Calin Popescu Tariceanu kormányfő kijelentett, hogy főként vidéken rengeteg román él a szociális segélyből, és, megoldást kell találnia arra, hogy rávegyék az embereket, vállaljanak munkát. „Több mint 800. 000 állampolgár él szociális segélyből. Megoldást kell találni, hogy rávegyük ezeket az embereket, dolgozzanak. Ezek az emberek várják a segélyeket a polgármesteri hivataloktól, amikor sok városban munkaerőhiány van” – mondta. /Sokan élnek szociális segélyből. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 22./

Az RMDSZ szerint a Szociáldemokrata Pártnak /PSD/ meg kell állapodnia a kormánnyal. Markó úgy vélte, az idei ősz két legfontosabb tennivalója a 2008-as költségvetési tervezet elfogadása, valamint az európai parlamenti választások megrendezése. Ezért az RMDSZ szerint a PSD rosszul teszi, ha benyújtja a parlamentben a bizalmatlansági indítványt. A válság megelőzhető lenne, ha a legnagyobb ellenzéki párt és a kormánypártok egyértelmű megállapodást kötnének: a szociáldemokraták előnyös feltételek mellett támogatnák a parlamentben a kormányprogram bizonyos pontjait. Eközben Mircea Geoana, a PSD elnöke kijelentette: pártja nem fél az előrehozott választásoktól, mivel támogatottsága jelenleg 25 százalék körül mozog. Geoana arra kérte Traian Basescu államfőt, hogy teremtse meg egy új kormány felállásának feltételeit, vagyis gyakorlatilag azt, hogy a bizalmatlansági indítvány elfogadása – azaz a jelenlegi kabinet bukása – nyomán a PSD-t kérje fel a kormányalakításra. /Fall Sándor: Markó a kabinetet félti. = Krónika (Kolozsvár), aug. 22./

Barbár módon jártak el az útügyi hatóságok, fejtette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke bukaresti sajtótájékoztatóján. Óriási baklövésnek tartja a Nemzeti Liberális Párt (PNL) minisztereinek hozzáállását, akik azt hitték, hogy kedvére kell tenni a román közvélemény nacionalista részének. Közölte: már az elhelyezés előtt beszélt Ludovic Orban közlekedési és Cristian David belügyminiszterrel, megmagyarázta, hogy miről van szó, arra kérte őket, ne avatkozzanak bele. Markó szerint nevetséges, hogyan keresték az ürügyet a tábla eltávolítására. Jelezte: az RMDSZ nem hőköl vissza, és Székelyföld más bejáratánál is kitesznek majd hasonló jelzéseket, ugyanis a régiónak szimbólumokkal is minél nagyobb súlyt kell adni. Felhívta a figyelmet arra a „nagy” ellentmondásra, hogy Romániában már léteznek olyan vidékek – a Barcaság, az Avas vidéke vagy Hátszeg –, ahol megjelölik a hagyományos tájegységeket. Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke bejelentette, hogy hatósági engedélyt kértek a Székelyföld-tábla visszahelyezésére. /B. T. : Markó: Barbár módon jártak el az útügyi hatóságok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./

Előre tudni lehetett, hogy néhány nappal felállítása után el fogják távolítani a kökösi híd mellett elhelyezett reklámtáblát, mely három nyelven hirdeti, hogy e részen itt kezdődik Székelyföld, csak az nem volt biztos, hogy katonák lesznek-e, esetleg rendőrök vagy szabadcsapatok éppen, s a lerombolás mely formáját fogják választani – írta Magyari Lajos. A román hatalom az útügy embereit rendelte ki táblarombolásra. Reklámtáblák ezrével állnak Románia országútjai mentén, elsöprő többségük nincs hét méterre az úttesttől. – Románia új, fényes bizonyítványt állított ki magáról, a tolerancia nevében. /Magyari Lajos: A rontás kényszere. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 22./

