A Marosvásárhelyi Táblabíróság jóváhagyta a Hargita Megyei Törvényszék első fokon hozott ítéletét a Szabó K. István, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház jelenlegi főrendezője által a Temesvári Polgármesteri Hivatal ellen benyújtott perben, és mivel az ítélet megfellebbezhetetlen, újból meg kell szervezni a tavaly februári igazgatói versenyvizsga szóbeli szakaszát. A Demeter András távozásával megüresedett színházigazgatói tisztségre hárman jelentkeztek: Szász Enikő társulati tag, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke, a megyei RMDSZ művelődési alelnöke, Szabó K. István, akit Demeter néhány hónappal korábban szerződtetett Székelyudvarhelyről főállású rendezőnek, és Horányi László, az Esztergomi Várszínház Művészeti vezetője. Hármójuk közül a zsűri Szász Enikő pályázatát találta a legjobbnak, az eredményt viszont Szabó K. megóvta, majd miután ezt visszautasították, pert indított a versenyvizsgát lebonyolító polgármesteri hivatal (a színházfenntartó intézmény) ellen. /Pataky Lehel Zsolt: Megismétlik a színházigazgatói versenyvizsga szóbeli szakaszát. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 26./

Figaro házasságát mutatja be a Figura július 27-én Gyergyószárhegyen, a Lázár-kastély udvarában. Anger Zsolt magyarországi rendező munkájához Bodnár Enikő tervezett díszletet. /Gergely Edit: Figurás frigy a kastélyudvaron. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./

Vándorszínházi társulat alakult, a marosvásárhelyi és kolozsvári színis növendékekből álló csapat július 23-án útnak indult, a célpont Dicsőszentmárton és környéke. Csuja László Budapestről érkezett, az ottani Színház és Filmművészeti Egyetem (SZFE) dramaturg-forgatókönyvíró szakos hallgatója, szeret Erdélybe járni. Eddig öt rövidfilmet készített, munkái díjat is nyertek. Ő alapította meg az Erdélyi Vándorszínház Egyesületet, majd pénzalapok után nézett. A társulattoborzás is elkezdődött. A férj szomorú komédiája és bonyodalmas históriája címet viselő produkció a commedia dell’arte vásári hagyományait próbálja újjáéleszteni. Július 22-én, vasárnap „főpróbát” tartottak Küküllődombón, és annyira jól sikerült, hogy úgy érzik, akár bemutatóként is elkönyvelhetik az eseményt. A „hivatalos” bemutató Dicsőszentmártonban volt. Jövőre – amennyiben tovább tudja éltetni a kezdeményezést – Csuja László más vidékeket céloz meg, más produkcióval. /Köllő Katalin: Vándorszínház Erdély tájain. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

Július 25-én megnyílt a Félsziget fesztivál Marosvásárhelyen. A fesztiválról 300 újságíró tudósít. A nagy hőség ellenére rengeteg fiatal jött el. Az internet-hozzáférést biztosító sátor hatalmas érdeklődésnek örvendett. /Zakuszka netfüggőknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./

Gyergyóalfaluban Bükkfőn július 25-én megnyílt a Vadárvácska művésztábor. A megnyitón Pitti Katalin /Budapest/ operaénekes énekelt. /Gyergyóalfalu. Vadárvácska tábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 26./

A Szamosújvár melletti nagyközségben, Ördöngösfüzesen az elszármazottak napját tartották meg a múlt hét végén, amit egybekötöttek a helyi szórvány- és egyházmúzeum fennállása ötödik évfordulójának megünneplésével. Bemutatták Lapohos András Zúgó harangok üzenete című könyvét – a szerző tanárként több mint ötven éven keresztül szolgálta a mezőségi település hagyományteremtő és -ápoló életét. /Erkedi Csaba: Ördöngösfüzes. Elszármazottak napja. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

Július 22–29-e között tartják az első holtmarosi hagyományőrző néptánctábort. A résztvevők kirándulnak Istenszékére. A rendezvény táncházzal és szabadtéri bállal zárul. /Hagyományőrző néptánctábor Holtmaroson. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 26./

