírforrást azonban a román adók jelentik – vélekednek a médiaszakértők. Magyari Tivadar szociológus szerint a romániai magyarság körében a médiafogyasztás alapvetően anyanyelvű. Főleg magyar nyelvű újságot olvasnak, magyar nyelvű rádiót hallgatnak, viszont a televíziózás tekintetében más a helyzet, hiszen a képernyő előtt pillanatok alatt át lehet váltani román nyelvű adókra. A román adók nézettsége tíz évvel ezelőtt nőtt látványosan, a Pro Tv és az Antena 1 megjelenésével. A legszélesebb körben két magyarországi adó fogható Erdélyben, a Duna Tv és az m2, ezek a kábelszolgáltatók alapcsomagjában is megtalálhatók. Az utóbbi években azonban egyre inkább elterjedtek a digitális platformok, amelyek szinte minden jelentős adóhoz hozzáférést biztosítanak. A legjelentősebb digitális szolgáltató a Digi Tv, amelynél mintegy 400 ezren fizettek elő a magyar csomagra. Ez utóbbi tartalmazza az RTL Klub, a Tv2, az m1, az m2, a Cool Tv, a Viasat 3, a Minimax, a Hálózat, az ATV és a Hír Tv adót, illetve több mint százezer háztartásban magyarra állítható a hangsáv a Discovery csatornáknál, az Animal Planet, az Eurosport, a Cinemax, az AXN és a Hallmark adóknál. A romániai magyar televíziózók köre kiegészül még azokkal a székelyföldiekkel, akik Magyarországon fizetnek elő a kábelszolgáltatásra, hogy követhessék a magyar labdarúgó-bajnokság mérkőzéseit. /Magyar tévé Erdélyben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 12./

Európai szabványok szerint, hamarosan elkészül a Romániában élő szerb, cseh, bolgár, szlovák és török kisebbség számára a kisebbségi történelmet és szokásokat ismertető első tankönyv a hatodikos és hetedikes diákoknak – tájékoztatott Matekovits Mihály, az Oktatási Minisztériumi kisebbségekkel foglalkozó osztályának főigazgatója. „Az idén engedélyeztük a magyar kisebbség számára készülő új történelemtankönyvek kiadását” – számolt be a főigazgató, és hozzátette: a jelenleg érvényben lévők is megfelelőek, de a választási lehetőség kedvéért szükségesnek tartották újabb tankönyvek kiadását. A kisebbségitörténelem-tankönyvektől eltérően a világtörténelmet taglaló iskolakönyveket románból fordították. Pócsai Sándor, a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum történelem szakos tanára, aki részt vett a magyar kisebbségek történetét tartalmazó tankönyvek megírásában, elmondta: az európai szabványoknak megfelelően készülnek mind az egyetemes, mind a román, mind pedig a magyar történelmet bemutató tankönyvek. Az alapelv az, hogy mind a három tankönyvben leírtak, a tantervnek kiegészítsék egymást. A szintén történelem szakos Imre Zsolt viszont elkeserítőnek tartja, hogy nem létezik magyar fordításban sem tizedikes, sem tizenegyedikes tankönyv, a diákok román nyelven szerzik meg az egyetemes történelemre vonatkozó ismereteket. /Oborocea Mónika: Kisebbségi tankönyv-premier. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./

A kolozsvári városi tanács elfogadta a különböző kulturális rendezvények támogatását szolgáló 48 000 lejes javaslatot. Ennek keretében a megalapításának 450. évfordulóját ünneplő János Zsigmond Unitárius Kollégium 6500 lejnyi költségtérítéshez jut. /Születésnapi ajándék az unitáriusoknak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

Szeptember 9-én, vasárnap hálaadó istentiszteletet tartott a Lóna-völgyi dobokai szórványgyülekezet. A jelenleg alig 9 lelket számláló reformátusság a maga erejéből, illetve az elszármazottak és néhány külföldi jótevő adományából teljesen felújította 1742-ben épült templomát. A zsúfolásig megtelt templomban – ahogy ezen a vidéken természetes – együtt örvendezett a kisszámú magyarság és a helyi ortodox románság is. Vetési László lelkész szórványügyi előadó felidézte, Dobokának eddig három történelmi temploma enyészett az elmúlt évszázadok viharaiban (egy a vármegyének is nevet adó Doboka várában, a másik kettő a Boldogasszony és a Szent-Erzsébet nevére szentelt templom), amíg a régi köveiből újjá épülhetett a mostani. Tőkés Ferenc, a kendilónai missziói gyülekezet és egyben Doboka beszolgáló lelkésze köszöntötte az egybegyűlteket, majd a gyülekezet történetét és a felújítási munkálatokat ismertette. Dr. Székely Árpád, a Kolozsvári Református Kollégium igazgatója a missziói kör falvainak kevéske hívéből színvonalas alkalmi kórust szervezett. Kendilóna, Magyarköblös és Doboka hívei énekekkel örvendeztették az egybegyűlteket. /V. J. : Doboka. Templomszentelés a kilencfős gyülekezetben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

A székely Mezőség jellegzetességeinek megörökítése és az utókornak való átadása érdekében jött létre a Mezőbergenyei Alkotótábor, amely az elmúlt hetekben ötödik alkalommal látta vendégül mindazokat a képzőművészeket, akiket megihletett e tájegység különleges szépsége, illetve akik most ismerkedtek e Marosvásárhely közeli falu életével. A bergenyeiek pedig arra készülnek, hogy a régi iskola egyik szárnyában, amelyet visszakapott az egyház, a falumúzeum mellett egy állandó tárlatot rendezzenek be az alkotótáborban készült művekből. /(bodolai): Begyűjteni a fogyó örökséget. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 12./

A Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet (TEMISZ) augusztus második felében szervezte meg Zoldon a IV. Társasági Tánc- és Kultúra Táborát. . A programban a napi öt-hat órás oktatáson kívül helyet kaptak különböző kulturális előadások és vetítések, általános műveltségi vetélkedők, tánctörténeti előadások is. /Tánctábort szervezett a TEMISZ. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 12./