Romániában csak helyenként alkalmazzák azt a tíz évvel ezelőtti minisztériumi rendeletet, mely előírja, településen kívül az útburkolat peremétől hét méterre, belterületen pedig az út szélétől négy méterre lehet reklámpannót elhelyezni. Az útügyi hatóságok ezen rendelet alapján távolították el a Kökös határában elhelyezett Székelyföld-táblát. Ha a jogszabályt Kolozsvár környékén is alkalmaznák, szinte valamennyi hirdetőtáblát el kellene távolítani az utak mellől. A tábladöntés kapcsán Markó Béla RMDSZ-elnök megjegyezte meg, az RMDSZ koalíciós partnere a nacionalisták kedvében akart járni az intézkedéssel. Demeter János, a megyei önkormányzat elnöke szerint az útügyi hatóság dolgozói úgy bontották le a táblát, hogy erről nem értesítették az önkormányzatot, ezért ennek képviselői nem lehettek jelen a reklámtábla levételénél. „Lángvágóval átvágták a tartóoszlopot, tehát elégé barbár módon szedték le a táblát az utászok, és persze magyarázkodnak, hogy nem állt minden technikai lehetőség a rendelkezésükre” – mondta Demeter János. /Szelektív szigorúság. = Krónika (Kolozsvár), aug. 22./

Panasszal fordult a Hargita és Kovászna Megyei Román Civil Fórum az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz: a múlt hétvégén lebonyolított Háromszéki Magyarok Világtalálkozója diszkriminatív a románok és a más nemzetiségűek (németek, romák, zsidók stb.) számára. A feljelentők a felelősséget Demeter Jánosra, a Kovászna Megyei Tanács elnökére, a tanács vezetőségére, valamint a Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatalra hárítják. A fórum tagjai szerint az augusztus 17–20-a között megszervezett rendezvény nyilvános, és kimondottan etnikai jellegű volt. „A rendezvény a szervezők cinikus és arrogáns hozzáállását bizonyítja a nem magyar nemzetiségű Kovászna megyei lakosok irányába. Ezáltal másodrendű állampolgároknak tekint, akiket nem kell számba venni, habár mi is a megye fiainak, adófizető polgároknak tekintjük magunkat”, olvasható a közleményben. /Diszkriminálva érzik magukat a székelyföldi románok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./

Felháborító és mélyen elítélendő, ha Romániában anyaországi magyarokat (de akár honi magyarokra és bármely kisebbségre vonatkoztatható a tiltakozás) vernek meg. Segélyt hoztak Dévára az árvaházba. Példamutató cselekedet. A Magyar Önvédelmi Mozgalomnak fiókja is van Csongrád megyében, a MIÉP egyik leágazása. A Magyarországon megfogalmazott internetes közlemény szerint Déva, Hunyad vármegye székvárosa – falu. Déván illik okosan és méltósággal viselkedni. Erre utal Böjthe Csaba atya apró megjegyzése is: nem etnikai, hanem etikai természetű az ügy. /Seby: Déva nem falu, MÖM nem fenékig patyolat. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 22./

