Jövőképet teremteni a szórványnak! – így lehetne összefoglalni Lapohos András nyugalmazott ördöngösfüzesi biológia-földrajz szakos tanár nemrég megjelent könyvének /Zúgó harangok üzenete – Templomok és fogyó gyülekezetetek, Grafycolor Kiadó, Kolozsvár, 2006/ lényegét. Lehet a Makkai Sándor féle Holttenger mezőségi szórványmagyar falvai számára jövőképet nyújtani: cselekvő magyarokká léphetnek elő. Úgy, ahogyan azt Lapohos András is tette egész élete folyamán Ördöngösfüzesen, a szülőfalujában, ahol az évek során Egyházi és Szórványmúzeumot, Állattani Múzeumot és Tájházat hozott létre. Az 1989-es korszakváltás után pedig az általa létesített Szülőfalum Alapítvánnyal nemcsak Ördöngösfüzes közösségét szolgálja, hanem a Mezőség és a Szamosmenti dombság szórványmagyar falvait is. Azokon a helyeken tudott jövőt tervezni-hozni, reményt kelteni, ahol már sem iskola, sem templom nem állt a foszladozó magyar közösségek szolgálatában. A Lapohos András vezette Szülőfalum Alapítvány programja: 1. Romos templomok megjavítása, „tanútemplommá” tétele. 2. A teljesen elárvult templomok bebútorozása, hogy megfelelő körülmények között tartsák a megemlékezéseket. 3. Az „elszármazottak napjának megszervezése”, hogy aztán majd ők rendezzék meg minden évben. A könyv Holttenger közel félszáz szórványmagyar-szigetközösségét, faluját- templomát is bemutatja. /Dáné Tibor Kálmán: Szórvány múlt és jövő egy könyvben. Falunapon mutatják be a kiadványt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./

Megjelent Szekernyés János: Gallas Nándor /Mentor Könyvkiadó, Marosvásárhely, 2007/ című könyve, a Művészeti Monográfiák sorozatban. Ez az első jelentős magyar nyelvű összegzése az 1893-ban, Temesvárott született, Lovrin községben 1949-ben meghalt szobrászművész életművének. A két világháború közötti korszak erdélyi művészeti életének egyik legjelentősebb alkotója Budapesten, az Iparművészeti Főiskolán szerzett diplomát. 1915-ben orosz hadifogságba esett, Szibériába, a hírhedt krasznojarszki táborba került, ahonnan 1917-ben sikerült megszöknie. Moszkvában különböző fizikai munkákból tartotta el magát, de tehetsége révén elérte, hogy a Képzőművészeti Főiskolára is járhasson. 1921-ben fogolycsere útján került haza Temesvárra. 1922-ben Varga Albert festőművésszel és Sinkovits Dezső díszítőművésszel nyitotta meg első tárlatát. Gazdag életműve, amely nagyrészt Temesvár és a régió művészi értékeit gazdagította, szobrokat, domborműveket, portrékat, épületszobrokat, emlékműveket, síremlékeket ölel fel. /(Sz. I.): Megjelent a Gallas Nándor-album. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 17./

Nem titkosak az egykori Román Kommunista Párt (PCR) archívumában tárolt dokumentumok, tájékoztatott az Országos Levéltár, miután az utóbbi hónapokban mind a miniszterelnök, mind pedig az államfő sürgette az PCR irattárának megnyitását. A közlemény szerint a dokumentumok nem minősülnek titkosnak, de csak egy részük hozzáférhető a kutatók számára, mivel az iratok levéltári feldolgozása még nem zárult le. Az Országos Levéltárban 1952-ig készült dokumentumokat őriznek, az ennél későbbi iratokat a Belügyminisztérium archívumában raktározzák. /Fall Sándor: Nem titkos a PCR archívuma. = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./