A harminc éve elhunyt Kós Károlyra, valamint a szintén 1977-ben meghalt híres helyi táncosra, Mátyás István Mundrucra emlékeznek július 29-én, vasárnap a kalotaszegi Magyarvistán, a negyedik alkalommal megtartandó falunapon. Beszámolnak az átépítés alatt álló Kalotavár Kulturális Központról is. /Benkő Levente: Vistai nap negyedszer. = Krónika (Kolozsvár), júl. 26./

Dr. Péntek János professzor, kolozsvári egyetemi tanár házigazdája volt a tíznapos Kárpát-medencei Anyanyelvi Tábornak, amelyet immár másodszor Setétpatak néven ismert völgy hasonló nevű nyári táborhelyén szerveztek meg. Dr. Péntek János professzor Nyelvi tájak Erdélyben, regionalitás, nyelvjárások címen tartott előadást. Beszélt arról is, hogy mekkora lehet a magyar nyelv életkora. Becslése szerint a magyar nyelv – az a históriai időszak, amelytől magyar nyelvről lehet beszélni – körülbelül Róma alapításával egyidős, azaz mintegy 2750 éves. Ezzel nyelvünk az európai és a világnyelvek között ősnyelvként is tekintélyes helyet foglal el. A magyar nyelv szállásterülete azonos a magyarságéval, azaz a Kárpát-medence. Apad a magyarság létszáma, s ezzel együtt bizonyos térségekből visszahúzódik vagy eltűnik a magyar nyelv. Egy becslés szerint 1982–2002 között kétmilliónyival apadt a magyarság száma. Jelenleg a Kárpát-medencében több a magyar anyanyelvű, mint a magyar. Ez a vegyes házasságok, a többségiekhez igazodás, az identitásvesztés, a szórványok beolvadásának következménye. 1990 óta a nyelvhasználat lehetőségei bővültek a Kárpát-medencében, s ennek következtében csökkennek a különbségek a tájnyelvek között. Ezt az időszakot megelőzően a szétfejlődés, a divergencia volt jellemző, az utóbbi két évtizedben a konvergens jelenségek érvényesülnek. A nyelvi egységesülés irányában hat a rádió és a tévé is. Már Mátyás olasz humanistái is észrevették és feljegyezték, hogy a magyarok, bárhol is éljenek a Kárpát-medencében, megértik, értik egymást. Péntek János bemutatta az erdélyi nyelvi tájakat. Az erdélyi Mezőség a leginkább lepusztult nyelvi és kulturális táj. Péntek János a csodával tartja határosnak azt, hogy a mezőségi nyelvjáráshoz tartozó Déva környéki négy falu – magyar nyelvjárássziget –, Lozsád, Rákosd és a többiek még őrzik magyarságukat és magyar nyelvüket. Hitele lehet László Gyula elméletének, miszerint az avar-magyar azonosság ebben a térségben feltételezhető. A moldvai magyarság északi tömbje és szórványa, az ,,esszelő” csángók mezőségi kirajzásból származnak, a déli, székelyes csángók Székelyföldhöz kötődnek. Az Erdélyi Fejedelemség hivatalos nyelve a magyar volt, elsőként a magyarság történetében. Erdélyben a magánlevelezéstől a világi tudományok nyelvéig a magyar nyelv volt használatos. A török portával például a román fejedelemségek is magyar nyelven leveleztek. A 17. században Erdély volt a magyar nyelvű művelődés központja. A levéltárakban több a magyar nyelvű levél, okmány, mint a Kárpát-medence egészében együttvéve. (Ily módon érthető meg, hogy a Szabó T. Attila és munkatársai által egyberakosgatott Erdélyi Szótörténeti Tár anyaga miért olyan páratlanul gazdag.) /Sylvester Lajos: Setétpataki világosság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 26./