A Kárpát-medencében a kisebbségi magyarság szervezetei az MKP-tól a VMSZ-ig, az UMDSZ-től az RMDSZ-ig komprádor politikát folytatnak, a hatalom akaratát közvetítik a „saját” közösség felé. A legszomorúbb jelenség, amikor magukat magyarnak valló értelmiségiek etno-mazochista, öngyűlölő álláspontra helyezkednek, megbénítani próbálják az önvédő reflexeket, írta Borbély Zsolt Attila, Tibori Szabó Zoltánt hozva példának, aki fontosnak tartotta, hogy a Népszabadságban a Magyar Gárdáról írva, a romániai „gárdákat” ismertetve, odavágott egyet az Erdélyi Magyar Ifjaknak is. „A román Új Jobboldal programja és ideológiája alig különbözik a hasonszőrű erdélyi magyar szervezetekétől: erdélyi internetes fórumokon részletes összehasonlítás is megjelent már a Noua Dreapta és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) elnevezésű egyesületről. Eszerint a két szervezet között kevés az említésre méltó különbség, annál több a közös vonás: „a haderő imádása és utánzása”, a „gárdaszerű, paramilitáris csapatok jelenléte”, az EMI táboraiban a katonaruhás Székely–Magyar Nemzetőrség, a Noua Dreapta rendezvényein pedig a Noua Garda (Új Gárda) feketeinges csapatai vonulnak fel. ” Tibori ezúttal nem becsmérelt, mint tíz évvel ezelőtt (amikor is azt állította a Magyarok Világszövetségéről, hogy ott csak a svihákság világméretű), hanem hazugságból csinált hírt (mint amikor a román bulvársajtó közölt egy gyalázatos szöveget Tőkés László magánéletéről s ez apropót jelentett Tiborinak egy Népszabadság-tudósításra) s nem is rágalmazott nyíltan, mint tette fél évtizeddel ezelőtt a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalommal, amikor nekik tulajdonította Szili Katalin aradi kifütyülését (a HVIM által indított pert elvesztette). Ezúttal egy jelentéktelen blogból csinált „erdélyi internetes fórumokat”. Az idézett blogger, Parászka Boróka egyébként az RMDSZ alkalmazottja, honlapja szerint a háromszéki magyarok világtalálkozója diszkrimináció. Mintha nem lenne meg minden közösségnek a joga találkozószervezéshez. Az EMI párhuzamba állítása a Noua Dreaptával sántít, több ponton is (az EMI-re nem jellemző a „haderő imádása és utánzása”, nincs kidolgozott ideológiája, a Székely-Magyar Nemzetőrség nem vonult fel a táborban). Ami Tibori Szabó Zoltánt és az általa idézett RMDSZ-es aktivistát, Parászka Borókát, a Wass Albertet gyalázó Cs. Gyímesi Évát, a Bolyai Egyetem ellen támadó Magyari Nándor Lászlót illeti, a cikkíró György Attila több éve született írását idézte: „egy napon megjelentek: ők, akik mindenhol ugyanazok. A hitetlenek, a cinikusak, az erkölcsi hazátlanok és erkölcsi gatyátlanok”. /Borbély Zsolt Attila: Etno-mazochisták. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 22./

Augusztus 20-án Aradon az arad-belvárosi római katolikus templomban az ünnepélyes szentmisét a honalapító Szent István király tiszteletére celebrálták. A koszorúval körbefuttatott Szent István-oltárkép előtt a szerzetesek a hívekkel együtt mondtak könyörgést. Piusz atya szentbeszédének elején feltette a kérdést: mi az emberi bölcsesség? Amire maga válaszolt: Isten szellemi, lelki, az Ő titkainak az ismerete. Szent István intelmei ezer év múlva sem veszítettek aktualitásukból, mivel a nemzet egyesítését csakis Istenbe vetett hittel lehet véghezvinni, hangoztatta szentbeszédében Piusz atya. Kevesen jöttek el, mert a Szent István tiszteletére felajánlott szentmisét csak a szószékről hirdették meg. /Balta János: Szent István intelmei, üzenetei. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 22./

A Fehér megyei RMDSZ idén ötödik alkalommal hívta gyülekezésre augusztus 20-án a szórvány lakóit a megye valamelyik pusztulásra ítélt, gyülekezet nélkül maradt templomába. Idén Boroskrakkó (Cricau) Árpád-kori templomához szállították a buszok a Maros és Küküllő mente magyarságát. Boroskrakkón a megye egyik legjelentősebb műemlék temploma van. Megfogyott gyülekezetének két tagja, a Tibori testvérek, előrehaladott koruk miatt nem lehetettek jelen az ünnepségen. Eljöttek a budapesti Károlyi Gáspár Református Teológia diákjai, az Ágoston Sándor Alapítvány önkéntesei, kik 2005-ben javították ki a templom megrozzant tetőszerkezetét, ők idén a szomszédos Sárd templomának javításán dolgoznak s áldozatos munkájuknak köszönhetően a szórvány e bástyái még nem jutnak a borosbenedeki romtemplom sorsára. /Takács Ildikó: Egy nap, amikor hív a kürt. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 22./