Befutó helyet ajánlott július 17-én az RMDSZ Tőkés Lászlónak az európai parlamenti választási listáján, Markó Béla szövetségi elnök pedig ismét megbeszélésre hívta az Erdélyi Nemzeti Tanács (EMNT) vezetőjét az együttműködés konkrét feltételeiről. Markó Béla nem Tusványoson, a tábor keretében kíván egyeztetni Tőkéssel. Az RMDSZ a független jelöltként indulni szándékozó Tőkés Lászlóval több kérdésben nem ért egyet, és számos kérdésben ő sem ért egyet a Szövetséggel – állapította meg a dokumentum. „Ennek ellenére hiteles személyiségnek tartjuk, és felajánljuk a választási együttműködést. Az RMDSZ valószínűleg külön indulva is átlépné az ötszázalékos küszöböt, de ezt nyilvánvalóan nem vehetjük biztosra akkor, amikor a romániai magyarság aránya mindössze hat és fél százalék körül van Romániában“ – áll a közleményben. Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke közölte: Tőkés László esetleges felvételéről az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistájára előbb a két politikusnak személyesen kell tárgyalnia. Tőkés László püspök leszögezte: bármennyire is megtisztelő számára a szövetség felajánlása, miszerint az európai parlamenti választási listán befutó helyen szerepelhet, nem ezt tekinti megoldásnak a romániai magyarság európai parlamenti képviselete szempontjából. /Cs. P. T. : Tőkés–Markó Tusványos után. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

Az RMDSZ Állandó Tanácsa azt javasolja Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének, hogy szerepeljen bejutó helyen a szövetség európai parlamenti listáján. Az EMNT elnökének az RMDSZ-listán való esetleges szerepeltetése először idén tavasszal merült fel, amikor számos magyarországi közéleti személyiség, illetve több RMDSZ-es politikus (Sógor Csaba, Toró T. Tibor, majd Eckstein-Kovács Péter) arra kérte Markó Bélát: tegye lehetővé egy összmagyar jelöltlajstrom összeállítását, amelyen Tőkés László befutóhelyre kerülne. Ettől a javaslattól akkori az RMDSZ vezetősége határozottan elzárkózott. Tőkés László szerint konszenzusos alapon olyan nemzeti jelöltlista összeállítása szükséges, amelyet az egész erdélyi magyarság támogat. Az így összeállítandó 35 fős jelöltlistán helyet kellene kapnia például a Bolyai Kezdeményező Bizottság vezetőinek, Hantz Péternek és Bodó Barnának is. A tárgyalások időpontja és helyszíne egyelőre még bizonytalan. /Benkő Levente: RMDSZ: Tőkéssel az EP-be. = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./

Az RMDSZ elvileg bejutó helyet ajánlott fel Tőkés Lászlónak az európai parlamenti választásokon, ez az első kísérlet a romániai magyar politikai életben dúló hidegháború enyhítésére. A minden korábbinál alacsonyabb támogatottság sokkjával szembesülő RMDSZ pragmatikus lépésre szánta el magát. Ez az új helyzet hatékony kommunikációt igényel. Ez már a felek közös felelőssége. /Csinta Samu: Egységretorika. = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./

Sorra elmúltak ama dátumok, melyeket Markó Béla jelölt meg alkalmasaknak a Tőkés Lászlóval való találkozásra. Megbékélés nélkül valószínűleg EP-képviselő nélkül marad a romániai magyarság. Gyorsan dűlőre kellene vinni a két tábor között létrehozandó megegyezés ügyét. A magyar közösség egyre kiábrándultabb, a részvételi kedv alaposan megcsappant. Ezen változtathatna a közös fellépés, új nemzetiségpolitikai célok megfogalmazása; az erők egyetlen táborba való összeszedése. /Magyari Lajos: Lesz-e találkozó? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 18./

A Népújság szerint Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke az RMDSZ menetrendszerű lejáratásával jobb pozíciót akar elérni. A lap szerint a tényleges teljesítménnyel nem áll jól sem Tőkés László szervezete, sem a Szilágyi Zsolt által képbe hozott helykeresők. Az MPSZ nem képes pártként bejegyeztetni magát. Mózes Edith szerint az autonómiareferendum pótcselekvés. Tőkés László minden erőlködés dacára sincs egy súlycsoportban az RMDSZ-szel. /Mózes Edith: Szálljunk le a földre! = Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./

Lehoczky Attila nem érti azokat a belső rugókat, amelyek a két legnépszerűbb romániai magyar politikus lépéseit irányítják. Tőkés László követelőzései a leendő EP-listával kapcsolatban már-már kekeckedésszámba mennek. Markóék pedig azokon a pontokon nem kívánnak engedni, melyeket az erdélyi magyar jobboldal a legfontosabbaknak tart. A cikkíró szerint a jobboldalnak a Markó–Tőkés megegyezés nem is annyira lényeges, „voltaképpen csak a rommagyar lelkek megnyugtatása a cél”. A romániai magyar választóknak elegük van az RMDSZ román (romános) politikában való részvételéből, Tőkésék pedig egyedül gyengék. Tárgyalni kellene, nem kényeskedni. /Lehoczky Attila: Vita és egyezkedés. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 18./