Váratlanul elhunyt Gazda László /Zágon, 1933. szept. 30. – Sepsiszentgyörgy, 2007. szept. 10./ néprajzi, történeti, gazdaságföldrajzi szakíró, a megye sakkéletének kiemelkedő személyisége, a műkedvelő színjátszásban országosan elismert földrajztanár. A Református Székely Mikó Kollégium bocsátotta útjára, és a Bolyai Tudományegyetem nevezetes professzor-triásza (Balogh–Török–Tulogdy) által vezetett földtudományi kar biztosított számára kitekintést a világba. Sepsiszentgyörgyön az oktatás mellett a tudományos kutatómunka kötötte le idejét, majd a moldvai magyarság szállásterületén végzett Jóbarát-expedícióinak gyűjtését bemutató kiállítását a csángókutatás apostola, a Kossuth-díjas zenetudós, Domokos Pál Péter méltatta. Első tanulmánya Adatok Sepsi rajon történeti földrajzához címmel éppen ötven éve jelent meg a Bolyai Tudományegyetem Tudományos Diákköreinek Évkönyvében. Utoljára 2005-ben félezer oldalon látott napvilágot kétnyelvű Codex című kötete, amelyet a moldvai csángómagyarság neves szakértője, Halász Péter Codex Gazdalaciensis címmel előszavazott. /Kónya Ádám: Tudását csak szerénysége múlta fölül (Gazda László halálára). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 12./