Kóka János a Szabad Demokrata Szövetség elnöke megfogalmazásában a liberális nemzetpolitika célja az, hogy magyarság együvé tartozása valódi közösséget jelentsen. Az ÚMSZ-nek és az Erdélyi Riport hetilapnak adott interjújában kifejtette: az SZDSZ-nek érdeke, hogy a határon túli magyarok számottevő képviselettel rendelkezzenek az EP-ben, és másodlagosnak tekinti, hogy melyik frakcióban foglalnak majd helyet. A határon túli magyarok céljai között szerepelnek a kollektív jogok és az autonómia. Kóka szerint mára ezek nem igazán időszerűek. Fontos a felelősségteljes, nem provokatív politizálás. Magyarországnak végre be kell látnia, hogy a határon túlról érkező munkaerő nem fenyegetés, hanem óriási lehetőség, mondta. /Simon Judit: Feladni a rossz beidegződéseket. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

Minden vizsgázónak /118 fiatalnak/ sikerült a román szóbelije a pótérettségin Kovászna megyében. Magyar nyelv és irodalomból szóbeliztek a kézdivásárhelyi vizsgáztató központban tizennégyen és Sepsiszentgyörgyön hetvenhatan. Legtöbben, közel 360-an románból pótérettségiznek, az először vizsgázók mellett olyanok is, akik e tárgyból júniusban sikeresen szóbeliztek, de az írásnál megbuktak. /Fekete Réka: Sikeres volt a román szóbeli (Pótérettségi). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 22./

A maksai Óriáspince-tetőn tizenkét, székely gyalogkapu ihletésű stáció vezet a nagy rendezvény központi eleméhez, a jurta-lármafához, amelynek vörös andezit kőasztala a gyeptéglával borított domb tetején látható. A lármafa felé vezető székely kapus stációk mindegyike a megye történetének egy-egy fontos, históriai fordulópontját örökíti meg. Erre két példa. Az egyik küszöbének a felirata: 1680 NAGY MÓZES MEGALAPÍTJA ESZTELNEKEN A KÉSŐBB KANTÁBA KÖLTÖZTETETT GIMNÁZIUMOT. A másik idézett kapuküszöb-felirat: 1848–1849 HÁROMSZÉK ÖNVÉDELMI HARCA, RÉSZVÉTELE A MAGYAR FORRADALOMBAN ÉS SZABADSÁGHARCBAN. A stációk a búcsújárások golgotajárására is emlékeztetnek – történelmünk a kálváriajárások sorozataként is felfogható, mutatott rá Sylvester Lajos, a tájépítészeti együttest valóságos szabadtéri történelemkönyvvé is tették. /Sylvester Lajos: Székely kapuk mint históriai stációk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 22./

Marosvásárhelyen augusztus 21-én végre felkerült a „Református Kollégium” felirat az iskola visszakapott épületére. A román és magyar felirat között ismét helyet kap a több száz éves iskola címere is. A hosszas engedélyeztetési folyamat végigjárása után a visszahelyezés sem ment akadálymentesen. Székely Emese igazgatónő szerint éppen ideje volt tudatosítani, hogy a sokak által Bolyai Farkas Gimnáziumként emlegetett iskola épületében évszázadokig a Református Kollégium működött. A címer visszahelyezési gondolata a Bolyai Farkas Gimnázium és a Református Kollégium Öregdiákok Baráti Körének a vezetőségi tagjaiban született meg. Kirsch Attila, a szervezet elnöke úgy véli, hogy az iskola címerének fél évszázad utáni visszaállítása és felavatása méltó momentuma az augusztus 24-én kezdődő világtalálkozónak. Szintén a háromnapos ünnepélyre az iskola megjelenteti a Tablók Könyve című kiadványát, amely az 1860-tól 2007-ig készült osztálytablókat örökíti meg, összesen 163 tabló reprodukcióját. /Szucher Ervin: Címer a Bolyaira. = Krónika (Kolozsvár), aug. 22./