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) július 16-án Marosvásárhelyen is megkezdte a Székelyföld autonómiájáról szóló belső népszavazás lebonyolítását. 60 mozgóurnával indultak el Marosvásárhelyen az SZNT önkéntesei. A kétnyelvű szavazólapon – a román ajkú lakosságot is megkérdezik –, amint a mintán is látható, egyetlen kérdés van: Ön, mint Marosvásárhely lakosa, akarja-e, hogy Székelyföld autonóm státust kapjon és települése ehhez tartozzon? Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint 60-90%-os részvételre számítanak, ezen belül pedig 98-99% lesz az IGEN szavazatok száma. A marosvásárhelyi referendum lebonyolításába az RMDSZ is besegít. /Mózes Edith: Az SZNT hétfőn Marosvásárhelyen is elindította a referendumot. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./

Román diákok a magyar és más kisebbségek kultúráról tanulhatnak, míg a magyaroknak a román szaknyelv elsajátítására alkalmas kurzusokat szerveznek a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, az intézmény szenátusának július 17-i döntésének értelmében. Magyari Tivadar tagozatvezető rektor-helyettes előterjesztésére ezután a román diákok számára olyan tantárgyakat kínálnak, amely a magyar és más kisebbségi kultúra, történelem megismertetését célozza. A szenátus döntéséről Magyari elmondta, „egyik tényező, amitől multikulturális lehetne ez az egyetem, éppen az, hogy a másik közösség megismerése ne legyen egyoldalú”. /Stanik Bence: Közeledés a BBTE-n. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

Idén első ízben egyenlő az arány a magyar és a román helyek számát illetően a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, így több hely áll a magyar nyelven tanulni vágyó diákok rendelkezésére. A legtöbb meghirdetett hely az általános orvosi szakirányon van, 135 állami hely a magyar és ugyanennyi a román tagozaton. A bábaképzőn 5 magyar és 5 román tandíjmentes, valamint 40 tandíjas hely várja a jelentkezőket. Az idei tanévtől kezdődően magyar asszisztensképzés indul. A hároméves képzésre 15-15 tandíjmentes és 75 tandíjas hely van. A fogorvosi szakon idén 35-35 állami hely áll a diákok rendelkezésére. A marosvásárhelyi Sapientia Egyetemen eddig 244-en jelentkeztek. A kommunikáción és a szociálpedagógián 10 tandíjmentes és 30 tandíjas hely várja a jelentkezőket, a kertészeti szakon 15-15, az informatikán és mechatronikán 25-25, számítástechnikán és automatizáláson 20-20 helyet hirdettek meg. A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen a színművészeti és a teatrológia szakra 7 tandíjmentes és 5 tandíjas hely van, a rendezői szakirányon pedig 4 állami és 8 fizetéses hely tölthető be. A zeneművészeti kar magyar tagozatán 3 tandíjmentes és 9 tandíjas helyet hirdettek meg. /Menyhárt Borbála: Bekerülnek vagy sem? = Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./

Leonard Orban, a többnyelvűségért felelős európai biztos ellenzi az RMDSZ három európai parlamenti képviselője azon kezdeményezését, hogy újraalapítsák az 1959-ben megszüntetett magyar tannyelvű Bolyai Egyetemet. Kónya-Hamar Sándor, Kelemen Atilla és Szabó Károly aláírásgyűjtésbe kezdtek az Európai Parlamentben az állami magyar Bolyai Egyetem újralapítása érdekében. A három EU-honatya azzal vádolja Románia mindenkori kormányait, hogy diszkriminatívak voltak a magyar kisebbséggel szemben, és felkérik az Európai Bizottságot és az Európai Miniszterek Tanácsát, hogy ítéljék el a román kormány hozzáállását, és kezdeményezzék azon eljárások elindítását, amelyek megkönnyítenék az egyetem megalapítását. Orban szerint “az Európai Bizottság nem kompetens az ügyben, lévén ez nemzeti vagy regionális, illetve az egyetemi autonómia hatáskörébe tartozik”. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 18./