A jelöltállítás kronológiája. 2006. november 3. Az RMDSZ és az EMNT vezetőinek kolozsvári találkozóján Tőkés László kezdeményezte, állítsanak közösen jelöltet az európai parlamenti választásokra. A megbeszélés után Toró T. Tibor EMNT-alelnök megemlítette, Tőkés László és Markó Béla vezethetné a közös listát. Markó Béla nem zárkózott el attól, hogy a témáról további egyeztetések történjenek. Esetleges jelöltségével kapcsolatban azonban azt mondta, akik ezt szorgalmazzák, el akarják távolítani a romániai politikából. 2006. december 16. Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és Szövetségi Egyeztető Tanácsa (SZET) együttes ülése az ügyvezető elnökség előterjesztése nyomán olyan jelöltállítási szabályzatot fogadott el, amely nem számol a közös listaállítással. A szabályzat szerint csak RMDSZ, illetve a szövetséggel társult szervezetek tagjai lehetnek jelöltek. A jelölteket az RMDSZ operatív tanácsa rangsorolja; ezeknek kötelességük végrehajtani az RMDSZ vezető szerveinek a határozatait. Nyilatkozatban kell továbbá adniuk, hogy ha megszegik az RMDSZ-szel szembeni kötelezettségeiket, alávetik magukat a szövetség alapszabályában szereplő szankcióknak. 2007. január 12. A Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának (TEKT) ülése után Markó Béla kijelentette, nem ért egyet azzal az állásponttal, miszerint az RMDSZ listájának első helyeire már befutott politikusokat, úgymond „húzóneveket” tegyenek, akik utólag visszalépnek az utánuk következő jelöltek javára. Kifejtette, a befutóhelyeken fiatal, képzett politikusoknak kell indulniukt. Újságírói kérdésre hozzátette, az esetleges ellenzéki jelöltek a harmadik helytől hátrafelé szerepelhetnek a listán. 2007. január 13. A Gyergyószéki Székely Tanács független jelölt indítását kezdeményezte. Az ötlet az ellenzéki szervezetek kolozsvári tanácskozásán is felmerült. 2007. január 15. Az RMDSZ operatív tanácsa Kelemen Hunort nevezte ki az európai parlamenti választások kampányfőnökévé. 2007. január 16. A parlament elfogadta az EP-választásokról szóló, 2007/33-es törvényt. A jogszabály értelmében a választásokon pártok, koalíciók, kisebbségi szervezetek és független jelöltek indulhatnak. A pártlisták az ötszázalékos küszöb teljesítése esetén szerezhetnek mandátumot, a független jelölteknek az egy mandátumhoz szükséges szavazatszámot kell megszerezniük (amely az érvényes szavazatok 2,86 százalékát jelenti). A jogszabály a pártok, szervezetek részvételét kétszázezer, a független jelöltek indulását pedig százezer támogató aláírás összegyűjtésétől teszi függővé. 2007. január 16. Az RMDSZ választási bizottsága elfogadta Bíró Rozália, Csutak István, Fekete Emőke, Hodgyai Géza, Jakab István, Korodi Attila, Nagy Zsolt, Niculescu Tóni, Sógor Csaba, Szabó Károly és Winkler Gyula EP-képviselő-jelölti pályázatát. Formai okokra hivatkozva elutasította Bara Gyula pályázatát. 2007. január 23. Az RMDSZ operatív tanácsa meghallgatta a jelölteket, és a Nagy Zsolt, Winkler Gyula, Korodi Attila, Sógor Csaba sorrendet állapította meg. 2007. január 26. Tőkés László egy budapesti sajtótájékoztatón kijelentette, kész együtt haladni az RMDSZ-szel a választási kampányban, ha az ellenzék bizalmát is élvező Sógor Csaba szenátor az RMDSZ-jelöltlista befutónak számító első vagy második helyére kerül. 2007. január 27. Hat ellenzéki szervezet kérte fel Tőkés Lászlót, vállalja el a független EP-képviselő-jelöltséget. A Kolozsváron keltezett nyilatkozatot az EMNT, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), a Magyar Polgári Egyesület (MPE), a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) vezető testületei írták alá. Tőkés László a felkérésre úgy válaszolt: ha a nemzet ügye ezt kívánja, nem futamodik meg a feladattól, de a végleges válasz előtt egyháza véleményét is ki kell kérnie. 2007. február 2. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület igazgatótanácsa határozatban rögzítette: aktívan támogatja Tőkés László EP-képviselő-jelöltségét. 2007. február 3. Az ellenzéki szervezetekkel folytatott megbeszélés után Tőkés László közölte, a nemzeti oldal teljes összefogása esetén hajlandó versenybe szállni az EP-választásokon. 2007. február 7. A kormány május 13-ára tűzte ki az európai parlamenti választásokat. 2007. február 10. Az RMDSZ parlamenti frakcióinak üléséről kiszivárgott hír szerint Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető kifejtette: csirájában kell elfojtani a Tőkés körüli szervezkedést. 2007. február 14. A sajtó jelzései szerint az RMDSZ aláírásgyűjtői a szövetség jelöltjeit támogató aláíráshoz kötik a magyar állam által biztosított oktatási-nevelési támogatás kérvényeinek a befogadását. Kelemen Hunor, a támogatást folyósító Iskola Alapítvány elnöke cáfolta a vádakat. 