A Kovászna megyei művelődési központ, a Romániai Magyar Táncszövetség sepsiszentgyörgyi fiókja és Kézdiszentlélek önkormányzata augusztus 20-án harmadik alkalommal szervezte meg a perkői szabadtéri színpadon az erdélyi gyermek- és ifjúsági néptáncegyüttesek találkozóját. Idén a sepsiszentgyörgyi Fenyőcske Táncegyüttes, a zabolai Gyöngyharmat Táncegyüttes, a kézdiszentléleki Borsika és Perkő táncegyüttesek mellett Kézdiszentlélek két magyarországi testvértelepülésének művészeti csoportja lépett színpadra. /Iochom István: Néptáncegyüttesek a Perkőn. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 22./

A Székely Népi Együttes, majd a marosvásárhelyi filharmónia vezetője, Erdély majdnem valamennyi színházának munkatársa, Székely Dénes falustársainak, a bodosiaknak bemutatta a még 2005-ben megjelent Táncol a székely című könyvét. A három és fél évtizedet átívelő munkáról volt, mit mesélnie. A szerző elsősorban az őt útján elindító Egyed Géza igazgató-kántortanítónak mondott köszönetet, akinek nevét néhány éve a helyi művelődési ház viseli. Székely Dénes szólt arról is, hogy miként jártak szüreti bálról szüreti bálra, fonóból fonóba, csak hogy felfedezzék, ami még a gyűjtők előtt még ismeretlen. /Hecser László: Táncol a székely. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 22./

Mikóújfalu napja a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának része volt. Augusztus 18-án ott ünnepelt az egész Oltfej. Előbb Cselényi László, a Duna TV elnöke tette tiszteletét, majd Tőkés László püspök szólt az ünneplő tömeghez, este pedig az Egy a nép, egy a magyar és a Veled, Uram! társszerzője, Bródy János saját szerzeményű szólóival szerzett igazi meglepetést az ezret jóval meghaladó tömegnek. Reggel a helybeli Nagykürt ‘95 fúvószenekar ébresztette a lakosságot. Mikóújfalu mellszobrot akar állítani Fejér Ákos testnevelő tanárnak, aki huszonegyezer kilométert kerékpározott egykori tanítványaival Európában és Kis-Ázsiában, s akinek ez alkalommal nyitották meg retrospektív kiállítását a nevét viselő iskolában. Tőkés püspök, mert Árpád éve van, az egykori brassói ledöntött Árpád-szobor egy darabkáját adta át mint az együvé tartozás ereklyéjét, szorgalmazta a magyar összefogás szükségességét, és elmondta, hogy Bihar megyéből a rendszerváltás utáni években a hetvenezer magyarból húszezer elvándorolt! /Kisgyörgy Zoltán: Cselényi, Bródy és Tőkés Mikóújfaluban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 22./

Évente 10-14 fellépés, svájci, németországi és magyarországi turnék, ez jellemezi a hatéves Borsika gyermek néptáncegyüttest. A csíkszeredai Gyermekek Házához tartozó együttes koreográfusa, Antal Rozália pedagógus, a Borsika-koreográfusa a vele készült interjúban elmondta, bár sok fesztiválon voltak, ahol szakmai zsűri bírálta el a teljesítményeket, mégsem az a céljuk, hogy versenyeket nyerjenek, mert nem erről szól a néptánc. /Horváth István: Fesztiváldíjas Borsika. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

Véget ért a kilencedik alkalommal megrendezett Szent István-napi néptánctalálkozó, a szervezők már a jövő évi székelyföldi programokról is beszélnek. Pillich Balázs fesztiválszervező elmondta, jövőre lesz tízéves a fesztivál, s ezt nagyszabású rendezvényekkel kívánják majd megünnepelni, további országrészeket is bevonnának a rendezvénysorozatba. „A székelyföldi régió felé szeretnénk terjeszkedni, ott is szerveznénk programokat” – nyilatkozta. /Erdős Zsófia: Terjeszkedő néptáncnépek. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