Megkezdődött a 18. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. A tusnádfürdői szálloda- és vendéglátó-ipari egységek készen állnak a napi három-négyezer, az öt nap összlétszámát tekintve 20 ezer fősre saccolt vendégsereg fogadására. A Generációváltás a politikában című életút-beszélgetésen Ráduly Róbert csíkszeredai és Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, valamint Antal Árpád parlamenti képviselő osztotta meg gondolatait a hallgatósággal. /Rostás Szabolcs: Túl a nehezén. = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./

Az erdélyi magyar–magyar párbeszédnek szánt fórum ismételt biztosítását tartja az idei tábor legfontosabb célkitűzésének Németh Zsolt képviselő, a Tusványost életre keltő Pro Minoritate Alapítvány alapító tagja, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. Az első, 1990-ben rendezett tábor már a marosvásárhelyi fekete március árnyékában zajlott. Tusványosnak nemcsak eszméket fogalmaz meg, hanem az a szívósság is jellemzi. Németh Zsolt kifejtette, Koszovó esete az elmúlt másfél évtized egyik szemléletes történelmi leckéje, az ottani tragédiák hosszú távon meghatározhatják a térségbeli népek együttélését. Először a történelemben a kollektív kisebbségi jogok és területi autonómia biztosítása lesz a nemzetközi közösség által kikényszerített megoldás, ami hasznos precedensnek számíthat kisebbségügyi kérdésekben. A határon túli magyarságon belül az utóbbi években valami megbomlott. Meggyengült, helyenként megszűnt a politikai egység, a politikai élet meghatározó szervezetei eltávolodtak a kisebbségi magyar választóktól, akik a Kárpátalján és Vajdaságban egyenesen másra adták a voksukat. Ezért fórumot kell biztosítani a párbeszédhez. /Csinta Samu: Tusványos értékei: eszmék és szívósság. = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./

Az ökumenikus jellegű Marosvásárhelyi Református Egészségügyi Posztliceális Iskola a 2007/2008-as iskolai évben újabb általános asszisztens osztályt indít. A magyar nyelvű képzés időtartama 3 év. /Asszisztensképzés magyarul. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

A falusi vendéglátás elméleti és gyakorlati tudnivalóit sajátíthatták el a Krasznán megszervezett tanfolyam résztvevői, akik a hét végén vették át diplomáikat. A november óta tartó képzést az RMDSZ, a Nyíregyházi Főiskola, a budapesti Gazdasági Főiskola, továbbá a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége szervezte. A tanfolyamon részt vevő 54 személyből a sikeres vizsga után 44-en kaptak oklevelet. /Gergely Gizella: Faluturizmus: csupán apróságok hiányoznak. = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./

Románia gazdasági növekedése a legdinamikusabb a térségben, amit viszont nem követ a humán fejlődés, azaz a felső- és felnőttoktatás, noha ebből a szempontból is haladás észlelhető – állapította meg az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) jelentése. A jelentés szerint a gazdasági fejlődés elsősorban a külföldi tőkének tudható be, közben nem csökken a munkaerő kivándorlása. Romániában az oktatási rendszer rosszul működik, a közép- és felsőoktatási képzés nem veszi figyelembe a piaci – és ennél fogva a gazdasági – szempontokat. A jelenlegi felsőoktatási rendszer nem versenyképes, nem biztosít egyenlő lehetőségeket és magában hordozza a korrupció lehetőségét. /Simon Judit: Humán fejlesztés – lehetne jobb is. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

Harmadik éve rendezik meg Marosmagyarón a tánctábort, ahol ilyenkor folyik a tánc- és népdaltanulás. /Bálint Orsolya és Varga Attila: Tánctáborban Magyarón. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./

