Az elmúlt napokban a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) a vezetőség jóváhagyásával néhány többnyelvű táblát helyeztek el a kolozsvári Bölcsészkar épületében. Augusztus 27-én megjelent több más tábla is („Dohányozni tilos” feliratúak, magyar és német nyelvűek), ezeket ismeretlen személyek helyezték el az épület különböző pontjain, a megfelelő román nyelvű feliratok alá. Ugyanilyen táblák tűntek fel a Kémia Kar, valamint a Római Katolikus Vallástanárképző Kar épületében is. Ismeretes, hogy néhány héttel ezelőtt a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) újabb tábla-akcióval fenyegetőzött ha az egyetem vezetősége nem helyez el többnyelvű feliratokat, a BKB tagjai fogják azt megtenni. A Szabadság napilap kérdésére a BKB szóvivője, Hantz Péter nem erősítette meg azt, hogy neki, vagy a BKB-nak köze lenne az akcióhoz. A délutáni órákra az ismeretlen eredetű táblák egy részét eltávolították. Magyari Tivadar rektor-helyettes elmondta: az ilyen kezdeményezések nem segítik, hanem elodázzák a többnyelvű környezet kialakítását a BBTE-n. Hozzátette: a többnyelvű feliratozás fokozatos kiterjesztését a BBTE jelentős, de természetes belső épület-berendezési kérdésnek tekinti. Jelezte, hogy a román vezetőséggel folytatott megbeszélései többhónaposak, és immár főleg technikai természetűek. A rektor-helyettes hangsúlyozta: mivel ez a téma az elmúlt két évben politizálódott és érzékennyé vált, nem lép vele minden tervezési ponton a nyilvánosság elé, hogy elkerüljék a külső nyomást. Magyari Tivadar szerint a feliratokat az egyetemnek kell kitennie a saját költségén, egységes tervezés alapján. Akik a feliratokat kitették, „magánakcióikkal politikai élt és érzelmi fűtöttséget adnának ennek a témának, illetve az áttörést tapasztalva, zavart akarnak kelteni” – szögezte le. /(B. T. E. -R. F.): Többnyelvű táblák a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

Az augusztus 27-i egyetemi táblaakció névtelenségbe burkolózó kitervelői újból bebizonyították: a Babes–Bolyai Tudományegyetemen nem változott sokat a multikulturalizmusról alkotott sajátos felfogás. Kifelé az egyetem vezetői toleranciával kérkednek, miközben a folyosókon eltüntetik a magyar táblákat. legalábbis a feliratok közül néhányat. Emlékezetes, hogy a hatóságok számára csak akkor vált elviselhetetlenné, hogy a Kovászna megye bejáratánál felállított reklámpannó a megengedettnél közelebb áll az úttesthez, miután fölkerült rá a Székelyföld felirat. A toleranciáját hangoztató nagyváradi önkormányzat a mai napig sem ültette gyakorlatba saját, a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezéséről szóló határozatát. Az illetékesekre nem vet jó fényt, hogy elutasító magatartásukkal ilyen polgári engedetlenségi megnyilvánulásokat váltanak ki. Elképzelhető, hogy ilyen békés „gerillaakciókkal” a továbbiakban is meg kell támogatni az érvekre alapozott igényeket, főleg akkor, ha a budapesti vezetés ódzkodik az önrendelkezési igények hivatalos támogatásától. /Balogh Levente: Gerillafelirat. = Krónika (Kolozsvár), aug. 28./

Augusztus 27-én magyar nyelvű feliratok kerültek a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) néhány karának folyosójára. Az egyetem sajtóirodája közölte: nincs tudomásuk új feliratról, az egyetemen csak a már korábban elhelyezett táblák láthatók. A lap munkatársa viszont délután még helyén találta a római katolikus teológia egyik folyosóján elhelyezett, „Dohányozni tilos” feliratú magyar és német nyelvű táblát, a vegyi kar folyosóin elhelyezett két feliratot nagy valószínűség szerint még a délelőtt folyamán eltávolították. Az önálló Bolyai Egyetem visszaállítása mellett a többnyelvű feliratok elhelyezését hónapok óta szorgalmazó Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke, Hantz Péter adjunktus cáfolta, hogy ő helyezte volna el a táblákat. A BBTE rektor-helyettese, Magyari Tivadar szerint az augusztus 27-i feliratozás nem tartozik a többnyelvű táblák hivatalos elhelyezésének a folyamatába. A BBTE-n két éve tart a vita a többnyelvű feliratokról. A magyar felsőfokú oktatás önállósulását szorgalmazó, ezen belül a magyar feliratok elhelyezését sürgető BKB vezetői közül hamis információk terjesztésének és a BBTE lejáratásának vádjával Nicolae Bocsan rektor 2006 júniusában Bodó Barna egyetemi tanárt, a BKB elnökét írásos intésben, Hantz Pétert pedig írásos megrovásban részesítette, december 20-án pedig felbontotta az egyetemen több magyar nyelvű feliratot elhelyező Hantz Péter munkaszerződését. Ugyanilyen elbánásban részesült Kovács Lehel is. Az érintettek bírósághoz fordultak, eddig Bodó Barna nyert jogerősen pert a BBTE-vezetés ellen. Az ügy miatt 2006 novemberében lemondott rektor-helyettesi tisztségéről Salat Levente és Nagy László, a húsz magyar oktatót magába foglaló 117 tagú szenátusból pedig néhány magyar tanár kilépett. Az elbocsátott magyar oktatók ügyében több magyar politikus is szót emelt. Göncz Kinga magyar külügyminiszter 2006 decemberében román kollégájához, Mihai Razvan Ungureanuhoz fordult, utóbbi 2007. januári válaszlevelében egyebek mellett azt írta: az elbocsátott oktatók ügyében az egyetem vezetése autonóm módon járt el, de a többnyelvű feliratokat június elejéig elhelyezik, a BBTE-n magyar és német személyiségek mellszobra is helyet kap, egyes előadótermeket pedig a magyar és a német kultúra jeles alakjairól nevezik el. A BBTE sajtóirodája erre reagálva szögezte le: az egyetem szenátusának nincs határozata többnyelvű feliratok elhelyezéséről. /Benkő Levente: „Diplomatikus” kontra nemhivatalos feliratozás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 28./