Augusztus 20-án éjfél előtt ért véget a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának négynapos rendezvénysorozata. Záróakkordként a megye magaslatain őrtüzeket gyújtottak. Előzőleg a Perkőn, a Szent István-kápolna közelében a baróti Transylmania etno-rock együttes bemutatta Mert tudnom kell... című nagy sikerű produkcióját, melyet s a Duna Televízió élőben közvetített. Az előadás részeként kevéssel 23 óra után meggyújtották a perkői lármafát, majd megyeszerte lángra lobbantak az előkészített őrtüzek. /Véget ért a világtalálkozó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 22./

Átütő sikert aratott a TransylMania Mert tudnom kell… című új produkciója a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója keretében. A Kézdiszentlélek feletti Perkőn megtartott előadás nemcsak koncert volt, hanem színművészek, néptáncosok és gyermekkórus közreműködésével, Nagy Kopeczky Kálmán rendezésében és Orza Calin koreográfiájával összeállított színpadi produkció. Ebben a magyarság történetének és mindennapjainak több mozzanata elevenedett meg. Az előadásra közel tízezren gyűltek össze. A farsangi és lakodalmi mulatozók árasztották el a színpadot. A következőkben egy jelenetek a pogány kort idézték fel, az Elpártolt liliomszál című dal pedig a nemzettől való elszakadás szomorúságát érzékeltették. A produkció címadó dala az együttes új alkotása. /Benkő Levente: Történelmi ihletésű dalok. = Krónika (Kolozsvár), aug. 22./

Huj, huj, hajrá! – harsogta augusztus 21-én az „ősi magyar csatakiáltást” néhány honfoglalás kori öltözékben feszítő, karikás ostort csattogtató íjász Nagyváradon, a Borsi út kellős közepén. A jelmezes fiatalok az idei virágkarnevál résztvevőiként gyalogoltak végig a háromszor három sávos műúton – mivel immár hagyományszerűen, a Nyitott ablak Európára című rendezvény keretében Nagyváradon folytatódott az augusztus 20-i debreceni virágkarnevál. A közönség a debreceni parádén első díjat nyert virágkocsit is megcsodálhatta. A parádén egyébként nem csupán virágkocsik vettek részt: több száz menettáncos szórakoztatta a közönséget. Este nagyszabású előadás volt: a városi stadion gyepén –telt ház előtt – Varga Miklós, Vikidál Gyula, Novák Péter, valamint a nagyváradi színház Szigligeti-társulatának tagjai, és több mint száz további szereplő részvételével mutatták be az István, a király című rockoperát. /Balogh Levente: Virágkarnevál Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), aug. 22./

Nagyszebenben Weil Róbert festőművésznek a Szent Korona felnagyított képeit ábrázoló zománcfestményeiből nyílt kiállítás. Délután Orth István nagyszebeni grafikusművész munkásságát mutatta be Józsa István, a BBTE tanára. Az Ars Poetica könyvvásár és író-olvasó találkozó naponta különböző programokkal várja az érdeklődőket. A vásáron négy kiadó könyvei közül lehet válogatni: Nagyszebenbe érkezett a pozsonyi Ab-Art, az aradi Irodalmi Jelen, a kolozsvári Koinónia és a Kriterion Könyvkiadó. Az esti program Sebestyén Márta és meghívottainak Nyitva látám mennyeknek kapuját... című díszelőadásával folytatódott. A kolozsvári Magyar Opera is fellépett. A Szép város Kolozsvár című operett-részletet a közönség együtt énekelte az énekesekkel. A Nyírő József-nap is érdekes volt. A népművészeti kiállításra és vásárra még ki lehet látogatni. /Dézsi Ildikó: Ars Hungarica. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./