Sokasodnak a falumonográfiák: június végén a szárazajtai, rá egy hónapra az orbaiteleki hagyta el a nyomdát, mindkettő vidéki tanítóember sok évtizedes munkájának az eredménye. Mihály Gábor tanító munkája Szárazajta története Monológ múltról (Sepsiszentgyörgy, Charta Kiadó, 2007) címmel. Mihály Gábor Nagybaconban született, de pedagógusi pályafutása Szárazajtához köti. Mihály Gábor elmondta, hogy nem a múlt bemutatása, hanem a közelmúlt, a lepergett hat évtized történetének (a gyászos 1944-es események, termelőszövetkezet, kollektivizálás, politikai szervezetek, életszínvonal stb.) megírása teszi próbára a szerzőket. Külön értéke ennek a könyvnek a gazdag néprajzi anyag, a Helynevek tanúsága című fejezet. /Kisgyörgy Zoltán: Szárazajta (Falumonográfiák). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 26./

Gyergyóditróban a lakosok tüntettek a szienitbánya megnyitása ellen. A tüntetést a Zöld Erdélyért Egyesület szervezte, ott voltak a csíkszeredai Zöld Székelyföld Egyesület képviselői is. Ezután kezdődhetett a közmeghallgatás. Az egyik lakos megkérdezte Bardócz Ferenc ditrói polgármestert, hogy a tavalyi népszavazás jogos, vagy nem jogos? A polgármester kifejtette, a referendumot tiszteletben tartja. Ezután sokan kivonultak a közmeghallgatásról. /K-T. Gy. : Tüntettek, majd kivonultak a közmeghallgatásról. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), júl. 26. – 30. sz. /

Az egykoron pásztorkodó Kolumbán József /sz. Gyergyószentmiklós, 1935. aug. 4./ akadémikus lett. Gyakran hazatér Gyergyóba. Elvégezte a Bolyai Tudományegyetemet matematika–fizika szakon, utána a Victor Babes Egyetemen kutató-matematika szakon tanult. Egyetemen tanított, majd doktorált. 1968-ban, kijutott Nyugat-Németországba, kutató ösztöndíjat nyert. Miután hazajött, többet nem engedtek ki. 1991 óta évente jár konferenciákra. Kolumbán József 1990-ben lett professzor, akkor megadták a doktorátus vezetési jogot, most is a főfoglalkozása, hogy doktorandusokat irányít. Kolozsváron él 58 éve, de itt, Gyergyóban van itthon. /Balázs Katalin: Pásztorból lett akadémikus. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), júl. 26. – 30. sz. /

Július 30-án, hétfőn Kolozsváron találkozik Markó Béla, az RMDSZ elnöke Tőkés László református püspökkel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetőjével. Az esemény tető alá hozását hosszas egyeztetés előzte meg. /-or-: Hétfőn Markó–Tőkés találkozó Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

A Duna TV élő adásban szólaltatta meg a két nagy riválist, Markó Bélát és Tőkés Lászlót. A vezetésben töltött tízegynéhány év alatt Markó Béla jól beletanult a sok beszéddel keveset mondás mesterségébe. Védte a mundér becsületét a szavakban viruló autonómia, kisebbségi jogok stb. ismételgetésével. A célok érdekében a különböző szemléletű erdélyi magyar csoportosulásoknak együtt kellene működniük. Ő maga hajlandó a kompromisszumra – nyilatkozta. Azonban a tusnádfürdői találkozó helyett az anyaországi, politikai beállítottság szempontjából hasonszőrű felekkel való tárgyalást részesítette előnyben. Az RMDSZ is rájött arra, hogy az európai parlamenti jelöltlistával melléfogott, s hogy Tőkés Lászlóval számolni kell. A püspököt lehet ugyan bírálni, forrófejűnek minősíteni, és olykor meggondolatlan cselekedetekkel vádolni, de kiiktatni az erdélyi politizálásból csak akkor lehetne, ha azt Tőkés László maga akarná. A püspök nélkül, 17 évvel ezelőtti „meggondolatlansága” nélkül RMDSZ sem lenne. A hajdani egypártrendszer mintájára felépített RMDSZ-hegemónia egyre kevésbé felel meg a kor követelményeinek és a választók igényeinek. Az RMDSZ-nek magamentés helyett nemzetmentéssel kellene foglalkoznia – vélte Tőkés, mire Markó azzal vágott vissza, hogy a szervezet nincs pusztulóban. /Németh Júlia: A nagy ugrás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