Az Alma Mater szindikátusok szövetségének képviselői kivonultak a Sinaián tartott tanácskozásról, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a Tanügyminisztérium a rektorokat és a dékánokat versenyvizsga segítségével kívánja kinevezni. A szindikátus elnöke, Razvan Bobulescu szerint mindent elkövetnek, hogy ne kerülhessen a törvénytervezet eredeti formájában a parlament elé, hiszen ez veszélyeztetné az egyetemek autonómiáját és a decentralizáció elvét. -Helyesli a Kovászna megyei főtanfelügyelő, Keresztély Irma, a 8. osztályt követő képességvizsga eltörlését, amelyet más tanfelügyelőségekkel együtt követeltek a háromszékiek a minisztériumtól. A specifikus oktatás kérdéseinek képviselete – ezen belül a román nyelv idegenként való oktatása a nemzeti kisebbségieknek – az országos fórumok előtt nem érezhető, mondta Keresztély Irma, Kovászna megyei főtanfelügyelő. „Az ilyen típusú oktatásban nincs szakszervezeti képviselet, nincsenek tárgyalások, csak beadvány-továbbítások” – tette hozzá. Annak kapcsán, hogy nem volt hallható a legutóbbi, sinaiai tanácskozáson a háromszékiek véleménye a román nyelv tanításának ügyében, Keresztély elmondta: ott csak az országos, és nem a helyi képviseletek voltak jelen. /Összedobott tantárgyalások. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

Arad újkori történelme, fejlődésének legeredményesebb időszaka nem az 1920 utáni évekkel, a román adminisztráció bevezetésével kezdődött, hanem jóval előbb. A város múltjával foglalkozó tudományos ülésszak nem is volt erre rá kíváncsi. A gyulai vendégeknek nem tették lehetővé a román nyelvű előadások szövegének megértését. Az aradi napok szervezői újból elfeledkeztek arról, hogy ebben a városban akadnak magyar kutatók is, akik, ellentétben egyik-másik előadóval, már letettek az asztalra egy-két ilyen jellegű tanulmányt. A legfájóbb az, hogy az ilyen “apróságok” jelentőségére mindig alapos fáziskéséssel döbbenünk rá, amikor már aligha lehet korrigálni a mulasztást. Meggyőző példa erre dr. Kovách Géza post mortem kiválósági díja. Amíg élt és alkotott, elkerülte az elismerés. A város részéről teljes közöny övezte utolsó éveit. Pedig az utóbbi fél évszázadban aligha volt Aradnak fajsúlyban hozzá mérhető történésze. Kedvező viszont, hogy kifüggesztették Arad polgármesterinek névsorát. /Puskel Péter: Egykori városatyák panteonja. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 28./

Táblával kívánjuk jelezni, hol kezdődik a Székelyföld – hát felállítjuk a táblát. Szabad-e az RMDSZ elnökének szerepet vállalnia ilyen akcióban? Helyes-e közönségét – derék szurkolóit – az élmények hasonló hullámzásának kitennie? Kívánatos-e, hogy az, amitől dagad a magyar kebel, sok románt foga csikorgatására késztessen? – tette fel a kérdést Horváth Andor. /Horváth Andor: A tábla margójára. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