2007. február 15. Az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) elnöksége nyílt levélben kérte fel az RMDSZ vezetőségét, biztosítson befutóhelyet Tőkés Lászlónak az EP-képviselőjelöltlistáján. „Ha az SZKT nem ismeri fel a történelmi pillanatot, és figyelmen kívül hagyja az egységkereső szándékot, az elnökség a független jelölt támogatására fogja buzdítani az egyházkerület híveit” – áll a felhívásban. Nyílt levélben kérte Csoóri Sándor író is Markó Bélát arra, hogy biztosítson befutóhelyet Tőkés Lászlónak az RMDSZ jelöltlistáján. A levelet több neves személyiség, köztük Mádl Ferenc volt köztársasági elnök, Martonyi János volt külügyminiszter és Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is aláírta. 2007. február 16. Kelemen Hunor SZET-elnök kijelentette, ha Tőkés László részt vett volna az RMDSZ rangsorolásán, az operatív tanács nem tehette volna meg, hogy ne biztosítson befutóhelyet számára az RMDSZ-listán. 2007. február 16. Tőkés László közölte, kilép az RMDSZ Kolozs megyei szervezetéből, és a Temes megyei szervezetbe kéri felvételét. Gesztusával az ellen tiltakozott, hogy a Kolozs megyei szervezet két egeresi önkormányzati képviselő kizárását helyezte kilátásba amiatt, hogy Tőkésnek gyűjtöttek aláírásokat. 2007. február 17. Az SZKT és a SZET együttes ülésén Markó Béla úgy értelmezte, az egyház vezetői megzsarolták az RMDSZ-t, és elutasította az EREK nyílt levelét. A testületek két ellenszavazattal és hét tartózkodással fogadták el az operatív tanács által kialakított jelöltlistát. Frunda György ülésvezető nem bocsátotta szavazásra Eckstein-Kovács Péter javaslatát, hogy hagyjanak nyitva egy kiskaput a jelöltlista utólagos módosítására. 2007. február 21. Orbán Viktor bejelentette, a Fidesz teljes mellszélességgel támogatja Tőkés Lászlót az EP-választásokon. Fontosnak tartotta, hogy kellő politikai súlyt, erkölcsi és politikai tekintélyt megtestesítő személyek jelenjenek meg Brüsszelben az erdélyi magyarság képviseletében. Markó Béla erre úgy reagált, hogy Orbán Viktort nem tájékoztatták kellőképpen az erdélyi helyzetről. 2007. február 22. Az unitárius lelkészek országos szövetségének választmánya felhívással fordult az egyház lelkészeihez és híveihez, hogy aláírásukkal támogassák Tőkés László jelöltségét, és szavazzanak rá az EP-választásokon. 2007. március 2–3. Az RMDSZ aradi kongresszusán Toró T. Tibor képviselő – aki egyben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke – kérte az EP-jelöltlista kérdésének újbóli napirendre tűzését. A javaslat azonban mindössze 24 igen szavazatot kapott. A kongresszus újraválasztotta a szövetség elnöki tisztségébe Markó Bélát, aki egyetlen jelölt volt erre a tisztségre. 2007. március 10. Markó Béla közölte, tudomására jutott, hogy Tőkés László számára Magyarországon is gyűjtöttek aláírásokat. Ugyanakkor kijelentette: az RMDSZ-nek nincs szándékában óvást emelni a Tőkés László EP-jelöltségét támogató aláírások jegyzékével szemben. 2007. március 11. Nyílt levélben fordult Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-es képviselő és Sógor Csaba csíkszeredai RMDSZ-es szenátor Markó Béla szövetségi elnökhöz, kérvén, hogy éljen az újraválasztásával megerősített elnöki hatalmával annak érdekében, hogy a magyar érdekképviselet egységes jelöltlistával álljon választói elé. 2007. március 12. A kormány elnapolta a május 13-ára kiírt EP-választásokat. 2007. március 13. Az RMDSZ 322 ezer támogató aláírást, a Tőkés Lászlót támogató szervezetek pedig 136 ezer aláírást iktattak az Országos Választási Bizottságnál. 2007. március 20. Az elnöki hivatal keretében működő szakbizottság engedélyezte a Nagy Zsolt távközlési miniszter elleni ügyészségi vizsgálatot. 2007. április 19. A parlament felfüggesztette tisztségéből Traian Basescu köztársasági elnököt. 2007. április 24. Május 19-ére írták ki a Traian Basescu leváltásáról szóló népszavazást. Az RMDSZ Basescu ellen, az MPSZ az államfő mellett szállt be a kampányba. 2007. május 19. 44 százalékos részvétel mellett 75 százalékos szavazataránnyal erősítették meg tisztségében a szavazók Traian Basescu államfőt. A tömbmagyar megyékben az országos átlagnál alacsonyabb volt a részvételi arány, de az átlagosnál nagyobb arányú győzelmet aratott Basescu. Az RMDSZ vezetői a szövetség rossz kommunikációjában jelölték meg a kudarc okát. 2007. május 21. Eckstein-Kovács Péter szenátor arra szólította fel az RMDSZ vezetőit, az elhibázott döntéseik miatt lépjenek egy lépést hátra. Markó Béla rosszízűnek nevezte Eckstein kijelentéseit. 2007. június 1. Verestóy Attila szenátor Székelyudvarhelyen tartott sajtótájékoztatóján magánvéleményként fejtette ki: „az RMDSZ-nek párbeszédet kell kezdeményeznie minden olyan, a magyar közösség érdekképviseletét vállaló szervezettel, amelyik nem az RMDSZ megsemmisítését tűzte ki célul”. 2007. június 9. Az SZKT és a SZET együttes ülésén Kelemen Hunort választották meg szövetség ügyvezető elnökének. Markó Béla kijelentette, nem lenne jó, ha a népszavazási kudarc miatt fejek hullanának a szövetségben. 2007. június 11. Felfüggesztette tisztségéből az ügyészség által vizsgált Nagy Zsolt minisztert Traian Basescu köztársasági elnök. 