Avram Iancu kolozsvári köztéri szobrának eltávolítását kezdeményezi a Clujeanul című hetilap és a MindBomb civil akciócsoport. A szobor eltávolítását szorgalmazó nyílt levelet közel 250-en írták alá, köztük egyetemi tanárok, ügyvédek, képzőművészek, írók, újságírók, rendőrök és politikusok. A legnagyobb kolozsvári román nyelvű lapként ismert Clujeanul szerkesztősége szerint a kivitelezésében teljesen elhibázott Avram Iancu-szobor a városnak, lakóinak és Iancu személyiségének is árt. Az 1995-ben felállított szobor „az intolerancia, az ízléstelenség és a butaság jelképévé vált”, az egyik legismertebb európai idegenforgalmi kalauz, a Le Routard is a „hihetetlenül nevetséges” jelzővel illeti a Iancu-szobrot. A MindBomb közleménye szerint Kolozsvár köztereit az utóbbi 17 évben a város vezetése erőfitogtatásra használta fel, ezért léteznek a városban „a nemzeti hovatartozást mímelő, a helyi hatalmat jelképező szobrok és gödrök”. A civil csoport képviselői leszögezik: törekvésük „nem a nemzeti jelképek ellen, hanem az alkalmatlan és közepes színvonalú tárgyak természetes eltávolítására irányul”. Radu Morar, a művészeti egyetem szobrászati vezetője szerint a szobrot 1995-ben politikai rendelésre készítette egy Svájcban élő román szobrász, a bíráló bizottság kétharmada nem volt szakértő. Mindezekre reagálva a Iancu-szobor felállítását szorgalmazó Gheorghe Funar volt kolozsvári polgármester, jelenleg Nagy-Románia párti szenátor kijelentette: mind bolondok, akik a szobor eltávolítását akarják, „valamennyit kényszerzubbonyban kellene a bolondok házába vinni”. /Benkő Levente: Avram Iancu többet érdemel? = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./

A július 17-én zárult Munkácsy-kiállításnak 62 ezer látogatója volt, közölte Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója Életkortól és társadalmi státustól függetlenül zarándokoltak a magyar emberek Csíkszeredába, Besztercétől Temesvárig, Belső-Erdélytől a Partiumig, de eljött Ploiesti és Bukarest szórványmagyarsága is, meg a gyimesi és moldvai csángók. Többszázan voltak azok a látogatók is, akik életükben először jártak Székelyföldön. A zárás után a képek útnak indulnak Kárpátaljára, Munkácsra, hogy a mester (valamint a gyűjteményt birtokló Pákh Imre műgyűjtő) szülőhelyén is bemutassák azokat. /S. B. Á. : Sikeresen zárult a Munkácsy-kiállítás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./

Baász Imre képzőművész-performer emlékének elhanyagolására hivatkozva Sepsiszentgyörgyről Marosvásárhelyre akarja elvinni a tizenhat évvel ezelőtt elhunyt neves grafikus és művészeti szervező hamvait özvegye, Baász Szigeti Pálma. A marosvásárhelyi születésű Baász Szigeti Pálma szerint hat évvel ezelőtt, férje halálának 10. évfordulója alkalmából a megye két elöljárója megígérte, hogy a rangos művészeti szervezőről nevezik el a sepsiszentgyörgyi városi képtárat, illetve szoborállítással tisztelegnek emlékének. Albert Álmos polgármester az özvegy nyilatkozatára reflektálva elmondta: „Pálma csak ne elégedetlenkedjen, mert támogattuk minden kezdeményezését, de amikor azok összeálltak, akkor nem nyerték meg a tetszését. Megvannak a keretek, szabályok a dolgokhoz, ezeket kell igénybe venni. ” Cáfolta az elhunyt művész emlékápolásának hiányát Jánó Mihály művészettörténész, a képtár igazgatója. Elmondta, a képtárban Baásznak külön terme van a Pantheon elnevezésű állandó kiállítás keretében, az intézmény tulajdonában lévő munkákból. Baász Imre (Arad, 1941. febr. 22. – Sepsiszentgyörgy, 1991. július 16.) grafikusi oklevelet Kolozsváron szerzett, 1976-től Sepsiszentgyörgyön élt és dolgozott. Nevéhez kötődnek a Kalevala-illusztrációk (1972), a Médium országos kortárs művészeti seregszemle (1981), az AnnArt performansz-napok a Szent Anna-tónál (1990). 1985-ben elnyerte a romániai képzőművész-szövetség Grafika Nagydíját, 1988-1989-ben Finnországban Kalevala-ösztöndíjas volt. 1990-től haláláig a Kolozsvári Állami Magyar Színház díszlettervezője, majd a bukaresti Szépművészeti Akadémia tanára. /Domokos Péter: Sírköltöztető happening. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) Magyarország legnagyobb keresztény civil szervezete, tizenhárom éve alakult, ökumenikus jellegű, több mint hetven alapszervezete ötezernél több tagot tömörít, köztük a történelmi magyar egyházak képviselői is megtalálhatóak. Országos elnöke dr. Osztie Zoltán. A KÉSZ egyik fő célja a határon túli magyarokkal való kapcsolattartás, emellett számtalan karitatív, kulturális, közéleti tevékenységből veszik ki részüket. A KÉSZ békési szervezetének szervezésében az ottani elnök, dr. Pálmai Tamás vezetésével egy csoport fiatal országos zarándoklaton tartózkodik most Erdélyben. A napokban Háromszékkel ismerkednek, az első erdélyi KÉSZ-csoport sepsiszentgyörgyi megalakításának szándékával bemutatkozó estet is szerveznek július 19-én. /Váry O. Péter: Háromszéken a KÉSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 18./