Bíró Béla nem ment el a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójára, Firenzében nyaralt, de a Duna Televíziónak köszönhetően részesei lehetett a történéseknek. Bíró Béla most is hangoztatta tárgyilagosságát: megdöbbentette, hogy a Kovászna Megyei Tanács által kihelyezett táblát egy szomszéd megye útügyi hivatala eltávolította, az is, hogy a Demokrata Párt a székely megyét egyoldalúan román földnek minősítette, tekintet nélkül annak történelmi múltjára és aktuális demográfiai viszonyaira. Azonban a cikkíró felfigyelt arra is, hogy a tévében egy erdélyi ifjú borízű hangon bejelentette a nézőknek, hogy Székelyföld nem Romániában van. Bíró Béla megmagyarázta, hogy Székelyföldet önmagukat székelyeknek is tekintő magyarok lakják, a területet többségükben románok /nem mindig legitim módon betelepített románok/ által lakott területek veszik körül, s a székely megyékben is számottevő román népesség él. Bíró szerint a csőlátásról van szó, az ősi román föld fanatikusait a Demokrata Párt bukaresti vezetői, az ősi magyar föld fanatikusait pedig – az általában tárgyilagos – Duna Tévé vezetése nem intette le. /Bíró Béla: A csőlátás kockázata. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

Képtelen előteremteni saját forrásokból a műemlékeinek rehabilitációjához szükséges alapokat, s így testvérmegyéihez fordul segítségért Kovászna megye tanácsa. Együttesen megpályázhatnák a kulturális invesztíció összegét az Interreg IV C régióközi EU-s program keretében. Nyolc háromszéki vártemplom, több nemesi kúria és a Bálványos, illetve Ika várromjainak leromlott állapota késztette a megyei tanácsot arra, hogy lépéseket tegyen. A restaurálandó létesítmények listáján szerepel többek között az 1330-as készítésű falfreskót is magáénak mondható gelencei római katolikus templom is. /Domokos Péter: Európa segít Háromszéknek? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

A szórványban élő gyerekeknek öröm volt az együttlét Érmihályfalván. Ötvösd iskolája kicsi, összevont osztályos, egytanítós iskola. Dr. Bodó Barna, a Szórványkutató Központ igazgatójának köszönhetően az ötvösdi iskolás gyermekek vakációzhattak Érmihályfalván az ottani gyerekekkel. Az érmihályfalvi anyanyelvi táborban más szórványból is érkeztek, Óradnáról, de csángó gyerekek is jöttek. – Ötvösd faluban jelentős külső támogatással sikerült felújítani az iskolát. /Az egymásra találás öröme. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 28./

A korábbiaktól eltérően nem lesz utcai programja az augusztus 31. és szeptember 2. között Szatmárnémetiben megrendezendő, sorrendben VI. Partiumi Magyar Napoknak, a szatmári magyarság legnagyobb, több tízezres tömeget megmozgató rendezvényének. Varga Attila parlamenti képviselő, a főszervező Identitas Alapítvány elnöke elmondta: nem áll annyi pénz rendelkezésre, mint a múlt esztendőben, a megyei tanács csak fele annyi támogatást adott, mint tavaly, s idén a korábbi anyaországi támogatások is elmaradtak. A rendezvény súlypontja az árnyas fákkal teli Kossuth kert lesz. Itt lesz a könyvvásár, a kézművesek utcája, itt kap pódiumot számos gyermekműsor, többféle sport- és néptáncbemutató, itt lép fel több ismert hazai és magyarországi zenei együttes. Először lesz lovasbemutató – a hortobágyi csikósok főszereplésével –, operagála a debreceni Csokonai Színház művészeinek fellépésével, és először mutatkozik be egy ilyen szabadtéri rendezvény keretében a világhírű szatmári vívóiskola. /Sike Lajos: Utcára nem megy a Partium. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

Sebestyén Mihály, a Teleki-Bolyai Könyvtár vezetője nem fogadja el, hogy a könyvtárosi mesterség unalmas lenne, mert már az emberek nem járnak könyvtárba. Több pontban sorolta fel érveit, így a könyvtáros számára a legkönnyebb az önképzés, továbbtanulás. Az internet nem helyettesíti a könyvet. Az iskolákban, egyetemeken folyton adnak olvasni- és tanulnivalót, amelyért be kell ülni közgyűjteményekbe. A könyvtároson áll, mit és mennyit kínál az olvasónak. /Sebestyén Mihály: Csókoltatom Béfét. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

Egy nemrég megjelent tanári segédkönyv, amely az Oroszország modern története 1945–2006 között címet viseli, „a Szovjetunió legsikeresebb vezetőjének” minősíti Sztálint. Az uralkodása alatt végrehajtott tisztogatások és kollektivizálás mintegy 25 millió áldozatára a szerzők csak egy mellékmondattal térnek ki: a rezsim „a politikai elnyomás eszközével mozgósította nem csak a széles tömegeket, de a vezető elitet is”. Vlagyiszlav Szurkov, a Kreml helyettes személyzeti vezetője most azt akarja, hogy a történészek új ideológiát gyártsanak, amely illik a jelenlegi rendszerhez – állítja Eduard Radzinszkij orosz történész. Az agymosás megteszi a hatását. A Levada Központ által júliusban végzett felmérés szerint a 16 és 19 év közötti orosz fiatalok 54 százaléka úgy véli, hogy Sztálin „bölcs vezető” volt. Kétharmaduk szerint Amerika „vetélytársa és ellensége” Oroszországnak, míg 62 százalék azt akarná, hogy a kormány „deportálja a bevándorlók többségét”. /Moszkvában „ébred már az alvó oroszlán”. Sztálin – a Szovjetunió legsikeresebb vezetője. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