2007. június 30. Az Erdélyből Európába című marosvásárhelyi közéleti fórumon a Tőkés Lászlót támogató szervezetek vezetői úgy vélték, nem Tőkés Lászlót kellene felvenni az RMDSZ jelöltlistájára, hanem az RMDSZ-nek kellene támogatnia Tőkés független jelöltségét. 2007. július 3. Benyújtotta lemondását a miniszterelnök-helyettesi tisztségből Markó Béla, aki kijelentette, a továbbiakban az RMDSZ-elnöki tevékenységére, a tagsággal való bizalmi kapcsolat helyreállítására kíván összpontosítani. 2007. július 3. A Bálványosi Nyári Szabadegyetem szervezői a szabadegyetem keretében megrendezett Markó–Tőkés-találkozóra hívták meg a feleket. Tőkés László elfogadta, Markó Béla elutasította a meghívást. 2007. július 5. Markó Béla három időpontot javasolt Tőkés Lászlónak egy csúcstalálkozó megtartására. 2007. július 17. Az RMDSZ állandó tanácsa arról döntött, befutóhelyet biztosít Tőkés Lászlónak a szövetség EP-jelöltlistáján. 2007. július 30. Tőkés László és Markó Béla kolozsvári találkozóján a felek arról egyeztek meg, hogy tárgyalócsoportok folytatják az egyeztetéseket, és augusztus 24-éig megpróbálnak hosszú távú megállapodást kötni. A megbeszélésen az RMDSZ a közös nemzeti célok listáját, az ellenzék pedig az erdélyi magyar politikai rendszerváltás programját adta át a másiknak. A megbeszélés után Tőkés László hangsúlyozta, csak az esetben lehet szó arról, hogy az RMDSZ listáján szerepeljen, ha a rendszerváltási csomagot a szövetség elfogadja. Markó Béla friss felmérési adatokra hivatkozva jelentette ki, Tőkés Lászlónak függetlenként nincs esélye a bejutásra, és – ha egymás ellen indulnak a választásokon – az RMDSZ-t is csak egy huszáros kampány lendíthetné át az ötszázalékos küszöbön. 2007. július 31. Szász Jenő bejelentette, összegyűltek a Magyar Polgári Párt bejegyzéséhez szükséges aláírások. A bírósági szünet lejártával elindítják a pártbejegyzést. 2007. augusztus 9. Kelemen Hunor nagyvárosi legendáknak minősítette az RMDSZ által készíttetett közvélemény-kutatásról szóló híreket. 2007. augusztus 10. Traian Basescu elnök Székelyudvarhelyen biztosította Szász Jenőt arról, hogy nem fog sérülni a törvényesség a Magyar Polgári Párt bejegyzésénél. 2007. augusztus 10. Az RMDSZ és az ellenzék munkacsoportjainak a megbeszélésén megegyeztek arról, hogy az ellenzéki rendszerváltási javaslat alapján próbálják a közös dokumentumot megfogalmazni. 2007. augusztus 16. A Krónika bizonyítékokat mutatott be arról, hogy július elején az RMDSZ szociológusa vezetésével mégiscsak készült közvélemény-kutatás az erdélyi magyarság politikai opcióiról. 2007. augusztus 18. Az RMDSZ és az ellenzék munkacsoportjainak találkozója után Borbély László RMDSZ-alelnök bizakodóan, Szilágyi Zsolt EMNT-alelnök szkeptikusan nyilatkozott az esetleges megállapodásról. 2007. augusztus 22. A kormány november 25-ére tűzte ki az EP-választásokat. 2007. augusztus 24. A kijelölt határidő előtt nem született megállapodás a tárgyalócsoportok között. A tárgyalások folytatásáról döntöttek. 2007. augusztus 25. Tőkés László Románia utolsó posztkommunista alakulatának minősítette az RMDSZ-t egy interjúban. Markó Béla ennek ellenére bizakodónak mutatkozott a megegyezés tekintetében. Az elnök elismerte, mégiscsak létezik a Kelemen Hunor által letagadott felmérés. 2007. augusztus 31. Az ellenzék tárgyalócsoportja a javasolt rendszerváltó csomag mellett egy határidőket is tartalmazó cselekvési tervet is az RMDSZ tárgyalói elé terjesztett. A találkozó után Kelemen Hunor bejelentette, olyan jelöltlista állítását javasolták, melynek a két befutóhelyét Markó Béla és Tőkés László foglalná el, a lista további helyeit pedig megosztanák a romániai magyar szervezetek között. 2007. szeptember 5. A Krónika körkérdéséből kiderült, a Tőkés Lászlót támogató szervezetek kitartanak amellett, hogy a püspök önálló jelöltként vegyen részt a választásokon. 2007. szeptember 6. Eredménytelenül zárult Markó Béla és Tőkés László csúcstalálkozója, a püspök nem írta alá a tárgyalócsoportok által egyeztetett megállapodás-tervezetet. Kijelentette, nem érett meg a helyzet a közös lista állítására. Markó Béla a Tőkést támogató szervezetekre hárította a felelősséget a megegyezés elmaradása miatt. A felek ennek ellenére nem tartották haszontalannak az augusztusi tárgyalássorozatot, és megállapodtak abban, hogy nem fognak negatív, ellenséges kampányt folytatni egymás ellen. 2007. szeptember 7. Az RMDSZ állandó tanácsa megváltoztatta a korábbi rangsorolását. Arról döntött, hogy a jelöltlista elején Frunda György, Sógor Csaba, Winkler Gyula, Bíró Rozália, Korodi Attila szerepeljen. Közölték, Nagy Zsolt maga kérte a listáról való törlését, hogy ezzel kímélje meg az RMDSZ-t a személyével kapcsolatos esetleges támadásoktól. 2007. szeptember 8. Az SZKT ellenszavazat nélkül hagyta jóvá a módosított listát. Markó Béla közölte, az RMDSZ mutatott nagyobb készséget a megállapodásra; a szövetség 90 százalékban elfogadta az ellenzék javaslatcsomagját. /Gazda Árpád: A jelöltállítás kronológiája. = Krónika (Kolozsvár), szept. 12. /