A Cotidianul című napilap két oldalas interjút közölt Tőkés László református püspökről, továbbá Marius Cosmeanu, a lap szerkesztője véleménycikket is írt az egyházfőről. A lap emlékeztetett arra, hogy legalább öt éve nem kért interjút a román sajtó a püspöktől, aki időközben a romániai magyarság „fekete bárányává” vált. A magyarok irányába több gesztussal is előrukkoló lap megpróbált kitörni a román sajtó hagyományos beszédmódjából és értékítéletéből. A lap megállapította, hogy az elmúlt években a román közéletben nem kívánatos személlyé vált Tőkés László, akit „nacionalista” nézetei miatt folyamatosan marginalizálnak. A püspök kizárólag a Szekuritáté művének tüntette fel azt, hogy már évek óta ördögi színben mutatják be személyét. Marius Cosmeanu elismerte, hogy Tőkés nem paktált le semmilyen rendszerrel. Félő, hogy a Cotidianul kísérlete csak egyedi próbálkozás marad, amelyet a romániai magyarság közösségi erejét megtörni akaró román politikai erők felhasználnak majd céljuk elérése érdekében. /Borbély Tamás: Újszerű megközelítés. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

A Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök vezette PNL közeledik az ellenzéki szociáldemokratákhoz, a PSD-hez. A szociáldemokratáknak létérdekük, hogy időt nyerjenek a megerősödéshez a következő választásokig, a liberálisoknak pedig kormányon kell maradniuk. Adrian Nastase volt miniszterelnök javasolta: a két párt valljon színt. /Cseke Péter Tamás: A titkos puszi. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

A civil szervezetek képviselői felkérték a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságot, (CNSAS) derítse ki, hogy rendelkezett-e katonai ranggal Ion Iliescu ex-államfő. „Mivel az 1989 decembere és 1990 júniusa közötti zavaros időszakban több katonai egység teljesítette Iliescu parancsait, ki kell deríteni, milyen alapon rendelkezett a volt államfő Románia katonaságával?”, tették fel a kérdést a beadvány aláírói. /Volt-e katona Iliescu? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

Winkler Gyulát javasolta az RMDSZ őt a Nagy Zsolt felfüggesztése következtében megüresedett tárca betöltésére. Markó Béla RMDSZ-elnök bukaresti sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy július 26-án járt le Nagy Zsolt felfüggesztési határideje, és ezért halasztották ekkorra az új informatikai miniszter megjelölését. Markó elismeréssel méltatta Nagy Zsolt miniszteri teljesítményét, megköszönte neki a munkáját, és közölte: továbbra is EP-képviselő-jelölt marad. Winkler kinevezése azonban még nem biztos, ugyanis az RMDSZ-szel hadilábon álló Traian Basescu elnök beleegyezése szükséges a végleges kinevezéshez. B. T. : Winkler Gyulát javasolják miniszternek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

Második ülését tartotta július 26-án Bukarestben a két évvel ezelőtti közös kormányülésen létrehozott kis- és középvállalkozásokat foglalkoztató magyar–román vegyes bizottság. A hamarosan induló romániai, a kis- és középvállalkozásokat érintő operatív programok kapcsán a magyar tapasztalatok hasznosítását ajánlotta fel a magyar gazdasági tárca nevében Cservenyák Ildikó főosztályvezető. Az uniós pénzalapokból és kormánypénzekből támogatott versenyképesség-növelési program keretében összesen 2,5 milliárd euró jut a kkv-k számára a 2007–2013 közötti hétéves uniós költségvetési ciklusban, fejtette ki Csáka József, a romániai Kis- és Középvállalkozások és Szövetkezetek Országos Ügynökségének elnöke. /Oborocea Mónika: Magyar segítség vállalkozóknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

Marosvásárhelyen az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar tagozaton idén nem volt jelentős túljelentkezés, a 135 általános orvosi helyre 201 jelentkező iratkozott be, a fogász szakon meghirdetett 35 helyre 65 diák, a gyógyszerészeti szakirány 30 tandíjmentes helyére pedig 61 felvételiző jelentkezett. A bábaképzőn meghirdetett 5 tandíjmentes helyre csupán 6 jelentkező volt. /Menyhárt Borbála: Felvételi eredmény-hirdetés a MOGYE-n. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 27./