Temesváron társulati üléssel megkezdte a 2007–2008-as évadot a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház. Könczei Árpád zeneszerző és koreográfus, valamint Plugor Judit táncpedagógus irányításával megkezdődött az első mozgásművészeti mesterkurzus, amelyen nemcsak a temesváriak, hanem más romániai és vajdasági magyar színházak tagjai is részt vesznek. Könczei a Kövesdy István rendezte Ibusár és a Török Viola által jegyzett Ingyenélők színpadra állításánál működött közre a Csikyben, s ekkor támadt az ötlete, hogy fektessenek hangsúlyt a mozgáskultúra fejlesztésére. Szász Enikő igazgató kemény szezont ígér, 9-10 premierrel a műsorban. Az első kettőt mindjárt szeptemberben: 13-án Mátray László egyéni előadóestjére (Az állat is ember…) várják a nézőket a Művészetek Házába, 27-én meg a Gyöngyharmat János című bábjátékra Lábadi Éva rendezésében. Októberben Mátyás Zsolt Imre állít színpadra egy Csehov-adaptációt De mi lett a nővel? címmel, s az év végén bemutatják a Macskák című musicalt. Szász Enikő erősíteni szeretné a térségi együttműködést, ezért “elhozzák” az újvidéki Tanyaszínház Pál utcai fiúk című produkcióját, amelyben öt temesvári színész is játszik. Emellett rendszeresíteni akarja a szomszédos megyékbe a kiszállásokat. /Pataky Lehel Zsolt: Évadkezdés a magyar társulatnál. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 28./

A Csíki Játékszín társulata a 2007/2008-as évadban négy nagyszínpadi produkcióval, valamint egy bérleten kívüli stúdiótermi előadással várja közönségét, ugyanakkor a mesebérletesek számára egy újabb gyerekdarabot is színre visz. Bérleten kívüli előadásként szeptemberben mutatják be William Shakespeare Tévedések vígjátékát Kövesdy István rendezésében. Októberben Parászka Miklós rendezésében egy újabb musicallel várja közönségét a társulat. La Mancha lovagja címmel viszik színre a Dale Wassermann – Mitch Leigh – Joe Darion-darabot. Novemberre tervezik A. P. Csehov Cseresznyéskert című színjátékának bemutatóját, Hargitai Iván rendezésében. Ezután Mesék az operettről címmel Kállai István – Nemlaha György művét mutatják be Csutka István rendezésében, végül Szép Ernő Lila akác című szerelmes históriáját kelti életre a Csíki Játékszín társulata, Parászka Miklós rendezésében. A mesebérletesek a Csíki Játékszín, a Figura Stúdió, illetve a Tomcsa Sándor Színház cserebérletének köszönhetően idén három gyerekdarabot láthatnak. Trapiti címmel Darvasi László gyerekdarabját viszi színre a csíkszeredai társulat Budaházi Attila rendezésében. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház vendégjátékában H. C. Andersennek és J. Svarcnak A császár új ruhája című mesejátéka elevenedik meg, Béres László rendezésében. Az óvodások a Jancsi és Juliska mesejátékon szórakozhatnak, amelyet a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház társulata Dézsi Szilárd rendezésében mutat be. /Antal Ildikó: Az új színházi évad kínálata. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 28./

A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházban véglegesítették a műsortervet. Négy nagyszínpadi és egy kamara-előadást tervez a társulat, emellett három egyéni produkcióval is készülnek, és a múlt évadból is műsoron hagynak néhány előadást. A nagyszínpad négy előadása: Friedrich Dürrenmatt: A csendestárs, a frissen végzett, sepsiszentgyörgyi Zakariás Zalán rendezésében; John Steinbeck: Egerek és emberek a mindig visszatérő Barabás Olga rendezésében; John Kander–Fred Ebb–Bob Fosse: Chicago, musical Keresztes Attila rendezésében, és végül Ion Luca Caragiale Farsang című, az új fordításban Karnebál címet nyert előadása. A kamaratermi előadást Bocsárdi László rendezi, Witold Gombrowicznak az Yvonne, burgundi hercegnő című darabját viszi színre. Egyéni műsort készít Ruszuly Éva, a társulathoz tavaly szegődött színművész Visky András Júlia című drámáját adja elő; szintén egyéni műsorral készül Kolcsár József J. D. Salinger Zabhegyező című regénye alapján és Magyarosi Imola Émile Ajar Előttem az élet című regénye alapján Momo címmel. És végül a múlt évad műsoron maradó előadásai: John Millington Synge: A nyugati világ bajnoka; William Shakespeare: Lear király; Harold Pinter: A gondnok; Pozsgai–Pinczés–Apostolache: Diploma után; Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde; Apokrif (Bicskei Zsuzsanna táncestje); A pincér dalai (Szabó Tibor egyéni előadása). /Váry O. Péter: Izgalmasnak ígérkező évad (Tamási Áron Színház) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 28./