Annak ellenére, hogy Románia gyakorlatilag szovjet megszállás alatt volt, és az országot a kommunisták kormányozták, 1947-ben Románia még monarchia volt. Mihály király volt az utolsó akadály a kommunista rendszer totális bevezetése előtt, és sem Petru Groza, sem Gheorghiu-Dej nem szándékoztak soká tűrni a helyzetet. A kelet-európai országokban a szovjet offenzíva segítségével a hatalomba bekerülő kommunista pártok mindenhol bevezették a republikánus államformát. Jugoszláviában II. Péter elmenekült, és Tito fölényesen győzött az 1945 novemberében rendezett választásokon. Albániában I. Zogu Londonba, majd Kairóba menekült, és Enver Hodzsa, az albán kommunista első titkár megnyerte a választásokat a Demokratikus Front élén, és 1946 januárjában kihirdették a köztársaságot. Bulgáriában a ‘45-ös választásokat a kommunista ihletésű Hazáért Front nyerte, egy év múlva pedig referendumot rendeztek, amely elutasította a monarchiát. Így a szovjet segítség, a választási csalások és a régi rendszerekkel szembeni ellenérzések oda vezettek, hogy a térségben 1947-re a szovjet típusú berendezkedések váltak dominánssá, és Görögországon kívül, csak Románia maradt monarchia. 1945. július 26-án I. Mihály király Sztálintól a legmagasabb szovjet háborús kitüntetést is megkapta (ebben a kiváltságban előtte csak Eisenhower és Montgomery szövetséges tábornokok részesültek). A királyt az amerikaiak is kitüntették 1946-ban. Ennek ellenére a király pozíciója folyamatosan gyengült. Súlyos összetűzésbe került a Petru Groza vezette, kommunista befolyás alatt lévő kormánnyal, 1945. augusztus és 1946 januárja között „sztrájkba lépett”, és nem írta alá a kormány rendeleteit. Ellenkezését végül nemzetközi nyomásra feladta, és többé nem követelte a kormány lemondását. Lemondatása előtt egy hónappal, 1947 novemberében Mihály király Londonba utazott, ahol részt vett a leendő Erzsébet királynő lakodalmán. Források szerint a király nem akart visszatérni az országba, de befolyásos személyiségek, közöttük Winston Churchill is az ellenkezőjére biztatták. A király maga tagadja, hogy kint akart maradni. Kevéssel hazaérkezése után, december 30-án Petru Groza és Gheorghiu-Dej nyomására a király lemondott trónjáról, este a lemondási nyilatkozatot a rádióban is beolvasta. Bizonyos források szerint a királynak jutalmul, hogy a lemondatással nem ellenkezett, 500 ezer svájci frankra tehető vagyon kivitelét engedélyezték. Ezt I. Mihály határozottan tagadja, állítása szerint csak négy gépkocsit vitt ki az országból, ezek két vagonra voltak felrakodva. A lemondatást a király 1948 márciusában kierőszakoltnak és ezért érvénytelennek titulálta Londoni nyilatkozatában. Az alább bemutatott dokumentum a magyar követség szemszögéből elemzi a király lemondatását. Fáy-Halász Gedeon követségi titkár jelentése I. Mihály király lemondatásáról és a Román Köztársaság kikiáltásáról; Bukarest, 1948. január 9.; 1/pol. -1948. Szigorúan bizalmas! I. Mihály király december végén, a karácsonyi ünnepek előtt érkezett vissza Romániába kb. egyhavi külföldi tartózkodás után. Bizonyos körök arra számítottak, hogy nem fog többet visszatérni, és így az államforma megváltoztatásának problémája automatikusan megoldódik. Ezek a kombinációk azonban a megérkezés tényével megdőltek. Bár a bukaresti királyi pályaudvaron az érkező uralkodót az egész kormány ünnepélyesen fogadta és látszatra a kormány és a király közötti viszony a legkorrektebb volt, politikai körökben mégis erősen tartotta magát a hír, hogy a király nem marad hosszú ideig a trónon. (...) De hogy ez mikor és hogyan fog megtörténni, azt egy pár beavatott emberen kívül senki sem sejtette. Bodnaras miniszterelnökségi államtitkár honvédelmi miniszterré való kinevezését általában azzal magyarázták, hogy a feszült világpolitikai helyzet miatt a németek melletti harcban nagy érdemeket szerzett Lascar Mihály helyébe a román demokrácia egyik legmarkánsabb és legkiválóbb vezetőegyéniségét kívánták hozni a honvédelmi minisztérium és ezzel a hadsereg élére. Később azonban kiderült, hogy a kinevezés nemcsak időrendben előzte meg pár nappal a király lemondását, hanem annak egyik nélkülözhetetlennek tekintett előfeltétele volt. Bodnaras hadügyminiszter ugyanis a hadsereg vezető pozícióiban lévő és nem feltétlenül megbízhatónak minősített tábornokokat 48 óra alatt kicserélte, így Ionascu Costin hadtesttábornok, vezérkari főnököt Pretorianu N. Septimiu hadtesttábornokkal váltotta le. Ezenkívül azonnali hatállyal ún. „együtttartást” rendelt el a román hadsereg részére, azaz a katonaság pár napig nem hagyhatta el laktanyáit. Így teljesen kiküszöbölték annak lehetőségét, hogy a király közvetlen környezetéhez tartozó tisztek esetleg megakadályozzák az államforma zavartalan megváltoztatását. Ezért tartották a király lemondatásának időpontját és annak végrehajtási módját a legnagyobb titokban. A román kormány és parlament tagjainak legnagyobb része – mit sem sejtve – az ünnepek miatt vidéken tartózkodott. Csak december 29-én késő délután értesítették őket telefonon és távirat útján, hogy azonnal jöjjenek vissza Bukarestbe, és a parlamentet rendkívüli ülésre hívták össze másnap, december 30-án, kedden délutánra. Groza Péter miniszterelnök december 29-én a késő esti órákban felhívta telefonon a Sinaián tartózkodó uralkodót, és kérte, hogy kedd reggel fontos államügyek megbeszélése végett feltétlenül jöjjön Bukarestbe. A király másnap délelőtt édesanyjával együtt a bukaresti királyi palotába érkezett, ahol azonnal fogadta Groza Péter miniszterelnököt egy román kormánydelegáció élén. A miniszterelnök a román nép és a kormány azon óhaját juttatta kifejezésre, hogy a király maga és utódjai részére a román nép jövőjének érdekében mondjon le a trónról. Hangsúlyozta, hogy az előre elkészített lemondási nyilatkozat aláírása esetén a román kormány garantálja a király és közvetlen környezete személyi biztonságát és azt, hogy szűkebb kíséretével együtt bármikor elhagyhatja Románia területét. A tárgyalás két és fél óra hosszat tartott. Annak megkezdésekor a telefon-összeköttetést a királyi palotákkal és a király környezetéhez tartozó személyek magánlakásaival megszakították. A rend tökéletes biztosítása érdekében pár napos védőőrizetbe vették a király udvartartásához tartozó néhány személyt. A nyilatkozat aláírása az anyakirálynő erélyes ellenzése dacára a déli órákban megtörtént, és ezután a volt király és édesanyja gépkocsin azonnal visszautazott Sinaiára. Még aznap délután 4 órakor tették közzé a lemondó nyilatkozatot, a parlament ezt követő rendkívüli ülésén egyhangúlag megszavazott törvény útján pedig megalakultnak nyilvánították a Népi Köztársaságot. A kérdéses törvény szerint az alkotmányozó nemzetgyűlés összehívásáig a törvényhozó hatalmat a képviselőház gyakorolja. Az államfői teendőket ideiglenesen egy öt tagból álló elnökség látja el, melynek tagjai C. I. Parhon egyetemi tanár, a bukaresti Román–Szovjet Művelődési Társaság elnöke, Mihail Sadoveanu író, a román parlament jelenlegi elnöke, aki e tisztjét továbbra is megtartotta, Stefan Voitec volt miniszter, a román szociáldemokrata párt főtitkára, Stere Gheorghe, a bukaresti tábla elnöke, valamint Ion Niculi, kommunista párti parlamenti képviselő. Az elnökség tagjainak megválasztását követően a kormány lemondott, majd újból Groza miniszterelnök kapott megbízást a kormány megalakítására. Az elnökség megválasztásával kapcsolatban különös figyelmet érdemel az, hogy a kormányból eltávolították Voitec nemzetnevelés-ügyi minisztert, és hogy Sadoveanu Mihail, akit mindig mint a jövendő köztársaság elnökét emlegették, erősen a háttérbe szorult, mert rendszerint jólinformált politikai körökben úgy tudják, hogy Groza Pétert fogják majd az új alkotmány életbelépése után köztársasági elnökké megválasztani, vagy amennyiben az államfői teendőket egy elnöki tanácsra ruháznák át, úgy Groza lenne a tanács feje. Tekintettel arra a tényre, hogy Groza miniszterelnök a múltban számos esetben személyesen intézkedett az eléje terjesztett egyes magyar ügyekben, az ő ily magas pozícióra való emelése gyakorlati magyar szempontból bizonyos mértékben talán hátrányosnak tekinthető, miután új tisztségében egyes ügyek intézésével többet nem foglalkozhat. Ezzel szemben számítani lehet arra, hogy őszinte magyarbarátságát a jövőbeni elvi síkon még nyomatékosabban fogja érvényre juttatni. /(Sz. T.): Románia: királyságból köztársaság. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 12. /