Hetedik alkalommal szervezték meg idén az Erdélyi Gitártábort augusztus 4–11-e között a Maros megyei Erdőcsinádon. A szervezők, Cracea Ádám és Szép-Tóth György szerint az évente gyarapodó résztvevők száma idén már meghaladta a hatvanat. A táborozókat a helybéli református lelkipásztor által vezetett ifjúsági központban szállásolták el. /László Szabolcs: Véget ért a VII. Erdélyi Gitártábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 22./

Elhunyt a 70 éves Csobot Ferenc, Hosszúaszó legutolsó tősgyökeres lakója. Különc ember volt, egyedül élt az omladozó házacskában. – A kollektivizálás éveiben költöztek be többen is Hosszúaszóból Csíkmindszentre. Jelenleg csak a Vágási és a Demes családok tartózkodnak nyaranként Hosszúaszóban. Na meg városbeliek vásároltak területeket és építettek hétvégi házakat a völgyben. Hosszúaszón van a Mária-kápolna, itt tartják szeptemberben a Mária-búcsút. /Kristó Tibor: Elhunyt az utolsó hosszúaszói mohikán. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 22./

Arad városi tanács határozata szerint post mortem Kiválósági díjjal tüntetik ki dr. Kovách Géza néhai történészt. A kitüntetést augusztus 22-én adják át dr. Kovách Géza hozzátartozóinak. /(b): Post mortem Kiválósági díj dr. Kovách Gézának. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 22./

Az az igazság, hogy én mélyen ellenzem, hogy itt van. Szerintem ez a Parlament a köztársaság Parlamentje, és nem jó a királyság jelképét idehozni. A jobboldali konzervatív kormány döntött így, Orbán miniszterelnök úr – e szavakkal mutatta be a Szent Koronát Gyurcsány Ferenc a Parlament kupolatermében az egynapos látogatáson tartózkodó Angela Merkel német kancellárnak. /Különös tárlatvezetés Merkelnek. = Magyar Nemzet, aug. 22./

Toró T. Tibor parlamenti képviselő, az aláírást kezdeményező csoport megbízásából beiktatta a tanügyminisztériumban a közel 800 egyetemi hallgató aláírásával támogatott dokumentumcsomagot, amely a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen magyar karok létrehozását sürgeti. A marosvásárhelyi egyetemi hallgatók 10 pontban foglalták össze az egyetem reformjára és tényleges multikulturális jellegére vonatkozó javaslataikat. Az aláírók ugyanezt a dokumentumot már a múlt tanév végén átadták az egyetem vezetőségének és most a miniszter közbenjárását várják kéréseik teljesítése. /A tanügyminiszternél a MOGYE magyar hallgatóinak beadványa. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 22./

Kisebbségkutató Intézet alakul Romániában, amely várhatóan az év végén kezdi el működését Kolozsváron, mondta Markó Attila államtitkár, a romániai Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője. A bukaresti kormány már 2000-ben beleegyezett az intézet létrehozásába, egy évvel később, pedig a parlament is áldását adta az elképzelésre. Kérdés, hogy a mindenkori román kormányoknak alárendelt új kutatóintézet milyen célt szolgál? /Új kirakatintézmény: Kisebbségkutató Intézet Bukarestben. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 22./

Példátlanul élesen bírálta Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Nemzeti Liberális Pártot (PNL), a szövetség fő kormányzó partnerét. A miniszterelnök-helyettesi tisztségről július 3-án lemondó RMDSZ-elnök elmondta: a kormány mindennapi munkáját végzi, s „időnként koncepció is van benne”. Hiányolja a távlati gondolkodást, a stratégiai tervezést az infrastruktúra-fejlesztésben. „Mert ezt mondjuk évek óta, és továbbra sincs sehol semmi. Mindenki elsírja magát, hogy milyen rosszak az utak az országban, de ezenkívül senki sem veti fel, hogy ehhez stratégiai elképzelések kellenének” – mondta Markó. Megállapította: késlekedik a decentralizáció is. /Bírálja Markó a PNL-t. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./