A Magyarországi Református Egyház Zsinata és a Budapesti Erdélyi Gyülekezet üdültetést szervezett 22 romániai nyugdíjas lelkésznek és feleségeiknek augusztus 6–17-e között a Reménység Szigetén (ez a neve a Gyógyszergyári úton levő gyülekezeti központnak). A jelenlegi nyugdíjas lelkipásztorok nehéz időkben szolgáltak a romániai egyházközségekben, sem anyagilag, sem politikailag nem volt lehetőségük megismerni Budapestet és környékét. Dr. Zalatnay István vezetőlelkész, Nemes Csaba intézeti lelkész és munkatársaik mindent megtettek azért, hogy a vendégek jól érezzék magukat. /Id. Balogh Károly, Marosvásárhely: A Reménység Szigetén. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 28./

A Maros Megyei Múzeum régészei folytatják az ásatásokat a marosvásárhelyi vár udvarán. Soós Zoltán múzeumigazgató elmondta, kollégáival a hajdani Anjou-kori, (1310 – 1350) Ferenc-rendi kolostor kerengőjében sok XVI – XVII. századi használati tárgyat, kerámiatöredéket találtak. /v. gy. : Anjou-kori leletek a várban. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 28./

Marosvásárhelyen a Református Kollégium fennállásának 450. évfordulója alkalmat nyújt arra, hogy felidézzék azokat, akik életükkel fizettek azért, mert szembeszálltak az önkényuralommal vagy az embertelen diktatúrák végeztek velük. Török Jánost a Mack József által szervezett összeesküvésben vállalt szerepe miatt 1854. március 10-én kivégezték a marosvásárhelyi Postaréten. A Székely Vértanúk emlékműve lett a Maros megyei magyarság március 15-i megemlékezéseinek a színhelye. Az iskola két izraelita vallású volt diákját, Tischler Mártont és dr. Farkas Róbertet Auschwitzba hurcolták és elpusztították. Kincses Előd olyan személyiségekről emlékezett, akiket személyesen ismert és akik a kommunista diktatúra, sőt a posztkommunista utóvédharc áldozatai lettek. Nemes Károlyt az új hatalom az iskola igazgatói székébe ültette. Élete legnehezebb döntését Székely János írta meg A nyugati hadtestben. Nemes Károly azért került a Szekuritáté karmai közé, ahonnan csak halálos betegen szabadult, mert amikor a magyar tábori csendőrök szeme láttára a kivégzőosztag megtagadta halálraítélt katonaszökevény falustársának főbe lövését, jól döntött. Magyar királyi hadnagyként tisztában volt azzal, hogy a parancsmegtagadás valamennyi emberének felkoncolását vonta volna maga után. Ekkor tette meg a sorsdöntő lépést: azért, hogy többi katonájának életét megmentse, ő hajtotta végre a halálos ítéletet. Tanár- és hadnagytársa, Pálffy Antal, a hadbírósági tárgyaláson karakánul védelmezte Nemes Károlyt. A Szoboszlai-kirakatperben 11 embert végeztek ki, köztük Dr. Kónya Istvánt. Moyses Márton Kincses Előd osztálytársa volt, 1959-ben érettségiztek. 1956 őszén nem tudták, hogy miért került osztályunkba Moyses Márton. Csak a rendszerváltozás után tudták meg azt, hogy Kozma Béla igazgató embermentő akciójáról volt szó. Moyses ugyanis Magyarországra próbált szökni azért, hogy harcoljon a magyar forradalomban. 1960-ban, elsőéves egyetemistaként Kincses Előd Emese húgával egy előadóteremben ültek, amikor mindenki szeme láttára elhurcolta Moysest a Szekuritáté. A politikai foglyokat 1964-ben amerikai nyomásra kiengedték, de ő csak 1967-ban szabadult. Szabadulása után tovább üldözték, nem kapott megfelelő állást, kitűnő képességei ellenére nem tanulhatott tovább. A rendszer elleni tiltakozásként 1970-ben a brassói RKP-székház előtt felgyújtotta magát. A felületes kórházi ellátás következtében az égési sérülésekbe belepusztult. Visky Árpád színművészt sokan ismerték és elismerték rendkívüli tehetségét. A sepsiszentgyörgyi színházhoz került, összeszólalkozott két szekus tiszttel. Ezért államellenes izgatásért öt évre ítélték, másfél év után kegyelemmel szabadult. Többet nem engedték színpadra, 1986. január 12-én a városszéli erdőben felakasztva találták. Azóta is kérdéses: önkezével vetett véget életének vagy idegenkezűség is közrejátszott? Hegyi Lajos matematikus 1989. december 22-én a marosvásárhelyi Grand Szálló előtti gyilkos sortűz egyik halálos áldozata volt. Ismerői szerint egy rendkívüli tehetségű fiatalembert pusztítottak el a román hadsereg golyói. A gyilkos sortüzet parancsoló Cojocaru tábornok azóta sem felel a hat halottért. Ugyanúgy nem tesz semmit felelősségre vonásáért a(z) (i)gazságszolgáltatás, mint ahogy 1990. fekete márciusa miatt sem. Ez a helyzet felveti a politika, az RMDSZ felelősségét is! Hogyan lehetséges az, hogy a hét halottal járó bukaresti bányászjárásért és az 1989 decemberi sortűzért folyik a büntető eljárás, a marosvásárhelyi gyilkos sortűzért nem felel senki? Toszó Árpád mérnök 1954-ben érettségizett. Temesváron, 1989-ben, Tőkés László közeli munkatársa és védelmezője volt, ezért a szekuritáté célkeresztjébe került. A fordulat után pedig határozottan követelte anyanyelvi jogainkat, iskoláinkat, a temesvári sortüzek felelőseinek megbüntetését. Azért, hogy elhallgattassák, 1990 május végén tőrbe csalták és félholtra verték. Egy hónapra rá Budapestre került a Honvéd kórházba. Külső kényszerítő körülmények miatt felesége hazaszállította Temesvárra, ahol barátai szerint gyanús körülmények között, 1992 júniusában meghalt. A mártírok megérdemelnék azt, hogy az iskolánk udvarán vagy a Bolyaiak szobra mellett egy, a nevükkel megjelölt kopjafa őrizze emléküket. /Kincses Előd: Az iskola mártírjai. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 28./