Hozzák nyilvánosságra a verespataki bányaterveket! – követelte Bogdan Olteanu, a képviselőház liberális elnöke. A Rosia Montana Gold Corporation vállalat technikai dokumentációja és a kitermelési engedélyek titkosított információknak számítanak. /Olteanu Verespatakról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

Szeptember 12-én aláírták a szerződést, amellyel a Ford is megvetette lábát Romániában, néhány héttel azután, hogy a mobilpiac-vezető Nokia hivatalosan is megérkezett Erdélybe. A két neves multinacionális cég megtelepedése Romániában arról is szól, hogy világviszonylatban az itteni munkaerő a legolcsóbbak közé tartozik, továbbá jó a „befektetői közérzet”. /Cseke Péter Tamás: Közérzet. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./ A Ford megveszi a craiovai autógyár épületét, azt ígéri, hogy 2011-ig évi 300 ezer autót, illetve ugyanennyi motort és kapcsolószekrényt fog gyártani Romániában. /A Ford egymilliárd dollárt hozhat. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./

A titkosszolgálatok történetében talán először fordult elő, hogy egy volt hírszerzési vezető megerősítsen egy nem létező információt. Romániában történt, 2007. szeptember 11-én, a legvéresebb terrortámadás hatodik évfordulóján. Románia is felmerül a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadásokról készült egyik jelentésben. A Libération című lap az FBI-tól szerzett értesülésekre hivatkozva közölte, hogy egy romániai mobiltelefonszám is megjelent a támadások kitervelője, Mohamed Atta híváslistáján. A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ cáfolta az értesülést, hasonlóképpen Ion Iliescu volt államelnök, illetve Adrian Nastase akkori kormányfő. Időközben Franciaországból megérkezett a cáfolat. A Libération újságírója összetévesztette Románia hívószámát (00 40) a németországi Hamburgéval (040). Ennek ellenére Ioan Talpes, az egykori államfő, Iliescu volt állambiztonsági tanácsadója kijelentette: emlékszik az „incidensre”. A Libération cikke kapcsán Ioan Talpes elmondta, hogy a World Trade Center elleni támadás kitervelőjének romániai kapcsolata szóba került a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülésén, sőt a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ vizsgálatot is folytatott az ügyben. A következtetéseket nem látta – „azt feltehetően egyenesen az amerikai hírszerzéssel közölték” –, csupán arra emlékszik, hogy „nem volt sokkoló”. Adrian Cioroianu külügyminiszter, aki vizsgálatot rendelt el, illetve a SRI szóvivője tagadta, hogy a kérdés a szolgálat szintjén valaha felmerült volna. Ioan Talpes, még mielőtt Ion Iliescu nemzetbiztonsági tanácsadója lett volna, a Külső Hírszerző Szolgálat (SIE) vezetője volt. A Nastase-kormányzat idején nemzetbiztonsági tanácsadóként ő kezdeményezte a Hírszerzési Közösség létrehozását, amely az összes titkosszolgálattól befutó információkat kezelte volna. A terv csak később, Traian Basescu idején vált valóra, mert Adrian Nastase kormányfő átlátta: nem tudja megakadályozni, hogy a struktúra az államfő ellenőrzése alá kerüljön, ezért arra összpontosított – sikerrel –, hogy az ötlet meghiúsuljon. A Talpest körüllengő titokzatosságot fokozta, hogy a Nastase-kormányzat félidején otthagyta az elnöki palotát, hogy kormányfő-helyettesként „segítse” az Iliescuval egyre hűvösebb viszonyt ápoló miniszterelnök munkáját. A 2004-es választások után Talpes kilépett a PSD-ből, amelynek listáján szenátori mandátumot szerzett, és megalakította a Keresztény-szociális Népi Szövetséget (UPSC). Sajtóhírek szerint közvetlenül Traian Basescu megválasztása után elment a Cotroceni palotába és felajánlotta szolgálatait a frissen beiktatott államfőnek. Akkor Basescu nevében a demokraták cáfolták, hogy az államfőnek bármi köze lenne Iliescu egykori bizalmasához, Talpes azonban tett néhány szolgálatot az államfőnek. /Sz. L. : Rosszul emlékezett a volt SIE-főnök. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./

A levéltárakra vonatkozó új törvénytervezet végső formája jövő héten kerül kormány elé, és ez év decemberéig az engedélyeztetésre is sor kerül – jelentette be Adrian Iorgulescu kulturális és vallásügyi miniszter A tervezet, amely a Román Kommunista Párt és a Kommunista Ifjak Szövetsége dossziéit is nyilvánosságra kívánja hozni, azokhoz a dokumentumokhoz is hozzáférést enged, amelyek eddig titkosítva voltak. A miniszter hangsúlyozta, mindaddig, amíg nem lehet akadálymentesen a kommunista iratokhoz hozzáférni, amíg „sáros múltú politikusok” nem törvényes eszközökkel ezt megakadályozzák, addig nem jöhet létre egyetlen átvilágíthatóságot szorgalmazó törvény sem. Hozzátette, sajnos a Szekuritate Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ nem bizonyította be mindeddig, hogy képes reális képet nyújtani a volt rendszer titkosszolgálatáról és annak illetékeseiről. A miniszter tájékoztatása szerint az archívumok továbbra is belügyminisztériumi felügyelete alatt maradnak. /O. M. : Megnyílnak a levéltárak. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./

Daniel, Moldova és Bukovina metropolitája lett a román ortodox egyház új vezetője. Szeptember 12-én ült össze a román ortodox egyház választó testülete, hogy megválassza a nemrég váratlanul szívrohamban elhunyt Teoctist pátriárka utódját. Három választási forduló után a román ortodox egyház Szent Szinódusa végül Daniel, Moldova és Bukovina, Bartolomeu, Kolozs, Fehér, Máramaros és Körös-vidék és Ioan, Kovászna és Hargita metropolitáját jelölte a pátriárka tisztségére. A szintén esélyesnek tartott Teofan ugyanis a második fordulóban visszalépett, döntését azzal indokolva, hogy vannak mások, akik alkalmasabbak a tisztség betöltésére. A Szent Szinódus elnökévé Nicolae Corneanut, Bánság metropolitáját választották, így ő már nem indult a pátriárka tisztség megszerzéséért folyó versenyben. Daniel a román ortodox egyházon belül a nyitást és az ökumenizmust vállaló irányvonal képviselője. Mindenki számára meglepetést jelentett az 56 éves Ioan Selejan jelölése, aki a bukaresti műszaki egyetemen végezte egyetemi tanulmányait 1976-ban, és 1980-ban szerzetes lett a Lainici kolostorban. 1994. július 9-én választották meg Kovászna és Hargita egyházmegye püspökének, és 1994. július 20-án szentelték fel a Hargita megyei Maroshévíz kolostorában. Traian Basescu székelyföldi látogatása során a magas rangú egyházi vezetőt is felkereste, aki több alkalommal is arra kérte az államfőt, amikor csak teheti, keresse fel a két megyét, mivel az itt élő románok „saját hazájukban elhagyatottnak érzik magukat”. /Daniel metropolita lett Teoctist pátriárka utódja. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./ Hírek szerint Daniel egyike azoknak az ortodox főpapoknak, akiknek szekusdossziéit Ceausescu bukása után elégették. Kapcsolatait az egykori politikai rendőrséggel nyilvánvalóvá teszi az is, hogy a diktatúra idején Svájcban taníthatott – ehhez elengedhetetlen volt a Securitate jóváhagyása. A Temes megyei Barafalván született, Nagyszebenben végezte el az Egyetemi Teológiai Intézetet. Két–két évig Strasbourgban, a Humán Tudományok Egyetemének protestáns teológiai karán, illetve a Freiburg im Breisgau-i Albert Ludwig Egyetemen tanult. 1980-ban lett az ortodox teológiai tudományok doktora, majd a svájci Bossey Ökumenikus Intézet lektoraként tevékenykedett. Ezt követően Daniel néven a sihastriai kolostorban kapcsolódott be a szerzetesi életbe. 1990-ben Iasi érsekévé, Moldova és Bukovina metropolitájává választották. /Daniel az új pátriárka. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./