Maros megyében a magyar tagozaton tanító óvónők és tanítónők kifogást emeltek az ellen, hogy egy helyett két nap két tantárgyból kell vizsgázniuk (a magyar irodalom, nyelvtan és módszertan mellett mindezekből románul is), holott anyanyelven fognak tanítani. Miután kifogásukat az Országos Diszkriminációellenes Tanács helyben hagyta, az eredmény az lett, hogy az idén két tantárgyból, de nem két nap, hanem összevonva négy óra alatt kellett megírni a versenyvizsga-dolgozatot. A következmény pedig, hogy 97 óvónőből 11-en érték el a szükséges átlagot, a tanítók közül pedig 138 jelentkezőből 16-an írtak hetesen felül. Fejes Réka, a tanítókért felelős tanfelügyelő szerint meglepetést jelentett az összevont dolgozat, s a vizsga nyomán felmerült kifogásokat jelezték a szaktárca helyszínen levő képviselőjének. Nagy nehézséget jelentett, hogy a négy óra alatt az anyanyelvre és a román nyelvre is koncentrálni kellett. Aki megírta a szükséges átlagot, annak négy órán át megállás nélkül kellett dolgoznia. Kovács Júlia, az óvónőkért felelős tanfelügyelő is nehéznek érezte a vizsgát. Véleménye szerint kevés volt az eltérés a román anyanyelvű óvónők és a magyar tagozatra pályázó társaik román feladatsora között. A módszertani kérdést pedig nehezebbnek találta a román anyanyelvűek számára megfogalmazott feladatnál. /Bodolai Gyöngyi: A jó szándék mögött. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 27./

Március óta, amikor az oktatásügyi tárca neve megváltozott, képtelen elkészíteni az új névvel ellátott pecséteket az iskolák számára az Állami Pénzverde, ez pedig bonyodalmat okoz a felvételizőknek. Cristian Adomnitei oktatásügyi miniszter nyilatkozatot tett közzé, mely szerint a belföldi egyetemeknek el kell fogadniuk az ideiglenesen kibocsátott igazolásokat, amíg az új pecsétek elkészülnek. /Bakó Zoltán: Pecséthiány oklevél-bonyodalommal. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

Őrizetbe vették azt a 33 éves békéscsabai fiatalembert, akit azzal gyanúsít a rendőrség, hogy előbb rongált, majd gyújtogatott a békéscsabai román ortodox templomban. A férfi beismerő vallomást tett. Az ortodox templomba előbb július 20-án tört be a gyanúsított, másodszor július 23-án, amikor meggyújtotta az oltár asztalát, a zászlókat és a székeket. A gyanúsított Magyarországon született, majd 1997-től kezdve négy és fél éven át egy moldvai kolostorban élt. Hazaérkezését követően skizofrénia miatt orvosi kezelés alatt állt, majd egy Budapest környéki szerb ortodox gyülekezetbe lépett be. Két évvel ezelőtt Békéscsabára költözött, s istentiszteleteken alkalomszerűen megjelent. /Őrizetbe vették a békéscsabai gyújtogatót. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

Kuriózumszámba megy Háromszéken a Cuvantul Nou című napilap, mert 39 éven át kiadó nélkül létezett. Bekövetkezett az, ami várható volt, a leghosszabb életű román nyelvű napilap bukása. Július 25-én nem jelent meg a Cuvantul Nou (CN) napilap. Úgy hírlik, a Kovászna megyei adóhivatal állította le a kiadvány megjelenését, mert úgy vélik, a felhalmozott adósságok miatt a továbbiakban nem adhatják ki a lapot. 1989 után az újságírók egzisztenciális meggondolásokból nem kockáztatták meg egy, a CN-t kiadó vállalkozás bejegyzését. Attól tartottak ugyanis, hogy a megye 25 százaléknyi román ajkú lakossága képtelen lesz fenntartani a lapot. A szerkesztőség inkább a mindenkori kormány támogatására alapozott. Az 1990-es évek elején többnyire a hisztériakeltés biztosította a kormánypénzek folyósítását a lapkasszába. A CN főszerkesztői is az épp soron lévő hatalmi trend szerint váltakoztak. Azt hallani, hogy a kormány törölné a szerkesztőség felhalmozott adósságait, cserében egy újságkiadó kft. bejegyzéséért. Mostantól nem a szerkesztőség, hanem az azonos nevű alapítvány (FCN) adja ki újra a lapot. 1989 decembere előtt öt-nyolc ezres példányszámban nyomtatták az újságot, jelenleg alig 800 példányban. Ráadásul két éve konkurense a fiatal szabadelvűek által szerkesztett Observatorul de Covasna. Szintén két éve került piacra a konzervatív román erőket képviselő Adevarul de Covasna hetilap is. /Domokos Péter: Kisebbségi lombikújság. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