Nemrég óriási dokumentumértékű hagyatékot bíztak a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumra. A marosvásárhelyi születésű, a Nemzetközi Fotóművész Szövetség legmagasabb kitüntetését elnyert Marx József fotóművész szakmai munkásságának tárgyi maradványait – több tíz ezer negatívot, számos fotót és kiállítási katalógusok tömkelegét – örökölte meg az intézmény. Zepeczaner Jenő, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója is megrögzött fotós, jó barátságban volt Marx József fotóművésszel, aki munkásságának hatvan éve alatt, egészen 1992-ben bekövetkezett haláláig, évente 20–30 nemzetközi kiállításon vett részt, és körülbelül 200 hazai, illetve külföldi oklevelet, kitüntetést nyert el. A húszas évektől kezdve mindent és mindenkit lefotózott Erdélyben, de nem csak ott. Riportképei, műemlék- és várképei, néprajzi témájú fotói, illetve színházi képei hatalmas dokumentumerővel bírnak. Erdély minden szegletét bejárta, megörökítette, lencsevégre kapva tájakat, embereket, népviseleteket, épületeket. Alkotásai számos folyóiratban és napilapban megjelentek, köztük a Sütő András főszerkesztette Új Életben, amely újság állandó fotóriportere volt. 1960 és 1985 között ő fényképezte a marosvásárhelyi és szatmári színház bemutatóit, illetve a sepsiszentgyörgyi színház számos előadásáról készít képeket. Marx József családja úgy döntött, hogy az udvarhelyi múzeum lesz a legjobb hely hagyatéka számára. /Máthé László Ferenc: Marx hagyatéka a múzeumban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 28./

Elhunyt T. Tóth Sándor matematikatörténész /Torboszló, 1913. – Kolozsvár, 2007. aug. 21./, a marosvásárhelyi református kollégium utolsó igazgatója. A Bolyai, majd az egyesített Babes–Bolyai Egyetem oktatója volt 1977-es nyugdíjazásáig. A matematika történetével még aktív tanárkodása idején kezdett el foglalkozni. Abban a szerencsés helyzetben volt, hogy végigjárhatta Erdély könyvtárait, levéltárait, és mikrofilmre vehette a matematikával kapcsolatos dokumentumokat. 1972-ben és 1974-ben két román nyelvű könyvben foglalkozott a számok elterjedésének történetével Erdélyben és román fejedelemségekben, valamint az első román nyelvű erdélyi matematikai kéziratokkal. 1971-ben vaskos matematikatörténeti litografált egyetemi jegyzetet adott ki. Tudománytörténeti munkássága nyugdíjba vonulása után teljesedett ki. Számtalan cikket, tanulmányt közölt különböző folyóiratokban. 1988-ban Budapesten Szabó Árpáddal közösen jelentette meg a Matematikai műveltségünk keretei c. könyvet, majd 2004-ben a Kriterion adta ki Az erdélyi matematika történetéből c. könyvét, amely a kezdetektől a XIX. század elejéig foglalja össze a matematika fejlődését Erdélyben. Az utóbbi három évben három matematikatörténészt vesztettünk el, írta Kása Zoltán professzor. 2004-ben Filep László nyíregyházi (az erdélyi matematika ismerője és kutatója), tavaly Kiss Elemér marosvásárhelyi professzor távozott. És most T. Tóth Sándor tanártól és kollégától is búcsúznunk kell. /Kása Zoltán: Emlékezés T. Tóth Sándorra (Torboszló, 1913 – Kolozsvár, 2007). = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

Húsz évvel ezelőtt nem gondolták volna, hogy eljön az idő, amikor új vallásos versek láthatnak napvilágot magyar nyelven. Megjelent dr. Brauch Magda Téged kereslek /Erdélyi Pegazus Könyvkiadó, Székelyudvarhely/ című könyve, melyben Beke Sándor istenes költészetét elemzi. Beke Sándor ezeket a verseket versimáknak nevezi. /Sipos Erzsébet: Az imádság a lélek anyanyelve. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 28./