Tizenkettedik alkalommal gyűltek össze a Szilágy megyei Zsobokra a festészet, szobrászat, grafika, kerámia, film- és fotóművészet, valamint a fafaragás szerelmesei. Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök, a Reményik Sándor Egyesület tiszteletbeli elnöke nyitotta meg a Kalotaszegi Képzőművészeti Alkotótábort. Idén filmet forgathatnak és fotózhatnak is a táborlakók. A filmes stáb a Sapientia – EMTE elsőéves egyetemistáiból áll. /D. I. : Képzőművészek találkozója Zsobokon. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./

Újra benépesült az élesdi művésztelep, amelyet idén 11. alkalommal szerveztek meg a Bihar megyei kisvárosban. A nemzetközi hírű alkotótáborban harminc-negyven grafikus, festő és szobrász fordul meg egy hónap alatt. A csoport magját a Magyar Képzőművészeti Egyetem 2000-es végzősei alkotják, közülük többen erdélyi származásúak. Tavaly a táborban készült munkákat Strasbourgban is kiállították. Az élesdi születésű, Budapesten élő Bodoni Zsolt festő a tábor szervezője. Az alkotóközösség most a református templom melletti iskolaépületben kapott helyet, amelyet nemrég kapott vissza a helyi egyházközség. A magyar kormány 8 millió forintos támogatásából telket vásároltak Élesden, és saját műterem építésébe fogtak. A munkálatok azonban jelenleg szünetelnek, mivel a további, megígért támogatás késik. /Gergely Gizella: Élesden, kényelmesebben. = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./

Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön sajtótájékoztatón ismertette a magyar kormány szerint az utóbbi időben „szemléletében, tartalmában, eszköz- és intézményrendszerében megújult nemzetpolitikát”. A sajtótájékoztató napján, július 12-ébb a Magyar Nemzetben részletes összeállítás jelent meg Leplezetlenül részrehajló a Szülőföld Alap címmel a támogatások önkényes elosztásáról. A cikk szerint a mai magyar kormányt, illetve az RMDSZ-t bíráló határon túli magyar lapok nem kaphatnak semmiféle támogatást a Szülőföld Alapból, megemlítve az Erdélyi Napló, valamint a Krónika elutasított pályázatait. A sajtótájékoztatón az államtitkár reagált a cikk felvetéseire, cáfolva a politikai részrehajlás tényét. Gémesi Ferenc szerint a pályázatok elbírálásának a felelőssége a Szülőföld Alap határon túli kollégiumaira hárul, a prioritások határon túli kurátorokkal történő egyeztetés nyomán születnek meg. Gémesi hangsúlyozta: az elutasított pályázatoknak nincs köze az ő hivatalához, áthárítva ezzel a felelősséget az RMDSZ térfelére, amely közismerten egyedüli hivatalos határon túli partnere a magyar kormánynak, és ebből kifolyólag a Szülőföld Alapnak is. /M. J. : RMDSZ nyomásra utasították el a bíráló lapok pályázatait. Új nemzetpolitikáról beszél a Miniszterelnöki Hivatal. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 18./

Lehoczky Attila megosztotta gondolatait a Nyugati Jelen olvasóival az RMDSZ, és az abból kiebrudaltak közötti megegyezés körülményeiről. Ehhez szólt hozzá a lap Vitafórumában Nagy István. Szerinte a hazai magyar közélet két emblematikus alakjának nincs oka kibékülésre, de a nemzeti közösség létérdeke, hogy megegyezzenek. Tőkés Lászlót eddig kétszer ütötte ki a Markó Béla vezette RMDSZ, először a szatmárnémeti kongresszuson megvonva tiszteletbeli elnöki címét, másodszor az aradin, amikor nem vitatta meg azt az indítványt, hogy a szövetség jelöltje lehessen. Ezek után Tőkés László lépéseit nem lehet kekeckedésnek nevezni. Tőkés Lászlót kötelezi az általa képviselt értékrend és a neki 137 ezer aláíró, és az összegyűjtő hat szervezet álláspontja. Markó Béláék mára már nem érzik magukat elég erősnek, de még most is évtizedes gyakorlatukat folytatják. Céljuk nem a rommagyar lelkek megnyugtatása, hanem a meglévő politikai szerepük megőrzése. Az RMDSZ vezetői előbbre valónak tartják a szervezeti érdeket, mint a közösségit, ami szereptévesztés. Tőkésék retorikáját nem érdemes kárhoztatni, mert a politikai megszólalás mikéntje helyzet- és emberfüggő. Az RMDSZ felelőssége a nagyobb, mert minden eszköz az ő kezében van, a törvényhozási, a pénzosztási és -felhasználási is. /Nagy István: Megegyeznek? = Nyugati Jelen (Arad), júl. 24./ Előzmény: Lehoczky Attila: Vita és egyezkedés. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 18./