Lehet-e a baloldal és a jobboldal mai szembenállását a racionalitásra, illetve az irracionalitásra való hajlam küzdelmének tekinteni? Elég Ion Iliescu és Traian Basescu legújabb „levélváltására”, a volt és a jelenlegi államelnök érvelésére gondolni, látható, hogy két teljesen eltérő gondolkodásmód csap össze, két politikai nyelvezet is. Ez a jelenség Kaczinskyék Lengyelországában és Orbán Viktor Magyarországán is egyre lázasabb formát ölt, írta Buda Péter és Gábor György Metafora és küldetéstudat címen a budapesti Élet és Irodalom legutóbbi számában. A szerzők szerint a jobboldali politikai nyelv metaforizálódik, amivel mintegy támadhatatlanná válik, hiszen a „képes politika” ellen nem lehet észérvekkel küzdeni. Ugyanakkor a baloldali értékként számon tartott racionális kritikát hisztériásan elutasítja. Ágoston Hugó idézett a terjedelmes tanulmányból. A diktatórikus attitűd szívesen hivatkozik a valláserkölcs szellemiségére. A vezér /Orbán Viktor/ a „felborult erkölcsi rend” helyreállításán fáradozik, minthogy ez „isteni küldetése”. Az ÉS cikkírói szerint aki tőle eltérő álláspontra helyezkedik, az Sátánnal válhat egylényegűvé. A cikkírók szerint szakrális háború ez, a fennálló fenyegetettség szándékos eltúlzása. /Ágoston Hugó: A jobboldal esete a lélekkel. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

A megszorítások egy éve után Magyarországon a hírek arról szóltak, mire költött, mire költene a népszerűtlenség tekintetében a bukaresti kollégákkal vetekedő Gyurcsány-kabinet. Átadják a forgalomnak a két új, műszaki szempontból nemzetközileg is különleges létesítményt, a Dunát az ország közepén átszelő Pentele-hidat és az M7-es sztráda új szakaszát is jelentő Körösvölgyi viaduktot. Gyurcsány Ferenc megnevezte a beruházásokat, amelyek javarészt európai pénzből többek között a budai Vár, a Szépművészeti Múzeum, az esztergomi Bazilika rekonstrukcióját célozzák. Közben az ellenzék a szociális ügyeket tematizálja, hogy ráerősítsen a kabinet elutasítottságára. Hamarosan kiderül, hány kérdésben kell véleményt mondani, hány témában lesz párhuzamos referendum, mi marad meg az egészségügyi csomagból. Szűcs László, a lap főmunkatársa, az Erdélyi Riport főszerkesztője kiáll a Gyurcsány-kormány mellett. /Szűcs László: Híd, remény, szerepek. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

Július 29-én, vasárnap emlékeznek meg Erdőhegyen (Kisjenő) a helység szülötte, dr. Balogh Ernő (1882–1969) geológus, barlangkutató, természetfotós, tanár születésének 125. évfordulójáról. Az református istentiszteletet követően Magyar Gábor ny. geológus (Budapest) és Csanádi János ny. tanár mutatja be a tudós életútját, a Körösmente Irodalmi Kör irodalmi műsort ad elő, majd Erdélyi tájakon címmel megnyitják a Balogh Ernő természetfotóiból összeállított kiállítást. A rendezvény záró mozzanata a Balogh család találkozója egyházi, tudományos, kulturális és közéleti személyiségekkel, valamint az erdőhegyi rokonsággal, előbb azonban sor kerül az erdőhegyi templom falán elhelyezett Balogh Ernő-emléktábla leleplezésére. Az emléktábla kivitelezői Hunyadi László marosvásárhelyi szobrászművész és Kátai Lajos nagyzerindi kőfaragó. /Emléktábla dr. Balogh Ernőnek Erdőhegyen. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 27./