Traian Basescu államfő azzal fenyegette meg a parlamentet, hogy az európai parlamenti választások napján, azaz november 25-én kiad egy dekrétumot, amelyben referendumot rendel el az egyéni választókörzetes szavazás bevezetése kapcsán, ha a parlament október 15-ig nem véglegesíti az új választási rendszerre vonatkozó törvényt. Traian Basescu kijelentette: a legegyszerűbb változatot választja, vagyis a kétfordulós egyéni választókörzetes szavazást, mint a polgármesterek megválasztása esetében. Az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Borbély László szerint egy ilyen népszavazás értelmetlen lenne, mert végül csak a parlamentnek kell megszavaznia az erre vonatkozó törvényt. /Basescu referendummal fenyeget. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

Az autonómia az erdélyi magyarság megmaradásának záloga, ehhez egységes belső akarat, erős anyaország, a román állam és az Európai Unió támogatása szükséges. Az anyaországnak az autonómiához való viszonyát illetően Kóka, majd Gyurcsány Ferenc kormányfő megnyilatkozásai után nem sok jó remélhető. A pénzvilágból érkezett két anyaországi politikusnak halvány fogalma sincs a kisebbségi létről, a határon túl rekedt nemzetrészek gondjairól, törekvéseiről, céljairól. Gyurcsány Ferenc képes még román testvérpártja, a megtépázott tekintélyű Mircea Geoana kedvéért is autonómiaellenes kijelentésekre. Képes kijelenteni: az autonómiatörekvés árt a magyar szomszédságpolitikának, s miként a legszélsőségesebb román nacionalista politikusok, ő is azt vizionálja, hogy az ,,autonómia az elszakadás előszobája”. Hányaveti kijelentései azt tudatosítják, az az erős anyaország, mely az autonómiatörekvéseket felvállalná, Románia és a nemzetközi fórumok előtt képviselné (mint egykor Ausztria Dél-Tirol ügyét), egyelőre nem létezik. Gyurcsány és társai fogadatlan prókátorok. /Simó Erzsébet: Fogadatlan prókátorok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./

A Székely Nemzeti Tanács állandó bizottsága Fodor Imre elnök aláírásával közleményben reagált Kóka János, az SZDSZ elnöke, valamint Gyurcsány Ferenc, az MSZP elnöke, magyar miniszterelnök kijelentéseire:„Az autonómia nem időszerűtlen kérdés, hanem különféle formáinak alkalmazása éppen a székelység és az egész határon túli magyarság megmaradásának egyetlen lehetősége. Példa erre a számos EU-tagországban létező autonóm régió, melyek elérésében partner volt az anyaország és nem ellenség. Közhely az, hogy a határon túli magyarok tudják a legjobban, hogy számukra mi a jó. A magyar miniszterelnöknek meg az SZDSZ elnökének ismernie kell, hogy Székelyföld lakói népszavazáson nyilvánították ki az autonómia iránti igényüket. Felelős, az alkotmányt tisztelő politikusoknak ilyen esetben tudniuk kell, hogy ez számukra is milyen kötelezettségekkel jár. Ne tévesszen meg senkit, hogy Magyarország mellett ma már Románia is az EU és a NATO tagja. Mindezen tények ellenére a székelység asszimilálása, életterének ellehetetlenítése napjainkban is folyik. Éppen ezért a székelyek azt várják el Magyarország mindenkori kormányától, hogy valódi anyaországként gyakorolja az őt megillető védőhatalmi státust” – olvasható a közleményben. /Az autonómia nem időszerűtlen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./

Az európai parlamenti választásokra való felkészülést, illetve a jövő évi költségvetés elfogadását tekinti az RMDSZ az őszi parlamenti ülésszak két legfontosabb prioritásának – közölte Markó Béla szövetségi elnök. Markó Béla elmondta, továbbra sem érti a Szociáldemokrata Párt által benyújtandó bizalmatlansági indítvány igazi indítékait. Az RMDSZ és a Tőkés Lászlót támogató szervezetek közötti tárgyalások kapcsán a szövetségi elnök megismételte: az RMDSZ felajánlja Tőkés Lászlónak a befutó helyet EP-választási listáján, a szövetség nyitott az együttműködésre. /Markó Béla az RMDSZ legfontosabb prioritásairól. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

Kedvezően értékelte a képviselőház jogi bizottsága azt a törvényjavaslatot, amely megtiltaná a ciántechnológia alkalmazását a hazai bányaiparban. A jogszabály elfogadása esetén meghiúsulna a Verespatakra tervezett színesfémbánya. A törvénytervezetet Eckstein-Kovács Péter (RMDSZ) és Gheorghe Funar (PRM) szenátorok terjesztették be a parlament tavaszi ülésszaka idején. /Eckstein–Funar páros kontra RMGC. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 29./