Aláírta a nyugdíjak emelését elrendelő törvényt Traian Basescu államfő. A jogszabály szerint a nyugdíj kiszámításában fontos szerepet játszó nyugdíjpont – amelynek értéke jelenleg az átlagbér 31 százaléka – január elsejétől 37,5 százalékra emelkedik. Napokig kérdéses volt, hogy Basescu egyetért-e a kormány által javasolt és a törvényhozás által támogatott intézkedéssel, mert az államfő szerint Románia képtelen fedezni a csak jövő évben 2,5 milliárd eurós kiadást jelentő költséget. Az államfő hangsúlyozta: továbbra sem szűntek meg a kételyei. /Basescu beadta a derekát: emelik a nyugdíjakat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./

Vasile Puscas PSD-s képviselő felhívta azon politikusok figyelmét, akik az EP-kampányt Strasbourgban és Brüsszelben kezdték el: ha nem csupán etnikai szavazatra hajtanak, akkor meg kell érteniük, hogy saját országuk állampolgáraihoz kell fordulniuk. „Bizonyos romániai alakulatok már elkezdték a kampányt, de nem Romániában, hanem Strasbourgban és Brüsszelben. Ismert az RMDSZ EP-képviselői csoportjának akciója, amellyel a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem nyelvi alapon történő megosztását szeretné elérni, bár az intézmény háromnyelvű” – áll a szerdán kiadott közleményben. /Puscas elmarasztalta az RMDSZ-t. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./

A Társadalmi Párbeszéd Csoport Bukarestben szervezett összejövetelt a következő témakörrel: Az RMDSZ – az elvek és a politikai fejlemények között. „... az, hogy az RMDSZ felkínál egy helyet európai parlamenti választási listáján Tőkés Lászlónak, nem jelent doktrináris kompromisszumot... ” A vitát Radu Filipescu és Armand Gosu vezette, és arra Markó Béla, az RMDSZ elnöke mellett meghívást kapott Kelemen Hunor ügyvezető elnök, Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter, Korodi Attila környezetvédelmi miniszter, illetve Anton Niculescu külügyi államtitkár. A megbeszélésen Markó Béla tisztázta: az, hogy az RMDSZ felkínál egy helyet európai parlamenti választási listáján Tőkés Lászlónak, nem jelent doktrináris kompromisszumot. Nem tagadta, hogy a magyar közösség „mérsékeltje” és radikálisai” közös célt követnek, csupán a kérdésfelvetés tekintetében vannak közöttük különbségek. Markónak azt is meg kellett magyaráznia, miért támogatta az RMDSZ a 2004-es választásokon Adrian Nastasét, illetve miért szavazott idén Traian Basescu államfő felfüggesztésére. A jelenlevők mindkét döntést meggondolatlannak minősítették. Markó az első kérdésre azzal érvelt, hogy az RMDSZ ily módon akarta biztosítani a kisebbségeket támogató, 2000–2004 között hozott intézkedések folytonosságát. A második problémára vonatkozóan hibának mondotta az államfő felfüggesztési folyamatának beindítását, de hozzátette, Basescut büntetni kellett alkotmánysértéseiért. A magyarok pedig azért maradtak távol a referendumról, mert egyrészt nem akartak az RMDSZ ajánlásával ellentétesen szavazni, másrészt pedig nem értettek egyet az RMDSZ álláspontjával. Az RMDSZ döntését azonban egyik esetben sem lehet hibásnak nevezni – tette hozzá. /B. T. : GDS-kérdésözön az RMDSZ-hez. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./