Kocsis Rudolf aradi szobrászművész, a Temesvári Nyugati Egyetem Képzőművészeti Kara tanárának grafikáiból nyílt kiállítás a július 26-án, a Jelen Ház kávézójában felavatott Jelen Galériában. Jámbor Gyula, a Nyugati Jelen főszerkesztő-helyettese ismertette a Jelen Galéria beindulásának történetét. /Kocsis Rudolf szobrászrajzai a Jelen Galériában. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 27./

Egy ausztráliai román, bizonyos Laurentiu Fulga, internetre tette Románia volt ausztráliai, jelen pillanatban mexikói nagykövet asszonyának magánlevelezését Theodor Bakonszky elnöki tanácsossal, illetve Dorin Mariannal, a kormány kancelláriahivatalának vezetőjével. A levelekből egy-két pikáns kapcsolatra derül fény, s arra, hogy a politikai elit személyes ügyeit (például ha veszélyben van potom pénzen bérelt lakása) magas magánkapcsolatai révén próbálja megoldani. Romániában ma bárkit titkosszolgálatok által megszerzett anyagokkal tönkre lehet tenni. Ha valamelyik politikai kör ártani akar a vele rivalizáló csoportnak, a titkosszolgálatokhoz fordul, s azok készséggel szolgáltatnak anyagot. Ha kell, levelezéseik nyilvánosságra hozatalával, ha kell, az illetők megfigyelésével. A nagykövetek levelezésének többszörösen biztosítottnak kellene lenniük, mert Románia külpolitikájával kapcsolatos információk is áramlanak rajtuk. A titkosszolgálatok túl nagy hatalomra tettek szert, lehallgatnak mindenkit, akit akarnak, ügyészségi vagy bírósági engedéllyel, esetleg anélkül, embereket tesznek tönkre, kompromittálnak, azaz politikai rendőrségként működnek. /Simó Erzsébet: A titkosszolgálatok hatalma. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 28./

Több mint 281 millió forint támogatást kapnak a Kárpát-medencei magyar pályázók oktatási célokra a Szülőföld Alap forrásaiból. A támogatásból romániai, szlovákiai, szerbiai, ukrajnai, horvátországi, szlovéniai, ausztriai és magyarországi pályázók részesülnek. A Szülőföld Alap több mint 18 millió forinttal támogatja például a Babes–Bolyai Tudományegyetem háttérintézményének, a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet pályázatát, amelynek célja az elitképzést biztosító szakkollégiumi hálózatok bővítése, a tanár-diák együttműködési formák hatékony megszervezése. Az intézet egyben célul tűzte ki a magiszteri képzésben résztvevők támogatását, a vendégtanár-program keretében pedig a magyar nyelvű oktatási kínálatot kívánja bővíteni. A révkomáromi Selye János Egyetem lehetőséget biztosít az anyanyelvi felsőfokú oktatásra Szlovákiában. A Szülőföld Alap 16,3 millió forinttal támogatja az egyetemer. Az Újvidéki Tudományegyetem keretén belül működő Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar nagyszabású célt tűzött maga elé: a vajdasági magyar pedagógusképzés színvonalának megerősítését oly mértékben, hogy az intézmény eleget tegyen az akkreditáció megszerzéséhez szükséges feltételeknek. Ennek érdekében az intézmény felújítási, bővítési munkálatokba kezd a közeljövőben, ezt a célt a Szülőföld Alap 21 millió forinttal támogatja. A Kárpátaljai Magyar Oktatásért Jótékonysági Alapítvány évek óta küzd azért, hogy anyagi hátteret teremtsen a kárpátaljai magyar felsőoktatás fejlesztésére. Az alapítvány a régió magyarságát a felsőfokú diploma megszerzésére ösztönzi, és egyben szerepet vállal a magasan kvalifikált szakemberek kiképzésében. A Szülőföld Alap a programot 15 millió forinttal támogatja. /Támogatás a határon túli magyarok oktatására. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./