Augusztus 28-án az Országos Környezetvédelmi Felügyelőség megyei körzetét a sajtó értesítette, hogy a nagybányai REMIN bányavállalat felsőbányai kitermelésénél a vizet szállító cső folyik. A felügyelőség ellenőreinek felszólítására a REMIN intézkedett, hogy a szivárgást megállítsák, de az incidens be nem jelentése miatt a bányavállalatot 25 ezer lejre bírságolták. A múlt héten a vállalat kereskedelmi igazgatóját, Razvan Cosmin Romant, csúszópénz elfogadása miatt letartóztatták. /Csúszópénz után cián. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 29./

A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) augusztus 28-i ülésén bejelentette, hogy Nicolae Corneanu bánsági metropolita és Constantin Balaceanu-Stolnici akadémikus együttműködött az egykori Szekuritátéval, és politikai rendőrségi tevékenységet folytatott. Korábban mindketten nyilvánosan elismerték, hogy közük volt a Szekuritátéhoz. Nicolae Corneanu tagja az ortodox egyház zsinatának, Constantin Balaceanu-Stolnici pedig a pátriárkát megválasztó egyházi testületnek. A CNSAS Bartolomeu Anania (Kolozs), Andrei Andreicut (Fehér), Gherasim (Vîlcea) és Teodosie (Tomis) ortodox egyházi vezetők politikai múltját is vizsgálja, akik korábban elismerték, hogy együttműködtek a volt titkosszolgálattal. Az átvilágító bizottság napirendjén szerepel a suceavai püspök-helyettes, Pimen dossziéja is, akit azzal gyanúsítanak, hogy szintén kiszolgálta a múlt rendszert. Mircea Dinescu, a CNSAS képviselője még az átvilágító testület ülése előtt a sajtónak kijelentette: az ortodox egyház vezetésére pályázók között többen vannak, akik együttműködtek a volt Szekuritátéval. Az ortodox egyháznak mintegy húsz képviselője esetében merül fel a gyanú, hogy közük volt az egykori titkosszolgálathoz, három-négy esetben egyértelmű bizonyítékokkal rendelkeznek. Dan Zamfirescu, a Nagy-Románia Párt (PRM) képviselője politikai rendőrségi tevékenységet folytatott, döntött a CNSAS. Zamfirescu 1990 és 2000 között SRI-s tiszt volt. 2002-től a PRM tagja. /CNSAS: Corneanu és Balaceanu-Stolnici együttműködtek a Szekuritátéval. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./ Mindez azonban csak a kezdet. Mircea Dinescu, a CNSAS tagja szerint további 16, fontos egyházi tisztséget betöltő személy esetében merült fel a gyanú, közülük néhányan a pátriárka tisztségére is jelöltették magukat. Ügycsomóikat azonban 1989 december 23-án elégették, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) pedig 1990-ben újabb szekuskollaboránsok dossziéinak megsemmisítésére tett kísérletet. Dinescu azt állítja, hogy számos ortodox pap a kommunista rendszer idején a Külföldi Hírszerzési Igazgatóság keretében tevékenykedett. A jövő hétre a CNSAS elé kérették Arges püspökét, Calinic Argatut, Arad püspökét, Timoteit, Suceava püspökét, Piment és Andreicut püspököt. Kiszivárgott értesülés szerint Pimen püspöknek van szekusdossziéja. Ő a hetvenes években Nyugaton folytatta tanulmányait, 1977-ben az egyesült államokbeli és kanadai román ortodox érsekségen szolgált. Dinescu felpanaszolta azt is, hogy a román ortodox egyház minden eszközzel igyekszik megakadályozni a papság átvilágítását, így megpróbálták módosítani a napirendet. /B. T. : Lelepleződnek a szekus főpapok. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./

Egyetlen nap alatt kilenc határsértőt kaptak el a határrendőrök. Volt már olyan nap is, amikor egy éjszaka 15 afrikai személyt füleltek le, akik épp át akartak szökni a román–magyar határon. Románia Európai Uniós csatlakozása után a magyar határvonalon szolgálatot teljesítő határrendőrök munkája megsokszorozódott. 2007. első félévében 1048 olyan személyt tartóztattak fel a határ közelében, akik szökni készültek, és 277 embert fogtak el szökés közben. A legtöbbjük moldovai állampolgár, akik hamisított román személyivel próbálnak nyugatra menni dolgozni. /Both Abigél: Sorozatos határsértés. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./

A hamarosan kezdődő parlamenti ülésszakon már egy nő is erősíti az RMDSZ felsőházi frakcióját. A Puskás Bálint alkotmánybírói kinevezése révén megüresedett szenátori helyet ugyanis a háromszéki RMDSZ által a 2004-es előválasztások során kialakított lista harmadik helyezettje, Szabó Ilona tölti be. Szabó Ilona /sz. Vargyas, 1959/ 1978-ban érettségizett a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban, majd 1983-ban Brassóban szerzett faipari mérnöki diplomát. 2001-től a Kovászna Megyei Tanács vidékfejlesztési irodájában dolgozott, egy éve az iroda vezetője. /Kovács Zsolt: Nőként többet kell dolgozni. Interjú Szabó Ilonával, az RMDSZ háromszéki szenátorával. = Krónika (Kolozsvár), aug. 29./