A francia Libération újságíróinak is feltűnt: Romániában az ortodox egyháznak túlzottan nagy szerepe van a közügyekben. Az ország lakosságának 87 százalékát kitevő ortodoxok messzemenően jobban bíznak a klérusban, mint a politikusok szavában. A negyven millió eurós költségvetésű egyház nem csak államvallásnak számít, hanem fontos politikai tényező is. A választáson a zsinat százhatvankilenc tagja három jelölt – Bartolomeu Anania, Ioan Selejan és Daniel Ciobotea – közül választhatott. Visszalépett Teofan krajovai metropolita, vélhetően szekus múltja miatt. Meglepő, hogy a metropolitákkal egy püspök szállt ringbe, Ioan Selejan, Kovászna és Hargita megye püspöke. Selejan 1994-től püspöke annak a Kovászna–Hargita régiónak, amelynek összetartozását a romániai közvélemény megkérdőjelezi. Selejan nem túl nagy rajongója a magyarságnak. A legesélyesebb jelöltnek mindvégig Daniel Ciobotea metropolita tűnt. Ciobotea feltűnő pénzügyi érzékéről is híres: konferencia és kiállítótermektől egészen a gyertyagyárig több jól jövedelmező üzletbe is belevágott – természetesen az egyház áldásával. /Kiss Bence: Úrnak szolgái mindnyájan. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

Ökumenia a különböző keresztény vallások közti ellentéteket lebontó, közös vonásaikat hangsúlyozó mozgalom. Lokodi Imre, a lap munkatársa mereven konzervatívnak nevezte a jelenlegi pápát, Ratzingert és támadta az egyházat: az egyházban „a bizánci típusú képmutatás lett a vezérelv. ” A jelenlegi helyzet szinte teljesen azonos a II. János Pál pápa néhány évvel ezelőtti romániai látogatásával: a Szentszék legyen visszafogott a romániai vallásgyakorlás kérdésében. A Szentszéket képviselő egyházfők nem fognak vállalkozni arra, hogy előhozzák a romániai egyházak, köztük a magyar római katolikus egyház állammal és az államot képviselő ortodoxiával szembeni sérelmeit. A Vatikán megelégszik azzal, hogy a nagy keleti ortodox tenger nem mossa el azt a talpalatnyi szigetet, ami a Szentszékhez hű maradt. Az újságíró szerint furcsa, hogy „senki egyházfinak nem jut eszébe”, „hogy elsősorban ők a legalapvetőbb keresztény tanítás, a szeretet megnyilvánulásának fő kerékkötői. ”A nagyváradi tiltakozó fiatalok esetében a szabadságkorlátozás az ortodox egyház sérthetetlenségét tükrözi. „Egyetlen tiltakozó szó sem volt a romániai főpapok részéről” a fiatalok ügyében. /Lokodi Imre: Elmentek a tömjénfüstbe. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./

A két megyére kiterjedő Temesvári Református Egyházmegye lelkészei szeptember 11-én Szapáryfalván gyertyafénynél tartották meg negyedévi lelkészértekezletüket, mert áramszünet volt. Az istentiszteletet és az előadást dr. Higyed István nyugalmazott lelkész tartotta. Az előadás az Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE) megalakulásának (1927. szeptember 18.) nyolcvanadik évfordulója apropóján hangzott el. Az előadó beszámolt a budapesti Reménység Szigetén eltöltött, nyugdíjas lelkészek részére szervezett üdülésről, illetve a Budapesten megtartott doktorok kollégiumának rendezvényeiről is. /Makay Botond: Gyertyafényes református lelkészértekezlet. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./

A Magyar Gárda hírére sokan átkozódtak. Nem kellene ennyire megijedni, sokáig úgysem tarthat. Senkinek sem kell az ilyenfajta gárda. A félelem is csak üzlet. Van, aki nem riad vissza, ha ijedezik a magyar; ahelyett, hogy másra gondolna. Magyarországon nincs fasizmus. „A gárda valakinek a találmánya, talán nem is a Jobbiknak. Ők a fedőnév. Okáról és céljairól lehetnek elképzeléseink. De minek. Soha semmi nem fog kiderülni; ha mégis, lesz érdekelt, aki titkosítja évtizedekre. Így megy ez manapság. ” – írta Pakot Fülöp. „A botrányokat mindig kreálják, és a ragályt terjesztik, ameddig érdemes. ” A pártok egymásra mutogatnak, hogy kinek-kinek rossz hírét keltsék. A „gárda arra megfelel némelyeknek. ” Elfelejtjük őket. „Mint ahogyan Bácsfi Dianát is elfelejtettük. ” /Pakot Fülöp: Ragály. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./

Sajtótájékoztatót tartott Gyergyószentmiklóson Nagy István jegyző, hogy válaszoljon a dr. Garda Dezső képviselő rá vonatkozó kijelentéseire. A parlamenti képviselő a Visszaszolgáltatásokat Ellenőrző Ügynökség jegyzőkönyvéből idézett, miszerint Nagy István úgy jutott két földterülethez, hogy a hivatalban nincsenek meg rá az igazoló akták, „megtörténhet, hogy egy közhivatalnok visszaélt pozíciójával”. A kijelentéseket Nagy István elutasította, mondván, nem bűntény az adás-vétel. Nagy István szerint bírósági döntés született, miszerint hamis az állítás, hogy ő akadályozta volna a visszaszolgáltatásokat. /Balázs Katalin: Gyergyószentmiklós. A jegyző válaszol. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 13./; Előzmény: Balázs Katalin: Felfüggeszteni a gyergyószentmiklósi jegyzőt? = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8.